A Hon, 1873. november (11. évfolyam, 252-276. szám)

1873-11-08 / 257. szám

Ferencz fej­er­di tanító, Szentgyörgyi L. kolozsvári tanító személyében. A mintatanítást bíráló bizottság tagjaiul Bihari I­­ván valkói tanító (Váradi tanár tanítására) Kozma Dénes­ (Spengel tanító tanításá­ra) küldettek ki. Pénztárt felülvizsgáló bizottság tagjaivá: Fazekas József képezd. tanitó, Szántó Mi­hály b.-hunyadi, Deésy Lőrincz ketesdi tanitó válasz­tattak meg. A tisztikar így alakult meg: Elnök: Paál Ferencz, képezdei igazgató. Alelnök: Be­nedek József ev. ref. tanitó. Első­ titkár: Várady Károly polg. rek. igazgató. Másod-titkár: Benedek Samu tanitó. Pénztárnok: Gazsi József tanitó. Könyv­tárnok: Ludvig József rom. kath. tanitó. — A debreczeni ref. főtanodában a tanárkar a reformok életbeléptetése által szük­ségelt utasításokat dolgozott s adott ki a hittanszaki és a jogi tudományokat hallgatók számára. A theo­­lógusok részére kiadott utasítás a hallgató legfőbb teendőjeként jelöli ki, hogy a gymnázium bevégzése után az első évben a legnagyobb súlyt a bölcsészet, mint rendszeres tantárgy tanulmányozására fordítsa, egyszersmind a bibliai nyelvekben szerezzen alapos jártasságot és készültséget, s ajánlja továbbá a neve­­léstani elvek elsajátítását. Az utasításban foglaltatik a lelkészképességi vizsgákra szükséges tantárgyak sorozata, ezek tehát kötelezett tárgyak; hallgatásra különösen ajánlt tantárgyak, a magyar állam és alkotmány története, a magyar polgári jog s közjog ; az ifjak figyelmébe ajánltatik még a klaszszikus görög és latin nyelv mivelése, természettörténeti, vegytani, földtani, élettani, t­emészettani s csillagá­szati előadások hallgatása, a gazdászati ismeretek elsajátítása. — A budai polgári tanárképezdék­­b­en 24 férfi s 21 nő növendék van. A tanerők leg­nagyobb része a fővárosi középtanodai tanárok kö­réből van kiszemelve. Mindkét intézetben három szakcsoport van: a) nyelvészeti s történelmi csoport. Tantárgyai: Magyar nyelv, irálytan s irodalom 3, német nyelv s irály­tan 3, földrajz 2, s történelem 3 heti órában; b) mathematikai- természettudományi csoport. Tantárgyak: Algebra 4, polgári számtan 4, geometria 3, könyvvezetés (csak a második félév­ben) 2, természettudományok s természetrajz 6, phy-­­­sika, vegytan, ipartan s nemzetgazdászat 5 órán he­­tenkint; c) művészeti csoport: rajz, szépirás, zene, ■ torna s fegyvergyakorlatok. Mint általánosan köte­­­­lező tantárgy van felvéve a nevelés s oktatástan 2 s a gyakorlati tanítás 3 heti órában. — A társadalmi tudományok szá­mára nagyhírű férfiak külön intézetet akarnak fel­­állíta­n Florenczben részvényeken. A tanfolyam há­­­­rom éves, egyedül nagyobb műveltségű ifjak számá­ra terveztetik. Tantárgyak lesznek : Eszjog; nemzet­ ; gazdászat; politikai irodalom; statistika; nemzetkö­zi jog ; büntető jog; alkotmánytan ; pénzügytan ; di­­plomatiai történet; a képviseleti alkotmány történe­te. Ehez járulnának még a jelenkor politikájának története, polgárjog s a katonai intézmények törté­nete Nagy Frigyes óta. A növendékek okmányt , nem nyernek, s felvételi feltételként többek közt az is ki van tűzve, hogy francaiéul kell tudniok. ■— Az erdélyi ref. tanárok oct. 31 és nov. 1. napjain Marosvásárhelyi értekezletet tartot­tak. A felolvasott értekezések a következők voltak: Elekes Sándor marosvásárhelyi tanár a vegytan ta­­­ nitásáról, Mentovich Ferencz »Az egész és törtszá­­a­mokkal való számítás kézikönyve­ czímű munkája alapján az okszerű számtani tanmódról értekezett, mely kis vitát keltött fel. Harmadik és utolsó érte­­­­kező volt Dózsa Dénes szászvárosi igazgató a görög nyelv fentartása mellett szólal fel. Azután Mihályi­­ Károly „Svada romana“ czímű latin olvasókönyve s Imreh Sándor »Magyar nyelvtana« fogadtatott el kézi könyvként. A marosvásárhelyi tanoda tanesz­közei felett az értekezés megelégedését nyilvánította.­­ Végül a jövő értekezlet idejéül a pünkösti szünidő első fele, helyéül pedig Székelyudvarhely jelölte­tett ki.