A Hon, 1874. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)
1874-09-12 / 208. szám
pr. Lónyay Menyhért és Lukács Antal Bécsben aláírták a szerződést, mely szerint az első több millióra menő záloglevél-kibocsátás fix áron átvétetett a bécsi hitelintézet és a darmstadti bank által. Egy más hír szerint: nevezett bankok 2 millió értékű záloglevelet 84 árfolyamon átvettek és további három millió átvételére nézve optio jogot tartottak maguknak fel. Ha e hír való s ha csakugyan az első kibocsátású érczpénzértékű záloglevelek elhelyezésére nézve köttetett meg most a szerződés, akkor a jelentésben említett »forgalomban levő záloglevelek« ez ideig az intézet tározójában heverhettek. A kibocsátás tehát csak most veszi kezdetét. Már akkor, midőn legelőször szóba jött, hogy a földhitelintézet érezpénzértékű zálogleveleket szándékozik kibocsátani, hangsúlyoztuk azt, hogy e papírok ne ezüst hanem arany értékről szóljanak, mert az összes nyugateurópai pénzpiaczokon, hol a papirok elhelyezésére számolhatunk, nem az ezüst, hanem az arany képezi a főpénzt, vagyis a rendes fizetési eszközt. Az 1872-diki és 1873-diki jelentés azonban még mindig csak ezüst értékű zálogleveleket emleget. Kellemes meglepetésünkre szolgált tehát, midőn a tegnapi távsürgönyben először olvassuk, hogy a földhitelintézet csakugyan »arany« kötvényeket bocsát ki. Vagy talán e kötvények is kettős értékről szólnak mint az osztrák földhitelintézet ezüst záloglevelei, melyek után előbb mindig csak az ezüst agiót, számították, most azonban miután az ezüst, és arany között 5—7%-nyi disagio van,a kölcsön vevő földbirtokos meglepetésére egyszerre csak az arany agiót követeli az intézet ? Nem akarunk az arany és ezüst valuta kérdésébe mélyen belebocsátkozni. De azt határozottan kijelenthetjük, hogy sokkal czélszerűbb és igazságosabb, ha nagyobb összegek fizetésénél nincs egy félnek tetszésére hagyva az, hogy a maga részére majd az ezüst, majd az arany értéket követelje. Azokat például, kik az osztrák földhitelintézettől vettek fel kölcsönt, nem kis mértékben bosszantotta ez intézetnek egy körlevele, melyben adósainak meghagyja, hogy mostantól fogva nem elegendő az ezüst agiót fizetniük, hanem ezen felül még fizetni tartoznak arany agiót is,amely mint tudva van, az ezüsthez képest most néhány százalékra megy. Minthogy pedig a kötvények elsősorban a földbirtokos vagyis a kölcsönt keresők érdekében adatnak ki, ily nemű beszantások elkerülése végett czélszerűbb ha a fizetési kötelezettséget a hitelező nem változtathatja tetszése szerint, vagyis ha a kötvények nem kettős értékről,hanem csak vagy aranyról, vagy ezüstről szólnak. Ha választani kell e kettő közül akkor nem habozhatunk. Nyugat-európában az aranypénz járja, legyenek tehát a magyar földhitelintézet záloglevelei is aranyértékűek. Aranyértékű záloglevelek kibocsátása oly tekintélyes és szilárd pénzintézet által, mint a magyar földhitelintézet mindenesetre nagy haladást jelent hazánkra nézve a mezőgazdasági hitel tekintetében. Kár, hogy földhitelintézetünk már előbb nem vette ezen eszközt igénybe. Sokkal több fölbirtokost, részesíthetett vola a hitel jótékonyságában. Mert az osztrák papírpénzértékű záloglevelek mindössze csak a bécsi pénzpiaczra vannak utalva. E pénzpiacztől pedig mit sem remélhetünk. Bécs túl van halmozva osztrák papírokkal, ha ott olykor-olykor van is kereslet a magyar földhitel papírjaira, az csak kis ideig tart s mihelyt a pénz Bécsben megszükül, mindjárt megint a piaczra dobatnak e záloglevelek s akkor a m. földhitelintézetnek nagy erőfeszítéssel kell papírjai árfolyamát fenntartani. Papírértékü záloglevelekből tehát földhitelintézetünk csak kevés pénzt csinálhat, úgy hogy a hitelt keresők igényeinek távolról sem felelhet meg. De megváltoznak majd a viszonyok akkor,ha a magyar hitelintézet papírjai több nevezetesebb európai piacon meghonosulnak. És ezt aranyértékű záloglevelekkel nem lesz nehéz feladat elérni, föltéve, hogy az intézet igazgatósága a nevezetesebb pénzerőknél kelti fel az érdeklődést. Az osztr. hitelintézettel és darmstadti bankkal kötött szerződés az első kísérlet ez irányban. Őszintén kimondhatjuk, hogy e lépéssel nem vagyunk teljesen megelégedve. Lónyay a földhitelintézet elnöke jelen esetben megint csak oly formán járt el, mint midőn a vasúti kölcsön kötésekor valami babért nyert meg legelőször az ügynek, ahelyett hogy a világ első pénzpiaczaihoz fordult, volna. Az osztrák hitelintézet és a darmstadti bank ugyan Haber urnál tekintélyesebb pénzerők, de a nyugateurópai s különösen a londoni pénzpiacon nem sokat, nyomnak. Mi legalább azt hisszük, hogy a magyar földhitelintézet e két bankot hitelérdemesség tekintetében felülmúlja. S habár ez idő szerint még nem dicsekedhetik oly összeköttetésekkel mint az "osztrák hitelintézet, mert” nem gseftelt és nem humbugizált úgymint az, de a szükséges összeköttetéseket a világ első pénzpiaczaival ép úgy vagy talán még könnyebben megszerezheti mint amazok. Csak ügyesen kell a dologban eljárni. De szerencsétlensége a magyar földhitelintézetnek, a Lónyay név. Az egykori pénzügyér és miniszterelnök nem a legjobb emlékezetben lehet a külföldön. Tudva van ott, hogy hazánk pénzügyeit Lónyay vezérelte a deficitek hullámaiba, s hogy az oly világra szóló botrányok,mint a keleti vasútügy, az ő regime alatt támadtak. Ha tehát az ember most valamely tekintélyesebb európai bankárnál arany értékű magyar kötvényekkel bekopogtat, nem a legszívesebben láthatják. Maga e név discreditírozhatja már a magyar földhitelintézeti papírokat a külföldön , s mi legalább hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a Lónyay név nagyobb csorbát ejt minden tekintetben szilárd a földhitelintézetünk hitelén a külföldi pénzemberek szemében,mint a magyar állam megingatott hitele. Ámbár más tekintetben azt sem vonhatjuk kétségbe, hoggy az állami hitel és ez államban levő intézetek hitele között van némi solidaritás. Tény az, hogy a magyar záloglevelek árfolyama a jelen conjecturák között már csak azért sem javulhat, mert alacsonyabb árfolyamon özönével kínáltatnak a m. állami papírok. De egy oly szervezetű intézet, minő a magyar földhitel, e connecturákat megváltoztathatja s a megingatott állami hitel nyomasztó hatása alól emancipálhatja magát, ha önállólag keres papírjainak piaczot és nem támaszkodik az állami hitel közvetítőire. Az intézetnek magának kell a külföldi piaczokon fizetési helyekről gondoskodni s intézkedni az iránt, hogy a külföldi tőkepénzesek az intézet minden ügyeiről magukat könnyen tájékozhassák. A magyar földhitelintézet is erre van utalva. De ha ezt akarja, akkor ne vegye megint a bécsi pénzpiac közvetítését igénybe mint eddig tette, hanem tegyen intézkedésüket az iránt, hogy közvetlen képviselőségei legyenek a nevezetesebb európai piacokon. Mostanáig a földhitelintézet igazgatása igen zsiblabirós modorban vitetett, és Lónyay ügyessége többet ártott mint használt az intézetnek. Lényeges reformokat kellene tehát ez intézetnél keresztülvinni, hogy az üzletben nagyobb élénkség legyen s hogy a forgalom a hazai földhiteligényeknek megfelelhessen. Az aranyértékű záloglevelek kibocsátását csak e reform kezdetének tekinthetjük.sze a szavazatokat s amint olvasta a szavazatjegyeket, szemeiből a keserűség könyei csordultak ki, ereje gyengült, hangja remegett, kebléből mély sohajok küzködtek fel, attól tartván, hogy elájul, egyik társát kérte fel, hogy helyettesítse, aztán egy rejtett helyre vonulván vissza arczát kezével takaró el. Nem sokára hírül adák neki, hogy meg van választva. Mielőtt hivatalosan kikiáltatott volna,Mastai minden bibornokot kérve kért, hogy távolítsa el ajkaitól a keserű poharat, mintha előre érezte volna, hogy ő lesz az n to 1s 6 p fip a-király. De a conclave nem hallgatta meg kívánságát, megerősité őt magas méltóságában. IX. Pius belenyugodott, térdre borult egy oltár előtt s félóra hosszig forrón imádkozott, aztán visszatért a szent collegiumba s a szentlélek a pápa fejére, mintegy földi fészkére szállt. A hanyatlás korszakaiban a hatalom középszerű és határozatlan jellemek kezébe esik, sőt még olyanokéba is, kiknek élete bizonyos homályban telt le a nélkül, hogy egyetlen egy eszme mellett is állást foglaltak volna, melyek azon idő szerint egymással küzdelemben állottak. II. Incze a pápaságra kedvező korszakban, hatalma és tekintélye tetőpontján vetélytárs nélkül uralkodik a világon, de egy kedvezőtlen időben Incze szilárdsága és jelleme YHI. Bonifáczban csak azt eredményezi, hogy Nogaret csattanó pofját vonja a pápa arczára. Mastait épen az segítette elő, hogy gyenge, igénytelen volt, távol állt a nagy küzdelmektől, melyek számtalanszor pártokra szakították a szent Collegiumot és a conclavet. Élete nagyon viharos volt. A fegyveres katonaságból