A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-08 / 257. szám

— A népnevelők pesti egylete félév óta tetszhalott állapotban van. Az egylet bot­rányosan hanyag elnöke, ki elnöksége alatt soha a gyűléseken nem jelent meg s egyleti ügyekben álta­lában nem vett részt s lanyha alelnökei látszólag leg­jobban szeretnék, ha az egylet hallgatagon veszne el. A tagokon van most a sor, hogy választmányi vagy közgyűlés összehívását sürgessék s az egykor szép si­kerrel működött s már-már országos tekintélyű ta­­nitóegyletet az elbukástól megőrizzék! — A Gizellatér aszfaltburko­lata annyira haladt, hogy néhány nap alatt mul­­hatlanul be fog fejeztetni s a forgalomnak azonnal át fog adatni. A váczi utcza kitorkolásánál a Gizella­­térre az úttest szembetünőleg emelkedik, s jókora lejtőt képez, mely­­kivált fagyos időben a lovakra nézve veszedelmes lehet, ha az út elég tisztán és szá­razon nem tartatik. Ezért annak tisztogatását s apró durva kavicscsal behintését az aszfalt-társulat vál­lalta magára, s bízik, hogy az aszfalt czélszerűsége­ránt a fővárosban erősen megingott bizalmat ismét helyreállitania, sikerülend. Vederemo ! — A középitési bizottmány teg­napi ülésében betöltés alá került a 7-es bizottmány kebelében üresült két rendes tag­állomás. Egyik Ybl Miklósnak a közmunkatanácsba történt válasz­tása, a másik Langenfeld Frigyesnek beteg­ség miatt történt lemondása által üresült meg. He­­lyökbe Unger Henrik és W­i­m­m­e­r Antal ed­digi póttagok rendes, Preuszner József, Mendl Ist­ván, Vogler József és Radocsay Ferencz póttagokat választottak meg. — Halálozás: Szepessy Miklós, igazab­ban Czompoly volt 184­8/9 -iki honvédszázados teg­nap délután 5 órakor szélhüdés következtében meg­halt. Temetése holnap (vasárnap) délután 3­­/2 óra­kor lesz a budai »szegények kórházában.«­­ A vízvezeték kiterjeszté­se és a viziórák ügyében kiküldött albi­­zottmány jelentését a középítési bizottmány tegnapi ülésében bemutatá. Minthogy a vízvezeték kiterjesz­tését a közgyűlés addig függőben rendelte hagyatni, míg a vízvezetéki előmunkálatok elkészülendnek, az albizottmány jelentésének erre vonatkozó része egy­szerűen tudomásul vetetett. A víziórák tekintetében az albizottmány azon javaslatot teszi, miután a na­gyobb mint 80 helyiségű házakban, gyárak, vendég­lők és kávéházakban, valamint azon házakban is, me­lyek tulajdonosai ezt önkényt kívánják, a víziórák to­vább is alkalmazásban maradnak, ezek részére a szükséges Everet-rendszerű vízmérők szereztessenek be. Azonkívül 12 vízmérő oly czélból szereztessék be, hogy azokkal városi épületekben folytonos kísérletek létezhessenek. Ez indítvány hosszabb vitát keltett, s a vita befejeztével az indítvány elvetése mellett Zsigmondy Vilmos javaslata fogadtatott el, mely szerint más városoktól, tekintet nélkül arra, al­kalmaznak-e azok vízmérőket vagy sem, keressék ér­tesítés, mily rendszabályokkal gátoltatik meg a víz­pazarlás. Városi épületekben teendő kísérletekre 12 Everet-féle vízmérőnek beszerzése azonban elfogad­tatott, — ínséges munka. A középítési bi­zottmány tegnapi ülésében Gerlóczy Károly alpolgármester felszólalt az iránt, nem volna-e czél­­szerű oly földmunkákat, melyek a legközelebbi tava­szon különben is végrehajtandók, már a tél folytán foganatosítani, hogy a szegény néposztálynak kere­setre nyittassák alkalom. A bizottmány helyesléssel fogadván e felszólalást, ínséges munkára 100.000 irtot fog kérni a közgyűléstől, s egy bizottmányt kül­dött ki Preuszner József, Vogler Jó­zsef és Schleich Károly urakból azon utasítással, hogy már a jövő ülésben tegyenek jelentést a végre­hajtandó munkákról. — A barátok tere jövő tavas­szal az egyetemi könyvtár mellett ismét egy csinos új épü­lettel fog gazdagodni. A ferenczrendi szerzet zárdá­ját le fogja vontatni s Wajtha Hanát építész tervei szerint újat fog emeltetni. A tervek a vallás- és közoktatási miniszter helyeslésével találkoztak. A barátok templomának homlokzata szintén restaurál­­tatni fog. — A belvárosi községi reál­tanodához a fővárosi közgyűlés 4 új segéd­tanári állást