A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)

1875-05-20 / 113. szám

más, mint a háznak megbízottja, a­mely a ház asz­talára letett javaslatokat kisebb körben, de nem mint vakondok a sötétben, hanem a képviselők szá­mára nyilvánosan tárgyalja. (Igaz­ a középen.) De azt mondja a képvé­ny, hogy az által, ha a bizottság a javaslatokon módosít, illuzóriussá lesz a miniszteri felelősség. Ő nem úgy fogta fel a minisz­teri felelősséget soha, nem úgy fogja fel ma sem. A­z­ miniszter nem csak azon javaslatért felelős,a­melyet a ház elé terjeszt, s a­melynek a bizottságban történt módosításához hozzájárul, de még ha egy képviselő nyújt is be egészen függetlenül valamely indítványt, pedig a képviselőknek ezen jogát nem lehet megtá­madni, s ha a minisztérium ezen indítványt nem el­lenzi, hanem pártolja, magáévá teszi, még ezen egé­szen idegen által benyújtott indítványért is annál­­fogva, mert magáévá tette, felelőssé lesz. Az tehát, hogy a bizottság valamely törvényjavaslatnak egyik vagy másik részét módosítja, egyátalában nem te­szi semmivé a miniszteri felelősséget, mert a­mely perekben a miniszter a módosítást magáévá teszi, egyúttal elvállalja azért a felelősséget. De ha nem lehetne a miniszternek az általa beterjesztett törvényjavaslatokon változtatásokat té­tetni engedni, vagy pedig ha változtatások tételét megengedné, ez már a felelősséget tenné semmivé, ugyanakkor azután igazán mi lenne a parlamentáris­, másból ? Hisz akkor a miniszternek a képv. ház és törvényhozás zsarnokának kellene lenni. (Helyeslés a középen.) Ha az mondatik, hogy nem egyezik meg a parlimentarismussal, hogy a miniszteri javaslat módosítva kerüljön a ház elé, akkor a miniszternek természetesen ragaszkodnia kellene javaslatának min­den szavához és mig valamely párt támogatja ke­resztülvinni minden javaslatát; ezzel pedig a parla-­­­menti szabad discussió egész haszna valósággal illu-­ zóriussá lenne téve. (Élénk helyeslés a középen.) Az Angliára hivatkozást helyesnek tartja, de utal arra, hogy ott néha 10—12 óra hosszig tarta­nak az ülések,míg itt a négy órát is sokalják.Ajánlja a biz. javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a kö­zépen.) Madarász a javaslat ellen beszél. A kérdés föltétetvén, a ház átalánosságban el­fogadja a javaslatot. A részletes tárgyalás a holnapi ülésre halasztatik. Ülés vége 2 óra 10 perczkor. A főrendiház Ülése. Az esti lapunkban közlött tudósítás után fel­szólalt Andrásy Manc­s utalt arra, hogy a magyar­­országi sínek jobbak a külföldieknél. A ház ezután elfogadja mind átalánosságban mind részleteiben a m. északkeleti s nyíregyház-ung­vári vasútról szóló javaslatot. Tombor Iván a képviselőház jegyzője. Nagy­­méltóságú elnök, méltóságos főrendek! A képviselő­ház megbízásából van szerencsém a budapesti nem­zeti színház homlokzatának és bérházának kiépítésé­ről és az arra szükséges törlesztési kölcsön és a bér­ház adómentességéről, a tőke-, kamat, és járadékadó­ról, a vadászatnak és a vadászatra használt fegyve­rek megadóztatásáról, a kereseti adóról, a bélyeg­illetékek és dijakról, a házadóról szóló 1868. évi 22. törvényczikk hatályának meghosszabitásáról és né­mely rendeleteinek módosításáról, a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójáról, a cselédtartásért, tekeasztalokért, játékhelyiségek­ért, kocsi- és lótartásért fizetendő adóról, — a bá-,­nyaadóról, — a bor- és húsfogyasztási adóról, — a kereskedelmi törvénykönyvről, az elsőfokú kir. bíró­ságok újabb szervezéséről, végre az 1871­. évi állam­­költségvetésről szóló ő csász. és kir. apostoli felsége által legmagasabb szentesítéssel ellátott 13. t. czikket, melyeket a képviselőház hódoló tisztelettel fogadván, kihirdettetett s hasonló kihirdetés czéljából a méltó­ságos főrendiházzal közöltetni rendelt, s végre az 1874. XXXIII. t. sz. átmeneti intézkedéseinek pót­lásáról szóló s a képv. ház által véglegesen elfogadott tvjavaslatot szives hozzájárulás cz­éljából az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt tiszteletteljesen át­nyújtani. (Éljenzés.) A szentesített törvényc­ikkek kihirdettetnek. A tvjavaslat az illető bizottságokhoz utasíttatik. Ezután az ülés 10 perc­re felfüggesztetvén, következik az átalános vasúti felhatalmazásról szóló javaslat. Pétshy Tamás közlekedési miniszter hosszab­ban előadja e javaslat ismert indokait, utal az eddi­gi eljárás tarthatlanságára, az előlegek drágaságára. Beszédét így fejezi be : A kormánynak sokkal köny­­nyebb