A Hon, 1874. május (12. évfolyam, 100-124. szám)

1874-05-17 / 113. szám

porosz képviselőházban. A berlini északi vasút kiépí­téséről volt szó, melyre az államnak 5 millió tallér­­nyi kamatbiztosítékot kellett volna fizetni. Olvasóink emlékezni fognak még, mily kíméletlenül leplezte le Lasker a corruptio és szédelgéseket tavaly is, me­lyek a királyi palotáig felhatottak. Lasker most sem nyúlt keztyük kézzel a dologhoz. Az északi vasút­nál, melyről itt szó van, a mecklenburgi herczeg, P­u­­­b­u­s herczeg, B­­­r­o­n herczeg és más »előkelő« porosz gavallérok voltak érdekelve. Lasker e legújabb ostorozó beszédéből kiemeljük a következő részt: »Minden, nálunk előfordult szédelgési ügy kö­zött az északi vasút a leggyalázatosabb, gyalázatos keletkezésében, gyalázatos a concessió adásnál foly­tatott tárgyalásokban és gyalázatos abban, hogy ha­zug és más módon oly jogok és birtok­viszonyok hozattak létre, hogy én tanácsosnak tartottam vol­na, ha illetékes helyről megvizsgálják, ha vájjon nincs-e ok bünfenyítő vizsgálatra? (Élénk helyeslés.) — Kérdem, nem-e becsületbeli do­log-e, hogy Putbus és Biron herc­zegek itt magánvagyonaikkal lépjenek fel? Azon embe­reknek, kik az országot szerencsétlenségbe és so­kakat nyomorba döntöttek, nincsen már semmi becsületök ? Putbus és Biron herczegek igen gazdag emberek, kik bármikor kaphatnak néhány milliónyi hitelt. Avagy nincs-e itt a mecklen­burgi is, ki 860,000 tallérig van érdekelve ? Úgy vagyok értesülve, hogy a vasút és azon része a jö­vedelmezőbb, mely Mecklenburgon megy keresztül. Ezen út kétségkívül azon helyzetben van, hogy ma­gára vállalhatja a garanciát. Nem egyszer mondottam, hogy én szerfelett sokra becsülöm még az elvont morált is a közélet­ben, jóllehet ezért engem sokszor csak vállról néztek és doctrinairnek neveztek. De itt nem elvont, hanem közgazdasági morálról van szó. Honnan származott a régi idők minden baja? Határozottan állítom, hogy az áremelkedések és a rész­munkás viszonyok nagy részben a vasutak példátlanul szédelgő módon való építéséből származtak. Legnagyobb társadalmi bajaink szoros összefüggésben vannak az ily fajta vasút építésekkel. Ne adjanak önök rosz példát az által, hogy ily szédelgő vállalatokat államhitellel tá­mogatnak. (Elénk tetszés). — Ennek következtében a kamatgarantia nem is szavaztatott meg. KÜLÖNFÉLÉK. — Még egy adat Kossuth szü­letési évéről A »Vasárnapi Ujság«-nak írja Bálint Dezső sárospataki főiskolai senior: Kos­suth Lajos születési idejére vonatkozólag én is szol­gálhatok egy elfogadható adattal Hogy valaki főis­kolánk akadémiai hallgatói közé fölvétethessék, akár helyben, akár más intézetben végezte a gymnáziu­­mot: sajátkezüleg kell aláírnia az iskolai törvények­nek, így van ez most, s igy volt e század elején is. Az 1819-ben subskribálók között találjuk Kossuth Lajost is; az írás a 48-as évekből ismert »Kossuth arczkép« aláírásával teljesen hasonló. — Szóról szó­ra igy áll: »Nomina subscribentium. Lud. Kossuth (Parentum) Ladislaus. (Patria) N -Kázmér (Comi­­tatus) Zemplén (Religio) Aug. C (Conditio avilis) Nobilis. (Aetas) 17.—stb. Ha Kossuth 1819-ben 17 éves volt, 1802-b­en kellett szüle­t­n­i­e. Ennél hitelesebb adatunk alig lehet, miután a tállyai anyakönyv, hol Kossuth kereszteltetett, az 1810-diki t­űz martaléka lett. Ez adatot illetőleg csak az jöhet kérdésbe, hogy Kossuth illetőleg szü­lei laktak-e NI.­Kázmérban ? (Kis helység Zemplén­ben Ujhely mellett). De e körülmény sokkal lényeg­telenebb Kossuth életét illetőleg, mint hogy Sárospa­takon is tanult, pedig ez sincs emlitve életrajzaiban. — A főváros és a katonai főpa­rancsnokság közt összeütközés támadt, mely alkotmányosságunknak tehetetlenségét a katonai hatóságokkal szemben keserűen illusztrálja. A ki­rály, mint olvasóink tudják, kimondta, hogy a budai vár mint vár megszüntetendő. Arra is emlékeznek, miként tették a hadügyminisztérium képviselői az ez ügyben kiküldött vegyes bizottmány tárgyalásain az ügy kivitelét lehetetlenné a felhagyandó védmű­­vekért emelt roppant kártérítési