­­ A veszprémi és székesfehérvá­ri gymnasiumokban Trefort a látogatása köz­ben tapasztalt hiányok alapján reformokról intézke­dett. A székesfehérvári tanodában különösen a he­lyiség igen szűk, miért a cispercita rendet felszólí­totta, hogy valamely szomszéd telek megvásárlása által e bajon segítsen. A veszprémi gymnásiumitál sem a könyvtár, sem a tanszer gyűjtemények nem felelnek meg a kívánalomnak. A miniszter a várost s püspököt felszólította e végből, hogy patronátusi kötelességeknek pénzáldozat által is igyekezzenek megfelelni.­­ Bright, a hírneves angol államférfin, leg­közelebb Birminghamban tartott beszédében határo­zottan elítélte az angol oktatási rendszert, mely a fe­lekezeti oktatást tényleg megerősíteni igyekszik, s csak ott akar iskolai hatóságokat felállítani, hol fe­lekezeti iskolák nem léteznek, holott »meg kellett volna kísértenie, hogy mindenütt állítson fel iskolai hatóságokat s a felekezeti iskolákat ennek ellenőr­zése alá kellene adni“. Épen ily határ­ozottan ítélte el az egyházi iskolákat. E nyilatkozat oly ismert vallásos egyéntől valóban nagy fontosságú. — H­u­d­e­c Miksa, volt lévai állami tanító­­képezdei tanár, lapunkban megtámadtatása után Lé­váról mintegy 30 tekintélyes polgár nyilatkozatot küldött be hozzánk, melynek értelmében e férfi sem nyilvános, sem magán­életében legkisebb okot sem adott reá, hogy nemzetiségi igazlással vá­­doltassék. Óhajtjuk, hogy igy legyen ezentúl is. — A „budai tanítóegylet“f. hó 5. (szerdán) esti 6 órakor az egylet eddigi helyiségé­ben évi közgyűlést tart, melynek tárgyai: 1. elnök évi jelentése, 2. az alapszabályok módosítása, 3. tisz­­tujitás, 4. netáni indítványok. A t. tagok a napirend­re tűzött tárgyak fontosságánál fogva teljes szám­mal megjelenni keretnek. — Palkovics József, egyl. jegyző.­­—A »Somogymegyei tanügyi lapok,« melyet Kovács Sebestyén Gyula tan­­felügyelő adott ki, előfizetés hiányában megszűnt létezni. — A szegedi polgári iskola f. hó 9-én nyílik meg. Igazgatója Nagy János, a »Tan­ügyi lapok« derék szerkesztője lett, tanárai Vészits, Kutasi, Roth, Takács Lajos és Dobján László. — A soproni felsőbb leányta­noda felöl Trefort miniszter legközelebbi körútja alkalmával többször teljes megelégedéssel nyilat­kozott. E leánytanoda kétségkívül a jobbak közé tartozik s óhajtanak, ha más községek is ily nagy gondot fordítanának a leányok növelésére. Berlin, nov. 7. A mai börzén az üzlet a tartományokban előfordult bukások és az amerikai tudósítások következtében élénktelen volt és az árfo­lyamok lanyhán záródtak. London, nov. 7. Az angol bank a discontot 8 % -ról 9 °/o -ra emelte. Bécs, nov. 7. (Hivat, zárlat.) Magyar föld­­teherm. kötvény 75.—. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel 116.—.Magyar záloglevél 81.50. Erdélyi 137.— Magyar keleti vasút 57.— Magyar sorsjegy 79 — Tiszai vasút 195.—. Magyar vasúti kölcsön 93.50. Angol-magyar 41.50. Franco-magyar 26.50. Alföld —.—. Magy. északkeleti vasút 104.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 64.40. Porosz pénztári utal­vány ■—.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény — •—. Magyar földhitelintézet 47.—. Török —.—. Municipalis 20.50. Bécs, nov. 7. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 205.—. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar 213.—. Angol-Ausztriai 133.50. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar 146.—. Váltó­­bank —.—. Napoleondor 889.—. Állam vaspálya 325.50. Lombardok 158.—. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Municipalbank —.—. Uniobank 118 — Általános építő­­bank 81.—. Angol épitőbank 104 50. Bécs , nov. 7. — (Zárlat.) Hitelrészvények 204.50. Magyar földhitelintézet 220.50. Angol-ma-­gvar —.—. Angol-ausztriai 132.—. Magyar hitel­­részvény —.—. Franczia-Maagyar 37.­—. Váltóbank 33.—. Napoleondor 91. 50. Allamvesnt 321.— . Lombardok 159.—. Galicziai 200.50 Tramway 180.—. Magyar sorsjegyek — .■—. 1860-dik 100.—. 1864 diki 133 50. Magyar jutalomjegy —.—. Ilitel­­sorsjegy 166.—.Arany 545.—. Frankfurt 96 75. Párisi hitel —.—. Járadék 68 85. Ezüst 109.30. Lon­don 114.25. Török sorsjegy 54.25. Mun-­cipáttsbank —.