A Hon, 1874. május (12. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-22 / 116. szám

15. §. A központi választmány belső ügykeze­­lő­­ nyelve az állam hivatalos nyelve. 16. §. A központi választmány üléseire az el­­nök a tagokat külön meghívók által hívja meg. Ér­vényes határozathozatalra az elnökön és jegyzőn fe­lül ott, hol a választmány 12 tagból áll, 3 tag, másutt 5 tag jelenléte szükséges. Egyenlő számú szavazat esetében az elnök sza­vazata dönt. 17. §. Ezen választmány a belügyminiszterrel, bíróságokkal, hatóságokkal, testületekkel és egy­­­e­kkel közvetlenül érintkezik. A választmány határozatai, a­mennyiben a vá­­­­sztó­jogosultságra vonatkoznak, a 35. §. értelmé­ben felülvizsgálat végett a királyi curia legfőbb ité­­lőszéki osztályához terjesztetnek fel, minden más c.,etben a belügyminiszterhez felebbezhetők. 18. §. Az 1848. V. törvényczikk 12. §. akként módosittatik, hogy a központi választmány annyi­szor tart ülést, a hányszor azt a jelen törvényben előirt működésének állandósága szükségessé teszi. III. FEJEZET. A választók névjegyzéke. 19. §. A választók névjegyzéke hivatalból ál­­littatik össze és évenként hivatalból igazittatik ki. 20. §• Az 1848. V. törvényczikk 12—13 §§-ai akként módosíttatnak, hogy a választók összeírásá­val megbízott küldöttség elnöke köteles a központi választmány által kitűzendő határidőn belül megha­tározni a napot, melyen a kerület minden nagy köz­ségében és minden közjegyző székhelyén az össze­írás eszközlésére meg fog jelenni. Ezen határnapok a községi elöljáróság útján az összeírást megelőzőleg legalább egy héttel a szo­kásos módon minden községben kihirdetendők. A kitűzött határnapok a küldöttség által pon­tosan megtartan­dók, és közbejött elháríthatlan aka­dály esetén új határnapok tüzendők ki, melyek ha­sonlókép legalább egy héttel előbb kihirdetendők. 21. §. A községi elölj­árók az eszeirásnál jelen lenni s a küldöttségnek az általa kívánt adatokat kiszolgáltatni kötelesek. 22. § Az 1848: V. t. czikk 14. §-a akként módosittatik, hogy mindazok, kik ezen törvény első fejezetében körülírt választói jogosultsággal bírnak, a választók névjegyzékébe felveendők, tekintet nélkül arra, várjon személyesen jelenkeztek-e vagy nem. 23. §. Ezen törvény 1. §-a értelmében a régi jog alapján csupán azok veendők fel a névjegyzék, de, kik más alapon választói jogosultsággal nem bírnak. 24. §. Minden választó csak egy és pedig azon kerület névjegyzékébe vétethetik fel, melyben az ösz­­szeíráskor r­edes lakása van és adót fizet, ha ez iránt kétség támad, az érdekelt maga jelölhet meg kerületet , melynek névjegyzékébe fel kíván vétetni. 25. §. A névjegyzék évenkénti kiigazításánál ugyanazon eljárás alkalmazandó, mely az első össze­íráskor követtezett. A kiigazításnál mindazok, kik választói jogo­sultságukat időközben elvesztették, a névjegyzék­ből kihagyandók, ellenben azok, kik választói jogot ez idő alatt nyertek, a névjegyzékbe fel­veendők. A névjegyzék kiigazítására szükséges táblás kimutatásokat a belügyminiszter küldi meg a köz­ponti választmányoknak. 26. §. A névjegyzék évenkénti kiigazítására szükséges intézkedéseket a központi választmány minden év július havában köteles megtenni, az e czélra készített kimutatások pedig az összeíró kül­döttségek által legkésőbb augusztus 31-ig terjesz­­tendők be a központi választmányhoz. (Folytatása következik) KÜLÖNFÉLÉK. — Pap és tanító. Mersits Mihály kalázs plébános — mint minket értesítenek — több mint tíz év óta folytonosan üldözi a tanítókat, úgy hogy rendes tanító nem is akadt számára. A legközelebbi tanító Kling János bevádolta ezen plébánust, hogy a templomban nyilvánosan, más ízben az iskolában a tanítványok előtt s a temetőben is egészen durván s müveit egyénhez nem méltó hangon szidta őt össze s ezen kivül egy ízben a plebanusi lakban úgy meg­ütlegelte, hogy tiz hétig kellett feküdnie. A pleba­­nus botrányos