A Hon, 1873. szeptember (11. évfolyam, 200-224. szám)

1873-09-18 / 214. szám

na lőttek. Erre természetesen még inkább megerő­södött gyanújában s csak annál inkább hajszolta lo­vait, s szerencsésen be is vágtatott Uj-Szegedre. Itt azonnal jelentést tett a hídnál levő torontálmegyei rendőröknek,előadva, hogy itt és itt a rablók támadták meg. Az Uj-Szegeden együtt volt pandúrok azonnal lóra ülve, siettek a mondott hely felé, hogy az állitá­­gos rablóknak nyomába jussanak. Odaérve, csak­ugyan rátaláltak a keresettekre — néhány pénz­ügyőr személyében, kik sans géné megvallották, hogy ők akarták a kocsit megállítani kutatás végett s miután nem állt meg, hát rájöttek. — Az O­r­c­z­y-R­egime alatti szin­ház gazdálkodásról a hirlapok közüik a szomorú és mélyen leverő adathalmaz folytatását.” Mi úgy vagyunk értesülve, hogy mindez adatok. Sokkal bővebben és részletesebben mint a hírlapok­ban közöltélnek, a belügyminisztériumhoz is el tét­tek juttatva, honnan a számadás vizsgáló bizottság (2 színházi, 3 színházon kívüli független tag) kine­vezése minden órán várható. E bizottságnak lesz fel­adata a panasztott visszaéléseket hitelesen constatálni s azok alapján a további intézkedéseket indítványoz­ni. Látni való tehát, hogy az új ideiglenes igazgatós nem várta be a lapok figyelmeztetését, arra nézve hogy az intézet érdekében mit tegyen, hanem meg­tette már sokkal előbb, amit a lelkiismerete súgott. Hogy ezt nyilvánosságra nem hozta, annak egyszerű oka, hogy „dobbal verebet fogni nem lehet.“ — Mi magunk is abban a véleményben vagyunk, hogy a hűtlen sáfárokat jobb lett volna meglepni a vizsgá­lattal, mint előre figyelmeztetni az ellenök felhozandó vádak minemüségére s igy a védelemre előkészíteni. De miután már a közlés megtörtént, mi sem huny­hatunk szemet előtte, s utánna közöljük a „Reform­nak, a­mit tegnapi leleplezései folytat­ásául ma mond. A közlemény érdemleges része így hangzik : Következik a világosító és a ruhatár. A felülvizsgáló bizottság a színház villanyos battériáját is nagy rendetlenségben találta. Vagy nem értették, miképen kell e világítást kezelni, vagy restek voltak reá. Sem a srófok, sem a lemezek nem tartottak tisztán, többszöri használat után is nem horgonyozták a czinlemez-horgonyokat, s emellett 4-szer is használták fölfrisítés nélkül a vitriol és választóvíz szereket. Ehez képest Sem tiszta fényt nem tudtak produkálni, sem a battériát a romlástól kellőleg nem óvták. A leltározók a világosítótárban találtak egy ködfátyol-képek mutatványaih­oz való oxigén gázra­­ készült lámpát a szokásos üveglencsével. A lámpa­­ újdonatúj volt s a világosító azt állítja róla, hogy­­ Paulay volt rendező úr a múlt évi szeptember havá-­­­ban hozta a nemzeti színház költségén tett „műutas­í­tásából”, de több próbálás u­tán meggyőződtek, hogy­­ hasznavehetetlen.­­ Egy második hasonló lámpa két tömlővel­­ Ádám urnál, a gazdánál találtatott ugyanazon álla-­­­potban a mint Párisból érkezett, azaz használatlan s­­ szintén hasznavehetlen. A vizsgáló bizottság előkérte ezen két lám­páról a számlát, kérte nyugtát, de sem egyiket sem a másikat az illetők nem tudták megmutatni, hanem a helyett a következő fogalmazása és tar­talmú iratot adták át.­­ »Rendelet „Steinicz J. párisi szini ügynöknek küldendi­­ „7153 frank és 10 centime értékű váltó vásárlására­­ „a szükségelt összeget utalványozom. Pest, septem-­­­ber 20. 1872­ B. Orczy B­ó­d­o­g igazgató.“­­ Oldalt: „azaz 370 frt 78 kr fizetendő 21/9. j 1872. Ádám.“­­ Alul egy nyomtatott kis lapo : „Verkauf 733. j 10. Paris 433. frt 320. 73 1 - 05 320 78 Bezahlt Escompt et Wechslerbank.“ Ki érti, miről szól e „rendelet,“ mely „utalvá­nyoz“ ? Szól-e arról a két lámpáról, vagy csak az egyikről, vagy egyikről sem s valami más do­logról ? De még ha e kérdések földeríthetők is és az okmány alaki fogyatkozásán lehetne is segíteni, ki deríti föl azt, hogy az igazgató 733 frankot utalvá-­­­nyoz, Ádám úr 370 frtot liquidál és a Wechslerbank 320 frtot fizet. Ilyenek az Orczy báró idejéből való okmányok, melyek a nemzeti színház vagyonáról szólnak. Utalvány és rendelet közt nem létezik kü­lönbség s csak az ilyetén fogalomzavarnak s a kö­telesség­e könnyelmű fölfogásának lehet tulajdoníta­ni, hogy a számadásokban ilyetén tételek is fordul­nak elő. Deák Farkas utazása Kolozs­várra • 200 ft Deák Farkas utazása Bécsbe 300 ft. Ez ugyan nem tartozik a világosításítás ügyé­hez, de ezért nem csekély mértékben világosítja meg az akkori igazgatóság könnyelmű költekezését, mely mind újabb meg újabb czímeket talált arra, hogy a színház cassáin könnyítsen. A ruhatár viruló virága e gazdaságnak. Egy