A Hon, 1874. július (12. évfolyam, 148-174. szám)

1874-07-01 / 148. szám

— katonai lakbér viszonyok. A hon­védelmi minisztériumnak rendeletéhez képest már régebben alakíttattak az egyes községekben és vá­rosokban országszerte vegyes bizottságok, melyeknek feladatává tétetett, az illető helységben divó katonai lakbérekről kimutatásokat készíteni s azokat a hon­védelmi minisztériumnak fölterjeszteni. Az illető ki­mutatások azonban sokrészt hiányosak lévén, más­részt pedig a legtöbb község, melyben katonaság el van helyezve, még be sem küldvén azokat, a minisz­ter sürgősen meghagyta egy újabb körrendeletben, mely legközelebb bocsáttatott ki, hogy a lakbér-ki­mutatásokat készítendő vegyes bizottságok, melyek­ben a katonaságnak is képviselve kell lennie — azon­nal megalakittassanak, s hogy e bizottságok az or­szág minden részeiből mentül előbb, s legkésőbben 1. évi augusztus 25-ik napjáig terjeszszék föl az ille­tő kimutatásokat, melyek könnyítése végett a kör­rendelet mellé mintákat és utasítást is csatolt. A mi­niszter rendeletében annál nagyobb súlyt fektet, mert az illető adatok alapul fognak szolgálni a maj­dan megalkotandó katonaelszállásolási törvény ide vonatkozó határozatainak, mely törvényt Budapest fővárosa épen e napokban újból kérelmezett.­­ A főváros az említett vegyes bizottságba a mai tanács­ülésben Hamza Máté tanácsnok elnöklete alatt dr. Halász Géza és Zmeskál István bizottsági tagokat és Magyar Gyula s Stangl János kerületi elöljáró­kat valamint a főszámvevőt is kiküldé. Ugyancsak e bizottságban úgy a m. k. pénzügyminisztérium, mint a m. k. honvédparancsnokság is képviselve lesz. — Bírói kinevezések. A hivatalos lap vasárnapi száma a következő kinevezéseket hoz­za : birákká kineveztettek a jászberényi törvényszék­hez : Kiéger József ottani törvényszéki telekkönyv vezető; a nagy­ károlyi törvényszékhez: Krasznay István ottani járásbirósági albiró; továbbá járásbi­­rákká a szeniczi járásbírósághoz : Pachmann Lénárd ottani albiró, a kun­szent-mártoni járásbírósághoz: Széll Farkas csongrádi járásbirósági albiró és a ri­­maszécsi járásbírósághoz : Madarassy Dezső ottani albiró, végre alügyészszé, a kecskeméti kir. ügyész­séghez : Horváth Béla ottani törvényszéki jegyző, — Szabályozás. A viziváros­i pacsirta utczában fekvő volt Zeb­dly-féle házra nézve, mely a hegyekbe való közlekedési út szélesbitése szempont­jából a fővárosi hatóság által kisajátittatott, a gaz­dasági és pénzügyi bizottmány azon javaslatot te­szi, hogy az utczaszélesbités után fenmaradó telek­rész eladassék. — A nemzeti színház két gesz­tenye fája, melyről utóbbi időben azon hír ter­jesztetett, hogy gyökerei nagy terjedelménél fogva átültethető nem lesz, csütörtökön kora reggel fog kiemeltetni, és az Erzsébetién sétányba áthelyez­tetni. — A fővárosi budget átalakí­tása. A közgyűlés a főváros gazdasági és pénzügyi bizottmányának a legközelebbi költségelőirányzat tár­gyalása alkalmából azon utasítást adta, hogy a fővá­rosi budget összeállításánál követendő új rendszer behozatala iránt tegyen előterjesztést. A pénzügyi bizottmány az előmunkálatok kidolgozása végett egy albizottmányt küldött ki.­­ A magyar történelmi tár­sulat július 2-kán, csütörtökön délután 5 órakor a m. tud. Akadémia Kisfaludy-termében havi ülést tartana. Ennek tárgyait képezendik a f. évi vá­lasztmánynyitó közgyűlés mikorra leendő kitűzése, s több folyó ügyek feletti határozás; továbbá O­r­t­­vay Tivadar választmányi tag ily czimű tanul­mányának felolvasása: »Dácia epigraphicája és tér­képe Mommsen kiadásában.« — A budai zeneakadémia ze­netanodájának növendékei f. hó 29-én délutáni 5 órakor tartották egyleti helyiségükben számos és dí­szes közönség előtt hangversenyüket. A vendégek kö­zött ott volt Pauler miniszter, Hajnald kalocsai érsek, Abt közoktatásügyi osztálytanácsos s mások, kik megelégedéssel látták a növendékek előh­aladását s e fölött teljes elismerésüket nyilvánították.