szervezett. Ezeket a belügyminiszter jóváhagyta. Az állomások betöltése iránt a pályázat tehát rövid idő múlva ki fog irathatni. — a két szerecsen utcza bőví­tése. A telekspekulácziók korszakában oly nagy gar­­ral felkapott és elhatározott utczaszabályozások és bővítések egyike a másik után elejtette, s vajmi ke­vés lesz az, amit akár a 24 milliós kölcsönből, akár a fővárosi járulékok és terjedékes árából a közmunka­­tanács felmutatni képes leend. A kétszerecsenutczát a közmunkatanács annak idején szintén elhatározó, de a mérnöki hivatal egy háromemeletes ház utczavo­­nalának kitűzésénél az utcza bővítését figyelmen kí­vül hagyta, minek következtében a kétszerecsenut­­cza szabályozási vonalát kellett volna megváltoztat­ni. A közmunkatanács azonban legújabb ezen sza­bályozást egészen elejte, mihez a középítési bizott­mány is hozzájárul. — Tolvaj varrótű-nympha. Nem a varrótű volt a tolvaj, hanem nymphája, Varga Vilma varrólány volt, még pedig a javából. Olyan finom pin­­ezurka öltései voltak, hogy egész gyönyörűség volt nézni. Alig látta az ember szabad szemmel, hanem csak mikroscopiummal. Vilma kisaszony e finom munkája által teljesen meghódította Kaiserné asz­­szony szívét, ugyannyira, hogy ez privát varrónőjévé fogadta. S Vilma kisasszony halomszámra szegte Kasserné zsebkendőit. Hanem a kegyetlen sors megirigyelte ezt a szép életet, s mit csinált ? Belebújt Kasserné aszszony ékszereibe , s ször­nyű csábító hatást gyakorolt Vilma szivére. Ő nem tudott ellenálni a csábnak, szive ellágyult, s a bájos ékszereket oda rejtő dobogó szivecské­­je fölé köténykéje hímzett zsebébe. Persze Kaiser­né asszony szíve már régóta kihűlt az ily gyöngéd érzelmektől, nem volt képes fölfogni Vilma szerelmé­nek nagyságát az ékszerek iránt, s elég szívte­len volt azt mondani, hogy ez nem szerelem, ha­nem tolvajlás. Óh mit érezhetett a gyöngéd Vilma szíve, mikor ezt a csúnya szót hallotta ? Hát még mikor a törvényszék is Kaisernének adott hitelt. Bir ez elég gyöngédtelenség volt tőle. Szegény Vil­ma, amiért olyan fogékony szívvel bir, most már 2 hónapig csücsülhet a kóterben, óh szerelem ! szörnyű tüskés ez a te rózsafád! — Sokat ülőnek miért jó tornázni? E kérdésre dr. Hőgyes Endre a »Természett. Közlő­ben következőleg felel: Mindenki tapasztalhatja — ki csak kevéssé is figyel saját szervezete egyes szer­veinek működésére — hogy a test különböző részei nem működnek ugyanazon erélylyel egyszerre ugyan­azon időben. Ha egy jó ebéd után javában dolgoznak az emésztő szervek (a gyomor, a belek stb.), nehe­zünkre esik valamely intensívebb szellemi munkát végezni. Plenus venter, non st­rdet libenter. Ugyan­ilyenkor izmainknak működési képessége is alászáll, a lomhaság és izomerőtlenség egy bizonyos érzete terjed el tagjainkban, így van ez egyéb szervekkel is. Egyszer egyiknek, másszor másiknak működése lép előtérbe, midőn aztán a többi szervben kisebb vagy nagyobb fokú munkaszünet van. A szervek tehát ilyetén képen egymás rovására váltakozva mun­kálkodnak. E felváltott működéssel az is vele jár, hogy a működésben levő szervhez nagyobb mennyi­ségben tódul oda vér, a­mi viszont azt vonja maga után, hogy a nem működő részekben megcsökken a vértartalom. Kísérletileg ki van mutatva, hogy erős izommunkánál két annyi vér van az izmokban mint nyugvó állapotban, ugyanekkor pedig megkevesbedik a vér az emésztő­szervekben és a májban. Viszont az emésztőszerveknek fokozódott munkája szintén nagy­fokú vérbőséggel lévén kapcsolatban, a mozgásra szol­gáló szervek vértartalmának csökkenését vonja ma­ga után. Normális viszonyok között, midőn kellőleg fölváltva, mindenik szervrendszernek kijut a maga munkája, e bő vérjárás a működő szervekhez nem hagy semmi kártékony nyomot sem maga után. Nem így van a dolog azoknál, kik hivatásuknál fog­va sokat ülnek, vagy bármi okból keveset mozognak. Náluk a tétlen izmokba kevesebb vér jut. Ennek leg­előbb is az a következése, hogy a vér a májban na­gyon fölhalmozódik, úgy­szintén a belekben is, me­lyeknek vére, mint ismeretes, a májon keresztül jut be a balszívbe. Ha ez