A Hon, 1874. augusztus (12. évfolyam, 175-198. szám)

1874-08-02 / 176. szám

az illető mérnök jelentése szerint valószínűleg lebon­tása leend szükséges.­­ A kültelkeken és a főváros környékén okozott károkról részletes tudósítások még nem érkeztek,de mindenesetre igen jelentékenyek kell hogy legyenek. A budai hegyekben az utak egé­szen elrongálva, kövek és kavics által csaknem jár­­hatlanná vannak téve. — Nem látjuk itt helyén kívü­linek, egy pár megjegyzést tenni a hatóság eljárására. Noha csatornázási rendszerünk rosznak el van ismer­ve, az esővíznek megrekedését nem egyedül ez okozza, de talán legnagyobb része van ebben azon körül­ménynek, hogy az utczaseprők a port, iszapot a csa­­tornanyílásokba söprik, s a vizet ez akasztja meg. Ezt tehát meg kellene szüntetni. Másrészt azt sem tartjuk helyesnek, hogy az iszapos, piszkos esővíznek a pinczékből eltávolítására a tűzoltóság fecskendőit használtatja. Eltekintve attól, hogy netaláni tűz ese­tén — a minthogy épen a tegnapi zivatar alatt egy helyütt tűz támadt — fecskendők hiánya miatt az oltásra gondolni sem lehet,de e mellett a drága fecs­kendők mégis rongáltatnak, holott a hydrophorok a víz szivattyúzására csak oly jók, mint a fecskendők, és legfölebb egy pár száz forintba kerül darabja, míg egy fecskendő ugyanannyi ezresbe.­­­­ Vétkes hanyagságot követett el tegnap délután több munkás, mely kicsi hijja, ko­moly szerencsétlenséget okozott. A Mészáros-utczán az Udvarnoky-féle ház vízvezetékét akarták az utczai vezetékkel összekötni, s e végből egy 4 láb mély gö­dör ásatott. Midőn jött a zivatar, a munkások elme­nekültek, a gödröt nyitva hagyták s egyszerűen kö­vekkel övezték körül. Lámpát azonban intőjelül este nem gyújtottak. A záporban a gödör vízzel telt meg, s este 9/­10 órakor egy bérkocsinak lova hátulsó lá­baival a gödörbe esik. A kocsiban idegen utazó ült, ki a zökkenésre ki akar ugorni. Szerencsére észreve­szi a vizet és visszahúzódván, a kocsi másik oldalán ugrik le. Ez volt szerencséje, mert ha a járda felé ugrik, egyenesen a gödörbe esik, honnét hogy élve kikerül-e, nagy kérdés. Később egy constahler vetőd­vén oda, lámpáért ment az őrtanyára, de egy óra múlva a nélkül tért vissza s igy a gödör egész éjen át világitatlan maradt. —­ Vasú­ti vízvezeték. Az osztrák állam­­­vaspályatársulat saját vízvezetékkel bír, mely öt ló­­erejű gép segélyével, a vasúti épületeket, a gépeket és mozdonyokat a szükséges vízzel a Dunából látja el. Minthogy a vasúttársulat most nagyobbítja buda­pesti indóházát, a vízfogyasztás is naponként mintegy 50,000 köblábra fog emelkedni, a társulat kérvényt intézett a tanácshoz engedné meg vízvezetékének na­­gyobbítását. E czélból a mostani 5 hüvelyk átmé­rőjű cső helyett 8 hüvelyeseket kíván fektetni, és a szivattyúzásra 15 lóerejű gépet alkalmzni. A köz­­építési bizottmány, melyhez a kérvény utasíttatott, azon véleményben van,hogy a vasúttársulatnak a víz­vezeték nagyobbítása megengedhető, miután a tár­sulat a vizzel nem üzérkedik, hanem saját szükség­leteire használja, s mert a városi vízmű még sohá nem lesz azon helyzetben, hogy egyes vízfogyasztó­­nak naponkint 50,000 köbláb vizzel szolgálhasson. — Lakásviszonyok a felső Li­pótvárosban. A budapesti hengermalom igaz­gatósága egy panaszos kérvényt intézett a fővárosi tanácshoz, mely a külső nádorutcza környékén fen­­álló állapotokra igen szomorú fényt vet, s mely Bu­dapest szerfölött kedvezőtlen halandósági viszonyai­hoz újabb adatokkal járul. E beadvány kiemeli,hogy azon roppant területen, mely az Újépület, hold utcza, Valerogát és a Duna közt terjed, utczacsatorna nem­­ létezik, azonkívül ezen mély fekvésű területről, mióta­­ a Duna kőgáttal elzáratott, a vizek természetes lefo­lyással sem bírnak, miért a környéken száraz időben is bűzös tócsák léteznek, melyek egészség­telen kigőzölgéseikkel a vidék levegőjét rontják. A házak nagy része roskatag földszintes viskó, melyek több mint egy öllel a nádorutcza jár­dájánál alantabb állnak. Az udvarok szűkek és pisz­kosak s a lakások a