­­ Az európai le­j termesztés­ről a »Golos« következő érdekes adatokat közöl Oroszország évenként termeszt 12.000.000 padot: »Ausztria« 2.747,000, Francziaország 2.381,000, Belgium 1.191,000, Angolország 1.068,000, Olasz­hon 763.000, Bajorország 580.000, Szászország 214.000 pudot. A többi európai államok összesen 458.000 pudot. Ezután következik az orosz belter­­mesztés helyrajzi kimutatása, melyből az tűnik ki, hogy legtöbb­­en a pszkovi kormánykerületben ter­­mesztetik, nevezetesen 2.600.000 pud, azután a szmo­lenszkiban 1.506.000 pad s így tovább leszálló foko­zatban egészen az oloneczi kormánykerületig, mely már csak 22.000 padot termeszt. — Hivatalos órák a rendőr­­s­é­g­n­é­l. Holnap, július 1-től kezdve a fővárosi rendőrségnél is egyfolytában fognak a hivatalos órák tartatni, mint a kormány és a fővárosi hatóság hivatalaiban. És pedig a rendőrségnél délelőtt 8—12 óráig. Ezentúl csak a halasztást nem tűrő ügyek el­intézése végett fognak egyes tisztviselők napi fel­ügyeletet tartani. — Sikkasztás. Wärmer Lipót, egy fitan és nevelő intézet tulajdonosa az Erzsébet téren, Bécsben lakó öcscséhez intézett levelek szerint több rendbeli sikkasztás miatt öngyilkosságot követett el. Az általa bevallott bűntények következők. Mint a budapesti leánykiházasító egylet pénztárnoka ezen­­intézet pénztárából jelentékeny összegeket sikkasz­tott ; egy bizonyos Fürstnétől pénzeket kölcsönzött és ennek hamis váltókat adott érték; végre a kézműves banktól hamis betéti könyvekre vett fel pénzt. A budapesti rendőrségnek a levelek megküldetvén, ez a szükséges nyomozásokat megindította. Wärmer Li­pót tartózkodási helye azonban eddig ismeretlen. — Házbér jövedelmi adó. A ház­­bérjövedelmi adó kivetése elleni felszólamlás ügyé­ben a budapesti tanács következő hirdetményt tesz közzé: Az 1868. évi XXII. t. ez. 35. §-a illetőleg az 1870. évi LI. t. ez. 2. §-ában foglalt bővítése értelmé­ben a házadó-laj­strom nyolcz napig nyilvános helyen kitétetik s mindenki által megtekintethetik. A tör­vény ezen intézkedéséből kifolyólag tudtul adatik, hogy : I. a budavár, — viziváros, — tabán, — krisz­­tinaváros — és országúti 1874. évi házbérjövedelmi adólajstrom a vízivárosi halász-téren fekvő Luczen­­bacher-féle házban, az I-ső adókerületi adóhivatal adószámviteli osztályának helyiségében; II. az ó-budai és újlaki 1874. évi házbéradó-lajstrom az ó-budai városházban, a II-ik adókerületi adóhivatal adószámviteli osztályának helyiségében ; III. a bel­es lipótvárosi 1874. évi házbérjövedelmi adó-lajstrom a belvárosi régi városház II. emeletén 78. sz. a.; IV. a terézvárosi házbér adókivetési lajstromok a három­­dob-utc­zai 45. sz. házban, a IV-ik adókerületi adó­hivatal adószámviteli osztályának helyiségében; — végül V. a józsef-ferenczvárosi és kőbányai házbérjö­vedelmi adólajstromok a bodzafa utczai körúton a Mendl-féle házban az V-ik adókerületi adóhivatal adószámviteli osztályának helyiségében mindenütt f. évi július 1-től 8-áig naponként reggeli 8 órától dél­után 3 óráig fognak mindenki által leendő megte­­kinthetés végett nyilvánosan kitétetni. Egyúttal meg­­említtetik, hogy a folyó évi házbérjövedelmi adókive­tés ellen folyó évi július 8-tól 22-ig a hivatkozott tör­vény­szakasz értelmében benyújtható felszólamlások a házbérjövedelmi adó felszólamlási bizottság által leendő tárgyalás végett említett napokon reggeli 8 órától délután 2 óráig a pesti m. k. pénzügyigazgató­ság igtató hivatalában (Ferenczváros, fővám-épület I-fő emelet, 88. sz. a.) lesznek benyújtandók s azok­ban két esküdtbirói képességgel biró férfiakból vá­lasztott s a tárgyalásra meghívandó bizottsági tag a felszólamló adóköteles által a felszólamlásban azon­nal megnevezendő. r­od­a ro in. — Jeles számtani könyvet irt M­a­u­r­i­t­z Rezső, a Budapest VI. kerületi ál­lami főreáltanoda tanára a középtanodák alsóbb osztályai, polgári s felsőbb népiskolák számára. A mű két füzetben Aigner Lajosnál jelent meg. Az első füzet ára 60 kr. A másodiké 80 kr. Egy tanterv sincs benne feltétlenül követve, hanem a gyakorlati szem­pontok vétettek irányadókul. A gyakorlati irályból, váltó­s áru isméből sok van átvéve s végül mindkét füzethez mellékelve a legnevezetesebb mértékek- és pénznemeknek átnézete.