A Hon, 1874. október (12. évfolyam, 224-250. szám)

1874-10-15 / 236. szám

tulajdonított el, kimondják, hogy azon okmá­nyok nem egyebek, mint Bismarck említett levelei, melyeknek czéljuk volt kimondani, hogy Arnim gróf semmi tekintetben sem felelt meg missiójának. Ezen leveleket, melyekre Arnim sajátkezű­leg írott magánlevelekkel felelt, magánleveleknek tekintette s megtagadta azok kia­dását Bismarck részére, mert Arnimnak azokra mint »pieces justificatives«-re szüksége van. Nem vonako­­kodott azokat a bíróságnak kiszolgáltatni, sőt kijelen­tette, hogy saját védelme tekintetéből elő fogja ter­jeszteni, habár jogot tart hozzájok s e jogot polgári per utján keresni is fogja. Mindaz, a mi a gróf azon szándékáról monda­tik, hogy azon iratokat közzé akarja tenni, semmi által sincs igazolva. Minden esetre köz­zé fognak azok tétetni de Arnim gróf hibáján kivül és akarata el­­lenére. Sepsi-Szent-György, okt. 11-én. (A háromszéki honvédszobor leleplezése.) Mintha csak az ég is meggyászolni kívánta volna porladozó testvéreinket, sirt! Péntek óta sza­kadatlanul hullott az eső. Ez azonban nem akadá­lyozhatta meg az ünnepélyben résztvevő közönséget, mely hullámzó tömegekben állta körül a még lepel alatti emlékszobrot. Délelőtti 10 órára volt kitűzve az ünnepély kezdete. Az ég derülni kezdett, megállott az eső, a város összes harangjai zúgni kezdettek, a mozsár ágyúk megszólaltak, és megindult az imposáns menet a szék házától a szobor felé. Legelől ment a székzászlóját magasan lobogtat­va egy 1848-iki rokkant honvéd, két volt bajtársa kí­séretében. Ezeket követte kilencz fejérbe öltözött le­ány virágfüzéreket tartva kezeikben. Ezután jött a papság teljes ornátusban; hon­véd- és közös hadseregbeli tisztek ; az alispán vezeté­se alatt a közigazgatási tisztviselők, a királyi törvény­szék, városi tanács tagjai, az orvosi, ügyvédi kar és nagy számú vidéki birtokosság és városi előkelő pol­gárság. A székház kapujától az ünnepély­helyiségig két oldalon sorfalat képeztek az ipar­társulatok, a tanulóifjúság és a leányiskola tagjai szebbnél-szebb zászlókat lobogtatva. Amint a menet a szoborhoz érkezett, a három volt honvéd a rácsozaton belől a szobor talapzatá­nál fennállva maradt, szembe a papság foglalt ál­lást. A dalárda énekelni kezdette a szózatot, majd csakhamar újra meghúzattak a harangok, megszólaltak a mozsárágyak, és mire a szobor le­­lepleztetett, a helybeli plébános Molnár Mihály által a szokott ünnepélyességet beszenteltetetett. A kíséretben volt leánykák pedig siettek azt virágfüzéreikkel feldiszíteni. Ezután a­ helybeli Zenekar a sz­éphymnust játszot­ta, és evvel kezdetét vette a szónoklat. Első szónokolt az unitárius esperest Kis Mi­hály, őt követte a helybeli ev. ref. leszkész Göde Károly egy kitűnő alkalmi beszéddel és végezte a román lelkész Popovics Elek egy tiszta magyar­sággal előadott imával. A szónoklatot pedig bezárta N­a­g­y Sándor volt honvéd tüzérhadnagy élénk színekkel festvén az átélt catastrophát. — Sok szépet mondott igaz — de elvérzett bajtársai ha megszólalhattak volna aligha megelégedtek volna vele. Nagyon is meg­látszott rajta hogy a jelenben, mint pap többet bajlódik a bibliával mint a kardal és politikával. Hanem kétségenkivü­l megelégedést leltek volna a Rákóczy indulóban, melyre midőn a czifzány reáhúzta, a közönség meghatott lelkesedéssel kezdett oszolni, és ezzel a leleplezési ünnepélynek is vége volt, — már tudniillik a c­eremoniális ré­szének, mert elkövetkezvén az ebéd ideje, számosan összegyűltünk a városház nagy termeiben rendezett diszebédre, a­hol csakhamar megindult a pohárkö­szöntések árja. Ezek közt Forró Ferencz alispán a király­ért, Vajna Tamás törvényszéki elnök József főher­­czegért, Vida Dániel árvaszéki elnök az emlékszo­borra adakozókért, Révay Lajos lelkész a jelen hon­védekért, Küm­le József ügyvéd a hazáért és Jókai Mór képviselőért, Gyárfás Imre Deák Ferenczért ürítettek poharat és az illető szónokok indítványára József főherczegnek, Deák Ferencznek és Jókai Mór­nak az »É 1­j­e­n« azonnal táviratilag meg is kül­detett. És hogy semmi se maradjon el, est­e 9 órakor begyű­lt a fiatalság a tánczterembe és vigan járta reggelig. A tánczestély tiszta jövedelme a szobor még fedezetlen költségeinek törlesztésére fog for­­ditatni. r. 