legszegényebb sorsú nép által zsúfolásig tömvék, miért is ez idejének legnagyobb részét az udvaron tölti, hol a pocsolyák mérges ki­gőzölgéseit kénytelen élvezni. A pocsolyák betemeté­sét és csatornaépítést kér a vidék részére. A­ tegnapi eső ezen nyomorúságos állapotot bizonyára csak fo­­­­kozhatta s ezért a hatóság sürgős figyelmébe ajánl­juk mi is ez ügyet. A „Hon“ magán távsürgönyei. Hyde, aug. 1. Császári­ királyné ő felsége — az erősen háborgó tengeren való átutazás után — ma reggel 5 órakor a legjobb egészségben ide érke­zett és a vasúton Steephilcastleba utazott. Róma, aug. 1. Az »Agenzia Stefani« jelenti. A Vatikán elhatározá, hogy a strassburgi és metzi egyházmegyéket kiveszi a besangoni metropolita egyházi bírósága alól, és közvetlenül a Vatikán bíró­sága alá rendeli azokat. Bécs, aug. 1. Az »Intern. Corr.« ismételve megc­áfolja azon hírt, hogy az igazságügyminiszter a részvénytársulati törvényjavaslat átdolgozásával foglalkozik; ez azért sem lehet való, mert a rész­vénytársulati törvényjavaslat már egy reichsrathi bizottmány legbehatóbb tanácskozásainak képező tárgyát, és egy új törvényjavaslat benyújtásával csak a drága idő pazaroltatnék. Berlin, aug. 1. A »Nordd. Ztg.« Írja: A né­met hajóhadnak Spanyolországba küldetése csak az ottani németek vagyonának oltalmazása végett tör­tént. — Bismark hg. az ellene elkövetett merénylet alkalmából az orosz czártól igen szívélyes hangon tartott üdvözlő iratot kapott. Bécs, aug. 1. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm­. kötvény 76.80. Salg.-Tarján —.—. Magyar hitel. 216.—. Magy. záloglevél 85.75. Erdélyi 142—. Magyar keleti vasút 52.25. Magyar sorsjegy 84.25. Tiszai vasút 222.—. Magyar vasúti kölcsön 96.25. Angol-magyar 42.—. Franco-magyar 82.—. Alföld 143.50. Magy. északkeleti vasút 116.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 67.—. Magy földhitelintézet 79.—. Municipális 37.50. Bécs, aug. 1. , (Zárlat..) Hitelrészvény 237.75. Galicziai 245.50. Államvasut 314.—. Jára­dék 70.30. 1860-dik 108.25. 1864-diki 134.25. Ezüst 103.50. London 110.—. Unio­bank 119.—. Általános épitőbank 59.25. Angol-ausztriai 150.—. Lombardok 132.75. Tramway 154.—. Hitelsorsjegy 160.—. Na­poleondor 8.83.— Arany 5.28.—. Frankfurt 92.10 Porosz pénzutalvány 162.50. Török sorsjegy 46.—. Angol épitő­bank 67.—.. Frankfurt, aug. 1. (Kezdet.) Váltóár­­folyam —. 1860-ik —. Lombardok 139.76. Év­­járuléki papír 64.%­6. Osztrák bankrészv. 1038. . Osztrák hitelrészv. 248.%. Osztrák államvaspálya­­részvé­n 337.25. 1864-es —.—. Galicziai 262.50. Évjáruléki ezüst —.—. Frankfurt, aug. 1. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 107. 75. Osztrák hitelrészvény 251.— Osztr.­államvasut 338.—. 1864-ki sorsjegy 163.75. 1860-ki 105.­la. Lombardok 140.50. Galicziai 263.50 Papirjáradék 64.5/16• Ezüstjáradék 68.75. Osztrák bankrészvény 1038. P­á­r­i­s, aug. 1. (Kezdet.) 3 °/0 járadék 63.10. 5 % járadék 98.55. Olasz,járadék 67.—. Credit mob- Lombard 300.—. Allamvasp. 718.—. Korona­­jószági záloglevelek.—.—. Ausztriai kötvények . 1871-iki kölcsön—.— 1872-iki kölcsön 95.27. P­á­r­i­s, aug. 1. (Zárlat) 3 % -os járad. 63.40 Olasz járadék 67.20. Credit mobilier 277.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 5°/p-es járadék 98.85. Államvaspálya 723. —. Lombardok 307.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-iki kö­ln —.—. 1872-iki. Berlin, aug. 1. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 80.—. Ezüst-jöved. 66.25. 1860-as — —. Bécs —.—. Romániai 41.—. Villamvaspálya 193. 25. Papirjövedék 61.—. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 143.3/s . Magyar sors­jegy. Berlin, aug. 1. (Zárlat.) Galicziai 113.—. Lombard 81.—. Ezüstjöv. 68.75. 1860-ki 105.50. Bécs 91.75. Romániai 41.—. Államvaspálya 193.5/8. Papirjövedék 65.25. Hitelsorsjegyek 108.75. 1864- diki 93.5/s. Hitelrészvények 144.75. Magyar sorsjegy 53.75. Páris, aug. 1. Liszt 70.50, 63.—, 61.50 Répaolaj 74.75, 74.75, 77.50. Lenolaj 77.50, 77.50 77.75. —. Szesz 68.25 67.