A Hon, 1875. május (13. évfolyam, 99-121. szám)
1875-05-20 / 113. szám
más, mint a háznak megbízottja, amely a ház asztalára letett javaslatokat kisebb körben, de nem mint vakondok a sötétben, hanem a képviselők számára nyilvánosan tárgyalja. (Igaz a középen.) De azt mondja a képvény, hogy az által, ha a bizottság a javaslatokon módosít, illuzóriussá lesz a miniszteri felelősség. Ő nem úgy fogta fel a miniszteri felelősséget soha, nem úgy fogja fel ma sem. Az miniszter nem csak azon javaslatért felelős,amelyet a ház elé terjeszt, s amelynek a bizottságban történt módosításához hozzájárul, de még ha egy képviselő nyújt is be egészen függetlenül valamely indítványt, pedig a képviselőknek ezen jogát nem lehet megtámadni, s ha a minisztérium ezen indítványt nem ellenzi, hanem pártolja, magáévá teszi, még ezen egészen idegen által benyújtott indítványért is annálfogva, mert magáévá tette, felelőssé lesz. Az tehát, hogy a bizottság valamely törvényjavaslatnak egyik vagy másik részét módosítja, egyátalában nem teszi semmivé a miniszteri felelősséget, mert amely perekben a miniszter a módosítást magáévá teszi, egyúttal elvállalja azért a felelősséget. De ha nem lehetne a miniszternek az általa beterjesztett törvényjavaslatokon változtatásokat tétetni engedni, vagy pedig ha változtatások tételét megengedné, ez már a felelősséget tenné semmivé, ugyanakkor azután igazán mi lenne a parlamentáris, másból ? Hisz akkor a miniszternek a képv. ház és törvényhozás zsarnokának kellene lenni. (Helyeslés a középen.) Ha az mondatik, hogy nem egyezik meg a parlimentarismussal, hogy a miniszteri javaslat módosítva kerüljön a ház elé, akkor a miniszternek természetesen ragaszkodnia kellene javaslatának minden szavához és mig valamely párt támogatja keresztülvinni minden javaslatát; ezzel pedig a parla-menti szabad discussió egész haszna valósággal illu- zóriussá lenne téve. (Élénk helyeslés a középen.) Az Angliára hivatkozást helyesnek tartja, de utal arra, hogy ott néha 10—12 óra hosszig tartanak az ülések,míg itt a négy órát is sokalják.Ajánlja a biz. javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés a középen.) Madarász a javaslat ellen beszél. A kérdés föltétetvén, a ház átalánosságban elfogadja a javaslatot. A részletes tárgyalás a holnapi ülésre halasztatik. Ülés vége 2 óra 10 perczkor. A főrendiház Ülése. Az esti lapunkban közlött tudósítás után felszólalt Andrásy Mancs utalt arra, hogy a magyarországi sínek jobbak a külföldieknél. A ház ezután elfogadja mind átalánosságban mind részleteiben a m. északkeleti s nyíregyház-ungvári vasútról szóló javaslatot. Tombor Iván a képviselőház jegyzője. Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém a budapesti nemzeti színház homlokzatának és bérházának kiépítéséről és az arra szükséges törlesztési kölcsön és a bérház adómentességéről, a tőke-, kamat, és járadékadóról, a vadászatnak és a vadászatra használt fegyverek megadóztatásáról, a kereseti adóról, a bélyegilletékek és dijakról, a házadóról szóló 1868. évi 22. törvényczikk hatályának meghosszabitásáról és némely rendeleteinek módosításáról, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyesületek adójáról, a cselédtartásért, tekeasztalokért, játékhelyiségekért, kocsi- és lótartásért fizetendő adóról, — a bá-,nyaadóról, — a bor- és húsfogyasztási adóról, — a kereskedelmi törvénykönyvről, az elsőfokú kir. bíróságok újabb szervezéséről, végre az 1871. évi államköltségvetésről szóló ő csász. és kir. apostoli felsége által legmagasabb szentesítéssel ellátott 13. t. czikket, melyeket a képviselőház hódoló tisztelettel fogadván, kihirdettetett s hasonló kihirdetés czéljából a méltóságos főrendiházzal közöltetni rendelt, s végre az 1874. XXXIII. t. sz. átmeneti intézkedéseinek pótlásáról szóló s a képv. ház által véglegesen elfogadott tvjavaslatot szives hozzájárulás czéljából az illető jegyzőkönyvi kivonatokkal együtt tiszteletteljesen átnyújtani. (Éljenzés.) A szentesített törvénycikkek kihirdettetnek. A tvjavaslat az illető bizottságokhoz utasíttatik. Ezután az ülés 10 percre felfüggesztetvén, következik az átalános vasúti felhatalmazásról szóló javaslat. Pétshy Tamás közlekedési miniszter hosszabban előadja e javaslat ismert indokait, utal az eddigi eljárás tarthatlanságára, az előlegek drágaságára. Beszédét így fejezi be : A kormánynak sokkal könynyebb lenne-e azon utat folytatni, mely az