magaviseletét Káván Boldizsár jegy­ző is bizonyítja. — Méltó volna, hogy példásan meg- i bűntetteseik. — Az »újpesti nőegylet« május 30-dikán a rákos-palotai kies erdőben, özvegyek és árvák felsegélyezésére hangversenyt és tánczczal összekötött majálist rendez. Belépti jegyek a helyszi­­nen­­ írtjával fognak kiadatni. — Majális. A helybeli ág. hitv. ev. fő­­gymnasium ifjúságának f. hó 18-kára tervezett, de a rosz idő miatt meg nem tartott majálisa, s az azzal egybekötött zártkörű tánczmulatság a »szép juhász­­nénál« f. hó 21-ikén fog megtartatni; esős vagy igen szeles hideg időben azonban ismét el fog halasztatni: 22-ikére. _Ritka nagykor Irsáról Írják máj. 9-kéről keltezve a »Magyar Állam«-nak: Most dél­után 3 órakor indulok temetni egy özvegy asszonyt, iparos osztályból valót, ki 16 éves korában ment először férjhez; elő férjével élt 6 évig; második férjhez menetele előtt özvegy volt 1 évig, ezután má­sodszor ment férjhez, második férjével élt 36 évig; annak halála után özvegy volt 1 évig, harmadszor is férjhez ment s harmadik férjével is élt 36 évig, har­madik férjének 1857-ben, midőn az 72 éves volt, bér­máló atyja voltam; magánál öregebbet Alberti-Ir­­sán nem találván, engem mint lelkiatyát kért meg bérmáló atyjának. Bérmafiamat 1860-ban temettem el nejét tizennegyedik évi özvegységében most ki­­sé­rem az örök nyugalomra. Ez előtt tiz nappal része­­setem a haldoklók szentségeiben, akkor még egészen tiszta elmével birt, csupán hallása volt kevéssé hibás; mint házas feleknek két évig voltam plébánosok. — A­mig én a temetésről visszatérek, melyet Albertin végzendők, az olvasó közönség számítsa ki: hány éves korában halt meg ezen özvegy asszony? Plébá­nos társaim közöl, kik ez időszerint sz. István koro­nája alatt élnek, csak kevesen lehetnek szerencsések ily nagykorú hiveknek lelkipásztori szolgálatokat tenni. Vághelyi János irsai pléb. — Szerencsétlenség a margit­szigeti hídnál. Ma délutáni­g háromkor a Dunaszabályozási társulat egyik kotróhajója a szigethid fölött horgonyt készült vetni. A horgony láncza az erős áramlat folytán kettészakadt, és a kotróhajót a hidállvány második övezete alá hajtó, hol magát beléékelve, megakadt. Az állvány, a híd­­pillér és czövekzet megsérült; egy csónak egészen összezúzódott. . . „ Megkisérlett öngyilkosság. A tabáni hegyutczában 17. sz lakó Szloboda Imre csipész ma borotvával megmetszette nyakát, mert vele élő szeretője Gyurkovics Kata pénzét elhordo­gatta. Még élve a kórházba vitték. B — A kőbányai gyilkossághoz. Azon nőn elkövetett gyilkosság gyanúja, kinek hul­lája egy kőbányai kútban találtatott meg, egy Losch­dorfer Adolf nevű, s a fenyitó törvényszék előtt rég óta ismert egyénre központosul, ki már el is fogatott. Ama közönségesen csak Bertha néven ismeretes nő maga is többször állt a törvényszék előtt, a most őszkor épen azon időben tűnt el, midőn Loschdorfer Adolf ellen a fenyitó törvényszéknél feljelentést tett. — Betörés. Habéról Írják nekünk: má­jus hó 17 én hajnali 2—3 óra között, borzasztó zi­vataros időben, rablók a halasi takarékpénztár zárt helyiségébe, a szomszéd járásbirósági lak folyosója ablakán bemenve, a sütő lyukból áttört kemenczén keresztül bementek, s miután a kézi pénztárt kifúr­ták s abban egy krajczárt sem találtak, a Wertheim­­féle pénztárt próbálták feltörni, s ezen 17 mázsás kassát helyéről leemelve, fel is forditották, de az idő­közben felébredt őr lövése által elriasztottak. Egy fűrész és fúró hátrahagyásával elmenekültek. A be­törés által okozott káron kívül egy krajczár érték sem vitetett el. — Az uj utcza­ elnevezéseket sem a postán, sem a távirda hivatalokban nem res­pektálják. Az V-ik kerületi csillagutczát, mely a Strampfer színház mögött vezet el, megkülönbözte­tésül a IX-ik kerületi hasonnevezetű utczától még múlt év végén elnevezték Kálmán utczának. Az ottani lakosok e néven küldetik maguknak levelei­ket s távirataikat, de mindig csak akkor kaphatják meg, ha előbb magán után értesítést vesznek, hogy küldeményt várhatnak. Utánjárás után ekkor meg is kapják, ha ezt elmulasztjá­k — mint egy káros nekünk panaszolja — rendesen visszaküldik a leve­leket, küldeményeket írójuknak, küldőjüknek azon meréje£yz4s3el, hogy Budapesten ily utcza nem léte­zik. Miután újabban sok utcza nyert új nevet, való­színű, hogy sokan vétetnek a nem létezőknek,« s igy helyesen cselekednek a városi tanács, ha az illető hivatalokkal tudatná a történt változtatásokat.