állapot huzamosabban tart, a vér lasabb áramlása és pangása folytán kitágulnak a visszerek. Lassanként aztán kifejlődik az a kóros ál­lapot, a­mit »arany ér« nek neveznek, melynek lénye­ge tehát az, hogy a szívbe visszafolyó vér a gyomor- ban, belekben, lépben és májban nagy mértékben föl­­halmozódva marad. Ez oly közönségesen ismert és oly sok kellemetlenségekkel járó bajra kilátásuk van mindazoknak, kik sokat ülnek és keveset mozognak. Ha azonban a huzamosabb ülést időnként fokozott izomműködés (sok gyaloglás, tornázás, vívás stb.) váltja fel, e bajok nem fejlődnek ki pedig azért,mert mihelyt az izomrendszer nagyobb mértékben mun­kálkodik, nagyobb mérvűvé válik a vérnek az izomba való áramlása is, a­mi természetesen azt vonja maga után,hogy a belső szerveknek, a májnak, beleknek stb. vértartalma ismét megkevesbedik, és így a fenyegető véredény-tágulások megelőztetnek. A­kiknek tehát ülő- vagy kevés mozgással járó foglalkozásuk van, időnként tornázzanak vagy tegyenek nagyobb test­mozgást, azért pedig, hogy a hasban létező szervei­ket az életmódjuk okozta vérbőségtől időnként föl­­fölszabaditsák. Irodalom. — Az országos középtanodai tanáregylet közlönyéből, mely ezen­túl, a nagy szünidőt kivéve, minden hó 1. és 14-én jelenik meg, megkaptuk a nyolczadik évfolyam 1. és 2. számát, melyet N­é­v­y László szerkeszt. Tar­talma : Az orsz. középt. tanáregylet tagjaihoz. Névy — A phil. tudományok tanítása a középiskolában. Bihari P. — A reáliskolai tanárok képzéséről. Fels­­man J. — A mértan és a mértani rajzolás tanítása középtanodáinkban. Pórszász J. — Egyleti élet: A közgyűlés jegyzőkönyve. — A választmány okt. 6. és 13-iki, az I szakosztály okt. 20-iki ülése. — Pénz­tárnoki jelentés. — Vegyesek: Hr. Dubay M. nyílt kérelme. — A két utolsó század tudósai. — Uj könyvek. — Rendeletek tára. — E. füzet ennélfogva főkép a közgyűléssel foglalkozik. Óhajtanék, hogy a következő füzetekben a középtanodai törvényjavas­lat s tanterv egyes, még e helyen meg nem vitatott részleteiről legyen szó. — A magyar földrajzi társulat közleményeiből megjelent a második kötet negyedik füzete, következő, igen érdekes tartalommal: Jelentés az osztrák-magyar éjszaksarki expeditió bizottságá­hoz Weyprecht Károly és Payer Gyulától. Az újabb tenger-abroszokról és a tengerfenék ábrázolásáról. (Egy színes nyomatú táblával) Littrow Henriktől. A Riló-dag és vidéke. Erődi Bélától. Jemen. Morgen­stern H.-től. Könyvészet. A »Magyarországi Kárpát­egylet« évkönyve. Társulati ügyek. Felolvasó ülés okt. 19-én dr. Kepes Gyula és Payer Gyula felolva­sásaival az osztr. magy. éjszaksarki expeditióról. Megjegyezzük még, hogy a »Földrajzi közlemények első kötete, azaz 1873-ki árfolyama, 5 forintért Berecz Antal titkárnál még mindig kapható. T­a­n ü­g­y, — A budai állami tanítónő­ké­p­e­z­d­e öt évi fenállásáról az igazgatótanár megbízásából és a tanári kar nevében h­i­s­z­e­n Janka igazgatónő egy füzetet állított egybe, mely kü­lönben csaknem tisztán a száraz adatokat közli s az intézet belületébe mélyebb pillantást vetni nem en­ged. Hogy ezen intézet mily óriási mérvben gyara­podott, főkép a kitűnő igazgatónő vezetése mellett, azt eléggé mutatja az intézetbe felvételért folyamo­dók számának szaporodása. 1869—70-ben volt 26, 1874-ben 145, 1870/2-ben 200, 1872/3-ban, 215, 1873—4-ben daczára annak, hogy az igazgatóság hivatalosan tudatta, miszerint­ igen kevés számmal vehetők fel a növendékek, 229. Öt év alatt összesen 511 növendék volt felvéve az elemi s 22 a polgári tanítónő-képezdébe. Jellemző, hogy az öt év alatt elégtelen bizonyítványt egy növendék sem nyert,csak elégségest is igen kevesen. Az intézet végzett nö­vendékei közül 78 van név szerint felemlítve, mint működő tanítónő különböző helyeken, köztök 25 fő­városi tanítónő. A képezde szertáráról nem nyerünk kielégítő kimutatást, úgyszintén óhajtottunk volna részletesebb közléseket a polgári tanítónő-képezdéről, mely még kevésbé ismeretes. Legérdekesebb rész paedagogiailag a tanképesítő vizsgálatokra kitűzött tételek közlése. Igen örvendünk rajta, mit