A Hon, 1873. november (11. évfolyam, 252-276. szám)
1873-11-08 / 257. szám
Ferencz fejerdi tanító, Szentgyörgyi L. kolozsvári tanító személyében. A mintatanítást bíráló bizottság tagjaiul Bihari Iván valkói tanító (Váradi tanár tanítására) Kozma Dénes (Spengel tanító tanítására) küldettek ki. Pénztárt felülvizsgáló bizottság tagjaivá: Fazekas József képezd. tanitó, Szántó Mihály b.-hunyadi, Deésy Lőrincz ketesdi tanitó választattak meg. A tisztikar így alakult meg: Elnök: Paál Ferencz, képezdei igazgató. Alelnök: Benedek József ev. ref. tanitó. Első titkár: Várady Károly polg. rek. igazgató. Másod-titkár: Benedek Samu tanitó. Pénztárnok: Gazsi József tanitó. Könyvtárnok: Ludvig József rom. kath. tanitó. — A debreczeni ref. főtanodában a tanárkar a reformok életbeléptetése által szükségelt utasításokat dolgozott s adott ki a hittanszaki és a jogi tudományokat hallgatók számára. A theológusok részére kiadott utasítás a hallgató legfőbb teendőjeként jelöli ki, hogy a gymnázium bevégzése után az első évben a legnagyobb súlyt a bölcsészet, mint rendszeres tantárgy tanulmányozására fordítsa, egyszersmind a bibliai nyelvekben szerezzen alapos jártasságot és készültséget, s ajánlja továbbá a neveléstani elvek elsajátítását. Az utasításban foglaltatik a lelkészképességi vizsgákra szükséges tantárgyak sorozata, ezek tehát kötelezett tárgyak; hallgatásra különösen ajánlt tantárgyak, a magyar állam és alkotmány története, a magyar polgári jog s közjog ; az ifjak figyelmébe ajánltatik még a klaszszikus görög és latin nyelv mivelése, természettörténeti, vegytani, földtani, élettani, temészettani s csillagászati előadások hallgatása, a gazdászati ismeretek elsajátítása. — A budai polgári tanárképezdékben 24 férfi s 21 nő növendék van. A tanerők legnagyobb része a fővárosi középtanodai tanárok köréből van kiszemelve. Mindkét intézetben három szakcsoport van: a) nyelvészeti s történelmi csoport. Tantárgyai: Magyar nyelv, irálytan s irodalom 3, német nyelv s irálytan 3, földrajz 2, s történelem 3 heti órában; b) mathematikai- természettudományi csoport. Tantárgyak: Algebra 4, polgári számtan 4, geometria 3, könyvvezetés (csak a második félévben) 2, természettudományok s természetrajz 6, phy-sika, vegytan, ipartan s nemzetgazdászat 5 órán hetenkint; c) művészeti csoport: rajz, szépirás, zene, ■ torna s fegyvergyakorlatok. Mint általánosan kötelező tantárgy van felvéve a nevelés s oktatástan 2 s a gyakorlati tanítás 3 heti órában. — A társadalmi tudományok számára nagyhírű férfiak külön intézetet akarnak felállítan Florenczben részvényeken. A tanfolyam három éves, egyedül nagyobb műveltségű ifjak számára terveztetik. Tantárgyak lesznek : Eszjog; nemzet ; gazdászat; politikai irodalom; statistika; nemzetközi jog ; büntető jog; alkotmánytan ; pénzügytan ; diplomatiai történet; a képviseleti alkotmány története. Ehez járulnának még a jelenkor politikájának története, polgárjog s a katonai intézmények története Nagy Frigyes óta. A növendékek okmányt , nem nyernek, s felvételi feltételként többek közt az is ki van tűzve, hogy francaiéul kell tudniok. ■— Az erdélyi ref. tanárok oct. 31 és nov. 1. napjain Marosvásárhelyi értekezletet tartottak. A felolvasott értekezések a következők voltak: Elekes Sándor marosvásárhelyi tanár a vegytan ta nitásáról, Mentovich Ferencz »Az egész és törtszáamokkal való számítás kézikönyve czímű munkája alapján az okszerű számtani tanmódról értekezett, mely kis vitát keltött fel. Harmadik és utolsó értekező volt Dózsa Dénes szászvárosi igazgató a görög nyelv fentartása mellett szólal fel. Azután Mihályi Károly „Svada romana“ czímű latin olvasókönyve s Imreh Sándor »Magyar nyelvtana« fogadtatott el kézi könyvként. A marosvásárhelyi tanoda taneszközei felett az értekezés megelégedését nyilvánította. Végül a jövő értekezlet idejéül a pünkösti szünidő első fele, helyéül pedig Székelyudvarhely jelöltetett ki. A veszprémi és székesfehérvári gymnasiumokban Trefort a látogatása közben tapasztalt hiányok alapján