A Hon, 1875. április (13. évfolyam, 73-98. szám)

1875-04-08 / 79. szám

fogja a vasút kiépítését, ő nem tesz ellenindítványt. Végül a következő ellenindítványt terjeszti a köz­gyűlés elé : A közgyűlés Steiger indítványát elveti, kijelenti azonban, hogy teljesen át van hatva a buda­­pest-zimonyi vasútnak fontosságától, s ismételve ki­jelenti, hogy a vasútnak a Duna balpartján leendő mielőbbi kit prtését elodázhatatlan feladatnak tartja és ennek előmozdítását anyagi előnyök nyújtásával is kötelességének ismerendi. V­égül még csak arra tesz megjegyzést, hogy a tanác­s olyan indítványt, mely a közgyűlésnek még nem v­olt bemutatva, már saját véleményével terjeszt be a közgyűlésnek. Ez olyan erkölcsi pressió-forma, a­mi alól azonban, kéri a közgyűlést, hogy emanci­pálja magát. Tavaszi Steiger indítványa mellett szól. Sze­rinte az ajánlatok megszavazása nagy mértékben fogja a vasút kiépítését előmozdítani, mert a vállal­kozó a concessió kivételekor és a kormány annak kiadásakor számítani fognak a főváros ajánlataira. Hiszi, hogy a kormány a főváros ajánlatait csak a főváros javára fogja felhasználni. N­y­­­r­y Lajos Mátyás indítványát pártolja, abba azonban nem egyezik, hogy a vasút ügye, ha már egyszer szőnyeg­re került, végkép elejtessék. Indítványozza tehát a következő módosítvány elfogadását: a Duna balpart­ján építendő budapest-zimonyi vasút létesítése czél­­jából intézzen a főváros a kormányhoz egy feliratot, s jelentse ki ebben, hogy a vasút létesítéséhez szük­ség esetén anyagi áldozatokkal is kész járulni. E­. áldozatok mennyiségét azonban csak az engedé­lyezés és a tervek ismerete után fogja meghatározni. C­s­e­n­g­e­y Imre szintén Mátyás értelmében nyilatkozik. Megjegyzi, hogy az indítványozott vám­­díjelengedéseket a szállítandó anyagokra nézve most a legközelebbi két év alatt nincs is hatalmában a fővárosnak eszközölni, mert ez a bérlőt illeti s ez az elengedés esetében kárpótlást fog követelni. Szóltak még a tárgyhoz Fenyvese­y, Vecsey és Szentkirályi, mind a hár­man Steiger indítványa mellett Végül Kammer­­mayer polgármester a tanács eljárására vonat­kozólag megjegyzi, hogy az teljesen törvényszerű volt. Az ügy nagy fontossága miatt vétetett Steiger indítványa tárgyalás­ alá.A tanács véleményének indo­kolására felhozza, hogy ez azon véleményben volt, mikép a kormány a vasutat az állam jelenlegi pénz­ügyi helyzete mellett alig építheti ki, sőt lehet, hogy kamatgaranciát sem lesz képes nyújtani. Ezért szük­séges, hogy a főváros s után a mai törvényhatóságok ajánlatai legyenek kedvezmények a vállalkozó szá­mára, s e kedvezményeket azért tartotta most már megszavazandóknak, hogy a miniszter azt kellő mó­don felhasználván, annak fejében a főváros kereske­delmének kedvező tarifát eszközöljön ki a vállalko­zótól. Az egyes indítványokat ezután a­­főpolgármes­ter szavazás alá bocsátja. A közgyűlés Stei­­ger indítványát nagy többséggel elfogadja. A közgyűlés e határozatát a kormánynyal tu­datai egy héttagú küldöttség neveztetik ki a követ­kező tagokkal: Havas Ig., Fuchs, Vecsey, Scheich, Slangl, Mendl és Haris S. Felolvastatik ezután W­e­i­s­z B. F.-nek indít­ványa iskolai takarékpénztárak behozatala tárgyá­ban. Az indítvány felhozza, hogy mily fényes ered­ményeket mutat fel ez intézmény Belgiumban, Fran­­czia-, Angol- és Olaszországban, üdvösnek tartaná azt nálunk is meghonosítani, hogy ez­által népünk szokjék a takarékossághoz. Az iskolai takarékpénztár eszméje az, hogy a növendékek zsebpénzeiket stb. átadják a tanítónak, ki azokat egy könyvbe vezeti és ha 1 fztot meghaladnak, a takarékpénztárba teszi be. Az indítványt a közgyűlés a tanügyi bizottság­hoz utasítja. Azon leirat, melyet a belügyminiszter a fővá­roshoz a javadalmi díjak ügyében intézett, s melyet annak idejében a tanácsnak arra adott véleményével egész terjedelmében közöltünk, felolvastatik. A t­a­­nács véleményét a közgyűlés el­fogadja. Ezzel kapcsolatban elintézi a közgyűlés Rosenfeldnek, a fővárosi javadalmi díjak bérlőjének folyamodványát is, melyben ez a közte és a főváros közt a belügyminiszt°ri rendelet érkezte előtt kötött szerződést épségben kívánja fenntartani, a