a szellemi katonaságba lépett. Tartózkodása Chiliben méltó volt egy prófétához, egy vértanúhoz. De eszméi homályos bizonytalanságban maradtak. Espoletteben úgy viselte magát, mint jezsuita, Imolában mint szabadelvű főpap. Ez ellenmondás eszméiben és jellemében nyerte meg számára collegái szavazatait, ez által jutott birtokába a legmagasabb egyházi hatóságnak, melyet napjainkban gyakorolni lehet, noha elvesztette régi fényét. IX. Pius ha kívánta is a tiarát, de nem kérte azt a többi bibornokoktól, sőt szavai épen a lemondást és a tiara eltávolítását hangoztaták. Igen természetes, hogy gyakran összehasonlíták őt V. Sixtussal. Nagyon sok hasonlatosság van a két pápát megelőző körülmények között: ugyanazon versenygépek Rómában egyfelől s Franczia- és Spanyolország követei között másfelől, ugyanazon meghasonlás a szent collegiumban egyfelől s a Medici és Farnese családok között másfelől és nyugtalanság, mélyre ható nyugtalanság egész Olaszországban. De daczára e körülmények összetalálkozásának a két pápa választásán át, két egészen ellentétes, egészen ellenkező jellemet mégsem szabad összetéveszteni. A mennyire, hatalmas és parancsoló volt az egyik, midőn megalapította a pápai caesarismust, és oly igénytelen és alázatos a másik, mert meglehet akarata s bizonyára lelkiismerete ellenére oda jutott, hogy engedelmes eszközéül szolgál a jezsuitismusnak. V. Sixtus akkor tette föl a tiarát, midőn a renaissance kor kimúlt s föltámadt a nagy katholikus reactió ; IX. Pius pedig akkor, midőn a szent szövetség haldokolt s a világ visszatért a forradalmi eszmékhez. Mindketten társaik óvatossága ellenére választattak meg, az előbbi egyhangú választás, az utóbbi csak egyszerű többség utján lett főpappá, — később mindketten lecsendesítették úgy a római conclave küzdelmeit, mint az európai politika viszályait. De itt aztán megszűnik az analógia. Ötödik Sixtus a hegyek között, IX. Pius pedig városban nevekedett; Sixtus egy kertésznek, Pius egy nemesnek fia; Sixtus már csaknem gyermekkora óta öltötte fel a szerzetes öltönyt, Pius a katonai egyenruhát. Az egyiknek fiatalsága a kolostor magányában, a másiké a társaságban, a világban telt le. Az előbbi tagja volt egy szláv családnak, mely a törökök elől az Adria partjaira menekült; az utóbbi sarjadéka egy olasz családnak, mely házasságok, politikai cselszövények, és hadi vállalatok által a kis kereskedői állásról nemesi méltóságra emelkedett. V. Sixtus, mint hitszónok nagy, de nyers és férfias ékesszólással birt, aminő jelleme volt. IX. Pius mint hitszónok szintén bir nagy ékesszállással, de mely hangzatosabb és kellemesebb. A régi nagy pápa egész lelkét a hatalom eszméje foglalá el, mig a most uralkodó pápának az képezi fő jellemvonását, hogy kedveli, megszokta a rabszolgaságot maga körül s kérlelhetlen minden hatalommal szemben, intransigens minden királylyal szemben, ki eszméivel ellenkezik s ma már ■— némely szabadelvű vebseitások után — tökéletesen hatalmában van a reactionariusok és jezsuiták kamarilláinak. (Folytatása következik.) A sarkvidéki expeditió. A »Fremdenblatt« Haoningből szept. 19. esti 9 órakor kelt táviratot közöl, mely szabatos képet nyújt,fáz expeditió fölfedezéseiről. Haoning,melyből a távirat kelt, egy kis halászfalu Tromsoetól délnyugatra. A távirat ez: »Miután elváltunk Wilczek gróftól 1872. aug. 21-én »Tegetthoff« Nassau foknál mintegy 15 mértfölddel ment tovább északra, de még azon nypm körülzáratott a jég által. Hosszas szélcsend állott be, sűrűn esett a hő , úgy hogy már a következő héten a jégtorrások átdatlan falakká változtak. 1872. szeptemberben heves szélrészek állottak be, melyek az összetorlódott jeget részben megtörték, mindazáltal a »Tegethoff« a jégmezőbe fagyva ott maradt s a szél járása, szerint minden irányban hajtatott a jéggel együtt. 1872. oct. 13-án más lezajló jéghegyek darabokra törték ama jégtorlásokat, melyek a »Tegetthoff«-ot övezték, minek következtében a toluló jég által úgy nyomatott, szorittatott és emeltetett fel, hogy majdnem összetört. Az expeditiónak az egész hosszú téli éj alatt nem volt egy pereznyi nyugalma, mert a jég 1873. mart. haváig szakadatlan, folytonos zajlás és mozgásban volt; mi által a hajó mindig, szünteken a legnagyobb veszélyben forgott. 