óriási halmaz ruha, arany és ezüst, se­lyem és bíbor egymáson, egymás fölött, h­aotikus zűrzavarban. Valamire való leltárkönyvről, mely a fölülvizsgálatra vezérfonalul szolgálhatott volna szó sincsen. Abban a mi a bizottságnak mint régi leltár a kezébe Adatott be sem volt jegyezve minden már meglevő ruhadarab, sok bejegyzett ruha pedig nem találtatott a tárakban. Némely darabokra nézve a ruhatárnok jegyzéket olvasott föl, mely szerint a fölolvasott ruhák a tagoknál vannak künn , de ezek­nek csak csekély részéről volt a ruhatárnok kezében elismervény s igy nem tudható, csakugyan a tagok­nál vannak-e az illető darabok s ha igen, hát mely tagoknál? A felelősséget persze senki sem viseli. Némely darabhoz a jegyzékben az van írva— vagy hogy a szabók szóval mondják rá, — hogy az igaz­gató úr „elajándékozta.“ Ez igen szép dolog, érde­kes volna tudni, kinek ajándékoztalak oda a színház ezen ingóságai ? A rendetlenség leírhatatlan. Az intézet e roppant értéke össze-vissza hever a falak közt s a falakon kívül, padláson, lyukakban, udvaron, zig-zugokban, s az intézet kezében róla „leltár“ czímen egy lajstrom van, mely egy csődbe esett czég ruhakereskedésének is rész volna. Arról, hogy a bizottság rendszeres vizsgálatot teljesíthessen, egyáltalán szó sem lehetett, mert a leltárba sem a darabok kiállítási ára, sem anyaga be nem volt h­ús, sőt egy része a daraboknak is hiány­zott belőle. Nem volt mit mást tenni, mint néhány számlát előkérni s ezek alapján vizsgálni meg azt, a­mi meg­vizsgálható. A számlák a Weidinger czég „a nem­zeti szinház szállitója”-éi voltak. És itt a számlákban előfordult ruhadarabok annak rendje szerint fölméretvén, kitűnt, hogy egyet­len egy r­ői ruha nem találtatott, a­melyből néhány rőf ne hiányzott volna. Nehéz selyem és atlaszruhákról van itt a szó, melyeket a színház rendelt, Weidinger úr szállított, Polliczer úr varrt. A legdrágábbnak rőfe 7­árt, a leg­­olcsóbbé I frt 50 kr. Van olyan, melyből hiányzik 10 rőf. Középszámítással föl lehet venni, hogy a kér­déses számlák alapján minden darabért kétszer annyi fizettetett, mint mennyiért tisztességesen kiállítható ett volna. Nem akarjuk az olvasót részletekkel untatni. Egészben Weidinger urnak csak négy számláján 34 tétel alatt csupán anyagcsonkításban vagy 2000 frt ára hiány mutatkozik, vagyis ennyivel a színház többet fize­tett ki, mint mennyit kapott. Ha ehez még hozzáteszszük, hogy a szö­vetfélék sokkal drágában számíttattak föl, mint a­hogy bármely pesti kereskedésben tényleg kaphatók, noha Weidinger úr szerződés szerint gyári áron volt köteles szállítani, akkor a kár, mely csupán ezen négy számlán tétetett a színháznak, könnyen tehető 601­0 forintra. Íme egy-két példa: Egy k­laszin selyembársony ruha a Hugonot­­tákhoz ára 170 forint; a ruhatárnok állítja, hogy Orczy báró rendeletére Benza Ida kisasszony­nak ajándékoztatok. — A rendelet azonban nincs meg. Vászon a nagy színpad bevonására, a lel­tár szerint 300 rőf, fölméretvén, találtatott 220 rőfnek. Ezen vászon ára számíttatott rőfe 50 krba, de a kereskedésekben a bizottság utánajárván, kiderí­tette, hogy rőfének ára 25 kr., tehát épen a fele. Itt tehát 55 forint értékért fizetett a színház 150 forintot. A házi színpad bevonására vett hasonló vászon ára már épen 55 kr­a számíttatott, s igy 45 frt érté­ket 82 frt 50 krral fizetett a színház. Több rendbeli férfi­ tricot, melynek rendes ára Pesten 28 frt, vásárolgatott 36 frtért. Egy selyemruhából (rőfe 6 frt) hiányzik egy másikból 3 rőf, egy harmadikból 4 rőf, egy negyedikből 6 rőf, azután megint 6 rőf, újra 6 rőf, egyből, melynek rőfe 6 frt 80 kr hiányzik 5 rő , egy fekete selyembársony ruhából 9 rőf, egy fehér átlasz­­ból 5 rőf, 42 rőf széles aranyhímzésből hiányzik 10 rőf, hat darab félselyemruha, minden darabjából 8 rőf, öt darabból darabonkint 8 rőf. És a többi, és a többi, és a többi. Kinek volna türelme végig számlálni. Az Orczy Bódog b. által kötött szerződések­ben van egy pont, hogy ezentúl a nők is kapnak az intézettől ruhát. Az ember kisértve van, ha a csalá­sok e véghetetlen lajstromát látja, kérdezni: avagy nem e visszaélések kedvéért tétetett-e e pont a szer­ződésekbe ? Kié lett a haszon a megrövidítések e sokaságából? A szállító avagy a szabó vitte-e el, vagy mind a kettő és egy harmadik és egy negyedik és egy ötödik is osztozott-e benne ? Szomorú tény az, hogy az igazgató utalványozta, a gazda liquidálta, a pénztárnok kifizette, e példátlan számlákat. 