lenne-e azon utat folytatni, mely az eddigi kor­mányok által is folytattatok, t. i. hogy a felmerülő szükséglethez képest részint előlegeket adjon, részint pedig megengedje, hogy azt a társulatok az üzleti számlára vezessék, részint hogy kölcsönöket vehesse­nek fel, azonban egyrészt azért, mert az állampénz­tár nincs azon helyzetben, hogy ilyen előleget adhas­­son­, itt pedig a szükség arra sürgős lehet, másrészt pedig tekintettel arra is, hogy az illető vasúttársula­­tok maguk bonyolódott ügyeiket rendezhessék, mert eddig azok függő kölcsönökkel dolgoztak és pedig gyakran 6 °­ C -os, gyakran 8­ °­,-os, de igen sokszor 100/0-os függő kölcsönnel is, és azért szükséges, hogy azoktól minél előbb meneküljenek; szükséges különö­sen azon szempontból, hogy mint méltóztatnak tudni, nagy súlyt fektetek vasúti ügyeink végleges eligazítá­sára, arra is, hogy bizonyos csoportosítás vizessék ke­resztül, már­pedig oly vasúttal, melynek ügyei bo­nyolultak,semmi más vasút nem fog csoportosulni kí­vánni. Ezen szempontból a törvényhozás intézkedésé­nek útját vélte a kormány követendőnek, és én ré­szemről kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassék ezen törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alá vévén, ugyanazt részleteiben is elfogadni. Zi­chy Nándor a pénzügyminiszterhez intéz kérdést, mikép reméli ez összegeket fedezhetni. Széll Kálmán azon nézetben van, hogy miután itt az állam hitele solidaritásban áll ezen egész pénz­ügyi operatióval, a társulatoknak érdekeivel, az ál­lamkincstár a kormánynak legszigorúbb felügyelete mellett, közvetlen vezetése mellett az illető társulatok egy solidáris műveletre lennének feljogosítandók, mert ezen apróbb egyes, kisebb vasutak közül vala­mennyinek megengedni, hogy a maga részére eső összeget külön bocsássa ki, másrészt vállalkozókkal, pénzintézetekkel lépjen alkudozásba, s a cursusra egymással versenyezve hassanak, nem tartanám he­lyesnek. Egyébiránt ezen egész operatió részletei azon­­javaslatban lesznek előterjesztendők, a mely ezen kérdésnek beczikkelyezésére vonatkozik s mely a törvényjavaslat 5-dik §-ában meg is van említve. Zichy Nándor gróf nem a törvényjavaslat czélját, hanem a módot kárhoztatja. A meghatalma­zásra szerinte, nincs szükség. Vagy már azon stá­diumban vannak, hogy most elintézhetők s akkor tör­vényes intézkedés szükséges ; vagy nincsenek még e stádiumban, akkor várhatunk vele a jövő országgyű­lésig. Én tehát — így szól ezután — ezen alapon a törvényjavaslathoz elvileg nem járulhatok, és hogyha azon helyzetben lennék, hogy azt módosíthatnám, és ha szavam nyomatékkal bírna a kormánynyal szem­közt, akkor felkérném, hogy más alapon, más elveken eszközölje a megoldást, elintézvén törvényhozási után a­mi elintézhető. Igenis, méltó főrendek, nehéz azon helyzet, a­melyben vagyunk. A főrendiházaknak különböző ala­kulásait ismerjük; a mi főrendiházunk csakugyan sa­­játszerű­ helyzetben van, a­mely a főrendiházak ala­kulásai sorában valóban unicumnak nevezhető. Való­ban, ha a főrendiház alakítását veszszük, s vizsgáljuk, kik azon tiszteletre méltó, az ország ügyeit alaposan ismerő tagok, kik a főrendiházban túlnyomó szava­zattal bírnak, azok az ország dignitáriusai, a főispá­­nok voltak, a­kik ezen helyzetükben tekintetnek a főrendiház tagjainak, és ime az átmeneti alakulások hozták magukkal azt, hogy a kormányválságok alkal­mával ugyanazon főrendiházi tagok, a modern intéz­ményekkel szemben a kormány végrehajtó közegei­nek tekintik magukat és mint ilyenek nem tekinthe­tők olyanoknak, a­kiknek méltósága úgy­szólván az elmozdíthatatlanság prestigejével fel van ruházva. Ily helyzetben, midőn a közigazgatás a törvényhozás­ban oly tág tért foglal el, mint jelenleg ezen méltó főrendiházban, akkor szerintem igen nyomatékos han­gokat lehet felemelnünk, azonban nézeteinket oly ter­jedelemben és oly irányban érvényesíteni, mit meg­győződésünk szerint óhajtanánk, szerintem reménylen­ nem lehet. (Mozgás.) Andrássy Manó gr­óf nem szavazza meg a fel­hatalmazást. " • . A. Csláky László gr. kijelentvén, hogy elfogadja a javaslatot, igy szól: Én megvallom, hogy többször különös hangu­lattal hallottam azt a vádat, hogy mi főispánok azért, mert a kormány kinevezése által annak bizalmát bir­­juk, feláldoztuk volna függetlenségünket és hogy mi úgy­szólván nem illető módon gyakoroljuk jogunkat midőn itt ülünk tovább is. Én megvallom ezen felfo­gást helyeselni nem tudom,és én részemről kijelentem, hogy én habár