­­ A lés Ta n­ag­y­ egyetemes tanító g­y a­­szervező bizottsága legközelebbi csütörtöki ülésén állandó jegyzőt s pénztárnokot vá­laszt. Működése ezentúl mindinkább emelkedik s óhajtandó, hogy egy pár tekintélyes tanügybarát polgárt is megnyerjen. Különösen sürgős a tanesz­köz kiállítás előmunkálatának megtétele s az albi­zottságok működése, hogy a szakosztályok tételei is mielőbb nyilvánosságra jussanak. — A »H a s z n­o s Mulatattó« czimü nép­szerű füzet gyűjteményből, melynek előfizetési felhí­vása nem rég lapunkhoz is volt mellékelve, megje­lent all. füzet. Tartalmát egy elbeszélés, több köl­temény s ismeretterjesztő czikk képezi. Ezen utóbbi­ak ként felemlítjük a következőket: Chinai újévi ünnep. Hasznos tudnivalók a levegőről. Északi fény. Végül számrejtvények s szóralányok is jőnek elő benne. — A dévai képezde tanárai az igaz­gatótanács indokolt felterjesztésére, Madzsar János igazgató kivételével, véglegesítve lettek. Ezen körül­mény méltán közfigyelmet ébresztett, miután Mad­zsar általánosan jó hírnévnek örvend s irodalmilag is előnyösen ismert tanférfiú. Mellőztetésének oka valószínűleg idefenn a kormánynál van.­­ A katonák hadkötelezett­sége tárgyában Hirschmann József vágbeszterczei igazgatótanító azon panaszt intézi hozzánk, hogy a törvény világos rendelete ellenére már másod ízben idéztetik be a rendes előadások közepette nyolc­ hétre. Közöljük e panaszt azon figyelmeztetéssel, miszerint azon tanítók, kik ilynemű sérelmet szen­vedtek, azonnal a közoktatásügyi miniszterhez for­duljanak. — A bereg­ung megyei tanfel­­ügyelőségi területkor két egyenlő részre fog feloszlatni. Talapkovics a két megye felsőbb részét, Karagyena pedig a két megye alsóbb magyar ajkú vidékét fogja kapni önálló külön felelősség mellett kezelés végett. Alkalmilag megemlítjük, hogy a be­­regmegyei iskolatanács a tanítók fizetésének 40­­ írtra felemelését múlhatatlanul szükségesnek tartja s óhajtásként mondta ki, hogy Beregmegye területén egy állami tanitóképézbe állíttassák. Irodalom. — »Az uj szolgálati szabály­zat második részének kivonata kérdések és felele­tekben« czimü műre hirdet előfizetést Légrády ki­adó hivatala. Egy példány ára 60 krajczár. A művet Újhelyi Béla, ludovika akadémiai tanár szer­kesztette. — A »M­agyar nyelvőr« májusi fü­zete megjelent a következő gazdag tartalommal: Jut és rokonai. Steiner. — Magyar-ugor szótár. Hun­fal­vy. — Befejező megjegyzések Imre Sándor pálya­munkájára. Wolf. — A tárgyas-tárgyatlan ragozás­hoz. Lehr. — Adatok a nyelvújítás történetéhez. Fischer. — Iker szók. Ihász. — A magyar nyelv az egyházi szószéken. Körész. — Helyreigazítások, ma­gyarázatok. Szvorényi. Kriza. — Kérdések és fele­letek. — Népnyelvhagyományok. I. Természetrajzi nevek. Turcsányi. 2. Szólásmódok. Gaál. Király. Török. Papp Gy. Bakosa. 3. Mondókák. Tapody. 4. Babonák. Ferenczi. 5. Népmesék. Káplány. 6. Táj­szók. Papp. A. Veres. Lintner. Szabó. 7. Találós me­sék. Gyulai. Sipos Eszti. 8. Gyermek­játékok. Bakos. Vozári. 9. Bakter kiáltások. Tóth. 10. Mester mű­szók. Kovách. 11. Állatnevek. Zsilinszky. 12. Hely­ségnevek. Vida. 13. Közmondások. Bakosa. 14. Nép­ballada. Nagy László. 15. Népdalok. Rokonföldi. — »Igazságot kérünk!