5V. a n­ag­y­ — A tordai iskolákról a »Keleti­nek szomoritó dolgokat ir egy tanitó. A tankötele­zettség elvének keresztülvitelére, a mulasztó gyer­mmekek megbüntetésére senki sem gondol, a szülők a tandíj kérése miatt nyíltan rágalmazzák a tanítókat A leczkerend hibásan van beosztva, a tankönyvek rosszak s van oly iskola is, hol nincs egyebb tanesz­ , köz egy fali táblánál. Van Tordán — írja a többek ■ mob. 391.—, Lombard 400.­­közt — a mai időben még olyan iskola is, hol a sze- Koronajószági záloglevelek . gény gyermekek 2—3 évig silabizálnak. S ha valaki ezért fiatal koll­égái közül kérdőre vonja az öreg ta­nító bácsit, végtelenül boszankodik rájuk, hogy még azt a szép biblia tételt sem tudták megtanulni : „ A vén ember előtt felkelj és az ő arczát „megbecsüljed !« — Egyébiránt ezt leszámítva, vannak az öreg urnák­­ érdemei is, melyekért két ízben nyert már jutalmat. De várjon a rosz tankönyvek alkalmazásáért helyte-­­ len leczketervért is egészben a tanító felelős ?! Néze-­­­tem szerint nem csupán ő. Beszénik, hogy Tordán­­ van városi iskolaszék. Teljes lehetetlen, hogy az­­ ember elhigyje, ha 3 év alatt egyetlen ülést sem tar­­­­tott. — Úgy kell tehát tekintenünk a dolgot, hogy­­ Tordán iskolaszék nincs, holott az iskolaszékek ha­­táskörét azoknak új és czélszerűbb szervezetét újab­­­­ban is igen fontosnak nyilvánította a közoktatási­­ tanács a népoktatási törvény revisiojakor. — E szék I hiányának kell tehát fel tudnunk mindazon hátra- I ngokat és bajokat, melyek tanügyünkre oly káro-­­­san nehezedtek. — A pesti kir. izr. tanitóképezde VI. osz­tályú gyakorlóiskolájában a tanuló gyermekek be- !­áratása az 1873 —74-iki tanévre folyó hó 18-kán és­­ folytatólag­­— szombat és ünnepnapokat kivéve —­­ minden rákövetkező napon a délelőtti órákban 8—­­ 10, az intézet épületében (Rombach-utcza 8-ik szám)­­ történik. A p. kir. izr. tanítóképezdénél a tanítónö-­­­vendékek beiratása i. é. október 2-án és folytatólag — szombat és ünnepnapokat kivéve — minden rákövetkező napon a délelőtti órákban 8—10-ig történik. A felvéti és pótvizsgálatok, mind a tanító­­növendékek, mind pedig a gyakorló iskolai tanulók részére f. é. okt. 2-án és 3-án délelőtti órákban 10— 12 ig történnek. A rendes előadás mind a két inté­zetben a közbeeső ünnepnapok következtében csak október 15-én kezdődhetnek. — Temesvár népiskoláinak törté­nelmét és statistikáját irta meg He­­tzel Samu német nyelven (!). Kiadta a te­mesvári iskolaszék. Kapható Aigner Lajosnál. — A munka kilencz fejezetből áll. Az első magában fog­lalja a népmivelődés történetét átalában, különös tekintettel saját népiskoláink fejlődésére 1770. évig. — A második tartalmazza a népiskolaügy javítását Poroszországban, Ausztria és Magyarországban s ezen a tanmódban eszközlött javítások hatását a temesvári iskolai viszonyokra. A harmadik részint politikai viszonyokat, részint a tanító személyes tör­ténetét közli. A 4-ik és 5. fejezetek oly népiskolák történetét tartalmazzák, melyek csak részben vagy épen nem városi költségen tartattak fenn. A hatodik a temesvári iskolaügy organisatioját, a hetedik a temesvári tanitóképezde történetét, a nyolczadik a temesvári gyermekóvodát és a Fröhl-féle gyermek­kor történetét s végül a kilenczedik a temesvári is­kolaügy egyéb történeti és statistikai adatait foglalja magában. Mihelyt e művet megkapjuk, bővebben fogunk róla szólani.­­ A pestvárosi i­reáltano­dában a beiratások szeptem­b. 30-án kezdődnek és tartanak okt. 4-ig, naponként d. e. 9­ órától 12-ig, az igazgatósági irodában. Beiratásakor minden nö­vendék fizet 3 ft 20 krt. ezen dij fizetése alól csu­pán sz. kir. Pestváros tettleges szolgálatában álló tisztviselők, tanárok, tanítók s szolgák gyer­mekei vannak fölmentve. A javító és pót­vizsgálatok október 3-án és 4-én délutáni órákben tartatnak. A júliusban, orvos bizony­ítvány­­nyal igazoltan elkésett magán­tanulók vizsgálatai október 4-én délután és 5 én d. e. lesznek megtartandók. — Tanévek kezdete. A szatmárné­meti ref. lyceumban a felvételi vizsgák October első 5 napján tartatnak, az előadások 6-án kezdőd­nek. Körmöczbányán a főreáltanodában a beiratások e hó 3 utolsó napján s a jövő hó 3 első napjaiban tartatnak meg, az előadások 6-án kezdőd­nek. · A kecskeméti ref. lyceumban a beira­tások a jövő hó első öt napján tartatnak, az előadá­sok 6-án kezdődnek.­­ A tanárképeidő gyakorló iskolájának előkészítő, valamint a 2. és 4. osztályában a felvételek od­. első 3 napjában tartat­nak meg. Városi közgyülések. Pestváros minden szerdán d. u. 4 órakor. Buda város pedig minden hó első hétfőjén d. u. 6 óra­kor rendes közgy­ülést tart. Tudományos társulatok gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csütörtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén min­dig d. u. