A Hon, 1874. november (12. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-15 / 263. szám

hogy Koller tanár, ki művészi kivitelű színezett fényképeivel méltán oly elismerést vívott ki magának, a minőre hazánkban még nem, s a külföldön is alig volt példa, a királynétól megbízást nyert, hogy Gö­döllőre jöjjön, a kis főherczegnő levétele végett. A megbízott czég (Koller és Borsos) azonnal sie­tett eleget tenni a megtisztelő megbízatásnak s Koller maga és társa Gödöllőre utaztak, hol az üvegházak egyikéből rövid idő alatt díszes fényké­pészterem lett alakítva, melybe a különféle gazdag bútorokat táviratilag rendelték meg Bécsből. A hat éves kis főherczegnő a gyermeki ártatlanság kíván­csiságával nézett a történendők elé s repeső öröm­mel engedte át magát a »műtéteknek«, melyek nem egy felnőtt embert is idegessé szoktak tenni. Tizen­három különféle állásban lett levéve, többnyire a gyermekkort jellemző helyzetekben, játékszerekkel. Alkalmunk volt a kabinetalakban fölvett képek egy­­némelyikét látni s legkevésbé sem csodálkozhatunk rajta, hogy azok a királyné tetszését is annyira meg­nyerték, hogy nyolczvan példányt rendelt meg belő­lük s kifejezte legnagyobb elismerését. A kis főher­czegnő igen kedves jelenség. Az egyik képen bábuját dajkálja, melyet az angol királynőtől kapott aján­dékba, egy másikon Ugyanazt a bábut eteti, egy har­madikon kezében kosárkával, utiruhában, napernyő­vel van levéve, ismét egy másikon labdát dob a le­vegőbe, az ötödiken legkedvenczebb játékszerével, miniatűr szobácskáival mulat s azok apró bútorait rendezi. Egyike a legcsinosabb képeknek, a­hol a kis főherczegnő matrózruhában kagylóval játszik egy nyári padon, melyhez háttérül a királyné Wight szigeti volt lakása van feltüntetve. Ebből (és még három másból) a királyné nagyobb szabású színezett fényképet rendelt meg, mely az angol királynőnek van szánva. Mária­ Valéria igen eleven kis leány, a fényképészeket egészen kifárasztotta, anélkül, hogy ő maga megunta volna a gép előtti ülést. A királyné a legnagyobb elismerés kifejezéseivel bocsátotta el Kollert, ki a kis főherczegnő fényképeiből egy való­ban kedves és művészi albumot állított össze. — Az országos ki­s d e d o v­ó-egye­sület alakuló közgyűlését november hó 29-ikén délelőtti 10 órakor a megyeház nagy termében tart­ja meg. — A magyar mérnök- és építész­­egylet ma este 6 órakor tartott ülésén Haj­nal mérnök olvasott fel egy ismertetést a fiu­mei új kikötő építéséről. A felolvasó szól először az építéséről, megmagyarázván azoknak szerkezetét a legújabb módszerek szerint. Ismerteti ezután a régi fiumei és triesti kikötőket összehason­­lítólag. A fiumei új kikötő építésének leírása előtt részletesen ismerteti a triesti új kikötő építését; el­mondja, hogy e kikötő építésénél a talaj, illetőleg a tengerfenék alkalmatlansága azt okozza, hogy az építkezéseket még most sem lehet bevégezni, miután a tengerbe lerakott kötőmegek a fenéki szap lazasága következtében folyton elcsúsznak eredeti helyükből. Fiumében e baj nem fordul elő. Míg ugyanis Triest­­ben a tengerfenék alatt 21 méterig 6­7°/o szilárd alkatrészt tartalmaz, addig Fiuméban a legfelső 10,4 méternyi fenékrétegben 2'8°/0 a szilárd rész, s 18 méternyire a fenék alatt szikla van, s az e felett levő réteg 39­ °/C vízben oldhatatlan részt tartalmaz. Sőt van hely a kikötőben, hol ennél is kedvezőbb viszo­nyok vannak.­­ A kikötő építményeibe (hullámgát, mólók, rakpart) eddigelé­g.500.000 köbláb követ és egyéb anyagot használtak fel, melyet nagy részben a tengerparti hegységek szolgáltattak.­­ A középtanodai tanár-egy­let mennyiség- és természettudományi szakosztálya nov. 17-én, kedden, délután 5 órakor a helybeli evang. főgymn. termében (2. emelet) ülést tart. Tárgyai: A krystallographia elvei Miller szerint, számos pél­dával illustrálva, Wissinger Károly tanártól. Indít­vány a középrandai tankönyirodalomra vonatkozó­lag Deme László tanártól. — Ki ne ismerné a fővárosban is sokan országszerte a »kis pipát«, a magyar gourmandok menhelyét ? Ki ne ismerné jóízű magyar konyháját melylyel csak Szikszayé állja ki a versenyt, és ki ne tudná azt, hogy ellene egy kifogás tehető, az hogy helyisége nagyon szűk és sötét. E bajon kíván most segíteni a kedélyes gazda, úgy, hogy jövő év feb­ruár hó elsejétől átteszi vendéglőjét a »Corso« néven ismert korcsma tágas és világos helyisé­gébe Az öreg Karikás egy vendége interpellá­­tiójára azonban megígérte hogy ő, konyhája és ét­lapja ott is megmarad a régi, az­az magyar. Úgy legyen ! — A magyar földrajzi társu­lat november 19-én (Csütörtökön) esti isső óra­kor az akadémia üléstermében rendes felolvasó ülést tart, melynek tárgyai lesznek: 1. Arabs geográfu­sok a Volga-melléki népekről Dr. Goldzieher Ignácztól. 