A Hon, 1874. május (12. évfolyam, 100-124. szám)
1874-05-22 / 116. szám
fezmondja, hogy Horvát-Slavonországok államjogát sértő az, ha közös ügyben oly törvény alkalmazását kívánja a tényleges állapot, mely Magyarországon is érvényes.« Nem veszedelmes, alkotmányellenes állapot-e az, hogy a horvátok kénytelenek kérni a magyar kormányt a magyar törvények alkalmazására és ez védelmezi ellenök a törvénytelen után behozott osztrák törvényeket ? Tudjuk, hogy a horvátok érdekből helyezkedtek ez álláspontra, de az nekünk mindegy; elég, hogy a magyar törvény mellett vannak; tudjuk, hogy az eset helyi érdekű, de az elv, az alkotmány és magyar politika érdeke e kis esetben is bennfoglaltatik, azt ily apró esetekben is érvényre kell juttatni, mert alkotmányt és törvényt a mindennapi életben kell megvédeni, nem a papíron. Fontolja meg a kormány e tekinteteket és az ez ügyben közelebbről tartandó minisztertanácsban — állítsa vissza a magyar törvény érvényét a fruskagorai területen is. A székely csángók küldöttsége Míg szász atyánkfiai igaz testvéri szeretetből az összes németországi sajtót bejárják rettentő panaszaikkal a barbár magyar nemzet i zanga zsarnokoskodása és elnyomása ellen ; s akadnak is jóhiszemű emberekre, kik mit sem tudva arról, hogy nemzetünk az országnak e bevándorlott vendégeit a privilégiumok korszakában olyan kiváltságokkal látta el, melyekhez hasonlókkal saját polgárai sohasem bírtak, s ezek folytán oly mérvű szabadosságnak és jólétnek örvendenek, milyenhez hasonlót Európa egyetlen állama se tűrne meg — feljajdulnak a testvértörzs rettentő elnyomása ellen , addig a brassói városi hatóság által igazságtalanul elnyomott hétfalusi székely csángók szerény háromtagú küldöttséget indítanak fel esdekleni úgy a kormánynál, mint a törvényhozás kiválóbb egyéneinél s a magyar sajtó munkásainál, hogy azon égbekiáltó igazságtalanságot, mely őket hajdani vár és határőriző katonákat (jobbagiones regis seu castrenses) századokon át jobbágyaikká akarta kényszeríteni, s legújabban ősi örökükre, erdőikre és legelőikre emelte fel kezét, végre valahára megszüntessék. Szeretnék, ha a német sajtó ellenünk dühöngő korifeusaihoz kiküldhetnek ezen értelmes munkás, de elnyomott, elszegényített magyar polgárokat, hogy saját szájukból hallanák meg, miként bánik el a »kultur nemzet« a jajveszékelő parányi szász nép nemcsak a területén lévő magyarokkal, hanem a számra őket háromszorosan túlhaladó románokkal, sőt az ezekkel együtt elnyomott németekkel is. A magyar történelem és magyar közjog alapján a vár- vagy a királyi jobbágyok a hadi szolgálaton kívül semmi egyébre kötelezhetők nem voltak ; a minthogy az egész Magyarországon mindenütt köznemesekké váltak a régi várrendszer megszüntetése után; a határőrök szintén mentesek voltak minden jobbágyi szolgálat alól; a minthogy a csak legközelebbi időkben fölmentett horvát, oláh és illír határőrség, mely soha jobbágyi terheket nem viselt, mint szabad egyenjogú polgárság vonatott be az ország hatósági és polgári rendszerébe, saját birtokaiban meghagyatván s faizási joga után nagy területü erdőségek birtokába juttatván. Végre a székely határőrség, melynek kebléből e szegény székely csángók a törcsvári vár s a többi átjárók védelmére épen a szászok kisebb fokú védképessége miatt kiszakittatott, szabad magyar fegyveresek voltak 1848-ig, soha jobbágyiterheket nem hordoztak s azóta egyenjogú polgárai a hazának. Ellenben a 20,000-nyi magyar nép, mely a hatalmas Brassó befolyása alá került, s mely per fus et nefas a királyi taksa behajtását nálok kieszközölte a hatalmasabb, ököljogánál fogva, mind több és több jogot követett magának, a népet ál szinek alatt jobbágyi sorsra, vagy legalább annak szinét viselő helyzetbe kényszerítő, mely annyira ment, hogy a legközelebbi évekig a saját vallására bevitt csángóknak ő maga nevezett ki még lelkészeket és szanitókat is, kiket pedig aztán a nép fizetett-Apró vásárlások által földesur czimén kezdtek fellépni; erőszakkal némi regálejogformát alkottak meg és szedtek föl, s hivatalnokaik által máig oly zsarolásokat folytatnak, melyek az