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáját­ szakgyűlés, mindig d. u. 6 órakor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (aka­démiapalota Il-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából,) na­ponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A magyar tud. akadémia könyvtára nyitva van reg­gel 9-től d. u. 2-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és va­sárnapokat kivéve naponként reggel 9-től 12-ig, d. u. 3—5-ig A Városi vigadó termei 30 kr. belépti díj mellett min­den nap megszemlélhetők. Ma este a Belesnay-kert­ben Bakonyi István dal­­t­ársulata tart előadást. A szüneteket B­u­n­k­ó Peri zenetár­ul­ata tölti be. A „Bon“ magántársürgönyei. Zágráb, sept. 18. Mazuranics ma teszi le az esküt, mint horvát bán. Pária, sept. 17- A Haute-Garonne, Loire, Nièvre és Puy-de-Dôme megyék választói October 12-ére a nemzetgyűlési választások eszközlése végett összehivattak. Thiers Ouchyban a savoyi küldöttsé­get fogadván, kijelenté, hogy hű fog maradni üzene­téhez, mely a köztársaság szabályszerű szervezését tűz­i ki feladatául. — A jövő a nyugalom és a mér­­sékl­­é. Bécs, sept. 18. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 234.—­ Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar 213.—. Angol-Ausztriai 174.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar­­—.—. Váltó­­bank —.—. Napoleondor 889.-- . Aram­vaspálya 336 50. Lomberdők 181.—. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os 102.--. 1864-es 130.—. Uniobank 134.—. Bécs, sept. 18. (Előbörze.) Hite­l­részvények 235.—. Magyar földhitelintézet 212.50. Angol-ma­gyar —.—. Angol-ausztriai 176.—. Magyar hitel­­részvény —.—■. Franczia-magyar 33.—. Váltóbank 33.—. Napoleonder 898.50. Államvasut 343.50. Lombardok 175.25. Galicziai 217.50. Tramway 213.—. Magyar sorsjegyek­­.—. 1860-dik 101 75. 1864-diki 132.75. Magyar jutalomjegy —. Hitel­sorsjegy 173.50. Arany 544.—. Frankfurt 95.—. Párisi hitel 32.50. Járadék 69.60. Ezüst 107.50. Lon­don 112.50. Török sorsjegy 62.70. Mun­icipálisbank —.—. Épitőbank 80.25. 123.—. Párig, sept. 17. (Kezdet) 3%-os járad. 57.37. Olasz járadék 62.50. Credit mobilier 391.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya 768.—.4’A %-es járadék 92.40. Állam vaspálya 770. —. Lombardok 398.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön 92.75. Magyar keleti pálya —.—. 1871-diki kölcsön 91.95 1872-iki 92 37. Párig, sept. 17. (Zárlat.) 3% járadék 57.37. 47, % járadék 81.80. Olasz járadék 62.60. Credit Allamvasp. 771.—. Ausztriai kötvé­nyek —.—. 1871-iki kölcsön 91.90. 1872-iki köl­csön 92.27. Frankfurt, sept. 17. (Ke­let) Váltóárfolyam Bécsre—.—.Amerikai 18­2-re 97.Ve- 1854-ki — —. 1864-es —.—. Lombardok 182.25. Évjáruléki papír 62.—. Osztrák bankrészv. 1011.—. Osztrák hitelrészv. 246.50 Osztrák államvaspálya részvény 357 75. 1860-as 91.50. Ferencz-Józsefvaspálya­­ — Galicziai 232.—. Évjáruléki ezüst 65.50. Győr Gráczi —.—. Frankfurt, sept. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam 104.5/s 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kői esőn —.*—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.3/s­ Osztrák hitelrészvény 244.50. Osztrák ál­­lamvasut 357.50. 1864-ki sorsjegy 146.50. 1860-ki 91.25. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 181. 75. Jan­eziai 227.50. Papirjáradék 62.25. Ezüst­járadék 65.50. Osztrák bankrészvény 1008.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —. Pária , sept. 17. Liszt 89.—, 89.—, 88.50. Répaolaj 88.50, 88.—, 91.—. Lenolaj 88.50, 88.25, 88.25. Szesz 69.—, 69.—, 69.50, ezukor finomított 154.-. BÉCSI TŐZSDE. September 17. A. Államadósság 100 frt. Egysétített viradék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. „ , „ febr.—aug. 5 pro. „ m ezüstben jan.—jul. 5 pro. , „ „ april—oot. 5 pro. Osztrák értékben visszafizetendő. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. , „ 1839-ből ötöd „ „ * « , 1854-ből 250 frtos 4%„ „ . , 1860-ból 500 „ 5%„ „ . „ 1860-ból 100 „ 5%„ * . , 1864-ből 100 „..................... Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja . aprójegy-kölcsön 100 frt. . . , szőlődézszaa-váltság 100 frt. C* dr. Őri záloglevél 150 frt...................... A Garni domfbniai jelzáloglevél 120 frt. , B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Horvát-tótországi 5%................................ ■ Erdélyorszigi 5% ........ F­unesi bánság 5%.................................... Temesd 1867-di­ki sorsolási záradékkal . . Magyar 5%...................................................... . 