c­sak ezen értesítőből olvasunk, hogy a tanári kar a polgári is­kolai bizonyítványt óhajtja a képezdébe beléphetés feltételéül megkövetelni. Ezen nézet egészen józan s keresztülvitele óhajtandó. Különben ezen kitűnő in­tézetben még ezen feltétel mellett is szükséges volna egy pár parallel-osztály felállítása. — A tanpénz eltörlésének esz­méje a szomszéd Ausztriában nagy buzgalommal ter­jesztetik. A »népnevelők lapja« erre nézve a követ­kező adatokat állítja egybe: A morva tartományi gyűlés a legbehatóbb érvelések után nagy többséggel a tanpénzt eltörölte. Krajnában hasonlóan a tanpénz eltörlése határoztatott el. Grácból is arról tudósíta­nak, hogy az ottani tartományi gyűlésnek a tanpénz megszüntetése tárgyában hozott határozata császári szentesítést nyert. Ily értelemben szól erről, az osztrák tanügyi miniszter utolsó évi jelentése: Örvendetes, hogy a tanpénz beszedése megszűnt Bukovina, Ga­licia, Salzburg és Felső-Osztrákhon tartományokban, Prágában még múlt évi aug. hó 10-én a városi kép­viselőtestületben 41 szavazattal 10 ellenében eltöröl­tetett a tanpénz. Ha még hozzáadjuk, hogy már azelőtt is Osztrákhon több tartományai és városai ugyanily határozatokat hoztak, úgy már e száraz té­nyek elősorolása elég hangosan hirdeti, hogy a tan­pénz napjai itt átalában meg vannak számítva és nem sokára alig lesz tartomány és község, melyben a nyilvános népiskola növendékei még pénzért oktat­­tatnának. Igen óhajtandó volna, hogy Magyarorszá­gon is komolyan működjenek ezen fontos ügyben! — »A kisvárdavidéki felekezetnél­­küli népnevelési egylet« f. hó 25-én Kis­várdán, a nagyvendéglő termében, d. u. 2 órakor, tartandj a őszi közgyűlését, melyre a tagokat s nép­nevelésügy barátait tisztelettel meghívom. Tárgyai: A bálbizottság számadásának megvizsgálása; egy az elnökséghez, egy tanítói özvegy által beadott se­gélykérvénynek tárgyalása; pénztárnoki számadás vizsgálása; a szegény gyermekek részére kiosztandó tanszerek felőli előterjesztés; könyvtár átvizsgálása s eshetőleg uj könyvek megrendelése, és egyéb, az egyletet érdeklő ügyek elintézése. Pilisy László, egyl. elnök. — A kolozsvári iparosisko­lák, melyeket az iparkamara létesített, még min­dig meglehetős üresen állanak. 500 iparos-tanoncz közül alig 70—80 íratott be. Az iparosiskolák ezen elhanyagolása országos baj s nagyon szükségesek, tekintetben a megindult mozgalom erélyesebb felka­rolása. — A soproni kisdedóvodában gyermekkertésznőül egy külföldi születésű nőt hív­tak be, kinek azután hazaszeretetre kellend a kis gyermekeket nevelni. Az ily — fájdalom! — nem egyedüli tapintatlan intézkedések a gyermekkertek s általában a kisdednevelés ügyét is egészen népsze­rűtlenné teszik! — A komáromi községi iskola mellett teljes három-három osztályú intézet szervez­­tetett mindkét nemű felnőttek számára. Ezen derék iskolában, melynek igazgatója Sipos Elek most ne­gyedszer választatott meg igazgatóvá s pedig most egyszerre három évre, ezenkívül rendes ismétlő is­kola is létezik s felsőbb népiskola felállításán is buz­gólkodnak. Ha létesül, Komárom nagyon meg fogja szégyeniteni a magyar fővárost! Hivatalos közlemények. Az igazságügyminiszter az egri királyi törvény­székhez aljegyzővé Cservény István ottani díjas jog­gyakornokot, a csornai királyi járásbírósághoz írnokká Kiss István sopronyi királyi törvényszéki dijnokot ne­vezte ki. Kökényesdy János pestvidéki törvényszéki se­ ,­géd-telekkönyvvezetőt az esztergomi, Szvoboda Román­­ esztergomi törvényszéki segéd-telekkönyvvezetőt pedig a­­ pestvidéki törvényszékhez, Panajoth József temesvári kir.­­ járásbirósági írnokot a lippai kir. járásbírósághoz és Bie­­­­letzky Kálmán lippai kir. járásbirósági írnokot a temesvá­­vári kir. járásbírósághoz helyezte át. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Schultz Antal munkácsi állami reálgym­­nasiumi helyettes tanárt ugyanoda ideigl. rendes tanárrá nevezte ki. A „Hon“ magántársürgönyei Bécs, nov. 7. A képviselőház mai ülésében a­­ kormány a földtehermentesítési alap tárgyában Istriával létrejött egyezségre vonatkozó törvényja­vaslatot terjeszt elő. Göllerich és társai felszólííttatni kérik a kormányt, hogy a politikai orsz. kor­­mányzat­­ban mutatkozó helytelenségek elhárítása iránt tvja­­vaslatot terjeszszen elő. — Az igazságügyminiszter a ház tetszése közt előterjeszti az új büntető-tör­vénykönyv javaslatát, — megjegyezvén, hogy az új rendőri büntető törvény munkálatai is már teteme­­sen előre haladtak. — Foregger indokolja a szabad­­kőmives-páholyok elismerésére vonatkozó indítvá­nyát. — Giskra azt mondja, hogy az előbbeni kor­mány nem vonakodott volna a szabad­kőművességet elismerni, ha útjában nem állt vala az egyleti tör­vény. — Grocholski nem pártolja Foregger indítvá­­nyát. A ház végül az egyleti ügyet tárgyaló bizott­sághoz utasítja Foregger indítványát. Erre folytaták a részvénytársulatokra vonatkozó­­javaslat részletes tárgyalását. Bács, nov. 7. A képviselőházban az igazság­ügyminiszter az új büntető­ törvénykönyv javaslatát előterjesztvén, kinyilatkoztató, hogy annak alapelve és határozatainak nem csekély része a német biro­dalmi büntető-törvénykönyvhöz csatlakozik, mi­által leginkább ezen előny lesz elérve, hogy az austriai törvényhozás közvetlenül azon nagyszabású előhala­­dáshoz fog csatlakozni, mely Európa büntető-tör­vényhozása felett e század elejétől fogva félreismer­­hetlenül uralkodik. Természetesen ezen javaslat nem szolgai után­zás , sőt inkább Ausztria sajátságos politikai viszo­nyai és egynémely értékes büntetőjogi hagyományai beható méltánylásra találtak. — Á. ház a részvény­­társulati tvjavaslatnak 173—180. §-ait a bizottság javaslata szerint változatlanul fogadta el. A 181. §. lényegtelen változtatással fogadtatott el. London, nov. 7. A »Times« jelenti ’Washing­tonból. A bevégzett választások eredménye szerint a republikánus majoritás a senatusban 7 szavazatra tehető. (Eddig 25 volt.) A képviselőházban az összes oppositió 70 szavazattal bír. (A republikánusok ed­dig 16 szavazattal voltak többségben. Bern, nov. 7. A kantonok tanácsa a katonai törvényt az általános vitában 30 szavazattal el­fogadta. London, nov. 7. A »Raily Telegraph« nem bízik a nemzetközi kath. congressus létrejöttében. Hir s­zerint a pápai széknél lévő angol ügyviselő hét­főn elutazik Rómából és Lissabonba megy. Bécs, nov. 6. (Hivat. zárlat.) Magy. föld teherm. kötvény 78.—. Salg.-Tarján 85.—. Magyar hitel. 228.50. Magy. záloglevél 85.50. Erdélyi 135.50 Magyar keleti vasút 57.50. Magyar sorsjegy 83.75. Tiszai vasút 191.50. Magyar vasúti kölcsön 96.75. Angol-magyar 32.50. Franco-magyar 77.—. Alföld 139.—. Magy. északkeleti vasút 117.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 69.—. Nagy földhitelintézet 73.75. Municipális 30.75. Bécs, nov. 7. (Zárlat..) Hitelrészvény 235.50. Galicziai 245.—. Államvasut 300.—. Jára­dék 70.—. 1860-dik 109.75. 1864-diki 137.—. Ezüst 104.40. London 110.—. Unio­bank 125.25. Általános épitőbank 43.—. Angol-ausztriai 154.75. Lombardok 135.45. Tramway 134.—. Hitelsorsjegy 165.—. Na­poleonhor 8.87—. Arany 5.23.—. Frankfurt 91.95 Porosz pénzutalvány 163.—. Török sorsjegy 55.80 Angol épitő­bank 55.—. Berlin, nov. 7. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 82.50. Ezüst-jöved. 67.75. 1860-as —. —. Bécs —.—. Romániai 36.—. á­llamvaspálya 182 —. Papirjövedék 64.­«. Hitelsorsjegyek 101.25. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 140.—. Magyar sors­jegy-Berlin, nov. 7. (Zárlat.) Galicziai 109.7/» Lombard 82.—. Ezüstjöv. 68.’/8. 1860-ki 107.—. Bécs 91.25. Romániai 36.25. Államvaspálya 181.5/1. Papirjövedék 64.3/8. Hitelsorsjegyek 112.75. 1864- ki 98.75. Hitelrészvények 139.25. Magyar sorsjegy 57.25. Frankfurt, nov. 7. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre 107.5/16. Osztrák hitelrészvény 243.50 Osztr.­államvasut 318.6. 1864-ki sorsjegy 172.25. 1860-ki 107.3/8. Lombardok 146.—. Galicziai 255.50 Papirjáradék 64.5/8. Ezüstjáradék 68.5/16. Osztrák bankrészvény 1047.—. P­á­r­­ 8. nov. ,7. (Zárlat) 3°/6-es járad. 62.05 Olasz járadék 67.90. Credit mobilier 350.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. Sí6-es járadék 98.75. Államvaspálya 690. —. Lombardok 305.