A Hon, 1874. május (12. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-22 / 116. szám

fez­­mondja, hogy Horvát-Slavonországok államjo­gát sértő az, ha közös ügyben oly törvény alkalma­zását kívánja a tényleges állapot, mely Magyaror­szágon is érvényes.« Nem veszedelmes, alkotmányellenes álla­pot-e az, hogy a horvátok kénytelenek kérni a magyar kormányt a magyar törvények alkal­mazására és ez védelmezi ellenök a tör­vénytelen után behozott osztrák törvényeket ? Tudjuk, hogy a horvátok érdekből he­lyezkedtek ez álláspontra, de az nekünk mindegy; elég, hogy a magyar törvény mel­lett vannak; tudjuk, hogy az eset helyi érdekű, de az elv, az alkotmány és ma­gyar politika érdeke e kis esetben is benn­­foglaltatik, azt ily apró esetekben is érvény­re kell juttatni, mert alkotmányt és törvényt a mindennapi életben kell megvédeni, nem a­­ papíron. Fontolja meg a kormány e te­kinteteket és az ez ügyben közelebbről tar­tandó minisztertanácsban — állítsa vissza a magyar törvény érvényét a fruskagorai te­rületen is. A székely csángók küldöttsége Míg szász atyánkfiai igaz testvéri szeretetből az összes németországi sajtót bejárják rettentő pana­szaikkal a barbár magyar nemzet i zanga zsarno­­koskodása és elnyomása ellen ; s akadnak is jóhisze­mű emberekre, kik mit sem tudva arról, hogy nemze­tünk az országnak e bevándorlott vendégeit a privi­légiumok korszakában olyan kiváltságokkal látta el, melyekhez hasonlókkal saját polgárai sohasem bír­tak, s ezek folytán oly mérvű szabadosságnak és jó­létnek örvendenek, milyenhez hasonlót Európa egyetlen állama se tűrne meg — feljajdulnak a testvértörzs rettentő elnyomása ellen , addig a bras­­sói városi hatóság által igazságtalanul elnyomott hét­falusi székely csángók szerény háromtagú küldött­séget indítanak fel esdekleni úgy a kormánynál, mint a törvényhozás kiválóbb egyéneinél s a magyar sajtó munkásainál, hogy azon égbekiáltó igazságta­lanságot, mely őket hajdani vár és határ­őriző kato­nákat (jobbagiones regis seu castrenses) századokon át jobbágyaikká akarta kényszeríteni, s legújabban ősi örökükre, erdőikre és legelőikre emelte fel kezét, végre valahára megszüntessék. Szeretnék, ha a német sajtó ellenünk dühöngő korifeusaihoz kiküldhetnek ezen értelmes munkás, de elnyomott, elszegényített magyar polgárokat, hogy saját szájukból hallanák meg, miként bánik el a »kultur nemzet« a jajveszékelő parányi szász nép nemcsak a területén lévő magyarokkal, hanem a szám­ra őket háromszorosan túlhaladó románokkal, sőt az ezekkel együtt elnyomott németekkel is. A magyar történelem és magyar közjog alap­ján a vár- vagy a királyi jobbágyok a hadi szolgá­laton kívül semmi egyébre kötelezhetők nem voltak ; a minthogy az egész Magyarországon mindenütt köz­nemesekké váltak a régi várrendszer megszüntetése után; a határőrök szintén mentesek voltak minden jobbágyi szolgálat alól; a minthogy a csak legköze­lebbi időkben fölmentett horvát, oláh és illír határ­őrség, mely soha jobbágyi terheket nem viselt, mint szabad egyenjogú polgárság vonatott be az ország hatósági és­ polgári­ rendszerébe, saját birtokai­ban meghagyatván s faizási joga után nagy terü­letü erdőségek birtokába juttatván. Végre a székely határ­őrség, melynek kebléből e szegény székely csángók a törcsvári vár s a többi átjárók védelmére épen a szá­szok kisebb fokú védképessége miatt kiszakittatott, szabad magyar fegyveresek voltak 1848-ig, soha job­bágyi­­terheket nem hordoztak s azóta egyenjogú polgárai a hazának. Ellenben a 20,000-nyi magyar nép, mely a ha­talmas Brassó befolyása alá került, s mely per fus et nefas a királyi taksa behajtását nálok kieszközölte a hatalmasabb, ököljogánál fogva, mind több és több jogot követett magának, a népet ál szinek alatt jobbágyi sorsra, vagy legalább annak szinét viselő helyzetbe kényszerítő, mely a­nnyira ment, hogy a legközelebbi évekig a saját vallására bevitt csán­­góknak ő maga nevezett ki még lelkészeket és szanitókat is, kiket pedig aztán a nép fizetett-Apró vásárlások által földes­ur czimén kezdtek fellépni; erőszakkal némi regálejogformát alkottak meg és szedtek föl, s hivatalnokaik által máig oly