1867-diki sorsolási záradékkal . Csehországi 5%........................... Bukovinai 5 ....................................... Gácsországi 5 ............................................. Krajnai, karin­thiai és ten­germ­el­léki 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-austriai Salzburgi Sziléziai Stájerország­ Tiroli 5% 5, *„ 5% 5. 5, S ■ C. Más közkölcsönök. Pest város 0% sorsolási kölcsöne 100 frt.......................... Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . A török vasúti kölcsön dijkötvényei, 400 frank . a * „ „ „ „ 400 frank 95 fr. 10­ I*. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés . Angol-magyar bank 200 frt, 40% . . . Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssé Magyar ált. földhitelintézet 100 frt...................... Cseh ált. bank 200 frt 40% bef............................. Oantrák hitelintézet 160 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . . . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt . . . Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst.................... Magyar- „ „ 200 frt 40% befizetéssel Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés Nemzeti bank........................................................... Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés .... Forgalmi bank 200 frt........................................... Oazír,-magy. beszám. és hitelbank 200 frt, 40% bef- Bécsi váltó bank 200 frt 40% ....­­ . „ váltó üzleti társaság 200 frt. 40% . . „ bank 200 frt 40% befizetés . . . . „ bankegylet 200 frt 40"/p befizetés . . Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40% befizetés . „ „ municipális hitelintézet 200 F. 40 ft befiz­­est­­bank 200 frt...................................................... Magyar jelzálogbank 200 frt, 30 frt bef. . . . Franczia-osztrák-magyar­ bank Páriában (500 50 frt darabja) ..................................... Osztrák-egyptomi bank 20 font ster.­­200 fr 40% befizeté­ssel ...................................... Börse- és hitelbank 200 frt, 40% befizet. . . Adva — Tartva 6» 0 1 1­09 3 ’ 09 40 78 0 73 40 73 20 73 40 280 -286 — 250 -252 — 93 25 9» 73 10175 lo* “ 166 50 107 — 133 -133 50 96 50 97 — 81 — ------­. — — ____-120 50 m — 76 50 76 60 89 50 90 60 74 -74 75 74 -74 50 76 75 77 75 76 3'. 76 60 94 — 95 — 74 50 75 -75 — 73 75 89 60 90 50 95 50 94 — 94 25 »4 75 89 50 90 50 86 -85 50 62 50 62 75 __ 175 25 7575 102 — 58 -S3-1 — 235 ' m fo ; — — — —— 980 — 71 21 71 73 78 -, 9­0-1— — -T 966 — 967 ' 51 50 62 “ 133 -134 — 104 -105 — 145 _ 147 — 168 — 109 — Bécsi kereskedelmi bank (500 ft. 200 40% befl*. Ált. letéti bank, 2­00 frt, 40% befiz­té*......................... Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% befi- . ijócsi jelzálogbank, 200 frt, 40% beflv­.rt. ssel . . s zálog-biztositóbank, 200 frt, 46% befi*. . . k ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befla. . s földhitelbank 200 frt, 40% befntése­l . . Osztrák­ bank Bécsben, 200 fr­­­o/.usl 400% befiz­ett ezüstben Bt. vagy 500 frt) befizetéssel E. Közlekedési vállalatok részvény­ea Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst..................... Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst........................... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... . . Kassa-oderbergi pálya 200 frt................................. Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt...................... Osztrák Llyod 500 frt p. p............................................ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ........................... Állampálya 200 frt p. p................................................... Székesfehérvár-győ­r-gráczi pálya 200 frt . . . Déli pálya 200 frt ...................................................... Tiszai pálya 200 frt....................................................... Bécsi Tramway 200 frt . ............................................ Magyar-gácsországi pálya észak-keleti­­ frt ezüst............................ keleti­ pálya 200 frt........................... Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasi 200 frt ezüstben................................................. Cseh északi pálya, 1500 frt........................................... Cseh nyugati , 200 frt............................................ .VI orvo­s/Siléziai közp.­pálya, 200 frt ezüstben. . . Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt...................... Rudolf pálya, 200 frt ezüstben........................... . Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p. . . .. Iparvállalatok részvényei. „Agricola“, mezőg. váll. társasága 200 frt . . . Pesti építő-társ­as­ág 200 frt, 40% bef........................ Donau, osztrák biztositó 200 frt................................. Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40% . . . Salgó­tarjáni kőszén 100 frt....................................... Securitás viszontbizt. 300 frt......................................... Utas. viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés. . . Ált. osztrák épitő­társasá­g, 200 frt, 40% befiz. . . Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetéssel. . . . Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ...................... Prágai vasipar-társaság 200 frt. . ....................... S­tájerországi vasipar-társaság 200 frt .... . Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt....................... Erdőipar-társaság 200 frt . .................................. Erdő-termény keresk. társ. 200 frt, 50% befizetés. .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% , 33 éves visszafizetés 5% ........ cseh jelzálogb. 5%............................................................. nemzeti bank p. p. 5% sorsolás........................... . . . n O. e. 50/p............................................................ Magyar földhitelintézet 5./2°/0........................................... n r­ járadék jegy 6% • • • · • „ kereskedelmi bank 23 év alatt sors. . . . n jelzálogbank 572% *d rs........................................ ’sztrák jelzálogbank 10 év alatt visszafizesd.’ »%% ...................................... 50 év alatt visszafizetendő 572%........................... Első osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 572% H. Elsőbbség:­ kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst ............................ J­áttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%.................................. Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtps 6% . . Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p Sí­áj erő váz. vasiparidra, 6%......................................... . Erzsébet-pálya frt p. n­ ....... Adva Tartva IIS — 14­­— — —— — — — — — — — — —— — — — 44 50 45 50 — — — — — — — ~ — 133 — 131 — 152 50 163 50 541 543 -213 -2 60 2070 — 219 -211 —— — — 217 • 0 218 50 138 -130? -139 — 480 — 486 -—_ — 84­­ -189 50 140 50 174 174 50 200 so 2 1 50 217 219 — I —. . — — __ 111 — — ~ 62 -- -• “ .. — 201 V 2 2 »5 156 Sn 157 ---— — -— — — — — —. — 31 2­ 81 75 29 50 80 50 — -— — - — ----­... _ — — no — 100 50 37 -87 60 — —— 90 80 91 —— --- _------81 —— — — — —— ] ____ 90 50 91 — 91 — ._ — 81 -8» 25— 77 — ... __ — — — — ....— Erzsébet-pálya ezüst 100 frt . . . n „ 1862-iki....................... „ „ 1069-iki....................... „ „ 200 frtos .... Ferdínánd északi pálya 200 frt. p. p. ^ , 100 frt o. o. „ . . 100 » MflBt 5% Ferencz József „ 200 „ . . . Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst Károly-Lajos „ 300 „ . . Lembergi-czern.-lassy­ pálya 800 frt ezüst — „ , „ I. kib. 1865 « „ a „ n. „ 1867 n v íj n » 1868 Osztrák-Lloyd 100 f rt .... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . Állampálya 500 frank .... „ 1867-iki...................... Dél! pálya 500 frank...................... „ „ 200 frt 5% .... Tisza! „ 100 „............................ Magy. gal. 200 frt e. 5% . . . Magy. északkeleti 800 frt. 5% Magyar keleti pálya 800 frt ezüst Magyar nyugati 200 frt 5% • • Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben Albrecht-vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt. Cseh északi vaspálya 800 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% ezüst 100 frt „ „ n 1869. ki­bocs. 900 frt, 5% Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 5% ez. . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% ezüst Rudolf vaspálya, 800 frt, 5% ezüst, 100 frtért „ „ n. kibocs. 1869............ I. Magán sorsjegyek. Hitelintézet 100 frt............................................ Clary 40 frt p. p. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. Innsbrucki városi 20 frt. Keglevich 10 frt ...................... Buda város köles. 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p.......................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . Salm 40 frt p. p. . .­­ . . Salzburgi dissorsj. 20 frt . . St. Genois 40 frt. p. p. .. . . Stanislau városi 20 frt . . . Triest város 1­00 p. p. ... . . 5­1 p. p. . . . Waldstein 200 frt p. p­ . . . Windischgrätz 20 frt ... Váltók (három bóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet . Borlia 100 tallér ...................... Boroszló 100 frt tallér . . . Brüssel . Frankfurti 100 frt déln 'n.