2. Kirándulás Mármarosba , E­r­ő­d­i Harrach Bélától. — Az orosz főváros kiadásai a múlt évben 4.448,894 rubelt tettek és pedig a vá­rosi kölcsön törlesztése 24,265 rubel, a városi köz­­igazgatás 377,648 rubel, a kormányzósági közigaz­gatás 22.378 rubel, a rendőrség és a tűzoltó intézet 1.285,205 rubel, bírósági czélokra és a börtönökre 275,744 rubel, építészeti kiadások 1.453,405 rubel, az utczák világítására 373,620 rubel, az iskolák szükségleteire 52,364 rubel, a jótékonysági intéze­tekre 278,614 rubel, segélyzet a vidéki hatóságok­nak 210,230 rubel, a kisebb és véletlen kiadásokra 95,452 rubel.­­ Az európai Oroszország er­dőinek állapotáról a következő hivata­los közleményt hozza egy orosz lap: az állami er­dők igazgatósága alatt 22 ezer 378 erdőség van, a­mi összesen véve egy 121 millió 46,390 desjatinát (egy desjatina 11/2 hold) képez, ehhez még az Ar­­changelok kormányzóságban létező mocsárakat hoz­záadva, melyek mintegy 18.852,163 desjatina terü­letet képeznek. Az egészből csak 96.560,552 desja­tina alkalmas a valódi erdészetre, azaz a 79.7­0­0 -a az összes területnek. Az európai Oroszország erdőségi területének viszonya az ország többi területéhez (ide nem számítva Finlandot, Kaukázust, a priviszláni kormányzóságokat és a doni kozákok vidékét) igy áll: egy négyszög versztre 30‘1 deslatina jut, egy fér­fira pedig 31, mindkét népességi nemet véve, 1-5. — U­j találmányu tűzoltószerek. Egy gyakorlati tűzoltó írja nekünk e sorokat: Nem mondok új dolgot, hiszen annak idejében közzé is tétetett, hogy a bécsi kiállításon a­mi a tűzoltó sze­rek új és czélszerűbb szerkesztését illeti, olyat kizá­rólagosan csak a magyar osztályban lehetett találni, s hogy ez nem csupa öndicséret, bizonyítja Walser gyárosunk szivattyúja, mely haladási éremmel lett kitüntetve, bizonyítja a nagy tolólétra, melyet az orosz kormány a varsói tűzoltók számára vett meg s bizonyára nem kis áldozatokkal. Hogy azonban azon idő óta sem aludtunk, mutatja a következő ta­lálmány, a­melyről éppen szólani szándékom. A budapesti önk. tűzoltói egylet utolsó gyakorlatán mutatott be Stern K. T. ur mint a Mercur (orsz. központi tűzoltói iroda) képviseltje egy uj mentő­­szert, mely helyettesíteni akarja az eddig használt mentőzsákot. Ez uj szer mentőponyvának nevez­hető s az ablakon megerősitve lent kifeszittetik, a ponyva jobb és bal oldalán erős kötél van fűzve s a test saját súlya által készült vályúban, mintha tábori ágyban feküdnék, lecsúszik. Előnye, hogy nagyobb bútordarabokat is lehet rajta leereszteni s hogy egy­szerre több emberi életet lehet megmenteni­­ azonban hátrányát sem hallgathatom el, hogy t. 5. nők leeresz­tése itt kizárólag fejjel lefelé történik s ez, ha nem is nagyobb veszélylyel, de mindenesetre nagyobb fá­radsággal történik s a menekülők nagy bátorságát igényli. E szer 14 nappal ezelőtt a teplitzi tűzoltó ünnepélyen nagy tetszésre talált. Ugyancsak a Mer­cur mutatott be 10 öles kötélhágcsókat, a­melyek bár hasznos tornaszerek, de tűzoltásnál nem alkal­mazhatók. A második tárgy Krause V. városi tűzbiztos által szerkesztett új tolólétra. Ez oly szert fog képviselni, melyet eddig minden magas épü­let égésénél nélkülöztünk. Volt ugyan eddig is Budapesten több tolólétra, de még oly hiányos szerkezettel, hogy őszintén üdvözöltük e fáradhat­­lan férfiú munka sikerét, midőn a tervet gyönyörű rajzban magunk előtt láttuk. — Több szakember mondá már ítéletét fölötte s ez a következőkben össz­pontosítható : miután lófogatra van készítve, na­gyobb távolságra könnyen szállítható ; egyik fő­ elő­nye, hogy keskeny utczában is fölálítható, sőt fölállí­tott állapotban más oldalra áthelyezhető; fölbillen­­tése fogaskerék, kihúzása hengerkerék által törté­nik s ez sokkal kevesebb erőt vesz igénybe, mint az eddig használtak, de a legfőbb, hogy miután egyen­súlya nem tételeztetik föl két magas rúd támaszá­tól, a létra egész biztosan áll. — Walser gyárában fog készülni, feltalálója felügyelete alatt s valószínű­leg a budapesti önkénytesegylet­ által megvétetni, s a tavaszi első gyakorlatokon már az érdeklettek­nek bemutatatni.