zsarolásokat folytatnak, melyek az országban történő visszaélések mellett is példányszerűek. Policzialis ellenőrködés­ czime alatt szép színnel erdőkerülőket csempésztek be az illető falvak erdő­birtokába, s míg a német kormány alatt e szabad polgárok után járó nagy összegű úrbéri kárpótlást fölvették, most erdeiket, külsőségeiket akarják a fennebbi czimen elsajátítani. Úgy halljuk, hogy a kormány e küldöttségnek megígérte, hogy a képviselőház korábbi határozatához képest is közelebbről ez ügy rendezését a törvényho­zás elé hozza; várjuk, sőt hisszük is, hogy ez a ma­gyar történelem és közjog alapjára fektetett igazság és jog szerint lesz elintézve. Addig is­ azonban bemutatjuk e­ szegény nép hely­zetét azoknak, kik a magyar nemzet önkényéről és elnyomásvágyairól oly nagy szavakkal szoktak be­szélni , hadd lássák, mennyi igazság van mindezek­ben egy épen ellentétes példából, mely azt mutatja, hogy ha van népfaj Magyarországon, mely elnyoma­tásról és elhagyatottságról beszélhet, az épen a magyar. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése május 20. Elnök: Perczel Béla. Jegyzők: Huszár Imre, Szeniczey D., Mihályi P. A kormány részéről jelen vannak: Bittó Istv., Ghyczy K., Pauler Tiv., Tre­­fort Ág., Szapáry Gy. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök : Bemutatom Ugocsa megye felterjesz­tését a tanfelügyelői intézmény megszüntetése és a nevelési ügynek a törvényhatóságok hatáskörébe helyezése, Szeged sz. kir. város felterjesztése Uj- Szeged községnek közigazgatási tekintetben Szeged város hatósága alá helyezése iránt. E két kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. A főrendiház elnöke megküldi két rendbeli szentesített törvény eredeti példányainak az orszá­gos levéltárba tett elhelyezését igazoló elismervényt. Tudomásul vétetik. Buda Sándor képviselő egészsége helyreállí­tása tekintetéből 6 heti szabadságot kér. — Meg­idatott. . . Solymossy Bálint, bemutatja a nagybányai ref. egyház­megyei felvidéki tanító egylet kérvényét az 1868. évi XXXVIII. t. sz. olyszerű módosítása iránt, hogy a tanítók a méltatlan üldöztetések és ok­­nélküli elbocsáttatásoktól megóvassanak. Kéri e törvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. —­ Meg­történt. . Wächter Frigyes : Egy interpellátiót kivá­lók a t. igazságügy miniszter úrho­z intézni. Ez al­kalommal nem akarom azt hosszasabban indokolni, mert ma csak egy törvényjavaslat benyújtását óhaj­tom megsürgetni, s ha b­e lesz nyújtva s tárgyalás alá kerül, úgyis alkalmam lesz azt bővebben indo­kolni, n­ost tehát interpellációmat egyszerűen felol­vasom, kérvén a­z. igazságügyminisztert, méltóztas­­sék arra minél előbb felelni. (Olvassa:) Interpelláló az igazságügy miniszter úrhoz! Tekintve az 1871. évi 53. t. sz. 82-ik §-a kötelessé­gévé teszi az igazságügyi miniszternek azt, hogy: Talmács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot terjeszszen be. Tekintve, hogy ezen törvény kihirdetése óta már több, mint 2­0 telt el, s e törvényhozásnak szándé­kában nem lehetett az, hogy az akkori igazságügyi miniszter Horváth Boldizsár úr által ajánlott, fent idézett 82-ik §. elfogadásával, ezen ügynek évekig való elhalasztása mozdítassék elő, és az által mindkét érdekelt félre nézve egy tetemes kárral összekötött hátrányos állapot teremtessék. Tekintve, hogy ezen 2 év lefolyása alatt a kormánynak kétségbevonhat­­lanul elegendő ideje és alkalma volt, mindazon ada­tok beszerzésére, melyek őt képessé tegyék a kérdé­ses törvényjavaslatnak elkészítésére és végre vala­­hára beterjesztésére. Tekintve végre, hogy ezen ügy­­ben egy tisztán magánjogi kérdés forog fenn, mely­nek eldöntésére csak­is a rendes törvényes bíróság van kizárólag hivatva és jogosítva; — egy kérdés, mely nézetem szerint annak illetékességétől általá­ban soha nem is lett volna elvonható, minthogy az a törvényhozás hatáskörébe semmiféleképen nem tartozhatik. Kérdem a t. igazságügy miniszter urat : Hajlandó-e az 1871. évi 53. t. sz. 82. § a által hatá­rozottan reá rótt kötelességnek eleget tenni és Tal­­mács, Szelistye és Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot minél előbb beterjeszteni, hogy