\''t Hamburgra 100 márk. .. . . Londonra 100 font sterling . . Lyonra 100 frank...................... Milano 100 frank...................... Marseille 100 frank .... Paris 100 frank ...................... Péter­vár, 100 rubel .... Pénzek árfolyama. Arany................................................. 20 fokos arany...................................... Orosz imperiale ........................... itária-Terézia-tallér...................... Egyleti tallér...................................... Ezüst...................................................... Váltóleszámítolás........................... Valuta. A­rany al marco . . . . Friedrichsd’or...................... Louisd’or........................... Angol sou ver­eigne . . .­­ orosz pénztári utalvány Ezüstszelvény . . . . oroszpapir rubel . . . 5% 5% 5% 5% 5% *76 3% 772% *% «% 6% 672% Adva Tartva 95 5 96­­93 76 94 25 — — 80 — 93 -_____ 87 75 88 25 103 s”l 103 76-____— 108 — 7 1 26 71 76 85 75 — — 74 ~ 74 60 87 -87 50 131 50— 110 40 110 75 I 94 90 96 10 I 80 80 25 * — ... 74 - g. 67 75 68 25 1 85 60 — — 89 — 90 -»3 75 84 *5 93 — 93 60 * 173 75 174 25 i 31 32 — 1 92 50 93 — ‘ 17 50 ,8 50 í 14 15- y 23 50 24,- f 2 3 -23 50 t 13 -13 30 34 60 18 ~ 19 —n 5o 24 — 18 — 20 — 56 -57 — 21 -35 - j 21 — 22 —i 92 8 93 — ! ÍH 90 95 — ! 96 -95 20 ! 112 !12 06 I! 43 90 ',4 10 5 43 544 8 98 8 99 107 30 107 75 — — -­— • U 33n 35 1 67 1 »8 107 60 107 85 1 5J ,53 V,% Köln, sept. 17 Búza 910.— 96.—, rozs 613, . 617.—, olaj 11 —, 11—, London, sept. 17. Búza 27,120, árpa 780, zab 24.130. Ab­t, ver­pen, sept. 17. A petroleum üzlete 40.‘A*­.—­ KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A k­a­s­s­a-o­derbergi vasútvo­nalon fekvő Kis-Ladna vasúti távirdaállomás a f. évi szeptember hó 20-tól kezdve magánsürgönyök felvételére is felhatalmaztatott. — A Sarkad vidéki takaré­k­­pénztár Biharmegyében hétfőn sept. 15-kén nyílt meg. Ez egylet 1000 db 50 frtos részvényre van alapítva és betétes kamatoztatásokat, előlegezé­seket, kölcsön váltó leszámitolási és letéteményezési üzleteket vont körébe. A részvénytőkéből a megnyi­tásig 30 °­ C folyt be.­­ Az egyesült magyar gőz­ha­józási társulat megmentésének kérdése élénken foglalkoztatja a sajtót s ez alkalmául szolgál azon számos visszaélések felderítésére, melyek e vál­lalatnál előfordultak. Az üzlet csekély jövedelmező­ségének okát a P. Napló mai czikke egyebek mellett főleg azon körülménynek tulajdonítja, hogy a válla­lat igazgató tanácsa és választmányában túlnyomó szavazattal bírnak a spediteurök és terménykeres­kedők. Hogy helyes arányban képviselve legyenek, azt parancsolja a vállalat érdeke, de ki tudja, hogy az em­lített irányadó igazgatósági tagok nem néznek e inkább arra, hogy ők minél olcsóbban szállíthas­sanak, mint í­rja, hogy a vállalat prosperálhasson ? Pedig a szabad versenynek megvannak a maga józan határai. Ha egy különben is gyönge vállalat tartósan az önköltségen alul folytatja a versenyt, I­­ Ausztria és Magyarország nemzetközi forgalmi kimutatása a folyó év első feléről, most létetett közé a bécsi la­pokban. A magyar hivatalos közlöny ez ügyről csak igen ritkán és elkésve vesz tudomást jeléül annak. Áruosztály akkor meg nem előzhetni bukását és az így megin­dult verseny végre is csak súlyosbítja az újra beálló monopólium csapásait. A vizsgálatnak és a reform­nak, ha a társulat fönmarad, mindenesetre be kell következnie.­­ Pályázati hirdetmény. A földmivelés, ipar és kereskedelemügyi m. k. miniszté­rium által, a magasabb gyümölcs s konyhakertészeti szakképzettség terjesztése czéljából gr.Zichy Ferencz Pozsony megye puszta födémesi gyümölcs és kony-­­­hakertészetében — mely Richon főkertész vezetése alatt franczia berendezés szerint mintaszerüleg ke­zeltetik — szervezett két kertésztanonczi állomás üresedésbe jővén annak betöltése tekintetéből újabb nyilvános pályázat hirdettetek a következő módo­zatok mellett: Pályázhat a 18-ik évi életkort betöl­tött minden oly feddhetlen erkölcsi ifjú,ki némi gyakor­lati előképzettségen kívül a kertészetből valamely földrerves iskolán, kertészeti­ intézet vagy gazdasági tanintézeten elméleti oktatást nyert, s ezt okmányok­kal igazolni tudja. Kitűnőbb bizonyítványok alapján folyamodóknak előny adatik. A képzési időszak két évre terjed; az esetre azonban, ha kitűnőbb előme­netel tanúsíttatnék, a minisztérium esetleg a tovább­képeztetésről is, a körülményekhez képest gondos­­kodand. Köteles a tanonczkép felveendő ifjú mind­azon munkát, melynek végrehajtásával a főkertész által megbizatik teljesíteni, s magát a kiszabott munka és életrendhez szorosan alkalmazni. Az