1873. februárig a »Tegetthoff« hajó átlag északkeleti irányban Greenwichtől számítva 73. sz. fokig hajtatott, ezután pedig 1873. octoberig északnyugatra űzetett. A hajó 14 sül vesztésével fenyegető szakadatlan légnyomások csak 1873. mártiusban kezdtek megszűnni s a hajó egy jégmező közepébe volt befagyva, melynek terjedelme több mértföldet tett ki. 1873. ápril havától septemberig szakadatlanul folyt a munka, hogy a hajót, mely a jégnyomások következtében fölemelkedett, ismét normális állásába, a vízbe visszahelyezni lehessen, de mind hiában, mert a hajófenék alatt 25 lábra is oly kemény jég volt, melyet lehetetlen volt keresztül törni. 1873. aug. 31-én föld fedeztetett föl. Ennek láthatárán a hajó October elejéig szerteszét hajtatott, ekkor azonban a jégmezővel együtt a szárazföld felé űzetett, de ismét a szárazföld déli partjától, mintegy két mértföldre befagyott és megállott. Itt aztán Greenwichtől számitva 78 -510 é. sz. és 590 k. h. alatt csendesen kiteleltünk. A hevenyében épített hókunyhók védelme alatt a legszebb meteorológiai, delejességi és astronómiai észleletek létettek. A magnetikus jelenségek a szokatlanul belterjes északi fények következtében oly szakadatlanok és erősek voltak, hogy a magnetikus alkatrészek pontos meghatározása lehetetlenné vált. E helyett azonban a magnetikus vázlatiok az arra szolgált eszközökkel, szerekkel négy hónapon keresztül figyeltettek. 1874. márt. és april havaiban Payer főhadnagy szánkautazásokat tett északra és nyugatra és ily excursiókban elérte a 82° 5' sark magasságot. További hatolást fölfelé érhetlenné tették a nyílt helyek a tengeren, mindazáltal a szárazföld, melynek fő kiterjedése nyugat felé nyúlik, a 83°-ig látható volt. A felfedezett, föld kinézése igen szomorú. Pavel ezredes sok jeges medvét ejtett el, de különben más négylábú állatot nem látott. Az expeditió egészségi állapota az első télen át tökéletesen jó volt. A második tél alatt két skorbut betegség fordult elő, de a tavasz beálltával ismét eltűnt. Csak Krisch halt el hosszú betegeskedés után gümőkórban 1874. márt. 16-án. Május 20-áin elhagyta az expeditió a tökéletesen tarthatlanná lett hajót három szánkacsónakkal. Az út, melyet követtünk, első ízben igen nehéz volt. Jun. 3-án szilárdan összenőtt jéghatár előtt álltunk, mintegy 7 tengeri mtföldre az elhagyott hajótól. Innen már nem tudtunk tovább haladni. Még egy negyedik szánkahajó hozatott el a hajóról s mikor ez megérkezett, a jég jun. 17 én megnyílt, mire az expeditió a csolnakokkal a nyitott réseken tovább utazott. Jul. 15-ig majd jégmezőkön, majd pedig csatornákon és szorulatokon és minden erőnkből dél felé tartottunk, de déli szelek meghiúsították minden törekvéseinket, a csolnakok szakadatlanul északra hajtattak és az említett napon ismét csak hét mértföldre voltunk a »Tegetthoff« hajótól. Végre északi szelek s ezekkel jobb viszonyok állottak elő. A szorulatok nagyobbak lettek és aug. 7-én nyilt tenger közelébe vezettek. Aug. 15-én aztán elértük a tengert 78° 400 é. sz. és 616 k. h. alatt. Erre elhagyattak a szánkák is és csolnakokon utazva három nap múlva megláttuk Novaja Semlja északi fokát. Nasau foknál, a nélkül, hogy a régi élelmi depott érintettük volna, a part hosszában délre tartottunk és az admiralitási félszigetnél ismét szárazföldre léptünk. Miután Matoskinsár hiában lett kikutatva hajók miatt, aug. 24-én körülcsomnakáztuk Britvin fokot és Dunen öbölben egy orosz snoonerre találtunk. Visszatérve mindenki a legjobb egészségnek örvendett s’daczára, hogy a helyzet közben - közben kétségbe ejtő volt, jókedvű volt kiki. A legénység az egész utazás alatt kitünőleg viselte magát. A fogadtatás Norvégiában mindenütt a legszivélyesebb és legbarátságosabb.« A vidék. Mint magánúton értesülünk, Szathmár megyét melynek közgyűlése, ha jól tudjuk, épen ma 12-én van, nem igen zavarja a belügyminiszter hatóság-kikerekítési szervezete, s nem is keltött az fel ott nagy érdekeltséget. Az egy pár be és kiszögellő helységnek kicserélésére a megye körülbelül hajlandó lesz; Ugocsa megyének ide gravitáló részét pedig, ha e kis Lengyelország 3 felé osztása csakugyan megtörténik, szívesen fogadandja kebelébe. A »Debreczen« azon távirata mellett, melyben azt jelzi, hogy Tisza K . Kossuth nevezetes levelére válaszolni fog, a Hajdú kerületből is hoz egy táviratot, mely szerint e kerület a miniszteri tervet örömmel fogadja s elhatározta a Hajdumegyének Böszörmény fővárossal fentartását (talán sürgetését). Ugyan e lap hozza azt a hirt is, hogy Kabanváros egyhangúlag egy Debreczen székvárossal alakítandó uj megyéhez kíván csatlakozni. Ugyan ilyen tartalmú hirt hoz a »Debr. El.