reformokról intézkedett. A székesfehérvári tanodában különösen a helyiség igen szűk, miért a cispercita rendet felszólította, hogy valamely szomszéd telek megvásárlása által e bajon segítsen. A veszprémi gymnásiumitál sem a könyvtár, sem a tanszer gyűjtemények nem felelnek meg a kívánalomnak. A miniszter a várost s püspököt felszólította e végből, hogy patronátusi kötelességeknek pénzáldozat által is igyekezzenek megfelelni. Bright, a hírneves angol államférfin, legközelebb Birminghamban tartott beszédében határozottan elítélte az angol oktatási rendszert, mely a felekezeti oktatást tényleg megerősíteni igyekszik, s csak ott akar iskolai hatóságokat felállítani, hol felekezeti iskolák nem léteznek, holott »meg kellett volna kísértenie, hogy mindenütt állítson fel iskolai hatóságokat s a felekezeti iskolákat ennek ellenőrzése alá kellene adni“. Épen ily határozottan ítélte el az egyházi iskolákat. E nyilatkozat oly ismert vallásos egyéntől valóban nagy fontosságú. — Hudec Miksa, volt lévai állami tanítóképezdei tanár, lapunkban megtámadtatása után Léváról mintegy 30 tekintélyes polgár nyilatkozatot küldött be hozzánk, melynek értelmében e férfi sem nyilvános, sem magánéletében legkisebb okot sem adott reá, hogy nemzetiségi igazlással vádoltassék. Óhajtjuk, hogy igy legyen ezentúl is. — A „budai tanítóegylet“f. hó 5. (szerdán) esti 6 órakor az egylet eddigi helyiségében évi közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. elnök évi jelentése, 2. az alapszabályok módosítása, 3. tisztujitás, 4. netáni indítványok. A t. tagok a napirendre tűzött tárgyak fontosságánál fogva teljes számmal megjelenni keretnek. — Palkovics József, egyl. jegyző.—A »Somogymegyei tanügyi lapok,« melyet Kovács Sebestyén Gyula tanfelügyelő adott ki, előfizetés hiányában megszűnt létezni. — A szegedi polgári iskola f. hó 9-én nyílik meg. Igazgatója Nagy János, a »Tanügyi lapok« derék szerkesztője lett, tanárai Vészits, Kutasi, Roth, Takács Lajos és Dobján László. — A soproni felsőbb leánytanoda felöl Trefort miniszter legközelebbi körútja alkalmával többször teljes megelégedéssel nyilatkozott. E leánytanoda kétségkívül a jobbak közé tartozik s óhajtanak, ha más községek is ily nagy gondot fordítanának a leányok növelésére. Berlin, nov. 7. A mai börzén az üzlet a tartományokban előfordult bukások és az amerikai tudósítások következtében élénktelen volt és az árfolyamok lanyhán záródtak. London, nov. 7. Az angol bank a discontot 8 % -ról 9 °/o -ra emelte. Bécs, nov. 7. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. kötvény 75.—. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel 116.—.Magyar záloglevél 81.50. Erdélyi 137.— Magyar keleti vasút 57.— Magyar sorsjegy 79 — Tiszai vasút 195.—. Magyar vasúti kölcsön 93.50. Angol-magyar 41.50. Franco-magyar 26.50. Alföld —.—. Magy. északkeleti vasút 104.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 64.40. Porosz pénztári utalvány ■—.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény — •—. Magyar földhitelintézet 47.—. Török —.—. Municipalis 20.50. Bécs, nov. 7. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 205.—. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar 213.—. Angol-Ausztriai 133.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar 146.—. Váltóbank —.—. Napoleondor 889.—. Állam vaspálya 325.50. Lombardok 158.—. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Municipalbank —.—. Uniobank 118 — Általános építőbank 81.—. Angol épitőbank 104 50. Bécs , nov. 7. — (Zárlat.) Hitelrészvények 204.50. Magyar földhitelintézet 220.50. Angol-ma-gvar —.—. Angol-ausztriai 132.—. Magyar hitelrészvény —.—. Franczia-Maagyar 37.—. Váltóbank 33.—. Napoleondor 91. 50. Allamvesnt 321.— . Lombardok 159.—. Galicziai 200.50 Tramway 180.—. Magyar sorsjegyek — .■—. 1860-dik 100.—. 1864 diki 133 50. Magyar jutalomjegy —.—. Ilitelsorsjegy 166.—.Arany 545.—. Frankfurt 96 75. Párisi hitel —.—. Járadék 68 85. Ezüst 109.30. London 114.25. Török sorsjegy 54.25. Mun-cipáttsbank —.