követeléseikkel, és különösen az­által, hogy a gellérthegyi c­itadella körül 600 lépésnyi átmérőjű új erődítési kerületet kívántak kihasíttatni. A főváros és közmunkata­nács ezen új hadi szolgalom ellen erélyesen felszólal­tak, és az ügy előbbi állapotában maradt. A katonai országos főparancsnokság azonban megmutatta, hogy amit nem vihet ki alkudozásokkal, megszerzi a legrö­videbb útán a nyers erőhatalom szavával és a gellért­hegyi c­itadella körül az ostromkört tényleg kierőszakolta. Az eset ez: A gellérthegyi új faültet­vény ápolására és felügyelete végett Buda város ha­tósága 5000 forint költséggel a Gellérthegyen egy csőszlakást rendelt építtetni. Az építés mintegy év előtt megindíttatott. Ekkor azonban a katonai pa­rancsnokság mindenféle követeléssel állt elő. Azt kivánta Buda város hatóságától, hogy tőle kérje az építési engedélyt, térítvényt állítson ki, hogy há­ború esetén vagy a katonai parancsnokság felhívá­sára az épületet lerombolja stb., mely követeléseket azonban Buda város, mint jogtalanokat visszauta­sított. — A katonai parancsnokság tehát az épí­tést betiltá, s az fel is függesztetett. — Az uj hatóság megalakulván, tavasz nyiltával az építési vál­lalkozót a munka folytatására utasitá, mely megha­gyásnak ez eleget is tett. Az országos katonai főpa­rancsnokság részéről érkezik a fővároshoz egy le­irat, melyben meghagyja, hogy az építés haladékta­lanul szüntettessék meg, minthogy ellenkező esetben a legvégső kényszerrendszabályok fognak az építés ellen alkalmaztatni, mert a c­itadella ostromkerüle­tét minden áron érintetlenül kell hagyni. A tanács az építést azonnal még tegnap felfüggesztete, de je­lentést fog tenni a közgyűlésnek, mely hiszszük, módját fogja találni, a katonai hatóságokkal is egy­szer megértetni, hogy még­sem ér odáig hatalmuk, mint ágyusok, melylyel annyira fenyegetni sze­retnek. — Jekelfalusy Vincze meg­halt. A hírhedt székesfehérvári püspökről a »Ma­gyar Állam« következő életrajzi adatokat közli: Született 1802. máj. 2-kán. Esztergomban tanult s nógrádmegyei lelkészi pályája után esztergomi kano­nokká s csakhamar a volt magyar kormányszékhez praelatussá s 1848. elején szepesi püspökké nevez­tetett ki. A szabadságharcz után, — miként Lonkay lapja megjegyzi — »gonosz egyének által túlságos magyar hazafiságról vádoltatva« száműzetve kellett élnie 1866-ig, midőn előbb pozsonyi préposttá, majd nov. 19-én székesfehérvári megyei püspökké nevez­tetett ki. Szereplése a vaticáni zsinat alatt s után, mely tudvalevőleg a kormány által megidéztetésig merev ultramontán irányú volt,eléggé ismeretes. Nem­rég Romába utazott s ugyanott halt el május 15-én. — A magyar tudományos aka­démia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya május 18-dikán délután 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: Fogarasi János r. t. Jelentés a Magyar Nyelv Szótáráról. Dr. Ring Mihály: Az újabb görög regényről. Az osztályülést összes ülés előzi meg, a havi folyó ügyek elintézése végett. — A Kisfaludy-Társaságnak folyó hó 20-dikán tartandó havi ülésén, mint érte­­s­ülünk, a már közhírré tett két elolvasáson kívül még harmadiknak Vulcanu Józsefé van bejelentve, ki román népballadákat fog saját fordításában be­mutatni. — Hó a Mátrán, Gyöngyösről vett tudó­sítás szerént, ott e hó 16-án a Mátrán sürü hó esett. 15-én úgy 14-én is erős derek voltak oly annyira, hogy amit az april 30-iki fagy meghagyott, elvitte a három »fagyos szent« utolsója. — Szép gazdálkodás. Kápolnán építtetett a magyar kincstár egy — úgynevezett »m. kir. dohányhivatalt,« az egész építkezés beleke­rült 23000 írtba és ma 5 nappal az átvétel előtt — — szakértők nyilatkozatai szerint megér ösz­­szesen 5000 mondd ötezer forintot, mert a lerakott padló olyan, mint a csalnak: a falak felé fölállnak a szoba közepén bemélyed; minden ajtó eresztékén keresztül látni; az ablakok keresztfái,melyeknek de­rékszögben kellene összeillesztve lenniök, jobbra balra hajolnak; a pénztárhelyiség külső vasajtaján olyan zár van, hogy szöggel lehet csak