közgyűlés a folyamodót kérelmével elutasítja. Az italmérési regáledíjak tárgyában a tanács­nak lapunkban már ismertetett véleménye határo­zattá emeltetik. Az állati nyersterményekről kiállított egész­ségügyi igazolványok után szedetni szokott díjakat a tanács úgy kívánja megállapítani, hogy 50 vám­fontig e díjak ne szedessenek, 50 vámfonttól 50 vám­mázsáig 1 írt, 50 vámmázsától felfelé 2 frt szedes­sék. Dr. Glück megjegyzi, hogy e díjak most, mióta a főorvosi állomás rendszeresítve van, a házi pénztár számára volnának fizetendők. L­i­p­­­h­a­y Béla báró az eddig illetéktelenül felszedett díjakat is a házipénztár számára akarja visszafizettetni. Ez utóbbi inditvány azonban Kammermayer felszólalása után elvettetik. A közgyűlés holnap délután 4 órakor folytat­­tatni fog. KÜLÖNFÉLÉK. — A természettudományi tár­sulat jövő szombaton 10-dikén esti 6 órakor ter­mészettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 42-ik szám), mely alkalommal dr. Eöt­vös Loránd tart mutatványokkal egybekapcsolt előadást »a súrlódásról.« — Belépti jegyek az elő­adást megelőző napon pénteken d. u. 4 és és óra kö­zött és szombaton d. e. 10—12 óra közt a társulat titkári hivatalában kaphatók (régi Lloydépület, Il-ik emelet.)­­ A budapesti orvosi kör ked­den tartott ülésében folytatta az orvosi u­jazás kér­désében egy héttel ezelőtt megkezdett tanácskozá­sait. A határozatok meghozása előtt azonban Linz­­bauer tanárnak egy hosszabb értekezését hallgatta meg, melyben az orvosi s ügyvédi gyakorlat van ösz­­szehasonlítva, s ki van mutatva, mennyivel hátrányo­sabb az orvos anyagi helyzete, mint az ügyvédé. Az értekezés egyúttal bemutatja a Magyarországon kü­lönböző időkben­ fennállott sostrumokat, melyek kö­zül az első I. Ferdinánd királytól 1552-ből szárma­zik,­­ egy orvosi látogatás diját vagyonostól 20, sze­génytől 10 krra teszi. A második sostrum 1745-ből való, s 3, 4, 5 garas tiszteletdijat állapit meg. A har­madik sostrum az 1791-ben a közegészségi törvény kidolgozására kiküldött regnicularis deputatió elé terjesztetett, s e szerint, ha az orvos otthon rendel, kap 16 krt, nappali látogatásért a betegnél 30 krt, éjjeliért 1 frtot stb. E sostrum nem lépett soha élet­be, mert fájdalom az egészségügyi törvény sem hoza­tott meg. A negyedik orvosi díjszabás 1826-ból szár­mazik, s e szerint egy látogatás nappal 30 fr, éjjel 1 frt, consilium dija nappal 2 frt, éjjel 3 frt stb. — Ez értekezés meghallgatása után áttért a gyűlés a napi­rendre, s a múlt ülés megállapodásaihoz a III. osz­tály által javasolt és Osváth, Faludy és Poór által módosított következő határozatokat hozta: 4. Kívá­natos, hogy minden köztag a betegtől díjazásként ho­zott pénzösszegről egy a kör által szerkesztett nyug­­tatványt állítson ki a fizető félnek. 5. A gyógykezelés végeztével, ha az illető fél kötelezettségének eleget nem tett és az orvos szerződés által biztosítva nincs, 14 nap múlva számlát küld az illető félnek. A szám­lák a kör által ezerkésztetnek. 6. A nem állandó és ismeretlen felektől az orvos azonnal rendelés vagy látogatás után követelheti díját. A III. osztály ja­vaslatának még több pontja is lévén, azok megvita­tása a pénteken f. hó 9 én este 6 órakor tartandó ülésre halasztatott. — A magyar athletika klubb apr. 8-án (csütörtökön) d. u. 5 órakor a nemzeti lovarda termében a (nemzeti muzeum mögött) tartja alakuló közgy ülését, melyre minden eddig aláírt tag meghi­­vatik. Tárgyai: Az alapszabályok előterjesztése és megvitatása; az ideiglenes választmány jelentése eddigi működéséről és lemondása; elnök, alelnökök és az uj választmány megválasztása és netáni indít­ványok. Az ideiglenes választmány nevében Sárkány. — A magyar gazdas­zonyok egyesülete múlt szombaton tartott választ­mányi ülésében megalakultak a házi, tanügyi, gyer­mekfelvételi és elhelyezési bizottságok, mely után több folyó ügy intéztetett el. Ezek közül megemlít­jük az építési ügyet. Az egyesület árvaházának ki­építésére részletes tervet készíttetett, melynek foga­natosítását már legközelebb hitte megindíthatni. A fővárosi középítési bizottság azonban enne­k gátat vetett, a­mennyiben arról értesíti az egyesületet, hogy 