« czim alatt a határőrvidéki erdőüzleti társulat egy okmányok­kal teli terjedelmes füzetet adott ki a Légrády test­véreknél. Bizony ideje is már, hogy e botrányos ügyet igazságosan s szigorúan mielőbb elintézzék. — Becses börtönügyi mű jelent meg Zilahy Sámuel könyvkereskedésében követke­ző czim alatt: »A foglyokról, rabság­ról és a börtönökről«. írta Ferrus M. G. párisi orvos. Dr. Klein S. német fordítása után (mely körülmény elismerésre méltó őszinteséggel a czi­­lla­pon van kitéve) magyarították Tóth Mór egri kir. ügyész és N­a­g­y László köz­ös váltó ügyvéd. Ara 2 frt 50 kr. A majdnem 20 ívnyi mű e nagyfontos­­ságu kérdés minden ágát felöleli s miután jelenleg e kérdés épen napirendre került , a kedélyeket élén­ken foglalkoztatja, olvasóink figyelmébe melegen ajánljuk. A „Hon” magántávürgönyei. Bécs, május 20. Az Erzsébet-pálya közgyű­lése — a meghosszabbítási számlába vezetett érték­papírüzlet kivételével — megadá a felmentést az igazgatótanácsnak az 1873. üzleti évre. Azon indít­vány, hogy az értékpapírüzlet egy vizsgáló bizott­mány által újólag vizsgáltassák felül, és ezen bizott­mány az összehívandó közgyűlésnek e tárgyban je­lentést tegyen, a többségben lévő német részvénye­sek által elvettetett. Bécs, máj. 20. A »N. Fr. Presse« értesülé­se szerint a kereskedelmi miniszter a rakonitz-proti­­vini pályának államköltségen leendő kiépítésével az ausztriai vasútépítési társulatot bízta meg. Berlin, máj. 20. Az urak házának mai ülésé­ben hg Putbus írásban jelenti be, hogy az éjszaki ! Üzlet és terménytudósítás. Budapest, máj. 20. A tőzsde bankpapírokra nézve igen kedvező hangulatban volt s azok emel­kedő árfolyamon vétettek. Más értékpapírokban csendes volt az üzlet: magy. vasúti kölcsön 94 fton, magy. nyeremény sorsjegy 743/1, angol magyar bank 32, municipális 25%-25% m. hitel 148.50—149.25, földhitel 57.50, franco-magy. 60, takarék és hitel­­egylet 45%, budai kereskedelmi bank 180 — 182, pes­ti egyleti bank 39, Lujza malom 130 — 131 fton vete­tett. Értékek változatlanok : cs. arany 5.33, porosz pénztári jegy 1.66%, Müncheni váltó 94 p. Gabnaüzlet. A tegnapi árjegyzést köny­­nyen meg lehetett kapni. A forgalom mintegy 20,000 vámmázsára ment: tiszavidéki 1400 m. 84% fns 8.25, 7000 m. 83 fns 8.25, fehérmegyei 400 m. 81% fns 8.05, marosi 40­0 m. 83 fns 8.05, oláhországi 5600 m. 77 fns 6. 0, — mind­ez 3 havi fizetésre; sept. oct. hóra szállítandó 6.70 p. Zab 10,000 m. máj. jun. hóra 2.80, őszre 1.95 p. Kussoricza 15,000 m. máj. jun. 4.60—4.62 %. Előleges jelentés a cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-t­ár­sas­ág menetrendében bekövet­kező változásokról. Folyó évi junius 1-jével a fentebb nevezett társaság éjszaki és délke­leti vonalain uj menetrendek és a most érvényben levők részbeni változtatásai fognak életbe lépni. Az éj­szaki vonalon az 1. és 2. szá­mú futárvonatok nagyobb gyorsasággal fognak köz­lekedni. Az 1. sz. futárvonat Bécsből (északi pálya­udvar) indul délután 1 óra 40 perc, és érkezik Prá­gába este 10 órakor, Bodenbachba pedig 1 óra 45 percz reggel; a 2. sz. futárvonat Bodenbachból elin­­dul reggel 3 órakor­­ Prágából 6 óra 50 percz reg­gel és érkezik Bécsbe (éjszaki pályaudvar) 3 óra 24 percz délután. Az 5. és 6. sz. személyszállító-vona­­l°k, továbbá a vegyes vonatok szintén némi válto­zást szenvednek. Ezenkívül Bécsből Bodenbachba és vissza, csatlakozva a külföldi pályákhoz, napon­kint mindkét irányban új futárvonatok közlekednek és pedig: ’ Bécsből (államvasp.-udv.) indul 10 óra — p. este Brünn Prága (érkezés (indulás Boden­bach érkezés Bodenbachtól reg. » · 40 » 43 10 » » — » d. e. 35 » este 1­6 7 10 indul . Vasút ügyére vonatkozólag írásbeli dolgozatot készí­teni, és azt nyilvánosságra is fogja hozni, valamint, hogy a becsürei bíróság felállítását fogja indítványoz­ni. Az előbbeni kereskedelmi miniszter, Itzenplitz átadja a Putbus hggel az északi vasút ügyében foly­tatott levelezést. Bécs, május 20. (Hivat, zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74.75. Salg.-Tarján —.—.Magyar hitel. 49.—.Magyar záloglevél 85.75. Erdélyi 134.