nem is volnék ezen állásban, mégis tagja lennék ezen főrendiháznak és úgy gyakorolnám szavazatomat, mint most. Azért nem engedem meg senkinek, hogy engem azzal, gyanúsítson, hogy füg­getlenségemet feláldozom, (Élénk éljenzés és taps.) vagy ha valaki„ azt mondja, hogy én más czélok vé­gett szavazok. Én ezt teljesíteni soha nem fogom, és azért ezen megtámadást határozottan visszautasított. (Élénk helyeslés.) Emlékszem én, méltóságos főrendek, azon időre, midőn még én is mint fiatal ember részt vettem a po­zsonyi országgyűlésen és akkor elvtársaimmal együtt, a kisebbséggel szavaztam. Véleményünkkel át nem hathattunk, mert az akkori főispánok, kikről a leg­nagyobb tisztelettel emlékszem meg, mint egy ember ellenünk szavaztak. (Felkiáltások: nem á­ll Károlyi György a kormány ellen szavazott!) de azért még­sem jutott soha eszünkbe olyasmi, hogy mi azoknak függetlenségét és őszinteségét gyanúsítsuk, hanem meghajlottunk a többség előtt. (Helyeslés.) Hogy ha már­ most ezen háznak alakulását tekintjük, miből fog ezen ház állani, ha a főispáni kar abból kiküszö­­böltetik, mielőtt a ház átalakíttatik ? Tessék megte­kinteni a törvényt. A törvény azt mondja, hogy a fő­rendiház tagjai az ország főpapjai, zászlósai, főispán­jai, az egyes nemzeti mágnások vagyis regalisták. Midőn tehát egyik főtényezője a háznak támadtatik meg, milyen a főispáni kar, akkor meg van támadva az egész ház, mert a főispánok annak főtényezői közé tartoznak hazai törvényeink szerint. (Élénk helyes­lés). Ezt kötelességemnek tartottam elmondani, sza­vazatomat különben, mint jelzem, fenntartom akként, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot egész kiter­jedésében pártolom. (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor gr. kijelenti, hogy ő nem akart gyanúsítani senkit. Iszigyényi M. László elfogadja a javaslatot s azután Zichy ellen fordulva igy szól : Én, méltósá­gos főrendek, a felsőházban csak egyenjogú ta­gokat ismerek. (Helyeslések) Sőt, ha én ezen háznak történeti keletkezésére visszatekintek, Ulászló törvé­nyét nézem, akár az általam­ mélyen t. tárnokmester nagynevű édes atyja által szerkesztett magyar közjo­got tekintem, azt találom, hogy a felsőháznak törzs­elemét a főispánok képezik. (Élénk helyeslés a főis­pánok részéről. Ellenmondások.) Vannak ugyan régi törvényeink és történeti adataink közt olyanok, me­lyek azt bizonyítják, hogy a felsőháznak más elemei is voltak mindig utódai azoknak, kik egykor bandé­riumokat szolgáltattak az országnak, de legyen sza­bad egész szerénységgel kérdeznem, váljon a főrendi­háznak nem főispáni tagjai mind utódai-e az ily bandériumokat tartott magyar országnagyoknak ? Bizonyára nem. Igaz, hogy a főispánok állása a 48-ks törvény által megváltoztatott és én ezt sajnálom ; s midőn a főrendiház részéről a ház szervezete iránti javaslat kidolgozásával voltunk megbízva, én határozattan a főispáni elem megtartása mellett szavaztam, és kér­tem, hogy ezen akadály elháríttassék. Kisebbségben maradtam , de merem állítani, javaslatomban volt logika. Azonban, ha úgy is van, hogy a 48-as törvény szerint a főispánok nem elmozdu­latlanok, ha igaz­ságosak és méltányosak akarunk lenni, meg kell val­lanunk, hogy akár az előbbi­ kormányváltozások al­kalmával, melyek inkább személyes indoknak voltak, akár a mostaninál, hol talán némi, nem mondom elvi változás, de elvi vegyülés történt, tömeges főispáni változást nem láttam, egyeseknek inkább önkénytes leköszönéséből pedig következtetni nem lehet azt, hogy ez a kormány változása következtében történt volna. Én tökéletesen egyetértek t. barátom gr. Csáky Lászlóval, hogy a­mennyiben ez által, talán csak köz­vetve és mellékesen és megengedem minden kímélet­tel, a főispánok meggyőződésének függetlensége volt érintve, azt magamtól visszautasítom, mert ha nem is történt eddig, lehet alkalom, hogy a kormány ellen fogok szavazni és ebben magamat akadályoztatni senki által nem fogom. A függetlenség, m. főrendek, lelki és jellemi tulajdon ; azon függetlenség, melyet »nec civium ardor...