eddigi kormányok által is folytattatok, t. i. hogy a felmerülő szükséglethez képest részint előlegeket adjon, részint pedig megengedje, hogy azt a társulatok az üzleti számlára vezessék, részint hogy kölcsönöket vehessenek fel, azonban egyrészt azért, mert az állampénztár nincs azon helyzetben, hogy ilyen előleget adhasson, itt pedig a szükség arra sürgős lehet, másrészt pedig tekintettel arra is, hogy az illető vasúttársulatok maguk bonyolódott ügyeiket rendezhessék, mert eddig azok függő kölcsönökkel dolgoztak és pedig gyakran 6 ° C -os, gyakran 8 °,-os, de igen sokszor 100/0-os függő kölcsönnel is, és azért szükséges, hogy azoktól minél előbb meneküljenek; szükséges különösen azon szempontból, hogy mint méltóztatnak tudni, nagy súlyt fektetek vasúti ügyeink végleges eligazítására, arra is, hogy bizonyos csoportosítás vizessék keresztül, márpedig oly vasúttal, melynek ügyei bonyolultak,semmi más vasút nem fog csoportosulni kívánni. Ezen szempontból a törvényhozás intézkedésének útját vélte a kormány követendőnek, és én részemről kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassék ezen törvényjavaslatot átalánosságban, a részletes tárgyalás alá vévén, ugyanazt részleteiben is elfogadni. Zichy Nándor a pénzügyminiszterhez intéz kérdést, mikép reméli ez összegeket fedezhetni. Széll Kálmán azon nézetben van, hogy miután itt az állam hitele solidaritásban áll ezen egész pénzügyi operatióval, a társulatoknak érdekeivel, az államkincstár a kormánynak legszigorúbb felügyelete mellett, közvetlen vezetése mellett az illető társulatok egy solidáris műveletre lennének feljogosítandók, mert ezen apróbb egyes, kisebb vasutak közül valamennyinek megengedni, hogy a maga részére eső összeget külön bocsássa ki, másrészt vállalkozókkal, pénzintézetekkel lépjen alkudozásba, s a cursusra egymással versenyezve hassanak, nem tartanám helyesnek. Egyébiránt ezen egész operatió részletei azonjavaslatban lesznek előterjesztendők, a mely ezen kérdésnek beczikkelyezésére vonatkozik s mely a törvényjavaslat 5-dik §-ában meg is van említve. Zichy Nándor gróf nem a törvényjavaslat czélját, hanem a módot kárhoztatja. A meghatalmazásra szerinte, nincs szükség. Vagy már azon stádiumban vannak, hogy most elintézhetők s akkor törvényes intézkedés szükséges ; vagy nincsenek még e stádiumban, akkor várhatunk vele a jövő országgyűlésig. Én tehát — így szól ezután — ezen alapon a törvényjavaslathoz elvileg nem járulhatok, és hogyha azon helyzetben lennék, hogy azt módosíthatnám, és ha szavam nyomatékkal bírna a kormánynyal szemközt, akkor felkérném, hogy más alapon, más elveken eszközölje a megoldást, elintézvén törvényhozási után ami elintézhető. Igenis, méltó főrendek, nehéz azon helyzet, amelyben vagyunk. A főrendiházaknak különböző alakulásait ismerjük; a mi főrendiházunk csakugyan sajátszerű helyzetben van, amely a főrendiházak alakulásai sorában valóban unicumnak nevezhető. Valóban, ha a főrendiház alakítását veszszük, s vizsgáljuk, kik azon tiszteletre méltó, az ország ügyeit alaposan ismerő tagok, kik a főrendiházban túlnyomó szavazattal bírnak, azok az ország dignitáriusai, a főispánok voltak, akik ezen helyzetükben tekintetnek a főrendiház tagjainak, és ime az átmeneti alakulások hozták magukkal azt, hogy a kormányválságok alkalmával ugyanazon főrendiházi tagok, a modern intézményekkel szemben a kormány végrehajtó közegeinek tekintik magukat és mint ilyenek nem tekinthetők olyanoknak, akiknek méltósága úgyszólván az elmozdíthatatlanság prestigejével fel van ruházva. Ily helyzetben, midőn a közigazgatás a törvényhozásban oly tág tért foglal el, mint jelenleg ezen méltó főrendiházban, akkor szerintem igen nyomatékos hangokat lehet felemelnünk, azonban nézeteinket oly terjedelemben és oly irányban érvényesíteni, mit meggyőződésünk szerint óhajtanánk, szerintem reménylen nem lehet. (Mozgás.) Andrássy Manó gróf nem szavazza meg a felhatalmazást. " • . A. Csláky László gr. kijelentvén, hogy elfogadja a javaslatot, igy szól: Én megvallom, hogy többször különös hangulattal hallottam azt a vádat, hogy mi főispánok azért, mert a kormány kinevezése által annak bizalmát birjuk, feláldoztuk volna függetlenségünket és hogy mi úgyszólván nem illető módon gyakoroljuk jogunkat midőn itt ülünk tovább is. Én megvallom ezen felfogást helyeselni nem tudom,és én részemről kijelentem, hogy én habár nem is volnék ezen állásban, mégis