A Hon, 1874. április (12. évfolyam, 75-99. szám)
1874-04-01 / 75. szám
cion nemcsak jogokat osztott meg, de mint a szászokkal tévé, privilégiummal látta el őket a haza többi polgárai fölött; míg megbénul az a befolyás, mely egyes törvényhatóságokban fölszinre vergődve esztelen, vagy szándékosan gonosz czélzatait az iskolák megmételyezésére gáttalanul fordíthatná. Ezt a korszakot kell bevárnunk, és akkor igenis bátran bízhatjuk népoktatásunk ügyét a törvényhatóságok kijelölt vagy épen egyenesen választott közegei kezébe. Hozzátesszük még mindezekhez, hogy nem messze van az az idő, midőn régi megyei szerkezetünknek s megyei közigazgatásunknak, melynek a régi viszonyok szerint csak is a közigazgatási és igazságszolgáltatási két ágazata volt meg, át kell idomulnia azon szakismeretet követelő közügyek szerint, melyek például a tanügy, közegészségügy, közlekedés, rendőrség stb. teendőinek felelnek meg. Addig, mint átmenettel megelégedhetünk a IX-es bizottság véleménye érvényesítésével, melyet részünkről akként látnánk kivihetőnek, hogy a főispáni hatáskör alá bevonandó tanfelügyelő a havi választmányi ülésekben legyen jelen s minta tisztikar tagja, tegye megjelentéseit, legyen egyszersmind feleletre vonható a tanügy kérdéseiben a bizottság által. Ennyi egyelőre elég lesz a közérdekeltség fölkeltése érdekében. Hanem igenis a kormánynak szemlét kellene tartania a tanfelügyelők sorain s azokat, kiket a balul értelmezett pártérdek, vagy a protectio hivatlanul tolt a szép és nagy feladatokkal, felelősséggel járó pályára, vagy kik buzgalmuknak, ügyszeretetüknek, képességöknek elég jelét nem adták, föltétlenül és minden tekintet nélkül el kell mozdítania. Mert amit e téren egy ember képtelensége és hanyagsága elront, itt jó sem képes egyhamar helyre ütni. P. Szathmáry Károly: A IX es albizottság jelentése a 21 es bizottsághoz. (Vége.) Mindezen eredmények azonban csak azon esetben érhetők el és csak úgy lesznek 1875-re biztosíthatók,ha az állami jövedelmeknek pontosabb befolyása biztosíttatik, és úgy törvényhozási úton, mint a közigazgatás körében mindazon rendszabályok és intézkedések létesíttetnek, amelyeket az albizottság mint a javaslatba hozott megtakarításoknak és jövedelmek fokozásának előfeltételeit e jelentésbe egyenként megjelölt. Az albizottság által javaslatba hozott intézkedések folytán a közelebbi 3 év mérlegei így alakulnának : Rendes kiadások 202.478,906 202.301,437 204.310,192 A bevételek 212.947,166 216.673,996 220.392,196 Fölösleg 10.468,261 14.394,499 10.1.0,T&T Rendes kiadások 24.776,306 19.242,916 18.189,026 „ bevételek 5.723,124 5.122,081 5.111,681 Hiány 19.053,916 14.120,835 13.077,445 Összes hiány 8.585,655 ,, felesleg 201,724 3.090,352 Ezen eredményt azonban mindenekelőtt két körülmény módosítja, amit a minisztérium előterjesztései figyelmen kívül hagytak. A rendkívüli bevételek között fölvetettek azon összegek is, melyek az eladásra kijelölt és 1874 és 1875-ben eladandó államjószágrészletek eladási árából előre láthatólag befolynak. Az 1873. év végén kötött 76*/1 milliós kölcsönről szóló törvény rendeletei szerint az államjószágok eladásából befolyó összegek ezen kölcsön födezésére fordítandók, így 1875-re 1.454,683, 1876-ra 1 millió 175 434, 1877 re 1.106,372 forint lesz a kölcsön törlesztése czéljából képezendő alap javára írandó azon bevételek közül, amelyeket a minisztérium a költségvetési tervezetekbe, mint rendkívüli bevételi formákat fölvett. Ezen kívül a földadó-cataster kiigazításáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló törvényjavaslatnak végrehajtása a következő költségeket okozza a közelebbi években: 1875-re 2.500,000 frtot, 1876-ra 1.135.000 frtot, 1877-re 2.160,000 frtot. Ezen két rendbeli összegekkel tehát romlanak a mérlegek: 1875 1876 1877 Ezeken kivül volt hiány fölösleg 8.585,665 201,724 3.095,352 Ezeken kivül államjavak eladásából fölvett összeg leütése mellett és a pataster költségeivel 1.454,683 1.075,434 2.500,000 1.135,000 791,290 3.123,590 még fönmaradandó Összes hiány 12.539,599 2.008,710 176,473 Megjegyzendő azonban, hogy ezen hiányokban tisztán