3600 négyszögölnyi telkéből a fővárosi szabályozási terv szerint 1137 négyszögöl utczának fog kisajátít­­tatni, s ez megtörténik, az építésnek nem adhat he­lyet. Az egyesület építkezési bizottságának elnökét, Ivánka Imrénét bízta meg, hogy ez akadály elhárí­tása ügyében tegye meg a kellő lépéseket a közmun­kát­ani és elnökénél. R­andóexecutió a herczegpri­­m­á­s ellen. Nemrég megesett, a furcsa eset, írják nekünk, hogy Nye­rgesújfalun a herczegprimásnak adóhátralék fejében 300 birkáját lefoglalták. Biz ez rész omen Lonkayra nézve, jegyzi meg a tudósító, ha a herczegprimás anyagi viszonyai oly súlyosak (?), hogy még a magyar állam iránti polgárai kötel­meinek sem tud megfelelni, akkor alig remélhető, hogy a »Magyar Állam« javára önkénytes sarc­ot vessen magára. — A soroksári utczai dohány­gyárnál a gyártási helyiségek szaporítása czél­­jából ez év folytán egy igazgatósági épületnek újonnan építését, valamint a meglevő lakások és irodáknak gyártási helyiségekké leendő átalakítását határozta el a minisztérium és erre nézve a tervek e napokban küldettek be a főváros hatóságának. — Az országos honvédségégy­­ző egyesület elnöksége az 1848—49-dik évi rokkant honvédek és özvegyek I. évi II-ik évnegye­dére, azaz április, május és junius havi nyugdijainak fedezésére 18.150 forintot fizetett a központi állam­­pénztárba. — Színész nem lehet honvéd­tiszt A nemzeti szinház egyik tagja, kit maguk a katonai elöljárók késztettek a tiszti vizsga letételé­re s ki e vizsgát jelen eredménynyel tette le, folya­modványára azon választ nyerte, miszerint előlépte­tése »polgári állása« miatt lehetetlen s ezért igye­kezték, hogy ezen akadályt megszüntesse. A régi aristokrata korban még ezredes s báró is lehetett a szegény szülőktől származott Simonyi, mai­nap, úgy látszik, már a katonai körökben is arra törekesznek, hogy a főbb tisztségek a kék vér privilégiumai le­gyenek. — Rendőri hírek. Elcsípett szökevény. Molnár János, kolozsvári születésű 25 éves urasági szolga f. hó 4-én a pestvidéki törvényszék börtönéből, hova csalás és lopás révén jutott, a börtön szellőzte­tése alatt elillant. De nem sokáig élvezhette szabad­ságát. Tegnap este balsorsa a Józsefvárosban egy kávémérésben ugyanazon rendőrrel hozta össze, ki először tartóztatta le, ki Molnárt felismervén, el­fogta. — Elgázolás. Karoki Lénárd olasz­­országi születésű 33 éves kőműves legény ma reggeli 7 órakor a­, akadémiapalota előtt Orbán Gá­­borné tejárus kocsija által elgázoltatok. Orbáné, ki vigyázatlan sebes hajtása miatt okolható, befogatott. Karoki súlyos sebei folytán kórházba szállíttatott. — Két csárdás jelent meg Rózsavöl­gyinél. Mindkettőt zongorára szerkesztő Alföldi Imre. Az egyikben ezek a népdalok vannak: Csak az mond­ják .... Tegnapelőtt csütörtökön ... a másikban ezek : A kék ég is gyászt öltött magára. .. A ki szeret mindig fél .... Mit tagadod rózsám . . Egy­nek ára 50 kr. A „HON“ magántávsürgönyei. Velencze, apr. 7. Az uralkodók ma impozáns kísérettől követve gondolán egy olasz ágyunaszádba szálltak, mely kitűzte az osztrák lobogót, az osztrák néphymnusz hangjaitól és beláthatatlan néptömeg lelkes erviváitól kisérve a Malamocca-kikötő felé tar­tott és ott horgonyt vetett. Velencze, apr. 7. Ő felsége elutazása előtt közös reggeli volt, a Palazzo reale kiszállójánál ő felsége elbúcsúzott Margit herczegnőtől, ennek kezét csókolva ; a miniszterek és a tábornokok az uralko­dókkal beszállottak a laguna-gőzösbe, mely ágyuk dörgése, a tengerészek hurrah kiáltásai, a sűrü nép­tömeg riadó ervivái közt indult a kikötő felé ; ott ő felsége az olasz királylyal és herczegekkel a »Mira­­mare« hajóra szálltak. Búcsúzéskor az uralkodók megölelték és megcsókolták egymást. Az olasz ki­rály ezután ágyúsza mellett szemlét tartott a hajóraj felett és visszautazott Velenczébe. A királyi hercze­­gek az arany gyapjurendet, Pianelli, Poninski és Lafore­t tárnokok nagy kereszteket nyertek. A­n­­d­r­á­s­s­y grófnak Victor Emanuel­ ajándékul adta saját arczképét, sajátkezüleg irt hizelgő ajánlással. A hangulag a legutolsó pillanatig valóban lelke­sedett volt, a legkisebb zavaró incidens sem jött közbe. London, ápr. 