« meg nem ingat, ez szellemi és jellemi tulajdon, (Helyeslés) és a ki ezzel bir, annak ál­lása, legyen bármiként változtatható és az illető elmoz­dítható,minden körülmények között a maga meggyőző­dését fogja szigorúan követni s merni fogja azt min­denkor ki is mondani. (Helyeslés.) A ki ezen szellemi és jellemi tulajdonnal nem bir, az a kormány és ha­talom csábjainak kimerithetlen nemeivel szemben független lenni nem fog, meggyőződését kimondani nem fogja. Ezt voltam bátor a tett megjegyzésre viszonoz­ni. Egyébiránt a törvényjavaslatot pártolom. (Élénk helyeslés a főispánok körében.) Elnök: Miután Nyitra megye főispánja sze­mélyes bántalomról szólt, köteles vagyok constatálni, hogy a főispánoknak sem törvényes jogosultsága, sem szándékuk tisztasága kétségbe nem vonatott. Mind­két esetben elnöki kötelességem lett volna közbe­szólni. Azt hiszem, hogy az, a­mi itt hangsúlyozta­tok, nem­­ egyéb, mint egy­részt a discretionális szempont, másrészt azon tekintet, hogy közigazgatási hatóságok fejeinek nagyobb mérvbeni részvéte a tör­vényhozás e factorán belül az egyensúlyt megzavar­hatná. Úgy hiszem, mindkettő lehet nézetkülönbség tárgya, de semmi esetre sem személyes bántalom. (Helyeslés) Törvényesen jogosult az egyik elem úgy, mint a másik, és teljesen egyformán érvényesíthetik jogaikat. Egyébként az idő előhaladván, a tárgyalást holnap d. e. 11 órakor fogjuk folytatni. Ezután még a jegyzőkönyv hitelesíttetvén, az ülés 2 óra 35 perc­kor véget ért. Az egyetemes tanítógyűlés 5- es bizott­ságának ülése Budapesten máj. 16-án. A magyarországi néptanítók legjelentékenyebb képviselőtestülete, a második egyetemes tanítógyű­lés 50-es bizottsága, pünkösd, napján , tartotta meg nagyfontosságú közös ülését, Simay István aradi pol­gári iskola igazgató elnöklete alatt. A tagok igen csekély számmal jelentek meg s különösen feltűnő volt, hogy, a helybeli 12 tag közül 3 (Gyertyánffy Ist­ván, Bill József, Roth Vilmos) állandó távolléte által tündöklött s a főváros nagyszámú tanítói közül alig 10—15 jelent meg hallgatóul. Tárgyhalmaz miatt csak a főbb eredményeket közölhetjük.. Az ötvenes bizottság jók­sdekek előtt helyeslő, elismerő tudottásul vette a központi albizottság mű­ködését, különösen a nyugdíjtörvényre vonatkozólag s ezen irányban újabban többeknek szavazott köszö­netet. A szünidők kérdésében, a tan­könyvek sza­keszközökre vonatkozólag, az egyetemes ta­­nítógyűlés megállapodása szerint, továbbá a f­e­l­e­k­e­­zeti t­­a­nítók fizetésének még a népoktatási­­törvény revisiója előtt novelláris törvényben megálla­pítása érdekében folyamodványokat terjesztett be a közoktatásügyi minisztériumhoz. A t­a­n­t­e­r­v­r­e vo­natkozólag, miután dr. Semericzy Géza előadó tag sem meg nett jelent, sem munkálatát nem küldte be, elhatároztatott, miszerint az ő munkálata beérkezése után az az egyes egyesületekhez ki fog küldetni beható tanulmányozás végett. Az i­z­r­­ta hitek ál­lásának kérdése a tanító-egyesületek kiváló figyelmébe ajánltatott oly czélzattal, hogy ők által társadalmi mozgalom kezdődjék meg, mely a refor­mot megérlelje. Az ötvenes bizottság e tekintetben a közoktatásügyi tan­ács megállapodását pártolja s óhajtja, hogy ezen mozgalmak által mielőbb nem­csak az izr. tanítók sorsán legyen segítve, hanem az összes felekezeti tanítók állásának megszilárdítása is dereksék. Igen élénk vitát keltött fel az Eötvös­­n­l­a­p részleteinek tárgyalása, melynek tervezetét az 50-es bizottság sok tekintetben átalakította. A változtatások nagyrészt stylaris s ke­vesebb jelentő­ségűek voltak, legfontosabb benne, hogy az egész alapot ezentúl EötVös-alapnak nevezték el s az albi­zottság javaslatára elhatározták, miszerint a begyült összeg V8-a évről-évre szegény tanítók s ezek özvegyei s árvái között osztatik ki az egyes egyesületek aján­lása szerint. A­ központi gyűjtő bizottság tagjaivá az egyetemes tanitógyűlés 50-es bizottságának pesti tagjain kívül a közel vidéki tagok is beválasztattak s az alapszabályok megerősítése s az aláírási ívek szer­kesztése s szétküldése reájuk bízatott. Az egyetemes tanitógyűlés határozata folytán ide lévén utasítva az országos tanitóegye­­s­ü­l­e­t terve is: a bizottság e tekintetben azon egy­hangú megállapodásra jutott, hogy ezen egyesület eszméje ejtessék el s helyette az egyetemes tanító­gyűlés 100 tagra kiegészített 50-es bizottsága ruház­­tassék fel jövőre a végrehajtói tiszten kívül az előké­szítő s képviselő joggal is,s ezen bizottság a nagyobb egyesületek közt több, albizottságra oszolva, képviselje a tanítók összes érdekeit. Ezen nagy horderejű indít­vány mindenekelőtt az egyesületekhez fog vélemény­­adás végett elküldetni s a legközelebbi egyetemes ta­nítógyűlés elé megállapítás végett beküldetni. Az 50-es bizottság felhivatván az iskolai takarékpénztárak eszméjének megvita­tására, azt egyhangúlag ajánlásra méltónak találja s ajánlólag terjeszti az egyesületek