—. czukor finomított 148.50. Boroszló, aug. 1. Búza 297.50, rozs 212.—. zab 205.—. Olaj 18%, tavaszij 18.% 2. szesz 25.*/*. 26. %2. 26—. Berlin, aug. 1. Búza 76.*/—. —.—. 72.— Rozs 52.%. 51.%. 52.%. Zab 67.—. Árpa helyben 63.%. Olaj 18.*/*. 18%.. 18.­%.. Szesz 27.—. 27.12. 24.12. Stettin, aug. 1. Búza 73.3/.—.—.72.%.— rozs 49.—.—.—. 54­5/8.— olaj 17 */*. 19—. szesz 27.%. 27.*/.,. 24.%. Köln, aug. 1. Búza 629— 71 */*, rozs 618 %. 54.V*, olaj 10«/.», 10.%,. Antwerpen , aug. 1. A petróleum üzlete —.25.*/*. Amsterdam, aug. 31. Búza —.—.305 50. Rozs 200.50, 199.—. 190.50. Repczeolaj 32.% 33— 35—. Hamburg, aug. 1. Búza —.—. 222.—. Rozs 164.—. Olaj —.—. 66.V*. 56.— Szesz —.—. 56.— 56.—. 57.—. London, aug. 1. Búza 42.630, árpa 5.210 zab 18.150. Bécs, aug. 1. Buzaforgalom 25000 mérő ára 6 frt 20—6 frt 60 kr. Rozs 5 frt 20—4 frt 90 kr. Árpa 3 frt 60—3 frt 90 kr. Zab bécsi mázsája 6 frt 20 kr. Répaolaj 20.V., tavaszi szállítva —. Szesz fo­­konkint 60.— kr. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, aug. 1. Rozs 7.40. IT­I-Y­o r­k, aug. 1. Liszt 5.65. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. KI választható kereskedelmi kamarai taggá. A kereskedelmi kamrák megbízása ez évben lejár s a választók beiratása Julius 6—11-ig bevé­­geztetett.A törvény nem rendelkezik a felől,hogy a be­­irottak ellen lehet-e reklamálni, vagy a be nem írottak reklamáció útján beírhatják-e magukat, hanem csak azt mondja, hogy »A választásra vonatkozó egyéb rendszabályokat a földmivelési, ipar és ke­reskedelmi miniszter állapítja meg.» A jelenlegi kereskedelmi miniszter úr azonban a választásra vonatkozó rendszabályokból a mai napig még sem­mit sem hozott a hazai kereskedő osztály tudomásá­ra. De minthogy az 1840. jelenleg érvényben lévő kereskedelmi törvény kereskedőkről egy szót sem szólt, a választási lajstromokban pedig zöldség­árus­nők, sajtárusnők, baromfiárusnők, gyümölcsárusnők, zsibárusnők, s divatárusnők választóknak vannak be­írva, s igy az 1840. t. sz. értelmében magát kereske­dőnek tartó egyéniség még megérhetvén azt, hogy a kofák fogják őket vagy leszavazni, vagy pedig keres­kedelmi kamrai taggá megválasztani, s minthogy az okleveles kereskedőre a magyar képviselőház több­sége még azon szégyenfoltot is rásütötte, hogy nem értelmiség e hazában még a 19. században sem, s minthogy a hazai kereskedő osztályt ezen lealázott helyzetből kiszabadítani, s a külföldi kereskedő osz­tály tekintélyével egyenlő színvonalra hozni, a válasz­tandó kereskedelmi kamrai tagok leendnek hivatva, s minthogy szinte ők leendnek hivatva legelső­sor­ban az állami kereskedelmi és consulátusi tanodák azonnali felállíttatását is sürgetni, nagyon is kor­szerűnek tartom — eszmecserét indítani meg a fe­lett, hogy ki választható kereskedelmi kamrai taggá, vagyis a kereskedők országgyűlésébe kö­vette ? A törvény ugyanis így szól: Kamarai beltaggá választható mindazon benszü­­lött vagy megtelepült iparos és kereskedő, a­ ki pol­gári jogai teljes élvezetében van; b) a kamara szék­helyén lakik, és c) legalább 3 év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan űz, ki, olyannál mint nyilvános társ vagy kereskedelmi és technikai fővezető legalább ugyanannyi idő óta működik, ki végre egy kereskedelmi avagy iparos részvényválla­lat igazgatója. Azt azonban elfelejtette a törvény meghatá­rozni, hogy az, aki magát megválasztatni akarja , mivel igazolhatja és mivel köteles igazolni azt, hogy polgári joga teljes élvezetében van, a kamara szék­helyén lakik, és legalább 3 év óta kereskedést vagy ipart önállóan és jogosítottan az, s hogy olyannál mint nyilvános társ vagy kereskedelmi és technikai fő vezető legalább ugyanannyi idő óta működik, s hogy egy kereskedelmi avagy iparos részvényválla­lat igazgatója, úgyszinte megfeledkezett a törvény az okleveles kereskedőket a választhatók közé felven­ni ; minthogy pedig a választók névjegyzékébe a ko­fák is felvétettek s beírva találhatók, a kereskedelmi s technikai fővezetők és igazgatók pedig rendszerint nem kereskedők, tehát az 1840 t. ez. vagyis a törvény értelmében a valódi kereskedők még megérhetik azt. A fővárosi gabnakereskedés hanyatlóban van s ha csak a jövő héten tartandó nemzetközi gabnavá­­sár nem ad lendületet a fővárosi gabnakereskedésnek, Bécs túlszárnyalja ebben is Budapestet. A hivatalos tőzsde árjegyzés múlt hét óta egészen más képet mu­tat. Akkor még tavalyi búza képezte a forgalom tár­gyát s a súlyosabb búzát nem jegyezték. Most már az uj búzát 88—89 fontost jegyzik, 85 fontosnál köny­­nyebb fajta alig jó forgalomba s nem is jegyeztetik. 85 fns 5.90 (+ 50 kr), 86 fns 6.05, 87 fns 6.20, 88 fns 6.20,­­89 fns 6.25 Határidőre szállítandó is fel­jebb ment 7 krral sept. oct. hóra 5.67 "/a—5.72%. Rozs is sokkal jelesebb az uj rozs mint a ta­valyi, a szokvány 2 fonttal magasabb, tavalyi 76—77 fontosnak idei 78—79 fontosnak vétetik 80 fontra kimérve 4.25—4.35 Piac* Búza Ron Baja.-----5.70 .—3.30 Debreczen 13.- 14.— 11.-----.— Győr 5.------5.50 3.50—3.60 Nagyvárad 5.10 -- 6 — 3.30—3.80 Szombathely 5.60-6.— 5.40- .— Pozsony 5.60—6.80 4.50-4.85 N.-Kanizsa 6.------6.25 3.75-4.— Ungvár 5.30— .— 4.-----.— N.-Becskerek 5.—-5.40 .------.---­H.-M.-V­ásárhely 5.25 - 5.90.----------­Veszprém 5.50—6.— 4.20—4.50 Temesvár 5.25—6.40 3.50—3.70 hogy ezen monstrum választási törvény alapján a kofák vagyis a nem kereskedők megválasztandják az osztrák nemzeti bank, a déli vaspálya, az osztrák ál­­lamvasut, s az osztrák gőzhajó társulat kereskedelmi és technikai fővezetőit s igazgatóit , s igy, a nem kereskedőket kereskedelmi kamarai tagok­ká , s ezen monstrum választási törvény alap­ján azután a kereskedők országgyűlésébe a kö­veteket választandják a törvény előtt nem ke­reskedők, s választandnak olyanokat, kik a törvény előtt szinte nem kereskedők, s a törvény előtti keres­kedő 5 évig fizetheti a kereskedelmi kamarai adót újra a nélkül, hogy annak hová fordításáról a pénz­ügyminisztert kérdőre vonhatná, vagy pedig vala­mely kereskedelmi kamrai tag által kérdőre és szá­madás-tételre vonhatná, ezen jognak nélkülözése különösen jelenleg; midőn a pénzügyminiszter úr a választást és választh­atást az adóbefizetésétől akarja függővé tenni, roppant hátrányára van, s némileg erkölcsi kötelessége is minden önérzetes kereskedő­nek, hogy a kereskedelmi kamarai jelenlegi rendszer­től indignatióval forduljon el, s a jelenleg fennálló monstrum választási törvényt a reichsrathba leendő választásokra annak idejében tervezett választási tör­vény sorsára juttassa. Fromm Antal: Üzleti heti szem­le Második fele. Budapest, aug. 1. Július hónapja csaknem végig hosszan tartó szárazságban múlt el. A mezősé­gek kiégtek, a kukoricza fonnyadt és nem hajthatott csövet, a köznép már már desperált, hogy télen át üres leend az éléskamra, midőn végre egy kis zápor eső a múlt hét végén feleleveníté a növényzetet. Ta­karmány­félékben azonban így is nagy hiány mutat­kozik. A luczernások kivesztek, széna nem termett, mesterséges takarmányból csak itt ott van valami,még a csalamádé is kisült. A marhának tehát nincs me­­zősége s mielőbb tallóba mehetett az éhség ölte. Sarnyu sem sok lesz az idén, ámbár e hét végén ismét volt egy jó kis eső, de ettől már aligha fog a fá felsar­­jadzani. Az aratás jobbadán be van végezve. Az ered­ményt illetőleg úgy a hivatalos kimutatások, mint a kereskedők jelentései sok illúziót tartalmaznak. A dunántúl­i az alföld déli részében ugyan több határ­ban jól fizet az élet, de a Tisza, Sajó, Hernád mentén s a Mátrától leereszkedő síkságon, tehát az ország középső részében bizony csak rész az aratás. Az őszi alig egy két magot adó rozst számos gazdának venni kell, mert a rozsvetést tavaszszal nagyobb részben ki kellett szántani, és helyébe kukoriczát vetettek. A kukoriczák közül pedig csak a korai vetések jók. A késeieket hiába töltögették kiszáradt meleg földdel, nem nőhettek nagyra s csak kevés esőt hajtanak. Nagyon kedvező időjárás szükséges, hogy a földmi­­ves fáradozása jutalmazva legyen. A gabnanemüek minőségét tekintve azonban általánosságban elmondhatjuk, hogy