országban történő visszaélések mellett is példányszerűek. Policzialis ellenőrködés czime alatt szép színnel erdőkerülőket csempésztek be az illető falvak erdőbirtokába, s míg a német kormány alatt e szabad polgárok után járó nagy összegű úrbéri kárpótlást fölvették, most erdeiket, külsőségeiket akarják a fennebbi czimen elsajátítani. Úgy halljuk, hogy a kormány e küldöttségnek megígérte, hogy a képviselőház korábbi határozatához képest is közelebbről ez ügy rendezését a törvényhozás elé hozza; várjuk, sőt hisszük is, hogy ez a magyar történelem és közjog alapjára fektetett igazság és jog szerint lesz elintézve. Addig is azonban bemutatjuk e szegény nép helyzetét azoknak, kik a magyar nemzet önkényéről és elnyomásvágyairól oly nagy szavakkal szoktak beszélni , hadd lássák, mennyi igazság van mindezekben egy épen ellentétes példából, mely azt mutatja, hogy ha van népfaj Magyarországon, mely elnyomatásról és elhagyatottságról beszélhet, az épen a magyar. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése május 20. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Huszár Imre, Szeniczey D., Mihályi P. A kormány részéről jelen vannak: Bittó Istv., Ghyczy K., Pauler Tiv., Trefort Ág., Szapáry Gy. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök : Bemutatom Ugocsa megye felterjesztését a tanfelügyelői intézmény megszüntetése és a nevelési ügynek a törvényhatóságok hatáskörébe helyezése, Szeged sz. kir. város felterjesztése Uj- Szeged községnek közigazgatási tekintetben Szeged város hatósága alá helyezése iránt. E két kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. A főrendiház elnöke megküldi két rendbeli szentesített törvény eredeti példányainak az országos levéltárba tett elhelyezését igazoló elismervényt. Tudomásul vétetik. Buda Sándor képviselő egészsége helyreállítása tekintetéből 6 heti szabadságot kér. — Megidatott. . . Solymossy Bálint, bemutatja a nagybányai ref. egyházmegyei felvidéki tanító egylet kérvényét az 1868. évi XXXVIII. t. sz. olyszerű módosítása iránt, hogy a tanítók a méltatlan üldöztetések és oknélküli elbocsáttatásoktól megóvassanak. Kéri e törvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. — Megtörtént. . Wächter Frigyes : Egy interpellátiót kiválók a t. igazságügy miniszter úrhoz intézni. Ez alkalommal nem akarom azt hosszasabban indokolni, mert ma csak egy törvényjavaslat benyújtását óhajtom megsürgetni, s ha be lesz nyújtva s tárgyalás alá kerül, úgyis alkalmam lesz azt bővebben indokolni, nost tehát interpellációmat egyszerűen felolvasom, kérvén az. igazságügyminisztert, méltóztassék arra minél előbb felelni. (Olvassa:) Interpelláló az igazságügy miniszter úrhoz! Tekintve az 1871. évi 53. t. sz. 82-ik §-a kötelességévé teszi az igazságügyi miniszternek azt, hogy: Talmács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot terjeszszen be. Tekintve, hogy ezen törvény kihirdetése óta már több, mint 20 telt el, s e törvényhozásnak szándékában nem lehetett az, hogy az akkori igazságügyi miniszter Horváth Boldizsár úr által ajánlott, fent idézett 82-ik §. elfogadásával, ezen ügynek évekig való elhalasztása mozdítassék elő, és az által mindkét érdekelt félre nézve egy tetemes kárral összekötött hátrányos állapot teremtessék. Tekintve, hogy ezen 2 év lefolyása alatt a kormánynak kétségbevonhatlanul elegendő ideje és alkalma volt, mindazon adatok beszerzésére, melyek őt képessé tegyék a kérdéses törvényjavaslatnak elkészítésére és végre valahára beterjesztésére. Tekintve végre, hogy ezen ügyben egy tisztán magánjogi kérdés forog fenn, melynek eldöntésére csakis a rendes törvényes bíróság van kizárólag hivatva és jogosítva; — egy kérdés, mely nézetem szerint annak illetékességétől általában soha nem is lett volna elvonható, minthogy az a törvényhozás hatáskörébe semmiféleképen nem tartozhatik. Kérdem a t. igazságügy miniszter urat : Hajlandó-e az 1871. évi 53. t. sz. 82. § a által határozottan reá rótt kötelességnek eleget tenni és Talmács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot minél előbb beterjeszteni, hogy azt a törvényhozás