beruházásokra, éspedig a Dunaszabályozás a Margitszigeti híd, a Ferencz csatorna költségeire a fiumei kikötő építésére, vasútépítési költségekre tehát oly kiadásokra, melyek rendezett háztartásban sem szoktak a rendes bevételekből fedeztetni 1875 1876 1877 foglaltatik 6.584,000 2.800,000 3.300,000 ezen kivül tehát a hiány tenne 5,955,599 , 1876 és 1877-ben pedig hiány nem lenne, sőt a következő feleslegek származnának Mielőtt az albizottság a hiányra nézve előadná véleményét, föl kell emitenie hogy az 1874. évben az utolsó évek nagy közgazdasági csapásai miatt a bevételeknek még oly mérvben való befolyására sem lehet biztosan számítani, mint azt az 1874. évi előirányzat, amely pedig a bevételekre nézve is tetemesen leszállittatott, kilátásba helyezi. Ezen kivül mintegy 5 milló írtra rugó előlegek, melyek a sorsolási és gömöri kölcsönöknél, mint az ezen alapokból rendelkezésre álló összegek, vétettek a költégvetésbe, előre láthatólag alig fognak folyóvá tétetni ezen év folyamában. Ezenkívül a rendezett pénzügyi szolgálat föltétlenül megköveteli, hogy a múlt években leapadt pénztári készletek beszereztessenek. Ha az állampénztárt zavaroknak kitenni nem akarjuk, nemcsak a központi, de a külső pénztáraknál is megfelelő, összesen legalább 156 millióra rugó pénztári készletnek — amelylyel mire pénztárak bírnak — épségben kell folytonosan megmaradni. Ezenkívül az 1875.január 1-ére való szükségletek az 1874 év végén megmaradó pénztári készletek nem lévén képesek fedezni , gondoskodni kell arról, hogy az átmenet szükségleteire a január 1-én esedékes fizetésekre elég erős pénztárkészlettel bírjon az állam. Ezen készletnek minden év végén állandóan meg kell maradnia, mert különben minden oly esztendő végén, amely kedvezőtlenebb eredményekkel zárta le a kezelést, az állampénztár könynyen zavaroknak lehet kitéve. . Ha az 1874-ik év termése kedvező lenne, az eredmények egészen másként fognának állani. Ha csak annyi folyik is be az állami pénztárakba, mint amire az 1874 iki költségvetés készítése alkalmával számítva volt,amelyben a közvetlen adók előirányzata, az államjavak jövedelmei jelentékenyen leszállítottak, és a kirovott egyenes adóknál is mintegy kilencz millió hiány vétetett számításba, és így 141 millió forintra előirányzott nettó bevételekből 132 millió vétetett csak a számítás alapjául, amely eredményre csak megközelítőleg közép eredményű esztendőben is mindenesetre számítani lehet: az 1874-ik év a kölcsön által fedezett hiányon kívül, hiányt alig fogna felmutatni, de ma, midőn az államháztartás bajainak gyökeres orvoslására törekszünk és az 1873-ik kezelés eredményeit már ismerjük, nem szabad a számításból kifelejteni azt sem, hogy mi sem biztosítja az államkincstárt arról, hogy ezen év második felének eredményei is oly mostohák lesznek, mint voltak egészben az 1873-ik éviek, és ezen eshetőséggel szemben, amely ha a legszigorúbb számításokat veszszük alapul, bekövetkezhetik, biztosítani kell ma már az állampénztárt. Mert az ország fizetésképességét semmi kedvezőtlen esélyeknek nem szabad kitenni egy perezre sem. Ha tehát a legroszabb esetet véve fel, biztosítani kívánjuk az állampénztárt még azon esetre is, ha ezen év folyamában több nem folyik be a pénztárakba, mint amennyit az 1873-ik év,összes pénzügyi kezelésünknek ezen aránylag legmostohább évének, kezelési ereményei tényleg kimutatnak, és feltesszük, hogy az állami előlegek sem tétetnek folyóvá, ez esetben az állampénztár teljes biztosítására és arra, hogy az államkincstár az oly nagyon szükséges pénztárikészleteket folytonosan épségben megtarthassa, ami főleg nálunk, ahol közgazdasági viszonyaink egyoldalúságánál fogva az év első 7 hónapjában aránylag mindig kevesebb jövedelem folyik be az állampénztárba,mint amennyi ezen hónapokat terheli, egy rendkívüli forrásról kell gondoskodni, amely az államháztartásnak ezen bajait egyszer mindenkorra megszüntesse. Ezen alapokon számítva tehát és érintetlenül hagyva a jelenlegi pénzkészleteket, mint olyanokat melyeknek állandóan meg kell maradni,a 762/1 milliós kölcsön rendelkezésre álló tőkéin kívül, az 1874- dik átmeneti év szükségleteinek fedezésére még 20.000. 