7. A »Times« a Németország és Belgium közt váltott jegyzékeket ismerteti. A német jegyzék felsorolja a sérelmi pontokat, utal a semle­ges államok helyzetére és azon reményt fejezi ki, hogy Belgium ki fogja tölteni törvényeinek hézagát, ha azok nem volnának elegendők arra, miszerint Né­metország megkaphassa a joggal várt elégtételt. A belga kormány válaszjegyzéke kifejti, hogy a belga törvények mindenkor elegendők voltak a kihágások ellen, puszta szándékok ellen semmiféle törvény sem elégséges; a független, semleges Belgium soha sem tett olyasmit, mi megváltoztathatná viszonyát vala­mely barátságos nemzethez. E jegyzékek csak szó­beli előadásban közöltettek a többi hatalmakkal. Berlin, apr. 7. A »Prov. Corr.« azt írja, hogy az osztrák,magyar uralkodó velenczei utazását Ber­linben úgy fogják fel, mint a császárok szövetségé­nek megszilárdítását, és azért a német nép is, őszinte részvéttel kiséri ez utazást. Berlin, apr. 7. Az orvosok tanácsára a csá­szár abba­hagyta tervét, hogy Olaszországba uta­zik ; a trónörökös erre táviratilag azon óhajáról érte­síte az olasz királyt, hogy nejével együtt meg kíván­ja látogatni, és felkérte, hogy határozza meg az ös­-­szejövetel helyét és idejét. Bécs, ápr. 7. A nemzetgazdasági congressus elfogadta a védvám-párt határozati javaslatát, a fennálló kereskedelmi szerződések felmondását és a 10—20 százaléknyi kiegyenlítési vámot, a bankkér­­dés fölött nem volt szavazás, az új választmány com­promissum útján alakíttatott ; tagjainak feleré­sze a szabad kereskedelmi, fele része a védvámi irány hive. London, apr 7. Az evangélikus szövetség kül­döttségének elfogadásánál Derby kijelenti, hogy a kormány nem tartja magát illetékesnek rábeszélni a sultán, hogy a küldöttséget fogadja el. B­é­c 8 , april 7. (Zárlat..­ Hitelrészvény 240 75. Galicziai 236.). Államvasut 301.50. Jára­dék 71 25. 1860-dik 112.75. 1864-diki 139.25. Ezüst 103 A 5 London 111 05 Unió­bank 117.50. Általános épitőbank 15.50. Angol-ausztriai 130.—. Lolabardok 142—. Tramway 125.50 Hitelsorsjegy 166 75. Na­poleondor 8 87.—. Arany 5.22—. Frankfurt 63.80 Porosz pénzutalvány 16. 85. Török sorsjegy 56.60 Angol épitő­bank 37.50. Bécs, ápril 7. (Hivat. zárlat.) Magy. fild teherm. kötvény 79.80. Salg.-Tarján 76.50. Magyar hitek 227.50. Magy. záloglevél 86.80. Erdély 131.— Magyar keleti vasút 53.50. [Magyar sorsjegy 85.—, Tiszai vasút 198.25. Magyar vasúti kölcsön 100.50. Anglo-magyar 116.—. Franco-magyar 67.— Ma­­gyar földhitel 80.—. Alföld 132.50. Magyar éjszak­keleti vasút 122.75. Keleti vasúti elsőbbségi kötvé­nyek 68.80. Municipal-bank 32.—. Berlin, ápril 7. (Kezdet.) Galicziai 106.25. Lombardok 260.— b. márk .96.90. Ezüst-jöved. 1860-as 119.50. Bécs—.— Romániai 35.30 tallér. Ál­lam vaspálya 556.— b. márk. Papirjövedék 65.80. Hitelsorsjegyek 143.—. 1864-ki 293. Hitelrészvény 441.—. Magyar sorsjegy 178.—. Berlin, ápril 7. (Zárlat.) Galicziai 107.70 tallér. Lombard 260.50 b. m., Ezüstjöv. 69.70 tallér 1860-ki 121.50 tallér. Bécs 182.85 b. márk. Romá­niai 35.30 tallér. Államvaspálya 567.— b. márk. Papirjövedék 35.40 tallér. Hitelsorsjegyek 359 — 1864-ki 311.50 b. márk. Hitelrészvények 441.— b. márk. Magyar sorsjegy 179.— b. márk. Frankfurt, april 7. (Kezdet.) Váltóár­folyam —. 1860-ik 121.50. Lombardok 128.75. Év­­járuléki papír —.—. Osztrák bankrészv. 876.—. Osztrák hitelrészv. 221.75. Osztrák fill­am vaspálya - részvény 277.—. 1864-es 309.50. Galicziai 215.75. Évjáruléki ezüst —.—. Frankfurt, ápril 7. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 189.—. Osztr. bankrészv. 879.—, 1860-diki 121.75. Papirjáradék 65.75, — Lombard 128.s/2.— — Magy. sorsj. 179.80, — osztr. hitelrészv. 221.— — osztrák államvasp. részvény 281.—, — 1864-diki 312.—, — ezüstjáradék 693/8. — Galicziai 214.—, — győr-gráczi —.—, Boroszló, april 7. Búza 19.50,rozs 15.10 zab 17.10, olaj 54.—, tavaszi 55.50 szesz 53.—, 55.50. 55.50. P­á­r­is, april 7.(Zárlat.) 3•/• járadék 64.15 Olasz járadék 72.05, Credit mobilier 472.—. Török­­sorsjegyek 127.87. 5 */, járadék 103 10. Államvasp. 686.—. Lombard 331.—. Pár­is, april 7. Liszt 62.50, 53.—. 64.25. — . Répaolaj 74 75, 76 50, 77.—. 79.