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 18­71-iki .0 én —.—. 1872-iki. Berlin, nov. 7. Búza 60.1/*.—.— 184.—. Rozs 53.—. 62.5/8. 51.—. Zab 57.3/4. Árpa helyben —. Olaj 17.2/1, 17 % 56.20. Szesz 18.15, 18.12 66.70.­­ Pár­is, nov. 7. Liszt 52.25, 52.—. 53.25. Répaolaj 72.—, 72.50, 74.—. Lenolaj 71.25 71.25. Szesz 52 50. 52,50.—. 54.—, ezukor finomított 149.—. B 0 r 0 s z 1 ó, nov. 7. Búza 210.—, rozs 177.’/a zab 178.—. Olaj 175/12, tavaszi 17.Vs. szesz 17.2/3. 18. Ve. 18. Ve. Antwerpen, nov. 7. A petróleum üzlete —.23. 1/,. Köln, nov. 7. Búza 617.’/a. 18.65, rozs 59 ------. 14.75, olaj 9Y10. 30.60. Stettin, nov. 7. Búza 62.V«.—. 185.—.—. rozs 51.25.—.—. 146V2 olaj 16’/a. 54.—. szesz 18.V». 18 V«. 56.60. Li­v­e­r p 01, nov. 6. Búza------, liszt­­, ku­koricza 6—9 pennyivel olcsóbb. Uj-York, nov.­­6. Liszt 5.05. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, nov. 6. Rozs 6.3/1. GAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Másik fele. Budapest nov. 7. A hőmérő egy hét alatt ismét 3 fokkal alább sülyedt s most -1- 60 R. ködös, borús idő volt egész héten át. Csak ma derült ki. de esőnk nem volt. Van is panasz hogy az őszi munka ez idén igen roszul megy. A hajózásra is hátrányos a tartós szárazság, mert a vizek állása igen alacsony. A szüretnek vége. S míg nálunk igen rosszul ütött ki az eredmény,legalább a mennyiséget tekintve, kül­földön, s főleg a Rajnavidéken és Francziaországban mennyiségileg és minőségileg oly kitűnő volt a ter­més, mint csak e század elején volt egyszer. A f­ év igen rész hazánkra nézve. Nem csak az aratással hanem, már a termés dolgában is úgy va­gyunk,hogy a külföldön nagy áldás volt és nálunk el­lenben mostohán atott ki a termés. A külföldi be aratás hatását legszembetűnőbben igazolja az a kö­rülmény, hogy élelmi és fogyasztási c­ikkek ára a múlt évi árakhoz képest több százalékkal le­­jebb ment. A hét vége felé külföldi piac­okon szilárdultak az árak s ennek következtében nálunk is emelkedtek az árak. A heti forgalom búzában mintegy 90,000 vámmázára ment s zárjegyzeteink 25 krral magasabbak, mint a múlt hetiek; 85 fnt 4.55, 86 fnt 4.70, 87 fnt 4.75, 88 fnt 4.95, 89 fnt 5 frt, mind­ez vámmázsánként készpénzben. Tavaszi határidőre szállítandó búza 4.78, vagyis 18 krajczárral magasabb, mint a múlt hét végén. Rozs után valamivel jobb tudakozódás volt. Eladatott mintegy 12,000 mérő szilárdan fentartott áron, 80 fatra kimérve 3.65—3.70. Árpa 20 krral lejebb ment, serfőzésre való 2.85—3.20, takarmánynak való 2.65—2.75. Zab 2111 krral csökkent, 50 fntra kimérve 2.15—2.171/2; tavaszi határidőre szállítandó azon­ban 8 krral feljebb ment, 2.32—2.33. Kukoricza azonnal átadandó, bánsági 3.75—3.80, más fajta 3.70—3.75, 5 krral olcsóbb. Határidőre szállítandó ellenben 8 krral drágább, máj. jun./hóra 3.40—3.42. Hüvelyesek után nincs tudakozódás ki­vitelre. Fehérbab 53/*—6 ft, borsó 5—6 ft, lencse 6 —7 ’/2 fton adatott. Köles 3—3.15, kása 53/*—6, kender 2.80— 3, lenmag 10­*—11, mák 10’/2—11’/2. Liszt üzletünk kissé javult. Hól-Németor­­szágból és a Svájczból megrendelések s fogyasztásra történt jelentékeny vételek adtak lendületet az üzlet­nek. Az árjegyzés:­0 sz. 13.10,1. sz. 12.60, 2. sz. 13.16 3. sz. 11.40, 4. sz. 10.30, 5. sz. 9.30, 6. sz. 7.90, 7. sz. 6.60, 8 sz. 5, 80/­ sz. 4.30, finom korpa 2.60, dur­va 2.40. Különféle egyéb termények közzül legélénkebb forgalom volt szilvából, melynek mázsája 75 krral javult, uj bosniai hordó ára 21 ’/*—22 ft. Szerb­­­írttal javult, 19 ft—19 ’/2 ft. Szilvasz is feljebb ment 50—75 krral, sla­­vonia 151/,, másodrendű 14—14’/2 ft. H e r e m a g csendesen kelt, franczia 34— 35 fton, olasz 28—30, vörös szíriai 27—28­/2 fton. Nyers­olaj 17—17’/2 ft, kétszer fino­mitott 183/4—19 frt, lenmagolaj 25’/2—26 ft, olajpogácsa 3.25—3.50. * 80 81 * * 84 Disznózsír hordóval 46 ft. Szalonna vidéki légszáraz 41, városi 44 frt, füstölt 47 frt. Faggyú olvasztott 27—28 ft. H­­­ó magy. 14—15, szerb 8—8 3/4 ft. G­u­b­a­c­s m. elsőrendű 17—18 ft, szerb 15—16 ft. Hamuzsir fehér 18, kékes 14’1-­­15, kék házi 12­­2—13 3/2 ft. Borkőből eladatott jeles fehér 33 fton másodrendű 24—28 ft. Méz minőség szerint 18—19 ft, apró hordóban olvasztott 20—21 ft. Viasz rozsnyói 82—83, bánsági 100 ftig. Szesz szilárdabban kelt, ujm­ódu burgonya 44—45 ft. — A r­o­m­á­nm­agyar vasúti csat­lak­o­z­á­s­r­ó­l ezt írják a »P. L.