azt a törvényhozás még a jelen országgy­űlési időszakban tárgyalás alá vehesse, és szentes tél végett felterjeszthesse. Pauler Tivadar igazságügyminiszer: Ha a t. ház megengedi, hogy erre mindjárt felelhessek, akkor rögtön felelek. E kérdést,azért intézi­m a t. házhoz, miután tegnap elhatároztatott, hogy ma érdemleges tárgyalás alá mi sem fog vétetni. (Felkiáltások : Nem lehet!) Elnök: Tehát az interpellatio közöltetni fog az igazságügyminiszer úrral. Trauschenfels Emil szintén interpellatiot nyújt be, kijelentvén egész merész éggel, hogy mind­addig nem fog hozzájárulhatni a kölcsön elfogadásá­hoz, míg ezen kérdésére nem nyert­ megnyugtató vá­laszt. Az interpellátió így hangzik: Való-e azon hír, mely szerint a jelenlegi kölcsön körüli alkudozások alkalmából az illető kölcsönző bankár-konsortium arra nézve is nyert ígéretet a t. minister úrtól, hogy az orsovai vasut-összekötés engedélyezése és mi­előbb és pedig a brassói összeköttetésre való tekintet nélkül meg fog adatni az osztrák állami vasuttársu­­latnak ? És ha való , gondoskodott-e a minister úr az eszközről, hogy a brassói vasutösszeköttetés mégis legalább egyidejűleg az orsovaival legyen létesít­hető ? Az interpellatio közöltetni fog a pénzügymi­­niszer úrral, Kiss János, T. ház! Fájdalommal kell tapasz­talnom, hogy a hazának királyhágón túli részében a magyar királyi járásbíróságok a perben álló felek részére, kik ügyvédek által képviseltetnek, német nyelven hoznak végzéseket és így kézbesítik azt. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a fennálló tör­vények megsértésével cselekszi azt a illető járás­­bíróság. Van szerencsém a törvénysértésnek ily példáját eredetiben a t. háznak bemutatni és egy­úttal bátor vagyok a t. igazságügyminiszter úrhoz ezen kérdést intézni. Van e tudomása arról, hogy a nagysinki m. kir. járásbíróság az ügyvédek részére német nyelven szerkesztett végzéseket ad ki, a fennálló törvények ellenére. Ha nem volna tudomása, felmutatom a se­gesvári járásbíró Apáti által kiadott német nyelven szerkesztett ez évi 1392 sz. alatti végzést, és ezen visszaélés megszüntetésére kéretik az igazságügymi­niszter. Az interpelláció közöltetni fog az igazságügy­miniszter úrral. Szapáry Gyula belügyminiszter, T. ház. Van szerencsém a t. háznak benyújtani az 1848. 5. és az erdélyi 2. t. sz. módosításáról és kiegészítéséről szó­ló törvényjavaslatot. Midőn a t. házat arra kérem, hogy ezen törvényjavaslat kinyomatását méltóztas­­sék elrendelni, egyszersmind azon kérésemet vagyok bátor kifejezni, hogy miután a kormány nagy súlyt fektet arra, hogy ezen tvjavaslat még a jelen ülés­szaka alatt tárgyaltassék a képviselőház által, mél­­tóztassék a t. ház az ünnepek után legközelebb tar­tandó ülések egyikén elhatározni azt, hogy ezen tör­vényjavaslat az osztályok által mielőbb tárgyalás alá vétessék. Helfy Ignácz, T. ház! Örömmel veszem, hogy a belügyminiszter úr ezen­­javaslatot beterjesztette, remény­em, hogy oly szellemben van az szerkesztve, hogy az el fog fogadtatni ; azonban bátor vagyok figyelmeztetni a t. házat, hogy egy határozat folytán a ház oda utasította a belügyminisztert, hogy a vá­lasztási törvény előtt az incompatibilitási­­javaslatot nyújtsa be. (Ellenmondás és felkiáltások: Nem lehet erről most szólni!) Elnök: A benyújtott­­javaslat egyelőre ki fog nyomatni és szét fog oszlatni. Következik az államkölcsönről szóló­­javaslat harmadszori felolvasása, melyet a többség elfogad­ván, tárgyalás végett a főrendekhez fog átküldetni. Elnök: T. ház! Méltóztatott tegnap elhatá­rozni, hogy pünkösd utáni szerdáig bezárólag ér­demleges tárgyalást tartani nem kívánnak. Miután en­nélfogva az első ülés május 28-án pünkösd utáni csütörtökön fog megtartatni, legyen szabad nekem azon gyűlésre nézve a napirendet javaslatba hozni: az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat rész­letes tárgyalása s ennek folytán a gyakorlati bírói vizsgáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Méltózta­­tik elfogadni?