— Magyar keleti vasút 50.75 Magyar sorsjegy 74.50 Tiszai vasút 213.75. Magyar vasúti kölcsön 93.90 Angol-magyar 32.50 Franco-magyar. 60.—. Alföld 139.—. Magy. északkeleti vasút 106­—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 64 —. Porosz pénztári utal­­y —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. M­agyar földhitelintézet 57.25. Török —.—. Municipális 25.50. Bécs, május 20. (Zárlat.) Hitelrészvények 224.50. Galicziai 247.—. Államvasut 319.—. Jára­d­k 69.15.1860-dik 105.75. 1864-diki 133-25. Ezüst 1'16.—. London 111.70. Unio­bank 100.75. Általános épitőbank 51.25. Angol-ausztriai 130.—. Lombardok 139.50. Tramway----—. Hitelsorsjegy 158.— Na­poleondor 894.50. Arany 532. —. Frankfurt 93.90 Porosz pénzutalvány 166.— Török sorsjegy 53.50. Angol építő­bank 57.—. Pár­is , máj. 20. (Zárlat) 3°/1-es járad. 59.50. Olasz járadék 66.50. Credit mobilier 317.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —•—• 5V6-es járadék 94.45. Államvaspálya 718. —. Lombardok 313.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki —.—. Frankfurt,máj.20.(Kezdet.) Váltóárfolyam —. . 1864-es —.—. Lombardok 148.—. Évjáru­­léki papír 61.—. Osztr. bankrészv. 1010.—. Osztrák hitelrészv. 234.—. Osztrák államvaspálya-részvény 333.—. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicsiai 256-25. Évjáruléki ezüst 66.15/i« Győr Gráczi —.—. Frankfurt , május 20. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 105. % Amerikai 1882-ra—. 1854-ki — • —• 1859-ik É. metaliquas —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi raetallique­— Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882- re —.—Osztrák hitelrészvény 234 —. Osztrák 41­­lam­vasut 334—. 1864-ik sorsjegy 160.*/,. 1860-ki 99.— Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 147. —. Galicziai 256.— Papirjáradék 52.3­ is - Ezüstjá­­radék 66.1 1110. Osztrák bankrészvény 1019.— Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, május­ 20 (Kezdet.) Galicziai 109.— Lombardok 84 50. Ezüst-jöved. 66.25. 1860-as 95. —. Bécs 89.­ ,6 Romániai 45.25. Államvaspálya 191. 5­0 Papirjövedék 61. VI. Hitelsorsjegyek 104.—•, 1864-ki 90.3­3. Hitelrészvény 134 50. Magyar sors­jegy — ~• Berlin, május 20. (Zárlat.) Galicziai 109.75 Lombard 84 50 Ezüstjöv. 66. V,. 1860-ki 98.75. Bécs 89.75. Romániai 45.%. Államvaspálya 191.—. Papirjövedék 62.25. Hitelsorsjegyek 107.—. 1864- diki 91.­­«. Hitelrészvények 133.75. Magyar sorsjegy 47. */». Pária, május 20.Liszt 78.25, 76.50, 67.75 Répaolaj 78.40, 80.75, 82.75. Lenolaj 78 50, 81.— 81.—. Szesz 61.— , 62.—, azukor finomított 146.-. B­e­r­­­i­n, május 20- Búza 90. */«.—.— 80. Vs rozs 58.%,57.%, 57.%. Zab 66’/a, 53.%. Árpa­hely-Szent 24.05 ben 60.V«. Olaj 18.*/«, 19V, 24.05, 23.02. Köln, máj. 20. Búza 94%. 727V*, rozs 61 — 516.V», olaj lO.Vio, 10.V.». Stettin, máj. 20. Búza 85 * 55%.— olaj 1V* 80.—.—. 183/«, 87C37 rozs 55.%­­ 23. V., 24.VS2i 24.%. Boroszló, máj. zab 190.—. Olaj 18 %, 24'A. 24.V­. London,május 18. Búza 2.314. árpa 14.975. zab 60.569. Uj-York, május 19 Liszt 6.35. 20. Búza 280.— tavaszi 18. %. , rozs 217.— szesz 23.2/j frt. A consolidált adósságok állása a lefolyt évben keveset változott. Sokkal feltűnőbb jelenségek vol­tak tapasztalhatók a lebegő adósságoknál. A közös lebegő adósságok 1873. jan. végén 376.882,873 frtot tett, 1873. dec. havában 344.033,270 frtot, a csökke­nés tehát 30 millió, ellenben a sóbánya zálogjegyek összege megközelítőleg ugyanily összeggel gyarap­kodott, 1872 végén 47.667,350 frtot tett, 1873-ban 78.309,498 frtot. A londoni Economist a pénz­­piacz helyzetéről azt írja, hogy a legsarkalatosabb tény most az arany ritkasága és az ebből származó következmények. Ily időtájban rendszerint a bank­ba özönlik a pénz. A kereskedelemben kevesebb pénz igényeltetik s a kamatláb lejebb száll. Most azonban különös okok hatnak az érczpénzre s azt nehezen kaphatóvá