« a Nádudvaron folyó hó 8-án tartott népgyűlésből, hol Szabolcsmegye küldöttei megjelenvén, a város közönsége Lukács Dezső tolmácsolása mellett kijelenti, hogy e község egy újonnan alakítandó vármegyéhez, Debreczen központtal, kiván csatlakozni, s ha ez nem sikeríthető, inkább a miniszteri szervezet Kun megyéjéhez csatlakozik. A küldöttség elnöke Kállay Ákos a város ezen kérelmének jegyzőkönyvbe vételét megtagadta. Ezt már igazán nem tudjuk mi jogon ? Mert ha a községek akaratát jegyzőkönyvre sem veszik, akkor mire való a megkérdezés és a küldöttség ? - A bácsmegyei gazdasági egyesület, melynek már a közrészvétlenség mellett halálát jósolták, sept. 7-ki gyűlésében mégis megemberelte magát, s további fenmaradását kimondó, még pedig 6 fiókügyletre osztás mellett a megye 6 kerülete szerint. Az új szervezésre bizottság neveztetett ki Magyar Imre elnöksége alatt. Szégyen, sőt megmérhetetlen kár is lenne, ha egy oly hatalmas megye, melynek gazdasági ügyei az ország közgazdaságára nézve is oly nagy befolyással bírnak, közönyből, vagy, amint elnöke, Pál Antal jelzé, a politikai pártok torzsalkodása miatt, föladna ily roppant fontosságú közügyet. A megye értelmiségétől megvárja az ország, hogy a politikai nézetkülönbséget nem viszi le a társadalmi életbe, mielőbb-utóbb a nemzet elhanyatlására vezetne. Küküllő megye is megtartotta e napokban közgyűlését a hatósági kikerekítés tárgyában. Egyöntetű határozata az lön, hogy a megye épségben fentartása mellett írjon föl a miniszterhez. A föliratban e következő érvek vannak felhozva: a történelmi múlt, mely Küköllőt mint Erdély ősmegyéjének egyikét tünteti fel, mely politikai egységét Sz. István óta megtartotta; továbbá a megye területi egységét, mely beszögellések nélkül tömör és könnyen igazgatható egészet képez; végre a megye adózási viszonyait, mely szerint a megye a domestica részére engedélyezett 101/o-on kívül, még csak 21/10 0-ot venne igénybe. A felirat szerint a Nagy-Küküllőn innen eső következő helységek lennének a megyéhez kapcsolandók : Medgyesszékből: Nagy és Kis-Ekemező, Fekö-Bajom (Bázna), Bogács, Körözs, Völtz. Segesvárszékből: Pród, Nagy-Szőllös és Holdvilág, továbbá az eddig önálló hatósága Erzsébetváros (Ebesfalva) is. Az »Eger« sept. 10-ei száma dicséretes kivételt képez vidéki collégéi közül, amennyiben hasábjai nagy részét — igen helyesen — vidéke kebli ügyeivel tölti meg. A lap eleje felhívást intéz a megye bizottsági tagjaihoz, különösen a megye kikerekítésének s a székhely meghatározásának fontos kérdései miatt. Második czikke épen a székváros kérdésében polemizál Visontai Kovách Lászlónak a »Gyöngyös«-ben és Gyöngyös mellett írt czikkei ellen. Ezután a 14-én tartandó megyegyűlés 40 tárgyát sorolja fel. Végre negyedik rovata a heves megyei és jászkun gazda egyesület jegyzőkönyvét fejezi be, mely elég kedvező eredményt mutat. Hirfüzéréből érdekesnek tartjuk kiemelni, hogy az egri érseki uradalom a harkányvölgyi eliszaposodott tavat lecsapoltatta. Marosszék közgyűlése Maros - Vásárhelynek székhelyül megtartása mellett irt fel; megürült aljegyzői állomására Deák Lajos végzett jogászt (D. Farkas testvére) választotta. Szeged városa e hó 13-án tartandja közgyűlését, melynek nevezetesebb tárgyai : Miniszteri leirat a népiskolai tanítás és az iskoláztatás keresztülvitele tárgyában. A polgári fi- és leányiskola felállítását elrendelő közoktatásügyi miniszteri leirat. Vadász Manó tanfelügyelő megkeresvénye a felsőbb leányiskolának még ez év folyamán leendő felállítása iránt. A méter-rendszer életbeléptetése tárgyában javaslat. Szekerke József indítványa a katonai beszállásolás, mint köztehernek jövőben leendő mikénti kezelése tárgyában. Ugyan e városnak örvendetes haladását jelzi a »Sz. K.