az idei termés szép. A búza szemre nem nagy ugyan, s némely he­lyütt meg is ütötte a hő, de oly aczélos és súlyos bú­zák is termettek, hogy gyönyörűség nézni. A pesti piaczra hozott uj búza nagyobb részt súlyosabb 86 fontnál s a 90 fontos búza sem ritkaság ez idén, mi eléggé tanúskodik a minőség kitűnő voltáról. A piaczra hozatal más évekhez viszonyítva csekélynek mondható. Például itt közöljük az osztrák állampálya forgalmi kimutatását jul. 23-ikától jul. 30-ig bezárólag. Érkezett: búza 20,762 mázsa, rozs 635, árpa 2088, zab 1827, repere 22, különféle 62,523 mázsa elszállittatott: búza 5652, rozs 181, árpa 1560, kukoricza 3507, különféle 46317, liszt 37988 mázsa. A külföldi aratásokról a N. fr. Pr. nyomán kö­vetkezőket közölhetjük: Oroszországnak átlagos középter­mésre van kilátása búzából és rozsból; legjobban álltak a vetések a Gácsországgal és Bukovinával ha­táros részekben. Románia és Szerbia az aratással meg vannak elégedve. Moldva aratása meghaladja a közép termést, mig ellenben kis Oláhországban a hő­ség a termés egy harmadát tönkre tette. Románia ennek daczára is inkább kivitelképes marad mint 67 óta bármely évben. Amerika aratása kétségkívül kitűnő. Fő­szerep jut Californiának, de az Unió más államai is készülnek a kivitelre, mely legalább is oly nagy lesz, mint a múlt évben. Californiából 3 millió quartert remélnek kivinni, taval 2.9 quarter vitetett ki. (1 quarter 296.7 litre vagy­is mintegy ötszáz itere.) Francziaország dicséri búzatermé­sét és ez idén kivitelképes leend. A rozs, árpa és zab­aratás gyengén ütött ki. Algier bő terméssel van megáldva. Olaszországnak mennyiségileg és minőségileg kitűnő aratása van, s már nagy kínálat­tal lép fel külföldi piaczokon. Belgium és Hollandia búza­aratását középszerűnek, rozs aratását gyengének mondják. Északnémetország az átlagos kö­zéptermésnek mintegy 90 százalékát aratta búzából s alig 80 százalékát rozsból. Ugyan­ily hiányos a zabaratás. A belföldi szükséglet alig lesz fedezve. Délnémet­ország mennyiségileg és minőségileg jó aratást nyert, különösen szép a búza, árpa a Pfaltzban, és alsó Bajorországban igen jó, felső Bajorországban középszerű, a Rajna vidé­ken rész. Svájc­­nak jelentékeny szükséglete leend, habár öreg életből sok selejtes van raktáraiban ösz­­szeh­almozva. Anglia aratási kilátásai nem kedvezők, aligha kevesebb életre leend szüksége mint tavaly, árpából határozottan nagyobb a hiány. Árpa malátának való 68—70 fontos 3.15—3.40 takarmánynak való 3—3.10. Zabból még az öreg járja, 2.95—3 fton jegyeztetik. A zabnak azért van ily jó ára, mivel igen kevés a széna. Uj zab sept oct. hóra 2.18—2.20 vé­tetett. A múlt héthez képest 8 krral javult. Kukoriczai0 krral feljebb ment, bánsági vámmázsája 4.15—4.20, más fajta 4.10—4.15. Ha­táridőre is 10 krral szilárdult, jul.—aug. hóra 4 frt 10—4.15, aug. szept. hóra 4.20.—4.27. Repezének illendőn megadnák az árát, de mint a behozatali kimutatásból kitűnik, mi sem érkezik piaczra; hivatalosan nem is jegyzik. Különféle termények árjegyzése a múlt hét óta nem változott. A vidéki vásári tudósítások alapján még csak azt jegyezzük meg, hogy a takarmányhi­ány miatt a lónak igen lement az ára. Szarvasmarha közép áron, sertés drágán vétetik.­­ A vagyonbukott ferencz- és józsefvárosi takarékpénztár csődválasztmányának azon szándéka, hogy a betéti hitelezőknek 25% részleges kifizetést tehessen, a m. kir. ítélőtábla és semmitőszék határozata értelmében meghiúsult, hogy azonban a betéti hitelezők a kellő törvényes rom­ák között már előbb is pénzt kaphas­sanak, a befolyt pénzek gyümölcsöztetését úgy esz­közli a tömeggondnokság, hogy a betéti könyvek biztosítás végetti letétele mellett, ugyanazon kamat­ért , mint a betéti pénzekért a takarékpénztár fize­tett, a betéti könyvek tulajdonosai 25% kölcsönt kapnak.­­ A kisbirtokosok földhite­l- intézete által az 1874. július 31-én d. u. 4 órakor tartott alapszabályszerű nyilvános sorsolás alkalmá­val összesen 5300 frt. értékű, a következő számú zálog levelek h­utattak ki. 15 é­v­e­s­e­k. I soro­zatnak. 