­­ Az »Egyházi reform« czimü havi köz­lönyből megjelent a 4-ik évfolyam 6-dik száma kö­vetkező tartalommal: Néhány szó keresztyén ünne­peinkről. Egy erdélyitől. Az uj biblia fordításához — második közlemény. Az egyház és állam közti vi­szony Éjszakamerikában (Vége) Szeremlei Samutól. Egyházi szemle. Szemelvények. T­a­n­ü­g­y. — A közoktatási minisztérium elrendelte, hogy a beszterczebányai kir. főgymnasium legalsó osztályaiban előforduló három nyelvű okta­tás könnyebbítése czéljából ezen intézeten a jövő tanév kezdetétől egy 9-ik, illetől­g egy párhuzamos első osztály állíttassák fel. E szerint ezen tanintéze­ten két első osztály leend, az egyik magyar-német, a másik magyar-tót oktatási nyelvvel. — Nyilatkozat. Több kisdedóvó kar­társaim azon tudakozódására, váljon a f. évi június 29-én Dobsina városában megtartandó kisdedóvói közértekezlet alkalmából, a magy. kir. államvasuti igazgatóságtól mérsékelt, vagy ingyen vasutijegyet kaptam-e ? van szerencsém válaszolni, miszerint a v. igazgatósághoz beküldött e tárgybeli kérvényem, azon végzés kíséretében küldetett vissza, hogy a fen­­álló szabályok értelmében, kérelmemnek elég nem létethetik. Losonczon, junius 25-én, Dapsy Kálmán losonczi kisdedóvó. — Vizsgálatok.A pesti reform, egyház ke­belében lévő tanintézeteknek s a theologiai collegium­­nak nyilvános vizsgái jut. 9—22-ig tartanak és pe­dig 9—11-ig az érettségi vizsga. 12-én a rel-tanulók vallástani vizsgája, ugyanaz nap 11—12-ig gyors­­irási vizsga, 4—5-ig ének vizsga s az ifjúsági dal­egylet zárünnepélye 13-án és 14-én theologiai vizsga, 13- án délután a 4 alsó gymn. oszt. magán vizsgája, 14- én d. u. a theologusok énekvizsgája, önképzőköre működésének berekesztése , a tanév ünnepélyes be­zárása s egyúttal az 5—7 oszt. magántanulók vizs­gája 15 és 16-kán szóbeli érettségi vizsga. 17—21-ig a gymnasialis osztályok vizsgája a templomban 22-kén a felső leány iskola viszgája a gyülésteremben — Modoron gyermekkert nyílt meg f.­ hó 15-én nagy ünnepélyességgel. Óhajtjuk,hogy ezen uj intézet szelleme­s tannyelve magyar legyen. — A mérnöki szigorlatokról irt czikkem azon passusát, mely szerint sem a kormány, sem a mű­egyetemi tanács, sem az ifjúság nincs tisztában a műegyetem czéljával és rendeltetésével — mint té­vés information, alapult állítást ezennel semmisnek kérem tekintetni. Gonda Béla: A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, jun. 30. A »Wiener Abp.«-nak a nem­zetközi egészségügyi conferentia Bécsben holnap tör­ténendő megnyitása alkalmából írt czikke — miután történeti visszapillantást vett az idevonatkozó törek­vésekre — kiemeli, hogy általában nem a vesztegzár­­latok elleni háborúról, hanem arról van szó, hogy czéltalan és a forgalmat zavaró zárlati rendszer meg­szüntetése végett népjogi megállapodást létesíttes­­sék. A czél az lenne, hogy a szerződés megkötése ál­tal a résztvevő hatalmak a helyeseknek elismert szabá­lyok alkalmazására és arra kötelezzék magukat, hogy a megállapított vesztegzári elvekhez fognak ragasz­kodni. Ezen czélt pedig codificálás és nem a konstan­tinápolyi határozmányok megváltoztatása által töre­­kesznek elérni. A létesítendő és állandó nemzetközi orgánumnak leend aztán feladata: a kijelölt irány­ban haladni és a conferentia határozatainak szelle­mében a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy igyz egységes vezetés mellett szerveztethessék a jár­ványok elleni hadjárat. Már az ily eredmények csak az összes kormányok egyesített erőfeszítései által ér­hetők el, a­miért is kívánatos, hogy a humanitási szellem minden kicsinyes aggodalmat kizárjon a ta­nácskozásokból. Bécs, jan. 10. A múlt évben felállított nem­zetközi bizottmány a bécsi gabona­börzével egyetér­tésben azt határozá, hogy az idei nemzetközi gabo­­navásár aug. 12. és 13-kán Bécsben lesz megtartan­dó; egyidejűleg ezzel egy külön kiállítás is fog tar­tatni a molnárüzlet körébe vágó gépekből és ehez tartozó segédeszközökből; ez utóbbi kiállítást az alsó-ausztriai iparegyesület rendezendi. Berlin, jun. 30. A »Nordd. Ztg« alaptalan­nak nyilatkoztatja azon hírt, mintha gróf Schwei­nitz nem fogna visszatérni bécsi nagyköveti állo­mására. Bayonne, jan. 29. A kormány­ csapatok csü­törtökön és pénteken győzelmesen előrenyomultak, és szombaton az Estella