tagja lennék ezen főrendiháznak és úgy gyakorolnám szavazatomat, mint most. Azért nem engedem meg senkinek, hogy engem azzal, gyanúsítson, hogy függetlenségemet feláldozom, (Élénk éljenzés és taps.) vagy ha valaki„ azt mondja, hogy én más czélok végett szavazok. Én ezt teljesíteni soha nem fogom, és azért ezen megtámadást határozottan visszautasított. (Élénk helyeslés.) Emlékszem én, méltóságos főrendek, azon időre, midőn még én is mint fiatal ember részt vettem a pozsonyi országgyűlésen és akkor elvtársaimmal együtt, a kisebbséggel szavaztam. Véleményünkkel át nem hathattunk, mert az akkori főispánok, kikről a legnagyobb tisztelettel emlékszem meg, mint egy ember ellenünk szavaztak. (Felkiáltások: nem áll Károlyi György a kormány ellen szavazott!) de azért mégsem jutott soha eszünkbe olyasmi, hogy mi azoknak függetlenségét és őszinteségét gyanúsítsuk, hanem meghajlottunk a többség előtt. (Helyeslés.) Hogy ha már most ezen háznak alakulását tekintjük, miből fog ezen ház állani, ha a főispáni kar abból kiküszöböltetik, mielőtt a ház átalakíttatik ? Tessék megtekinteni a törvényt. A törvény azt mondja, hogy a főrendiház tagjai az ország főpapjai, zászlósai, főispánjai, az egyes nemzeti mágnások vagyis regalisták. Midőn tehát egyik főtényezője a háznak támadtatik meg, milyen a főispáni kar, akkor meg van támadva az egész ház, mert a főispánok annak főtényezői közé tartoznak hazai törvényeink szerint. (Élénk helyeslés). Ezt kötelességemnek tartottam elmondani, szavazatomat különben, mint jelzem, fenntartom akként, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot egész kiterjedésében pártolom. (Élénk helyeslés.) Zichy Nándor gr. kijelenti, hogy ő nem akart gyanúsítani senkit. Iszigyényi M. László elfogadja a javaslatot s azután Zichy ellen fordulva igy szól : Én, méltóságos főrendek, a felsőházban csak egyenjogú tagokat ismerek. (Helyeslések) Sőt, ha én ezen háznak történeti keletkezésére visszatekintek, Ulászló törvényét nézem, akár az általam mélyen t. tárnokmester nagynevű édes atyja által szerkesztett magyar közjogot tekintem, azt találom, hogy a felsőháznak törzselemét a főispánok képezik. (Élénk helyeslés a főispánok részéről. Ellenmondások.) Vannak ugyan régi törvényeink és történeti adataink közt olyanok, melyek azt bizonyítják, hogy a felsőháznak más elemei is voltak mindig utódai azoknak, kik egykor bandériumokat szolgáltattak az országnak, de legyen szabad egész szerénységgel kérdeznem, váljon a főrendiháznak nem főispáni tagjai mind utódai-e az ily bandériumokat tartott magyar országnagyoknak ? Bizonyára nem. Igaz, hogy a főispánok állása a 48-ks törvény által megváltoztatott és én ezt sajnálom ; s midőn a főrendiház részéről a ház szervezete iránti javaslat kidolgozásával voltunk megbízva, én határozattan a főispáni elem megtartása mellett szavaztam, és kértem, hogy ezen akadály elháríttassék. Kisebbségben maradtam , de merem állítani, javaslatomban volt logika. Azonban, ha úgy is van, hogy a 48-as törvény szerint a főispánok nem elmozdulatlanok, ha igazságosak és méltányosak akarunk lenni, meg kell vallanunk, hogy akár az előbbi kormányváltozások alkalmával, melyek inkább személyes indoknak voltak, akár a mostaninál, hol talán némi, nem mondom elvi változás, de elvi vegyülés történt, tömeges főispáni változást nem láttam, egyeseknek inkább önkénytes leköszönéséből pedig következtetni nem lehet azt, hogy ez a kormány változása következtében történt volna. Én tökéletesen egyetértek t. barátom gr. Csáky Lászlóval, hogy amennyiben ez által, talán csak közvetve és mellékesen és megengedem minden kímélettel, a főispánok meggyőződésének függetlensége volt érintve, azt magamtól visszautasítom, mert ha nem is történt eddig, lehet alkalom, hogy a kormány ellen fogok szavazni és ebben magamat akadályoztatni senki által nem fogom. A függetlenség, m. főrendek, lelki és jellemi tulajdon ; azon függetlenség, melyet »nec civium ardor...