­­ A fővárosi rendőri börtön­ügy érdekében a belügyminiszter a fővá­rosi rendőrséghez szigorú rendeletet intézett, mely különösen a nálunk annyira elhanyagolt börtöni egészségügyet szabályozza.­­ Ezen rendelet értel­mében a kerületi kapitányságok minden letartózta­tott egyén egészségi állapotáról hiteles meggyőző­dést tartoznak szerezni. A hivatalos helyiségek kija­vítására és felszerelésére ezen miniszteri rendelet kapcsában érkezett leirat tetemes összeget engedé­lyez, melynek mikénti felhasználásáról az újabban életbeléptetett rendőri tanács fog intézkedni. E ta­nács a főkapitány elnöklete alatt a kerületi kapitá­nyokból áll s hivatva van minden elvi kérdés el­döntésére. — A nemzeti színház titkára jelenti: A nemzeti színházi drámabíráló bizottság határozatából van szerencsém tisztelettel felkérni a t. ez. drámaírókat és fordítókat, hogy bírálat végett benyújtott műveiket nagy, olvasható betűkkel, tisz­tán leírva, lapozva és bekötve szíveskedjenek alulírt titkár útján a bíráló bizottság elé terjeszteni; a jel­zett kellékekkel nem biró kéziratok bírálatra el nem fogadtatnak Budapest, november 14. Csepreghi La­jos, titkár. — Az egyetemes gyűlés 50-es bizottságának budapesti tagjait ma, vasárnap d. u. 7 órakor kérem a népnevelők pesti egyletének he­lyiségében (kötő-utcza 3. szám) megjelenni. Péterffy Sándor: — Egy herczeg mint birkózó a cir­cus­b­a­n. Bukarestből írják a következőket: A Suhr-circus itt legközelebb igen érdekes birkózás színhelye volt. A lovarda birkózó athletája, Bigal ki­­hitta Oláhország legerősebb emberét bírókra s mi­után hire ment, valaki el is fogadta az ajánlatot, de csak azon feltétel alatt, hogy álarcz alatt ismeretlen maradhasson. A közönségben­ rögtön szájról szájra be­szélték, hogy az az álarczos ember nem lehet más mint az óriás erejéről ismeretes Sturdza herczeg. Kijelölt napon a lovarda zsúfolásig megtelt. Mindenki látni akarta, hogy mint veri földhöz az idegen birkózót a h­a­z­a­i óriás. És Rigait csakugyan a földhöz is csap­ta az álarctos a hazafias publicum örömrivalgásai kö­zött. Suhr igazgató erre tudata a közönséggel hogy az ő athletája bátorságot vesz magának, hogy vissza­adja a kölcsönt. Újból tele ház, az idegen athleta új­ból legyőzve, így győzött a harmadik, negyedik, ötö­dik, hatodik napon az álarczos vitéz, ki az oláh haza becsületéért küzd homokra szállt. Rigai menthetet­lenül el volt veszve. A hetedik napon azonban meg­­esettt a malheur, hogy a győzőnek arczáról leesett az álarca — a közönség pedig meglátta benne nem Sturdza herczeget, hanem circusbohóczát, Augus­­tot. Nem is kellett több a hazafias érzelmeiben meg­csalt, vérben forgó szemű közönségnek; oda rohant a két birkózóhoz s menthetlenül összetépi őket, ha sze­rencsésen tovább nem állnak s hogy pedig maga a circus épület nem lett a lángok martaléka, az egye­dül a rendőrség érdeme. Hanem azért Suhrnak hét napon keresztül tele háza és pénztára volt s­z ínséges munka. A középítési bi­zottmány tegnap tartott ülésében a kiküldött albi­­zottmány bemutató jegyzékét azon földmunkáknak, melyek tavaszig végrehajtandók volnának. Ezek közt foglal helyet a Rákos bevezetése a kerepesi út men­tén a városligetbe, több rendbeli útfeltöltés, a bu­dai oldalon a hegyi vizfolyókák kitisztítása a kövek­től, nehogy a tavaszi hóolvadások alkalmával az ör­dögárka kövekkel be ne tömessék, stb. Ezen mun­kák sorozata oly véleménynyel fog a közgyűlés elé terjesztetni, hogy azok kivitelére 100,000 ftnyi áta­lány előlegül, az 1875. évi kövezési és útfentartási előirányzat rovására folyóvá tétessék. A tanács a középitési bizottmány javaslatait elfogadta s párto­­lólag terjeszti a jövő szerdai közgyűlés elé.­­ Az erzsébet téri szökőkutak tárgyában a középitési bizottmány elfogadta a ki­küldött bizottmány azon javaslatát, hogy azok ön­tött­vasból készíttessenek, s a terv és költségvetés iránt pályázatra a Schlick és Ganz-féle helybeli gyá­rakat, Durenne J. és Duval Dosne párisi c­égeket, melyek a bécsi nemzetközi kiállításon igen szép szökőkutakat állítottak ki, és Wagner B. J.