(Elfogadjuk!) A tegnap hozott határo­zat értelmében az időközben beérkező üzenetek és kihirdetések czéljából rövid ülések fognak tartatni. Ülés vége 12 óra 35 perc­. A főrendiház ülése már 20 d. u. 1­ órakor. Elnök: Majláth György. Jegyző: Batthyány Ferencz gr. A kormány részéről jelen vannak : Ghy­czy, Wenkheim. Elnök: A képviselőház jegyzője egy üzenetet kiván átnyújtani. Huszár Imre a képviselőház jegyzője: Nagy­­méltóságu elnök ! Méltóságos főrendek ! A képviselő­ház üzenetét az 1873. XXXIII. t. sz. által megálla­pított 153 millió o. é. ezüst frt. államkölcsön má­sodik felének felvételéről szóló törvényjavaslat tár­gyában van szerencsém alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiház asztalára letenni. A javaslat a pénzügyi bizottságnak adatott ki véleményadás végett. Érdemleges tárgyalásának ha­tárideje felett egy kis vita fejlődött ki, melyben Ghyczy Kálmán, Szögyény Marich László, Cziráky János, Andrássy Manó, Tomcsányi József, Keglevich István, Károlyi György szólaltak fel. Végül elhatá­roztatott, hogy az ügy sürgőssége folytán a tárgyalás holnap d. u. 3 órakor fog megkezdetni. Ülés vége 1 óra 15 perczkor. Az osztrák delegatio ülése május 20. Az osztrák delegatio mai május 20 -i ülésében a magyar delegatio ismeretes határozatai a közös pénzügyi, tengerészeti, főszám­ve­vőszéki költségre és az 1872-ki zárszámadásokra vonatkozólag. Az osz­trák delegatio ragaszkodik az általa megszavazott tételek s összegekhez. A zárszámadásokra nézve a két delegatió határozatai között nincs semmi diffe­rentia. Az osztrák delegatió csak a tengerészeti bud­get rendes kiadásainak 6. és 9. tételeinél csatlakozik a magyar közösügyi bizottság határozataihoz. A többi költségekre vonatkozólag, mint fenebb írtuk, ragaszkodik az általa megszavazott összegek meny­­nyiségéhez. Ezután Schar Schmidt előadó tesz je­lentést a beérkezett kérvényekről, melyek első cso­portja a hadsereg felszerelési tárgyaira vonatkozik. Itt élénk vita fejült ki, melyben Schaffer, Giskra, Herbst, a hadügyér, Hartung és mások vesznek részt. A három előbbi szónok hangsúlyozza és sürgeti, hogy a hadügyér a felszerelésre vonatkozólag egy hónapi lejárattal új pályázatot nyisson, kárhoztatják a mo­nopóliumot, melyet a Skene kezébe adtak s mely tel­jesen lehetetlenné teszi a concurrentiát, most, mikor a kis ipar alig tengődik, munka és keresethiány nyo­masztólag hat az állam lakosságára. Kuhn azt feleli, hogy a hadsereg nem cadaver, melyen műtéteket le­hessen veszély nélkül véghez vinni, hanem oly orga­nizmus, mely nagyon megszenvedi a gyakori rend­­szer­változtatásokat. Hivatkozik arra, hogy a két honvédségnél még drágábba kerül a felszerelés, hoz­zá roszabb. Aztán a szerződés Skenevel meg van köt­ve s nem volna jellemes dolog azt felbontani lejárata előtt. Különben is a miniszter a létező rendszert tart­ja legjobbnak. Giskra nem lévén megelégedve a had-­­ ügyér fejtegetéseivel, a következő hat­ javaslatot ter­­­­jeszti be: »A hadügyér felhivatik, hogy a hadsereg ■ felszerelési tárgyainak szállítására vonatkozólag­­ 1875. évre négy heti határidőt megállapítva uj tár-­á­­­gyalásokat kezdjen, a csoportokat és szállítási men­- j nyiségeket alosztályokra osztva.­­ H­a­n­­­s­c­h nem fogadhatja el Giskra indít­ványát. A hadügyérnek első kötelessége a hadsereg jól felszereléséről gondoskodni, eziránt a felelősség őt és nem a törvényhozást illeti; ha tehát ő azt tartja, hogy csak a meglevő lehetséges a jó felszere­lés, meg kell azt hagyni, ha még annyira szen­vedne is a kis ipar. — Herbst megjegyzi Ha­­nisch ellenében, hogy a consortialis rendszer mellett igen szépen és helyesen megférhet több consortium s e rendszer korántsem kivánja azt, hogy egyetlen egy kézbe központosíttassék az egész felszerelés. Scharschmid és a hadügyér felszólalása után a kérvények a hadügyministeriumhoz utasittatnak te­kintetbe vétel végett, Giskra javaslata pedig elvette­tik, mire az ülés eloszlott. Holnap ülés d. e. 11 órakor. A Kisfaludy-társaság havi ülése. Május 20. 