—. Unio­bank 113.—. Általános épitőbank 75.—. Angol épitő­bank 98.50. frankfurt, nov. 7. (Ke.net) Váltóér­folyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.75. 1854-ki —.­­ —. 1864-es —.—. Lombardok 161 25 Egyh­uléki papir 64.—. Osztrák bankrészv. 952.—. Osztrák­­ hitelrészv. 209.— Osztrák­­ Hamv­as pálya részvény­­ 329 25. 1860-as 89.3/8. Ferencz-József vaspálya—.­­ — Galicziai 202.—. Évjáruléki ezüst 63. Vs- Győr- : Gráczi —­ Frankfurt , oct. 7. (Zárla .) Váltóárfolyam 101.7/8 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön Nemzeti kölcsön —.—. Re­gi m­etalliques —.—­. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.1/1. Osztrák hitelrészvény 209.25. Osztrák ál­­lamvasut 330.—. 1854-ki sorsjegy 144.1/s. 1860-ki 87.75 Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 161 75.* Galicziai 202 50. j Papirjáradék 59 75. Ezüst-­­ járadék 63.7/8 Osztrák bankrészvény 945. — . Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —­ Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, nov. 7. (Kezdet.) Galicziai —.—.­­ Lombardok 92-50. Ezüst jöved. 64-Vs. 1860-as 90. Vs. Bécs —.—. Romániai 32.25 Államvaspálya 188. 75. Papirjövedék 60.1/s­ Hitelsorsjegyek 113.50. 1804 ki —.—. Hitelrészvény 119 50 .magyar sors­jegy . Berlin , nov. 7. (Zárlat) Galicziai 87 50. Lombard 91.—. Ezüst jöved. 63.Vs. 1860-iki 89—. Bék­a 86.5/s- Romániai 32.5/8. Államvaspálya 188.75 . Papir jövedék 59.—. Hitelsorsjegyek 103. — . 1864- i diki 83 50. Hitel részvények 118.75 Magyar sorsjegy.­­ 4850 8 ' Pária , nov. 7. Liszt 86.50, 86.50 , 86.50. i Répaolaj 84 25, 85.—, 86.50. Lenolaj 84.50, 84.50, 84.50. Szesz 73.—, 72.75, 72.75, ezukor finomított 155.-. I Berlin , nov. 7. Buza 88-—, 87.3/si 84.3­4, ro. s62.Vs- 62*/., 627ab 57.Vs, 55.V«- Árpa helyben---------.—Olaj 19.’A, 18.Ve, 20.s/*, 21.1)|12. Szesz 21.06, 20.27, 20.il.­­ Stettin, nov. 7. Buza SA.'/i—■.—. 84.1/j.— , rozs 60.y2—61.--------'olaj 18s/6. 20—, szesz 1 20.V.S, M11/«. Borosaié, nov.1 7. Buza 270.—, rozs 222.—. zab 162.—. Olaj 19.’/*, tavaszi 19.Vi», szesz 20. V« 20 ‘A, 20—. Amsterdam, nov. 7- Búza 375, 375.—. Rozs 241.— . —.— ,239 50, repereolaj 35. 'U 347/s 36Vi­li­­-York, nov. 6. Liszt 6.35. Hivatalos közlemények. A honvédelmi miniszter Horváth Géza 4. zász­lóaljbeli honvédet a honvédgyalogság szabadságolt állomá­nyában hadapróddá nevezte ki. — A közoktatási miniszter dr. Hoch Frigyes nagy-szebeni kir. jogakadémiai helyettes tanárt, a kereskedelmi jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése­­folytán, ezen minőségben megerősitette. A „Hon“ magántársürgönyei. Bukarest, nov. 7. Lahováry Sándor igazság­­ügyministerré neveztetett ki. Paris, nevez. Az autuni törvényszék a Mac- Mahon marquise elleni complettban vádlottakat kö­vetkező büntetésekre ítélte el, ugyanis : kettőt 4 évi, egyet 3 évi, egyet 2 évi fogságbüntetésre. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A fusio kérdéséhez. (M.) Gondoljunk kissé a fővárosi pénzintézetek helyzetére. Siralmas állapotban vannak ezek egytől­­egyig. A pesti népbank és a ferenczjózsefvárosi ta­karékpénztár vétkes bukása, a francomagyar bank és a többi credit mobilier intézetek óriási vesztesé­gei, a pesti bank és pesti egyleti bank liquidatioja és az összes fővárosi pénzintézetek részvényeinek ár­folyamhanyatlása annyira megrendítették a közön­ség birodalmát minden iránt, a­mi bank vagy rész­vény, hogy szó sem lehet egyhamar arról, miszerint a bankok a régi dicsőség fényes napjait újra éljék. De n­em is baj, ha a dicsőségben többé nem részesülnek. Szédelgés volt az alap, melyen hatal­muk alkotmányát felépítették. Ez elveszett,­mert tart­hatatlan volt, hosszabb időre. Romban hevernek most a bankok, s az a kérdés: mit kell tenni ? Mely bank érdemes arra, hogy kitataroztassék ? s a többiekből egy-két új bankot kell-e teremteni avagy a romokat egyszerűen eltakarítani ? Ebből áll a fusio és liquidatio kérdése. Liquidatio által a pénzintézetekben megkötve volt tőkék egészen felszabadulnak s nem fognak többé azon czélnak szolgálni, hogy a pénzforgalom­nak