—. Lenolaj 70.50. 71.50, 71.50. . Szesz 53—. 53.50 — 54.75. —.—. ezukor finomított 149—. . New-York, april 6. Liszt 5.15. Köln, april 7. Búza 19.50. 19.—. rozs 15 15,14.60 14.85, olaj 30.30, 30.20, 30.60. Stettin, april 7. Búza 186.50.—. 186.50.—, rozs 146.50.—.— 145.50, olaj 52.— 56—, száz 56.—. 69.50, 59.60. Amsterdam, april. 7. Búza 261.—. —. — Rozs 180.50, 179.50. —.—. —.—. Repczeolaj 34. V, 34.V„ 353/«. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A földárja kérdéséhez. A »Hon« két közelebbi számában S. f­ekete Zsigmond úr a földárjára vonatkozólag igen érdekes és tanulságos indokokat közöl, méltán lekötelezve gazdaközönségünket idevágó tanulmányaival. Meg­jegyzéseinek némelyikére azonban annak idején lesz­nek némi észrevételeim, miután úgy látom, nem kü­lönböztet kellő szigorral rekedő nedves­ség, torlóviz sa szorosbban vett földár­­j­a közt; ugyanez állasz­kodó talajok és a tulaj­­donképen is sziket illetőleg is. Ez alkalommal csak arra szorítkozom Fekete úrnak egy személyemre vo­natkozó s csak téves értesülésből meríthetett meg­jegyzését helyreigazítani. Szerinte a Köztelken a földárjáról tartott előadásom végén »fölhívtam a kor­mányt idevágó kísérletek tételére« s hozzá­teszi,hogy »fájdalmasan esik neki bevallani, hogy a külföld ré­gen megelőzött bennünket e téren­­­.­ Magam is szó­ban és írásban ismételten hivatkoztam kivált Delesse­­nek és Suess-nek a földárjára vonatkozó újabb tanul­mányaikra, de azért szorosban vett mezőgaz­dasági szempontból a földárjáról mindaddig csak hiányos, ki nem elégítő vizsgá­lódások állanak rendelkezésünkre. Midőn én a ma­gyar gazdákat arra figyelmeztettem, hogy a földárja beható tanulmányozása a mezőgazdasági üzemre is mily nagy horderejű lehetne, tettem azt ama meg­győződésben, hogy épen alföldünk ez irányban p­á­­ratlanul álló kísérleti tért képezhetne. A kormányi közvetítést azonban csak egyes, az illető tanulmányokat kiegészítő kérdésekben óhajtottam igénybe venni, nevezetesen oly módon, hogy az állam vasutak mentén közegei által rendszeres kátmérése­­ket stb. eszközöltessen. Ennyit egyelőre fölvilágo­­sitásul. M.-Óvár, 1875. ápril 5. Rodiczky Jenő. — A pest-külvárosi takarék­­pénztár 1875. márczius havi forgalmá­nak kimutatása. Bevétel: Pénztári maradvány 1875. febr. 27-én 28534 frt 91 kr, betétek 61,226 frt 2 kr, beváltott bankszem­i váltók 16,455 frt, beváltott hi­telegyleti váltók 42,628 frt, beváltott előleg 2000 frt, visszahúzott pénzelhelyezmény 16,000 frt, ház­bér 1875. február—april negyedre 1418 frt 59 kr, különféle kamatokban 1859 frt 25 kr, hitelegyleti tartalékalapba 504 forint 51 krajerár, kötelezvé­nyek számlájára 285 frt 23 kr, intézeti tartalék­­alapba 1 frt, összeg 169,912 frt 51 kr. Kiadás: Visszafizetett betétek és tőkés kamatok 38,168 frt 96 kr, ezek után kifizetett folyó kamatok 219 frt 54 kr, leszámítolt bankszerű­ váltók 49,970 frt 70 kr, leszámítolt hitelegyleti váltók 30,238 frt, értékpapírokra adott előleg 65 frt, más intézet­nél elhelyezett tőke 30.000 frt, értékpapír számlára 3502 frt, tisztviselők és szolgák fizetése 480 frt, üz­leti költség 317 frt 1 kr, hitelegyleti biztosítéki alap­ból 50 frt, hitelegyleti költség számlára 75 frt, ház­­bér költség számlára 19 frt 63 kr, felszerel­vény számlára 5 frt 5 kr, Pénztári maradvány márczius 31-én 16,801 62 kr, összeg 169,912 frt 51 kr. — A m. általános földhitel részvénytársaság közzétette zárszáma­dását 1874. évről. A mérlegszámla itt következik : Aktívum : Pénztár 321,062 frt 21 kr, váltótárcza 2.409,123 forint 51 kr, idegen váltók 183,894 frt 8 kr, záloglevelek 1.856,600 frt, értékpa­pírok tárczában (jegyzék szerint) 654,253 frt 75 kr, előlegek értékpapírokra 22,624 frt 42 kr, jelzálogos kölcsönök : 4.631,201 frt 82 kr, visszafizetett jelzálo­gos kölcsön­ összegek 898 frt 18 kr, kisorsolt saját zálogleveleink 12,300 frt, ingatlanok : ház a Deák­ Ferencz utczában 889,289 frt 45 kr, n.