-«nak. A magyar közlekedési miniszter által e nyár folyamában tett utazás már megtenné gyümölcseit. A­ vegyes bizott­ság, melynek feladata a csatlakozás iránti részlete­ket megállapítani, munkálatát már majd egészen befejezte. Hír szerint, mind a brassó-bukaresti, mind a temesvár-verciorova-bukaresti vonal csatlakozási állomásai román területen fognak épülni. Ennek oka utóbbi vonalra nézve abban keresendő, hogy Vercio­­rova a román főváros kiindulási állomása, míg a má­­sik vonalon állomás építésére nincs más térség, mint a predeali fennsík. Nemzeti színház. Ma nov. 8-án adatik : »Háromszéki leányok« népszínmű 3 felv. Budai várszínház. Ma nov. 8-án adatik : »Alfonz ur.« István téri színház. Ma nov. 8-án adatik : »Hol késik a polgári házasság!? vagy egy szó a birodalmi tanácshoz« korszerű drámai színmű 4 felv. A H­omlókertben Bakonyi István igazgatása ala­t újonnan és jól szervezett magyar daltársulat tart naponkint előadásokat. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYIST-A 1623 1—1 Dr. Mezey Adolf, kórházi főorvos lakik november 1-től Üllői-ut 1-ső szám Német Samu házában. Isi­állás. NovemberOfelüti időjárás: Budapesten 2' 4" felhős» Pozsonyban 2' 0"’p 6 St.-Szigeti. K1 —" Sz.itmb­on 0‘ 4" ködon» Tokajban 6' tt» 7 Szolnokon 2' 1" felhős» Szegeden1 8" ködös6 Aradon3 5" * Nagybecakerekei. 1' 2"› X Bezdánban 3‘ 5“ s•b Verbászoc3 7"› › Barcson ___­* Eszéken1 10*­ felhős5 Mitroviewm 1-4'* Sziszeken 1' o­· Zimor­yban 3' O'* › Ó-Or*eván 1' IO1'· 1469 .......­­—* Cri­in­bau­m és Weiner magy. kir. udvari szabók Budapesten, kik mint egyedüliek a magok szakmájuk­ban Magyarországban, a bécsi kiállításon az első díjjal a haladási éremmel lettek kitüntetve, ajánlják dúsan felszerelt raktárukat mindennemű úri-, gyermek-, dísz- és utazóruhákban a legolcsóbb árakon. A három raktár létezik : I. Deák Ferencz-tér 1. sz. szemben az evang. egyházzal. II. A hatvani­ utcza és országút sarkán. A III. a Haas-féle palotában. A budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei nov. 7. Értékpapír II . re adva tartva É r t­é k p a p I­­­g S m­eq se adva tartva Értékpapír 1 33 650 advar salura ! Államadósság. Magy. vasúti kölcsön . 90 75 97 25 „ Bud. kere. bank 200 164 — 100 — Szeszgyár I. magyar 200 1 146 — 150 — I . gömöri államvasuti 150 100 a Pest keres. bank 500 778 — 780 — Kőszén és téglagyári záloglevél 5% „ Borsjegykölcsön . 83 75 84 25 a Pesti iparbank . Pest-budai kéz­ 200 305 — 370 — (Dräsche) Magát........................... 500 200 117 — 71 — 118 — ' 73­­1871-ki magy. államkötv.— 88 50 89 — müvesbank . 100 58 — 59 — Téglagyár Szt.-endrei . 105 1872-ki magy. államkötv.— 88 50 87 — n Pesti zálogk. int. 500— -----­Téglagyáru buda­pesti . 100 __ — — — 1873. m. kir. kincstári „ Bir. t.e.m. hitel­ 400 39 — 40 — Tégla­ja mészégető újlaki 200 55 — 57­­ : utalvány 6 petes ezüstb.— — „ Bárány, t. és h. 800— — Téglagyár Kőbányai 200 70 — 75­­ ’ Földteherm. kötv. magy.— 77 50 78 50 * Debreczeni ker. 200— — Téglagyár sződ-rákosi . 200— —­­ 1887. tk.— — — „ I. Erdélyi bank —0— — , temesi— 76 60 77 50 „ Szerb ideig. bn. 100— — Záloglevelei*. „ 1807. zk.— -- —— Vas-zalai népbank. Rész. 101%132 50 133 50 „ Uorv.­szl.— — — Takarékpénz.: Óbudai­­ 40— — Magyar földhitel­. 50/»°1 87 — 87 25 „ erdélyi Szöllődézs.-válts. kötv. .— 74 50 75 25 „ Félegyházai . 40— — , Jelzilogh. 57,% , ny.m. felk.8,8% , ált. föld. rész. 8% — 78 — 73 60— 72 — 72 25 . Gödöllői . . 100— — —__ — — — — 1 Oartr. AV.­ados. pap. 50­0— 70 25 70 50­ Orca, k. Jan­­.5% 100 83 75 84 —— 88 50 67 - 1­1 . , ezüst.kam.— a Pesti L hazai . 10002230 — 2250 — __ 85 60 85 75 jan. jul.5% , ezüst.kam._ 74 25 74 50 „ I’est-budai főv. a Pesti külvárosi 100 40 149 — 49 — 150 — 50 — Fővárosi takarókp. 