elé, kiemelvén azonban, hogy csak oly megtakarításokat lát a gyer­mekek részéről hasznosnak, s nevelői hatásúnak, me­lyek lehetőleg a gyermek munkája által éretnek el. E czélból kimondja s sürgeti is, hogy a k­é­z­i­munka tanítás a főiskolákban is kötelezővé tétessék. Ezen utóbbi hatá­rozat, mely módszertani írányú, roppant horderejű s óhajtandó, hogy az a tanítókörökben minél inkább viszhangra találjon, s az által­a módszertani reform is biztosíttassék. A felnőttek oktatásának kér­dése, mely a legközelebbi egyetemes gyűlés alkal­mával elintézetlenül maradt, most Simay István újab­ban megjelent, s a bizottság elé terjesztett röpirata folytán ismét napirendre került. Simay a felnőtteket 15—20 éves korukig hetenkint 5 órán át kötelezett tanításban óhajtja részeltetni, melynek tárgyai az ál­talános erkölcstanon kívül a gazdaság s ipar elemei s az egészségtan lennének. A bizottság ezen röpira­­tot ajánlja a tanítóegyesületek figyelmébe. A jövő egyetemes gyűlésre nézve hosszas vita után elhatároztatott, hogy az 1876. nyarán tartassák meg, és­pedig ha a szegediektől meghívást kapunk, Szeged városában, ha nem, mi alig hihető, a fővárosban. Ezen egyetemes gyűlés tárgyai volnának. A népoktatási törvény re­visiója. 2. Az Eötvös alap alapszabályainak végleges megállapítása. 3. A 100-as bizottság ügye 4. Iskolai takarékpénztárak. 5. Felnőttek oktatása. Az 50-es bizottság mindezen kérdéseket két hosszú ülésén behatóan tárgyalván, az Eötvös­­a­l­a­p kinevezett központi bizottsága már másnap pünkösd hétfőjén megkezdte munkálatát. Legelőbb is szervezkedvén, elnök lett Péterffy Sándor, az ügy lelkes megteremtője, alelnök : Lederer Ábrahána, az orsz. izr. tanítóegyesület alelnöke; pénztárnok: Orley János, községi igazgató tanító; titkár: Komjáthy György, az orsz. kisdedóvóképezde tanára s ennek se­gédje: Pollák Chaym. A titkár és pénztárnok részére az egyetemes tanitógyűlésen tiszteletdíj megállapí­tása fog kéretni, addig e hivatalnokok ingyen működ­nek s a kezelés költségei külön e czélra tett ajándé­kozásokból fedeztetnek. Pénztárnok átveszi az eddig begyűlt összegeket, többek közt a lapunkban eddig nyugtázottakat is. Az Eötvösalap gyarapítása végett a bizottság felhívásokat fog intézni a tanítóegyesü­letekhez, szaklapok szerkesztőihez, tanfelügyelőkhöz, tanítóképezdei igazgatókhoz, pénzintézetekhez s egy­házi hatóságokhoz, azonkívül Győrffy Iván indítvá­nyára elvileg elfogadja, hogy a tanszerek elárusítóitól netán e czélra felajánlott százalékokat elfogadja . Wargha István felszólalására egy sorsolást is fog rendezni, melynek első lépéseként a tanítónőképezdék igazgatói fognak felkéretni sorsolási tárgyak felaján­lására. A bizottság végül kimondotta, miszerint az eddig begyűlt s a begyűlendő összegek kivétel nélkül az első hazai takarékpénztárba helyezendők el s ezen intézet igazgatósága feltérendő, miszerint, tekintettel a jótékony czélra, ezen alap számára a szokottnál na­gyobb kamatot szavazzon meg. Az egyetemes tanítógyűlés 50-es bizottságának működése tehát minden irányban nagy horderejű volt. Ismételve kijelentjük azonban sajnálkozásunkat a felett, hogy a fővárosi tanítók ily fontos üléseken s a magyarországi tanítók jelenleg legtekintélyesebb testületének nyilatkozatai alkalmával oly kevés figyel­met tanúsítanak, engedélye folytán a városliget melletti Bartl-féle vil­lában helyeztetett el. A hatóság a miniszteri enge­dély következtében kijelente, hogy a kórházat a ne­vezett villában csak 3 évig fogja megtűrni. A­ 3 év már azóta régen eltelt,­­ a kórház még mindig ott van a nyári lakók között. Kérdi tehát az interpelláló, hogy szándékozik-e a polgármester a hatóság rende­letének érvényt szerezni. Kammermayer polgármes­ter a központi választmány ülésén lévén elfoglalva, az interpellációra a legközelebbi ülésen fog felelni. D­r. G­­­ü­c­k _ az építési, anyagoknak az utczákon való felhalmozása,, továbbá a­ kerepesi út és Damjahica-utcza közti por megszüntetése, az­­utczák seprűse, öntözése, szemétkihordás és a vá­rosligeti járdák czélszerűbb öntözése tárgyában inter­pellál. Gerlóczy polgármester válaszolva az in­terpellációra, hangsúlyozza, hogy a tanács már ez ügyekben intézkedett. A Damjaniek-utczába több kavics fog hordatni, s a többi hiányok pótlásába is a tanács a kerületi elölj­ár­óság­okat títasította. A- napirendre térvén a közgyűlés, több apró általunk már említett tárgyakat intéz el. A hadmér­nökkari igazgatóságnak az üllői úti 2000 négysz­­ör városi telek