kinyitni, mint­hogy kulcsa, ha ráfordították, ki nem nyitja, stb. — Am. kir. államvasutak igaz­gatósága — mindazoknak, kik a f. évi jun. hó 4—11-ik Budapesten tartandó országos baromfi ki­állításra Budapestre és onnan vissza utaznak és ma­gokat mint ilyenek igazolják, f. évi máj. 25-töl junius 15-ig a II-ik és III-ik osztályú kocsikon f­e 1 e á­r a menetjegyeket engedélyezett. — Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen kedvezményben részesülni óhaj­tanak, hogy az igazolvány elnyerése végett az állat­­kert i­azgatóságához (Budapest városliget állatkert) forduljanak. — Az igazgatóság pedig mindazoknak kik az állatkertbe bemeneti jegyül szolgáló idény­­jegyért 2 ftot o. é. beküldenek — az igazolványokat posta fordultával meg fogja küldeni. Grubicy Géyza h. elnök. — A hirdetett majálisok a be­állt hideg idő miatt, elmaradnak és kedvezőbb idő­ben fognak megtartatni. Az újabb határnapok köz­zé fognak tétetni. Irodalom.­ ­ Brankovics György, Erkel Ferencz legújabb eredeti dalmű­vének szövege megjelent Pfeifer Ferdinandnál. A szöveget Obernyik Károly drámája után írták Or­mai és Odry. Ára 50 kr. — A »Posta és távi­r­da közlöny«­­ről lapunkban megemlékezvén, sajnálatunkat fejez­tük ki az iránt, hogy a »Posta Közlöny« ellen kímé­letlenül kelt ki. E polémia azóta szűnt s a lapot most már ajánlhatjuk is olvasóink figyelmébe, valamint a posta és távirdai hivatalnokokéba. A magyarosodás érdekeit terjeszti, a távirda köréből figyelemre méltó czikkeket hoz. Előfizetési ára egész évre 6’frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Szerkeszti Balázs Sándor. Az előfi­zetési pénzek a szerkesztőséghez küldendők. — Révész Imre »Figyelmez­ő«­­j é­b­ő­l megjelent az ötödik és hatodik kettős füzet. Főbb czikkei, a szokott szellemben irva, követke­zők: Apáink küzdelmei az 1662-diki országgyűlé­sen. Zsilinsky Mihály. — Az orthodoxia és modern theologiai világnéz­et a társadalomban. (Folytatása és vége.) Zsigmond Sándor. — Mikép akadályozhat­juk meg a protestáns papi tekintély további csorbí­tását ? Wladár Viktor.— A budai zsinat jegyző­könyve. (Folytatás.) közli Révész Imre. — Konvent. Czelder Márton. — Müller György a nagy philan­­trop Bristolban. Márk Ferencz. Hivatalos közlemények. Ő felsége Belánszky Dezsőt a földmive­­lés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz segédfogal­mazóvá nevezte ki.­­ Az igazságügy miniszter P a­­­­u­g­y­a­y Ármánd liptó-szent-miklósi járásbirósági dij­­nokot a liptó-szent-miklósi törvényszékhez, és Lancsik János liptó-szent-miklósi törvényszéki dijnokot a hradeki járásbírósághoz írnokká, Menasági György volt me­gyei törvényszéki ülnököt a maros-ludasi járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki.­­ A pénzügymi­niszter Struárd Sándor ideiglenesen nyugdíjazott segéd­­számtisztet a máramaros-szigeti bányaigazgatóság kerü­letében magyar kir. erdészeti számvivővé, Putkovszky János pénzügyi fogalmazót pénzügyi titkárrá, P. Vajna Albert magyar királyi pénzügyminiszteri segédfogalmazót pénzügyi fogalmazóvá nevezte ki.— A közmunka- és köz­lekedési miniszter Krajcsovits Lajos mérnököt királyi se­gédmérnökké nevezte ki. — Zay Bálint, Lakatos Gyu­la és Kvíz Antal a beregszászi pénzügyigazgatóság által VII. osztályú adótisztekké neveztettek ki. A debreczeni pénzügyigazgatóság által Potoczky Antal budapesti fővám­hivatali segédtiszt a debreczeni kir. fővám­hivatalhoz vám­tisztté neveztetett ki. A ..Hon­­ magántávsürgönyei. Versailles, máj. 16. A nemzetgyűlés mai ülé­sében a miniszerek visszatérése után egy jobboldali képviselő kinyilatkoztatá, hogy nem a napirend meg­állapításáról van szó, hanem arról, hogy akarja-e a nemzetgyűlés Mac-Mahon hatalmát szervezni. Ram­­pon baloldali ezt mondja: Mi a pártministérium ellen szavaztunk, és sohasem akartunk Mac-Mahon ellen szavazni. Erre a nemzetgyűlés elhatározza, hogy a napirendet kedden állapítja meg. A közelebbi ülés hétfőn, London, máj. 16. A követségek elfogadása alkalmával oda nyilatkozott a czár, hogy egyedül az orosz politika van a szárazföld