-t Berlin­ből javasolja felszólítani. — Az aszfaltburkolat és jár­dák tisztántartásához. Az aszfalttár­sulat kérvényt intézett a tanácshoz az iránt, hogy az aszfaltburkolattal ellátott utczák tisztántartásával bízza meg a társulatot. A tanács a középítési bizott­mány véleményét kérvén ki, ez oda nyilatkozott, hogy az utczák és terek tisztántartása a kerületi elöljáró­ságokra lévén bízva, a tanács ez ügyben nem intéz­kedhetik. Miután azonban közbátorság szempontjá­ból kívánatos, hogy az aszfalttal borított utczák tisztántartása ahhoz értő egyének által eszközöltes­sék, utasítandók volnának a kerületi elöljáróságok, hogy amennyiben a társulat magas árt nem követel, s a rendelkezésekre bízott átalány összeg keretén belül lehetséges, az aszfalttársulattal szerződjenek.­­ Ez alkalomból felemlíttetett az is, hogy míg az aszfalt s egyéb kocsiutak meglehetős tiszta álla­potban találtatnak, a járdák tisztogatása, mely a háztulajdonosok, illetve házmesterek kötelessége, egészen elhanyagoltatik, anélkül, hogy a kerü­leti elöljáróságok az illetők iránt kényszeresz­közökhöz fordulnának. A tanács fel fog kéretni, hogy az elöljáróságokat utasítsa, mikép a járdák tisztántartása ügyében hatáskörökhöz képest erélye­sen járjanak el.­­ Az ínség enyhítésére. Ráth Károly főpolgármester, mint az Ínség enyhítésére alakult választmány elnöke, kérvényt nyújtott be a tanácshoz, kérve, hogy az ínség enyhítése czéljából a fővárosban általános gyűjtések rendezését engedje meg, hogy azon városi épületek, melyekben a nép­konyha-bizottmány népkonyhák felállítását szüksé­gesnek találja, ilyeneket a bizottmánynak átenged­tessenek, s hogy a kerületi elöljáróságok, melyek­nek hatáskörébe a szegényü­gy különben is tartozik, valamint a főváros egyéb hivatalnokai is jogosíttas­­sanak fel a tanács által, a népkonyha-bizottmány­­nyal kötendő közreműködésre. Végül azon kérelmet ajánlja pártolólag a közgyűlés elé terjesztetni, hogy ez 10—12.000 frtot szavazzon meg az inségügyi bi­­­ zottmánynak, melynek fele mint városi adomány , véglegesen elfogadtatnék, másik felének azonban az , adakozásokból leendő visszatérítését a bizottmány , magára vállalván. A kérelem három első pontját a tanács mai ülésében teljesíté, az utolsó pontot párto­lólag terjeszti a szerdai közgyűlés elé. — Az öreg Táncsics a következő so­rok fölvételére kért fel minket: »Előfizetőimhez! Midőn sorsom jobbra fordulását várnám, s még re­­­­mélhetem, hogy a sajtóban rekedt műveim nyomatá- ■ sának folytatása iránt tiszt, előfizetőimet megörven-­­ deztetőleg értesíthetem; ennek éppen ellenkezője ál­lott be: jóhiszeműségemmel sokan visszaéltek, mi­nélfogva házamat telkeimet a hitelezők eladták, így földönfutóvá lettem. Magam igazolásául, hogy mi­ként jutottam ennyire, oly dolgokat kellene elmon­danom, miket a t. szerkesztőség most alig közölne, tehát más jobb időre maradnak, jelesen: »Életpá­lyám« egyik legborzadalmasabb szakát fogják képez­ni. Azonban előfizetőimnek nem szabad bennem csa­­lódniok, mert ha házamat s telkeimet elvesztettem is, meg van egészségem, lelki erőm, istenben vetett bi­zodalmam : ezek segítségével egy év alatt bevégzem művemet, tudniilik: »Legrégibb nyelv a magyar« czimü munkámat; ez megbecsülhetlen szellemi kin­csem, azaz kincse a magyar nemzetnek. Ennek á­rá­­ból előfizetőimet ki fogom elégíteni csak türelemmel lenni szíveskedjenek. Budapest nov. 14-én Táncsics Mihály. « Hivatalos közlemények. Ő felsége megengedte , hogy fordászi Aranyossy Ágoston, beszterczebisnyai pénzügyigazgató és k. tan. saját kérelmére nyugalmaztassék, s neki ezen alkalomból, 35 éven át tanusitott buzgó és sikeres szolgálataiért a királyi elismerés tudtul adassék. Egyszersmind Hegedűs Ferencz pénzügyminiszteri titkárt, a királyi tanácsosi czim dijmen­­tes adománya mellett, beszterczebányai pénzügyigazgatóvá, őrgróf Pallavicini Ede, tiszteletbeli miniszteri titkárt, és Vasady Lajos miniszteri fogalmazót pedig miniszteri titká­rokká nevezte ki. A pénzügyminiszter Fellegi Victor és Angyal József pénzügyiminiszteri fogalmazó­ segédeket mi­niszteri fogalmazókká nevezte ki. A. „Men“ m­agántársürgönysí. Prága, nov. 14. (Ered. st­rg.) A »Prager Corr.