al­kalmazandó ifjú állami ellátás és élelmezésben ré­szesül. A kellően felszerelt folyamodványok (kereszt­­levél , erkölcsi bizonyítvány , az előképzettséget igazoló bizonyítványok) legkésőbb f. évi október 15-ig a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi magy. kir. minisztériumhoz nyújtandók be. A kiképeztetési időszakot jó­­i erre­ végzett ifjak, gazdasági intézeti kertészi állomások esetleges betöltése alkalmával a minisztérium által előnyben fognak részeltetni, anél­kül azonban, hogy az illetők alkalmazására nézve minden viszonyok közt kötelezettség vállaltatnék, hogy n­emzetközi forgalom s mondhatjuk a v­á­m­­j ügy egészben véve osztrák. A kimutatás millió­­ forintokban a múlt évi első fél évhez viszonyítva e­­­következő: — Az eperjesi takarók pénztárfor­galmi kimutatása 1872-ik évi julius hó­l­ső napjától 1873 ik évi junius hó 30-áig. Bevétel: Pénz­tári m­aradvány 1873. június 30-án 22620 frt 34 kr telek 329764 frt 48 kr, visszafizetett 98440 frt 53 kr, kölcsön 91985 frt 53 kr, beváltott váltók 4.212,777 frt 68 kr, kölcsöntéli kamat 28515 frt 59 kr, váltóktól kamat 100922 frt 12 kr, előle­­gezésektéli kamat 10728 frt 29 kr, lakbér 1953 frt, visszleszámítolási váltók 273540 frt, letéteményi di­jak 10 frt 02 kr, magyar földhitelintézet 2818 frt 76 kr, részvény átiratási dijak 10 frt, kamat a ma­gyar földhitelintézettől 15 forint 47 krajcrár, értékpapírok 10 forint, értékpapíroktól kamat 1024 for­int, összesen 5.834.227 forint 45 krajcrár Kiadás 6% betétesek visszafizetése 1254640 ft 82 kr, 7% betét visszafizetése 1176 frt 32, feleknek fizetett 6 % kamatok 104673 frt 03 kr, felekneknek fizetett 7 % kamatok 98 frt, kölcsön ingatlan vagyonra 74136 frt, leszámítolt váltókra 4008187 frt 91 kr, előlegezések zálogokra 125541 frt 30 kr, hivatal személyzet díjazása 7709 frt 74 kr, magyar földhitel felek 6% betételei 659091 frt 64 kr, felek 7 ‰gb­-betét.^intézetnek 1680 frt 85 kr, intézeti költségek 2201 frt 39kr7ESzTl­ölts?­gek 210 frt 82 kr, jövedelmi adóra 2271 frt 96 kr, kezelési költségek 2903 frt 49 kr, jótékony czélokra 1275 frt, hivatal személyzet jutal­mazása 600 frt 81 kr, részvény osztalékra 28800 frt, részvény kamatok 36­0 frt, érték­papírokban 500 frt, visszatérített kamatok 589 frt 98 kr, viszleszá­­mítolási váltók 172070 frt, viszleszámitolási váltók­­tóli kamat 5992 frt 19 kr, pénztári maradvány 1873-ik Junius 30-án 35367 frt 84. Összesen 5,834227 frt 45 kr. A mérleg főösszege 1,635457 frt. Évi jövedelem 22,120 frt. Behozatal Kivitel­ 1872 1873 1872 1873 Gyarmati áruk............................................. 13.« 16., + 2.2 9.4 11.24- 1.« Dohány és dohány gyártmány ..... 7.« 17.» + 9.3 3.3 2.9 - 0., Kerti és mezei gyümölcs......................... 20.2 26.­ + 5.5 14.« 13.3 - 1.5 Állatok....................................................... 11... 9.7 -- 2., 4.4 5., b 0.7 Ál­isti termények......................................... 9.o 7-1 - 1-9 7.5 8.4 b 0.9 Zsiradék és olajok......................................... 9 a 9.9 -1- 0.4 1.3 L.­­ 0.2 Italok és étáruk........................................ 2.4 2.9 -1- 0.5 2.5 2.3 - 0.2 Égő építőanyag ........................................ Gyógy-, illat-, festék- és vegyszerek és se-10.4 11.5 1.1 14« 18.2-1- 3.4 géd­anyagok................................... 15.4 17.3 T- 1.» 3., 2.0 - 0.4 Erez, nyers- és félgyártmány...................... 21.4 20.5 -- 0.9 2.2 2.2 Fonó-szövő anyag . ................................... 4L-40.1 -- 1.6 15.­15.1 6., Fonal............................................................ 18.4 16.5 - 1.9 6.4 6.,4­­0., Fonott kötött áruk................................... 34.3 40.6 6.3 30.6 27.« - 2. Szőr-, szalma- és papíráruk ......2« 3.0 -1- 0.8 3 9 4.4-1- 0.5 Bőr és bőráruk....................................... 11.4 8.3 1­2.«8., 5.7 - 2.4 Csont-, fa-, üveg-, kő-, agyagáruk . . . 4.0 12., 1- 8., 12.5 12.2 - 0.3 Érer áruk........................................................ 8.« 9.5 -1- 0.78., 7.4 - 0.7 Közlekedési eszközök................................... 1.2 2-3 -2- L, 3.4 1.7 - 1.7 Szerszámok, gépek és rövid áruk .... 17., 19., -1- 2.0 24.» 22.» - 1.0 Vegytermény, festék, zsiradék, gy­árak Irodalmi és művészi tárgyak.................... 2.7 3., + 0.4 3.3 3.4 0.1 5.5 7.7 -1- 2.2 2.5 3.7+ 1.2 Hulladékok................................................... 0.4 0.3 -1- 0.1 0.4 0.,4 6.2 Összesen . . . 268.9 300.7 -4-31.3 181.7 179.1 - 1.» Nyom*tik a kiadótulajdonos­a a nyomdai részvényi Arsvit nyomdájában, barátok tera, Athenaeum-épület 1873, Szkmose­s Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next