felett uralkodó magaslatokat meg akarván rohanni, megverettek és rendetlenségbe hozattak. Concha tábornagy eleste után általános fu­tásban kerestek menedéket. Az Echague-hadosztály visszavonulását a tüzérség fedezte. Az összes ágyuk és hadivonatok visszavonuttak. A kormányi csapatok vesztesége 4000 főre megy, de a carlisták vesztesége is jelentékeny. München, jun. 30. A képviselőházban a cul­­tusügyi költségvetés felett folyt igen heves vitában a többek közt Kraetzer is részt vett, ki a kamara feloszlatását kívánta. Joerg válaszolt a cultusminis­­ter jun. 26-ki beszédére; végül a cultusminister az előtte szóló ultramontán képviselő szemrehányásait ismételve és behatólag visszautasitá. Bécs, junius 30. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 75.25. Salg.-Tarján 83.—. Magyar hitel. 155.—. Magy. záloglevél 85.50. Erdélyi —.—. Magyar keleti vasút 52.—. Magyar sorsjegy 80.—. Tiszai vasút 234.50. Magyar vasúti kölcsön 95.1/*. Angol-magyar 31.—. Franco-magyar 71.50. Alföld 144.—. Magy. északkeleti vasút 120.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 67.40. Magy. földhitelintézet 63.3/*. Municipális 27.50. Bécs, június 30., (Zárlat.) Hitelrészvény 221.3/1. Galicziai 261.­—. Államvasut 325.—. Jára­dék 69.45. 1860-dik 110.— . 1864-diki 133.25. Ezüst 105.70.London 111.60.Unio­bank 99.—.Általános épitőbank 57.50. Angol-ausztriai 140.25. Lombardok 140.—. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 159.—. Na­poleondor 8.92. ’/2. Arany 5.29.—. Frankfurt 93.70. Porosz pénzutalvány 165.’/*. Török sorsjegy 47.—. Angol épitő­bank 66.50. Berlin, jun. 30. (Kezdet.) Galicziai —.— Lombardok 83.3/*. Ezüst-jöved. 66.25. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 44.—. Államvaspálya 192. ’/2. Papirjövedék 61.7/3. Hitelsorsjegyek 104.—. 1864-ki 90.3/8. Hitelrészvény 131.—. Magyar sors­jegy Berlin, jun. 30. (Zárlat.) Galicziai 116.50. Lombard 83.’/2. Ezüstjöv. 67.5/1. 1860-ki 103.3/*. Bécs 89.15/16. Romániai 42.3/„.Állam vaspálya 193.’/*. Papirjövedék 62.3/*. Hitelsorsjegyek 109.—. 1864- diki 91.3/*. Hitelrészvények 131.72. Magyar sorsjegy 51.—. Frankfurt, jun. 30. (Kezdet.) Váltóár­folyam —.—. 1860-ik —.—.Lombardok 146.25. Év­járuléki papír —.—. Osztrák bankrészv.------.—. Osztrák hitelrészv. 229. 1/8. Osztrák államvaspálya­­részvény 336.75. 1864-es —.—. Galicziai 270.—. Évjáruléki ezüst 67.5/8. Frankfurt, jun. 30. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 105.5/8. Osztrák hitelrészvény 228.—. Osztr.­államvasut 336.3/8. 1864-ik sorsjegy 159.3 *. 1860-ki 103.1/8 Lombardok 145.1/2. Galicziai 270.1/2. Papirjáradék 62.75. Ezüstjáradék 67.’/2. Osztrák bankrészvény 1034. P­á­r­i­s, jun. 30. (Zárlat) 3°/0-es járad. 59.55. Olasz járadék 67.50. Credit mobilier 258.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugati pálya —.—. 5°/1-es járadék 95.60. Államvaspálya 725. —. Lombardok 312.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki —.—. Pár­is, junius 30. Liszt 84.75, 79.50,68.25 Répaolaj 83.—, 83.25, 85.25. Lenolaj 79.—, 79.25 80.—.—. Szesz 65.50, 65.75, ezykor finomított 151.—. Berlin, jun. 30. Búza 84. *­2.. —.—. 78.— Rozs 60.—.59.’/2. 57.3/8. Zab 64..— Árpa helyijén 63.% Olaj 20.’/’. 20—. 20’/*. Szesz 26—. 25.28. 23.31. Stettin, jun. 30. Búza 85.’/2—.—. 77.’/2.— rozs 56.1/2.—.—. 555/8.— olaj 19.— 19’/2. szesz 25.’/*. 25.3/8. 23.‘/2. Boroszló, jun. 30. Búza 280.—. rozs 217.—. zab 204.—. Olaj 193/4. tavaszi 19.’/2. szesz 24.’ 25—. 25.—. London, zab 24.233. U­j-Y 0 r­k, június 29. Liszt 6.25. jun. 29. Búza 47.230, árpa 6.800 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A keleti vasut közgyűlése. Schönberger monumentális nagy beszédének elejét közöltük esti lapunkban, de csak nagyon váz­latos kivonatban, alig tartva fenn eszmemenetének lánczolatát, mert a halkan elmondott beszédnek csak némely tételét hallottuk. Az absolutorium megadásának kérdését hosz­­szasan fejtegette. Kimutatja, hogy a rendkívüli köz­gyűlésen megadott absolutoriumot minden tekintet­ben érvénytelennek kell venni. A részvényesek keze ez ideig még nincs megkötve mert ők maguk még nem hoztak semmiféle határozatot. S hogy ez