békéjének fentartá­­sára irányozva, s reményét fejezi ki, hogy Európa tekintélyesebb hatalmasságai egyesíteni fogják tö­rekvéseiket az övével ezen czél elérése végett. Berlin, máj. 16. A képviselőházban a napi­rendre térés előtt Lasker szólalt fel és a felsőházban hg Pottbus által neki tett szemrehányásokat a ház tetszése közt c­áfolá. München, május 16. A bajor kamara kérvé­­nyi bizottsága 5 szóval 4 ellen alaptalannak nyilat­koztaté gr. Fugger jezsuitának, kiutasíttatása miatt emelt panaszát. Versailles, május 16. A nemzetgyűlés 381 szóval 317 ellen elveti a kormány azon kívánatot, hogy a választási törvények előbb tárgyaltassanak. London, május 15. Az alsóház esti ülésében megerősíti Rourke, hogy a Chiliben lévő angol mi­­nisterresidens Hyde kapitánynak szabadonbocsátta­­tását követelte. Szónok kinyilatkoztatá, hogy a gua­­temalai kormány Magéi amerikai alconsulnak elég­tételt és mentességet akar nyújtani. — Az orosz czár Cambridge hgnél, Lome­marquisenál, Teck hynél és Wales hgnél látogatásokat tett. A czár el­­fogadá a néhány nap óta itt lévő párisi grófot. A ta­lálkozás szívélyes volt. A párisi gróf később meglá­togató Wales herczeget, ki a látogatást­ azonnal vi­­szonza. New­ York, május 15. Grant elnök egy kiált­ványban elismeri Baxtert Arkanzas kormányzójául, és felhívja a pártokat, hogy tegyék le a fegyvereket. Broux folytatni akarja a küzdelmet. Róma, május 15. A kamara a dohánymono­­pólium­nak Siciliába behozatalára vonatkozó tör­vényjavaslat 1-fő czikkét 163 szóval 126 ellen elfo­gadta. Grácz, május 16. Glaser igazságügyminiszer ma több küldöttséget, testületet és egyletet fogadott el, melyek a lakosság részéről azon óhajt fejezék ki, hogy a törvényszéki palota állíttassák fel. A minister megígérte, hogy kérelmüket lehetőleg tekintetbe fogja venni. Versailles, május 15. A nemzetgyűlés Brog­b­e­rg előterjesztő az első kamara felállítására vo­natkozó tvjavaslatot.­­ Az indokolás azt mondja, hogy a nemzetgyűlés Mac Mahon hatalmában felta­lálta a pártokat egyesítő ama­tőrt, melyen a hétévi békés idő alatt működhetik az ország újraszervezé­sén. Felhívja a kamarát, hogy a kormányformát ne mondja ki végleg; a pártokat fegyverszünetre kéri, hogy ez alatt a jelenlegi kormányhatalmat szervezni lehessen. A nemzetgyűlésnek kötelessége — úgymond — az általa hozott törvényeket keresztülvinni. Brog­lie reméli, hogy támogatni fogják azok, kik eleinte ellenezték Mac-Mahon hatalmának meghosszabbitá­­sát, de később legálisan elfogadták azt. A törvény­­javaslat az alkotmány­bizottsághoz utasittatott. Pária, máj. 15. A »Nordd. Ztg.« azon czikke alkalmából, melyben az mondatik, hogy gróf Derby Francziaországot a háború miatti aggodalmak tűz­helyének nyilatkoztatá, — megjegyzi a »Moniteur,« hogy Derby ilyest nem mondott, és hozzáteszi: Fran­­cziaország sem ma, sem holnap nem fenyeget senkit. Derby nem állíthatta volna ennek ellenkezőjét a nélkül, hogy nemcsak a világos tényekkel, hanem az angol sajtó egyértelmű felfogásával ellenmon­dásba ne jött volna. Ugyanazon lap szerint Mexikó­val a diplomatiai viszonyok felvétele végett alku­dozások kezdettek és közel állanak a sikerhez. Ez esetben Outrey menne Mexikóba franczia követnek. Madrid, május 15. A hivatalos lap közli a rendeletet, melylyel Concha az éjszaki hadsereg fő­­parancsnokává neveztetik ki.­­ A kormánynak egy ma megjelent manifestuma sajnálatát fejezi ki, hogy a nemzeti képviseletre vonatkozólag nem terjeszthet elő programmot. Reméli az összes árnyalatú liberá­lisok támogatását, s azoknak józanságára és egyet­értésére hivatkozik. Csak igazságtalan megtámadás esetében fogja a kormány a rendelkezésére álló eszközöket felhasz­­n­álni, hogy a közrendet és a társadalom magas érde­keit biztosítsa. Tévedés lenne, azt hinni, hogy emlé­kezetes jan. 3-ka az 1868-ki forradalom elítélését foglalna magában. A kormány törekvése főleg oda lesz irányoz­va, hogy a carlista háború véget érjen, annak meg­újulása meggátoltassék, és a félszigeten, valamint a gyarmatokban a béke tartósan helyreállíttassék. A