hasznos sőt szükséges intézményeit alkossák. Fusio által elérhetjük azt, hogy a mi tőkepénzt egye­sek pénzintézetre össze­adtak az együtt is maradhat és helyesen adminisztrálva igen nagy szolgálatot tehet a budapesti piacznak. Ha tehát választani kell a fusio és liquidatio között, sokkal örömestebb a fusio felé hajtunk, mert ekkor legalább tudjuk azt, hogy azon munka, fárad­ság és áldozatok, a­melyekkel a bankok alapját össze lehetett hozni, nem veszett kárba; a nagy tőke együtt van, azt a piac­ egyik hatalmas és hasznos factorává lehet tenni, csak becsületesen, óvatosan és takarékosan kell vele bánni. Így fogva fel a pénzpiaci helyzetét, sajnálattal veszszük tudomásul, hogy a pesti egyleti banknak, miután belátta azt, hogy egy magában fenn nem áll­hat, nem sikerült valamely életképes más vállalatba úgy beolvadni, hogy a részvényesek megkímélve le­gyenek a liquidationalis tetemes költségektől. Mert hiába beszélnek is bármit némelyek, tény, hogy a liquidatiót egyes emberek nem tekintik másnak, mint egy jó üzletnek, a­mely által rövid idő alatt igen kevés fáradsággal ezreket lehet a részvényesek rovására szerezni. Két vagy több banknak egymással való fusió­­ját ellenben keresztül lehet vinni úgy, hogy a vég­leszámolás ne kerüljön költségbe — legalább ne nagy költségbe — s hogy a létező követelések érté­kesítésénél s általában a vagyon realizálásánál ne legyen a fusionáló bankoknak veszteségük. Mert hiszen a munkáért itt nem kell, legalább nincs helyén, külön nagy prémiumokat megszavazni, mint a liquidáló bizottságnak megszavazni szokás. A kö­vetelések realizálásánál pedig szintén nincs ok oly nemű leírásokra vagy leengedésekre, mint a liquida­­tionál itt-ott tapasztalni lehetett. Hiszen az egyesülő bankok minden nemű fennálló üzletüket könnyen összefoglalhatják ; a legnagyobb nehézséget mostan csak az értékpapírok és ingatlanok realizálása ké­pezi. E nehézséget pedig nézetünk szerint nem le­hetetlen most rendkívüli úton leküzdeni. Egy példát akarok felhozni, mely a szemem előtt lebegő eszmét világosan feltüntesse. Vegyük fel, hogy valamely bank vagyonának 45°/0-ka készpénz, 45°/o-ka ingatlan, s a többi váltó és egyéb biztosan s előre számokban meghatároz­ható értékekből áll. E bank most fusionálni akar egy más bankkal, melynek vagyona nagyrészben vegyült 45 %-ukban, értékpapírokból áll, miknek árfolyama most napról-napra roppant ingadozásnak van kitéve. Megkezdődnek az alkudozások, de a fusio felakad, mert az egyik bank túlságosnak ta­lálja a másik bank ingatlanaira vonatkozó becsüt, emez meg nincs megelégedve az értékpapír becsű­vel. Egyik sem hajlandó engedni s az alkudozások hajótörést szenvednek. Ezen fennakadáson nézetünk szerint e követ­kező uton lehetne segíteni. Záros határideig tegyék a bankok készpénzzé vagy biztosan­ meghatározó ér­tékké azt a mit tehetnek vagy pénzzé tenni jónak látnak, s ekkor mindkét bank mondja ki elvben a fusiót az igy meghatározott biztos értékekkel. A többire nézve a bankok tartsák fenn önálló existen­­tiájukat, addig míg a realisálás okszerűen megtör­ténhetik és ekkor a bevett összegekkel végleg tör­ténjék meg a fusio úgy, hogy a bankok külön fenn­állása megszűnjék. Ez által el van hárítva a fusio főakadálya, hogy ugyanis a bankok nem tudnak a vagyonra nézve megegyezni. És el van érve más­felől az is, hogy igazságosan megtörténhetik a részvények con­­vertálása, mert az egyesítés kezdetekor a meglevő készpénzről és biztos értékekről az említett példa szerint 55 százalékról első kibocsátású részvények adatnak, s a később realizált összegről (a hátralevő 45 százalékról) másod kibocsátásnak. Tehát mindkét bank részvényesei nem a részvények ingatag alapon kiszámított árfolyama szerint, hanem a valóságos készpénz összeg szerint kapnának új részvényeket. Hogy pedig ezen művelet nehézkesebb és költ­ségesebb ne legyen, mint az eddig szokásban volt fusionális műveletek, nézetem szerint e következő módon kellene eljárni. Azon pillanatban midőn két vagy több bank elvben elfogadja a fusiot, azonnal intézkedni kell, hogy a fusionáló