100 ftosok: 48, 80, 83.101. 111.125. szám: 500 frtos: 2, 33, 69. sz. 1000. frtos: 12, 47, 59, 30 évesek I. sorozatnak 100 frtosak: 4. 6. sz. Az alapszabályok 41. §-a értelmé­ben a kisorsolt 7. levelek visszaváltása a sorsolás után 6 hónap múlva történik a 7. levelek s a még le nem járt szelvények visszaszolgáltatása mellett. Ezen le­járati idővel a kamatra való igény megszűnik.­­ A hadfelszerelési ügyről a bécsi újságban megjelent közleményre vonatkozólag ezt írja az »Anyagi Érdekeink.« Nem akarunk a hadügyminiszter és a Skene-féle consortium közt fen­­forgott eltérések felett magyarázgatásokba bocsát­kozni, mert ezek bizony a helyzetet nem valami na­gyon előnyösen jellemeznék, s az alkudozások eredmé­nye is olyformán hangzik, mintha nem is a hadügy­miniszter, hanem a consortium lenne az a fél, mely a másik félnek kosarat adott.........Elég az, hogy az alkudozás megszakíttatott, s hogy oly beszerzési mód lett elfogadva, mely a birodalom, két felében egyaránt nyilatkozott közvélemény óhajainak megfelel, vagy legalább megfelelni igyekzik.­­ Erre látszik mutat­ni a közlemény zártétele, mely az észszerű decentra­­lisatiót hangsúlyozza (már a mennyire az lehetséges­nek ítéltetik) , holott az eddigi szállítási rendszer a legmerevebben ragaszkodott a centralisatió elvéhez, mint a­mely nélkül az eddigi hadügyér a szállítás biztosságát képzelni sem tudta. Nem ringathatjuk magunkat illusiókban — még a fentebbi közlemény után sem — arra nézve, hogy iparunk főleg kézmű­iparunk a szállításokban közvetlenül nagyobb mérték­ben részt vehessen, mert — valljuk meg az igazat — a dolgok jelen állásában a hazai ipar csak kivé­telesen lehet azon helyzetben, hogy tetemes­ szállí­tásokra vállalkozhassék, de kizáratása legalább nem elvszerű, legalább meg van törve a monopólium,s a jö­vőre nézve meg van nyitva az út, mely a hazai iparosok által jogosan emelhető kívánalmak teljesítésére vezet­het. Ennélfogva a tett intézkedést örömmel fogad­hatjuk, azon reményben, hogy ezen első lépés után a dolgok természete apródonkint maga magától a he­lyes me­derbe fogja terelni az ügyet.­­ A közraktárak ügyében aug. 1-jére hirdetett tanácskozmány, miután Érkövy azon nem jelenhetett meg, holnapra halasztatott. A ta­nácskozmány a földmivelés ipar- és kereskedelmi mi­nisztériumban aug. 2-kán reggel 9 órakor kezdődik.­­ A franc­o-m­agyar bank a »P. Ll.c értesülése szerint alkudozásban van egy magán­társulattal, hogy a zsilvölgyi kőszén üzletet neki el­adja, s egyszersmind a magyar kormányt is megke­resné, hogy ez beleegyezését adja az átadásba. .. A gyors- és teheráruk közvetlen szállítása az állam- és tiszavidéki vas­­pályán. A cs. kir. szab. osztrák államvaspálya-tár­­saság a tiszavidéki és Ferdinand északi vaspályával gyors és teheráruk közvetlen szállítására nézve Czeg­­léden át, Budapest, Marchegg és Bécs (állami és északi pályaudvar) közt, egy részről és a tiszavidéki vaspálya állomásai közt, másrészről újonan átdolgo­zott díjszabást állapított meg, mely 1. évi augusztus 1-jével érvénybe lépett. Ezen díjszabás által az 1873. ápril 10-ki díjszabások teheráruk közvetlen szállítá­sára nézve Czegléden át Pest, Marchegg, Bécs közt egyrészt, és a tiszavidéki vaspálya állomásai közt másrészt, az 1873. jul. 1. pótlékkal együtt, továbbá Árpa Zab Kukoricza .------2.66 .-—2.20.-----4.20 . .­­.------. — 9.50— .— 2.45­­ 2.60 2.25—2.50 4.------4.10 2.50—2.80 2.10—2.30 4.-----4.20 2.60—3.— 2.20­ 2.40 4.80— .— 3.25-4.40 2.80—3.20 4.-----3.50— .— 2.------2.05.------.— 2.50- .— 2.20- .— 4.60— .-2.------.—.-----.—.-----.— 3.-—3.10.-----.— 3.70—3.80 2.50- .—.------.— 4.40—4.50 2.20—2.60 1.75-1.80.----­ Pest, Marchegg, Bécs közt egyrészt, Szerem - T­­aj közt másrészt, végre Pest és Varsó közt ez­e­n kívül helyeztetnek. Ezen dijszabás az illető állto­kon és pályaigazgatóságoknál betekinthető és az­­­láni vaspálya forgalmi igazgatóságánál Bécsben (P­s­­telozzigasse 8.) megkapható. Krisztinavárosi színkör. Ma, aug. 2-án adatik : »Száz szűz.