szabadságnak az absolutizmus elleni ügye nemcsak egy pártnak képezi érdekét,­­ az a modern jognak megpecsételése, a polgárosodás és haladás oltalma­zása. Pénzügyi tekintetben a kormány nem ígér va­lamely csalékony orvosszert, hanem csupán a dolog valódi állásának előterjesztését, hogy az állam bevé­teleit szigorú erkölcsösséggel fogja kezelni és nem veend igénybe oly eszközöket, melyek pillanatnyi szükségleteket elégítnek ki, később azon­ban hitel­­vesztést és romlást idéznek elő. A miniszereknek eléggé megjutalmazottaknak fogják magukat érezni, ha megérhetendik az ideig­lenesség megrövidítését, mely függőben tartja a sza­badelvű intézményeket, s türelmetlenül várják azon pillanatot, melyben — az erkölcsi és anyagi rend biztosítása után — az országot szabadon meg lehe­­tene kérdezni sorsa iránt. Serrano ma este La Gran­­jába utazott, hol néhány napig fog maradni. Mar­tosnál a demokrata-republikánus párt vezérjun­tája gyülekezetet tartott, és azt határozó, hogy tartózkodólag fogja magát viselni mindaddig, míg a kormány politikáját, — melyet a carlisták elleni küz­delemben gyámolítand, — megítélhetendő. — A fen­tebbi manifestum szerzőjéül Ull­át mondják. Bécs, május 16 (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74.75. Salg.-Tarján 92.—.Magyar hitel. 148.—.Magyar záloglevél 8.­.75­ Erdélyi 134.50 Magyar keleti vasút 49.50 Magyar sorsjegy 75.— Tiszai vasút 214.75. Magyar vasúti kölcsön 93.75 Angol-magyar 32.50 Franco-magyar. 62.75. Alföld 139.—. Magy. északkeleti vasút 106.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 63.75. Porosz pénztári utal­­y —Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény M­agyar földhitelintézet 58.50. Török —.—• Municipális 25.50. Bécs, május 15. (Zárlat.) Hitelrészvények 220.75. Galicziai 247.—. Államvasut 320.—. Jára­d­k 69.15.1860-dik 105.50. 1864-diki 133.75. Ezüst 106.—. Londo­n 111.70. Unio­bank 102.25. Általános épitőbank 59.50. Angol-ausztriai 135.50. Lombardok 129.—. Tramway ——. Hitelsorsjegy 157.75 Na­poleondor 895.—.Arany 533. — . Frankfurt 94.—. Porosz pénzutalvány 166.25 Török sorsjegy —.—. Angol épitő bank 59.75. Pár­is , máj. 16. (Zárlat) 3°/6-es járad. 60.07. Olasz járadék 66.35. Credit mobilier 325.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5 9/6 -es járadék 94.87. Állam vaspálya 718. —. Lombardok 317.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki —.—. F­r­a­n­k f­u rt, máj. 16. (Kezdet.) Váltó árfolyam —. . 1864-es ——. Lombardok 148.25. Évjáru­lósd papír 61.és­ Osztr. bankrászv. 1010.—. Osztrák hitelrész?, 229.75. Osztrák államvaspálya-részvény 333.25. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —­­ Galicziai 256.75 Évjáruléki ezüst 66. és Győr Orávai —.—. Frankfurt ,május 16. ly am Bécsre 105. Vis Amerikai —. —. 1859-ik E. metaliqces ősön —.—. Nemzeti kölcsön —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- Osztrák hitelrészvény 228 50 Osztrák ár-(Zárlat.) Véltóárfa- 1882-re —. 1854­ ki —.—. Uj ezüst köl­.—. Régi metallique­re —.­Jazavasut 333.—. 1864-ik sorsjegy 159.3/3. 1860 ki 98.5­*. Ferencz-Józsefvasut —.— . Lombardok 147. —. Galicziai 256.75 Papirjáradék 62.Ezüst já­radék 66.13­,s• Osztrák bankrészvény 1019.— Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —, f­ygri —.—. Gömöri —.—. Berlin, május 16. (Kezdet.) Galicziai 109.— Lombardok 84.50. Ezüst-jöved. 66.25. 1860-as 95. Bécs 89.1 16 Romániai 45.—. Államvaspálya 191. 25. Papirjövedék 61.Y«* Hitelsorsjegyek 104.—. 1864-ki 90.3/«. Hitelrészvény 131. —. Magyar sors­jegy Berlin, május 16 (Zárlat.) Galicziai 109. Ys Lombard 84. V« Ezüstjőv. 66. Y*. 1860-ki 98.75. Bécs 89.50. Romániai 44.1/». Állam­vaspálya 191.—. Papirjövedék 62.3­3. Hitelsorsjegyek 107.—. 1864- diki 91.50. Hitelrészvények 131.50. Magyar sorsjegy 47.—­Bécs, május 16. Buzaforgalom 30000 mérő­­ára 7 frt 70—8 frt 40 kr. Rozs 4 frt 75—6 frt 10 kr. Árpa 4 frt 50—5 frt — kr. Zab bécsi mázsája 4 frt 50 kr. Répaolaj 19.—, tavaszi szállítva —. Szesz fo­­konkint 59. Y* kr. Páris, május 16.Liszt 78.50, 76.75, 67.75 Répaolaj 78.25, 80.50, 82.75. Lenolaj 79.50, 81.