« jelenti: Az uralkodó pardubitzi tar­tózkodása alatt szorgosan óvakodott, nehogy egy szót is elejtsen, mely olybá vétethetnék, mint felbátoritás a kiegyezés iránti remény­kedésekre, átalában minden kísérletet politi­kai érintkezés eszközlésére, a legelhatározot­­tabban visszautasított. Bécs, nov. 14. A képviselőház mai ülésének bevégezte előtt Zschok a Ponteba-vasút iránt inter­pellálja a kormányt. Egy másik képviselő azt kér­dezi a cultusministertől: Szándékozik-e a kath. fa­kultások felállításáról és a vallásfelekezeti törvény­ben kilátásba helyezett egyéb intézkedésekről a bi­rodalmi tanácsnak közléseket tenni ?­­ • A közelebbi ülés kedden lesz. London, nov. 14. Manning érsek második ira­tot is bocsátott közre Gladstone röpirata ellen, a Va­tikán határozatai iránt. Manning ez iratban sajnála­tát fejezi ki a­miatt, hogy Gladstone — miután egész életét Angolország békés fejlődésének szentelő — most a békét akarja megzavarni. — A »Daily Te­legraph« felhatalmazottnak nyilatkoztatja magát arra, hogy határozottan tagadhassa Döllingernek Gladstone röpirata készítésében való részvételét. Berlin, nov. 14. A kir. gyűlés 3-ik olvasásban elfogadta a bíróságok ügyviteli nyelvére vonatkozó cs. rendeletet, és elveti Grueber azon indítványát, hogy a franczia nyelv használatára való határidő meghosszabbítása ne a kir. kanczellárra bizassék, hanem törvényesen állapíttassák meg,­­ miután Bismark ellene szólott és megjegyzé, hogy a német kormány azon tapasztalást tette, miszerint a franczia nyelvet beszélőkkel könnyebbn lehet végezni, mint a németül beszélőkkel. Berlin, nov. 14. A »Nordd. Zig« jelenti: Ar­nim újraelfogatása újabb fontos okok alapján történt. A »Kr. Zig« szerint Arnim, szabadonbocsáttatása után, több visszatartott okmányt adott át jószágigaz­gatójának, ki azokat rögtön letette a városi törvény­székhez. Azon körülmény, hogy a jószágigazgató az okmányokról tudomást szerezhetett volna, ellene szól az elfogatás okának. Az illető jószágigazgató a vizs­gáló biró általi kihallgattatásánál minden felvilágo­sítást megtagadott. Bécs, nov. 14. A bir. tanács mai ülésében a belügyminiszer előterjeszti a telekkönyveknek Istriá­­ban leendő behozatalára vonatkozó tvj­avaslatot, a­ közgazdászati bizottság előterjeszti jelentését a bank­akta helyreállítása iránt. Erre először olvastatik az új büntetőtörvényre vonatkozó kormány- előterjesz­tés, mely 15 tagú bizottsághoz utasíttatott. A keres­kedelmi védjegyek tárgyában Oroszországgal kötött egyezmény a budgetbizottságnak adatott ki. Ezután folytaták a részletes vitákat a rész­vénytársulati törvény felett. A 192. §. Gomperz mó­­dosítványával fogadtatott el. A többi §-ok a 204-ig vita nélkül elfogadtattak. Ez utóbbi §, ismét Gom­pert módosítványával fogadtatott el. London, nov. 14. Manning érsek egy újabb iratban védi a vatikáni decretumokat. Monsignor Copel szintén egy hosszú c­áfolatot közöl Gladstone röpirata ellen. Bern, nov. 14. A nemzeti tanács és rendi ta­nács — az új katonai szervezet iránti teljes megálla­podás után — decz. 7-ig elnapolták üléseiket. Bukarest, nov. 14. A vasúti munkálatok Pi­­testitől a magyar határok felé Vercsi­ova-Orsovánál annyira előhaladtak, hogy a pálya még ez évben megnyitható lesz. Grácz, nov. 14. Legújabb hírek szerint don Alfonzo nem jön ide ; az ő terve csak az volt, hogy Francziaországba juthasson, és egyedül czéljának elpalástolása végett terjeszték itt el idejövetelének hírét. Bécs, nov. 14. (Hivat, zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 77.75. Salg.-Tarján 80.—. Magyar hitel. 229.50. Magy. záloglevél 86.75. Erdélyi 134.— Magyar keleti vasút 56.—. Magyar sorsjegy 83.50. Tiszai vasút 189.75. Magyar vasúti kölcsön 97.25. Angol-magyar 31.—. Franco-magyar 74.—. Alföld 137.50. Magy. északkeleti vasút 116.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 69.50. Nagy földhitelintézet 73.50. Municipális 30.—. Bécs, nov. 14. (Zárlat..) Hitelrészvény 234.—. Galicziai 245.—. Államvasut 301.—. Jára­dék 70.05. 1860-dik 109.—. 1864-diki 138.--. Ezüst 104.60. London 110.35. Unio­bank 123.—. Általános épitőbank 36.25. Angol-ausztriai 145.75. Lombardok 134.—. Tramway 130.—. Hitelsorsjegy 166.—. Na­poleonhor 8.881/2. Arany 5.25.—. Frankfurt 92.10 Porosz pénzutalvány 163.25. Török sorsjegy 54.50. Angol épitő­bank 49.—. Antwerpen, nov. 14. A petroleum üzlete­­.23.­, KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A szerb jegybank alapításáról különböző hírek vannak. A Rotschildház, az osztrák hitelintézet és a magyar hitelbank akarják e jegy­bankot alapítani. Tekintve, hogy e pénzügyi csoport az osztr. hitelintézet részvényeit nagyon poussirozza, már bizonyosnak veszik azt, hogy a folyamatban le­vő alkudozások eredményre vezettek. A két hitel­bank és a szerb kormány ügynökei közt rég óta foly­nak az alkudozások. A »Pr.« szerint szó sem lehet többé az egyezség meghiúsulásról. A dolgok jelen állásával — úgymond a »Pr.« a hitelintézetre nézve nem az a fődolog, hogy a szerb jegybankot megala­pítsa, hanem az, hogy Szerbiában állást foglaljon. Pénzintézek alapításával Belgrádban tett tapaszta­latok nem nagyon kecsegtetőnek tüntetik fel a vál­lalatot. Magasabb czélok­ forognak fenn, melyeket a hitelintézet szem előtt tart. Azon benső viszonynál fogva, mely a hitelintézet és osztrák államvasút közt van, azt lehet következtetni, hogy a bank alapításá­val az is czélba van véve, hogy az osztrák állam va­sútvonalaival Szerbiába eljuthasson, a­mire már régóta vágyódik. A »P. Lloyd«-nak a szerb jegybankról ezt ír­ják Bécsből: Pár nap óta a szerb jegybank napi beszéd tárgya. Minden börzsáner valami nagyszerűt tud erről mondani. A szerb bank jegybank leend, mondja, némelyik, más azt vitatja, hogy az vasutakat fogja építeni. A harmadik az osztrák államvasutak befolyásáról tud valamit mesélni. Mint megbízható forrásból tudom, a bank oly jegybank leend, mely csak a legsolidabb banküzleteket fogja folytatni, az escompte- és lombardüzletet. Szerbiának rendezett államháztartása és érczvalutája van, mindkét körül­mény megkönnyíti egy solid bank alapítását. A bank tőkéje és jegykibocsátása arányban leendő Szerbia kereskedelmi forgalmával és eszközöket is fog szol­gáltatni neki a pénzeszközök szaporítására. A szerb kormány az alapítandó jegybank hitele érdekében mellőzte a szabad versenyt és fordult közvetlenül a Rothschild csoporthoz. Bizonyos az, hogy az első al­kudozások stádiumán még nem ment túl a szerb kormány, de az is kétségtelen, hogy a nemzet öröm­mel fogadja azt, hogy a kormány elsőrangú tő­kepénzesek által akarja a bankot felállítani.­­ A Bécsi árverési csarnok. Az osztr. kereskedelmi minisztériumnál engedélyért fo­lyamodtak oly nyilvános árverési csarnok engedélye­zése tárgyában, mint a párisi »Hotel des ventes.« A vállalatnak az volna a czélja, hogy ingóságoknak nyilvános árverezését eszközölje, hogy önkénytes ár­verést csakis e csarnokban lehessen eszközölni egész Bécs városát illetőleg. A bécsvárosi tanács a keres­kedelmi kamarát hivta fel véleményadásra és ez azt a véleményt adta, hogy az árverezőintézet felállítása a közérdekben kívánatos.­­ A vágszabály­ozásról e követ­kező sorokat vettük: A vágszabályozási ügybe is be­le­ütött a krach, nem ugyan azért, mintha nem volna reá pénz (az országgyűlés még 1873-ban megszava­­zott 100 ezer frtot) hanem, mert se előre, se hátra nem halad. Az országgyűlés még 1873-ban 1874 évre meg­szavazott vágszabályozásra titulus alatt 100 ezer ftot, s az 1874-iki év már majdnem elmúlik, és még ebből : semmi sem használtatott fel miért ? . . . azért, mert a minisztérium jónak látta csak június-júliusban és nem előbb a pöstényi kir. mérnöki hivatalnak a ren­­­­deletet leküldeni, mely szerint az az elkerülhet­­lenül szük­séges vágszabályzási munkálatokat illető­leg a tervezetet készítse el. A kir. mérnöki­ hivatal ezeket, név szerint: Apáti, Bobrovnik, Biskupecz, Marsova, Miksova, Trencsén, Vágbesztercze, Farkasd-Negyed stb., el is készíti a költségvetésekkel együtt, azt az érdeklet­teknek , a minisztériumnak elküldé ez év September havában. Azóta ott fekszenek a minisztériumnál, az em­­itett helységek lakói pedig rettegve várják a nagy viz közeledtét, mely nemcsak földjeiket veszi el, de még lakhelyüket is s­oha minden reményük, hogy védelmükre ez idén építsenek valamit, mert a tél már bekös­zönt. Az egyes helyiségek lakói az államsegély mellé jelentékeny természetbeli munkát s anyagot ajánlot­tak fel s a költség legtöbb helyen fedezve is van, az ál­lam mégis késik elrendelni a munka foganatba vételét. Ily körülmények között nem csodálkozhatni, ha a volt kormánybiztos csak 80.000 