000—22.000.000 frt szerzendő be. Ehhez számítandó a január 1-ére készen tartandó szükséglet 16.000.000. Összesen 36—38.000.000 forintra lenne szükség. Ezen összegeken kívül a melyeket be kell szerezni, hogy a háztartás rendezése megkezdethessék, számitásba lenne veendő az albizottság által javaslatba hozott megtakarítások daczára is még 1875, 1876 és 1877. évekre fenmaradó hiányok azon része, amely gyümölcsöző beruházásokból származik. Ezen hiányok: 1875-re 6.584/00. 1876 ra 2.800.000. 1877-re 3.300.000. Összesen 12.684.000. Mindezen összegeket csak rendkivüli források által lehet fedezni és igy elkerülhetlenné válik az, hogy ezen összegek hitel utján szereztessenek be. A főösszeg lenne: an io7-t-ik £-*• -5-*5g-5íg 20,000.000 frt. az 1875-ik év január 1-ig 16,000.000 frt, az 1875—1877-ig beruházások 12,684.000 frt. Együtt 48,684.000 frt. Ha ezen összegek kölcsön által fedeztetnek, a közelebbi évekre ennek kamatait 3/1 — 400.000 frtra számitva legrosszabb esetben, a kölcsön által fedezett beruházásokon kivül lenne a hiány: 1875. 1876. 1877. a kamatokat 4 millió forinttal számitva , rendes 9,955.599 3,208.210 876.470 a beruházásokra 6,584.000 2,800,000 3,300,000 Összesen 16,539.599 6,008.210 4,176.470 Ha tehát a beruházások kölcsönnel fedeztetnek: 1875-re még 9,955,591 frt. 1876-ra 3,208.210 és 1877-re azonban már csak 876.470 forint hiányt mutatna fel az összes költségvetés, nem számítva azon összeget, mely a közös ügyek költségeinél annak útján eszközölhető megtakarításokból és a vámjövedelem szaporodása folytán javukra eshetik, és a hiányt mérsékelni fogja. Ha a közös ügyeknél a vámjövedelem szaporodása és a közös költségeknél annak útján eszközlendő megtakarításokat néhány millióra teszszük és a beruházásokat kölcsön által tekintjük fedezetteknek, akkor az 1875-ik évi hiány is jelentékenyen leapadna; az 1876-ik évi hiány már többé nagynak nem lenne mondható, 1877-re pedig a hiány eltűnnék költségvetésünkből, sőt ha már 1877- re ezen czimen nem gondolunk is levonni semmit,a hiány még ez esetben is oly jelentékeny, hogy ezen alapokon 1877-ben elenyészettnek tekinthető. Megjegyzendő azonban, hogy a fentebb kimutatott hiányokba már az újabban felveendő kölcsönnek 4.000,000 frt évi kamatjai s a földadó szabályozási költségek is beszámíttatnak, viszont a bevételek között az adó és bérhátralékokból összesen 5.000.000 forint van évenként felvéve, oly összeg, mely a későbbi években ha egészen el nem enyészik is, mindenesetre csekélyebb mennyiségre fog leszállani. Az 1874-ik év átmeneti szükségletei az 1875— 1877 éveknek beruházásokból eredő pénztári hiányai kölcsön utján fedeztetvén, marad még az l£75-ik évi hiány fedezetlenül. Ennek adóemelés útján leendő fedezését az albizottság ezúttal nem hozza javaslatba. Az országnak a múlt évek nagy csapásai által okozott kedvezőtlen anyagi helyzete, azon tekintetek tartóztatják ettől az albizottságot, hogy az adózók egy részét a hátralékok behajtása is nagy mértékben igénybe fogja venni, és hogy a kijelölt újabb jövedelmi források útján habár ezek csak kisebb részükben képeznek is közvetlenül adófelemelést, mégis több millió forint vétetik az adózóktól újra igénybe , amihez hozzájárul az is, hogy a törvényhatóságok azon czélból, hogy kötelezettségeiket felejthessék, legnagyobb részt kénytelenek lévén a nekik átengedett adószázalékon felül házi adót is kivetni, a terhek ezen utón való emelése az ország legnagyobb részében nem lesz elkerülhető. Az országnak szüksége van arra, hogy a múlt évek csapásai után anyagilag erősödjék és idő engedendő arra is, hogy a háztartás rendezésének érdekében most javasolt intézkedések az életbe átmenjenek. Az albizottságot azonban ezeken felül főleg azon szempont vezette, hogy az 1875-ik év előtt teljes biztossággal alig lehetne eldönteni azon kérdést a közterheknek általában mily mérvű fokozása válik 1.106,372 2.160,450 még szükségessé, és ha igen, állandó, vagy ideiglenes adóemelés vezet-e a czélhoz ? mert ezen kérdésnek meghatározása általában kell-e és mily mérvű adóemelés leginkább azon intézkedések eredményétől függ, amelyeket az albizottság javaslatba hozott. Mindezek folytán — az albizottság a további teendőkre nézve a javaslatba hozott intézkedések eredményét kívánván bevárni, az 1875-ik évre megmaradt hiánynak fedezésére a közös activákból reánk eső részt és az állami előlegeket jelöli ki a melyek 1875.