« a kérászutczai és Klauzáltéri építkezések által. Az »Alföld« Arad városának e hó 9-én tartott közgyűléséből a következőket emeli ki: Király ő felsége f. hó 21-kén ideérkezte alkalmából netalán teendő intézkedések végett egy bizottság küldetett ki polgárnagy ur elnöklete alatt. — Elhatároztatott, hogy a visszaélések meggátlása végett, mától kezdve az új színházépületbe bemenetel csak a főkapitánytól kapható engedélyjegy mellett történhetik. — Végül, hogy a legkellemetlenebbül érintvén városunk összes köreit azon szárnyaló hír, miszerint az itt állomásozó honvédzászlóaljat innen eltenni szándékoznak, miáltal a város a honvédség czélszerű elszállásolása s egyéb szükségletű fedezésére tett tetemes költségei kárba vesznének! Kristyáry Zsigmond indítványára elhatároztatott, küldöttség útján fölkérni József főhg. honvédfőparancsnokot s Szende B. honv. miniszter urat, hogy az illető honvédséget továbbra is városunkban állomásozni engedélyezze. Ugyancsak Aradról értesitnek, hogy a színház igen diszes fölszerelése már nagy részt készen áll s ünnepélyes megnyitását ő felsége a király ottléte alkalmával kívánják megejteni. Késmárk városa aug. 18-án tartott gyűléséből feliratot intézett a belügyminiszterhez, melyben előadván azon nézetét, hogy a jelen megyerendszer az autonóm élet kifejtésére és fentartására aristokratikus szervezeténél és választott tisztviselőinél fogva nem alkalmas; bár egy demokrat alapokon szervezendő megyével szemben ezt örömesí tenné, jelen esetben a beolvadás áldozatát meghozni teljességgel nem hajlandó s eddigi önállása mellett a következő érveket hozza fel. Miután a politikai jogok élvezésére a jogosultságnál a vagyonossági mellett, különösen a műveltségi qualificatióra fektetendő a fősúly ; e tekintetben a szepességi ötvenezer főt meghaladó városi polgári elem különös és kiváló tekintetet érdemel. Mert habár ezen nagyobb részben német eredetű polgárság nyelvére nézve nem magyar, mindamellett önző nemzetiségi törekvéseket soha nem táplált, és separatistikus nemzetiségi politikát soha sem űzött; sőt inkább ezt határozottan rászalva, a magyar nemzetiségnek mindenkor legőszintébb barátja vala, s a magyar elemnek államalkotó és intéző jogosultságát készséggel elismerve, ahhoz derűs és borús napokban mindég a legőszintébb testvéri indulattal ragaszkodott, s vérét és vagyonát édes odaadással áldozta, s áldozza jelenleg is a szeretett magyar haza köz oltárára. Ezen tekintélyes városi polgári elem tehát nem érdemlené meg, hogy egy czél és időszerűtlen, s a közvélemény által elitélt közigazgatási politikának feláldoztatva— egy természetellenes politikai coalitióba erőszakoltassék, s ez által életképes tovább fejlődésében meggátoltatva, a közös haza részéről eddig élvezett jóakaró indulat iránti boldogító hitében megingattassék ? Ami különösen szab. kir. Késmárk városa közönségét illeti: ezen ősrégi város tisztán német ajkú, de teljesen magyar érzelmű polgársága, büszkén tekint úgy a feláldozó hazafiság , valamint culturhaladási tekintetben múltjára, s jogosan hivatkozik jelenére is; s bátran kimondhatja azt, hogy mindazon anyagi és szellemi kellékekkel bőven rendelkezik, melyek a jelen körülmények között az önálló törvényhatósági jognak gyakorlására megkívántatnak. Ugyanis ezen város jól berendezett elemi iskolákkal és egy régi időtől óta híres tisztán magyar szellemű főgymnasiumrval bir - amelybe nagy számmal küldi a magyar alvidék növendékeit, s amelynek köszönhető, hogy ezen város polgársága átalában a műveltség és politikai érettség azon fokán áll, hogy e tekintetben a versenyt a haza legelőkelőbb városainak polgárságával is bátran kiállhatja, amit eléggé igazol azon figyelemre méltó körülmény is, hogy ezen város polgársága az országos politika terén is minden túlzó és veszélyes radikalizmust mellőzve, helyes politikai érzékkel az ország közjava előmozdítására irányzott józan demokrat irányú reform törekvéseket irta fel politikai zászlójára ; s a haza iránti kötelességeit államadójának pontos fizetése által és minden más irányban a legőszintébb készséggel és hiven teljesiti; s alkotmányos királyunk iránti lojalitásában magát senki által felülmulatni nem engedi. Hogy továbbá ezen városkereskedelem és ipar tekintetében is sok, nálánál nagyobb hazai városokat felülmúl, világos abból , miszerint egy jó hírben álló takarékpénztárral és bankkal, egy keményítőgyárral, és számos igen diszes detail kereskedési teleppel bír; s itt keletkezett az első magyarországi len és kenderfonodagyár is, e mellett már geographiai fekvésénél fogva gabna és transite kereskedés szempontjából is , melyet hires heti vásárai által közvetít, első rangú helyet foglal el az ország határszéli városai között, e mellett itt székel egy telekkönyvi hatósággal és 4 bíróval ellátott királyi járásbiróság, királyi adó és sóhivatal és pénzügyőri biztosság ; rendes községi katona laktanyával is bir, melyben