­gáji birtok 531,421 ft 92 kr, Festetich-főbérlet cautió és beruhá­zás 855,845 frt 21 kr, leltár 91,177 frt 39 kr, adó­sok (fedezett folyó­számla-követelések 4 392,297 frt 73 fr, veszteség egyenleg 141,568 frt 10 kr, össze­sen 17.523,557 frt 37 kr. Passiv­um: alaptőke 50°/­0 befizetés 20.000,000 forintra 10.000,00­0 f­­t, tartalékalap 43,204 forint 3 kr, kisorsolandó záloglevelek 4.623,600 ft, kisorsolt záloglevelek : 46,800 ft, kisorsolt záloglevelek kama­tai 215 ft 70 kr, törlesztési alap 898 ft 18 kr, félévi jelzálog-kamatok előlegezett törlesztési kamatok 42,025 ft 19 kr, be nem váltott záloglevél-szelvények 1,497 ft 75 kr, január havi törlesztési részletek 15357 ft 26 kr, utalványok forgalomban 26,720 ft, pénztári jegyek forgalomban 184,900 ft, fel nem vett osztalé­kok 4170 ft 20 kr, hitelezők 2.544,169 ft 6kr, össze­sen: 17.523,557 ft 37 kr. Nyeremény és veszteség-számla) Terhek: Tisztvi­selői fizetések 79,966 frt 82 kr,­öltségek: 46,960 ft 20 kr, 1874-ik évi adó 89,585 frt 83 kr, leírások: 1.213,356 ft 99 kr, összesen 1.429,869 frt 84 kr. Jövedelmek: Nyeremény áthozat 79,325 frt 4 kr. Kamatok: levonva a pénztári jegyek után fizetett kamatért 8953 frtot, még függő kamatokra 4795 frtot, összesen 764,765 frt 32 kr. Különféle jutalé­kok, gazdasági és egyéb jövedelmek 269,834 frt 75 kr, nyeremény értékpapírokon és zálogle­veleken 143,388 frt 6 kr, nyeremény társas vállalatokban 30,988 frt 57 kr, veszteségegyenleg 141,568 frt 10 kr. Összesen 1.429,869 frt 84 kr. — Az általános pest-lipótvá­rosi takarékpénztár forgalmi kimuta­tása 1875. martius hóról. Takarékpénztári betétek. Állomány febr. 28-án 339,442 frt 91 kr, uj betétek 56,145 frt 02 kr, visszafizetések 109,250 frt 14 kr, állomány márczius 31. 286337 frt 79 kr, váltó-tárcza­­állomány febr. 28-án 209,105 frt 34 kr, uj leszámíto­­látok 385,243 frt 01 kr, bevételezések és visszleszá­­mítások 336,607 frt 62 kr. Állomány mártius 31-én 257,740 frt 73 kr. Fedezet melletti hitelek. Állo­mány febr. 28-án 264,245 frt 90 kr, új b­telek 45,034 frt 97 kr, visszafizetések 86,195 frt 5 kr, állomány márcz. 31-én 223,085 frt 82 kr. A személyes hitel­egylet váltótárczája. Állomány febr. 28-án 143,193 frt 27 kr, uj leszámitolátok 27,395 frt, bevételezések 30,805 frt. Állomány márcz. 31-én 139,783 frt 27 kr. Pénztári összes forgalom márczius hétá­n 1.457,524 ft 40 kr,­pénztári készlet márcz. 31-án 38,634 ft 1 13 kr. — A nagyváradi »László« gőz­­hengermalom részvénytársaság negyedik ren­des közgyűlése elnök Szabó József elnöklete alatt f. hó 4-én tartatott meg. A jelentésből kitűnik, hogy 245,553 vámmázsa búza mennyiség megőrlése 1874-ik évre 202,528 írt 56 kr nyers nyereményt eredmé­nyezett, melyből 155,257 frt 2 krnyi összes költség levonása után 47,271 frt 54 kr tiszta haszon marad fenn.­­ Ebből az alapszabályok értelmében leírások és tartalék alapra, (jutalékok és nyugdíj alapra) összesen 18,169 forint 67 krajczár fordittatott. A fennmaradt 29,101 forint 87 krajczárból az 1873-ik évi nyereségi maradvány 940 forint 82 krajczár hoz­­závonásával 30,000 frt mint osztalék minden rész­vény után 20 frttal, egyenlő 10 százalékkal, kiosztás­ra került és a még fennmaradt 42 frt 69 kr a nyug­díjalaphoz csatoltatott. A vállalat első négy évi fen­­állása alatt történt értékleirások összege 65,717 frt 78 krajczárra rúg, midőn különben a társulat eddig 56,443 frt 32 krra menő tartalékalap felett is ren­delkezik. — Vásárengedély. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis­ter Tren­­csén megyébe kebelezett Rajecz községnek megen­gedte, hogy az ott évenkint ápril hó 26-án tartatni szokott országos vásár a közbeeső ünnepek miatt ápril 28-án tartathassák meg. Üzlet- és terménytudósításs. Budapest, ápr. 7. Az értéktőzsdén bágyadt volt a hangulat. Reálisulási eladások kissé lenyom­ták némely papír árfolyamát. Délelőtt osztrák hitel 241—241­­/2, municipalbank 32.50 p. A déli tőzs­dén osztr. hitel 241.30—240.60 vezetett s zárlatkor 240.90 p. maradt, municipal 33—33.75, angol magy. bank 15—16, magy. hitel 228.50—228.75, földhitel 80.50—80.25, locális bankok közül takarék- és hitelegylet 51.75, fővárosi takarékpénztár 141 p., nyereménysorjegy 84.75—86 vetetetett. Pesti közúti­­ 227, molnárok sütök malma,240, A.h . neura 265 , Schlick vasöntöde 122 p. Értékek nexy vítozók, arany 5.13 p. Gabnaüzlet. Búzában nem történt vá­tozás. Mintegy 20,000 vámmázsa adatott el fenntar­tott áron. Hivatalos felvétel szerint: tiszavidéki 300 m. 88­ 1 fns 300 m. 88 fns és 250 m. 87 fns 5.371/*, 400 m. 88 fns 5.40, — mindez vámmázsánkint 3 havi fizetésre, 400 m. 87 fns 5.20 készpénzen. Pest­megyei 800 m. 88’/2 fns 5.35, fehérmegyei 200 m. 85 V» fns 5.10, 200 m. 88*/2 fns 5.10, 200 m. 85V» fns 5.10, 200 m. 87 fns 5.15; bánsági 5000 m. 863/* fns 5.15, 950 m. 843/« fns 4 85, 400 m­. 