bankoknak ne le­gyen többé kettős külön régiójük. A költséges bank­­helyiségek adassanak ki s az új helyiségbe helyez­tessék át minden szükséges felszerelés a könyvek­kel, pénztárral és a többi szükséges tárgyakkal együtt, rá nem­ szükségesek adassanak el. A fizetéses bank­hivatali személyzetből is csak azok tartassa­nak meg, kikre az uj banknál vagy a fusionáló ban­kok üzleteinek legombolyításánál mélhatlanul szük­ség van. Természetes, hogy a régi igazgatóságok mindennemű jutalékai és egyéb luxus kiadások is azonnal szüntessenek meg, így az alaptőke kamatját most majd­nem egé­szen felemésztő nagy régió is el fog tűnni és a rész­vényesek az új igazgatóságot is a legméltóbb ele­mekből alakíthatják meg. Elhisszük, hogy az ily fusióhoz kevés bank­­igazgatósági vagy választmányi tagjainak van ked­vük , mert ez­által legnagyobb részük nem csak a czímet és fizetést elveszti, hanem azon üzleti viszo­nyuk is megszakad, a­melyben eddig a bankokkal szemben állottak, midőn derure-borura felhasználták állásukat arra, hogy maguknak és jó embereiknek a bankból olcsó kölcsönt eszközöljenek. Az is megle­het, hogy némely ily urnák terhére is fog esni tar­tozását mielőbb tisztázni, de ez a részvényeseket nem tartóztathatja vissza attól, hogy befizetett pén­zük megmentéséről s annak tisztességes kamatozta­tásáról ekként gondoskodjanak. Arról, hogy a fusionalt új banknál ne fordul­janak elő hasonló visszaélések, minekkel a mostani bankok üzletében nagyon is sűrűn találkozhatunk, gondoskodni lehet a jusiot elhatározó közgyűlésen , illetőleg az új bank alakuló közgyűlésén. A ban­kok mostani szervezetéből, üzletéből és alapszabá­lyaiból meg lehetett tanulni azt, hogy hol és miben rejlik az üzleti insoliditás csírája. Az új alapszabály készítésénél mind­ezt gondosan ki lehet irtani. És ekkor reméljük, önmagától visszatér a közönség bizo­dalma a pénzintézetek iránt és ezzel együtt a tőzsde is egy szebb jövőt remélhet. Közgazdasági vegyes. — A bankmonopólium meghosszab­bítása tárgyában felszólal a P. Ll. Azt mondja, ko­rai még a rendkívüli közgyűlés elé terjesztendő indít­ványhoz szólni, de azt már is constatálhatjuk, hogy az indítvány mind­két része incorrect. A bankügy nem közös, nincs is is oly közös közeg, mely fel vol­na jogosítva, hogy a monarchia egész területére néz­ve érvényes monopóliumot adhasson. Ha a bank meg akarja tartani a jegymonopóliumot, két kérvényt kell benyújtania, az egyiket az osztrák, a másikat a magyar kormánynál. Mind­két kormány egészen önállólag intézkedhetik ez ügyben, s meglehet, hogy az egyik megadja, a másik megtagadja a monopó­lium meghosszabbítását. És az is meglehet, hogy nem csak az osztrák nemzeti bank, hanem más con­sortium is kérelmezni fogja a magyar kor­mánynál a jegymonopólium megadását. A­mi pedig azon kérdést illeti, hogy adja tudtára a kor­mány a banknak, hogy miként akarja a monopó­liumot megváltoztatni, erre a magyar kormány nem felelhet egyebet, mint azt, hogy Magyarországon a monopólium nem volt érvényben , hogy tehát annak módosításáról szó sem lehet. De ha a bank kísérletet akar tenni az iránt, hogy Magyarországon jogilag kieszközölje a jegymonopóliumot 1876 éven túlra, akkor ez ügyben közvetlenül a magyar korr­ánynyal kell alkudozásba bocsátkoznia. A P. Lt. dicséretére mondhatjuk, hogy most az egyszer helyesen fogja fel a helyzetet a bank­ügyben. De jelenleg nem csak a jogi álláspont he­lyes megítéléséről, hanem a kérdés gyakorlati helyes megoldásáról kell szólni. És e tekintetből nem korai a bankmonopólium meghosszabbításának kérdését szellőztetni. Miután a Lloyd a fennálló kormányt tá­mogatja, az ő feladata a pénzügyminiszter intenzió­­ját ez ügyben megtudni és idejekorán a nyilvános­ság elé hozni. És ha netán azt az ország érdekeivel összeegyeztethetőknek nem találja, jobb megoldási módozatot javaslatba hozni. Mi a mostani kormánytól ez ügyben nem re­mélünk jót, mert tudjuk azt, hogy államgazdasági és nemzetközi kereskedelmi függetlenségünket nem hajlandó érvényesíteni. Arról pedig meg vagyunk győződve, hogy addig, míg a valuta kérdésében a törvényhozás elhatározása meg van kötve, szilárd alapra önálló nemzeti jegybankrendszert nem is lehet létesíteni. Ezért tehát sürgesse a Lloyd velünk együtt mind­azon államgazdasági törvényeknek meg­változtatását, melyek a magyar kormány és törvény­­hozás szabad rendelkezési jogát Ausztria beleegye­zéséhez vagy hozzájárulásához kötik.