« Nagy operette 3 felv. A Beliznay kertben Bakonyi­­István, Komáromi Jenő, és Vári Kálmán egyesült magyar daltársulata tart előadást. A Komlókertben naponként magyar daltársulat tart előadásokat; a szüneteket magyar zene tölti be. Vízállás. h tyjxt­te]». Kisbirtokosok földhitelintézete, Buda­pesten zsibárus utcza 1. sz. pénz betéteket elfogad 1. takarékpénztári könyvekre 2. pénztári jegyekre és 3. folyó­számlára. A takarékpénztári betételek után a legkedvezőbb visszafizetési feltételek mellett 6 % kamat fizettetik. Legalább 3 hónapra lekötött beté­­tek 6% -okat kamatoztatnak. A pénztári jegyek után: 8 napi fekvőadásra 5% 15 napi fekvőadásra 5%% 30 napi fekvőadásra 6% 60 napi fekvőadásra 6 % % kamat fizettetik. 1128 212 Helyiség-változtatás. Spitzer és Dembitz aranyműves-műhelyek I. évi augustus 1-től fogva a két szerecsen-utczában, 5 sz. a. létezik. 1120 G—* T. sz. fogyasztóknak ajánljuk Salgótarjáni tömör- és gyár­szenünket kitűnő minőségben, igen mérsékelt árakon. Budapest. Salgótarjáni kőszénbánya részvény társul­at. Sütőutcza 1. sz. Azon általános használat által, melyben a 20 év óta oly számtalanszor jónak bizonyult cs. kir. en­­­ged. korneuburgi marhapor részesül, az iparosok közül többen arra engedék magukat csábittatni, hogy ezen marhaport utánozzák, és hamisítványaikat a közönség teljes elámitása végett oly csomagokban bocsátják áruba, melyek a valódi korneuburgi mar­haportól csak lényegtelenül különböznek. Jólehet az ily iparosok törvényes megbüntetését ismételve esz­közöltem, még­is itt-ott fordulnak elő hamisítvá­nyok , melyek vételétől óva figyelmezte­tek mindenkit, minthogy azok ha­tástalan, sőt részben ártalmas alkatrészekből állanak, kérem a va­lódi korneuburgi marhapor vásárlásánál arra ügyel­ni, hogy a csomagok pecsétemmel bezárvák és a czim­­lapok aláírásomat vörös színben viselik. Ki védett czimlapom hamisítóját olykép képes bebizonyítani, hogy azt törvényes büntetés alá vonhassam, 500 frtig terjedő jutalmat kap tőlem. 913 Augusztus0 fölött időjárás1 Budapesten­ 10' 3“ esős* Pozsonyban­ 4" száraz jul. 31 M. -Szigeten 2' 3"1 Szatmáron 1‘ 8“­ » Tokajban 1* 3“ felhős aug. 1 Szolnokon 0‘ 5“ esős* Szegeden 1' 2" száras jul. 31 Aradon 3' 3" felhős* Nagy­becskereken 0' 1“» Bezdánban 6' 5" száraz› Verbászon 5' 3" · Barcsony­it» · Eszéken­ 9“» Mitroviczon 1* 5"· * Sziszeken 5' 0“» · Zimonyban 7' 8“» · Ó­ Orsován 5' 10"• Felelős szerkesztő : Jókai Mór. 1 budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei aug 1. s “­1 “1 Értékpapíri ¥ Értékpapír « 8 adva tartva Értékpapi «B K ® * A*o adva tartva a | cs *° adva tartva állama­dtjas&g. Magy. vasúti kölcsön— 96 25 90 50 B ad. kere. bank 200 177 — 180 — Szeszgyár I. magyar . 200 175 — 185 — „ gömöri államvasuti.k Pent keres. bank 500 780 — 790 — Kőszén és téglagyár 159 — 160 — záloglevél 5%„ Korsjegykölcsön 150 — —— „ Pesti iparbank 200 395 — 400 — (Dräsche) 500 100 84 75 85 — ,, Pest-budai kéz"— Alagút .... 200 80 — 82 — 1871-ki magy. államkötv.— 88 50 89 — müvesbank . 100 59 50 00 50 Téglagyár Szt.-endref . 105— — 1872-ki magy. államkötv.— 86 50 87 —­­ Pesti zálogk. int. 560 49 — 50 — Téglagyár, buda­pesti . 200— — 1873. m. kir. kincstári n­yir. t.e.m. hitel. 400 43 — 44 — t­égla és mészégető újlaki 200 64 — 98 — utalvány 6 petes ezüstb.— — „ Bárány, t. és h. 800— — Téglagyár Kőbányai 200 1­0 — 120 — Földteherm. kötv. magy.— 76 75 77 25 „ Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rákosi . 200— — „ „ 1867 zk.— --- ---— „­­ Erdély­­bank —0 — — — — Zálogl­eretek. „ temesi— 74 50 75 50 „ Szerb ideig. bn. mo — —— „ 1867. zk.— — —— Vas-zalai népbank Rész. ISI — 132 — 80 — „ horv.­szl.— — — Takarékpénz.: Óbudai 40— — Magyar földhitelt. 61/*0/0— 85 75 1 , erdélyi— 73 75 74 —, Félegyháza: 40— — , jelzálogb. 5­/s%— 76 50 77 — Szöllődézs -válts. kötv.— 72 75 73 — , Oödaufi . . 100 — —— „ ny.m. jelb.S.6% , áll. föld. rész. 6%— __ — — — Osztr. áll.­ados. pap. 5%— 70­­70 25 „ Orsz.k.tan.J.5% 1000 81 75 85 — .— 85 85 85 50 r „ ez fist. kam.— ., Pesti I. hazai . 