851/2 fns 4.95, 800 m. 85 fns 4.80, 200 m. 85 fns 4.75, 2400 m. 84*/1 fns 4.90, 1200 m. 83^ fns 4 , 0, —­ mindez vámmázsánként 3 havi fizetésre. Tavaszi határidőre szállítandó búza 4­65, sept. occ. 4.50. Rozs 500 m. 79—80 m­. 3.60, 600 m­. 3.55, 1200 m. 3.55 készpénzen. Kukoricza 1500­ m. 2­95, 1200 m. 3 frt készpénzen. Máj. jun. 3.22. Árpa 200 m. 2.55,600 m. 2.70. Zab tavaszi határidőre 2.11. káposzta r­e­p­c­z­e aug. sept. 103/s, bánsági juh aug. 9 7/8 fo­rint köbre. Csütörtök, april 8. Alvajáró. Opera 3 felvonásban. Gróf Rudolf Ódry. Teréz Kvassayné. Amina Balázsné B. V. Elvino Pauli. Csütörtök, april 8. A fertálymágnások. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. A Nagy­komlóban Bakonyi I­ de­ társulata tart elő­adást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A Beleznay-kertben Váry Kálmán daltársulata ma és mindennap tart előadást. A szüneteket Bunkó Gyula közked­­vességű zenekara tölti be. Nemzeti színház: Liza Human Alexa, Alessio Széph­egyi, Jegyző Szalai. Várszínház V i »állás. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. April0 fölött alatt időjárás. Budapesten 9' 6" esős Pozsonyban 7' 4" felhős‹ M.-Szigeten 3' 9"~ ‹ SzatmáronV 2" » Tokajban IV 5"» ‹ Szolnokon 6' 11" esős Szegeden 7 2"» 6 Aradon4 4' 1' 5" felhős‹ N.-Becskereken 2' 2"» · Bezdánban 6* 9"· · Verbánzon 4' 9"· 9 Barcson_/ __a› 7 Eszéken 4' 8"‹ 6 Mitroviczon 11' 11"» » Sziszeken 11' 0"‹ ‹ Zimonyban 12' 1"» » 6­ Orsován 10' 7"› W­YÍLT-TÉ1. Fülorvos Dr. Liechtenberg Corn­él rendel Béla utcza 3.11—12 d.u. 2—3-ig. 581 1—* Előfizetési felhívás. Az közkedveltségű humorisztikus lap, sokkal ismerete­sebb, semhogy ajánlatra szorulna. Megjelen heten­ként­­ előfizetési díj: egész évre 8, félévre 4, negyed­évre 2 frt. A „Holend Miska“ Szatirikus életlap, ezután is megbővített tar­talommal, s Jankó illusztráczióival jelenik meg. Előfizetési ára negyedévre 2 frt félévre 4 frt. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei ápril 7. 1­­1 d­ ® 00 « » 5.23 — 8.88— 8.38 104.25 103.— *3 W « *© S. 120 100 80 S15 *00 300 100 200 300 100 200 200 200 100 200 200 200 200 200 100 80 80 200 200 E.100 60 80 80 50 50 200 Államadósság. Magyar vasúti kölcsön „ gömöri állam vas­úti „ záloglevél 5% • M. kel. vasút II. kir. „ sorsjegy kölcsön 1871- ki magy. államkötv. 1872- ki 1873- ki m. kir. kínost, ut. 1874- ki „ „ Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. n n­­emesi , • „ „ 1807. zár. „ „ horv.orsz. „ „ erdélyi . Magy. jelz. urb. válts.kötv. Szőllődézsma válts. kötv. Osztrák áll.­adós. pap. 6% „ a­n ezüst kam. jan. jul. 5% „ „ „ ezüst kam. apr.okt.5% Kisors. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból á 100 frt „ 1864-ból á 100 frt „ 1864-ból á 60 frt Pestvár. köles. 1871-ból 6% Részvények. Bissz tára.: Atlas, Tiszbszt n­y .­ magyar „ „ Haza . „ „ Pannónia , , Pesti . 0 O Hunnia. „ „ Unió „ „ Tisza . Vasp. : Pest-Barcsi „ Pesti közúti „ Budai közúti „ Ujpest-Rák.lóvasut „ Alföld-Fiumei . „ Éjszakkeleti n Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Bundas hegypálya Bankokr’Ált.m.mun.hitel „ Angol-magyar . „ Által. magy. hitelb „ Frankó-magyar „ M. ált. földh. r-tár „ Magy. jelz. hitelb „ Kisb. földhitelint. „ Ny.­­ hit. Sopron „ Takar .és hit.-egylet „ Nyírt. ker. h. int. „ „ Iparbank . adva 100 75 72 10 84 75 101­­79 50 78 — 78 75 75 75 74 — 71 20 75 60 75 60 112 75 115 75 135 50 132 — 90 -35 - 1010 - 43- 315 - 59 -135 — 226 50 78 — 120 — 63 32 75 15 5— 228 50 66 -- 380 25 40 50 40 — 50 7­­ 101­­72 25 85 — 101 50 80 — 78 50 77 2 70 50 74 25 71 40 76 80 75 80 113 25 116 26 140 ~ 132 50 90 50 1020- 46 - 325 - 00 -140 -227 - 80 -64 -33 — 16 — 228 75 67 ~ 80 50 41 50 44 — 51­­50 100 200 500 200 100 400 800 200 140 100 100 40 40 60 100 100 1000 100 50 40 130 60 60 60 60 500 500 500 200 100 500 200 500 390 500 10) 1000 80 60 60 50 2­0 175 175 500 200 200 200 80 20) 200 10­0 100 200 200 Értékpapír „ Buda-ótudai nb „ Iparbank „ Budai ker. bank „ Pesti kf­r. bank „ Pesti iparbank­­ „ Pest-budai kéz­művesbank „ Bir. t.e. m. b.int. n Baranyai t.