teszik. Ezek elseje Németország arany kivitele. Idáig már 30 millió font sterling arany ment Angliából németországi számlára; igaz, hogy a kormány megszüntette a tömeges kivitelt, de kisebb összegekben még mindig foly Németor­szágba arany. Ennek megfelelőleg ugyan szabaddá lesz jelentékeny mennyiségű ezüst, de az távolról sem egyensúlyozhatja az arany kivitelt, mert az ezüstpénz Angliában a forgalomban általában véve jelentéktelen az arany mellett. A másik ok a fran­­czia bank politikája, mely aranyat s ezüstöt egya­ránt összehalmoz, hogy a kész fizetést megkezdhes­se. Ez is sok pénzt elvisz Angliából és ezért nem remélhetjük, hogy a kamatláb annyira lesülyedjen mint más években ily időtájt. Mivel pedig a londoni Economist az ércztartalékot egyátalában kevésnek tartja, nem is tanácsolja, hogy a kamatláb most le­­szállitassék. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az időjárás. Ma a következő hivatalos táviratok érkeztek: — Május 20-káról. — Kolozs­vár. Ma reggel 6-tól 9 óráig tartó csendes eső. Segesvár. Öt óráig tartó gyengébb esőnk lett. — Szigorú felelősségre vonás. Az osztrák Erzsébet keleti vaspálya igazgatósága nagy veszteségeket okozott a társulatnak az által, hogy a társulat készpénzét tartási kölcsönre adta ki. Minthogy pedig a válság kitörése folytán az érték­papírok árfolyama hirtelen nagyon alásülyedt, és en­nek következtében a tartási kölcsönöket csak tete­mes veszteségekkel lehetett legombolyítani, a társu­lat részvényesei most felelősségre vonják az igazga­tóságot a közgyűlésen és teljes kártérítést követel­nek. Az igazgatóság természetesen vonakodik e fel­fogásnak eleget tenni s azt állítja, hogy a tartási kölcsönök adására fel volt jogosítva. A kérdés mi­ként leendő eldőlését érdeklődéssel várják, mert az egy oly elvi kérdést tartalmaz, mely számos vállala­tot érdekel. — A veszprém megyei iparos körtől e következő sorokat vettük : Bartal kereskedelmi miniszter egy leiratban értesíti az or­szágos magyar iparegyesületet a közös hadügymi­niszter úrnak a hadfelszerelési ügyben hozzá meg­küldött válasza felől, mely szerint úgy látszik, hogy ismét vállalkozó konzorciumok fogják a hadsereget fölszerelni s a kisebb iparosok mellőztetnek; tehát ismét a Skenéék fognak előtérbe jutni! És ez azon időszakban történik,midőn a kis iparos a legna­gyobb erőfeszítése daczára sem képes iparán lendíteni és a pénzviszonyok s más egyéb csapások szülte ba­jait leküzdeni; más­felől pedig látni kell, hogy az adó­kivető és behajtó bizottságok mily könyörtelen tel­jesítik feladatukat! Ha ezen egész eljárást fontolóra veszszük, méltán okunk lehet keserű panaszra. Cso­dálkoznunk lehet Kuhn urnak nagyhatalmi állásán, melynél fogva milliók kívánalmait, melyeket a ma­gyar törvényhozás és kormány is magáévá tesz és szorgalmaz —­ egy pár tollvonással megsemmisíthet. Igen szomorú dolog ez ! A német rendszer alatt né­mely iparczikkekre nézve igénybe vették a ma­gyar kis­ipart, és jelenleg midőn alkotmányos vi­lágot élünk, kormányunk e tekintetben mint közve­títő sem szerepelhet hatásosan ! Vagy talán a törvény és a delegationális intézmény nem ad elegendő erőt kívánalmaink eszközlésére és végrehajtására? Ha ez a tényező ok, akkor csakugyan nem lehet az ország­gyűlésnek sürgősebb feladata, mint ezen törvényt megváltoztatni.­­ Az osztrák államadósságok hivatalos kimutatását közli a Wiener Zug. A vissza nem fizetendő járadékok összege 2.294.687.172 frt, a visszafizetendő adósságok főössszege 493.456.577 * Prága » 9 » 33 » · Brünn »2» 50» reg. Bécs (államvaspályaudv.) érkezés 6 » 47 » » A délkeleti vonal menetrendét ille­tőleg megjegyeztetik, hogy abban általában jelenté­kenyebb változtatások nem történnek. A menetrendi hirdetmények idejekorán ki fognak függesztetni. NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtök, máj. 21-én. Csók. Vigj. 