—. Uniobank 113.—. Általános épitőbank 75.—. Angol épitőbank 98.50. frankfurt, nov. 7. (Ke.net) Váltóérfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.75. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 161 25 Egyhuléki papir 64.—. Osztrák bankrészv. 952.—. Osztrák hitelrészv. 209.— Osztrák Hamvas pálya részvény 329 25. 1860-as 89.3/8. Ferencz-József vaspálya—. — Galicziai 202.—. Évjáruléki ezüst 63. Vs- Győr- : Gráczi — Frankfurt , oct. 7. (Zárla .) Váltóárfolyam 101.7/8 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön Nemzeti kölcsön —.—. Regi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.1/1. Osztrák hitelrészvény 209.25. Osztrák államvasut 330.—. 1854-ki sorsjegy 144.1/s. 1860-ki 87.75 Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 161 75.* Galicziai 202 50. j Papirjáradék 59 75. Ezüst- járadék 63.7/8 Osztrák bankrészvény 945. — . Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank — Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, nov. 7. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 92-50. Ezüst jöved. 64-Vs. 1860-as 90. Vs. Bécs —.—. Romániai 32.25 Államvaspálya 188. 75. Papirjövedék 60.1/s Hitelsorsjegyek 113.50. 1804 ki —.—. Hitelrészvény 119 50 .magyar sorsjegy . Berlin , nov. 7. (Zárlat) Galicziai 87 50. Lombard 91.—. Ezüst jöved. 63.Vs. 1860-iki 89—. Béka 86.5/s- Romániai 32.5/8. Államvaspálya 188.75 . Papir jövedék 59.—. Hitelsorsjegyek 103. — . 1864- i diki 83 50. Hitel részvények 118.75 Magyar sorsjegy. 4850 8 ' Pária , nov. 7. Liszt 86.50, 86.50 , 86.50. i Répaolaj 84 25, 85.—, 86.50. Lenolaj 84.50, 84.50, 84.50. Szesz 73.—, 72.75, 72.75, ezukor finomított 155.-. I Berlin , nov. 7. Buza 88-—, 87.3/si 84.34, ro. s62.Vs- 62*/., 627ab 57.Vs, 55.V«- Árpa helyben---------.—Olaj 19.’A, 18.Ve, 20.s/*, 21.1)|12. Szesz 21.06, 20.27, 20.il. Stettin, nov. 7. Buza SA.'/i—■.—. 84.1/j.— , rozs 60.y2—61.--------'olaj 18s/6. 20—, szesz 1 20.V.S, M11/«. Borosaié, nov.1 7. Buza 270.—, rozs 222.—. zab 162.—. Olaj 19.’/*, tavaszi 19.Vi», szesz 20. V« 20 ‘A, 20—. Amsterdam, nov. 7- Búza 375, 375.—. Rozs 241.— . —.— ,239 50, repereolaj 35. 'U 347/s 36Vili-York, nov. 6. Liszt 6.35. Hivatalos közlemények. A honvédelmi miniszter Horváth Géza 4. zászlóaljbeli honvédet a honvédgyalogság szabadságolt állományában hadapróddá nevezte ki. — A közoktatási miniszter dr. Hoch Frigyes nagy-szebeni kir. jogakadémiai helyettes tanárt, a kereskedelmi jogból egyetemi magántanárrá lett képesítésefolytán, ezen minőségben megerősitette. A „Hon“ magántársürgönyei. Bukarest, nov. 7. Lahováry Sándor igazságügyministerré neveztetett ki. Paris, nevez. Az autuni törvényszék a Mac- Mahon marquise elleni complettban vádlottakat következő büntetésekre ítélte el, ugyanis : kettőt 4 évi, egyet 3 évi, egyet 2 évi fogságbüntetésre. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A fusio kérdéséhez. (M.) Gondoljunk kissé a fővárosi pénzintézetek helyzetére. Siralmas állapotban vannak ezek egytőlegyig. A pesti népbank és a ferenczjózsefvárosi takarékpénztár vétkes bukása, a francomagyar bank és a többi credit mobilier intézetek óriási veszteségei, a pesti bank és pesti egyleti bank liquidatioja és az összes fővárosi pénzintézetek részvényeinek árfolyamhanyatlása annyira megrendítették a közönség birodalmát minden iránt, ami bank vagy részvény, hogy szó sem lehet egyhamar arról, miszerint a bankok a régi dicsőség fényes napjait újra éljék. De nem is baj, ha a dicsőségben többé nem részesülnek. Szédelgés volt az alap, melyen hatalmuk alkotmányát felépítették. Ez elveszett,mert tarthatatlan volt, hosszabb időre. Romban hevernek most a bankok, s az a kérdés: mit kell tenni ? Mely bank érdemes arra, hogy kitataroztassék ? s a többiekből egy-két új bankot kell-e teremteni avagy a romokat egyszerűen eltakarítani ? Ebből áll a fusio és liquidatio kérdése. Liquidatio által a pénzintézetekben megkötve volt tőkék egészen felszabadulnak s nem fognak többé azon czélnak szolgálni, hogy a pénzforgalomnak