« meg nem ingat, ez szellemi és jellemi tulajdon, (Helyeslés) és a ki ezzel bir, annak állása, legyen bármiként változtatható és az illető elmozdítható,minden körülmények között a maga meggyőződését fogja szigorúan követni s merni fogja azt mindenkor ki is mondani. (Helyeslés.) A ki ezen szellemi és jellemi tulajdonnal nem bir, az a kormány és hatalom csábjainak kimerithetlen nemeivel szemben független lenni nem fog, meggyőződését kimondani nem fogja. Ezt voltam bátor a tett megjegyzésre viszonozni. Egyébiránt a törvényjavaslatot pártolom. (Élénk helyeslés a főispánok körében.) Elnök: Miután Nyitra megye főispánja személyes bántalomról szólt, köteles vagyok constatálni, hogy a főispánoknak sem törvényes jogosultsága, sem szándékuk tisztasága kétségbe nem vonatott. Mindkét esetben elnöki kötelességem lett volna közbeszólni. Azt hiszem, hogy az, ami itt hangsúlyoztatok, nem egyéb, mint egyrészt a discretionális szempont, másrészt azon tekintet, hogy közigazgatási hatóságok fejeinek nagyobb mérvbeni részvéte a törvényhozás e factorán belül az egyensúlyt megzavarhatná. Úgy hiszem, mindkettő lehet nézetkülönbség tárgya, de semmi esetre sem személyes bántalom. (Helyeslés) Törvényesen jogosult az egyik elem úgy, mint a másik, és teljesen egyformán érvényesíthetik jogaikat. Egyébként az idő előhaladván, a tárgyalást holnap d. e. 11 órakor fogjuk folytatni. Ezután még a jegyzőkönyv hitelesíttetvén, az ülés 2 óra 35 perckor véget ért. Az egyetemes tanítógyűlés 5- es bizottságának ülése Budapesten máj. 16-án. A magyarországi néptanítók legjelentékenyebb képviselőtestülete, a második egyetemes tanítógyűlés 50-es bizottsága, pünkösd, napján , tartotta meg nagyfontosságú közös ülését, Simay István aradi polgári iskola igazgató elnöklete alatt. A tagok igen csekély számmal jelentek meg s különösen feltűnő volt, hogy, a helybeli 12 tag közül 3 (Gyertyánffy István, Bill József, Roth Vilmos) állandó távolléte által tündöklött s a főváros nagyszámú tanítói közül alig 10—15 jelent meg hallgatóul. Tárgyhalmaz miatt csak a főbb eredményeket közölhetjük.. Az ötvenes bizottság jóksdekek előtt helyeslő, elismerő tudottásul vette a központi albizottság működését, különösen a nyugdíjtörvényre vonatkozólag s ezen irányban újabban többeknek szavazott köszönetet. A szünidők kérdésében, a tankönyvek szakeszközökre vonatkozólag, az egyetemes tanítógyűlés megállapodása szerint, továbbá a felekezeti tanítók fizetésének még a népoktatásitörvény revisiója előtt novelláris törvényben megállapítása érdekében folyamodványokat terjesztett be a közoktatásügyi minisztériumhoz. A tantervre vonatkozólag, miután dr. Semericzy Géza előadó tag sem meg nett jelent, sem munkálatát nem küldte be, elhatároztatott, miszerint az ő munkálata beérkezése után az az egyes egyesületekhez ki fog küldetni beható tanulmányozás végett. Az izrta hitek állásának kérdése a tanító-egyesületek kiváló figyelmébe ajánltatott oly czélzattal, hogy ők által társadalmi mozgalom kezdődjék meg, mely a reformot megérlelje. Az ötvenes bizottság e tekintetben a közoktatásügyi tanács megállapodását pártolja s óhajtja, hogy ezen mozgalmak által mielőbb nemcsak az izr. tanítók sorsán legyen segítve, hanem az összes felekezeti tanítók állásának megszilárdítása is dereksék. Igen élénk vitát keltött fel az Eötvösnlap részleteinek tárgyalása, melynek tervezetét az 50-es bizottság sok tekintetben átalakította. A változtatások nagyrészt stylaris s kevesebb jelentőségűek voltak, legfontosabb benne, hogy az egész alapot ezentúl EötVös-alapnak nevezték el s az albizottság javaslatára elhatározták, miszerint a begyült összeg V8-a évről-évre szegény tanítók s ezek özvegyei s árvái között osztatik ki az egyes egyesületek ajánlása szerint. A központi gyűjtő bizottság tagjaivá az egyetemes tanitógyűlés 50-es bizottságának pesti tagjain kívül a közel vidéki tagok is beválasztattak s az alapszabályok megerősítése s az aláírási ívek szerkesztése s szétküldése reájuk bízatott. Az egyetemes tanitógyűlés határozata folytán ide lévén utasítva az országos tanitóegyesület terve is: a bizottság e tekintetben azon egyhangú megállapodásra jutott, hogy ezen egyesület eszméje ejtessék el s helyette az egyetemes tanítógyűlés 100 tagra kiegészített 50-es bizottsága ruháztassék fel jövőre a végrehajtói tiszten kívül az előkészítő s képviselő joggal is,s ezen bizottság a nagyobb egyesületek közt több, albizottságra oszolva, képviselje a tanítók összes érdekeit. Ezen nagy horderejű indítvány mindenekelőtt az egyesületekhez fog véleményadás végett elküldetni s a legközelebbi egyetemes tanítógyűlés elé megállapítás végett beküldetni. Az 50-es bizottság felhivatván az iskolai takarékpénztárak eszméjének megvitatására, azt egyhangúlag ajánlásra méltónak találja s ajánlólag terjeszti az egyesületek elé, kiemelvén azonban, hogy csak oly