ideig mért hallgattak, mért nem vettek részt a rendkívüli közgyűlésben, arra nézve töb­b okot hoz fel. Oly fényes igazgatósága, úgymond, mint a keleti vasút­nak, talán a világ egy társulatának sem volt. Benne volt abban Horváth Boldizsá­r a volt igazságügymi­niszter, vagy az ország lelk­ismerete; ki is gon­­­dolhatta volna tehát, hogy az ily igazgatóság a leglelketlenebbül fog a részvényesekkel bánni. Ha fentartatnék az absolutórium, akkor a részvé­nyesek nem is tehetnek oly indítványokat, me­lyek jogaik fentartását czélozzák. A kényszer­helyzetet egyszer meg tudta az igazgatóság teremteni, azóta óvatosak lettek a részvényesek és többé nem engedik magukat kijátszani. A másodsorozatu el­sőbbségek kibocsátását nem ismerhetik el törvé­nyesnek. Felolvassa az 1868. május 12-iki ország­gyűlési határozatot, mely egyhangúlag jön elfogadva s mely a vasutak engedélyezésére vonatkozólag bizo­nyos kikötéseket tartalmaz; minthogy pedig a keleti vasútnál e kikötéseket meg nem tartották, azt mond­ja, hogy e kérdéses határozat is elegendő a részvé­nyesek jogigényeinek fentartására. Az igazgatóság úgy látszik igen szívesen ragaszkodik azon absolutó­­riumhoz, melyet maga magának megszavazott, de, ha — úgymond — neki nem engedtetik meg amaz absolutórium miatt, hogy oly határozati javaslatot terjeszszen be, minőt a sértett jogok orvoslása kíván, az igazgatósággal szemben ő is tudni fogja köteles­ségét. Nem ismeri el az állammal kötött szerződést a másodsorozatú elsőbbségeket illetőleg a t­rsulatra nézve kötelezőnek, s indítványozza, hogy a közgyűlés ezek alapján tegye meg az intézkedéseket a részvé­nyesek kártalanítására s hogy szólítsa fel a kormányt a lejáró júniusi szelvény beváltására. Rendes nem érti előtte szóló c­élzatait, csak azt fogta fel, hogy Schönberger megtámadta az alapszabályokat, s hogy az absolutóriumot meg akar­ja semmisíteni, de ez már n­em tartozik a közgyűlés hatásköréhez. Dr. W i 1­k 0 s­z : Az alapszabályokat nem lehet eltagadni. De kívánatosnak tartja, hogy a köz­gyűlés oly gyakorlati indítványokat hozzon, melyek által minden jogos igények e szabályok daczára is érvényesíttessenek. Nem csak az igazgatóságot és kormányt, hanem két más alanyt is hibásnak tart. Az egyik Waring, a másik az anglo-osztrák bank. Az anglo-osztrák bank felelős azért, hogy a társulati tőkének egy részét nyeremény helyett elköltötte, fe­lelős azért, hogy az aláírásnál tévútra vezette a kö­zönséget, mert azt hirdette, hogy részvényenként 5­0­ C kamat van garantírozva, holott a garantia csak mért­­földenként biztosított egy bizonyos összeget. Ezek szerint indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés 1. hogy az igazgatóságnak most nem ad fel mente­­sítvényt, mi­által az előbbeni absolutórium is kérdé­sessé válik; 2. hogy fentartja a társulat mindennemű jogigényeit szemben a kormánynyal, igazgatósággal és anglo-bankkal; 3. hogy miután a kormány sem tett pozitív ígéretet a részvényesek kártalanítására, az igények érvényesítését függőben hagyja mindad­dig, míg az országgyűlés előterjesztése el nem ké­szül ; 4. hogy a kormánynak az igazgatótanácscsal kötött egyezményét a II. sorozatú elsőbbségeket ille­tőleg a közgyűlés semmisnek tekinti; 5. hogy a kor­mányt felhívja a lejáró szelvénykamat kifizetésére; 6. hogy a kormány ellen intézendő perköltségei a társulat üzleti számlájára írandók. Schöffer ellenkezőleg azt állítja, hogy a közgyűlésnek csupán egy személy ellenében kell jo­gokat formálnia, és ez a kormány vagy az állam. Ő garantírozta a részvényeket, az ő feladata most a felett őrködni, hogy a papírok kamatozzanak. Ma­gyarország úgymond nem engedheti azt, hogy az ál­lami hitellel garantírozott papírok elértéktelenedje­nek. Ez­által hitelét tenné tönkre, gondoskodjék a kormány arról, hogy a­mennyiben mások is kártérí­téssel tartoznak, e kártérítést neki megfizessék. De mindnyájukért neki kell fizetni, mert ő garantírozta a papírt. P 0 11 á­k a hollandi részvényesek működő bi­zottságának küldöttje, hollandi kiejtéssel több ok­mányt olvas fel, melyből kitűnik, hogy a részvényesek jogaikban megsértve érezik­ magukat az által, hogy az igazgatóság nem