1. láttak. Cornbutte Lajos Penellannal járt a hidon s kérdé tőle, hányadán vannak a tüzelő szerekkel. »A szén rég elfogyott, felelt Penellan, s már­­már utolsó fakészletünkhöz nyúlunk! — Ha nem birunk e hideggel, szólt Corobutte Lajos, elveszünk! — Van még eszköz, szólt Penellan, elégetjük, a­mit elégethetünk, hajónkból, a sánczdeszkázatból egész a víztartóig, s szükség esetén összerombolhat­­juk az egészet is, s kisebbet csinálhatunk. — Ez csak végső eszköz, felelt Cornbutte La­jos, alkalmazásba venni pedig csak akkor lehetne, ha embereink egészségesek; pedig, tévé hozzá lassú han­gon, erőink fogynak, elleneinkéi pedig növekedni lát­szanak. A­mi elég rendkívüli! — Igaz, felelt Penellan, s nem tudom ha éj­jel nappal nem őrködnénk, mi történnék velünk. — Fogjuk baltáinkat, szólt Cornbutte Lajos, szerezzünk fát.« Daczára a hidegnek, mindketten kimentek a sánezdeszkázatra s levagdaltak minden fát, a mi nem volt elkerülhetlenül szükséges a hajóhoz. Azután visz­­szatértek ez uj készlettel. A kályha újra befüttetett s egy ember résen maradt, nehogy elalugyék. Cornbutte La­josnak s társainak mindig ugyan­csak szemeseknek kelle lenniök. Közös életük sem­minő részletét sem bízhatták elleneikre. Elhalmozva mindenféle házi gonddal, erőiket nagyon kimerülni érték. Cornbutt­e Jánoson kitört a skorbut s ő tür­­hetlen fájdalmakat szenvedett. Gervique és Gradlin szintén úgy látszott,hogy­­ bajba esnek. A czitromlé­­készlet nélkül, melylyel bőven el voltak látva,e szeren­csétleneket egyszerre leverték volna a szenvedések lábukról. Nem is kímélték tehát tőlük e hatalmas gyógyszert. De egy reggel, január 15-én, midőn Cornbutte Lajos lement a hajófenékre, hogy uj czitrom kész­letet hozon fel, elnémulva borzadt, midőn látá, hogy a szekrények, melyekben a czitrom volt, eltűntek. Penellanhoz rohant,s elmondta neki az uj szerencsét­­lenséget.Tolvajság követtetett el, s a tetteseket nem volt nehéz kitalálni. Most már tudta Cornbutte La­jos, miért volt oly szilárd ellenséges egészsége. Az ő emberei most már nem voltak oly erősek, hogy visszavehessék tőlük e készletet, melytől pedig az ő és társai élete függött. Cornbutte Lajost, most először, mély s néma kétségbeesés fogta el. (Folytatása következik.. KÜLÖNFÉLÉK. — Jókai a külföldön. Dr. Schmidt Julian a szt.-pétervári német lapban hosszabb czik­­ket irt Jókainak — épen most német fordításban megjelent — »Kőszívű ember fiai« s »Eppur si mű ö­vé« czimü regényeiről. E czikkek folytán írja a »P. Napló« már két orosz kiadó ajánlkozott Jókai regé­nyeinek orosz nyelven leendő kiadására. A »Spe­­nersche Zeitung« legközelebb Bauer Brúnótól hozott hosszabb czikket: »Walter Scott, Scalfield und Jó­kai«, ezennel valamint a »Schlesische Zeitung idei 233, 235 és 235. számában »Genrebilder aus der Urwelt« czimmel mutatványokat a »Fekete Gyé­mántokból.« — Farkas Béni és társai bűn­­perében a 3. vásárhelyi törvényszék a követ­kező ítéletet hozta: Farkas Bénire az életfogytiglani börtön. Krochmanlich Hermannra a kötél általi ha­lál, azonban a védő Kuti által kért fölterjesztéssel ő felségéhez megkegyelmezés végett a brdtts. 293. §. alapján. Fisch Jakabra az élethossziglani börtön. Roth Jakabra életfogytiglani börtön. Ungvári Fe­­renczre két évi börtön, hetenként egy napi böjttel súlyosbítva. — Némethi Zsigmondra 20 évi bör­tön, hetenként egy napi böjttel súlyosbítva. — Rosenfeld Gros Mendelre húsz évi börtön , he­tenként egy napi böjttel súlyosbítva. — Hersch Abzugra tizenöt évi börtön, hetenként két napi böj­tel súlyosbítva. Olcsó Antalfi Jánosra nyolcz hónapi börtön, hetenként egy napi böjttel súlyosbítva. Far­kas Izsákra hat hónapi börtön. Smietz Markusnéra nyolc­ hónapi börtön. Rosenfeld Marira három hó­napi börtön. Grünfeld Katira öt hónapi börtön. Sil­bermann Mózesné, Horváth Máriára három hónapi börtön. Silbermann Mózesre három hónapi börtön. Újházi Nagy Györgyre két hónapi börtön. Somodi Miklósra két évi börtön, hetenkét egy napi böjttel súlyosbítva. Weinberger Józsefre hat­ évi börtön, he­tenként egy napi böjttel súlyosbítva. Weisz Jakabra egy évi börtön, hetenként egy napi böjttel, súlyosbítva. — Hullaégetés. F. hó 9-én Drezdában egy angol nő tetemét égették el. Ez volt az első em­beri hulla, a mely Siemens kemenezéjében elégettetett. Lady Dilke elhalálozván