egy egész zászlóalj katonaság van állandóan elhelyezve. Mert végre ezen város mint község is annyi vagyonnal bír, hogy az állami közigazgatás igényeinek saját tisztviselői által valamint eddig a legpontosabban megfelelt, úgy jövőre is kellően megfelelhet anélkül, hogy e miatt a város lakosait különösen megterhelni s községi pótadót kivetnie kellene és az államtól ezért csak legkisebb kárpótlást is nyerne. nyát előmutassa, miért is a t. honvédegyletek felkéretnek az ablirthoz (Molnár utcza 31.) fordulni, ki azokat a, legnagyobb készséggel posta fordultával elküldendi. Minthogy egy igazolvány csak egy személyre és vasútra oda és visszautazásra szól, a küldöttek száma az alálirattal közlendő. Az országos honvédgyűlés és gyászünnepély sorrendje: October 5-én. 1. A megérkező vendégeő fogadása az indóháznál. 2. Ismerkedési estély a »Vasszálloda« étterűjében este 10 órakor. r. . )ct°ker 6-án. 1. Riadó reggeli 6 órakor. 2. Gyülekezeti helyiség reggeli 8 órakor a városliget nagy termében , kedvezőtlen idő esetében a lyceuszi tornahelyiségében. 3. Bevonulás a gyászmise helyére. 4. (ryászmise reggeli 10 órakor, emlékbeszéd. 5. Nagygyűlési előértekezlet a megyeház termében délutáni 5 órakor. p. Színházi díszelőadás az uj színházban este 7 órakor. October 7-én. 1. Országos honvédközgyűlés reggeli 9 órakor a városliget nagytermében. 2. Diszebéd délutáni 2 órakor. Budapest, September 6-án. Az országos honvédegylet központi bizottmány megbízásából • Krivácsy József, ezredes. Felszólítás az 1848/ki honvédegyletekhez. Tisztelt bajtársak! A múlt évi országos honvédgyülés egyhangú határozatánál fogva az idei honvédgyülés f. é. October hó 6-án Aradon fog megtartatni. A kitűzött határnap egybeesvén a 13 aradi vértanú negyedszázados évfordulójával, határozatta jön, hogy ez alkalommal a kegyelet adóját rójjuk le azoknak, kik a magyar nemzet függetlenségi harczában dicsteljesen közreműködve, a győzelem babérját nagy tetteik virágaival éiték, és kik a haza függetlensége és államiságának életükkel áldozván ragyogó példák gyanánt tündökölnek az utókor előtt! Vértanúink dicső kimúlásának emlékére tehát gyásztisztelet lesz Aradon, melyre nézve felkérjük bajtársainkat minél számosabban megjelenni, hogy megemlékezésünk annál tömegesebben s fényesebben nyilatkozzék. Az aradi honvédegylet szállásolási bizottsága a városi hatóság és polgárok szíves közreműködése mellett az ünnepélyre érkezők elszállásolásáról gondoskodni fog, miért is felkérjük az aradi honvédegyletnek mielőbb azon honvédbajtársaink névjegyzékét elküldeni, kik oda elmenni szándékoznak. A vaspályával érkezők jelentkezzenek a szállásolási bizottságnál az indóháznál, a kocsin érkezők pedig a főkapitányi hivatalnál. Az egyes vasúttársulatok, igazgatóságaihoz kérvények benyújtottak dísmérséklet, illetőleg féláru jegyek kiadása végett, s minthogy a honvédegyletek küldöttjei már több ízben részesültek ezen kedvezményben, reményünk van, hogy az idén is ezt elérendjük. Minden egyes esetben szükséges azonban, hogy e kedvezményt igénybe venni akaró igazolva KÜLÖNFÉLÉK. Hogy a magyarság a katonai előléptetéseknél a közös hadseregben minő mellőztetés tárgya, kivált a felsőbb fokozatokban, az oly átlánosan ismert dolog, hogy felesleges rá szót vesztegetni. De hogy e mellőzés a legkisebb minutiák közül is mily rendszeresen űzetik,arról mégsem volt eddig fogalmunk. Most erre is jutott egy frappáns példa tudomásunkra. Egy magyar ember — kinek nevét megfogható okokból elhallgatjuk — tizenhét évig szolgált a közös hadseregben mint altiszt, tehát kiszolgálta a kettős capitulatiót, mely tudomás szerint 16 év. Később számtiszt lett egyik magyar minisztériumban. Öt gyermeknek lévén atyja, kik közül a legidősebb fiú 10 éves, kitűnő tanuló, csekély fizetéséből gyermekeit kellőleg nem neveltethetvén, eszébe jutott a katonai ösztöndíjakra fennálló legmagasabb utasítás, melynek 3 §. e. pontja akkér intézkedik, hogy alacsonyabb katonai ösztöndijakra joga van az oly udvari és állami hivatalnokok fiainak, kik azelőtt mint helyettesek a kettős capitulatiót — 16 évet — kiszolgálták. Erre támaszkodva folyamodott a hadkiegészítési kerületi parancsnoksághoz s az a rendben talált okmányok alapján az 186■*/,-,ki tanévre előjegyzésbe is vette a fiút, mint az alsóbb fokú ösztöndíjra jogosultat s a katonai intézetbe fölvételre alkalmast. Erre aztán a főparancsnokságtól egy