állított fel Hollandiában letéti helyet a részvények deponálására. B 0111 i­s menti az igazgatóságot, de ígéri, hogy jövőre e kívánalom teljesítéséről gondoskod­ni fog. Schönberger f. hó 11-től 20-ig, úgymond, elég idő lett volna ily letéti helyet felállítani. *A hol­landi részvényesekkel szemben az igazgatóság az il­­ledelem első szabályait sérté meg; azt hitte, hogy kizárhatja őket, hogy kifoghat rajtuk s hogy igy el­­camotirozhatja az absolutoriumot. S e­n­y a­z igazgatósági tag tiltakozik az esca­­motirozás szó ellen, de Schönberger szavát nem von­ja vissza; előbb úgy­mond a rabulistikával kifogtak rajtunk, mert a részvényesek nem voltak jelen; de most minden határozatot csak kellő megfontolással hozandunk, s minthogy az idő nagyon előre haladt, kéri elnököt, hogy halaszsza el d. u. 5 órára a köz­gyűlést. V a­z elnök még kísérletet ten az igazgatóság javaslatainak elfogadására, felteszi a kérdést: meg­adja-e a közgyűlés az absolutóriumot; mindenfelől nem kiáltások hangoztatván, végre felhagy szándé­­kával s miután H­o­r­n is erélyesen szót emelt a gyű­lés elhalasztására, elnök fél 2 órakor a közgyűlést d. u. 5 óráig felfüggeszti. A délután 5 órakor folytatólag tartott gyűlést az elnök megnyitván, felhívja a részvényeseket nyi­latkozni, elfogadják-e az üzleti jelentést vagy nem? Lazarus konstatálja, hogy a délelőtti viták jelentékenyen felvilágosították a részvényeseket a vasút­helyzet illetőleg.­­ A második kibocsátású részvényekre térve át, itt az alapszabályok 20. §-ával szemben valóságos törvénysértést lát, mert a hiva­­toti szakasz csak az üzlet kiterjesztése esetén enged meg ilyen kibocsátást. Ezután az elnök feltevén a kérdést, vájjon el­fogadja-e a közgyűlés a napirend­­ első pontjának elnapolását, felhívja a gyűlést egyszerűen igennel vagy nemmel való szavazásra. Kinevezvén a szava­zatszedő bizottságot az ülést 10 perezre felfüg­geszti. Schönberger tiltakozik e 10 percznyi idő ellen, mint a­mely nem elég, hogy egy ily fontos kér­dés fölött a részvényesek határozhassanak. Kifogása azonban elutasíttatik, azon okból, hogy a kérdés már fel volt téve a délelőtti gyűlésen is, s így elég idejük volt a részvényeseknek a kérdéssel szemben állást foglalni. A szavazás megtörténvén a beadott 2549 sza­vazat közül 2026 igennel, tehát az elnapolás mellett és 514 az ellen nyilatkozott. Tárgyalás alá vétetik most a napirend 4-ik pontja, mely a felett hívja fel határozni a gyűlést, hogy az 1873. június 28-án tartott második rendkí­vüli közgyűlésen az igazgató tanácsnak a definitiv arangementokra vonatkozólag adott teljhatalom visszavonassék-e vagy nem? E kérdés fölött igen heves vita fejlett ki Lazarus a teljhatalom megsemmisítését köve­telte, és egy ily értelmű javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé. Ez azonban nem fogadtatott el. Schön­b­e­r­g­e­r és dr. W­a­l­d­s­t­e­i­n csaknem egyér­telmű javaslata fölött történt meg végre a szavazás­i javaslat a következőleg hangzik: Az igazgató­tanács felhatalmaztatik a keleti vasút ügyeinek ren­dezése végett a kormánynyal alkudozásba bocsát­kozni, fentartva mindazáltal a teendő intézkedésekre nézve a közgyűlés jóváhagyását. E felhatalmazássa egyszersmind minden előbb adott felhatalmazás megszűnik. Ezen javaslatot 2721 beadott szavazat közti 1519 elfogadta, 1202 pedig ellene nyilatkozott. Az igazgató­tanácsba 6 tagot kellvén megvá­lasztani, e fölött szavaznak, azonban az idő késő lé­vén már, a szavazás eredményét ma lehetetlen össze­számolni , azért még holnap d. u. 5 órakor ülés fog tartatni. A mai ülést az elnök ezzel 8 órakor bezárja. Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, jun. 30. A mai ultimo némi nehéz­ségeket okozott a kötések legombolyitásánál, miért is üzérek a vételtől tartózkodtak s igy a játékpapirok árfolyama kissé alászállott. Ip­atársulati részvények nem sokat változtak­, csak a malmok voltak a liszt­árak csökkenése miatt lankadtabbak. Az előfordult kötések a következők: nagy vasúti kölcsön 953/g. m. nyereménysorsjegy 80.50—80.25, szőllődézsma vált­sági kötvény 71.50, pesti közúti vasút 265, municipá­­lis bank 27.50—27.25, m. hitelbank 156—155­­/2, földhitel 635/1—63.25, takarék- é■­ hitel 49.50, orszá­gos központi takarékpénztár 76, pesti hazai 2325, fővárosi 151, molnárok sütöki gőzmalma 203—198, első budapesti 725, budai gyárudvar II p. Értékek változatlanul csendesen keltül­. Gabnaü­zlet. Búza a gyenge vételkedv miatt ismét lejebb ment 15 kirak Eladatott: tiszavidéki 84 fns 7.10, 83 ’/2 fns 6.99, roz­zsal kevert 6.99, 82’/2 fns 6.60, — mind­ez várm­ázsánkiul .3 havi fizetésre. Kukoricza 1500 m. 4.25 készpénz, 1000 m. 4.36, 3 havi fizetésre: zab 1400 m. 2.83­1 ... készpénz. Határ­időre búza sept. oct. hóra 6.16, 6.18, kukoricza jun. jzt. hóra 4.21—4.24 p. Zab sept. oct. hóra 1.97’/2. Kivonat a »Budapesti Köslöny«-s­öl. Árverések: Csáktornyán jul. 31-dikén Szay testvérek ingatlana 2280 frt. —Sz. Péteren jul. 29-én Wennesz András zsellérsége 3936 frt. — Csé­­csen jul. 6-án Weiszer Mária ingatlana 1320 forint.­­ Marczaliban szept. 15-én megyei ingatlanok 7145 frt. —­ Undon jul. 6-án Kapovics Sándor ingatlana 2084 frt. — Makón jul. 31-én Vajda Ferencz ingat­lanai 2949 frt. — Szatmárit aug. 3-án Tamásy László hagyatéki ingatlanai 1500 frt. — Kis-Nemes-Kotte­­son jul. 20-án Keller Miklós ingatlanai 4223 frt. —­­Csebrán jul. 13-án Bicsa Lilia ingatlanai 2241 frt.—■ Budapesten jul. 24-én Schweiger Henrik 3 dob­­utczai házrésze 9800 frt. Csődök: Hill Jakab budapesti szíjgyártó­­mester ellen; bejei: aug. 5., 6., 7-én; id. perügyelő Heller Ferencz. — Mózes Hirsch Schwarz marma­­ros-szigeti lakos ellen ; perügyelő Szabó János ügy­véd Szigeten. Krisztinavárosi színkör. Ma, jul. 1-jén adatik : „Száz szűz vagy a zöld sziget“ Ope­rette 3 felvonásban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. HÍVSIT­TER. Egy tudományos művekből álló könyvtár, mely kö­zül egy hiánytalan »Katona« ás »Fejér« azonnal el­adó egészben vagy pedig részben. Bővebb tudakozás F. Löwinger papír raktárában, Váczi-ut 6. sz. alatt. 951­3 — 1 9711—­6 T. ez. földbirtokosok és gazdáknak ajánl­juk legjobb minőségű F al­g 61 a­r­j­áni dar­ab­os ■-szén­ünket mérsékelt áron. Salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat. Sütőutcza 1. sz. 1. emelet. Vízállás. Junius­ fölött időjárás 30 Budapesten 12' 3" esős. Pozsonyban 8' 11" felhős 29 M.­­Szigeten 2' 11" száraz» Szatmáron 2' 3"· » Tokajban 8‘ 2' 30 Szolnokon 9' 9" felhős· Szegeden 13' 5" eeos 29 Aradon 1' 2" száraz Nagybecskere­ken 1' 10"» · Bezdánban 1 1"· Verbászon 5' 5" · Barcsoni _41» » Eszéken 8' 11" eső»» Mitroviczon 9' 11" Sziszeken 15' 0"» · Zimonyban 16‘ 1"» · Ó-Orgován 12' 7"› A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei junius 30. 93 75 1 94 — 54 75 , 112 —­­ Értékpapir Államadósság. Magy. vasúti kölcsön .­­ „ gömöri államvasuti záloglevél 5% 1 „ sorsjegykölcsfin . 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. 1873. m. kir. kincstári utalvány 6 peres ezüstb. Földteherm. kötv. magy. „ 1867. zk. « n­­emesi „ „ 1867. zk. » „ borv.-gzl. „ erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. . Osztr. áll.-ados. pap. 5% ,1 n ff ezüst.kam. jan.jul.570 „ « „ ezüst.kam. apr. okt 5% Kisorsol.1860-ból á 500 frt ! * 1860-ból á 100 frt.­­ „ 1864-ből á 100 frt Pestv. köl. 1871-ből 670 Részvények. Bizt.-társ. : Alias viszkiz. „ I. magyar . . „ Haza . .. . . . „ Pannónia . . „ Pesti .... „ Hunnia . . . „ Unió .... r Tisza .... Vaspályák: Pest-barcsi . ff Pesti közúti ff Budai közúti . „ Ujpest-rákosp. « Alföld-fiumei . „ Északkeleti „ Magyar keleti­. „ I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budai hegypálya Bankok : Által, m.mun.b. „ Ango.-magyar . „ Alt. m. hitelbank , Franko-rangy.. ff M. ál. föld. rész. , M. jelz. hitelb. „ Kisbirt. földb. „ Nyu.sz. b­. Sopr. „ Tak. és b.-egylet „ Tak. és h.-p. b. „ Nyi. kere. hiteli. „ * iparbank . „ Buda-Ob népb. „ Iparbank . .. 