még a jelen országgyűlési időszakban tárgyalás alá vehesse, és szentes tél végett felterjeszthesse. Pauler Tivadar igazságügyminiszer: Ha a t. ház megengedi, hogy erre mindjárt felelhessek, akkor rögtön felelek. E kérdést,azért intézim a t. házhoz, miután tegnap elhatároztatott, hogy ma érdemleges tárgyalás alá mi sem fog vétetni. (Felkiáltások : Nem lehet!) Elnök: Tehát az interpellatio közöltetni fog az igazságügyminiszer úrral. Trauschenfels Emil szintén interpellatiot nyújt be, kijelentvén egész merész éggel, hogy mindaddig nem fog hozzájárulhatni a kölcsön elfogadásához, míg ezen kérdésére nem nyert megnyugtató választ. Az interpellátió így hangzik: Való-e azon hír, mely szerint a jelenlegi kölcsön körüli alkudozások alkalmából az illető kölcsönző bankár-konsortium arra nézve is nyert ígéretet a t. minister úrtól, hogy az orsovai vasut-összekötés engedélyezése és mielőbb és pedig a brassói összeköttetésre való tekintet nélkül meg fog adatni az osztrák állami vasuttársulatnak ? És ha való , gondoskodott-e a minister úr az eszközről, hogy a brassói vasutösszeköttetés mégis legalább egyidejűleg az orsovaival legyen létesíthető ? Az interpellatio közöltetni fog a pénzügyminiszer úrral, Kiss János, T. ház! Fájdalommal kell tapasztalnom, hogy a hazának királyhágón túli részében a magyar királyi járásbíróságok a perben álló felek részére, kik ügyvédek által képviseltetnek, német nyelven hoznak végzéseket és így kézbesítik azt. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a fennálló törvények megsértésével cselekszi azt a illető járásbíróság. Van szerencsém a törvénysértésnek ily példáját eredetiben a t. háznak bemutatni és egyúttal bátor vagyok a t. igazságügyminiszter úrhoz ezen kérdést intézni. Van e tudomása arról, hogy a nagysinki m. kir. járásbíróság az ügyvédek részére német nyelven szerkesztett végzéseket ad ki, a fennálló törvények ellenére. Ha nem volna tudomása, felmutatom a segesvári járásbíró Apáti által kiadott német nyelven szerkesztett ez évi 1392 sz. alatti végzést, és ezen visszaélés megszüntetésére kéretik az igazságügyminiszter. Az interpelláció közöltetni fog az igazságügyminiszter úrral. Szapáry Gyula belügyminiszter, T. ház. Van szerencsém a t. háznak benyújtani az 1848. 5. és az erdélyi 2. t. sz. módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. Midőn a t. házat arra kérem, hogy ezen törvényjavaslat kinyomatását méltóztassék elrendelni, egyszersmind azon kérésemet vagyok bátor kifejezni, hogy miután a kormány nagy súlyt fektet arra, hogy ezen tvjavaslat még a jelen ülésszaka alatt tárgyaltassék a képviselőház által, méltóztassék a t. ház az ünnepek után legközelebb tartandó ülések egyikén elhatározni azt, hogy ezen törvényjavaslat az osztályok által mielőbb tárgyalás alá vétessék. Helfy Ignácz, T. ház! Örömmel veszem, hogy a belügyminiszter úr ezenjavaslatot beterjesztette, reményem, hogy oly szellemben van az szerkesztve, hogy az el fog fogadtatni ; azonban bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy egy határozat folytán a ház oda utasította a belügyminisztert, hogy a választási törvény előtt az incompatibilitásijavaslatot nyújtsa be. (Ellenmondás és felkiáltások: Nem lehet erről most szólni!) Elnök: A benyújtottjavaslat egyelőre ki fog nyomatni és szét fog oszlatni. Következik az államkölcsönről szólójavaslat harmadszori felolvasása, melyet a többség elfogadván, tárgyalás végett a főrendekhez fog átküldetni. Elnök: T. ház! Méltóztatott tegnap elhatározni, hogy pünkösd utáni szerdáig bezárólag érdemleges tárgyalást tartani nem kívánnak. Miután ennélfogva az első ülés május 28-án pünkösd utáni csütörtökön fog megtartatni, legyen szabad nekem azon gyűlésre nézve a napirendet javaslatba hozni: az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása s ennek folytán a gyakorlati bírói vizsgáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltóztatik elfogadni?