megtakarításokat lát a gyermekek részéről hasznosnak, s nevelői hatásúnak, melyek lehetőleg a gyermek munkája által éretnek el. E czélból kimondja s sürgeti is, hogy a kézimunka tanítás a főiskolákban is kötelezővé tétessék. Ezen utóbbi határozat, mely módszertani írányú, roppant horderejű s óhajtandó, hogy az a tanítókörökben minél inkább viszhangra találjon, s az általa módszertani reform is biztosíttassék. A felnőttek oktatásának kérdése, mely a legközelebbi egyetemes gyűlés alkalmával elintézetlenül maradt, most Simay István újabban megjelent, s a bizottság elé terjesztett röpirata folytán ismét napirendre került. Simay a felnőtteket 15—20 éves korukig hetenkint 5 órán át kötelezett tanításban óhajtja részeltetni, melynek tárgyai az általános erkölcstanon kívül a gazdaság s ipar elemei s az egészségtan lennének. A bizottság ezen röpiratot ajánlja a tanítóegyesületek figyelmébe. A jövő egyetemes gyűlésre nézve hosszas vita után elhatároztatott, hogy az 1876. nyarán tartassák meg, éspedig ha a szegediektől meghívást kapunk, Szeged városában, ha nem, mi alig hihető, a fővárosban. Ezen egyetemes gyűlés tárgyai volnának. A népoktatási törvény revisiója. 2. Az Eötvös alap alapszabályainak végleges megállapítása. 3. A 100-as bizottság ügye 4. Iskolai takarékpénztárak. 5. Felnőttek oktatása. Az 50-es bizottság mindezen kérdéseket két hosszú ülésén behatóan tárgyalván, az Eötvösalap kinevezett központi bizottsága már másnap pünkösd hétfőjén megkezdte munkálatát. Legelőbb is szervezkedvén, elnök lett Péterffy Sándor, az ügy lelkes megteremtője, alelnök : Lederer Ábrahána, az orsz. izr. tanítóegyesület alelnöke; pénztárnok: Orley János, községi igazgató tanító; titkár: Komjáthy György, az orsz. kisdedóvóképezde tanára s ennek segédje: Pollák Chaym. A titkár és pénztárnok részére az egyetemes tanitógyűlésen tiszteletdíj megállapítása fog kéretni, addig e hivatalnokok ingyen működnek s a kezelés költségei külön e czélra tett ajándékozásokból fedeztetnek. Pénztárnok átveszi az eddig begyűlt összegeket, többek közt a lapunkban eddig nyugtázottakat is. Az Eötvösalap gyarapítása végett a bizottság felhívásokat fog intézni a tanítóegyesületekhez, szaklapok szerkesztőihez, tanfelügyelőkhöz, tanítóképezdei igazgatókhoz, pénzintézetekhez s egyházi hatóságokhoz, azonkívül Győrffy Iván indítványára elvileg elfogadja, hogy a tanszerek elárusítóitól netán e czélra felajánlott százalékokat elfogadja . Wargha István felszólalására egy sorsolást is fog rendezni, melynek első lépéseként a tanítónőképezdék igazgatói fognak felkéretni sorsolási tárgyak felajánlására. A bizottság végül kimondotta, miszerint az eddig begyűlt s a begyűlendő összegek kivétel nélkül az első hazai takarékpénztárba helyezendők el s ezen intézet igazgatósága feltérendő, miszerint, tekintettel a jótékony czélra, ezen alap számára a szokottnál nagyobb kamatot szavazzon meg. Az egyetemes tanítógyűlés 50-es bizottságának működése tehát minden irányban nagy horderejű volt. Ismételve kijelentjük azonban sajnálkozásunkat a felett, hogy a fővárosi tanítók ily fontos üléseken s a magyarországi tanítók jelenleg legtekintélyesebb testületének nyilatkozatai alkalmával oly kevés figyelmet tanúsítanak, engedélye folytán a városliget melletti Bartl-féle villában helyeztetett el. A hatóság a miniszteri engedély következtében kijelente, hogy a kórházat a nevezett villában csak 3 évig fogja megtűrni. A 3 év már azóta régen eltelt, a kórház még mindig ott van a nyári lakók között. Kérdi tehát az interpelláló, hogy szándékozik-e a polgármester a hatóság rendeletének érvényt szerezni. Kammermayer polgármester a központi választmány ülésén lévén elfoglalva, az interpellációra a legközelebbi ülésen fog felelni. Dr. Gück _ az építési, anyagoknak az utczákon való felhalmozása,, továbbá a kerepesi út és Damjahica-utcza közti por megszüntetése, azutczák seprűse, öntözése, szemétkihordás és a városligeti járdák czélszerűbb öntözése tárgyában interpellál. Gerlóczy polgármester válaszolva az interpellációra, hangsúlyozza, hogy a tanács már ez ügyekben intézkedett. A Damjaniek-utczába több kavics fog hordatni, s a többi hiányok pótlásába is a tanács a kerületi elöljáróságokat títasította. A- napirendre térvén a közgyűlés, több apró általunk már említett tárgyakat intéz el. A hadmérnökkari igazgatóságnak az üllői úti 2000 négyször városi telek továbbra is bérbe adatik, hasonlókép