hasznos sőt szükséges intézményeit alkossák. Fusio által elérhetjük azt, hogy a mi tőkepénzt egyesek pénzintézetre összeadtak az együtt is maradhat és helyesen adminisztrálva igen nagy szolgálatot tehet a budapesti piacznak. Ha tehát választani kell a fusio és liquidatio között, sokkal örömestebb a fusio felé hajtunk, mert ekkor legalább tudjuk azt, hogy azon munka, fáradság és áldozatok, amelyekkel a bankok alapját össze lehetett hozni, nem veszett kárba; a nagy tőke együtt van, azt a piac egyik hatalmas és hasznos factorává lehet tenni, csak becsületesen, óvatosan és takarékosan kell vele bánni. Így fogva fel a pénzpiaci helyzetét, sajnálattal veszszük tudomásul, hogy a pesti egyleti banknak, miután belátta azt, hogy egy magában fenn nem állhat, nem sikerült valamely életképes más vállalatba úgy beolvadni, hogy a részvényesek megkímélve legyenek a liquidationalis tetemes költségektől. Mert hiába beszélnek is bármit némelyek, tény, hogy a liquidatiót egyes emberek nem tekintik másnak, mint egy jó üzletnek, amely által rövid idő alatt igen kevés fáradsággal ezreket lehet a részvényesek rovására szerezni. Két vagy több banknak egymással való fusióját ellenben keresztül lehet vinni úgy, hogy a végleszámolás ne kerüljön költségbe — legalább ne nagy költségbe — s hogy a létező követelések értékesítésénél s általában a vagyon realizálásánál ne legyen a fusionáló bankoknak veszteségük. Mert hiszen a munkáért itt nem kell, legalább nincs helyén, külön nagy prémiumokat megszavazni, mint a liquidáló bizottságnak megszavazni szokás. A követelések realizálásánál pedig szintén nincs ok oly nemű leírásokra vagy leengedésekre, mint a liquidationál itt-ott tapasztalni lehetett. Hiszen az egyesülő bankok minden nemű fennálló üzletüket könnyen összefoglalhatják ; a legnagyobb nehézséget mostan csak az értékpapírok és ingatlanok realizálása képezi. E nehézséget pedig nézetünk szerint nem lehetetlen most rendkívüli úton leküzdeni. Egy példát akarok felhozni, mely a szemem előtt lebegő eszmét világosan feltüntesse. Vegyük fel, hogy valamely bank vagyonának 45°/0-ka készpénz, 45°/o-ka ingatlan, s a többi váltó és egyéb biztosan s előre számokban meghatározható értékekből áll. E bank most fusionálni akar egy más bankkal, melynek vagyona nagyrészben vegyült 45 %-ukban, értékpapírokból áll, miknek árfolyama most napról-napra roppant ingadozásnak van kitéve. Megkezdődnek az alkudozások, de a fusio felakad, mert az egyik bank túlságosnak találja a másik bank ingatlanaira vonatkozó becsüt, emez meg nincs megelégedve az értékpapír becsűvel. Egyik sem hajlandó engedni s az alkudozások hajótörést szenvednek. Ezen fennakadáson nézetünk szerint e következő uton lehetne segíteni. Záros határideig tegyék a bankok készpénzzé vagy biztosan meghatározó értékké azt a mit tehetnek vagy pénzzé tenni jónak látnak, s ekkor mindkét bank mondja ki elvben a fusiót az igy meghatározott biztos értékekkel. A többire nézve a bankok tartsák fenn önálló existentiájukat, addig míg a realisálás okszerűen megtörténhetik és ekkor a bevett összegekkel végleg történjék meg a fusio úgy, hogy a bankok külön fennállása megszűnjék. Ez által el van hárítva a fusio főakadálya, hogy ugyanis a bankok nem tudnak a vagyonra nézve megegyezni. És el van érve másfelől az is, hogy igazságosan megtörténhetik a részvények convertálása, mert az egyesítés kezdetekor a meglevő készpénzről és biztos értékekről az említett példa szerint 55 százalékról első kibocsátású részvények adatnak, s a később realizált összegről (a hátralevő 45 százalékról) másod kibocsátásnak. Tehát mindkét bank részvényesei nem a részvények ingatag alapon kiszámított árfolyama szerint, hanem a valóságos készpénz összeg szerint kapnának új részvényeket. Hogy pedig ezen művelet nehézkesebb és költségesebb ne legyen, mint az eddig szokásban volt fusionális műveletek, nézetem szerint e következő módon kellene eljárni. Azon pillanatban midőn két vagy több bank elvben elfogadja a fusiot, azonnal intézkedni kell, hogy