— 81.—. Szesz 60.— , 61.—, azukor finomított 146.—. B­e­rl­i­n, május 16. Búza 89. V«,—.— 80. Va rozs 57.Ya­ 56.V8, 56. Y*. Zab 64Ya, 52.*/8. Árpa hely­ben 60.Y*. Olaj 18.Ya, 18.Y*, 19Ya Szesz 23.12. 23.17, 22.19. Köln, máj. 16. Búza 93—. 727 Ya 514.Y*, olaj 10.Y10, 10.—. V2, rozs 529 B­o­r­o­s­z­l­ó, máj. 16. Búza 280.—, rozs 217.—­­ ban a selezei k. révhivatal kirendeltségét a­z­za. 190.—. Olaj 18’/*, tavaszi 18.*/12, szesz 23.’/3 ' —J-u—'—,­‘1-Ls—1 e- 23 2/3. 23.2­3. Stettin, máj. 16. Búza 86.-----.—. 80.—.—. rozs 55. Y*—.—. 55 Y«.— olaj 17*/«. 18 V», szesz 23. 23. 23. Y«. 24.—. Amsterdam , május 16. Búza 372.—. 330 50. Rozs 211.50. —.—. 202.—. repereolaj 33.*/«.­­ 34*/* —. Antwerpen, máj. 15. A petroleum üzlete 31.-.—. Liverpol, május 15. Búza 1—2, liszt—6 kukoricza 3—6 pennyivel alacsonyabb. S­z.­P­é­t­e­r­v­ár, május 15. Rozs 7.90. Új-York, május 15. Liszt 6.40. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Második fele. Budapest, máj. 16. Egész héten át esős borús időnk volt. Azonban annak daczára sem lehet azt re-­­­mélni, hogy minden helyre jön. A gyümölcsben igen­­ nagy a kár, mit a fagy megkímélt a hernyók pusz-­­­titásának és más elemi csapásnak esik áldozatul. Az őszi vetések átalában véve igen ritkák s bőtermést ezek sem fognak adni. A kukoriczát sok helyen már­­ harmadszor vetik s félős, megmarad-e. Tegnap vira-­­­dóra ismét volt egy kis dér, mely aligha­nem sok­­ kárt tett megint. A külföldi piaczokról jobb hírek érkeznek. Svájczból jelentik, hogy ott a bel- és külföldi aratási kilátásokról szóló hírek nyomasztólag hatottak az élet árára. A németországi piaczok nem nagy inga­dozást tapasztaltak. A távirdai tudósítások, melyek a helybeli piaczi szokás szerint részint tallérban, ré­szint ezüst garasban fejezik ki az árt, az esős idő be­állta óta lankadozó irányra engednek következtetni. A gazdaközönség egy része a külföldi jegyzést nem méltatja kellő figyelemre, pedig ezek alapján legbiz­tosabban lehet az áralakulásra következtetést vonni. Főleg aratás táján volna kívánatos, hogy gazdáink a külföldi árak magasságát a belföldiekhez képest meg­ítélhessék. E végből meg kell ismerkedni a külföldi piaczi szokással s az odáig való szállítás költségeivel. E feladat megoldására s az e nemű üzleti szakismere­tek terjesztésére a gazdasági egyesületeknek kellene vállalkozni. A fővárosi gabn­aüzlet e héten meglehetősen élénk volt. Búza 5 krral magasabban záródott 81 m­s 7.80, 82 fns 7.50, 83 fos 7.65, 84 fns 7.75, 85 fns 7.80, 86 fns nem volt piaczon. Határidőre szállítandó búza 2 krajczárral olcsóbb, september-octóber hóra 6­65—6.70 p. Rozs üzlettelen, változatlanul 5.25—5.40. Zab hat­áridőre élénk üzletnek­­ képezte tár­gyát 2.52 Vj—2.55 p. sept.-oct. 1.90. Árpa nem je­gyeztetik. Kukoricza azonnal átadandó 5 krral le­­jebb ment, bánsági 4.62 Y1 — 4.65, más fajta 4.57 */* — 4.60, máj .-jun. hóra szállítandó 5 krral olcsóbb 4.60—4.62, jun.-jul. hóra 4.65—4.67 Y2, jul.-aug. hóra 4.7­7 V—-4.80. Különféle egyéb termények közül csak a szilva ára ment feljebb 50 krral, bécsi mázsája a bosnyai hordó árunak 19­93—20 frt. Minden más áru hivatalos árjegyzése változatlan. — Megerősített alapszabályok A felső-magyarországi népgazdászati kölcsönös hi­tel- és takarék- egyletnek alapszabályai a beszter­­cze-vidéki takarékpénztárnak alapszabályai Az ó-ora­­viczai önsegélyző egyletnek alapszabályai, a földmi­­velés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir ministerium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Uj távirda. Hevesmegyében Hatvan­ban uj távirdaállomás nyittatott teljes napi szolgálat­tal. A técsői államtávirdai állomás Mármaros megyé­­ben folyó évi július hó végével megszüntettetik.