-ben esetleg befolyhatnak. A mennyiben pedig be nem folynának, miután a megkötendő kölcsön elkerülhetlenné vált s ez oly módm lenne kötendő, hogy abból, főleg annak a pénzkészletek erősítésére szolgáló részéből lenne az 1875.-re a beruházásokon kivül fenmaradó hiány is fedezendő. A felveendő kölcsönnek azon czélja lenne tehát, hogy evvel a jelen helyzetből támadt bajok orvosoltassanak. Ezen kölcsön azonban az utolsó kölcsön legyen, melyet ily czélból az ország felvenni kénytelen. Ezen kölcsönből, mely valóságos értékben legalább 55 milliót tenne, fedezendők lennének 1-szer az 1874. évben és pedig annak első 7 hónapjaiban szükséges 20.000,000 frt. 2-ot, az 1875 évi január 1-ére szükséges s ezentúl minden évi januáriéra készletben tartandó 16.000,000 ft. 3-or A 75.76. és 77 ben elodázhatlan beruházásokra szükséges 12.684000 ft összesen 48.684,000. A kölcsön fenmaradó része, valamint a beruházásokra csak 1876. és 1877.- ben szükséges összegek és igy mintegy 15 millió a tartalékkészlet erősbitésére szolgálnának. A közös activák még fenmaradó része és az előlegek, amennyiben 1875-ben befolynak, hasonlag a tartalékösszeg nagyobbitására szolgálnának, melyre az uj kölcsön által beszerzendő összegen felül is még az év 7 első hónapjában mindig szükség van. Az 1875-ik év folyamában a szerzett tapasztalások alapján lesz azután megállapítandó, hogy a javaslatba hozott intézkedések ereményeihez képest, amelyeknél tekintetbe lesz veendő, hogy a catasteri kiigazítás költségei idővel megszűnnek és a hátralékokból felvett bevételi összegek is elmaradnak, s viszont a földadó szabályozása után az abból várt mintegy 4.000.000 ft jövedelmi többlet annak idején az állampénztár javára esik, mindezen tényezők figyelembe vétele mellett marad-e még fel, és ha igen, minő hiány ? Ezen hiánynak fedezéséről annak természetéhez képest, vagy ideiglenes adóemelés által például egy oly általános jövedelmi adó behozatala útján kell gondoskodni, amely egy bizonyos 500—600 frt jövedelmen felül minden tiszta jövedelmet vonna adó alá, vagy ha a helyzet úgy kivánná, állandó adóemelés által kell a még szükséges összegeket beszerezni. Ehhez képest kell még az 1875-ik évfolyamában intézkedni, és ha csakugyan az adófelemelés elkerülhetlennek bizonyul, az még az 1875-ik évfolyamában eszközlendő lesz. Az albizottság ezekben terjeszti elő tiszteletteljesen jelentését, amelyhez mellékes, mint ennek kiegészítő részét, egy általa készített összeállítást, amelyben egyenként kimutatja a javaslatba hozott megtakarításokat és jövedelem-fokozást is magában foglalja az ezek alapján az 1875. 1876. 1877-ik évekre készített költségvetési tervezeteket a brutto és netto szerint. Kelt Budapesten, 1874 évi márczius 15-én. Széll Kálmán s. k. a 9-es albizottság jegyzője. Kerületi orvosok havi ülése. Martius 29-én tárta meg dr. Patrubány Gerő t. főorvos a kerületi orvosokkal a szokásos havi összejövetelt, melyen a ker. orvosok mindenekelőtt a főváros e havi egészségi állapotáról, nem különben a még mindig fennlevő vagy újabban felmerült közegészségi hiányokról az egyes kerületek szerint előadták észleleteiket, melyekből kiemelendőknek tartjuk a következőket : Az I. kerületben a himlőesetek száma kevesbedett, míg torok és tüdőláb nagyobb számmal fordult elő ; sajnálattal említi fel a kétorvos, hogy e kerületben igen nagy a bujabetegek száma,mit okvetlen összefüggésbe kell hoznia azzal,hogy a mi rendőrségünk kegyelméből, igen sok, orvosi felügyeletet nélkülöző magán kéjhölgy van e kerületben.A kávéházakban a rézedényeket e hóban a legnagyobb tisztaságban és jó karban találta, nem úgy, mint a múlt hóban ; korcsmákat, főleg a pálinkamérő helyeket is megvizsgálta s a gyanúsaknak talált italokból vegyvizsgálat végett próbákat vett; hasonlóképen