a fusionáló bankoknak ne legyen többé kettős külön régiójük. A költséges bankhelyiségek adassanak ki s az új helyiségbe helyeztessék át minden szükséges felszerelés a könyvekkel, pénztárral és a többi szükséges tárgyakkal együtt, rá nem szükségesek adassanak el. A fizetéses bankhivatali személyzetből is csak azok tartassanak meg, kikre az uj banknál vagy a fusionáló bankok üzleteinek legombolyításánál mélhatlanul szükség van. Természetes, hogy a régi igazgatóságok mindennemű jutalékai és egyéb luxus kiadások is azonnal szüntessenek meg, így az alaptőke kamatját most majdnem egészen felemésztő nagy régió is el fog tűnni és a részvényesek az új igazgatóságot is a legméltóbb elemekből alakíthatják meg. Elhisszük, hogy az ily fusióhoz kevés bankigazgatósági vagy választmányi tagjainak van kedvük , mert ezáltal legnagyobb részük nem csak a czímet és fizetést elveszti, hanem azon üzleti viszonyuk is megszakad, amelyben eddig a bankokkal szemben állottak, midőn derure-borura felhasználták állásukat arra, hogy maguknak és jó embereiknek a bankból olcsó kölcsönt eszközöljenek. Az is meglehet, hogy némely ily urnák terhére is fog esni tartozását mielőbb tisztázni, de ez a részvényeseket nem tartóztathatja vissza attól, hogy befizetett pénzük megmentéséről s annak tisztességes kamatoztatásáról ekként gondoskodjanak. Arról, hogy a fusionalt új banknál ne forduljanak elő hasonló visszaélések, minekkel a mostani bankok üzletében nagyon is sűrűn találkozhatunk, gondoskodni lehet a jusiot elhatározó közgyűlésen , illetőleg az új bank alakuló közgyűlésén. A bankok mostani szervezetéből, üzletéből és alapszabályaiból meg lehetett tanulni azt, hogy hol és miben rejlik az üzleti insoliditás csírája. Az új alapszabály készítésénél mindezt gondosan ki lehet irtani. És ekkor reméljük, önmagától visszatér a közönség bizodalma a pénzintézetek iránt és ezzel együtt a tőzsde is egy szebb jövőt remélhet. Közgazdasági vegyes. — A bankmonopólium meghosszabbítása tárgyában felszólal a P. Ll. Azt mondja, korai még a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő indítványhoz szólni, de azt már is constatálhatjuk, hogy az indítvány mindkét része incorrect. A bankügy nem közös, nincs is is oly közös közeg, mely fel volna jogosítva, hogy a monarchia egész területére nézve érvényes monopóliumot adhasson. Ha a bank meg akarja tartani a jegymonopóliumot, két kérvényt kell benyújtania, az egyiket az osztrák, a másikat a magyar kormánynál. Mindkét kormány egészen önállólag intézkedhetik ez ügyben, s meglehet, hogy az egyik megadja, a másik megtagadja a monopólium meghosszabbítását. És az is meglehet, hogy nem csak az osztrák nemzeti bank, hanem más consortium is kérelmezni fogja a magyar kormánynál a jegymonopólium megadását. Ami pedig azon kérdést illeti, hogy adja tudtára a kormány a banknak, hogy miként akarja a monopóliumot megváltoztatni, erre a magyar kormány nem felelhet egyebet, mint azt, hogy Magyarországon a monopólium nem volt érvényben , hogy tehát annak módosításáról szó sem lehet. De ha a bank kísérletet akar tenni az iránt, hogy Magyarországon jogilag kieszközölje a jegymonopóliumot 1876 éven túlra, akkor ez ügyben közvetlenül a magyar korránynyal kell alkudozásba bocsátkoznia. A P. Lt. dicséretére mondhatjuk, hogy most az egyszer helyesen fogja fel a helyzetet a bankügyben. De jelenleg nem csak a jogi álláspont helyes megítéléséről, hanem a kérdés gyakorlati helyes megoldásáról kell szólni. És e tekintetből nem korai a bankmonopólium meghosszabbításának kérdését szellőztetni. Miután a Lloyd a fennálló kormányt támogatja, az ő feladata a pénzügyminiszter intenzióját ez ügyben megtudni és idejekorán a nyilvánosság elé hozni. És ha netán azt az ország érdekeivel összeegyeztethetőknek nem találja, jobb megoldási módozatot javaslatba hozni. Mi a mostani kormánytól ez ügyben nem remélünk jót, mert tudjuk azt, hogy államgazdasági és nemzetközi kereskedelmi függetlenségünket nem hajlandó érvényesíteni. Arról pedig meg vagyunk