1874. Gyulai Pál elnöklete alatt, a társaságnak 10— 12 tagja van jelen. Degré Alajos tag »A társaság színe« czím alatt beszélyt olvas fel. A beszély előadási mo­dora, ama könnyű, szaggatottan francziás, különben elég kellemes előadási modorban, melylyel egy kis város »haute volée«-ját (színét) elég humorral festi. A mesét nem közöljük, nehogy a száraz vázlattal szép­­irodalmi lapjaink valamelyikének olvasóit megfosz­­szuk a meglepetéstől. Csak annyi megjegyzésünk van reá, hogy magához a kerethez képest egy kissé sentimentális, s a beszély hősének Kartalinak nagy haladását a nyelvek és tudományokban 5 hó alatt igen­is rohamosnak tartjuk, jó lenne érvényesíteni a középtanodai törvényjavaslatban. Ezután V­u­­­k­a­n­u József olvasta fel román népballada fordításait. Első volt a »Gyűrű és holló« c.­ímű ballada, mely Zsigmond király ismert szerel­mi kalandját tárgyazza Morsinai Erzsébettel; a bal­lada igen csinos s Vulkanu igen jó magyarsággal adta vissza. A második ballada szintén Zsigmondról szól, egy szép Katalin nevű román leánynyal, ki a királynak az udvarnál megtetszik; de a leányt a királyi anya a Marosba dobja. Zsigmond a leányt kifogatja s ennek holttesténél magát megöli. Zsig­­mondból fenyő, Katalinból repkény lesz. »A megunt férj« népköltemény a harmadik felolvasott fordit­­mány, dialóg férj és nő között. A nő férjét a juhok­hoz küldi, de ez nem tágít s igen elmésen felel a duplikákra. »A fenyő és hárs« egy kis népmese, mely a két fa vetélyét tárgyazza. Az utolsó fordit­­mány »A király és nővére.« Egy király saját nővé­rét akarja elvenni; a leány nem akar s lehetetlen föltételeket szab, de ez mindannyit megteszi. Végre a napot, csillagokat követeli násznépül; de ezt is megteszi. Nincs menekvés, míg végre a templom szentei föllázadnak , a pap mégis megesketi, de a márkapár az egyház előtt szörnyet hal. A közönség mindkét felolvasót megéljenző. Ezután Greguss a korábbi román népdal-gyűj­teményt kiegészíteni indítványozza a most felolva­sott költeményekkel, mit a társaság szívesen fogad, forditó szívesen fölajánl. Ezután a folyó ügyek tárgyaltattak. Jegyző­könyv felolvasása után P. Szathmáry és Bercziknek bírálata Turul Ferencz népmeséiről. Bírálók e mű­vet kiadásra ez alakban nem ajánlják. Schossberger örökösei 400 frtot, verebi Végh István 100 frtot bocsát a társaság rendelkezésére. Alapítókul tekintendők, Károly Gy. Hugó egy kis szépészeti művét küldi be. Molierenek »Les facheux« czimű darabjának fordítása a prologgal együtt »Kelletlenek« czim alatt Toldy I. és Szász Károlynak adatnak ki bírá­latra. Budapest főváros rendkívüli köz­gyűlése, Budapest, máj 20-án. A mai közgyűlésen folytattatott a főváros költ­ségelőirányzatának tárgyalása, s kevés észrevételek­kel és módosításokkal be is fejeztetett. A népoktatási költségelő­irányzat rendes fede­zete 432.740, a rendkívüli 314000 írttal elfogadtatott s a házipénztárból fedezendő hiány 393800 frt Az adósság törlesztési alap szükséglete 844664, a fedezet 159,284 frttal elfogadtatott, s a házipénz­tárból fedezendő hiány 685,380 frt. A vízvezetéki alap rendes szükséglete 109,187 frt, a rendkívüli 162,400 frt előirányzattal, a rendes fedezet 234,194 frt, a rendkivüli 179,406 frt s a fe­lesleg 130,413 frttal jóváhagyatik, mely a vízmű létesítésére felvett kölcsönök törlesztésére a házi­pénztárnál bevételeztetik. Az építési alap szükséglete 777,164 frt, a fede­zet 330,730, s a kölcsönalapból visszatérítés mellett fedezendő hiány 446,434 frttal megszavaztatik. A kisajátítási alap fedezete ez évre 1.040,962 frttal, a szükséglet 796,170 frt, s a felesleg 244,792 frttal szavaztatik meg. Kölcsönalap: Fedezet 2.070,900 forint, szük­séglet 837,300, a felesleg 1.233,600 forint.­­ Elfo­­gadtatik. A Rókus kórházi alap szükséglete 278,802, fe­jezet 3709 s az ápolási dijakból fedezendő szükség­let 275,093 frttal szavaztatik meg. A sz. János kórház szükséglete 79,675, a fede­zet 37,241 frt, a hiány 42,434 frt, mely az ápolási dijakban fog fedezetet találni. Ezen kórházi alapokra nézve a belügyminisz­tériumhoz felterjesztés határoztatik intéztetni az iránt, hogy a két, külön alapokkal bíró kórház egye­sítését engedje meg. A szegényházi alap szükséglete 77,527 fo­rinttal, a fedezet 79,964 frttal elfogadtatik. A dologházi alap szükséglete 37,686 frt, a fe­dezet 22,320 frt. A Józseffi árvaházi alap szükséglete 18,210 frt, fedezet 23,085, az Erzsébet leányárvaház szükségle­­te 10,620 