forintot tudott elköl­teni Október utolsó hetében indult el az"új kormány­­biztos körútjára a kir. mérnökkel együtt, melynek az jön az eredménye, hogy a kormánybiztos több munká­nak haladék nélküli foganatba vételét kéri a minisz­tériumtól körülbelül 25 ezer frt erejéig. Váljon az égető szükség, a nevezett községek életkérdése, bir-e oly fontossággal a minisztériumnál mint az, hogy ki legyen a kormánybiztos, nemsokára megtudjuk. Nemz­eti színház. Ma nov. 15-én adatik : »A háromszéki leányok« népszínmű 3 felv. Budai várszínház. Ma nov. 15-én adatik : »A nőuralom« vigj. 3 felv. István téri színház. Ma nov. 15-én adatik : A »pók« eredeti népszínmű 3 felv. Ma este a Nagykomlóban Bakonyi L dal­társulata által adatik : »Romeo és Julia« opera-parodia. Vizáll 4 e. November0 fölött időjárás 14 Budapesten 2' 1" havas» Pozsonyban 1' 8" 13 M.­­Szigeten 1' 9" esős Szalmáról, 0* 3”‹ · Tokajban á ll 14 Szolnokon 2' 0“› Szegeden 2' 0"· 13 Aradon 3‘ 6’'& » Nagybecskera 1' 5" havas› Bezdánban 3’ 9"› Verbászon 3' 3"‹ * Barcsont ‹ » Eszéken 1* 5“ felhős 12 Mitroviczoc 0' 11" esős Sziszeken 2 ‘ 0"« » Zá­monyban 2' 3" » Ó-Orsován 1* 4" Felelős szerkesztő : Jókai Mór. JSTYJX T-TKf­t. Őszszel, tudvalevőleg, szaporodnak a házi ál­latok betegségei. A változékony légmérséklet, át­menet a zöldtakarmányról az istállózáshoz stb. nem maradnak befolyás nélkül az állatok szervezetére; ennélfogva a hurut, köszvény, bénultság, keh, (szél­­rekedés, puffadtság stb.) e naponkint föllépő tüne­mények mint gyakorta alig szembeötlő bajok elha­nyagolásának veszélye következményeit minden mar­hatulajdonos igen jól ismeri, azért is tanácsos min­den gazdának magát a kellő szerekkel ellátni s mint ilyen, különösen ajánlható Kwizda Ferencz Jánosnak ezer-meg ezer esetben hosszú évek so­rán át legjobbnak bizonyult korneubur­­gi cs. kir. engedményezett marhapora, valamint a cs. kir. szab. üditő-folyadék lovak számára. E czikkek beszerző helyei a mai hirdeté­si rovatban elősorolvák 1586.­­ 9. Haza** életbiztosító és hitel­bank igazgatóságának Pesten. Miután a »Haza« életbiztosító és hitelbank a 18866. számú kötvény szerint nála biztosítva volt 5000 frtnyi tőkét, a feltételek értelmében, előzékeny­séggel és pontosan kifizette, nem mulaszthatom el ezen intézetet bárkinek is lelkiismeretesen ajánlani. Kelt Kazsuban, 1874. nov. 2-án, Özv. Pilisy Zsigmondné, 1—­ 1666 szül. Papszász Jolán, 1469 ~ 1— Grün­baum és Weiner magy. kir. udvari szabók Budapesten, kik mint egyedüliek ?, magok szakmájuk­ban Magyarországban, a bécsi kiállításon az első díjjal a haladási éremmel lettek kitüntetve, ajánlják dúsan felszerelt raktárukat mindennemű úri-, gyermek-, disz- és utazóruhákban a legolcsóbb árakon. A három raktár létezik : I. Deák Ferencz-tér 1. sz. szemben az evang. egyházzal. II. A hatvani­ utcza és országút sarkán. A III. a Haas-féle potában. 1 budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei nov. 14. É­rt­é­k p a p 11 ft cg to adva tartva Értékpapir ® •a g © £ 33 to adva tartva Értékpapír 2 5? | S 3' »GTM tartva államadittiság. Magy. vasúti kölcsön .— »7 — 97 50 Bud. kere. bank 200 170— 175 — Szeszgyár I. magyar . JAO 145 — 150 — „ gömöri államvasuti Pest keres. bank 500 785— 788 — Kőszén és téglagyár_ záloglevél 5% 150— — * Pesti iparbank 200 365— 370 — (Dräsche­ 500 109 — 110 — „ sorsjegykölcsön . 100 82 25 82 75 Pest-budai kéz-— Alagút........................... 200 71 — 78 — 1­871-ki magy. ÁllamkStv.— 88 50 89 — müvesbank . 100 58— 59 — Téglagyár Szt.-endrei „ 105 1872-ki magy. államkStv.— 86 50 87 — Pesti zálogk. int. 500 —— -----­Téglagyáru buda­pesti . 200 — —— 1873. m. kir. kincstári Bír. t.e.m. hitel. 400 40— 41 — Tégla éa mészégető újlaki 200 55 — 57 — utalvány 6 petes ezüstb. — — — — Bárány, t. és h. 800 —— — — Téglagyár Kőbányai 200 70 — 75­­Földteherm. kötv. magy.— 77 60 78 — Debreczeni ker. 200 —— — Téglagyár szta-rikont . top . ..— , 1867. tk.— — — I. Erdélyi bank —0 —— — * „ temesi— 70 60 77 50 Szerb ideig. bn. 100 —— — záloglevelek. „ 1867. zk.— — — — — Vas-zalai népbank. Rész. 100 132 50 133 50 „ horv.­szl.— — — Takarékpénz.: Óbudai . 40 —— — Magyar földhitek­. 5‘/,»/,•— 87 -SI 25 „ erdélyi— 74 50 75 — Félegyházai . 40 —— — , jelzálogb. 5*/,%— 78 — 78 60 .Szőllődézs.-válts. kötv. .— 72 25 72 50 Gödöllői . . 