továbbra is bérbe adatik, hasonlókép a csontszéngyárnak is bérbeadatik az általa kért vá­rosi telek. A vigadói bazárhelyiséget Schallern bér­lőnek a főváros 300 főt bérért kiadja. Tárgyalás alá vétetik ezután a tanács előter­jesztése a földadó szabályozása tárgyiban, járási és községi biztosok alakítása tárgyában. A járási bizto­sok 15-en lesznek, mely számból 11-et a megye, 4-et a főváros választ. Erre nézve proponáltatnak Barkó Ferencz, Feszi Ágoston, Frokman Elek, Klein An­tal. Póttagokul: Lauman J., Derer A., Jordán K., Szil­­vássy L. Tavaszi ezek választását a tanácsra kívánja ru­házni, majd midőn ezt nem fogadják el, azt indítvá­­nyozza, hogy a választás titkos szavazás útján ejtes­sék meg. A közgyűlés a titkos szavazás elrendelése fölött szavaz és 81 szóval 1­8 ellen elfogadja azt. E sze­rint a választás holnap 3 és 4 óra közt fog megejtetni. A községi biztosok elnökéül Csery Lajos választatik meg, helyettes elnökül Zmeskál István. Megválasztatik a jövedelmi és hátbéradó fölszólam­­lási bizottság. A közmunkaváltsági árak a tanács előterjesz­tésére a múlt évi mennyiségben hagyatnak meg. V­á­r­a­d­y Károly, a fővárosi igazoló választ­mány elnöke, bemutatja a legtöbb adót fizetők névso­rát. Tudomásul vétetik. A főpolgármester előterjeszti Deák Fe­­rencz arczképének elkészíttetése végett kiküldött bi­zottság jelentését. Az arczképet T­h­a­n Mór festet­te, kitől a kiküldött bizottság ápr. 4-én az arczképet átvette ; a tanács a művésznek 1500 irtot, a keretért 800 frtot utalványozott ki. Az arczkép a képzőművé­szeti társulat csarnokában van­ kiállítva, s a főváros­nak az uj városháza zárkövének lététekor fog bemu­­tattatni és a nagyteremben felállíttatni. A külső váczi­ úti polgárok egy uj iskola felállí­tását kérik. A kérvényt a tanügyi bizottsághoz utasí­tották. L­é­g­r­á­d­y Károly indítványozza, hogy az állandó szakbizottságokba még eddig be nem válasz­tott 200 bsz. tag az egyes szakosztályokba osztas­sák be. A főpolgármester megjegyzi, hogy az indítvány sokkal fontosabb, hogy sem azt most tárgyalni le­hetne. Az állandó szakbizottságok száma ugyanis a szabályok által van megállapítva, s így a 200 tag be­osztását a szabályok módosításának kell meg­előzni. Az indítvány tehát a jogügyi bizottságnak ada­tik át. Barna főjegyző felolvassa azon díjakat, melyek­kel a főváros az 1873-iki bécsi kiállítás alkalmából kitüntetett. A díszokmány, érmek stb. különböző hi­vatalos helyiségekben fognak kiállíttatni. Szeged vá­ros közönsége pártolás végett megküldte a főváros­nak is azon kérvényt, melyet a képviselőházhoz az üzleti könyvek magyarul való vezetése tárgyában akar intézni. A közgyűlés Supp tanács­nok indítványára a kérvényt, mi­vel a kereskedelmi törvény már meg van alkotva, mint elkéset­tet egyszerűen félre teszi. A belügyminiszter leirata, melyben a főváros ez évi költségvetését csekély módosítással jóváhagy­ja, felolvastatik. A miniszter fölhívja a fővárost, hogy költségvetését ezután gyorsabban állapítsa meg és a törvény által elrendelt leltárakat készíttesse el. A gyűlés 7 órakor feloszlik, holnap folytattat­­ni fog. Fővárosi közgyűlés, Budapest, május 19. Budapest fővárosának bizottsága ma délután 4 órakor R­á­t­b Károly főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt bejelentetik, hogy az elhalt A­u­­ József bizottsági tag helyett Kammermayer Leonhard póttag fog behivatni. Zmeskál István interpellációt intéz a pol­gármesterhez a »Bethesda« kórház ügyében. A ne­vezett kórház 1871-ben az akkori belügyminiszter A VIDÉK. Mélykút községe hatóságától a következő nyilvános köszönet közlésére kérettünk fel: E folyó évi ápril hs 22-én délutáni négy és fél órakor tűz tá­madván, 57 lakház, 3 malom, számos gazdasági és melléképület,­­ 113 szerencsétlen család évek hosszú során át fáradságos verejtékkel gyűjtött szerzeménye lön a lángok martalékává, kik a vész által; három évi folytonos mostoha gabonatermés következtében úgy is csekély élelmi­szerektől, úgy ruhaneműik és gazdasági szerelvényeiktől is megfosztva, a tönk szélére jutot­tak. A felvett hivatalos becsű szerint az összes kár 69,955 ft 10 krra rúg. De míg itt a dühöngő elem könyörtelenül dúlt, füstölgő romokat s ínséget hagyva maga után, addig ezen nagymérvű szerencsétlenségről értesült nemes­­keblű férfiak szívében egy más tűz, az emberbaráti szeretet és könyörületesség tüze gyuladt fel, melytől áthatva, részint sajátjukból adott, részint gyűjtött kö­­nyöradományaikkal siettek sújtott embertársaik nyo­­morát némileg enyhíteni, s fájdalomkönyviket letö­rülni, igy almási idősbb Báró Rudics József val. bel. t. tanácsos ur ő excellenciája 3000 kéve nádat, almási ifjabb báró Rudics József országgyűlési kép­viselő ur 400 frtot, Milátsevics Márton bajai királyi járásbiró ur gyűjtött 179 frtot, Roth Ignácz ur almá­si lakos adott 100 ftot, Diamant Jakab ur pesti la­kos 25 ftot, Rozenberg Mór és Adolf urak s almási lakosok 20 ftot, kisszállása pusztán az uradalmi tiszt urak 114 ftot, Jankovácz mezőváros érdemes elöljá­rósága gyűjtött 194 ft 72 krt, Almás­­város érdemes elöljárósága 52 ftot 28 ’/* pozs.