frt, a fedezet 10,750 frt. A Mayer-féle árvaházi alap előirányzata 7270 forint szükséglet és 8175 frt fedezettel jóváha­gyatott. Steiger Gyula, befejeztetvén a költségve­tés tárgyalása, annak jövőben összeállítására nézve azon indítványt kéri elfogadtatni, hogy a tanács uta­­síttassék oda, miszerint a költségvetést egyes osz­tályai által állíttatván össze, előbb a teljes tanács által, azután a gazdasági és pénzügyi bizottmány által tárgyaltassék és így terjesztessék elő. Vecsey Sándor. Minthogy a pénzügyi és gazdasági bizottmány utasíttatott oda, hogy tegyen előterjesztést arra nézve, mily szerkezetben terjesz­tessék elő a költségvetés a közgyűlés elé. Steiger indítványa korai, s be kellett volna várni, míg a gazdasági és pénzügyi bizottmány ebbeli előterjesz­tését megteendi, s csak ha ez az igényeknek nem felelne meg, azon esetben lett volna ez indítványnak helye. R­á­t­h Károly főpolgármester, Steiger indít­ványa most tárgyalás alá nem bocsájtható. Az kü­lönösen napirendre tűzendő. S­zentkirályi Mór felszólalása folytán a Steiger-féle indítvány véleményadás végett a gaz­dasági és pénzügyi bizottmányhoz utasíttatik. Végül minthogy a tanácsnak adott indemnity május végével lejár s június elsejéig lehetetlen hogy a költségvetés a belügyminisztérium által jóváha­gyással elláttassék, a letárgyalt költségvetés alapján a tanácsnak június végéig újabb indemnitás szavaz­tatott meg. Ezzel a gyűlés véget ért. Holnap délután 4 órakor rendes közgyűlés fog tartatni. A fővárosi statisztikai hivatal havi kimutatásai ápril haváról. Népesedési mozgalom. Apró­lió öt hetében élve született 1294 gyermek, elhalt ugyan­ezen időben 1332 egyén­, a halálozások többlete tehát 38-at tesz. Az év eddig lefolyt 17 hetére össze­sen 4478 születés esik, halálozás pedig 4423, s így ezen időszak alatt a születések 55 esettel múlják felül a halálozásokat. A törvénytelen gyermekek száma, e hóban az összes születések 29,5%-ját teszi. Nemre nézve a fiszületések 14 esettel múlják felül a leány születé­seket. A halottak száma (ápril 1-től 30-áig 1126, a születések tekintetében felvett öt hét alatt pedig­ 1332 volt, mi egész évre számítva és Budapest lakosságát 300 ezerre téve 462 s/opp-nyi halandóságnak felelne meg. E szerint a múlt hónapban constatált nagymér­vű halandóság e hóban némileg apadt ugyan, azonban jelenleg is igen magas fokon áll. Rómában (szintén 10,000 lakos után egy évre számítva) ápril havában 393, Berlinben 278, Páriában 244, Londonban 230 egyén halt el. A halálokok közt legsűrűbben fordult elő e hó öt hetében is, a tüdőgümő, és a tüdő- és mellhártya sol, melyeknek a­z elhaltak csaknem harmadrésze esett áldozatul. A himlő 80, a vörheny 13 esetben volt halálos kimenetelű, miből kitűnik, hogy míg a himlő az év eddig lefolyt 4 hónapjában egyenlő erő­sen lép fel, addig a vörheny január hótól mostanig folytonosan csökkent. Typhusban 31 ember halt el. A halottak közt volt 362 első kétéve előtt elhalt gyermek. Esketés az egész hóban 184 fordult elő, s így 131 esettel több mint márczius hóban. Az esketett párok közt volt 38 vegyes vallású. Utólagos házas­ság által törvényesíttetett 5 fiú, 5 leány. Légtüneti észleletek. A légtüneti ész­leletekből kitűnik, hogy a lefolyt hó átlag hőmérsék­lete 12.7° C. volt. A délutáni két órai időnek átlag hőmérséklete 16.6° C. Az ez órában észlelt legna­gyobb hőség 25.10 C., a legkisebb 7.10; a hőmérsék­let e két szélső fokának különbsége tesz 18 fokot. A csapadékok összege 20.7 m. m. s igy 15,6-al keve­sebb mint a múlt hóban. Forgalom és kereskedelem. Az összes vasúti és hajói forgalom ápril hó öt heté­ben 3.718,000 vámmázsát tett, az 1873. év megfelelő szakában pedig 3.816,000-et; a folyó év 17 hetében 11 milliót, 1873-ban ugyanezen időben 17,700,000-et. A folyó évre eső csökkenés eszerint 700,000 vámmá­zsát tesz. A gabonabevitel ugyan e hóban jelenté­keny mérveket öltött a múlt hóhoz képest, mert míg az a múlt hóban csak 400,000 vámmázsát tett, addig áprilban több mint 1 milliót, mely, nagy bevitel azon körülménynek tulajdonítandó, hogy az Oláhország­ban egész télen át vásárolt gabnamennyiségek már­czius előtt nem jöhettek