0% Pest.­ kereskedelmi bftnk— H 25 84 50 apr. okt. 5%— 74 25 74 50 a Szt.-Endrei 30 37 — 38 — Szebeni földhitel!». 5l/sfl/p— ____ Klaprsol.1880-ból a 500 frt— 110 50 111 — a Erdélyi . . . 60— — Kisbirtokosok földhit.7*/0_ 83 — 83 50 1880-ból & 100 frt.— HI — 114 — a Újpesti . 50 40 — 43 — 1864-ből — 100 frt— 136 — 137 — 50 38 — 39 — Elsőbbségek. Pertv. k81.1871-ből 8%— 88 --88 50 Malmok : Árpád . . . 500 a Aradi gy 5zm. . 500_ ____ Éjszakkeleti vaapálya5°/0 Részvényeit. „ Blum-féle . . 500— — — — — — — . Bszt.-tira. : Atlas vlBZbiz. n Concordia . . 500 192 — 194 — Magy. kel. vae. 1. kib. 300 — — — ; 80 — —— „ Borsod-Miskol. 600— —­­ . *• * 300_ —_— . . I. magyar . . 3151015 — 1025 — n Erzsébet . . 500 117 -118 — Magy galicziai vasp. 5% 300— __—­­ „ Haza . . . . 200 43 — 45 — a Luiza . . . 200 90 — 92 — I. erdél­yi vasp. 5% ezüst — — — —! _ Pannon. . . 300 320 — 325 — a Temesvári gőz. 100— — frt. 100 . . . 200 ...__— , Pesti .... 100 04 50 05­­„ Molnárok sütők 500 190 — 192 — Vágvölgyi vaspálya 200_ _ __ — , Hunnia . . . . 200 31 — 26 —„ Hengermalom 200 060 — 070 — Pest-budai lánc?, híd 0% __ 84 50 85 —­­ „ Duna .... 300 140 — 142 — a Viktoria. . . 500 74 — 75 — Borsod-Miskolczi m. 100 „ Tisza .... 100— a I. Budapesti . 800 565­­-575 — Buda­pesti malom 8% 100 175 — 180 — Vaspályák Pest-barcsi . 200— — a Budai gyártelep 500 10 50 11 — Pannónia gőzmalom 160­— I . Pesti közúti . 200 252 — 253­­„ Pannónia . . 100 360 — 370 — Budai közúti . 200 80 — 82 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 27 — 28 — Újpest-rákosp. 100— —­­ Pesti Cottage 80— — Finineinen­, Alföld-fiumei . 200— — Serfőződe, I. magyar . 80 425 — 43­0 — Északkeleti . 200— — Sertéshizlaló .... 50 o 158 — 100 —I . Magyar kele­ti. 200— — Könyvny. „Athenaeum“ 200 237 — 238 — Császári arany . . ._ 6 23 6 21 _ I. Erdélyi . . 200— — „ Pesti . . . 500 580 —— Osztr.­m. 8 frt. arany_ 8 85 8 87­­ Déli .... 200— —­­ „Frankfn­t.“ 175— — 20 frankos arany . „6 8 85 8 87 „ ljudai hegypilya 100 59 50 60 — Ganz és tár. féle vasgyár. 175 275 — 280 — Osztr. és magyar ezüst. 104 50 105 Bankok . Által. m.mun.h. 80 30 50 31 — Gschwindt-féle . . . 500 188 — 190 — Porosz pénztár­jegy . .. 102 50 162 15 „ Angol-magyar. Alt. m. hitelbank 80 31? — 33 25 Gyógyintézet I. magyar 200— — 200 227 75 228 -Kereskedő-testület épül. 200 700 — — — Franko-magy.. 200 80 — 82 - -Bőrgyár I. magyar . .— — — — Altért. M. ál. föld. rész. 100 74 50 74 75 Mátrai Bányarész . . 200 — — — — M. jelz. hitelb. Kisbirt. földh. 00 80 ___ ___ — _— Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatárs. 00 200— ~ — Augsburg 100 déla.frt. u.4­01 60 8* — Nyu.sz. hi. Sopr. 80— — Gyapjumosó és b. I. m.— 72­­75­­Berlini 100 talléros . .­ ___ ___ Tak. és h.-egylet 50 55 75 56 — Salgó­tarjáni kőszén . 200 85 — 87 — Frankfurt a.M.lGOd.n.f.u.8 91 76 92 — Tak. éah.­p. b. 50— — „ „ vasöntöde 100 33 — 35 — Hamburg 100 déln. m. u.2 63 50 63 75 Nyi. kere. hi­tel­. 50— — Schlick-féle vasöntöde . 100 165 — 170 — London 100 font sz. u.a 109 75 110 25 „ „ Iparbank . Buda-Ob. népb. 200— — Soda és vegy-áru-gyár . Sóskúti kőbánya . . . 20­ __ Milano 100 ltr. nouvo­it. 5C 34 — 35 — 200 75 — 78 — (franc) után . . . ___ ___. „ Iparbank . . 100 58 — 58 25 Spodium és csontliszt . 200 150 — 1 155 —­ Páris 100 frank után . .4 48 50 43 75 Termény Búza bánsági 1 uj tiszai pesti fehérmegyei bácskai fontnyi 82 84 80 84 86 88 81 83 85 84 80 88 84 85 87 ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint Termény fontnyi piacai szokás __ _ 83 4 50—455 Rozs 30 3 86—3 70 4 85—4 70 85 470-475 4 85—4 95 87 4 95—5 — Árpa malátának . » * 72 2 85—­3 21. $5 460—4 70 ?1 4 75—4 85 87 490—5 —a etetésre . . »1 05—2 755-----610 89 5 10—515 60 2 15-2 17 --— — S0 4 55-465 4 70-4 75 88 4 80-490 Kakoriosa . . . » 75 -----495—5 05 83 5 05—610 Bah i • t t t *» ----- ---35 485—4 75— 4 80—490 87 4 95—0 05 KBto. ...... S -----,3 10 510—515 89 5115—5 20 — S9p»a kipouta . . 82— — — . OMKi . . . fontnyi i ri*m­ á- KsánkiBo 76 77 78 70 08 5* — 89 —3 75—3 80

Next