­­ A börzebizottság mai ülésén Koch­­meister elnök tett jelentést a pénzügyminiszernél tett látogatásáról. Elmondta, hogy a börze bélyegtörvé­nye 5. pontjának magyarázata által azon következ­tetést lehet felállítani, hogy a sersaloktól fogalma­zott, mindkét féltől elismert záradéki jegyekre csak 50 krtól 1 írtig terjedő bélyegilletéket kell fizetni. Weisz Berthold azon nézetben van, hogy e kibúvó ajtó elfogadása által az emlékiratban fentartott alap­elvek megváltoztatnak, nézete szerint helyesebb vol­na a kereskedelmi miniszterrel alkudozni. Strasser alelnök nézete szerint itt három dologról van szó: a múltról, melyre nézve talán kedvezőbb eredményt lehetne elérni, a jelenről, melyre nézve a fentebbi módosulat elegendő, a jövőre nézve,­­a­mennyiben a pénzügyminiszterrel egyetértve, jobb törvényt lehet­ne alkotni, mint annak akarata ellen. Wahrmaan a múltra nézve már nem lát segítséget, azonban a közgyűlés összehívását szükségesnek tartja, hogy jobb törvény alakuljon, nem pedig, hogy a létező megsértessék. Óva int a túlzások ellen, Pollak Gyula s mások is hangsúlyozták tiszteletüket a törvény iránt.­­ Weisz Berthold hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi kar jogait, mely elég sokáig volt pária, erélyesen kell hangsúlyozni. Kochmeister Frigyes határozottan ajánlja, hogy időközben fel kell használni azon könnyebbségeket, melyeket az általa felemlített magyarázat megenged s ajánlja a sensa­­lok zárjegyeinek alkalmazásba hozatalát. Ezen gya­korlat Bécsben s külföldön érvényben van s régeb­ben itt is fennállott. Levelezés egy szóbeli közleke­dés után is bizonyítékul szolgálhat a sensalok könyv­­kivonata; tulajdonkép csak a szerződések vannak alávetve a skálaszerü illetékeknek s ezek részére nem akarunk kivételes állapotot. — A küldöttség végül benyújtotta a kérelmet, hogy rendkívüli köz­gyűlés hivassák elé s még pedig mielőbb. A bizott­ság elnöke megj­egyezte, hogy az időpont meghatá­­rozását a bizottságra kell bízni, mely nézetben a kül­döttség is megnyugodott. — A hiha­r megyei kereske­delmi-, ipar- és terményhitelbank pct. havi kimutatása: pénzkészlet 1.641,069 betétek könyvecskére: 477,022.191A. betétek pénztárjegyek­re: 17800 Előlegezés : 182354 67. Leszámítolás : a) Bankszerű váltók : 300305. 47. b) Hiteltulajdonosi váltók 114903. Összes­ forgalom 1.555.094 írt 82 kr. — Egyesült magyar gőz­hajó­zási társulat. Bevételek. Október 1—31-ig 1872-ben 224.304 frt 1 kr 1 73-ban 198.274 frt 2 kr. Ehhez a gőzhajózás kezdetétől sept. 30-ig 1872-ben 1.423.662 frt 24 kr. 1873-ban 1.210.174 frt 55 kr összesen 1872-ben 1.647.966 frt 25 kr. 1873-ban 1.408.448 frt 57 kr. tehát 1873. év­ben kevesebb 239,517 frt 68 krral. — Nemzetközi iparműkiálli­­tás Berlinben. A porosz kereskedelmi mi­nisztérium tervet dolgozott ki egy 1875-ben Ber­linben rendezendő nemzetközi iparműkiállitás tár­gyában. A terv állítólag kedvező fogadtatásra talált az illető körökben, ámbár másrészt nem tagadhatják, — hogy a nemzetközi kiállítások most már megle­hetősen elvesztették érdeküket, — mert nagyon is sűrűn követik egymást és aránytalanul nagy költ­ségeket okoznak. Ez okok miatt a berlini kiállítás valósulása még épen nem bizonyos és előbb még a terv beható tanulmányozás végett egy szakbizottság­hoz utasittatott. Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, nov. 7. Az értéktőzsde bágyadtabban volt hangolva. Bankok olcsóbban keltek. Angol ma­gyar 43.50—42.50, m. h­ol 115, földhitel 48 frton adatott. Takarékpénztárak közül szilárd volt az oslet. központi 58 p. fővárosi 107,pesti biztosító 61.50 Ganz vasöntöde 375, alagút 95 adva. Értékek és váltók árfolyama feljebb ment: porosz pénztári jegy 170.50, párisi váltó 48 p. G­a­b­n­a ü­z­l­ett. A gabnatőzsdén csekély volt az üzlet, mivel a kínálat gyenge volt. Határidőre csak elvétve történt néhány kötés, mivel a kereske­dők a magas bélyegilletéktől tartva, nem mertek bátran alkuba bocsátkozni. Finom tiszta búza ked­velt és 5 krral feljebb ment, másnemű fentartó múlt heti árát. A forgalom egészben véve mintegy 10,000 mérőre ment, de hivatalosan csak kevés kötés je­­­lentetett be. Rozs keresett, de nincs kínálat s igy nem történtek kötések, ámbár vevők magasabb árt is ké­szek fizetni. Árpa jeles minőségü áru 5 krral feljebb ment. Zab csendesebb üzletü, tavaszra 5000 m. 2.15. Káposzta repete üzlettelen, Kukoricza máj.—jun. 4.55 p. — Az államvasut sorsjegyei deczember 5-kén sorsoltatnak ki. 719 darab fog kihúzatni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, nov. 8-án. mignon. Regényes opera 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. VÁRSZÍNHÁZ. Csütörtökön, nov. 8-án. Az Idegesek. Vigj. 5 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Szombaton, nov. 8-án. Derolsteini nagyherczegné. Operette 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a Laudon kávéházban (királyutcza) tart előadást. A nagy komlóban naponta magyar daltársulat Ró­­k­a­i József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalom­mal adatik a »Peres S­a­h«, az »Ó­r­i­á­s b­ó­k­a* éa »Jó­nás a czob­alban«. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Vízállás. Oct. 7 Pesten fölött 4' 6" időjárás száraz * Pozsonyban 3‘ 1" felhős v. M.-Szigeten 1' 7" n Szathmáron 5' 1" T) Tokajban 3' 6" y) Szolnokon 1' 9" esős r) Szegeden 1* 3"n 6 Aradon . 3' 1" felhős n N.-Becskereken 0' 4" n Bezdánban 5' 2" Verbászon 3' 9" T) Barcson__i_it 117 Eszéken 5‘ 4" 6 Mitroviczon . 5' 2” r) Sziszeken 1* 9" V Zimonyban 6' 3"n n O-Orsován 3' 4"» N im/r-TÉR. 1892 1—3 P X rsz.is­-ß orvostudor lakik . Er­er­zsébet tér 2 dik szám 1-ső emelet rendel 2-4 óráig délután. November 15-kén a kir. magyar dijsorsjegyek livása, főnyeremény 100,000 forint. ígérvények bélyeggel együtt 3 rt 30 kr NYITVA.Y és Társ. bankba»». 1748 2—* Pest, Thonetudvar. a Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei november 7. ártékpapir adv* Au&auóé Mtg. sí isgy. vasa KPUa&a • . ’ UlfcBSTMstí a V'ir, . „ R'Wsjepjtí Scíflu . ICTi tt ríhgy. ilUmkStv. 1873-kí tsasy. iUimWHv. 1. kStv. mii.y. , , 1867. ka. „ 8 tsEjat-1 , erdélyi Scíll&éM.-vilt». kötv. . Qestv.­­»dós. pap. 6®/# _ _ «ffirt-Ba­n. .laa.jai.6%­­ , „ ozíi­t.kam. *pr. ok. 5% ■-i"-3rsol. um-ból á 500 frt . 1800-ból á 100 frt „ 18114-ből £ 100 frt »-MTV. kőt. 1871-ből 6% rész­vények. Eirk táse.­­ Atlas visabis. o 1 magyar • • „ Raza .... „ Panioula . . . , Fost! .... „ Hucni* . . . „ Kro. jár. és élni. „ Ubíg .... Vaspályák: Pest-barell . „ Fonti közúti . . „ Budai közúti „ Újpest -rákospa­lotai lóvasut a Alfoit-fiumei . „ Északkeleti . . a Magyar keleti . I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budaihegypilya Bankok : Által. m. műn. h. „ Anfrol-magyar . „ An. m. II. kibo. „ Ban. ker. és ip. I. Által. mag. hite. „ Franco-magy. . „ M. ál. föld. rés*. „ Ma. jelz. hitelb. H Kisbirt. hitelint. „ Nyu. 1. hl. Sopr. , „ be«, és hitel. Pozsony . . . a Tak. s hitel-egv. „ Tak. és h. igazol. „ n és h. p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. * * ipwb. * Pesti bank 6% „ Pesti népbank . „ Boda-Ób. népb. „ Iparbank . . . . U. kiboasátvi.. . Budai keres. ba. a Pesti keres. ba. 150 100 Értékpapír 9450 78 50 88 50 86 50 76 60 75 60 T1 50 78 — 07 -08 60 72 59 72 50 91 76 79 60 89 — 87 - 76 60 76 60 73 60 74 — 07 60 09 - 73 — 73 — adva tartva Értékpapír • be p adva fcartva 101 — 103 - 108 - 110 — 134 -- 180 — — 84 — & 516 ?00 300 100 700 60 300 100 SQO *00 100 100 900 *00 900 900 300 80 8 160 180 8000 80 80 40 50 60 50 100 200 100 100 50 100 100 200 00 825 — 276 — 01 50 95 — 140 — 317 - 72 — 21 — 49 80 835 — 280 — 65 — 100 “ 145 -318 — 74 — 21 50 42 76 104 75 115 — 89 - 28 — 48- 85 50 44 50 86 - 41 -195 -48 50 80 — 55 — 37 ■ 42 200 ■ 775 -Bankok : Pesti Iparbank „ PfrSt-budai kéz­mű­vesbank . _ Pesti egyletbank . . , n. Ub. „ Bi­­r.ny.tb. és h „ Debreczeni kér. „ Temesv. k. és h. „ I. Er­dályi . . . Szegedi ff.rg. b. „ Szerb ideig. bn. l­akpénz : Óbudai . . . „ Ker­encz és J. v Félegyházi . . n Gödöllői . . . Orsz. központi Jan.