Londonban, végrendeleté­ben kikötötte, hogy elégettessék. A végrendelet vég­rehajtója, az elhunytnak sógora, erre a drezdai ha­tóságtól engedélyt kért, mit ki is nyert azon kije­lentés mellett, hogy ez elégetés »tudományos kísér­letnek« tekintetik. Az elégetésnél jelen volt a drez­dai rendőr­főnök, több városi tanácsos, a főorvos és a végrendelet végrehajtója. A kemencze szerkezetét és az elégetés módját már ismertettük. Tiz perczre rá, hogy a hulla a kemenezébe tétetett, az izmok már leváltak és alig húsz perczre rá a csontváz pusztán állt és bomlásnak indult. Az egész műtét 75 perczig tartott, a­ visszamaradt hamu hat fontot nyomott és egy hamvederbe gyüjtetett. — Leánykereskedés. Galacról írja, egy utazó, ki Sulinából jött hogy egy gőzhajón a napokban 26 fiatal magyar nőt szállitottak Kon­­stantinápolyba vagy még inkább hiszi, hogy Alexan­driába. Közülök, a­kik a hosszas útra menni nem akartak, sírásra fakadtak, a fedélzetről azonban rög­tön a hajó belsejébe szállíttatván le, bezárattak. Egy pár többször megkísérlette még azt is, hogy a folyamba ugorjék, a­mi ugyan nem sikerült. Nem ritka eset az ilyen. Naponként megy még most is az ily üzérkedés. — A kolozsvári lóverseny második n­a­pj­a od­ 11-én élénkebb részvét mellett folyt le az elsőnél. Az idő kitisztult s két óra felé már szá­mos főúri fogat és fakó szekér robogott a versenytér­re. A páholy és zártszéki sorok között azonban fel­tűnő hézagok mutatkoztak s mint a »Kelet« írja, ál­talán a polgári osztály sokkal nagyobb számmal volt képviselve mint maga a főúri körök világa. A gyep hőse most is br. Wesselényi Béla lett, kit a közönség rokonszenves éljenekkel kisért. A 3 mrld. távolnyi »Erdélyi díjra« br. Wesselényi Béla és gr. Bethlen Károly indultak, amaz Etelkával, ez Aliceal lépett sorompóba. Etelka gyönyörű futamban ’­, Miroszszal előzte meg versenytársát. A tétversenyben három űrlovar szállott síkra, u.m. gr. Teleky Géza »Lilán«, br. Bánffy György »Charley-n« és br. Wesselényi Béla »Lobelián.« Szép párhuzamos futásban elsőnek érkezett Lobelia, 2-diknak Lila, 3-diknak Charley. A vadász-akadály-versenyre kitűzött 500 írtért b. Wesselényi egyedül jelentkezvén a tribune előtt, a dij minden futtatás nélkül övé lett. Az egyleti 50 aranyra hárman pályáztak : u. m. gr. Festetics Pál » Kedvencz«-czel, br. Wesselényi Béla »Boulotte«­­val és gr. Bethlen Károly »Pillangó«-val. A pálya kezdetén »Kedvencz« vezetett. »Roulotte« átvette, az utolsó fordulónál azonban a »Kedvencz« újra visszaszerze az elsőséget s nyertes is lett. „A földmű­vesek versenye érdekes képet nyújtott. Öten indul­tak , nyertesek a tegnapelőtti verseny hősei: Gálffy, Waller, és Czifra. Az 500 arany államdíjért Wesse­lényi, gr. Nádasdi F. és gr. Szapáry I. versenyeztek, amaz »Prince Páris«-val, gr. Nádasdy Babérral, gr. Szapáry Verbénával. A turf eleén Verbena vezetett, az utolsó fordulatnál azonban »Babér« elsőnek szök­tetett elé, elsőnek érk­ezett be, egy lófejjel előzve meg Princet. Wesselényi óvást jelentett be »Babér« elle­nében. A vigaszversenyre ketten jelentkeztek. Gr. Festetich Pál és dr. Wesselényi Béla. Előbbi Virgi­­nián, utóbbi Fireboaton. Párhuzamos futás után az utolsó kanyarulatnál Virginia megelőzvén pályatár­sát, a vigasz neki jutott osztályrészül. — Előkelő váltóhamisító. A mostoha anyagi körülményeket, másrészt pedig az erkölcsi süllyedést mi sem mutatja inkább, mint ama szomorú esemény, hogy aránylag rövid idő alatt há­rom váltóhamisítási eset fordult elő oly körökből, honnét azt legkevésbé lehet­ várni, s mely minde­nütt méltán botrányos visszatetszésre talált. E há­rom eset volt a Szalay, Reviczky, legutóbb pedig a Karlovszky-féle. Karlovszky Gusztáv királyi táblai biró váltóhamisítási esetét ma tárgyalta a pesti kir. törvényszék. Mirth Antal elnök 10 órakor az elnöki széket elfoglalván, a tárgyalás megkezdődött. Mi­után e tárgyban több bűneset fordul elő, ezek egyen­­ként tárgyaltatnak. Az első egy 550 írtról 3 havi határidőre kiállított váltó, melyen, mint kiállító, Tóth István szerepel, ki tagadja, hogy az aláírás az övé. Karlovszky elismeri, hogy az aláírást hamisí­totta. A második eset egy 1000 forintos vál­tóra vonatkozik, mely szintén három hónapra lett kiállítva ugyancsak Tóth Istvánnal, mint kibo­csátóval. Tóth István