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A Beleznaykertben Bakonyi István, Komárova­ Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tar­­előadást. Titál és Kerestetik 3 J Petőfi által 1847 -48-ban szer­ei É­LETKÉPEK egy teljes példánya. A kinél megvan s áten­gedni hajlandó, sziveskedjék a »Hon« szerkesztősé­géhez (Baráttér 7. sz.) czimzendő levélben e szándé­kát tudatni s egyúttal a kívánt árt meghatározni. Előfizetési fölhívás az • • „A$TOKOS‘-re ápril—júniusi negyedévre..........................2 frt april—septemberi félévre..........................4 frt april—decemberi három­negyed évre . . 6 frt Május havától kezdve Jókai Mórnak „Egy ember a­ki mindent tud“ czímű humoristikus regényét kezdjük meg, s hogy azt újabban érkező előfizetőink is elejétől fogva meg­kaphassák,r­endkívüli előfizetést nyitunk május június havára­­ írt 50 kijával. Az előfizetési pénzek az »Üstökös« kiadó­­hivatalához, (Budapest, Ferencziek tere Athenaeum­­épület) intézendők. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Im­aLT-Traj. Valódi bátor vég­eladó is. A kis­hid-utczában a bútorcsarnokból leendő kiköltözködés miatt, a nagy butorraktár készítési áron végleg eladatik. MAYER J. kishid-uteza 4. szám a »vadászkürt« 803 1—* szállodával résut szemben. a Jókai kesztett Május fölött 20 Budapesten 14' » Pozsonyban 12' 19 M.-Szigeten 7' » Szathmáron 5' » Tokajban 19' 20 Szolnokon 16' » Szegeden 19‘ 19 Aradon 6' » N.-Becskereken 2' » Bezdánban 6' » Verbászon 5' » Barcson 9' 20 Eszéken 8' 19 Mitroviczon 14' » Sziszeken 19' » Zimonyban 15' »­­­Orsován 11' 6" 0" 6" 0" 9" 9" 11" 8" 11" 2" 5"­­ 2" 0" 6" 4" 9" időjárás szeles száraz felhős esés » Budapest! ára és értéktőzsde árjegyzetei május 20 68 — 188 — 85 50 78 — 86 75 85 — 86 — — Ij 84— IS 180 — 1 Értékpapír sf s g1 »íva­­ tartva ÁVaianádSK&fr. Magy. vasúti kulcsftn .— 94 — 94 25 „ gömör 1 411*luv*£u!1 „ záloglevél Sty* . 150 — —— ff sorsjegykélesSa . 100 7« 75 75 -1871‘ki magy. illamkötv.— 88 50 89 -,872­ ki magv. illatak&tv.— 88 50 87 — földt.hena. kStv. uni— 74 60 75 — , , 1Mz. k»-— -- ---— , . tok.il— 73 — 74 50 , erdélyi— 71 50 72 — 3*S!lődé*s.-váls. kötv. .— 69 50 69 75 Osztr. áll.­adós. pap. 5%— 6» — 69 50 , „ * eallahkam. 73 75 74 25 jan.juli.Vc „ m • esükkkam. 73 75 74 25 apr. ok. 5*/» k.»c!«oL 1890-ból i 600 frt 105 — 106 — , 1860-bél i 100 frt— 109 50 110 50 „ 1884-651 & 100 frt— 134 _ 135 —­­ Ft­«.. k5i. 1S71-W1 «“/,­82 60 82 75 Vétkvi­nyek.. 51*t.$ár*.. Alias inftabta 80_ _ __— Haza .... *00 , Pannonia . . . 300 315 __ 320 — „ Pesti .... 100 48 _ 49 — , H­uiuia . . . lo . 63 — 65 — „ Kro. jár. és élet. 80 . * .... 300 175-178 — Vfczi pályák : Pes».-b*re«i . 100_ __ „ Pesti közúti . . 200 274 _ 275 — „ Budai közúti . 200 98 — 100 — , Újpest-rákospa-Total lévasut . 100___ , Alföld-fiumei . 200______ „ Ézsakkeleti . . 200____ „ Mag-far keleti . 200____ . I. Erdélyi . . *00____ „ Déli .... 200___ „ Budai hegypálya 200 59 — 60 — Haukok . Által. m. mun. h. 80 25 75 20 _ R Aagal-r magyar .8 32 — 32 50 , An. m­. II. kibo.—_ * ^an. ker. és lp._ —____ ff mag. hi*«. 180 149 — 148 25 r Franco-magy. . 180 59 50 80 50 , M. ál. föld. rész. 80 57 50 5­ 75 . Ma. jelz. hitelb. 60 -- -­ , JCisblrt. biielint. 80 85 — 88 — , Nyu i. bi. Sepr. 80 „ „ loaa. és hitet. Pozsony . . . 40 _____ ____ , Tak. « hitel-egv. 50 46­­ . 45 25 „ Tak. és h. igazol. 60— * , is b.p., bécsi 50—_ ____ , Pozsonyi hitelb. 100—_ ____ „ „ iparb. 200— — „ Pesti bank 5®/o 200— —_ , Pesti népbank . 100— — „ Bu­da-ab. népb. 50 80 50 31 — „ iparbank . . . 100 46 — 46 50 , .. kibocsátva. . 100— ____ Budai keres. ba. 200 180 — 185 — « Pesti keres. ba. 600 740 — 745 — Érté­kpap I r Is ej m i* adva Értékpapír Bankok j Pesti iparfcatk * Pe*t-budai réz­mi­veabaafc . . « Pesti egyletben k « » r II kik. . Bárány, tb. és k m Dabroczen! kar. m TsiAeav. k. i­ h­. I. Erdélyi . . * 8­ egedi forf. b. B 8aorb ideig, ba­ Takpéa*. . Óbudai. . n Ferenc* é* 5. v . Félagyházi . „ Göd­ilyi . . . , Or az. kősponti Jaa.