­mérő gabonát, almá­si takarékpénztár 25 ftot, Matheovics község 20 pozs. mérő gabonát, Bunbaja község gyűjtött 12 ft 20 krt, 8­/s p. m. gabonát, Tataháza község gyűjtött 30 ft 41 krt, 24 pozs. m. gabonát, Rém puszta 4 ft 42 krt, Csocsáki József almási plébános ur 3 s/8 pozs. m. búzát, kisszállási uradalom 7­ almázsa lisztet, báró Rédl Béla úr 10 pozs. m. gabonát, Madaras község elöljárósága 11 frt 64 krt és 141/* pozs. m. gabonát, Csávoly község elöljárósága 5 frt 19 krt, 10 p. m. ga­bonát, Felső-sz.-Ivány község elöljárósága 50 frt 63 kr, 17 p. m. gabonát, küldöttek az alálirt elöljáróság­hoz az illető sújtottak közt leendő kiosztás végett. E sorok írásakor pedig megyénk nagynevű s kifogyhat­­lan jótékonyságu érsekének Haynald Lajos ur ő ex­­cellenciájának 500 ftos bőkezű adományát vettük. Az ily nemes tettek, melyek legszebb jutalma az öntu­dat, dicséretre nem szorulnak, de legkedvesebb köte­lességet teljesítünk akkor, midőn a fentnevezett nagy­lelkű adományozóknak itt a nyilvánosság terén is a szerencsétlenek nevében legforróbb köszönetünket nyilvánítjuk. Mélykúton máj. 15-én Hugyák Bál közz­ségi bíró, Milossevics­ Antal községi jegyző. Az unitáriusok ez évi egyházi főtanácsa a szokásos ősz helyett fontos okokból folyó évi június 20-ik napjára van öszehiva. A meghívók legnagyobb részben szét vannak már küldve. A rendes tárgyakon kívül, minek a jövő évi költségvetés megállítása a képviselő­tanácsi jegyzőkönyvek megvizsgálása, stb. a jelen főtanácsnak eddig tudva levő főbb tárgyai: kolozsvári főtanodában egy esetleg több, székely­­keresztúri középtanodában egy­ tanári sz­ék betöl­tése ; püspökválasztó zsinati főtanács összehívása, idejének és tartása helyének meghatározása; Jakab Elek és dr. Gyergyai Árpád jelentése a londoni máj. 19. és 20-ki gyűlésről. Győrött az ünnep előtt P. Szatmáry Károly az országos kisdedóvó egyesület titkára és megbízott­ja a kisdednevelés fontosságáról s hazánkban­ fejlő­déséről előadást tartott. Az előadásra nem nagy számú, de válogatott közönség jelent meg. Az előadó szép beszédben kifejtette a kisdednevelés fokozatos haladását, Pestalozzi és Erődei irányzatát, az irány­nak hatását hazánkra, mint ahol 20 évvel előbb meg­nyílt az első kisdedóvoda, mint például Ausztriában. Azután áttért a győrvárosi óvodák ismertetésére, melyeket előtte való napon egyenként meglátogatott, kifejtette az egyes óvodáknál a pótlandó szükségle­teket. Nevezetesen ajánlotta, hogy mind a belvárosi, mind az­ újvárosi óvodáknál egy-egy képzett segéd­­óvónő alkalmaztassák: a nádorvárosinál hasonlólag egy képzett magyar óvónő volna alkalmazandó. KÜLÖNFÉLÉK. — A zápor,, mely tegnap délután a fővá­ros tikkasztó levegőjét fölfrisité,­ a svábhegyen felhő­­szakadás alakjában mutatkozott Az özönlő viz tö­ménytelen sok tárt tett földmosásával, különösen a menedékesebb helyeken és a hol szakadást amúgy is talált. A svábhegyre vivő ut árkai nem voltak képe­sek a roppant vízmennyiséget magukba fogadni, ki­áradtak s egy lábnyira öntötte el a víz a széles, utat mindent magával ragadva mi útjába esett. Öt-hat mázsás köveket sepert le egészen a hegy lábáig. Az ördögárokból ma két gyermek hulláját fogták ki ; egy lovat is találtak ott szekerestől.­­ A központi választmány­nak Kammermayer elnöklete alatt ma tartott ülé­sében tárgyalás alá vétettek a III. kerületi reclama­­tiók, melyek néhány százra rúgnak. Kiemeljük Eck­stein Antal és Ditrichstein Mór volt boltossegédek folyamodását, kik annak alapján hogy az Árvay czég társai lettek, felvételüket kérik. Ezeket, valamint Gold Zsigmond és ifj. Gold Mór, kiknek nevei tévesen vol­tak bejegyezve, fölvétettek a választói lajstromba. Dr. Wiener János keresztnevét mely tévesen Jónásnak van írva, kijavíttatni kéri ; itt órai szigorú vizsgálat és vita után kérelmének hely adatik. A Pannónia malom igazgatója Ullmann, Bakonyi és m­ég mintegy 8 tisztviselő nem vétettek fel,mert adóik utolsó részletét feb. 6. kellett volna lefizetniük és ez tényleg csak márcz. 