a csontszéngyárnak is bérbeadatik az általa kért városi telek. A vigadói bazárhelyiséget Schallern bérlőnek a főváros 300 főt bérért kiadja. Tárgyalás alá vétetik ezután a tanács előterjesztése a földadó szabályozása tárgyiban, járási és községi biztosok alakítása tárgyában. A járási biztosok 15-en lesznek, mely számból 11-et a megye, 4-et a főváros választ. Erre nézve proponáltatnak Barkó Ferencz, Feszi Ágoston, Frokman Elek, Klein Antal. Póttagokul: Lauman J., Derer A., Jordán K., Szilvássy L. Tavaszi ezek választását a tanácsra kívánja ruházni, majd midőn ezt nem fogadják el, azt indítványozza, hogy a választás titkos szavazás útján ejtessék meg. A közgyűlés a titkos szavazás elrendelése fölött szavaz és 81 szóval 18 ellen elfogadja azt. E szerint a választás holnap 3 és 4 óra közt fog megejtetni. A községi biztosok elnökéül Csery Lajos választatik meg, helyettes elnökül Zmeskál István. Megválasztatik a jövedelmi és hátbéradó fölszólamlási bizottság. A közmunkaváltsági árak a tanács előterjesztésére a múlt évi mennyiségben hagyatnak meg. Várady Károly, a fővárosi igazoló választmány elnöke, bemutatja a legtöbb adót fizetők névsorát. Tudomásul vétetik. A főpolgármester előterjeszti Deák Ferencz arczképének elkészíttetése végett kiküldött bizottság jelentését. Az arczképet Than Mór festette, kitől a kiküldött bizottság ápr. 4-én az arczképet átvette ; a tanács a művésznek 1500 irtot, a keretért 800 frtot utalványozott ki. Az arczkép a képzőművészeti társulat csarnokában van kiállítva, s a fővárosnak az uj városháza zárkövének lététekor fog bemutattatni és a nagyteremben felállíttatni. A külső váczi úti polgárok egy uj iskola felállítását kérik. A kérvényt a tanügyi bizottsághoz utasították. Légrády Károly indítványozza, hogy az állandó szakbizottságokba még eddig be nem választott 200 bsz. tag az egyes szakosztályokba osztassák be. A főpolgármester megjegyzi, hogy az indítvány sokkal fontosabb, hogy sem azt most tárgyalni lehetne. Az állandó szakbizottságok száma ugyanis a szabályok által van megállapítva, s így a 200 tag beosztását a szabályok módosításának kell megelőzni. Az indítvány tehát a jogügyi bizottságnak adatik át. Barna főjegyző felolvassa azon díjakat, melyekkel a főváros az 1873-iki bécsi kiállítás alkalmából kitüntetett. A díszokmány, érmek stb. különböző hivatalos helyiségekben fognak kiállíttatni. Szeged város közönsége pártolás végett megküldte a fővárosnak is azon kérvényt, melyet a képviselőházhoz az üzleti könyvek magyarul való vezetése tárgyában akar intézni. A közgyűlés Supp tanácsnok indítványára a kérvényt, mivel a kereskedelmi törvény már meg van alkotva, mint elkésettet egyszerűen félre teszi. A belügyminiszter leirata, melyben a főváros ez évi költségvetését csekély módosítással jóváhagyja, felolvastatik. A miniszter fölhívja a fővárost, hogy költségvetését ezután gyorsabban állapítsa meg és a törvény által elrendelt leltárakat készíttesse el. A gyűlés 7 órakor feloszlik, holnap folytattatni fog. Fővárosi közgyűlés, Budapest, május 19. Budapest fővárosának bizottsága ma délután 4 órakor Rátb Károly főpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. A napirend előtt bejelentetik, hogy az elhalt Au József bizottsági tag helyett Kammermayer Leonhard póttag fog behivatni. Zmeskál István interpellációt intéz a polgármesterhez a »Bethesda« kórház ügyében. A nevezett kórház 1871-ben az akkori belügyminiszter A VIDÉK. Mélykút községe hatóságától a következő nyilvános köszönet közlésére kérettünk fel: E folyó évi ápril hs 22-én délutáni négy és fél órakor tűz támadván, 57 lakház, 3 malom, számos gazdasági és melléképület, 113 szerencsétlen család évek hosszú során át fáradságos verejtékkel gyűjtött szerzeménye lön a lángok martalékává, kik a vész által; három évi folytonos mostoha gabonatermés következtében úgy is csekély élelmiszerektől, úgy ruhaneműik és gazdasági szerelvényeiktől is megfosztva, a tönk szélére jutottak. A felvett hivatalos becsű szerint az összes kár 69,955 ft 10 krra rúg. De míg itt a dühöngő elem könyörtelenül dúlt, füstölgő romokat s ínséget hagyva maga után, addig ezen nagymérvű szerencsétlenségről értesült nemeskeblű férfiak szívében egy más tűz, az emberbaráti szeretet és könyörületesség tüze gyuladt fel, melytől áthatva, részint sajátjukból adott, részint gyűjtött könyöradományaikkal siettek sújtott embertársaik nyomorát