(Elfogadjuk!) A tegnap hozott határozat értelmében az időközben beérkező üzenetek és kihirdetések czéljából rövid ülések fognak tartatni. Ülés vége 12 óra 35 perc. A főrendiház ülése már 20 d. u. 1 órakor. Elnök: Majláth György. Jegyző: Batthyány Ferencz gr. A kormány részéről jelen vannak : Ghyczy, Wenkheim. Elnök: A képviselőház jegyzője egy üzenetet kiván átnyújtani. Huszár Imre a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságu elnök ! Méltóságos főrendek ! A képviselőház üzenetét az 1873. XXXIII. t. sz. által megállapított 153 millió o. é. ezüst frt. államkölcsön második felének felvételéről szóló törvényjavaslat tárgyában van szerencsém alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiház asztalára letenni. A javaslat a pénzügyi bizottságnak adatott ki véleményadás végett. Érdemleges tárgyalásának határideje felett egy kis vita fejlődött ki, melyben Ghyczy Kálmán, Szögyény Marich László, Cziráky János, Andrássy Manó, Tomcsányi József, Keglevich István, Károlyi György szólaltak fel. Végül elhatároztatott, hogy az ügy sürgőssége folytán a tárgyalás holnap d. u. 3 órakor fog megkezdetni. Ülés vége 1 óra 15 perczkor. Az osztrák delegatio ülése május 20. Az osztrák delegatio mai május 20 -i ülésében a magyar delegatio ismeretes határozatai a közös pénzügyi, tengerészeti, főszámvevőszéki költségre és az 1872-ki zárszámadásokra vonatkozólag. Az osztrák delegatio ragaszkodik az általa megszavazott tételek s összegekhez. A zárszámadásokra nézve a két delegatió határozatai között nincs semmi differentia. Az osztrák delegatió csak a tengerészeti budget rendes kiadásainak 6. és 9. tételeinél csatlakozik a magyar közösügyi bizottság határozataihoz. A többi költségekre vonatkozólag, mint fenebb írtuk, ragaszkodik az általa megszavazott összegek menynyiségéhez. Ezután Schar Schmidt előadó tesz jelentést a beérkezett kérvényekről, melyek első csoportja a hadsereg felszerelési tárgyaira vonatkozik. Itt élénk vita fejült ki, melyben Schaffer, Giskra, Herbst, a hadügyér, Hartung és mások vesznek részt. A három előbbi szónok hangsúlyozza és sürgeti, hogy a hadügyér a felszerelésre vonatkozólag egy hónapi lejárattal új pályázatot nyisson, kárhoztatják a monopóliumot, melyet a Skene kezébe adtak s mely teljesen lehetetlenné teszi a concurrentiát, most, mikor a kis ipar alig tengődik, munka és keresethiány nyomasztólag hat az állam lakosságára. Kuhn azt feleli, hogy a hadsereg nem cadaver, melyen műtéteket lehessen veszély nélkül véghez vinni, hanem oly organizmus, mely nagyon megszenvedi a gyakori rendszerváltoztatásokat. Hivatkozik arra, hogy a két honvédségnél még drágábba kerül a felszerelés, hozzá roszabb. Aztán a szerződés Skenevel meg van kötve s nem volna jellemes dolog azt felbontani lejárata előtt. Különben is a miniszter a létező rendszert tartja legjobbnak. Giskra nem lévén megelégedve a had- ügyér fejtegetéseivel, a következő hat javaslatot terjeszti be: »A hadügyér felhivatik, hogy a hadsereg ■ felszerelési tárgyainak szállítására vonatkozólag 1875. évre négy heti határidőt megállapítva uj tár-ágyalásokat kezdjen, a csoportokat és szállítási men- j nyiségeket alosztályokra osztva. Hansch nem fogadhatja el Giskra indítványát. A hadügyérnek első kötelessége a hadsereg jól felszereléséről gondoskodni, eziránt a felelősség őt és nem a törvényhozást illeti; ha tehát ő azt tartja, hogy csak a meglevő lehetséges a jó felszerelés, meg kell azt hagyni, ha még annyira szenvedne is a kis ipar. — Herbst megjegyzi Hanisch ellenében, hogy a consortialis rendszer mellett igen szépen és helyesen megférhet több consortium s e rendszer korántsem kivánja azt, hogy egyetlen egy kézbe központosíttassék az egész felszerelés. Scharschmid és a hadügyér felszólalása után a kérvények a hadügyministeriumhoz utasittatnak tekintetbe vétel végett, Giskra javaslata pedig elvettetik, mire az ülés eloszlott. Holnap ülés d. e. 11 órakor. A Kisfaludy-társaság havi ülése. Május 20. 