10-én történt meg. Ezek felfolyamodhatnak a curiá­­hoz mert fizetéseikből az adójárulékok levonattak, tehát csak a társulat hibája az, hogy a pénz későn fizettetett le. A Victoria malom tisztviselői Riegler igazgatótól lefelé, eleinte nem vétettek fel, most kimutatván, hogy adóikat lefizették, bejegyeztet­nek. Bachrach Vilmos a magyar hitelbank egyik igazgatója nem vétetett fel a választói laj­stromba, míg ki nem mutatja, hogy magyar hon­polgár. Bachrach jelen folyamodványában kimu­tatja, hogy már 9 év óta lakik Magyarországban és hogy két ízben már választott is. Szavazásra bocsát­tatván a kérdés az, 7 szavazattal 2 (Szentkirályi Mór és Balassa Istv.) ellenében Bachrach fölvétetik a lis­tába. Azután több felvétel történt iss fölvétettek többek közt: Pollák Sámuel, Freund Miksa ügyvéd, dr. Spi­tzer Ad. Kraus E., Abeles Jakab, dr. Fritz Ad., Stern Ign. és Frigyes. Rechnitz Mór nem vétetett fel, adófizetési késedelem miatt. Klein Mór, Justus Dávid, Geiger Zsigm. Kraus Ad. dr. Freund Sán­dor ügyvéd, Küssler Salamon, König Lipót, Vághy Lajos és Pick Sámuel szintén nem vétettek fel. Fel­vétettek: dr. Singer Jakab, Markus Samu és Widder, továbbá Schlesinger József, Samu és Mihály, Mezei Lajos ügyvéd, Grünfeld Jakab, dr. Stiller B. orvos, Mendl W., Reich Jakab, és Franciscy Kázmér a m. hitelbank jogtanácsosa. Weisz Manó — ki 300 írt­­adóját más czim alatt fizette be — dr. Gruber Zsigm. ki semmit sem igazol, úgyszintén Küssler Adolf és Herzfelder Lajos nem igazoltattak. — Czuczor ünnepély Au­dó­bon. Czuczor Gergely születési háza falába junius 6-ikán déli 11 órakor emléktáblát illesztenek kegyeletes ha­zafiak. Az ünnepély rendje ez : 1. Az összejövetel Érsekujvárott a városháza nagy termében fél 11 óra­kor történik, honnan a magy. ind. akadémia és a Kis­­faludy-társaság küldöttjeinek fogadása után a menet fogatokon kirándul a 2 negyed órányira fekvő An­­dódra.­­ 2. Andód határán a községi elöljáróság bandérium élén röviden üdvözli a menetet, mely út­ját a községig folytatván, innen gyalog történik a be­vonulás diadalkapu alatt az ünnepély színhelyére a következő rendben : a tanuló ifjúság, az ipartársula­tok, a tornaegyesület (díszben), a dalegyesület, az érsekújvári képviselő testület, Újvár város tanácsa, a koszorús leányok és a Kisfaludy-társaság és az aka­démia küldöttjei, végre a közönség. Czuczor Gergely születési házánál a menet megáll és az újvári tűzol­tók által fenntartott térséget elfoglalja. 3. A »Szózat« három versszakának eléneklése után Druga Jó­zsef ügyvéd alkalmi beszédet tart, mely alatt az em­léktáblát fehérbe öltözött leányok taraczklövések közt leleplezik; ezután Farmady Martinián gymn.­igazgató rövid beszédben előadja az emlék­tábla történetét, és a reá vonatkozó okmányokkal együtt kegyeletes megőrzés végett átadja azt Andód község elöljáróságának. — 4. Az ünnepélyt a »Hym­nus« eléneklése zárja be. — Délután 2 órakor az ünnepély emlékéül közlakoma a város berkében. A lakomát tánczvigalom követi. — A természettudományi tár­sulat mai szakülésén két értekezést hallottunk. Kriesch János azon újabb kutatásokat és eredményeket ismertette, melyek a gerinczesek tí­­pusának fejlődésére vonatkoznak. Darwin szelleme annyira fokozta a természettudományok h­aladását, hogy mai napság alig lehet figyelemmel kísérni azon fontos eredményeket,melyek a fel-felmerülő kérdésekre feleletül szolgálnak. Egy ily kérdés már az is, hogy a­mennyiben az ember a gerinczesekhez tartozik, me­lyik gerincztelen típusból származott ? Ezen kérdés felderítésére irányzott újabb kutatásokat és követ­keztetéseket az előadó behatóan ismertetvén, kiemeli, hogy az emberhez legközelebb álló rendszer az asci­­diáké, s hogy a gerinczesek Semper és D. szerint gyűrünyökké­ redukálhatók, s hogy az ember legkö­zelebbi rokona tehát a piócza és a földi giliszta. Ezután D­u­x Adolf terjesztette elő »a szer­vező elv a fajtypusok alakulásában« czímű érteke­zését, mely természetbölcsészeti alapon, Hartmann ide vágó munkája nyomán ama tétel kimutatása körül fordul meg, hogy a Darwin-féle elv által kimutatott tényezők nem elegendők a fajok átalaku­lásának kimagyarázására, hanem fel kell vennünk egy másik tényezőt is, a szervező elvet, mely lénye­gében az ivar átalakulásában, a heterogén nemzésben áll. Darwin egységes világnézetével ez nem áll el-

Next