1002400 — 2425 — rt n n r— 84 — 84 50 jan. jul.5%— 74 56 75 — r, Pest-buda­i föv. 100 161 50 162 — Fővár.»»! takarékp. 6% .—— — — „ , ezüst.kam.— n Pesti külvárosi 40 51 — 52 — Pesti kereskedelmi bank— 85 75 66­­apr. okt 5%— 74 50 75 — „ Szt.-Endrei 30 37 — 38 — Szebeni földhitelin. 5*/1%— --------■— Kisorsol.1860-ból á 500 frt_ 108 50 100— 50 „ Erdélyi , . 60— — Kisbirtokosok földhit.7%— 64 — 85 — . 1860-ból á 100 frt.— 113 — 114 — s Újpesti . 50 45 — 47 — „ 1861-1)51 i 100 frt Pestv. kól. 1871-b51 6% 134 — 85 25 135 — 85 75n ált. búd. polg. . Malmok : Árpád . . . 50 48 — 50 — Eisebbségek Részvények. „ Aradi gözm. . n Blum-féle . . 500 500 30 — 32 — Éjszakkeleti vaspálya 5%— — — „ Concordia . . 500 285 — 270 — Magy. kel. vas. 1. kib. 800 — T .— ~ Bizt.-tirs. : Atlas viszbsz. 80 — —— , Borsod-Miskol. 500 — —— 1 n 2. „ 300 ---— „ I. magyar . . 315 920 — 930 — , Erzsébet 500 93 — 25 — WakY- galicziai vasp. 5% 30" — —— ! Haza .... 200 30 — 40 —„ Luiza 200 118 50 119 50 I. erdélyi vasp. 5% ezüst 200 — — — — 300 350 — SCO — * Temesvári gőz. 160— — frt. 100 . . . --- — — — 100 67 — 89 — Molnárok sütök 500 203 — 205 — Vágvölgyi vaspálya 200 --- —— 200 40 — 48 — „ Hengermalom 200 715 — 720 — Pest-budai lánc­hid 6%— 83 — 84 — „ Unió ... 300 160 — 165 — Viktoria . . . 500 95 — 100 — Borsod-Miskolczi m. 100 —. —•— ’’ Tisza .... 100 _____ | I. Budapesti 300 045 — 650 — Buda­pesti malom 6% 100 180 — 185 — Vaspályák: Pest-barcsi . 200— — , Budai gyártelep 500 21 — 22 — Pannónia gőzmalom 0% 150— — —' „ Pesti közúti 200 267 — 268 — „ Pannónia . . 100 450 — 455 — „ Budai közúti . 200 110 — 112 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 25 — 83­­ , Cjpest-rákosp. 100— — „ Pesti Cottage 80— — Péiunemelf. „ Alföld-fiumei . 200 — —— Serfözöde, I. magyar . 80 415 -420 — r Északkeleti 200 — —— Sertéshizlaló .... 500 160 — 165 — 6­90 „ Magyar kele­ti . 200 — —— Könyvny. „Athenaeum“ 200 247 — 250 — Császári arany— 6 88 „ I. Erdélyi . . 200 — —— „ Pesti . . . 500 515 — 525 — Oszt.r.-m. 8 fzt. arany— 88 — 8 85 „ Déli .... 200 __ —— „ „Franklin-t.“ 175 — —— 20 frankos arany5 8 85 „ Itudai hegypálya 100 52 — 55 — Ganz és tár. féle vasgyár*, Gschwindt-féle ... 175 370 — 375 — Osztr. és magyar ezüst. 103 75 if 4 ,­5 Bankok : Által. m.mun.b. 80 37 75 38 — 500 212 — 215 — Porosz pénztárjegy .— 162 50­­68 25 1 Angol-magyar. 80 42 50 43 — Gyógyintézet I. magyar 200— — „ Ált. m. hitelbank 200 814 50 215 50 Kereskedő-testület épül. 200 700 — — — Vélték. ’ Franko-magy.. 200 82 — 83 — Bőrgyár I. magyar . .— — — M. ál. föld. rész. 100 79 25 79 50 Mátrai Bányarész . . 200 — —— „ M. jelz. hitelb. 60— — Pozsonyi papírgyár . . 66 — —— Augsburg 100 dém­.frt a. 92 50 Kisbirt. földb. 80— — Rima-murányi bányatárs. 200— — 4 92 ~ . Nyu.sz. hi. Sopr. 80— Gyapjumosó és b. s. m.— 84 -86 — Berlini lüó talléros . .4 — —T-----1 Tak. és h.-egylet 50 56 ~ 56 25 Salgó­tarjáni kőszén 200 90 — 95 — Frankfurt a.M.100d.n.f.u.3 92 25 92 50 50 — —— p „ vasöntöde 100— 44 — Hamburg 100 déln. m. u.2 63 50 53 75 Nyi. kere. hitelű 50— — Sehlick-féle vasöntöde . 100 190 — 195 — London 100 font sz. u.3 110 — 110 50­0 iparbank . 200— — Boda és vegy­áru­ gyár . 200— — Milano 100 ltr. nouvo it. Buda-Ób. nép. 50 38 -38 25 Sóskúti kőbánya . . . 200 97 -100 — (franc) után .— — — — — " Iparbank . . 100 60 — 61 — Spodium és csontliszt . 200 150 — 1 155 — Pária 100 frank után.. .4 43 50 43 75 Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint bánsági 1 al. 92 83 85- -84 5 95—6 05 *5 605—6 10 86 6­15—0 20 87 620—6 25 84 ---— 85 585—590 86 595—0 05 87 6­05—6 10 88 615—6 20 89 580—6 25 81 --- — 86 585-590 83 5 95—0 05 88 6­05—6 10 85 615—6 20 83 820—825 fehérmegyei 84 ---------— 85 585—590 86 595—6 05 87 605—6 10 88 0 15—6 20 8 9 6 20—025 bácskai 84— 85— . .... 87 Termény Rozs Árpa malátának v etetésre Zab. . . . Kukoricza Bab ... Köles Repeze káposzta , bánsági fontnyi piaczi szokás 72 72 60 75 4 25—4 35 5 15—3 40 3------3 10 2 25—8 — 82 fontnyi .rvámra á­ssánkint 76 77 78 70 66 68 62 — 89 —

Next