a heti vásárok rendes vizsgálat tárgyát képezik s a rész tápszerek elkoboztatnak. Az egészségtelen lakások száma főleg a tabáni hegyen nagy, hol se vízvezeték, se csatornázás nincs. — A H-ik kerületben a betegforgalom átalában emelkedett; fordultak elő egyes kanyaró esetek is s ami feltűnő, inkább a felnőttek közt. A váltóláz kezd nagyobb mérvben mutatkozni. Legnagyobb közegészség hátránya e kerületnek az, hogy az ivóvizsa á átalában gondoskodva nincs, most ugyan az előmunkálatok a Y'.z' vezeték ügyében megkezdettek, s óhajtandó volna, ha — miután a honvédelmi minisztérium a Szent György téren szándékozik palotát építeni, s e miatt innen a vízvezetést át kell máshová helyezni, az áthelyezés akként történnék, hogy azután a vár körül eső lakosságot is el lehetne vízzel látni, ami annyival is inkább megtörténhetnek, mivel az építési költségeket csak pár ezer forinttal emelné. A csatornázásra vonatkozólag már az előmunkálatok folyamatban vannak. E kerületben is igen sok a bujabántalom, titkos kéjhölgyek csaknem gombaként szaporodnak s a rendőrség, daczára annak, hogy lakhely és név szerint történt feljelentés, mindeddig semmi intézkedést nem tett. Felemlíti két orvos, hogy a lakhatási engedély kiadása körül azon rendellenesség sokszor fordul elő e kerületben, hogy az engedélyezésért az illetők akkor folyamodnak, mikor már az új lakásokba a lakók be is költöztek, hangsúlyozza, hogy a fennálló rendelethez, mely szerint a már egészen kész és berendezett lakásokra csak három hó letelte után lehet a lakhatási engedélyt kiadni, szigorú ragaszkodás megtartassák. A Illik kerületben a betegforgalom nagy, a himlő e hóban már nem járványos, de a lefolyás a legtöbb esetben halálos volt, ez esetek legnagyobb része oltva nem volt, ezért a szigorú és erélyes oltásról gondoskodást égető szükségnek tartja. A lakások vizsgálatánál kiválóan kiterjesztő figyelmét az árnyékfékek és peczegödrök vizsgálatára is, s felemlíti, miszerint míg a csatornázás s vízvezeték elkészülne, egyöntetű árnyékszék és peczegödörrendszert kellene megállapítani, mire vonatkozólag a 1. főorvosi hivatalhoz legközelebb javaslatot szándékozik benyújtani. A szemétkihordás még mindig az eddigi nyomorúságos állapotban van. Hangsúlyozza, hogy bármennyire tiszteli és becsüli az elöljáróságot, de az a köztisztaság kérdésében épen nem szakköz, de nem is lehet kívánni, hogy az legyen, s így történik, hogy daczára annak, hogy a köztisztaság fentartására tetemes összeg fordittatik, még sincs a czél elérve; — ezen csak úgy vél segíthetni, ha az elöljáróság mellé mindenütt köztisztasági biztosokat állítanak fel, s erre legalkalmasabbnak találná a vásárfelügyelőket és biztosokat, kik különben is — tapasztalása szerint — ráérnének. — A IV-ik kerületben a betegforgalom meglehetős nagy, főleg hurutos bántalmak s csuzok uralkodnak, s mig a múlt hóban nem volt egyetlen himlő eset, e hóban 7 esetet észlelt a két orvos, melyek közül egy családnál volt négy; a lefolyás átalában szelid, s a nagyobb rész nem volt beoltva. Az V-ik kerületben kevés himlő, sok hurutos bántalom fordult elő. E kerületben is nagyobb számuak a bujabetegségek, s a két orvos ennek okát abban hiszi kereshetni, hogy e nagy kerületben mindössze csak hat kéjhölgy van orvosi felügyelet alatt. Felemlíti ,hogy egyes házakban roppant nagy a halandóság; e körülményre ugyan a kapitányságot figyelmeztette, de az még eddig nem tett semmit.« (Már ugyan mit is tehetett volna e tekintetben? Közlő). A tejvizsgálatot rendesen folytatja s 18 tejárus közül csak kettőnél találta jónak a tejet (ezért olyan rész a kávé a Lipótvárosban). Egy pékműhelyt is megvizsgált, hol nem a legnagyobb tisztaságot találta. A Vl-ik kerületben a betegek száma tetemesen szaporodott, himlő azonban egy sem fordult elő. A lakások vizsga befejeztetett s Bolemann kérorvos örömmel jelenti, hogy 20 lakás mutatkozott kiüritendőnek. Felemlíti még kér. orvos, hogy a sugárútnál feneketlen nagy a por, miért is a kövezés és csatornázás felettébb szükséges. A VII-ik kerületből Schmidt kér. orvos az iskolák szokásos vizsgálata alkalmával két iskolában