2 CQ­­0 80 315 200 300 100 200 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 160 200 100 60 80 80 50 50 50 200 50 la0 adva 95 25 80 — 88 50 86 50 75 25 74 — 72 50 71 50 69 50 74 50 74 50 109 — 111 — 132 — 83 — 375 -315 — 46 - 30 — 140 — 264 90 59 - 27 — 31 — 155 75 70 50 63 25 49 50 31 — 52 50 95 50 80 50 89 — 87 — 76 — 75 — 73 50 71 75 69 75 75 — 75 — 110 — 112 — 134 — 83 50 880 — 320 — 48 — 33 — 145 — 266 — 95 — 60 — 27 25 31 25 156 — 71 — 63 50 49 75 31 50 53 — Értékpapír „ Bud. kere. bank „ Pest keres. bank „ Pesti iparbank ff Pest-budai kéz­rativesbank . „ Pesti zálogk. int. ff Bir. t. e. m. hitel. „ Bárány, t. és h. „ Debreczeni kor. „ I. Erdélyi bank „ Szerb ideig. bn. Vas-zalai népbank. Rész. Takarékpénz.: Óbudai . „ Félegyházai fs Gödöllői . . „ Orsz.k.Jan.J.50 ff Pesti I. hazai . „ Pest-budai főv. „ Pesti külvárosi „ Szt.-Endrei „ Erdélyi . . . « Újpesti . . . „ ált. búd. tóig. . Malmok : Árpád . . . „ Aradi gőz.. . „ Blum-féle . . „ Concordia . . ff Borsodl-Miskol. ff Erzsébet . . „ Luiza . . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok sütők „ Hengermalom „ Viktória. . . „ I. Budapesti . „ Budai gyártelep ff Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . . „ Pesti Cottage Serfőződe, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ „ Pesti . . . * „Franklin-t.“ Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet 1. magyar Kereskedő-testül­t építi. Bőrgyár I. magyar . . Mátrai Bányarész . . Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. Gyapjumosó és b. I. m. Salgó-tarjáni kőszén « „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . 5 w « S £ 8 M .® adva tartva Értékpapir .3 8 « w M 80 200 174 — 175 — Szeszgyár I. magyar . 200 500 740 — 745 — Kőszén és téglagyár 500 200 395 — 400 — (Dräsche) 200— Alagút............................ 200 100 57 — 58 — Téglagyár Szt.-endrei . 105 500 40 — 42 — Téglagyáru buda­pesti . 200 400 40 — 48 — Tégla és mészégető újlaki 200 800— — Téglagyár Kőbányai 200 200 500— ------­Téglagyár szíd-rákosi . 200 100 100 - -— Záloglevelek. 40—­­------­Magyar földhitel 1. 5_ 49— "— '— „ jelzálogb. 5'/,%— 100 — —— „ ny.m. jelb.S.6°/„ __ 11­00 76 — 76 50 — áll.föld. rész. 6%_ 1002325 — 23 50 — - . „ „5­/­% __ 100 150 50 151 — Fővárosi takarékp. 6%_ 40 42 50 43 50 Pesti kereskedelmi bank __ 30 37 — 38 — Szebeni földhitelin. 5'/a% __ 60 50 41 — 41 — Kisbirtokosok földhit.7% 200 40 43 — 45 — 500 46 — 42 — Elsőbbségek. 500 — __ ____ 500 32 — 35 — Éjszakkeleti vaspálya 5% 300 500 2­00 — 260 — Magy. kel. vas. 1. kib. 300 500 — —— 300 500 106 — 108 — Magy. galicziai vasp. 5% 200 200 143 — 144 — I. erdélyi vasp. 5% ezirát __ 120 — —— frt. 100...................... 200 500 198 — 200 — Vágvölgyi vaspálya . . 200 780 — 790 — Pest-budai lánczhíd 6% 100 500 90 — 95 — Borsod-Miskolczi m. 100 300 725 — 730 — Buda­pesti malom 6% 150 500 17 50 18 — Pannónia gőzmalom 0% 150 100 435 — 445 — 1000 19 — 19 90 80— — Pénznemek. 80 410 — 412 — 500 150 — 155 — 200 253 — 255 — Császári arany . . . 500 495 — 500 — Osztr.-m. 8 frt. arany 175— — 20 frankos arany . .5 175 315 — 320 — Osztr. és magyar ezüst. 500 208 — 210 — Porosz pénztár­jegy . . 200 21 50 22 — 200 700 — ____ 210— — Váltók. 206 — — _ __ 66 ------1r— 200— ------­Augsburg 100 déln.frt. u.4 ■ 105 — 106 — Berlini 100 talléros . .4 200— 92 — Frankfurt a.M.loOd.n.fu3 100— — Hamburg 100 dein. m. u3 100 156 — 160 — London 100 font st. u.2 2 0 ..---: --­—r—­Milano 100 lir. nouvo it. 200 85 — 90 — (franc) után3 200 1­50 — 155 — Páris 100 frank után*. .4 Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá*­z­ánkint Búza bánsági 1 uj. 81 6 15—0 30 82 6 30—6 40 83 6 40—6 55 84 6 55—3 65 80 6 65—7 75 86 —_ — „ tiszai .... 81 6 35—6 50 88 6 50—6 65 83 6 65—6 75 82 6 75—6 90 85 6 90—7 — 84 ------— „ pesti .... 81 6 30—6 45 86 6 45—6 60 J.llUí£L3Í/za^i/.­­ 83 6 90—6 70 88 6 70—6 85 *i“áf lítéai’fcT/. 1 85 6 85—6 95 83 ------— „ fehérmegyei . 81 6 40—6 55 84 6 55—6 70 83 6 70­ 6 80 86 680—6 95 n n . 85 6 95—7 05 88 ------— „ bácskai 84— 85— 19­1! .... 87— adva tartva 190 — 165 — 70 — 64 — 115 — 85 25 77 50 86 — 84 — 84 75 85 — 83 185 5 29 8 91 3 91 105 85 165 25 93 25 93 50 54 50 111 50 44 200 — 167 — 72 — 85 50 78 — 80 50 84 50 85 — 86 — 84­­5 31 8 94 8 94 106 — 165 75 44 25 Termény Rozs . . . Árpa malátának „ etetésre Zab .... Kukoricza Bab ... Köles . . . Repcze káposzta „ bánsági fontnyi piaczi szokás 80 72 72 50 75 82 — 82—2 85 fontnyi ár vámmá­­zsánkint 76 77 78 70 60 68 81 — 89 — 4 22—4 27

Next