győződve, hogy addig, míg a valuta kérdésében a törvényhozás elhatározása meg van kötve, szilárd alapra önálló nemzeti jegybankrendszert nem is lehet létesíteni. Ezért tehát sürgesse a Lloyd velünk együtt mindazon államgazdasági törvényeknek megváltoztatását, melyek a magyar kormány és törvényhozás szabad rendelkezési jogát Ausztria beleegyezéséhez vagy hozzájárulásához kötik. A börzebizottság mai ülésén Kochmeister elnök tett jelentést a pénzügyminiszernél tett látogatásáról. Elmondta, hogy a börze bélyegtörvénye 5. pontjának magyarázata által azon következtetést lehet felállítani, hogy a sersaloktól fogalmazott, mindkét féltől elismert záradéki jegyekre csak 50 krtól 1 írtig terjedő bélyegilletéket kell fizetni. Weisz Berthold azon nézetben van, hogy e kibúvó ajtó elfogadása által az emlékiratban fentartott alapelvek megváltoztatnak, nézete szerint helyesebb volna a kereskedelmi miniszterrel alkudozni. Strasser alelnök nézete szerint itt három dologról van szó: a múltról, melyre nézve talán kedvezőbb eredményt lehetne elérni, a jelenről, melyre nézve a fentebbi módosulat elegendő, a jövőre nézve,amennyiben a pénzügyminiszterrel egyetértve, jobb törvényt lehetne alkotni, mint annak akarata ellen. Wahrmaan a múltra nézve már nem lát segítséget, azonban a közgyűlés összehívását szükségesnek tartja, hogy jobb törvény alakuljon, nem pedig, hogy a létező megsértessék. Óva int a túlzások ellen, Pollak Gyula s mások is hangsúlyozták tiszteletüket a törvény iránt. Weisz Berthold hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kar jogait, mely elég sokáig volt pária, erélyesen kell hangsúlyozni. Kochmeister Frigyes határozottan ajánlja, hogy időközben fel kell használni azon könnyebbségeket, melyeket az általa felemlített magyarázat megenged s ajánlja a sensalok zárjegyeinek alkalmazásba hozatalát. Ezen gyakorlat Bécsben s külföldön érvényben van s régebben itt is fennállott. Levelezés egy szóbeli közlekedés után is bizonyítékul szolgálhat a sensalok könyvkivonata; tulajdonkép csak a szerződések vannak alávetve a skálaszerü illetékeknek s ezek részére nem akarunk kivételes állapotot. — A küldöttség végül benyújtotta a kérelmet, hogy rendkívüli közgyűlés hivassák elé s még pedig mielőbb. A bizottság elnöke megjegyezte, hogy az időpont meghatározását a bizottságra kell bízni, mely nézetben a küldöttség is megnyugodott. — A hihar megyei kereskedelmi-, ipar- és terményhitelbank pct. havi kimutatása: pénzkészlet 1.641,069 betétek könyvecskére: 477,022.191A. betétek pénztárjegyekre: 17800 Előlegezés : 182354 67. Leszámítolás : a) Bankszerű váltók : 300305. 47. b) Hiteltulajdonosi váltók 114903. Összes forgalom 1.555.094 írt 82 kr. — Egyesült magyar gőzhajózási társulat. Bevételek. Október 1—31-ig 1872-ben 224.304 frt 1 kr 1 73-ban 198.274 frt 2 kr. Ehhez a gőzhajózás kezdetétől sept. 30-ig 1872-ben 1.423.662 frt 24 kr. 1873-ban 1.210.174 frt 55 kr összesen 1872-ben 1.647.966 frt 25 kr. 1873-ban 1.408.448 frt 57 kr. tehát 1873. évben kevesebb 239,517 frt 68 krral. — Nemzetközi iparműkiállitás Berlinben. A porosz kereskedelmi minisztérium tervet dolgozott ki egy 1875-ben Berlinben rendezendő nemzetközi iparműkiállitás tárgyában. A terv állítólag kedvező fogadtatásra talált az illető körökben, ámbár másrészt nem tagadhatják, — hogy a nemzetközi kiállítások most már meglehetősen elvesztették érdeküket, — mert nagyon is sűrűn követik egymást és aránytalanul nagy költségeket okoznak. Ez okok miatt a berlini kiállítás valósulása még épen nem bizonyos és előbb még a terv beható tanulmányozás végett egy szakbizottsághoz utasittatott. Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, nov. 7. Az értéktőzsde bágyadtabban volt hangolva. Bankok olcsóbban keltek. Angol magyar 43.50—42.50, m. hol 115, földhitel 48 frton adatott. Takarékpénztárak közül szilárd volt az oslet. központi 58 p. fővárosi 107,pesti biztosító 61.50 Ganz vasöntöde 375, alagút 95 adva. Értékek és váltók árfolyama feljebb ment: porosz pénztári jegy 170.50, párisi váltó 48 p. Gabna üzlett. A gabnatőzsdén csekély volt az üzlet, mivel a kínálat gyenge volt. Határidőre csak elvétve történt néhány kötés, mivel a kereskedők a magas bélyegilletéktől tartva, nem mertek bátran alkuba bocsátkozni. Finom tiszta búza kedvelt és 5 krral feljebb ment, másnemű fentartó múlt heti árát. A forgalom egészben véve mintegy 10,000 mérőre ment, de hivatalosan csak kevés kötés jelentetett be. Rozs keresett, de nincs kínálat s igy nem történtek kötések, ámbár vevők magasabb árt is készek fizetni. Árpa jeles minőségü áru 5 krral feljebb ment. Zab csendesebb üzletü, tavaszra 5000 m. 2.15. Káposzta repete üzlettelen, Kukoricza máj.—jun. 4.55 p. — Az államvasut sorsjegyei deczember 5-kén sorsoltatnak ki. 719 darab fog kihúzatni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, nov. 8-án. mignon. Regényes opera 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. VÁRSZÍNHÁZ. Csütörtökön, nov. 8-án. Az Idegesek. Vigj. 5 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Szombaton, nov. 8-án. Derolsteini nagyherczegné. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a Laudon kávéházban (királyutcza) tart előadást. A nagy komlóban naponta magyar daltársulat Rókai József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalommal adatik a »Peres Sah«, az »Óriás bóka* éa »Jónás a czobalban«. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Vízállás. Oct. 7 Pesten fölött 4' 6" időjárás száraz * Pozsonyban 3‘ 1" felhős v. M.-Szigeten 1' 7" n Szathmáron 5' 1" T) Tokajban 3' 6" y) Szolnokon 1' 9" esős r) Szegeden 1* 3"n 6 Aradon . 3' 1" felhős n N.-Becskereken 0' 4" n Bezdánban 5' 2" Verbászon 3' 9" T) Barcson__i_it 117 Eszéken 5‘ 4" 6 Mitroviczon . 5' 2” r) Sziszeken 1* 9" V Zimonyban 6' 3"n n O-Orsován 3' 4"» N im/r-TÉR. 1892 1—3 P X rsz.is-ß orvostudor lakik . Ererzsébet tér 2 dik szám 1-ső emelet rendel 2-4 óráig délután. November 15-kén a kir. magyar dijsorsjegyek livása, főnyeremény 100,000 forint. ígérvények bélyeggel együtt 3 rt 30 kr NYITVA.Y és Társ. bankba»». 1748 2—* Pest, Thonetudvar. a Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei november 7. ártékpapir adv* Au&auóé Mtg. sí isgy. vasa KPUa&a • . ’ UlfcBSTMstí a V'ir, . „ R'Wsjepjtí Scíflu . ICTi tt ríhgy. ilUmkStv. 1873-kí tsasy. iUimWHv. 1. kStv. mii.y. , , 1867. ka. „ 8 tsEjat-1 , erdélyi Scíll&éM.-vilt». kötv. . Qestv.»dós. pap. 6®/# _ _ «ffirt-Ban. .laa.jai.6% , „ ozíit.kam. *pr. ok. 5% ■-i"-3rsol. um-ból á 500 frt . 1800-ból á 100 frt „ 18114-ből £ 100 frt »-MTV. kőt. 1871-ből 6% részvények. Eirk táse. Atlas visabis. o 1 magyar • • „ Raza .... „ Panioula . . . , Fost! .... „ Hucni* . . . „ Kro. jár. és élni. „ Ubíg .... Vaspályák: Pest-barell . „ Fonti közúti . . „ Budai közúti „ Újpest -rákospalotai lóvasut a Alfoit-fiumei . „ Északkeleti . . a Magyar keleti . I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budaihegypilya Bankok : Által. m. műn. h. „ Anfrol-magyar . „ An. m. II. kibo. „ Ban. ker. és ip. I. Által. mag. hite. „ Franco-magy. . „ M. ál. föld. rés*. „ Ma. jelz. hitelb. H Kisbirt. hitelint. „ Nyu. 1. hl. Sopr. , „ be«, és hitel. Pozsony . . . a Tak. s hitel-egv. „ Tak. és h. igazol. „ n és h. p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. * * ipwb. * Pesti bank 6% „ Pesti népbank . „ Boda-Ób. népb. „ Iparbank . . . . U. kiboasátvi.. . Budai keres. ba. a Pesti keres. ba. 150 100 Értékpapír 9450 78 50 88 50 86 50 76 60 75 60 T1 50 78 — 07 -08 60 72 59 72 50 91 76 79 60 89 — 87 - 76 60 76 60 73 60 74 — 07 60 09 - 73 — 73 — adva tartva Értékpapír • be p adva fcartva 101 — 103 - 108 - 110 — 134 -- 180 — — 84 — & 516 ?00 300 100 700 60 300 100 SQO *00 100 100 900 *00 900 900 300 80 8 160 180 8000 80 80 40 50 60 50 100 200 100 100 50 100 100 200 00 825 — 276 — 01 50 95 — 140 — 317 - 72 — 21 — 49 80 835 — 280 — 65 — 100 “ 145 -318 — 74 — 21 50 42 76 104 75 115 — 89 - 28 — 48- 85 50 44 50 86 - 41 -195 -48 50 80 — 55 — 37 ■ 42 200 ■ 775 -Bankok : Pesti Iparbank „ PfrSt-budai kézművesbank . _ Pesti egyletbank . . , n. Ub. „ Bir.ny.tb. és h „ Debreczeni kér. „ Temesv. k. és h. „ I. Erdályi . . . Szegedi ff.rg. b. „ Szerb ideig. bn. lakpénz : Óbudai . . . „ Kerencz és J. v Félegyházi . . n Gödöllői . . . Orsz. központi Jan.