ezen aláírást sem ismeri el sa­játjának. E váltó mellett egy levél is fordul elő, ál­lítólag ugyancsak Tóth István által írva, s e levél kíséretében küldötte volna a váltót Karlovszkynak. Tóth István e levelet is hamisnak mondja. Vádlott elismeri, hogy mind a váltón hamisította az aláírást, mind a mellette levő levelet ő írta oly czélból, hogy ennek segélyével a váltót annál előnyösebben értéke­síthesse. E váltó teljesen sohsem lett értékesítve. Grünfeld Miksa első ízben 100 frtot, majd később 250 frtot adott Rainer Hermannak, kire Karlovszky a váltó értékesítését bízta. Ez összegből azonban vádlott mindössze 100 forintot kapott. A harmadik vád 2300 frtos váltóra vonatkozik, mely összegből vádlott javára 2176 frt lett értékesítve. Vádlott be­ismeri, hogy e váltókon ismét Tóth István, valamint testvérje Karlovszky Lajos aláírását hamisította. A negyedik vád 200 fitos váltóról szól Karlovszky La­jos által aláírva. Vádlott ez aláírás hamisítását is elismeri. Az ötödik vád egy oly vátót illet, mely állítólag csak 150 írtról lett kiállítva ifj. Papp Jó­zsef és Kránitz Ferencz urak által, azonban vádlott ezt 550 frtosra hamisította. Vádlott ezt határozottan kétségbevonja, s állítja az aláírások valódiságát. Papp J. elismeri, hogy ő vádlott részére csakugyan írt alá váltót, de csak 150 írtról. Kranitz az első vizsgálat alkalmával, esküvel állítá, hogy ő vádlott részére 550 fotos váltót soha sem írt alá, azonban az aláírást nem állíthatja határozottan hamisnak; a jelenlegi tárgyalás alkalmával azt állítja, minél to­vább nézi a váltót s az aláírást, annál határozottab­ban meri azt hamisnak mondani. Még két váltót mutat fel, melyek szintén csak egyenkint 100—100 írtról szóltak, de vádlott által 600— illetőleg 700 írtra hamisittattak. A törvényszék, itt uj bűnesetek fönforgását látván, ez irányban pótvizsgálatot ren­delt el, melynek foganatositásával Bernát albiró urat bízza meg. — Rablóbanda. Folyó hó 4-én éjjel, mint nekünk Írják, Blasskovich Ernő tápió-szent­­mártoni tanyáján az ispánt három fegyveres rabló, kik egy pár nap óta azon a vidéken csavarogtak, megrabolta. Zlinszky Károly pestmegyei csendbiztos ezen esetről folyó hó 5-én értesülvén, azonnal a rab­lók keresésére indult, s azok közül kettőt, Füle Sán­dort és Máté Józsefet folytonos nyomozás után, más­nap reggel Nyáregyházán elfogta. Ha minden ily csendbiztos ily fáradhatatlan buzgalommal teljesíte­né hivatalos kötelességét, akkor nehezen történnék meg az, hogy némely rablók hónapokon keresz­ül szabadon folytatják garázdálkodásaikat. A rablók most a nagykátai kir. járásbíróság fogházában van­nak letartóztatva, s kihallgatásuk folytán az tűnt ki, hogy idáig a Mátrában tanyáztak. Tehát nem is holmi kaperabetyárok, de szervezett rablóbanda tagjai. Irodalom. — Nevezetes irodalmi újdon­ság. Ráth Mór megszerezte azon nagyszerű tudo­mányos vállalat magyar kiadás jogát, mely »n­e­m­­zetközi tudományos könyvtár« czim alatt egyszerre hat nyelven s a legjelesebb írók által írott műveket tartalmazva jelenik meg Európa mű­veltebb országaiban. E művek a társadalmi és ter­mészeti tudományok köréből a legnevezetesebb tudó­soktól eredő tudományos jellemű, de minden műveit ember által megérthető előadási munkákat tartal­maznak. Az eddig megjelent műveken u. m.: Tyn­­dalltól (a víz és alakjai, mint felhő, folyó, jég, jég­mező), Schmidtől (a leszármazási tan és a Darwiniz­­mus), Baintól (Lélek és test), Bagehottól (a nemze­tek eredete) sat. Kivül a kilátásba helyezett munká­kon is különféle nemzetek legkitűnőbb nevei (Hux­ley, Quetelet, Virchow) díszlenek. Mi már ezen nagy­szerű vállalat megindulásakor figyelmeztettük az akadémiát, hogy annak kiadási jogát megszerezze, azonb­an az akadémia e tekintetben semminemű lé­pést sem tett. Örvendünk, hogy Ráth vállalkozott ezen oly fontos kiadásra s őszintén óhajtjuk, hogy e vállalata a magyar tudomány tetemes hasznára fé­nyesen sikerüljön. A Magyar tisztviselők országos egyesülete Balázs Sándor »Posta, és távirdai köz­löny« czimü lapját sajátjává vállalván, ezen lap f. hó 18-kától kezdve »M­agyar tisztviselő« czim alatt fog nevezett egyesület közlönye gyanánt megjelenni. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Hon“ magántársürgönyei.