újabb határozat érkezett, melyben a kerületi parancsnokságnak meghagyatik, hogy a fiút az előjegyzésből törülje ki, miután atyja mint számtiszt a polgári államhivatalnokok kathegóriájába tartozik,s mint ilyen nem tarthat igényt arra,hogy fia katonai ösztöndíjat nyerjen. — Ha meggondoljuk, hogy ez ösztöndíjszabályzatban nem létezik különbség katonai és polgári államhivatalnokok között, hanem e kifejezés használtatok »Hof- und Staats- Bedinstete«, — akkor ehhez a közleményhez nem szükséges kommentár. Vajon van-e az ilyesmiről tudomása a honvédelmi minisztériumnak ? — Az országos nőiparegylet fonodájában a beiratások az egylet helyiségében (Üllői út 1. sz. 2. emelet) már megkezdődtek. Felvétetik minden a teljes elemi osztályt bevégzett legalább 12 éves leány. Tandij havonként 2 ft, azonban egyeseket az igazgatóság a tandíj fizetése alól felmenthet. Az alsóbb osztályokban kiválóan elméleti tárgyak, rajz s kézimunka taníttatnak, a felnőttek számára azonban külön tanfolyamok is nyittatnak az egyes iparágak s szakismeretek elsajátítása végett. Iskolai bizonyítványnyal nem bíró leányoknak felvételi vizsgát kell letenniök. Ezen intézet a legszebb s leghasznosabb irányú tanintézetek közé tartozik s ezért óhajtandó, hogy a közönség melegen felkarolja. A vidéki növendékek számára bennlakást az egylet még nem adhat, azonban a városban ellátásukról lehetőleg gondoskodni fog. — A »Képes Néplap és Politikai Híradó« czimü néplapot igen gyakran melegen ajánlottuk a közönség figyelmébe s ezen ajánlatunkat most sem vonjuk vissza, miután ezen legolcsóbb lap valóban nagy tapintattal van szerkesztve. Azonban sajnálattal vettük észre a legutóbbi számból, hogy a hirdetések közt Boldt egészségi labdacsai s mindenek felett Orlice szédelgős hirdetése is benn van. Más lapokban is határozott hibának tekintjük az ily hirdetések megengedését, azonban a legelterjedtebb néplapnál ez valóságos bűn. A »Képes Néplap« kiadóhivatala nem érti saját javát, midőn egy pár forintért saját vállalatát kockáztatja. Legczélszerűbb volna, e hirdetési rovat superrevisioját a szerkesztőre Nagy Miklósra bizni, kiről feltételezzük, hogy a népre veszélyes szédelgéseknek nem fog tért engedni. — A balatonfüredi » Szeretetház «ra egy budapesti ügyvéd névtelenül 500 frtot adományozott, melyért ezen úton mond hálás köszönetet az igazgatótanács. — A rókuskórházban meglátogatta ma dr. Váry Szabó, pestvidéki királyi törvényszéki orvos dr. Poórt és dr. Gebhardtot azon okból, hogy az újvilágutczában levő pestvidéki kir. ügyészség börtönhelyiségeiben elhelyezett 8 himlőben szenvedő rabok a közegészség érdekében a rókuskórházba tétessenek át. Dr. Gebhardt arra azon felvilágosítást adta, hogy a miniszteri rendelet értelmében csak a tolonctok helyeztetnek el, és a rabok már azért nem vehetők fel, mert nem is illenék, hogy a rabok becsületes betegekkel egy fedél alá helyeztessenek. (?) Dr. Poór odanyilatkozott, hogy az igazgatóság maga ezen ügyben önállóan nem intézkedhetik, mert a dolog egészen új intézmény lenne, és a rókuskórház a fegyházi ügyekkel eddig nem áll összeköttetésben. Mindenekelőtt szükséges lenne, hogy a közegészségügyi bizottmány nyilatkozzék, azután a városi tanács véleményt adna, és a közgyűlés határozna. Az ügynek végre a belügyminisztériumhoz is kell jönnie, mert valóban intézkednie kell ily esetekre nézve, mikor a fővárosban a börtönhelyiségekben járványok kiütnek. Dr. Gebhardt azon tanácsot adta, hogy bérelje ki e czélokra a kir. főügyészség az úgynevezett omnibusféle épületben levő termek néhányait, ki a tanácsot, mig az ügy véglegesen eldöntetik, el is fogadta, így az egész ügy most elvi kérdés lett, és a kellő lépések az illetékes helyen meg fognak tétetni. — Munkácsy Mihálynak »Tépéscsinálók« és »A bennmaradók« czimü művei Kollarz által kőre rajzolva Deutsch testvérek műintézetéből most került ki; Kollarz rajza eléggé sikerült és kifejező. Eszmetársulat utján megemlítjük, hogy Munkácsy nem tartja előnyösnek a fiatal magyar festők eredetiségére nézve, hogy mindannyian Münchent keresik föl s kijelenté azon óhajtását, bár egy-kettő Párist is igyekeznék fölkeresni,ahol ő hajlandó lenne az illetőket minden tőle telhető támogatásban részesíteni. — Miért világit a korhadtja? — Ezen tüneményt eddig úgy magyarázták, hogy fölvették, miszerint a rothadás alkalmával sajátsángos égési folyamat megy végbe, amely ezen világi"