1874. Gyulai Pál elnöklete alatt, a társaságnak 10— 12 tagja van jelen. Degré Alajos tag »A társaság színe« czím alatt beszélyt olvas fel. A beszély előadási modora, ama könnyű, szaggatottan francziás, különben elég kellemes előadási modorban, melylyel egy kis város »haute volée«-ját (színét) elég humorral festi. A mesét nem közöljük, nehogy a száraz vázlattal szépirodalmi lapjaink valamelyikének olvasóit megfoszszuk a meglepetéstől. Csak annyi megjegyzésünk van reá, hogy magához a kerethez képest egy kissé sentimentális, s a beszély hősének Kartalinak nagy haladását a nyelvek és tudományokban 5 hó alatt igenis rohamosnak tartjuk, jó lenne érvényesíteni a középtanodai törvényjavaslatban. Ezután Vukanu József olvasta fel román népballada fordításait. Első volt a »Gyűrű és holló« c.ímű ballada, mely Zsigmond király ismert szerelmi kalandját tárgyazza Morsinai Erzsébettel; a ballada igen csinos s Vulkanu igen jó magyarsággal adta vissza. A második ballada szintén Zsigmondról szól, egy szép Katalin nevű román leánynyal, ki a királynak az udvarnál megtetszik; de a leányt a királyi anya a Marosba dobja. Zsigmond a leányt kifogatja s ennek holttesténél magát megöli. Zsigmondból fenyő, Katalinból repkény lesz. »A megunt férj« népköltemény a harmadik felolvasott forditmány, dialóg férj és nő között. A nő férjét a juhokhoz küldi, de ez nem tágít s igen elmésen felel a duplikákra. »A fenyő és hárs« egy kis népmese, mely a két fa vetélyét tárgyazza. Az utolsó forditmány »A király és nővére.« Egy király saját nővérét akarja elvenni; a leány nem akar s lehetetlen föltételeket szab, de ez mindannyit megteszi. Végre a napot, csillagokat követeli násznépül; de ezt is megteszi. Nincs menekvés, míg végre a templom szentei föllázadnak , a pap mégis megesketi, de a márkapár az egyház előtt szörnyet hal. A közönség mindkét felolvasót megéljenző. Ezután Greguss a korábbi román népdal-gyűjteményt kiegészíteni indítványozza a most felolvasott költeményekkel, mit a társaság szívesen fogad, forditó szívesen fölajánl. Ezután a folyó ügyek tárgyaltattak. Jegyzőkönyv felolvasása után P. Szathmáry és Bercziknek bírálata Turul Ferencz népmeséiről. Bírálók e művet kiadásra ez alakban nem ajánlják. Schossberger örökösei 400 frtot, verebi Végh István 100 frtot bocsát a társaság rendelkezésére. Alapítókul tekintendők, Károly Gy. Hugó egy kis szépészeti művét küldi be. Molierenek »Les facheux« czimű darabjának fordítása a prologgal együtt »Kelletlenek« czim alatt Toldy I. és Szász Károlynak adatnak ki bírálatra. Budapest főváros rendkívüli közgyűlése, Budapest, máj 20-án. A mai közgyűlésen folytattatott a főváros költségelőirányzatának tárgyalása, s kevés észrevételekkel és módosításokkal be is fejeztetett. A népoktatási költségelőirányzat rendes fedezete 432.740, a rendkívüli 314000 írttal elfogadtatott s a házipénztárból fedezendő hiány 393800 frt Az adósság törlesztési alap szükséglete 844664, a fedezet 159,284 frttal elfogadtatott, s a házipénztárból fedezendő hiány 685,380 frt. A vízvezetéki alap rendes szükséglete 109,187 frt, a rendkívüli 162,400 frt előirányzattal, a rendes fedezet 234,194 frt, a rendkivüli 179,406 frt s a felesleg 130,413 frttal jóváhagyatik, mely a vízmű létesítésére felvett kölcsönök törlesztésére a házipénztárnál bevételeztetik. Az építési alap szükséglete 777,164 frt, a fedezet 330,730, s a kölcsönalapból visszatérítés mellett fedezendő hiány 446,434 frttal megszavaztatik. A kisajátítási alap fedezete ez évre 1.040,962 frttal, a szükséglet 796,170 frt, s a felesleg 244,792 frttal szavaztatik meg. Kölcsönalap: Fedezet 2.070,900 forint, szükséglet 837,300, a felesleg 1.233,600 forint. Elfogadtatik. A Rókus kórházi alap szükséglete 278,802, fejezet 3709 s az ápolási dijakból fedezendő szükséglet 275,093 frttal szavaztatik meg. A sz. János kórház szükséglete 79,675, a fedezet 37,241 frt, a hiány 42,434 frt, mely az ápolási dijakban fog fedezetet találni. Ezen kórházi alapokra nézve a belügyminisztériumhoz felterjesztés határoztatik intéztetni az iránt, hogy a két, külön alapokkal bíró kórház egyesítését engedje meg. A szegényházi alap szükséglete 77,527 forinttal, a fedezet 79,964 frttal elfogadtatik. A dologházi alap szükséglete 37,686 frt, a fedezet 22,320 frt. A Józseffi árvaházi alap szükséglete 18,210 frt, fedezet 23,085, az Erzsébet leányárvaház szükséglete 10,620 frt, a fedezet 10,750 frt. A Mayer-féle