némileg enyhíteni, s fájdalomkönyviket letörülni, igy almási idősbb Báró Rudics József val. bel. t. tanácsos ur ő excellenciája 3000 kéve nádat, almási ifjabb báró Rudics József országgyűlési képviselő ur 400 frtot, Milátsevics Márton bajai királyi járásbiró ur gyűjtött 179 frtot, Roth Ignácz ur almási lakos adott 100 ftot, Diamant Jakab ur pesti lakos 25 ftot, Rozenberg Mór és Adolf urak s almási lakosok 20 ftot, kisszállása pusztán az uradalmi tiszt urak 114 ftot, Jankovácz mezőváros érdemes elöljárósága gyűjtött 194 ft 72 krt, Almásváros érdemes elöljárósága 52 ftot 28 ’/* pozs.mérő gabonát, almási takarékpénztár 25 ftot, Matheovics község 20 pozs. mérő gabonát, Bunbaja község gyűjtött 12 ft 20 krt, 8/s p. m. gabonát, Tataháza község gyűjtött 30 ft 41 krt, 24 pozs. m. gabonát, Rém puszta 4 ft 42 krt, Csocsáki József almási plébános ur 3 s/8 pozs. m. búzát, kisszállási uradalom 7 almázsa lisztet, báró Rédl Béla úr 10 pozs. m. gabonát, Madaras község elöljárósága 11 frt 64 krt és 141/* pozs. m. gabonát, Csávoly község elöljárósága 5 frt 19 krt, 10 p. m. gabonát, Felső-sz.-Ivány község elöljárósága 50 frt 63 kr, 17 p. m. gabonát, küldöttek az alálirt elöljárósághoz az illető sújtottak közt leendő kiosztás végett. E sorok írásakor pedig megyénk nagynevű s kifogyhatlan jótékonyságu érsekének Haynald Lajos ur ő excellenciájának 500 ftos bőkezű adományát vettük. Az ily nemes tettek, melyek legszebb jutalma az öntudat, dicséretre nem szorulnak, de legkedvesebb kötelességet teljesítünk akkor, midőn a fentnevezett nagylelkű adományozóknak itt a nyilvánosság terén is a szerencsétlenek nevében legforróbb köszönetünket nyilvánítjuk. Mélykúton máj. 15-én Hugyák Bál közzségi bíró, Milossevics Antal községi jegyző. Az unitáriusok ez évi egyházi főtanácsa a szokásos ősz helyett fontos okokból folyó évi június 20-ik napjára van öszehiva. A meghívók legnagyobb részben szét vannak már küldve. A rendes tárgyakon kívül, minek a jövő évi költségvetés megállítása a képviselőtanácsi jegyzőkönyvek megvizsgálása, stb. a jelen főtanácsnak eddig tudva levő főbb tárgyai: kolozsvári főtanodában egy esetleg több, székelykeresztúri középtanodában egy tanári szék betöltése ; püspökválasztó zsinati főtanács összehívása, idejének és tartása helyének meghatározása; Jakab Elek és dr. Gyergyai Árpád jelentése a londoni máj. 19. és 20-ki gyűlésről. Győrött az ünnep előtt P. Szatmáry Károly az országos kisdedóvó egyesület titkára és megbízottja a kisdednevelés fontosságáról s hazánkban fejlődéséről előadást tartott. Az előadásra nem nagy számú, de válogatott közönség jelent meg. Az előadó szép beszédben kifejtette a kisdednevelés fokozatos haladását, Pestalozzi és Erődei irányzatát, az iránynak hatását hazánkra, mint ahol 20 évvel előbb megnyílt az első kisdedóvoda, mint például Ausztriában. Azután áttért a győrvárosi óvodák ismertetésére, melyeket előtte való napon egyenként meglátogatott, kifejtette az egyes óvodáknál a pótlandó szükségleteket. Nevezetesen ajánlotta, hogy mind a belvárosi, mind az újvárosi óvodáknál egy-egy képzett segédóvónő alkalmaztassák: a nádorvárosinál hasonlólag egy képzett magyar óvónő volna alkalmazandó. KÜLÖNFÉLÉK. — A zápor,, mely tegnap délután a főváros tikkasztó levegőjét fölfrisité, a svábhegyen felhőszakadás alakjában mutatkozott Az özönlő viz töménytelen sok tárt tett földmosásával, különösen a menedékesebb helyeken és a hol szakadást amúgy is talált. A svábhegyre vivő ut árkai nem voltak képesek a roppant vízmennyiséget magukba fogadni, kiáradtak s egy lábnyira öntötte el a víz a széles, utat mindent magával ragadva mi útjába esett. Öt-hat mázsás köveket sepert le egészen a hegy lábáig. Az ördögárokból ma két gyermek hulláját fogták ki ; egy lovat is találtak ott szekerestől. A központi választmánynak Kammermayer elnöklete alatt ma tartott ülésében tárgyalás alá vétettek a III. kerületi reclamatiók, melyek néhány százra rúgnak. Kiemeljük Eckstein Antal és Ditrichstein Mór volt boltossegédek folyamodását, kik annak alapján hogy az Árvay czég társai lettek, felvételüket kérik. Ezeket, valamint Gold Zsigmond és ifj. Gold Mór, kiknek nevei tévesen voltak bejegyezve, fölvétettek a választói lajstromba. Dr. Wiener János keresztnevét mely tévesen Jónásnak van írva, kijavíttatni kéri ; itt órai szigorú vizsgálat és vita után kérelmének hely adatik. A Pannónia malom igazgatója Ullmann, Bakonyi és még mintegy 8 tisztviselő nem vétettek fel,mert adóik utolsó részletét feb. 6. kellett volna lefizetniük és ez tényleg csak márcz. 