azt tapasztalta, hogy ott kalendárium szerint szoktak fűteni; ha az van írva a naptárban: tavasz kezdete, beszüntetik a fűtést, bármily zord idő legyen is, míg ugyanott télen irtózatos módon fűtöttek, most pedig sehogysem, mert a tanács nem ad alágyújtani való fát, noha szenek van; miután ezen eljárás betegségek szülője lehet, ha az időjárás ily zord és kedvezőtlen marad, szükségesnek vélné, ha e tekintetben az iskolás gyermekek egészsége érdekében intézkedés történnék. Ugyanő felemlíti, hogy a mostani szeles időjárásban a por ellensúlyozására, mely annyi tüdős szembajnak válik szülőjévé, a közegészségi tekintetben másként úgyis alig használható vizvezetéki vizet már most is az utczák öntözésére fordítanák s ne várnák ezzel be május havát. A pékmühelyek, mészárszékek rondaságát is felemlíti, s e tekintetben a két elöljáróságot intézkedésre kérte fel. — Dr. Apatitzky kérorvos előadja, hogy csak a kerületet határoló utczák vannak csatornázva, a belső utczák még csak nem is kövezettek ; a szegény háztelkek kútvize rendkívül rosz; a száz ház lakói pedig a szomjúhozásra vannak kárhoztatva, amennyiben csak egy, káddal ellátott kutyák leveti, napjában csak egyszer kapnak vizet, ezért vízvezeték nagyon kívánatos. Megemlékezik még a szemétlerakó hely undorító voltáról. — A VIII. kerületben a hurutos és lobos tüdőbántalmak voltak túlnyomók; himlő több volt mint múlt hóban, de nem épen veszélyes jellegű. E kerületben is nagyban szaporodik a titkos kéjhölgykedés. Az utczák tisztántartása igen sok kívánni valót hagy hátra, de ez nem is lehető addig, míg az utczák kikövezve nincsenek. A IX. kerület orvosa nem volt jelen. — A X. kerületben a betegforgalom kevesebb, himlő csak egy esetben fordult elő. A többször hangsúlyozott közegészségi bajok az eddigi állapotban vannak. Tiszti főorvos ezek után tekintettel arra, hogy a múlt évi cholerajárvány folytán a belügyminiszter az egész országban bizonyos évrendszabályok életbeléptetéséről szándékozik gondoskodni, megemlíti, hogy a fővárosi tanácsnak a kellő óvintézkedések megtétele iránt javaslatot terjesztett be, melynek lglényegesebb pontja az, hogy máj. 1 -től sept. 1-ig minden középület, iskola, színház, vendéglő és kávéház, kórház, kaszárnya fertőtelenítés alá vétessék, s e fertőtlenítést a kér. elöljáróságok a kér. orvosok közbenjöttével a helyi viszonyok szerint eszkööljék. Végül felhívja a t. főorvos a kér. orvosok figyelmét arra, hogy a közeledő húsvéti ünnepek alkalmából, különösen nagyhéten a vásárfelügyelők közreműködése mellett a kerületeikben levő czukrászdák és czukorsüteményárusoknál azonnal szemet tartsanak s főleg a zöld és sárga czifrázattal ellátott czukorkák, babsütemények s húsvéti tojásokból stb. próbákat vevén, azokat a netán bromsavas ólmot tartalmazó, az egészséget veszélyeztető testanyag kipuhatolja végett a 1. főorvosi hivatalba minél előbb beküldjék. KÜLFÖLD: Francziaországból érkezett legújabb sürgönyök megerősítik a két republikánus jelölt győzelmét a mart. 29-ei pótválasztásoknál, melyekről esti lapunkban tüzetesen megemlékeztünk volt. Broglie-kormány csalódása és ez újabb kudarcz miatti boszúsága és zavara szerfelett nagy. Megemlítjük ezúttal »Pall Mall Gaz.« után azon hírt is, hogy Mac-Mahon ezelőtt pár nappal oda nyilatkozott volna, hogy ha e választások is a republikánusok győzelmével fognak végződni, akkor ő a franczia népet plebiscitum útján meg fogja kérdezni az iránt, hogy meg akarja-e őt erősítni vagy nem, a hét évi elnökségben. Ha a nép többsége igennel válaszolna, akkor a köztársaság végüC£ szervezettnek tekintetik — hét évre, ha pedig a többség nem tül fog szavazni, akkor új kérdéseket fog a nép elé terjeszteni és pedig az iránt kérdezendi meg, hogy mit akar, legitimista monarchiát, császárságot-e, avagy köztársaságot. (Az alkotmányos monarchia, vagyis az orleapaok, úgy látszik, ki vannak hagyva a számításból.) Ez a hir, az igaz, kissé furcsán hangzik s éles ellentétben áll Mac-Mahon és kormánya tagjainak eddigi magatartásával és nyilatkozataival, kik eddig egyebet sem tudtak hangsúlyozni, mint azt, hogy a septematus tekintélye