-Juli 5% „ Pesti I. ha. igé­rt Pest Lipótv. ft Pest-budai föv. ft Pest kőbányai . r Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . . Malmok, Árpád . . . n Aradi gőzm. t. Blu­m-file . . „­­Joncordia . . R Borsod-miskolczi , Erzsébet . . . ft Luiza .... „ Temesvári gőz. K Molnárok-sütők „ Hengermalom ft Viktoria . . . „ I. Budapest! ft Budai gyártelep , Pannónia. . . Épitőtársulat, Pesti . . ft Pesti cottage . Cerfőzds, I. magyar . . Sertéshizlaló...................... Könyvny. „Athenaem­a* . « Pesti .... „ „Franklin* . . Gőzhajó társ. m&gy. egy. „ Nagybecakereki Ganz és tár. féle vasgyár. Osichwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . Bőrgyár I. magyar . Mátrai bányaréaz . Gyógytelep . . • Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatárs. Gyapjúmosó ...• Salgó-tarjáni ... * Schlick-féle vasöntöde­ioda- és vegyári-gyár Sóskúti kőbánya. . . S podium és csonttiszt. Szeszgyár t. magyar . 800 100 70 60 40 800 800 200 100 16 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 00 500 500 500 500 600 200 100 500 200 600 600 500 100 1000 80 80 600 200 200 600 180 200 100 600 200 200 210 200 20000 200 200 200 100 200 200 200 805 500 200 895 — 400 — 69 • 31 -60 — 1300 -158 50 - 42 -38 - 60 -45 -265 -84 - 1*0-100 676 - 83 -570 - 24 ■ 370* 400 - 155 - 246 - 600 -516 « ff if -«1 — 130 0 — 157 -61 - 44 — 40 — 55 -60 ~ 260 — 86 — 122 -90 - 680 * 26 - 880 -410 - 100 ■ 250 -670 377 • 225 * 96 — 60 - 106 - 170 • 126 - 165 ■ 146 -170 -100 * *2­55 - 108 - 180 -130 - 170 • 160 - 175 • Magyar­okt kőszén­binya Varietés részvényszinház AH. vragyonkörés. társ. . Alagút.................................. Zareetzky gyufagyár . . Téglagyár sst.-endrei . • Téglagyár budapesti . . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai . . Magva. földh. 6% . . • Magy. jövedékbe­rcza „ jeleálegb. 5l/t9k „ keres. bank Q°/e Magy. ált. földhitel 6% . « n &l/s • • • • Pesti kereskedelmi b*.ok. Szobául földiár. 6V*°/o Sl*öbbaé£o)L Éjszafckelei vaspálya 59/e Magy. grUcziin v.up. 5% I. erdélyi v**p. 5%. 100 írt e/.viai...................... Pest-budai lánczhid 6% . borsod-miskolczi malom . Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6°/^. Egyes. m. gőzh. társ. Pénknemtsfe. Császári arany . .­­­­ Csztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . . . Osztr. ét magyar ezüst. . Porosz pénztár bárcza . . Váltók. Augsburg 100 a n. t. után M. Frank­fuf­t 100 d. n. f. *» Hamburg 100 bank m. a. London 100 font st. v- Milano 100 b­r. Iren« - Pária 100 frank után . Nom-tiivatalos rész. Aradi kar. b. befizetéssel Hotel részvénytár­satág , Boourb­as............................ Sződ-rákosi téglagyár N. váradi kar. és iparbrjik Győri kereskedelmi bank 8s.-fehérvári ker. b. befiz Kecskeméti közp. lak. p. m100 80 106 200 200 200 *00 2CC 95 — 130 — 80 76 73-60 200 96 — 135 — 81 — 78 50 84 f 0 8 > — 79 *6 79 75 82 50 88 75 80 -156 — 65 -6 45 9 1* 9 12 109 - 170 60 20 26 90 50 55 75 114 44 -296 — 81 - 158 0/ 64 9 lé 9 14 109 60 171 ~ f?0 75' 56 — 114 5> 44 60 >40 T #r m én j Boza bánsa 1 uj. tiszai peeti fehérmegyei bácskai font­nyi ár vám­­mázsánkint font­nyi ár vám­máz­sánkint Termény font­nyi piacz­ szokás font­nyi ár rém­­mássánkin . 81 6 85—7 — 82T------7 19 lm . . . . 1­0­1 i 80 5 10-5 76 77/78 . 83 7 10—7 26 84 7 85—7 55 • 85 7 Sfi—7 45 86 7 45-7 66 Arp. maslánk .... 78 8 65 8 80 88/70 ------87 7 55—7 85 88 ------— . . . . W/88— —• 81 6 95—7 10 82 7 10—7 16 • eteven • • 78 8 15 — 8 35 • 88 7 95—7 85 84 7 85—7 56— • 85­­ 45—7 60 80 7 60—7 79 2 — 2 05 • 87 7 70—7 80 88 —— _ Kukorica« 82 8 80 9 95 —— 81 0 90—7 06 82 7 05—7 15 Fnb 80 **'• 83 7 16—7 25 84 7 8­—7 40­­ —• 86 7 40­ 7 55 8« 7 65—7 «6 Köles­i ...... .* t 87 7 06 7 75 88 ------_ 80 4 75 4 85 — H.pos. V ipartól« . . . . 75TM — 4 70 4 75 — • tin-ágl . . i 1 37 ——— —— -j&m

Next