“ Pária, oct. 14. Drome, Oise és Seine megyék választói november 8-ára képviselőválasztásra hivat­tak egybe. — Santanderből ismét több carlista cso­port meghódolásának híre érkezik. Durango, Guaer­­nica városok Don Carlos ellen nyilatkoztak. Hendaye okt. 14. A múlt éjjel 6 Krupp-féle ágyút, 3000 darab Wenczel-féle puskát és 30,000 darab töltényt raktak ki partra és átadták a car­­listáknak. Washington, okt. 14. Ohio államban a de­­mokraták a tegnapi congressusi választások alkal­mával több szavazatot nyertek. Indianában a repub­likánusok maguknak tulajdonítják a többséget. Io­­wa államban az eddigi többség megfogyott. Madrid, oct. 14. Az ampostai helyőrség a car­­listák két támadását visszaverte. B­é­c­s , oct. 15. (Megnyitás.) Hitelrészvény 240.50. Magyar földhitelintézet 76.25.Angol-magyar 233.—. Ang­.Ausztriai 156.—. Magyar hitelrészvény 135.75. Franco-magyar—.—. Napoleon d’or —.—. BÉCSI TŐZSDE. October 14. A. Államadósság 1OOfrt. EgyiSIU Járadék, Jegyekben máj.—nov. — pro. , „ „ febr.—ang. 5 pro. „ , «Altban Jan.—Jul. 5 pro. . .. april—pet. 5 pro. 8ouskii.il 1839-bíl egén sorij. p. p. . , 1839-bíl 9tSd . , . . , 1864-bíl *50 frtos 4%„ . . . 1880-ból 600 . 5%. . . , 1880-ból 100 . 5%. . . , 1884-ból 100 ........................ Csupt JáradókJogy át líra................... AUam Joenági jelzálogleró* 1*0 frt 5% ■ B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Onhorssági ft9/1 Bukovinai ft . Gácsországi .......................................... Krajnai, karinthiai és tengerraelléki 5% Horvát*tótországi 6% Morvaország­ Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tireli Temuri Bánság »»/. ii »V. Temp.i 1867-dikt­aoreolás záradékkal Magyar 6.......................................... . 1887-diU eenelási járadékkal C. KAs közkölcsönök. i eaabályeaáel Ifi/, 100 frtoa . . Magyar vaentl 100 frt (100 frank) &•/, QAmOrf lálogloTél V/0 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . . . 60 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1875 10 L. . 1871-kI 8 mIL 5»/„ .... , 1875-iki 5.4 mii. 5% . . . . sxólódexama-válttág 100 frtoo tee» Tárod­ g*/„..................................... Tárák Tarád 400 frank................... . . 148 frank bellt. . . . •%­D. Bankok részvényei. Angel osztrák bank 100 frtos 110 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt, 40%­­ . Osztrák földhitelintézet 100 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 100 frt. 50 . • Keren k. és ipar hi­telin­tés. 160 frt . . • Magyar ált. hite­ let 500 frt................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . • Aleó-ecsztriai leszámítoló bank 500 frt Fraeco-pszk­ilumacy. 100 frank 51% • fwMMMtr. 110 M....................... . Adva Tartva 69 95 69 95 73 80 7* 80 170 — 240 - 100 — 107 65 111 80 1*2 75 25 75 120 60 9* 60 81 25 81 50 86 50 79 75 95­­ 98 94­­94 25 74 25 93 50 76 — 76 75 77 — 78 — 97 50 97 40 80 15 80 50 89 50 55 75 156 50 33 — 112 — 76 60 241 — 231 50 910 — 129 — 62 — 70 05 70 05 73 91 73 70 175 — 144 100 50 107 85 111 — 133 — 26­­ 121 59 — 81 75 81 90 80 25 96 — 98 50 95 — 74 75 77 — 76 25 77 50 70 50 98 — 97 80 83 75 81­­80 75 50 — 157 - 33 60 114 — 77 — 241 25 222 — 930 — 131 — 62 50 Franco-magyar 200 frt .... Haza életbiztosító és hitel 200 frt Magy. árt. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank................................ Unicbank 200 frt....................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 100 frt............................ Albrechtpálya 200 frt..................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. . Erzsébet-pálya 200 frt p. p............................ Eperjes-tarn­ovi 200 frt.................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. . . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst .... Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p..................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt................... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . . Osztrák-északnyugati 200 frt....................... a „ (Lit BJ 200 frt ... Rudolf pálya, 200 frt ........­­Első erdélyi pálya 200 frt ezürt .... Állampálya 200 frt .. ................................... Déli pálya 200 frt ...................................... Tiszai pálya 200 frt . . . .................... Bécsi Tramway 200 frt................................. Magy­ar-gácsorsz­ági első pálya 200 frt . . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . . a keleti­ pálya 200 frt............................ a nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt. F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% . . . 33 éves visszafizetés 5%­­ . Cseh jelzálogb. 5%............................. Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás . . . . o. o. 50/o................ Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% . . földhitelintézet 1 5%/,% • . kereskedelmi bank »3 év jelaárosbank 5%%. &• Elsőbbségi kötvények* Alföld-fiumei pálya 100 frt ezüst 5% . . . Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% .... Egyes, magyar gözhajózási 100 és 200 frt . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . . • . 300 frt e. 5% • . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt....................... . , 1862-iki................................. a a 1869-iki................................. a a 100 frtos............................. Eperjestarnoki 300 frt Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. . . a a . 100 frt O. e. . . » „ . . 100 , ezüst 5®/# . Ferenci József , 100 ........................ Pécs-barcsi­­ 100 , ezüst . . Károly­ Lajos „ 300 ......................... . . IL ktb.............................. a a III. . . . 1801 . . . » n YI. a • • • 100 ... Ka*na oderbergi 200 frt....................... Lembergi-czern.-Jassyi pálya 800 frt ezüst . « 1 . . I. kab. 1865 • ■ ■ • II* a 1867 • ■ • « m. a 1868 • see IV. a 187» 1 Adva Tartva 81 25 81 75 _ 982 —984 — 125 50 126 — is? *1. 131 75 115 —115 50 473 -476 — 193 7ft 194 — 19*5 —1930 — 187 -188 — 240 25*10 75 146 50 146 75 149 75150 — 451 -452 -160 75161 50 72 — - O _ _ V 153 •-153 50 308 503 9 -140 —140 50 126 25 196 75 115 50 120 -56 — 57 — 134 25 134 75 94 — 95 — 87 — 88 — 80 50 87 — 93 80 93 9.­ 85 50 86 — 88 — 86 25 87 *5 ------70 60 77 — 81 50 81 75 — 74 — 91 75 92 — 100 25 100 50 95 — 95 50 89 75 90 25 104 75 105­­100 70 101 -100 25 101 *£ 104 75 _ _ ____ 89 30 89 70 80 25 80 75 91 25 83 50— 80 25 80 75 1889 1879 Első erdélyi pálya 200 frt Allampálya 500 f­ frank 8% 1807-iki 8. 000 frt fi% r—Juli Déli vasút Januar apri.—okt 200 frt ez. 1875—1876 1877—1878 Ti­ei »Vidéki .... Tramway 22 év kieor. . . Magy. gácsországi 200 frt­­ Magy. északkeleti 300 frt Magyar keleti 300 frt Magy. keleti IL kib. 300 frt Magyar nyugati 1­00 frt 8% 500 fr. . •'*/, 500 . . »7. • . . «% 500 fr. . «7% 600 . . 8»/, ., & »*/. 1. Magán sorsj­egyek. Hitell­iár­t 100 frt..................... Clary 40 frt p. p........................ Dunagőzhajózási 100 frt p. p. . Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt ....................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt ... Pálffy 40 frt p. p........................... Rudolf-alapitvány 10 frt . . . . Balm 40 frt p. p. Salzburgi díj sorsj. 20 frt . . . St. Genois 40 frt. .. ..................... Stanislau városi 20 frt ... . Triest város 100 p. ..................... . . 60 p. ...................... Waldstein 20 frt p. ..................... Windischgrittz 20 frt • • • • Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 frt délnémet • Berlin 100 tallér................... Boroszló 100 tallér . . . . Brüssel 100 frs........................ Frankfurti 100 frt délnémet Hamburgra 100 b. márk. . . Londonra 10 font sterling . . Lyonra 100 frank................... Milano 100 líra....................... Marseille 100 frank . . • . Müncheni 100 frank . • • . Páris 100 frank................... Pétervár, 100 rubel . • • • Zürich 100 frank . . . . 4. 3'/276 sft58% ft 4'/a 345 4 ft 4 0 Pénzek árfolyama. 0s. arany....................... 20 fokos arany................... Orosz imperiale . . • Mária-Terézia-tallér • • Ezüst................................. Egyleti tallér................... Porosz pénztári utalvány Adva 96 — 93 50 92 50 91 40 81 50­ 136 60 134 50 100 50 108 6* 108 05 94 40 219 50 78 75 73 50 68 50 164 — 26 25 91 — 10 50 13 - - 16 25 24 — 13 — 32­­ 17 50 25 75 15 25 107 — 52 — 23­­ 22 30 91­­0 43 60 91 8 53 55 102 90 43 60 5 25 8 83 103 80 1 62 Tatria 90 25 93 75 93 — 91 60 81 75 130 75 134 75 108 85 108 85 94 80 220 60 85 25 79 25 74 — 69 — 79 — 164 50 26 50 92 — 17 — 13 50 10 50 20 — 25 — 13 50 33­­18 — 26 25 15 76 53 — 23 50 23 — 91 76 I 4s 7« 9* - t­ 53 f­' f 110 0 i ----r 43 f '■ f 5 v­­,f 6 J — £ 103 90 jf; -- fc 169 P Államvaspálya 334.