és hatalma szent és sérthetlen, azt senki se merészelje megtámadni és kérdésessé tenni. )És most épen az emberek bocsátaák népszavazás alá, tennék kérdésessé a septenatust és a nép souverainitáshoz fellebbeznék a »nemzetgyűlés souverain határozatát,« mely általuk eddig minden felett álló dogmának proclamáltatott!? A nemzetgyűlés mártius 27-diki ülésében a párisi erődök újjáépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott folytatólagosan. Thiers, mióta múlt év május 24-én megbuktattatok, nem vett részt a parlamenti vitákban, de az alkalmat felhasználta, hogy a csendet megszakítsa. »A ház el fogja ismerni, úgymond, hogy mióta a reám bízott hatalmat saját kezébe tettem le, nem vettem igénybe figyelmét. Ma már nem politikai, hanem fontos üzleti dologról van szó s ezért én kötelességemnek tartottam szót emelni. Én észszerű és mesékelt költségekbe kerülő rendszer mellett vagyok, mely Pakst megvédi a bombázás ellen és lehetvé teszi a szükséges helyeken a nagyobb hatlon kifejtését. Ezen rendszert midőn én a kormány elé flottam, maga a védelmi bizottság is magáévá tette volt, de azóta úgy látszik megváltozott. Az én nézetem odaterjed, hogy szavazzuk mi meg most azon építkezésekre a kölcsönt, melyeknek szükségességét senki sem vonja kétségbe, és a többi építkezések iránti intézkedéseket hagyjuk az ünnepek, utánra, akkor majd kellő nyugalommal és tájékozottsággal lehet tárgyalni. (Helyeslés balról). Ha önök idejekorán nem állnak ellent azon kisértéseknek, melyekkel a javaslat önök elébe lép, akkor a legborzasztóbb kiadásokra lesznek önök kényszerítve, megnyitják újra a nagy adóskönyve és megingatják az ország hitelét. (Mozgás.) Még más pontokat is meg kellene erősítniök, nem csak Párisi, és erre egyedül a műszaki bizottság 500 milliót kíván, míg az általam javaslati rendszer mellett elég volna 140 millió is. A császárság reszkírozhatott egy milliárdot, de ezt önök nem tehetik. A kiterjesztett erődrendszer roppant összegeket igényel, melyek kiadására ma oktalanság volna elhatároznunk magunkat. Ezzel önök csak rész színben tüntetnék fel politikájukat és azt a hatást idéznék elő Berlinben, hogy keresztül hajtanák a katonai törvényt, melyet ott mostan tárgyalnak. (Mozgás.) Mondatott, hogy a párisi erődök nagy szolgálatot tettek az utolsó háborúban, hálás szerénységgel kell meghajolnom e vélemény előtt; annak idejében forradalomra kellett engednünk kerülni a dolgot, csak hogy javaslatunkat keresztülvigyük. Most már a másik végletbe esnek és Páris erőditései kedvéért határainkat akarják áldozatul oda dobni, mert csak 250.000 főnyi legkitűnőbb sereggel lehetne oly roppant homlokzatot védelmezni. Térjenek önök vissza az első erődítés alapgondolatához. A mi szemeink előtt az 1814-ki hadjárat lebegett, mert ha akkor Páris megerősítve lett volna, Francziaország meg van mentve. De hogy Párisból egész Francziaországra nézve harettért alkoszunk, arra soha sem gondoltunk (Changarnier: Nagyon helyes !) Elismerem, hogy Páris erődítményeit tökéletesíteni kell és pedig elsősorban St. Denist; de hát ezért 10—14,000 méternyi távolságra kell erődépítményeket előre tolni ? Az ily horderejű ágyukat szerfelett nehéz szállítni. A javasolt erődítmények közül elfogadom a stainsit és a sannoisit, mely St. Germaint és a gemerilliersi félszigetet van hivatva fedezni, mind az által ez utóbbi iránt még egy bizottságot kellene kihallgatni. Északkeleten van Romainville, Neuilly és Nogent, melyek az utolsó háborúban kitűnően tartották magukat. Elismerem, hogy a st. denisi és bellevillei vonalért is kell valamit tenni és ezért elfogadom a vaujours-' erőditvényt, mely egyszersmind az arroni sikot fogná fedezni. De a vaujours villeneuve-saintgeorgesi vonalért egyedül 11 milliót kérnek, és ez sokkal több, hogysem pénzügyeink megírnák. A palaiscaust. com vonalra pedig 24 milliót, holott ennek semmi értelme nincs, mert 15,000 méternyi távolságra van Páristól; ennek csak úgy volna értelme, ha St. Cyrt hátul ismét erődökkel akarnák körülvenni, mert hogy tarthatja az magát ha pl. az ellenség 50—■ 80,000 emberrel és 100 ágyúval támadja meg, mi pedig nem élelmezhetjük?