-Juli 5% „ Pesti I. ha. igért Pest Lipótv. ft Pest-budai föv. ft Pest kőbányai . r Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . . Malmok, Árpád . . . n Aradi gőzm. t. Blum-file . . „Joncordia . . R Borsod-miskolczi , Erzsébet . . . ft Luiza .... „ Temesvári gőz. K Molnárok-sütők „ Hengermalom ft Viktoria . . . „ I. Budapest! ft Budai gyártelep , Pannónia. . . Épitőtársulat, Pesti . . ft Pesti cottage . Cerfőzds, I. magyar . . Sertéshizlaló...................... Könyvny. „Athenaema* . « Pesti .... „ „Franklin* . . Gőzhajó társ. m&gy. egy. „ Nagybecakereki Ganz és tár. féle vasgyár. Osichwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . Bőrgyár I. magyar . Mátrai bányaréaz . Gyógytelep . . • Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatárs. Gyapjúmosó ...• Salgó-tarjáni ... * Schlick-féle vasöntödeioda- és vegyári-gyár Sóskúti kőbánya. . . S podium és csonttiszt. Szeszgyár t. magyar . 800 100 70 60 40 800 800 200 100 16 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 00 500 500 500 500 600 200 100 500 200 600 600 500 100 1000 80 80 600 200 200 600 180 200 100 600 200 200 210 200 20000 200 200 200 100 200 200 200 805 500 200 895 — 400 — 69 • 31 -60 — 1300 -158 50 - 42 -38 - 60 -45 -265 -84 - 1*0-100 676 - 83 -570 - 24 ■ 370* 400 - 155 - 246 - 600 -516 « ff if -«1 — 130 0 — 157 -61 - 44 — 40 — 55 -60 ~ 260 — 86 — 122 -90 - 680 * 26 - 880 -410 - 100 ■ 250 -670 377 • 225 * 96 — 60 - 106 - 170 • 126 - 165 ■ 146 -170 -100 * *255 - 108 - 180 -130 - 170 • 160 - 175 • Magyarokt kőszénbinya Varietés részvényszinház AH. vragyonkörés. társ. . Alagút.................................. Zareetzky gyufagyár . . Téglagyár sst.-endrei . • Téglagyár budapesti . . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai . . Magva. földh. 6% . . • Magy. jövedékbercza „ jeleálegb. 5l/t9k „ keres. bank Q°/e Magy. ált. földhitel 6% . « n &l/s • • • • Pesti kereskedelmi b*.ok. Szobául földiár. 6V*°/o Sl*öbbaé£o)L Éjszafckelei vaspálya 59/e Magy. grUcziin v.up. 5% I. erdélyi v**p. 5%. 100 írt e/.viai...................... Pest-budai lánczhid 6% . borsod-miskolczi malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6°/^. Egyes. m. gőzh. társ. Pénknemtsfe. Császári arany . . Csztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . . . Osztr. ét magyar ezüst. . Porosz pénztár bárcza . . Váltók. Augsburg 100 a n. t. után M. Frankfuft 100 d. n. f. *» Hamburg 100 bank m. a. London 100 font st. v- Milano 100 br. Iren« - Pária 100 frank után . Nom-tiivatalos rész. Aradi kar. b. befizetéssel Hotel részvénytársatág , Boourbas............................ Sződ-rákosi téglagyár N. váradi kar. és iparbrjik Győri kereskedelmi bank 8s.-fehérvári ker. b. befiz Kecskeméti közp. lak. p. m100 80 106 200 200 200 *00 2CC 95 — 130 — 80 76 73-60 200 96 — 135 — 81 — 78 50 84 f 0 8 > — 79 *6 79 75 82 50 88 75 80 -156 — 65 -6 45 9 1* 9 12 109 - 170 60 20 26 90 50 55 75 114 44 -296 — 81 - 158 0/ 64 9 lé 9 14 109 60 171 ~ f?0 75' 56 — 114 5> 44 60 >40 T #r m én j Boza bánsa 1 uj. tiszai peeti fehérmegyei bácskai fontnyi ár vámmázsánkint fontnyi ár vámmázsánkint Termény fontnyi piacz szokás fontnyi ár rémmássánkin . 81 6 85—7 — 82T------7 19 lm . . . . 101 i 80 5 10-5 76 77/78 . 83 7 10—7 26 84 7 85—7 55 • 85 7 Sfi—7 45 86 7 45-7 66 Arp. maslánk .... 78 8 65 8 80 88/70 ------87 7 55—7 85 88 ------— . . . . W/88— —• 81 6 95—7 10 82 7 10—7 16 • eteven • • 78 8 15 — 8 35 • 88 7 95—7 85 84 7 85—7 56— • 85 45—7 60 80 7 60—7 79 2 — 2 05 • 87 7 70—7 80 88 —— _ Kukorica« 82 8 80 9 95 —— 81 0 90—7 06 82 7 05—7 15 Fnb 80 **'• 83 7 16—7 25 84 7 8—7 40 —• 86 7 40 7 55 8« 7 65—7 «6 Kölesi ...... .* t 87 7 06 7 75 88 ------_ 80 4 75 4 85 — H.pos. V ipartól« . . . . 75TM — 4 70 4 75 — • tin-ágl . . i 1 37 ——— —— -j&m