10-én történt meg. Ezek felfolyamodhatnak a curiához mert fizetéseikből az adójárulékok levonattak, tehát csak a társulat hibája az, hogy a pénz későn fizettetett le. A Victoria malom tisztviselői Riegler igazgatótól lefelé, eleinte nem vétettek fel, most kimutatván, hogy adóikat lefizették, bejegyeztetnek. Bachrach Vilmos a magyar hitelbank egyik igazgatója nem vétetett fel a választói lajstromba, míg ki nem mutatja, hogy magyar honpolgár. Bachrach jelen folyamodványában kimutatja, hogy már 9 év óta lakik Magyarországban és hogy két ízben már választott is. Szavazásra bocsáttatván a kérdés az, 7 szavazattal 2 (Szentkirályi Mór és Balassa Istv.) ellenében Bachrach fölvétetik a listába. Azután több felvétel történt iss fölvétettek többek közt: Pollák Sámuel, Freund Miksa ügyvéd, dr. Spitzer Ad. Kraus E., Abeles Jakab, dr. Fritz Ad., Stern Ign. és Frigyes. Rechnitz Mór nem vétetett fel, adófizetési késedelem miatt. Klein Mór, Justus Dávid, Geiger Zsigm. Kraus Ad. dr. Freund Sándor ügyvéd, Küssler Salamon, König Lipót, Vághy Lajos és Pick Sámuel szintén nem vétettek fel. Felvétettek: dr. Singer Jakab, Markus Samu és Widder, továbbá Schlesinger József, Samu és Mihály, Mezei Lajos ügyvéd, Grünfeld Jakab, dr. Stiller B. orvos, Mendl W., Reich Jakab, és Franciscy Kázmér a m. hitelbank jogtanácsosa. Weisz Manó — ki 300 írtadóját más czim alatt fizette be — dr. Gruber Zsigm. ki semmit sem igazol, úgyszintén Küssler Adolf és Herzfelder Lajos nem igazoltattak. — Czuczor ünnepély Audóbon. Czuczor Gergely születési háza falába junius 6-ikán déli 11 órakor emléktáblát illesztenek kegyeletes hazafiak. Az ünnepély rendje ez : 1. Az összejövetel Érsekujvárott a városháza nagy termében fél 11 órakor történik, honnan a magy. ind. akadémia és a Kisfaludy-társaság küldöttjeinek fogadása után a menet fogatokon kirándul a 2 negyed órányira fekvő Andódra. 2. Andód határán a községi elöljáróság bandérium élén röviden üdvözli a menetet, mely útját a községig folytatván, innen gyalog történik a bevonulás diadalkapu alatt az ünnepély színhelyére a következő rendben : a tanuló ifjúság, az ipartársulatok, a tornaegyesület (díszben), a dalegyesület, az érsekújvári képviselő testület, Újvár város tanácsa, a koszorús leányok és a Kisfaludy-társaság és az akadémia küldöttjei, végre a közönség. Czuczor Gergely születési házánál a menet megáll és az újvári tűzoltók által fenntartott térséget elfoglalja. 3. A »Szózat« három versszakának eléneklése után Druga József ügyvéd alkalmi beszédet tart, mely alatt az emléktáblát fehérbe öltözött leányok taraczklövések közt leleplezik; ezután Farmady Martinián gymn.igazgató rövid beszédben előadja az emléktábla történetét, és a reá vonatkozó okmányokkal együtt kegyeletes megőrzés végett átadja azt Andód község elöljáróságának. — 4. Az ünnepélyt a »Hymnus« eléneklése zárja be. — Délután 2 órakor az ünnepély emlékéül közlakoma a város berkében. A lakomát tánczvigalom követi. — A természettudományi társulat mai szakülésén két értekezést hallottunk. Kriesch János azon újabb kutatásokat és eredményeket ismertette, melyek a gerinczesek típusának fejlődésére vonatkoznak. Darwin szelleme annyira fokozta a természettudományok haladását, hogy mai napság alig lehet figyelemmel kísérni azon fontos eredményeket,melyek a fel-felmerülő kérdésekre feleletül szolgálnak. Egy ily kérdés már az is, hogy amennyiben az ember a gerinczesekhez tartozik, melyik gerincztelen típusból származott ? Ezen kérdés felderítésére irányzott újabb kutatásokat és következtetéseket az előadó behatóan ismertetvén, kiemeli, hogy az emberhez legközelebb álló rendszer az ascidiáké, s hogy a gerinczesek Semper és D. szerint gyűrünyökké redukálhatók, s hogy az ember legközelebbi rokona tehát a piócza és a földi giliszta. Ezután Dux Adolf terjesztette elő »a szervező elv a fajtypusok alakulásában« czímű értekezését, mely természetbölcsészeti alapon, Hartmann ide vágó munkája nyomán ama tétel kimutatása körül fordul meg, hogy a Darwin-féle elv által kimutatott tényezők nem elegendők a fajok átalakulásának kimagyarázására, hanem fel kell vennünk egy másik tényezőt is, a szervező elvet, mely lényegében az ivar átalakulásában, a heterogén nemzésben áll. Darwin egységes világnézetével ez nem áll el-