és h.b. „ Debr. ker. bank „ I. Erdélyi bank „ Biharra, ker.-ip. és term. h.bank „ Szerb id.lenyugt. Vae-Zalai nb. Részjegy . Tak.-pénzt.: Félegyházi . „ Gödöllői . . . „ Országos közp. Jan.-Juli 5% . „ Festi I. hazai .„ Pest-Budai főv.. „ Pesti külvárosi . „ Pakrac-Daruvár Kutinyi ker. tp. „ Szent-Endrei „ Erdélyi . . . » Újpesti . . . „ ált. budai polg.. „ Czegl. tkp. egy. Malmok: Aradi gőz­ . „ Concordia . . „ Borsod-Misk. . „ Erzsébet. . „ Luiza . . . „ Temesvári gőz­„ Moln. és sütők. „ Hengermalom . „ Victoria . „ T. Buda­pesti „ Budai gyártelep - Pannónia . . Építőtársul­at: Pesti „ Pesti Cottage Sertőződe I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyvny. „Athenaeum“ . „ Pesti .... „ „Frankl.-Társ.“ Ganz és társa-féle vasönt. Gschwindt-féle .... Gyógyintézet I. magy. Keresk.-test. épülete . . Mátrai bányarész Pozsonyi papírgyár Rima-Murányi bányatárs. Gyapju mosó és biz. I. m. Salgó-Tarjáni kőszén. „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru gyár , adva 31 — 49 — lill — 773 — 325 — 52 50 11 -43 -90 50 2290 — 141 -- 45 — 43 - 22 . 34- 19 . 180 — 118 . 90 -240 . 765 - 99 - 015 -370 - 19 -395 - 138 - 265 - 540 -270 - 195-98 - 70 - 30 - 122 -tartva 31 50 50 — 162 775 — 327 —­ 53 50 11 50 45 — 90 75 2300 - 141 50 46 -23 - 30 - 40 ■ 185 — 119 - 91 -242 - 775 - 100 - 060 -11 80 - 20 -397 - 140 -206 - 45 -275 - 200 -100 - 77 - 82 - 123 -18 S Értékpapír 200 200 500 20 105 200 200 200 200 300 800 300 E.200 200 100 100 150 100 200 300 Sóskúti kőbánya Spodium és csontliszt. Szeszgyár 1. magyar . Kösz. és téglagy.(Dräsche, Alagút ..... Tégla­gyár Szt.Endrei Tégla­gyár Budapest Tégla és mészér. i­jlaki Téglagyár Kőbányai . Záloglevelek. Magy. füldbitclint. 5*/.0/, „ arany vagy ezüst „ jelzálogbank 51/*0/, Nyug. mh. szb. Spr. 60/1 Magy. ált. fdh. rvt. 6% v v n v 5/, Pestvárosi takar. ptr. 6% Pesti keresk. bank. Szebeni földh. int. 51/10/, Kisbirt. Törd. int. 7°/. Elsőbbségek. Éjszakk. vasp. 5*/ *6°/­ l0f ./c '«% 6% 6% Magy. gal. vasp. I. Érd. vasp. 6% ca­ft Vágvölgyi vasp. Pest-budai lánczh. Borsod-Misk. malom Buda­pesti malom Pannónia gőzmalom Kösz. é s tégk... köt. Pénznemek. Császári arany ... Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst . Porosz pénztár­jegy . Váltók. Augab. 100 déln. ft után Berlini 100 tallér után Frankl, a M. 100 dn. ft ut. Hamb. 100 dn. b Mark u. London 100 fnt Sterling u. Milano 100 Lir. novuo ital. (Franc) után . . . Paris 100 franc után . . Nem-hivatalok rész. Aradi ker. bank befl. . Hotel rézsv-társ. . 200 Lekn.itas .... 300 adva 70 - 130 - 130 - 134 - 60 -64- 72 -87 - 90 79 -87 75 80 75 88 - 88 25 80 25 86 50 175 — 5.21 8.80 8.80 103.75 102.— 64 20 53 70 53 90 111 — 43 80 75 155 — 140 — 185 01 — 50 —1­73 — 87 25 90 75 88 — 87 — 88 25 88 50 80 75 85 75 177 54 30 53 90 54­­ 111 25 Termény font­nyi ár vámmá­­zsánkint font­nyi ár vámmá­zsánkint Termény font­nyi helybeli szofcás ár vámmá­­zsánkint Búza bánsági ut . . 82 83 _______ Rozs..................................... 78—79 80 font 3 50—3 60—­­­84 85 4 70—4­­50 86 4 85—4 90 87 4 90—6 — Árpa malátának . . . 08—70 7» » S 70—3 — ~ ~ 885-----5 16 89 6 10—6 15 „ tiszavidéki„ 82 83 ---— „ takarmány . . . 00—08 72 „ 1 50—* 80— 84 4 65—4 70 85 4 80—1 90 80 4 95—5 05 87 5 10—5 15 Zab­ör­ng......................... * 10—2 20— 88 5 15—5 25 89 5 25—5 30 „ pest-vidéki„ 82 ---— 03 ---— Tengeri bánáti uj. . . 15—48 50 „­ 84 4 55—4 65 85 4 75—4 35 86 4 90—4 95 8­5-----6 05 „ másnemű „ . . . 82 mérő ---— 2 90­­3 - • 88 5 10—5 20 89 6 20—5 *5 „ fehérmegy. „ . . 82 ---— 83 --- — 80­ --- -84 4 85—4 76 85 4 85—4 9 5 805---5 10 87 5 15—5 25 Repcee káposzta uj . .— 75 font ------— 88 5 25—5 30 89 5 30—5 35 ” bácskai „ . . 81 8* „ bánáti „ . .— TI ---— —— —• 83 ____ 84 1» » TI • • 85 ---— 80 Köles u)..................— 8* .­---3 is i

Next