100 —— — , ny.m. jelb.8.6%— — __ — Osztr. All.-ados. pap. 5°/0— 70 — 70 *6 Orsz.k. J­an.J.5% 100 84— 84 50h ált. föld. rész. 6*/,— 88 60 57­­„ „ ezüst.kam.— Pesti , hazai . 10002270— 2280 —— 85 50 55 75 jan. jul.5%— 71 50 75­ Pest-budai főv. 100 150 50 151 50 Fővárosi takarékp. 0%— „ ezüst.kam.— Pesti külvárosi 40 44— 47 — Pesti kereskedelmi bank— n 25 84 60 apr. okt. 5%— 74 50 75 — Sat.-Endrei 30 37— 88 — Szebeni­öldhitelin. 5’/,%— — _ __ Kisorad­.1860-ból a 500 frt— 109 — 119 — Erdélyi . . . 00 —— — Kisbirtokosok felihit.70/0— 83 — 83 50 1860-ból á 100 frt.— 112 50 113 — Újpesti . . . 5C 40— 43 — 1864-ből á 100 frt— 138 50 189 50 50 __ _____ Pestv. kél. 1871-ből 8%— 88 --88 50 Malmok. Árpád . . . 50C_— ____ Elsőbbségesc. Aradi gőzm. . 50C __ ___ Részvények. Blum-féle . . 500—— — — Éjszakkeleti vsspáIya6°/0— — — --— Concordia . . 500 208—­211 — Magy. kel. vas. 1. kise. »0£ .— ,— —. — Bizt.­u­ra. : Atlas viszkiz. 80— — Borsod-Miskol. 500 —— — 300 ____ — — I. magyar . . 3151016 — 1025 — Erzsébet . . 500 116— 117 — Magy. galicziai vasp. 5% 300 — — —­­­Haza .... 200 43 — 45 — Luiza . . . 200 105— 100 — I. erdélyi vasp. 5% estist_ — -- --­Pannónia . . 30C 320 — 325 — Temesvári gőz. 100 —— — frt. 100 . . . 200 __ — —. --­­ Pesti .... 100 64 50 05 — Molnárok sütők 500 195— 198 — Vágvölgyi vaspálya 200_ —_ __ | Hunnia . . . 200— so — Hengermalom 200 070— 680 — Pest-budai lánc­, hid 0%— 14 50 S5 —n Unió .... 30C 130 — 188 — Viktória. . . 500 90— 92 — Borsod-Miskolczi m. 100 . ..— Tisza .... 100— I. Budapesti . 300 600— 610 — Buda­pesti malom 06/o 100 175 — 180 — Vaspályák Pest-barcsi. 200— — Budai gyártelep 500 11— 11­50 Pannónia gőzmalom 89/1 160 — — Pesti közúti . 200 254 — 255 — Pannónia . . 100 400— 410 — Budai közúti . 200' 80 — 82 — Épitőtársulat, Pesti . . 1000 25— 20 — Újpest-rákosp. 100— — Pesti Cottage 80— — Pénznemeim Alföld-fiumei . 200— — Serfözöde, I. magyar . 80 425— 430 — Északkeleti . 200— — Sertéshizlaló .... 50­0 158— 100 — Magyar kele­ti. 200— — — Könyvny.­­Athenaeum. 200 237— 238 — Császári arany . . .— 6 *’­ 5*6 I. Erdélyi . . 200 — — — — Pesti . . . 500 560— — — Osztr.-m. 8 fzt. arany— 8 87 8 89 Déli .... 200— —­­Frankin-L. 175 —— — 20 frankos arany5 8 87 8 89 I . Budai hegypálya 100 59 50 00 — Ganz és tár. féle vasgyár. 175 280— 282 — Osztr. és magyar eztiatő 105 75 105 — Bankok : Által. m.mun.h. 80 29 — 80 50 Gschwindt-féle . . . 500 187— 188 — Porosz pénztár­jegy .— 163 25 163 60 Angol-magyar . 80 31 — 31 50 Gyógyintézet I. magyar 200 —— — Ált. m. hitelbank 200 229 — 279 50 Kereskedő-testület épül. 200— — — Franko-magy.. 300 74 — 75 •­Bőrgyár I. magyar . .— —— — Táltök.. M. ál. föld. rész. 100 74 25 74 50 Mátrai Bányarész . . 200 —— — — M. jelz. hitelb. 80— — Pozsonyi papírgyár . . 60 —— — Kisbirt. földh. 80— — Rima-murányi bányatárs. 200 —— — Augsburg 100 déln. frt u?4 92 — s* so! Nyu.sz. hl. Sopr. 80— — Gyapjumosó és b. I. m.— 83— 85­­Berlini 100 talléros . .4 — —_ __1 Tak. és h.-egylet 50 55 50 55 75 Salgó­tarjáni készén . 200 80— 82 — Frankfurt a.M.lord.n.f.u.8 92 25 92 50 Tak. ésh.-p. b. 50 — ——­­ vasöntöde 100 33— 35 — Hamburg 100 déln. m. a.t 53 75 54 -~ 1 , Nyi. kere. hitel­. 50— — Schlick-féle vasöntöde . 100 165— 170 — London 100 font st u.3110 26 00 75 — Iparbank . 200— — Soda és vegy-áru-gyár. 200 —— — Milano 100 lir. noavo it. Buda-Ób. népb. 50 St 50 85 — Sóskúti kőbánya . . • 200 75— 78 — (franc) után . . ._ ____­­ ■ Iparbank . . 100 55 — 58 — Spodium és csontliszt . 200 60 55 — Pária 100 frank *után . .4 4S 70 43 90 ! Termény fontnyi ár vámmá­­zsánkint fontnyi ár vámmá­­zsánkint bánsági 1 uj. . 82 83 460—465 , . . . 84 4 75—4 80 85 4 80—485, 80 495—5 05 87 5 05—510 tiszai .... 84___ ___ 85 470—4 80 86 4 85—4 95 87 505—515 88 515—5 25 89 5 25—630 pesti .... 81 --------- — 89 465-475 83 4 80—4 85 88 495­ 505 fehérmegyei . . 85 515—5 20 83 5 20—5*5 84 85 475—4 85 80 490—5 — 87 5 10—6 20­­ * 88 E 25—580 89 5 30—535 bácskai . . . 84— 85— • . • • • 87— Termény fontnyi piac*! szokás fontnyit rér­umá­­siánhtet Roes • « * • Árpa malátának . „ etetésre Zab ! » . . . Kukorica* » . Bab e. . . « Kök.­ . . . . Step«» káposzta , Kásád . 80 71 71 50 85 81 3 70—3 76 2 85—3 21 1­05—2 75 2 12-2 15 -3 10 76 77 78 70 36 68­­ — *9 —3 90—8 95

Next