árvaházi alap előirányzata 7270 forint szükséglet és 8175 frt fedezettel jóváhagyatott. Steiger Gyula, befejeztetvén a költségvetés tárgyalása, annak jövőben összeállítására nézve azon indítványt kéri elfogadtatni, hogy a tanács utasíttassék oda, miszerint a költségvetést egyes osztályai által állíttatván össze, előbb a teljes tanács által, azután a gazdasági és pénzügyi bizottmány által tárgyaltassék és így terjesztessék elő. Vecsey Sándor. Minthogy a pénzügyi és gazdasági bizottmány utasíttatott oda, hogy tegyen előterjesztést arra nézve, mily szerkezetben terjesztessék elő a költségvetés a közgyűlés elé. Steiger indítványa korai, s be kellett volna várni, míg a gazdasági és pénzügyi bizottmány ebbeli előterjesztését megteendi, s csak ha ez az igényeknek nem felelne meg, azon esetben lett volna ez indítványnak helye. Ráth Károly főpolgármester, Steiger indítványa most tárgyalás alá nem bocsájtható. Az különösen napirendre tűzendő. Szentkirályi Mór felszólalása folytán a Steiger-féle indítvány véleményadás végett a gazdasági és pénzügyi bizottmányhoz utasíttatik. Végül minthogy a tanácsnak adott indemnity május végével lejár s június elsejéig lehetetlen hogy a költségvetés a belügyminisztérium által jóváhagyással elláttassék, a letárgyalt költségvetés alapján a tanácsnak június végéig újabb indemnitás szavaztatott meg. Ezzel a gyűlés véget ért. Holnap délután 4 órakor rendes közgyűlés fog tartatni. A fővárosi statisztikai hivatal havi kimutatásai ápril haváról. Népesedési mozgalom. Aprólió öt hetében élve született 1294 gyermek, elhalt ugyanezen időben 1332 egyén, a halálozások többlete tehát 38-at tesz. Az év eddig lefolyt 17 hetére összesen 4478 születés esik, halálozás pedig 4423, s így ezen időszak alatt a születések 55 esettel múlják felül a halálozásokat. A törvénytelen gyermekek száma, e hóban az összes születések 29,5%-ját teszi. Nemre nézve a fiszületések 14 esettel múlják felül a leány születéseket. A halottak száma (ápril 1-től 30-áig 1126, a születések tekintetében felvett öt hét alatt pedig 1332 volt, mi egész évre számítva és Budapest lakosságát 300 ezerre téve 462 s/opp-nyi halandóságnak felelne meg. E szerint a múlt hónapban constatált nagymérvű halandóság e hóban némileg apadt ugyan, azonban jelenleg is igen magas fokon áll. Rómában (szintén 10,000 lakos után egy évre számítva) ápril havában 393, Berlinben 278, Páriában 244, Londonban 230 egyén halt el. A halálokok közt legsűrűbben fordult elő e hó öt hetében is, a tüdőgümő, és a tüdő- és mellhártya sol, melyeknek az elhaltak csaknem harmadrésze esett áldozatul. A himlő 80, a vörheny 13 esetben volt halálos kimenetelű, miből kitűnik, hogy míg a himlő az év eddig lefolyt 4 hónapjában egyenlő erősen lép fel, addig a vörheny január hótól mostanig folytonosan csökkent. Typhusban 31 ember halt el. A halottak közt volt 362 első kétéve előtt elhalt gyermek. Esketés az egész hóban 184 fordult elő, s így 131 esettel több mint márczius hóban. Az esketett párok közt volt 38 vegyes vallású. Utólagos házasság által törvényesíttetett 5 fiú, 5 leány. Légtüneti észleletek. A légtüneti észleletekből kitűnik, hogy a lefolyt hó átlag hőmérséklete 12.7° C. volt. A délutáni két órai időnek átlag hőmérséklete 16.6° C. Az ez órában észlelt legnagyobb hőség 25.10 C., a legkisebb 7.10; a hőmérséklet e két szélső fokának különbsége tesz 18 fokot. A csapadékok összege 20.7 m. m. s igy 15,6-al kevesebb mint a múlt hóban. Forgalom és kereskedelem. Az összes vasúti és hajói forgalom ápril hó öt hetében 3.718,000 vámmázsát tett, az 1873. év megfelelő szakában pedig 3.816,000-et; a folyó év 17 hetében 11 milliót, 1873-ban ugyanezen időben 17,700,000-et. A folyó évre eső csökkenés eszerint 700,000 vámmázsát tesz. A gabonabevitel ugyan e hóban jelentékeny mérveket öltött a múlt hóhoz képest, mert míg az a múlt hóban csak 400,000 vámmázsát tett, addig áprilban több mint 1 milliót, mely, nagy bevitel azon körülménynek tulajdonítandó, hogy az Oláhországban egész télen át vásárolt gabnamennyiségek márczius előtt nem jöhettek át a vaskapun; hogy pedig a