­JuU 5% B Pesti I. ha. igd a Pest LipótT. , Pe*%bi­ da! fér, t Pest-kibinyai a Pest külvárosi • a Szt.-endrei . . a t­­ pesti . . Malitok, Árpád . . a Arad. ?5za. , Blmn-fela . . a Concordia . . * Borsod-m­iakolosi a Erzsébet . . . a LuU* . . . . a Temesvári gőz. a Mevínárok-sfiték H Hengermalom . a Viktória . . . tt I. Budapesti a Budai gyártelefi a Pannónia . . ''pitítáráulat, Pesti . . „ Pesti cottage *serfőzde, I. magyar . • •Sörté­shizlaló..................... Könyvny. .Athenaeum* . , Pesti . . . . n „Franklin* . . .Sshardt­rs. magy. egy. B NaOTbape karak­­ér­tár. fél* vasgyár. Hadiívtedt-féle . . . • egy intézet I. magyar . X­:’­askedtf-testület épülete SÁrtoly fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar. . . Hátra­­bányarész . . . Gyógytelep..................... ?Bi««onyi papírgyár . . Sima-murányi bányatárc. 3ya.pjamoné..................... Salftó-vursini..................... Sahn­ek-féle vasdntéde Soda- é­ vegvám­-gyár Bónkati kőbánya.... Spodium és csontlisat. . Szeszgyár I. magyar . . prasche kscaca és tégla 600 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000­ 60 100 100 100 40 80 600 500 600 500 500 200 160 500 200 500 800 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 180 200 130 500 *00 *00 *10 *00 300 66 *00 *00 *00 100 *00 *00 200 200 500 200 380 — 68 50 385 67 50 72 - 2210 -153 . 51 -37 - 40 -38 -35 - 270 -110 - 129 -242 -780 - 100 - 690 - 14 - 410- 14 -410- 158- 244 -600-285 -203 • 20 -700 -78 . 2260 . 154 _ 62 ' 38 . 41 . 40 . 37 ! 276 . 118 ! 130 . 244 ! 780 - 105 . 700 - 15 - 415 - 15 -415-160 245 - 510 -290 ■ 210 • 21 -Magyar ált. koecénbácy* Varietás részvényesinha Alt. vagyonkolcs. tára. Alagút.......................... Zansetzky gyufagyár Téglagyár azt.-endrei Téglagyár budapesti Tégla és mészégető újlak. Téglagyár kőbányai Záloglevelek. Magyar felUh. 5% . , Magy. Jövedékbarcza 6®/( „ ’ jel/álogb. 5‘/,zi „ keres. bank ff Ve Magy. ált. földhitel 6°/c • e 5V* • • • Pesti kereskedelmi Mai Sieben­ földhit­e VV76 Éjszakkelati vaspálya 6% Magy. galicziai vasp. 5°/ I. erdélyi vasp. 5%, 1QC frt ezüst .... Pest-budai lánczhid 6% Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom Egyes. m. gőzh. társ. 0°/, Péns B. emelt. Császári arany .... Osztr.-magy. 8 frtos ar­ar 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst. Porosa pénstár-bárezst . Váltók: Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank m­. a. London 100 font st. u. Milanó 100 b­r. frank u. Paris 300 frank után . . ««- es- M-MTataloszász. 100 — 92 — 158 — 100 — 150 — 150 — 160 — 102 * 94 - 160 -110 ■ 165 - 100 - 170 * áráéi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság Securitas........................... Mo»ráközi téglagyár M^váraéi kér. ée Iperbans nyőri kereskedelmi bank­ja.­fehérvári ker. b. ben­g. Kecskeméti kőap. tak. p. 200 100 80 105 200 200 200 200 20' adva 77 ■ 64 — 135 — 85 25 77 50 86 50 84 50 84 75 Termény bánsági 1 4. e e té* tiszai . • • • • • « ! I I • •­­ • I « pesti • « • • « e . • • » » • • • • fehénnef^ei « » • 3 • • • « • • • bácskai . « • • « 83 — 176 — 5 33 8 95 8 97 101 — 166 25 93 75 93 75 54 75 111 50 44 25 210 — 79 — I­­SS » 97 8 99 108 50 188 75 94 25 91 25 1­65 —­­ 112 —­­ «60 ,­ 212 _ font­nyi ár vám­­mázsánkint font­nyi ár vám­mázsánkint 81 7 30—7 45 82 7 45—7 65 83 7 65—7 70 84 7 70—7 80 85 7 80—7 85 86 ___ __ 87 --— — 88 ______ 81 7 60—7 65 82 7 65—7 80 83 7 80—7 90 84 7 80—8 05 85 8 05—8 15 88 ______ 87 —— — 88____ _ 81 7 45—7 60 81 7 60­­7 75 83 7 75—7 85 $4 7 85—8 — 8 88-----8 10 86 ______ 87 --— --88 -----— Termény *«■ . i i i ár». millUmmt ;,t| , »ill»« . ; j-« ,‘ **.... ; i i ** . 4. ** * i M . i i i i I f* ‘ . : *•; M ■ tánséft **,£-1^4 font­nyi 80 72 72 50 75 82 piacci szokás 6 15—5 80 2 70— 75 font­nyi kr vám- I mázsánk, 1. 76 77 «8 70 66 68 82 — 81 —^4 57-4 61 M VEi­tu séf. MWPMN­4L

Next