—. Lombardok 138.25. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —.—. Muni­­cipalbank —.—. Unionbank 130.50. Általános épitő­­bank 53.—. Bécs, oct 15. (Előbörze.) Hitelrészvény 240. 15. Angol-Magyar 32.—. M. hitelrészvény 230.25 Napoleond’or —.—. Lombardok 140.—. 1860-diki —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő-bank 51.75. Magyar földhitel 76.—. Angol-osztrák 155 50. Franco-Magyar 80.50. Államvaspálya 308.50 Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.— Onio-bank 125.25. Angol épitő-bank 56.50. Frankfurt, oct. 14 (Kezdet.) Váltóár­­folyam —. 1860-ik 107.—. Lombardok 145.3/s.Év­­járuléki papír 64.—. Osztrák bankrészv. 1055.—. Osztrák hitelrészv. 250.75. Osztrák államvaspálya­­részvén.­328.—. 1864-es 173.3/8. Galicziai 254.50 Évjárulék­i ezüst 67.75. Stettin, oct. 14. Búza rozs 49.3/*.—.—. 143’/,. olaj 18.»/«. 18.13/a«. 56.-. Hamburg, oct. 13. Búza 182.—. Rozs 146.’/,. 148.—. Olaj —. 54.’/» Szesz —.—. 48—. 48.—. 48.—. Köl­n, oct. 14. Búza 64.—. 18.65, rozs ------. 14.65, olaj 10—. 9.3/*. Amsterdam, oct. 14. Búza 268.—. 271. —. Rozs 187.50, 184.—. 183.—. Repczeolaj 31.’/« 31’/« 34—. Antwerpen , oc. 14. A petroleum üzlete —.25.’/,. 6­2.3/«.—. 184.—.—. 17—. 56’/,, szesz 183.—. 54.’/, 500 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A pénz értékének emelkedé­séről Németországban ezt írja a londoni »Econo­mist.« Első tekintetre különösnek látszhatik, hogy a pénz értéke Németországban emelkedik, s hogy ez emelkedés másutt is pé­nzdrágulást okoz. »A franczia hadikárpótlás — mondhatnék — Németországnak fizettetett. A világ minden részeiből vett arany oda küldetett; ezen kettes oknál fogva a pénznek Német­országon olcsóbbnak kellene lenni mint más orszá­gokban , mert drágább tehát ? A tárgyban vannak némi nehéz részletek, de a felelet mégis világos lehet a fődologban. Első­sorban bizonyos, hogy az ércz­­pénz és érez rúd készlet csökken Németországon míg ugyan ez alatt a pénzkereslet növekedik. Há­rom hó előtt vagy is 1874. június végén a porosz bank érczkészlete 35.620,000 font sterlingre ment, az utolsó heti kimutatás szerint 33.377,000 font ster­ling ; csökkenés 2.243,000 fnt; míg ugyan­ezen idő alatt a jegyforgalom ekként növekedett, az utolsó kimutatás szerint forgalomban volt 42.988,000 ster­ling, jún. 30-ikán 41.412,000 st. növekedés 1.576,000 sterling. Ámbár az előzmények után azt lehetne kö­vetkeztetni, hogy érezpénz nagy bőségben lesz Ber­linben , még sincs. Igaz, hogy a csökkenés az érez­­nél nem nagyon jelentékeny, de az arany hagyja el Németországot, pedig ennek kellene ott maradni. A kormány köztudomás szerint helyettesíteni akarja az ezüstöt aranynyal. Ezért sok arany pénzt veretett s annak nagy részét forgalomba helyezte, de az arany elhagyja Németországot. Ezüst nem oly alkalmas e pillanat­ban kivitelre. A régi ezüst pénzérték tényleg még fizetési eszköz; egy részét kivonták a forgalomból, de a­mi megmaradt, nem veszte el pénzértékét,­nincs demonetizálva; ép oly jó pénz, mint valaha volt. De valószínű­, hogy rövid időn megszűnik pénz lenni, s e félelem hat nyomasztólag az ezüst piaczra; senki sem szeret több ezüst pénzt magánál tartani, mint a mennyire szüksége van. Az ezüst, mely kivonatott a forgalomból, távol adatott el. Következésképen ára az európai piaczokon sokkal alacsonyabb mint volt. 1869-ben, mielőtt Németország az arany értéket nem honositá meg, a rúd ezüst uncia 607/, 6 d. volt, most 57­/16, a különbség 23/4 d, a­mi igen jelentékeny csökkenés. Minthogy Németországnak kettős értéke van, ezüst és arany, az átmeneteli időben nem fizet­nek kivitelre ezüsttel, hanem aranynyal, sőt ezüstöt arany vásárlásra is küldenek az országba. Az új ér­ték, melyet be akarnak hozni, elvétetik tőlük, s a régi, melyet ki akarnak küszöbölni, visszafizettetik nekik. Ez annyival sajnosabb, miután a kormány leg­alább Poroszországot illetőleg 1875. január elsejétől fogva már meg akarja szüntetni a kettős értéket, hogy csak arany legyen a főfizetési eszköz, s hogy az ezüst elveszítse pénzértékét kis összegeket kivéve. Ugyan­ilyen