jelentékeny növekedést csakugyan ezen körülmény okozta, mutatja azon tény, hogy a nagy emelkedés kizárólag a dunagőzhajózási társulat szállítására esik. E mellett azonban egyéb beviteli czikkeknél élénkebb forgalom nem fejlődött ki. A f. év 4 havában 200 millió vámmázsa gabona hozatott be; 1873-ban ugyanannyi; elszállittatott 1874-ben 150 ezer, 1873. szintén ugyanannyi. Az ez idei ápril havi kőszénbevitel a múlt évihez képest nem változott. A lisztkivitel ápril hóban 1/1 millió vámmázsára rúg. A gabonatőzsdén összesen 450 ezer vámmázsa adatott el ápril hó öt hetében. A folyó év elejétől 1.670.000. Az árakban e hó folytán jelentékenyebb változás nem fordult elő. A marhavásáron e hó öt hetében 23.000 darab állat adatott el. A hús ára a múlt hóhoz képest valamivel emelkedett. Az 1873. év megfelelő szakában 4000 darab állattal több adatott el, mint a folyó évben. Pénzintézetek. A pénzintézetek betét állapota, mely ápril hóban 632/11 millió frtot tesz, a múlt hóhoz képest nem változott. A pénzintézetek váltótárczája ellenben 34 millióról 31-re csökkent és pedig kizárólag bankváltókban. Az osztrák nemzeti bank fiókjánál a váltótárcza 4 millió frttal emelkedett, állapota 30 millió fo*) Miután a születések hetenkint mutattatnak ki, a hetek száma nem vághat mindig össze a hónapokéval, lévén egy hónapban nem négy, hanem 4’/3 hét. Ezen, két hónapon át számon kívül hagyott héttöredék teszi azt, hogy minden harmadik hónapban négy hét helyett ötöt kell számítanunk. A halálesetek irányában e nehézség nem áll fenn, mivel azok a 2. sz. táblán nem hetenkint, hanem naponkint vannak kimutatva. A czélból, hogy a születéseket a 2. sz. táblán csak 30 napra vonatkozó halálozásokkal összehasonlíthassuk, a 30 napi halandóságot a hiányzó öt nap halandóságával pótolnunk kellett. Törvényjavaslat az 1848 : V. és az erdélyi 1848 : I. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről. I. FEJEZET. A választási jog igazolása. 1. §. Választói jog az 1848 előtt fennállott kiváltságokra jövőben nem alapítható, kivételkép azonban azok, kik az 1848 : V. t. czikk 1. és a 2. §. e) valamint az erdélyi 1848 : II. törvényczikk 3. §. e) és 4. §. a) pontja értelmében a régi jogosultság alapján az 1865. évtől az 1872. évig valamely országgyűlési választói névjegyzékben bennfoglaltatnak, a választói jog gyakorlatában saját személyökre nézve meghagyattak. 2. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. a) és erdélyi II. törvényezikk 3. §. a) a pontjában a szabad királyi és rendezett tanácsú városokban előirt házak akkor tekintetnek 315 p. é. forintnyi értékünknek, ha az 1868. XXII. törvényczikk szerint hátbéradó alapján 16 forint tiszta jövedelem után, vagy házosztályadó alapján ugyanezen törvényezikk 10. §. értelmében legalább a III. osztály szerint rovattak meg. A földbirtok értéke ezen városokban a földadóval megrótt 16 forint tiszta jövedelemmel igazolandó. 3. § Az 1848 : V. törvényczikk 2. §. a) pontjában a választói jog alapjául vett V. úrbéri telekhez hasonló kiterjedésű birtoknak azon ingatlan vagyon tekintetik, melytől a birtokos legalább annyi adót fizet, a mennyi ugyanazon községben, vagy ha ott urbériség nem létezett, a szomszéd községben legkevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett teljes hételek után fizettetik. A polgárosított határőrvidék Bács-Bodrog, Temes, Torontál és Krassó vármegyékbe bekebelezett részeiben, valamint Szörény megyében tíz 1600 □ öles, továbbá Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megyékben, Kővárvidékén és a Jászkun és a Hajdúkerületekben nyolcz 1200 □ öles hold mivelés alatti földbirtok tekintendő ’/* úrbéri telekhez hasonló birtoknak. Mivelés alatti földnek tekintetik a belsőség : kert, szőllő, szántóföld és a rét. 4. §. Az 848. V. törvényezikk 2. §. b) és erdélyi II. t. ez. 3. §. b) pontjában érintett kézművesek, kereskedők és gyárosok választói joga a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban 10 frt, a ragy és kis községekben pedig 5 frt jövedelem adóval igazolandó. 5. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. c) és erdélyi II. törvényczikk 3. §. c) pontjában előirt 105 o. é. frt jövedelem a tőkénél 10 frt 50 kr. jövedelemadó kirovásával igazolandó. 6. §. Az 1848. erdélyi II. törvénycikk 4. §. c) pontja akként alkalmazandó, hogy az abban megállapított o. é. 8 frt 40 kr egyenes adó a személyes kereseti adón és a földtehermentesitési pótlékon felül adja meg a választói jogot. 7. §. Választói joggal bírnak azok is, kik az 1848. V. törvényezikk 2. §. és erdélyi II. törvényezikk 1. §-ban előirt általános kellékek meglétében az 1868. évi XXVI. törvényezikk 6 §-sa szerint legalább 10 frt 50 kr, vagy annak 7. §- a szerint 9 frt jövedelemadót fizetnek. 8. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. d) és erdélyi II. törvényczikk 3. §. d) pontjában foglalt választói jogczim az erdélyi vármegyék, székek és vidékek minden községeire kiterjesztetik. A lelkészek és segédlelkészek választói jogának gyakorlásához megkívántatik, hogy mint ilyenek hivatalos alkalmazásban legyenek, az iskolatanítók pedig választói joggal az esetben bírnak, ha ezen állomásra a törvény értelmében kineveztettek, választottak, vagy hivatalukban megerősíttettek. 9. §. Gazdai hatalom alatt levőnek tekintetnek a kereskedő és iparos tanonczok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cselédek. 10. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, illetőleg a választók névjegyzékébe fel nem vétethetnek : 1- ször azok, kik az 1848. V. törvényezikk 2. § és erdélyi II. törvényezikk 1. §-a szerint kizárattak, bármely jogczimen bírjanak választói joggal. 2- szor a sorhadnak (haditengerészetnek) és a honvédségnek tényleges szolgálatban álló tagjai. 3- szor a vagyonbukottak, mig a csőd meg nem szüntettetett. 4- szer a kik bűntett vagy vétség miatt az 1848 XVIII. törvényczikk 6, 7, 8, 9 és 10. §§-ban körülirt sajtóvétség miatt fogságra ítéltettek, a büntetés tartama alatt; továbbá azok, kik bűntett vagy vétség miatt vizsgálati fogságban vannak. 5- ször, kik választói joguk elvesztésére ítéltettek a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt. 11. §. A választói jog igazolására megkívánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali bizonyitványnyal, vagy az egyenes adók községi főkönyvének (B. tabella) kivonatával igazolandó. A föld és ház birtoka kétség esetén ott, hol telekkönyv létezik, telekkönyvi kivonattal, másutt a birtokjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyisége pedig földadó telekkönyvi (cataster) vagy tagosítási földkönyvi kivonattal bizonyíttatik. A zálogbirtok a visszaváltás idejéig a zálogbizlalónak ad választói jogot. 12. §. A polgárosított határőrvidék azon községeiben, melyekben házközösség létezik, ha a közös földbirtok a 3. §-ban előírt mennyiséget megüti, a választói jogot a házközösség feje gyakorolja. Ha pedig a házközösségi tagok közös ingatlan birtokukat a közösségi kötelék megtartása mellett osztották fel egymás között, mindazok gyakorolják a választói jogot, kik annyi ingatlant birnak, a menynyi a 3. §-ban megállapittatott. II. FEJEZET. A központi választmány. 13. §. Az 1848. V. t. ez. 7. § b) pontja akként módosittatik, hogy az ezen §. értelmében választandó központi választmány oly törvényhatóságban, mely egy választókerületet képez 12, ott hol kettő a választókerület 16, a hol kettőnél több a választókerület 24 tagból áll. A központi választmány tagja csak választó lehet. 14. §: Ezen központi választmány tagjait a törvényhatóság vagy város közgyűlése szavazatlapok által viszonylagos szótöbbséggel három évre választja. Az elhalt, vagy kilépett tagok helyébe, a hátralevő idő tartamára a legközelebbi rendes közgyűlésen új tagok választandók. A törvényhatóság és város első tisztviselője , köteles a választást oly időre tűzni napirendre, hogy a 3 év leteltével az újonnan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse. Kintot tesz. Az értékpapírokra adott előleg e hónapban ismét 100 ezer forinttal apadt. Azz intézetek pénztáraiban meglevő pénzkészlet, mely a múlt hóban 3.458.000 forintot tett, e hóban 2.260.000 írtra apadt. A takarékpénztári betétekért fizetett kamat 5—6°. volt.