át a vaskapun; hogy pedig a jelentékeny növekedést csakugyan ezen körülmény okozta, mutatja azon tény, hogy a nagy emelkedés kizárólag a dunagőzhajózási társulat szállítására esik. E mellett azonban egyéb beviteli czikkeknél élén­­kebb forgalom nem fejlődött ki. A f. év 4 havában 200 millió vámmázsa gabona hozatott be; 1873-ban ugyanannyi; elszállittatott 1874-ben 150 ezer, 1873. szintén ugyanannyi. Az ez idei ápril havi kőszénbe­vitel a múlt évihez képest nem változott. A lisztkivi­tel ápril hóban 1/1 millió vámmázsára rúg. A gabonatőzsdén összesen 450 ezer vámmázsa adatott el ápril hó öt hetében. A folyó év elejétől 1.670.000. Az árakban e hó folytán jelentékenyebb változás nem fordult elő. A marhavásáron e hó öt hetében 23.000 darab állat adatott el. A hús ára a múlt hóhoz képest va­lamivel emelkedett. Az 1873. év megfelelő szakában 4000 darab állattal több adatott el, mint a folyó évben. Pénzintézetek. A pénzintézetek betét ál­lapota, mely ápril hóban 632/11 millió frtot tesz, a múlt hóhoz képest nem változott. A pénzintézetek váltótárczája ellenben 34 mil­lióról 31-re csökkent és pedig kizárólag bankváltók­ban. Az osztrák nemzeti bank fiókjánál a váltótár­­cza 4 millió frttal emelkedett, állapota 30 millió fo­*) Miután a születések hetenkint mutattatnak ki, a hetek száma nem vághat mindig össze a hónapokéval, lé­vén egy hónapban nem négy, hanem 4’/3 hét. Ezen, két hónapon át számon kívül hagyott héttöredék teszi azt, hogy minden harmadik hónapban négy hét helyett ötöt kell számítanunk. A halálesetek irányában e nehézség nem áll fenn, mivel azok a 2. sz. táblán nem hetenkint, hanem naponkint vannak kimutatva. A czélból, hogy a születéseket a 2. sz. táblán csak 30 napra vonatkozó ha­lálozásokkal összehasonlíthassuk, a 30 napi halandóságot a hiányzó öt nap halandóságával pótolnunk kellett. Törvényjavaslat az 1848 : V. és az erdélyi 1848 : I. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről. I. FEJEZET. A választási jog igazolása. 1. §. Választói jog az 1848 előtt fennállott ki­váltságokra jövőben nem alapítható, kivételkép azonban azok, kik az 1848 : V. t. czikk 1. és a 2. §. e) valamint az erdélyi 1848 : II. tör­vény­czikk 3. §. e) és 4. §. a) pontja értelmében a régi jogosultság alapján az 1865. évtől az 1872. évig valamely or­szággyűlési választói névjegyzékben bennfoglaltat­nak, a választói jog gyakorlatában saját személyök­re nézve meghagyattak. 2. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. a) és er­délyi II. törvényezikk 3. §. a) a pontjában a szabad királyi és rendezett tanácsú városokban előirt házak akkor tekintetnek 315 p. é. forintnyi értékünknek, ha az 1868. XXII. törvényczikk szerint hátbéradó alapján 16 forint tiszta jövedelem után, vagy ház­­osztályadó alapján ugyanezen törvényezikk 10. §. értelmében legalább a III. osztály szerint rovattak meg. A földbirtok értéke ezen városokban a föld­adóval megrótt 16 forint tiszta jövedelemmel iga­zolandó. 3. § Az 1848 : V. törvényc­zikk 2. §. a) pont­jában a választói jog alapjául vett V. úrbéri telek­hez hasonló kiterjedésű birtoknak azon ingatlan va­gyon tekintetik, melytől a birtokos legalább annyi adót fizet, a mennyi ugyanazon községben, vagy ha ott urbériség nem létezett, a szomszéd községben leg­kevésbé megrótt eddigi úrbéri értelemben vett teljes hé­telek után fizettetik. A polgárosított határőrvidék Bács-Bodrog, Te­­mes, Torontál és Krassó vármegyékbe bekebelezett részeiben, valamint Szörény megyében tíz 1600 □ öles, továbbá Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd me­gyékben, Kővárvidékén és a Jászkun és a Hajdú­­kerületekben nyolcz 1200 □ öles hold mivelés alatti földbirtok tekintendő ’/* úrbéri telekhez hasonló bir­toknak. Mivelés alatti földnek tekintetik a belsőség : kert, szőllő, szántóföld és a rét. 4. §. Az 848. V. törvényezikk 2. §. b) és erdé­lyi II. t. ez. 3. §. b) pontjában érintett kézművesek, kereskedők és gyárosok választói joga a törvény­­hatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú vá­rosokban 10 frt, a ragy és kis községekben pedig 5 frt jövedelem adóval igazolandó. 5. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. c) és er­délyi II. törvényczikk 3. §. c) pontjában előirt 105 o. é. frt jövedelem a tőkénél 10 frt 50 kr. jövedelem­­adó kirovásával igazolandó. 6. §. Az 1848. erdélyi II. törvénycikk 4. §. c) pontja akként alkalmazandó, hogy az abban megál­lapított o. é. 8 frt 40 kr egyenes adó a személyes ke­reseti adón és a földtehermentesitési pótlékon felül adja meg a választói jogot. 7. §. Választói joggal bírnak azok is, kik az 1848. V. törvényezikk 2. §. és erdélyi II. törvény­ezikk 1. §-ban előirt általános kellékek meglétében az 1868. évi XXVI. törvényezikk 6 §-sa szerint leg­alább 10 frt 50 kr, vagy annak 7. §- a szerint 9 frt jövedelemadót fizetnek. 8. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. §. d) és erdé­lyi II. törvényczikk 3. §. d) pontjában foglalt válasz­tói jogczim az erdélyi vármegyék, székek és vidékek minden községeire kiterjesztetik. A lelkészek és segédlelkészek választói jogá­nak gyakorlásához megkívántatik, hogy mint ilye­nek hivatalos alkalmazásban legyenek, az iskolata­­nítók pedig választói joggal az esetben bírnak, ha ezen állomásra a törvény értelmében kineveztettek, választottak, vagy hivatalukban megerősíttettek. 9. §. Gazdai hatalom alatt levőnek tekintetnek a kereskedő és iparos tanonczok, valamint a köz- és magán­szolgálatban álló szolgák és cselédek. 10. §. Választói jogot nem gyakorolhatnak, illetőleg a választók névjegyzékébe fel nem vétet­hetnek : 1- ször azok, kik az 1848. V. törvényezikk 2. §­ és erdélyi II. törvényezikk 1. §-a szerint kizárat­tak, bármely jogczimen bírjanak választói joggal. 2- szor a sorhadnak (haditengerészetnek) és a honvédségnek tényleges szolgálatban álló tagjai. 3- szor a vagyonbukottak, mig a csőd meg nem szüntettetett. 4- szer a kik bűntett vagy vétség miatt az 1848 XVIII. törvényczikk 6, 7, 8, 9 és 10. §§-ban körülirt sajtóvétség miatt fogságra ítéltettek, a büntetés tar­tama alatt; továbbá azok, kik bűntett vagy vétség miatt vizsgálati fogságban vannak. 5- ször, kik választói joguk elvesztésére ítéltet­tek a jogérvényes ítéletben megszabott időtartam alatt. 11. §. A választói jog igazolására megkívánt adó mennyisége adókönyvvel, adóhivatali bizonyit­­ványnyal, vagy az egyenes adók községi főkönyvé­nek (B. tabella) kivonatával igazolandó. A föld és ház birtoka kétség esetén ott, hol te­lekkönyv létezik, telekkönyvi kivonattal, másutt a birtokjogot igazoló egyéb okirattal, a föld mennyi­sége pedig földadó telekkönyvi (cataster) vagy ta­­gosítási földkönyvi kivonattal bizonyíttatik. A zálogbirtok a visszaváltás idejéig a zálog­­bizlalónak ad választói jogot. 12. §. A polgárosított határőrvidék azon köz­ségeiben, melyekben házközösség létezik, ha a közös földbirtok a 3. §-ban előírt mennyiséget megüti, a választói jogot a házközösség feje gyakorolja. Ha pedig a házközösségi tagok közös ingatlan birtokukat a közösségi kötelék megtartása mellett osztották fel egymás között, mindazok gyakorolják a választói j­ogot, kik annyi ingatlant birnak, a meny­nyi a 3. §-ban megállapittatott. II. FEJEZET. A központi választmány. 13. §. Az 1848. V. t. ez. 7. § b) pontja akként módosittatik, hogy az ezen §. értelmében választandó központi választmány oly törvényhatóságban, mely egy választókerületet képez 12, ott hol kettő a vá­lasztókerület 16, a hol kettőnél több a választókerü­let 24 tagból áll. A központi választmány tagja csak választó lehet. 14. §: Ezen központi választmány tagjait a törvényhatóság vagy város közgyűlése szavazat­lapok által viszonylagos szótöbbséggel három évre választja. Az elhalt, vagy kilépett tagok helyébe, a hát­ralevő idő tartamára a legközelebbi rendes közgyűlé­­­­sen új tagok választandók. A törvényhatóság és város első tisztviselője , köteles a választást oly időre tűzni napiren­dre, hogy a 3 év leteltével az újonnan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse. Kintot tesz. Az értékpapírokra adott előleg e hónap­ban ismét 100 ezer forinttal apadt. Azz intézetek pénztáraiban meglevő pénzkészlet, mely a múlt hó­ban 3.458.000 forintot tett, e hóban 2.260.000 írtra apadt. A takarékpénztári betétekért fizetett kamat 5—6°­. volt.

Next