­­ A földmivelés- ipar- és keres­kedelemügyi ministerium fölhatal­mazta a tengerészeti hatóságot, hogy Czirquenizzá-rendeltségek számára kijelölt hatáskörrel fölállít­hassa. NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap, máj. 17-én. A ripacsos Plaza. Népszínmű 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A Beleznaykertben Bakonyi István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyet­em magyar daltársulata tart előadást. V­i­t­át­­­ás Kerestetik a Jókai és J Petőfi által 1847—48-ban szer­kesztett _ ^ „ÉLETMÉPEK« egy teljes példánya. A kinél megvan s áten­gedni hajlandó, szíveskedjék a »Hon« szerkesztősé­géhez (Baráttér 7. sz.) czimzendő levélben e szándé­kát tudatni s egyúttal a kívánt árt meghatározni. Május fölött időjárás 16 Budapesten 10' 6“ esős» Pozsonyban 12' 1“ felhős M.-Szigeten 5' 4"‹ 9 Szathmáron 10' 7“ » Tokajban 17' 9“ Szolnokon 16' 5' 7· Szegeden 19* 4" száraz 15 Aradon 5' 9"‡ ‹ N.-Becskereken 2‘ 1“‡ · Bezdánban 6' 4“‹ ‹ Verbászon 5' 5"‹ ‹ Barcson_· 16% 16 Eszéken 7' 6“ esős 15 Mitroviczon 21' 6" száraz» Sziszeken 12‘ 3"» Zimonyban 14' 1“­ » O­ Orsován 11' 3"­ Előfizetési felhívás az •1 C0 59ÜSTÖKÖSE© april—júniusi negyedévre.........................2 frt april—septemberi félévre..........................4 frt april—decemberi három negyed évre . . 6 frt Május havától kezdve Jókai Mórnak „Egy ember a­ki mindent tud“ czímű humoristikus regényét kezdjük meg, s hogy azt újabban érkező előfizetőink is elejétől fogva meg­kaphassák, rendkívüli előfizetést nyitunk május június havára 1 frt 50 kajával. Az előfizetési pénzek az »Ü­s­t­ö­k­ö­s« kiadó­­hivatalához, (Budapest, Ferencziek tere Athenaeum­­épület) intézendők. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. írnoLT-T­B. Bormérés, Grand Hotel Hungária Mária Valéria­ utcza 7. sz. Van szerencsém tisztelettel jelenteni, hogy k­i­­csinybeni bor eladásomat a Grand Ho­tel Hungária épületében levő 7. számú boltba áthelyeztem s ajánlom legjobban felszerelt raktáromat minden bel- és külföldi borokból a leg­olcsóbb áron. Árjegyzékek ugyanott. Mély tisztelettel 3­1 779 ILLMER KÁROLY: A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei május 16 értékpapír Magy. tabu ti kplcaia • | „ gömöri állatavasmt­ „ záloglevél 5% . I „ «orsjagy kölcsön .­­ ISTI-ki m­­agy. állara kötv. 1872-ki magy. illamkötv. ! Földtoherro. köt*. magyi­­­l WT.k». f !*!« I Ve». . . »-«ly» gy $sőllődéss.­válu. köt*. . ! Osztr. ill.-adé*. pap. 6^5 J . „ ezütt.kam. *'■ jan.juLO«/« . * r «*tU*.kam. apr. ok. 67, iCl«»rwl. 1800-ból A 5«# frt ] „ 1360-ból i 100 frt * „ 1804-ből á 100 frt Bj Po*tv. fcöl. 1875-ből 6*/o . tits. *. Atlas vvesbift a I. magyar . . „ Hasa .... , Pannoni» . . . „ Pesti .... „ Hunnia . . . « T£ro. jár. én £l»t. n VarC • • • •­­»i­fík : Pvr^.-barcsi . „ Pesti kosuti . . . Bud5*i közúti „ Újpest-rákospa­­lotai lóvasut . , AMOH-finmel . „ für Zekkeleti . . , Magyar keleti . , r. Királyi . . „ ítélt .... „ Had­s-i hegy pálya lítk ! Által. zu. ram­. h. s Ángol-rangyar . „ An m. U.kibo. „ Ban­ker, óflip. , Áiffl. mag. hite. „ Franca-magy. . , M. ál. föld. r Ma. jab­., hitelb. , Kinbírt. hitelűit. Nyu. i. bi. Sopr. ’ * lesz. és bitel. Pozsony . . . „ 10 Litel-egy. „ 'Vak. ésh.igazol. „ „ ésh.p., bécsi­­, Pozsonyi Lítelb. „ „ ipart­. # I’nsír bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. „ ip&rbank . . It kibocsátva. . » Budai keres. ba. Penti korer. ba. a * s . to 03 adva tartva 94 — 94 60 150 ____ ____ 100 74 75 75­­— 88 50 89 —— 80 50 87 —— 74 50 75 *5— --- -­-- --— 78 11, 74 50— 71 50 72 —— 60 75 70 —­­89 — 73 75 73 75 69 50 74*5 74 26 — 105 — 106 —— 109 50 110 —— 134 — 185 — 8* 50 82 75 80 S15 660 — 885 — *00 — _ — — 300 315 — 320 — 100 48 _ 49 — too 65 — 67­­60 — — — — 300 175 — 178 — 100 — —— 900 *78 _ 280 — *00 98 — 100 — ion—____ *00— — *00— — *6o— — *00— — *00— — — *00 59 — 60 — 80 *5 75 26 —8 82 — 32 50— — -- ---100 148 25 143 50 180 62 — 63 - -80 58 25 58 50 60— -- --80 86 — 88 — 80 — —— 40 __ __, ____ 60 46 50 47 — 50 — — — — 50 — ——_ 100— — 200— — 200— — 100— — 50 30 50 31 — 100 40 — 46 50 100— — 200 174 — 175 — 500 740 — 745 — értékpap­ir Cí.vkok : Pesti iparbank • Pest-budai ké* mfivesbank . . . Pneti egyletbank „ „ „ n. kib. „ Bárány, tb. é* h. n Debreczeni kor. „ Toraesv. k. é* h. h I. Erdélyi . . 