változás fog történni a kis északi német államokban, ámbár a déli államokban az ezüst de­­monetizálása el van halasztva. De aztán hogy kap­hatnak elegendő aranyat ? Mit a közönségbe kibo­­ ­lyotnatlo­n kiadótulajdonos Athenäum irodalmi és nyomdai rész­vény társulat nyomdájában Pest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874 a csatottak, az elfutott és elfut. Senki nem mondhatja meg, hogy mennyi arany ment ki Németországból, de mindenki attól tart, hogy az új év elején rendkívüli pénzszükség lesz Né­metországban, mert ekkor az ezüst már csak mint váltópénz fog járni s nem lesz elegendő arany. Ezen cal ámítás még messze van. A mostani­nak nincs nagy kihatása. Az aranykivitel Németor­szágból megdrágítja az aranyat benn az országban, s olcsóbbá teszi azt ott, hová bevitetik. És így az egyensúly helyreáll. Csakhogy most a Németország­ból kiözönlő arany nagyobbrészt a franczia bank­ba vándorol és onnan nem mehet vissza Németor­szágba. Anglia egyetlen nehézsége csak abban rejlik, hogy a banknak nincs elegendő tartaléka. Ha a bank eleget tett volna a sürgetésnek, hogy állandón na­gyobb készletet tartson, nem volna mitől tartani. De most a készlet könnyen hirtelen leszállhat 10000000 sterling alá , és ekkor mindjárt rémület támad. Sen­ki nem mondhatja, várjon a német pénzszükség nem fogja-e ezt előidézni, legyen ezért a bank igazgató­sága óvatos. Múlt héten mondtuk, hogy okosabb volna a kamatlábat előre felemelni. E nézetet mert még inkább fentartjuk. — Német birodalmi vasúti egyetem. A német birodalmi vasúti hivatal el­nöke Scheele titkos tanácsos azon indítványt tette volt a birodalmi kanczellárnak, hogy magasabb vasú­ti hivatalnokok kiképeztetései végett állami költségen birodalmi vasúti egyetem állittassék fel. A kanczel­lárnak az eszme megtetszett s ő abba belegyezett. A Centa I. E. u. D. most arról értesül, hogy a birodal­mi kanczellárhoz több oldalról megkeresések mentek, részint felvilágosítást részint ez ügy előmozdítását kérelmezve. A kanczellár azt válaszolta, hogy a va­súti egyetem fel fog állítatni, de nem ez évben hanem csak az 1876-iki év folyamán. Ezen eszme annyira életre való, hogy kívánatosnak kell tartanunk, misze­rint hazánkban is hasonló intézkedés tétessék. Kü­lön vasúti egyetem felállítására mi nem gondolha­tunk. De a jog és állam tudományok egyetemével egyesíteni lehetne a vasúti szaktudományok előadását. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések: Retissován nov. 2- án Popa Nikolaje ingatlana 3115 frt. — Pócsmegyeren okt. 28-án Zsigmond Mihály szőlőbirtoka 1500 frt. — Bu­dapesten nov. 20-án Ecker Somogyi Anna szántó­földje 1486 frt. — Kecskeméten okt. 31-én néh. Or­bán Ferencz földje 3356 frt. — Hévizen okt. 30-án Bankó István zsellérsége. — Szabadhelyen okt. 23-án Józsa Perszida ingatlana 2080 frt. — Sáriban nov. 15-én Sigray Lajos nemesi birtoka 6877 frt. — Huszton nov. 9-én Horváth Károly és neje birtokuk 12144 frt. C 8 e d : Rosenthal József budapesti kereske­dő és neje Luiza ellen; bejei. decz. 2. 3. 4-én; ideigl. pelügyelő dr. Roth Jakab. Csődmegszüntetések: Harmath Lajos maros-ludasi bej. kereskedő és Kosztics Fülöp János újvidéki lakos ellen. Gőzhaj­ózá,8. A cs. kir. Zranagenhajótársulat. Lefelé: Bécs-Budapest naponta 61/, órakor este. Uj-Szőny-Budapest naponta 8 óra reggel, 1 óra délután. N.-Maros-Sz.-Endre-Budapest naponta 6 órakor reggel.­ Budapest-Paks naponta 11 órakor reggel. Budapest-Hohács naponta 12 órakor délben. Budapest-Tájvidék naponta vasárnapot kivéve 61/. 6. reg. Budapest-Zimony hétfő, kedd, csütörtök, péntek 61/. 6. reg. Budapest-Orsova Dunafejedelmség kedd, péntek ••/. 6. reg. Felfelé: Budapest-Bécs naponta 6 órakor este. Budapest-Ujszony naponta 5 órakor reggel és 3 ó. d. u. Budapest-Sz.-Endre-N.-Maros naponta 2­6. d. u. Paks-Budapest naponta 7 óra este. Mohács-Budapest naponta 1 óra délután. Újvidék-Budapest naponta (keddet kivéve) 11 ó. reggel. Zimony-Budapest hétfő, szerda, péntek, vasárnap 6 ó. r. Orsova-Budapest (a Dunafejedelemségekből érkező­­hajókhoz csatlakozva) csütörtök és vasárnap 6 órakor reggel. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. ITYILT-TER. JPetőfi illustrált díszkiadása (Ara. IO írt) ismét kapható! Az Athenaeum könyvkiadó hivatala Budapesten (barátok tere.)

Next