« A moszkvai szláv egylet, amint a Mosk. Vied, közli, folyó évi január hó 1-étől összesen 3975 rubelt vett be és pedig a rendes tagoktól járó időszaki betétesekben 1095 rubelt, önkénytes adakozásokba, a melyekhez a moszkvai kereskedők testülete 1000 rubellel járult, 1236 rubelt, s végtére segélyezésekben 1636 rubelt, ezek között a pétervári közoktatásügyi minisztériumtól, az egylet eszközeinek gyarapítására a rendes évenkénti 1000 rubelt, a többit pedig különféle köztársulatok részéről. Az összes kiadások folyó hó 10 éig 1708 rubelt tettek; ezeknek egy része ösztöndíjakra és az Oroszországban tanuló déli szláv ifjak felsegélésére fordíttatott ; 100 rubelt a Slovenec szerkesztője Klagenfurtban kapott, 450 rubel pedig Bécsbe küldetett, de kinek és mi célra, arról a fentnevezett lap tudósítója hallgat. A kiadások többi részét szláv irodalmi művek szétküldése vette igénybe. KÜLÖNFÉLÉK. — Mai lapunkban kezdjük meg közölni Auerbach érdekesen vonzó »Waldfried« czimű három kötetes regényét, melyet lapunk szerkesztője a szerzőtől 600 talléron vett meg. E regény közlésének befejezése után Jókai Mór ígért regényének közlésébe fogunk, melynek czime nem »Férfi sorsa asszony, hanem »Enyém, tied, övé« lesz. — Egy eljegyzés hírét tudatja a »P. N.«, mely József főherczeg családját illetvén, közelről s örvendetesen érdekli Magyarországot. A jelenleg uralkodó belga király és királyné (dicső emlékű József nádorunk leánya, József főherczeg nővére) legidősb leánya Lujza Mária Amália szász herczegnő — született 1850. február 18. — Brüsselben e napokban jegyet váltott Füöp szászkoburg herczeggel — szül. 1844. márt. 28. — Klotild főherczegnő, József főherczeg nejének testvérbátyjával. Fülöp herczeg, a vőlegény, őrnagy a magyar honvédségben, s az ifjú pár Magyarországon fog lakni. — Óváry Lipót ma visszautazott Nápolyba, hová családi körülmények szoktak vissza. De most már alapos reményünk van, hogy nálunk fog megtelepedni, mert az országos levéltárnál oly hely mutatkozik, számára, hol tehetségét legjobban alkalmazhatja. Ő itt mulatása alatt rendezte a Vörös Antal (Kossuth-féle) levéltárát, melyben, mint a Neue Fr. Presse szombati számából olvassuk, 245 érdekes kötet van, köztük a 48-iki minisztertanácsi igtató és számos hivatalos (tábornoki) jelentés. A magyar tudományos akadémia szerdán, ápril 1-jén összes ülést tart, melynek tárgyai: jelentés a gr. Karácsonyi drámai pályázatról; a márczius havi folyó ügyek, s többrendü pályamunkák bemutatása. —A kereskedelmi miniszter Bartal György keddi és csütörtöki napokon 12 órától kettőig fogja a kihallgatást keresőket fogadni a ministerium hivatalos helyiségeiben. — Rózsa Sándort és czinkostársait a pesti kir. Ítélőtábla tegnapi ülésében eltérőig az első bírósági ítélettől, mely életfogytiglani börtönt mondott ki, kötélhalálra ítélte a kir. ügyész indítványa értelmében. A budapesti ügyvédjelöltek és joggyakornokok egylete ápril 12-én délután 3 órakor az ügyvéd egylet helyiségeiben (Úri utcza 8. sz. a.) közgyűlést tart, melyre is az egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. Tárgyai: Elnök és titkár leköszönése s újak választása, egyéb folyó ügyek s netaláni indítványok elintézése. — Melba Kálmán, elnök. — Budapest főváros jövő évi költségelőirányzatát, mint azt a pénzügyi bizottmány előterjeszté, ma vette tárgyalás alá a fővárosi tanács. — Jó lelkipásztor nem lehet vagyonpásztor is. A pesti angol kisasszonyok a zárdájuk és a Schmalcz-féle ház közt terjedt városi sikátorból egy telekrészt a várostól ajándékba kaptak azon kötelezettség mellett, hogy arra két év alatt épitkezni és zárdájuk homlokzatát kicsinosítani tartoznak. Az angol kisasszonyok az épitkezés megkezdhetésére szűz utczai kertjüket a Józsefvárosban el akarták adni, s ez iránt engedélyért folyamodtak a királyhoz, mint legfelsőbb kegyúrhoz. Az engedély már egy év előtt leérkezett Simor János herczegprimáshoz, ki azonban jónak látta az ügyet magánál bevertetni addig, míg az angol kisasszonyoknak említett kertjükért nettó 64,000 frttal ígérnek kevesebbet, mint most egy éve. Ezek tehát naszv 1:1