9 Szegedi forg. b. , scerb ideig, hn r*kpéus. * óbudai. . n Fér­emez és J. r. , Féleg­yházi . , „ Gödöllői . . . a Örs*, központi tak­.-juH 6% , Penfi I. ha. igé „ Pest Lipótr. , Pest-buda­ tér f Pest-kőbányai „ Pest külvárosi . B­est.-Httdrei . ui ujpesti r . Malmok : Árpid . . „ Aradi prezm. „ Blum-fél. . . „ Concordia . . „ Bereod-miskelczi fl Erzsébet . . . „ Loiza . . . „ Temesvári gfit. „ Molnárok-sütők , Her termalom . * Viktória . . . „ I. Budapesti , Budai gyártelep „ Pannónia . . Építő Ursulat, Pesti . . „ Pesti ottage Serfőzde, I. i­»gy*r . • Sertéshislaló..................... Könyvny. „Athenaeum** . » .... „ „l-'rmklin* . . Gőzhajótárs. magy. egy. n Nagybecskerek! •lan* és tár. féle vasgyár. Gschwind.-íél© . . . * Gyógyintézet I. magyar . Hereske­lő-testtlet épülete Kártoly-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar. . . Mátrai bányaréss . . . Gyógytelep..................... Pozsonyi napirgyár . . Sima-murányi »Hivatái. dyapjcrapac..................... fi­lgó­tarjáni. .... Bchliak-féle vasöntöde Soda- és ▼egyám-gyár góskati kőbánya. . . . Spodium és csontlissz. . Szeszgyár I. magyar . . Piacba kőszén és tégla adva 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40­­0 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 ISO 200 130 500 200 200 110 800 300 60 200 200 200 100 Ion 200 200 200 500 200 880 — 50 50 885 — 57 60 69 50 2280 — 163 — 50 — 80 — 41 — 35 — 270 — 110 — 133 — 243 — 780 — 100 — 685 — IS - 410 — 13 — 410 — 158 — 244 — 500 — 185 - 208 - 20 - 700 68 — 100 — 92 — 153 100 — 150 150 — 167 — 70 . 2290 -154 -61 . 38 . 43 . 40 -37 - 275 -112 . 134 -244 -790 - 105 ■ 890 - 15 - 415- 14 415 - 160 245 - 510 290 «10 - 21 ■ 70~ 102­­­24 - 11­5 -110 - 155 - 100 * 108 -Értékpapír 11 cg__ Magyar irt. kőMévfeány: Varieté* részvényszinLáz Ált. Tragge^köler.. tár» Alagut . . Zarzetzky gyufagyár Téglagyár szt.-endre. . . Téglagyár budapesti Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai ZAtogrlavcsek Magyarföldé. 5’70 - Magy jövedékbarezs. 5C/,, n Jelzálogb. 5*/*% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhit*! GfJ/c ' * n Vk * * • . Pesti kereskedelmi b­’fis Szeben? földhit. 5*/j% «lacblb^ésrofe-Éjr­zakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vas p. 5% L erdélyi vasp. 5%­­frt ezüst . . • Pest-budai lánch­íd 6% Borsod-miskolczi malom. Budapesti malom 9% Pannónia gőzmalom­ 6% Egyes. m. gőzh. társ. Q*fv Pén*08Qrefe Császári arany . . Osztr.-magy. A tries artsy 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst Porosz pénztár-bárcza . Vértdir Augsburg 100 a. n. f. után M. Frankfurt IOtt d. n. f n. Hamburg 100 bank m. w London 100 font st. xv Milano 100 Hr. frank a. Páris 1ö6 frank után . MlTataloszász. Arad! kér. b befizetés««*! Hotel részvénytársaság bevárttá*............. ftedd­ráfcári téglagyár fcL-viradi ker. és iparbank Győri kereskedelm­i bank Sa.-fehérvári ker. b. befia. Kecskeméti kttap. tak. p. 200 100 80 105 200 200 200 200 200 300 200 200 100 100 150 100 adva 200 210 • 300 -------80 80 60 — — 77 — 79 — 64 — 08 — 185 — 138 — 85*5 85 60 77 50 78 — 86 50 80 75 84 50 85 — 84 75 85 — — — ~ _____— 83 — 84 —_ — —• — 176 — 180 —_ — — —— 5 83 5 35 8 95 8 98 8 95 8 108 103 25 100 75 166 *5 108 75 94 — 94 60 94*5 94 50 55 “ 55 26 11160 112 — 44*5 44 60 Termény bánsági 1 uj. . • * 1 * ‘ ■ s • * tílsia! . ♦ • . » • • « « * » • • pesti « . • • • • • • tehén»egy«­ .­­» • • w * * bácskai ...» font­nyi 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 ár vám­­mázsánkint 7 25—7 40 7 60—7 05 7 75—7 80 7 45—7 60 7 75—7 35 8 ----------8 10 7 40—7 55 7 75—7 80 7 95—8 05 font­nyi 82 84 86 88 82 8488 88 82 84 86 88 ár vám­mázsánkint Termény 7 40—7 60 7 65—7 76 7 60—7 75 7 85—8 — 7 66­ 7 70 7 80 7 95 *w* . 3 i i árpa miUMu* . . > i a ■*.(*!»» . I l Bab...............ilti Xak.rieaa . ; 4 .« < • Bab . . í . í | f i * , • 3 . .1*- 1 t| ■■*». ífrk i L< ' font­nyf 80 72 7« 50 75 82 piaczi szokás font­nyi Ai vám­­máz­sánk. I 5 25—5 40, 76 77* — 2 52-: 65 63 70 82 — 83 —4 65-4 60

Next