A Hon, 1875. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)
1875-08-29 / 197. szám
Ernő, Horváth Gyula, Balázs Frigyes, Tomcsányi László, Kégl György. Az 5 ikben: Prileszky Tádé, Hosztinszky János, Michi Jakab, Schmausz Endre, Vizsolyi Gusztáv. A 6-ikban: Babics István, (báró Liptay Béla helyén), Luka Lajos, Wächter Frigyes, Császár Bálint, Szentiványi Árpád, gr. Migazzi Vilmos, Matkovics János, Miklós Gyula, Mudrony Soma, Molnár István. A 7-ikben Királyi Pál, (gróf Apponyi Albert helyén), Rónay István, Czedler János, Dániel Márton, Lichtenstein József, Leonhard Frigyes, Zay Adolf, Zákó Sándor, Teleki László, Teodorovics János, Tibád Antal. A 8-ban Prepeliczay Gyula, Wirkner Lajos, Ivádi, Peretti, Péch Antal, Ragályi Aladár, Roth Keresztély, Simonyi Simon, Szabovlevics Mihály , Szentál György, Szűcs Imre. Végre az utolsó csoport szélső szárnyán ülnek az első sorban: Szögyényi László, gr. Károlyi Gyula, Bujanovics Sándor. A másodikban: Ikményi Miksa, gr. Zichy Nándor, Ocskay István, Sachsenheim Albert, Bausznern Guido. A 3-dikban: Hérich Antal, Földváry János, (3 hely üres.) A 4-ikben: Karuch József (4 hely üres,) az 5-ikben: Lipovniczky Sándor, (3 hely üres) Hedry Ernő. Ez a jelen képviselőház phyziognomiája, mely természetesen még sokat változhatik, miután a képviselők legnagyobb része nem maga választotta meg helyét, s elcserélheti, ha nem lenne vele megelégedve s kereshet kényekedve szerinti szomszédságot. Sokan mint Sennyey, s a szélsőjobb több tagja, még nem foglaltak helyet, valamint a horvát képviselők székei is üresen tátongnak. A ház tisztikarának megválasztása is sokat változtathat e csoportosuláson. KÜLFÖLD. Török reformok. H. A Hatti Humajun. Kiadatott 1856-ban Abdul Medsid uralkodása alatt. A gülhauei Hatti-Serif, melyet egész terjedelmében közöltünk, daczára mindazon ünnepélyes fogadalmaknak, melyek kiadatásakor annak mintegy érvényt szerzendők voltak, egészben nem vétetett foganatba. A török birodalom helyzete és államszerkezete olyan, hogy annak fenntartása mellett a gyökeres reformot teljesen keresztülvinni majdnem lehetetlen volt. Történtek ugyan intézkedések egyes reformok keresztülvitelére, de a nagyúri okmány legnagyobb része csak holt betű maradt. Resid pasában, a török kormány egyik legerélyesebb és legbölcsebb nagyvezérében, meg volt a jó akarat, hozzá is fogott a reformok életbeléptetéséhez, de a csökönös ó-törökök a reformoknak tervbe vett foganatosítása ellen fellázadtak. A lázadás először a Konstantinápolytól , távol eső tartományokban ütött ki, majd Smyrnába, Adrinápolyba és más városokba is elharapódzott s a török népség e felkelésben különösen a ráják ellen intézte támadását, mint akik e reformokra okot szol ■ gáltattak. 1843-ban Albániában is a gülhauei Hatti- Serif ellen történt a fellázadás. A zendülés oly nagy mérveket öltött s csak a keresztyének ellen volt intézve, hogy a török kormány csak 1844-ben Omer pasa erélyes fellépése által volt képes a lángot eloltani. 1845-ben egy uj Hattnak kiadását eredményezték e felkelések, melyben közép utat igyekeztek tartani a régi rendszer és a Hatti-Serif között. A dolgok így sehogy sem akartak a helyes kerékvágásba illeszkedni, s hogy megint minden a régi mederbe folyt vissza lassanként, annak okát a hivatalnokokban kell keresnünk, kik az önkénykedésüket megszüntető reformoknak nem voltak barátjai. így találták Törökországot az 1848-iki események, melyek azonban a nagy események és nagy eszmék iránt semmi fogékonysággal nem bíró alattvalókból álló Törökországot meg nem rázkódtatták. Így találta azt a krími háború is, melynek befejezése után szintén nem az alattvalók kívánalmának megfelelőleg, hanem az európai hatalmak belátása és diktálásából kifolyólag, tehát a párisi békéből keletkezett az 1856-iki Hatti-Humajun, melyben az uralkodó szultán Abdul Medsid a következő reformokat ígéri életbe léptetni. 1. Az 1839-iki gülhauei Hatti-Serif minden pontjában, úgyszintén a Tanzimatban minden alattvalónak megígért becsület-, vagyon- és személybiztonság fog életbe léptettetni. Azon kívül új intézkedések léteznek, hogy e reformigéretek érvényt nyerhessenek. 2. A görög keleti, római és minden más nem mohamedán vallásfelekezeteknek a régi és újabb időben adott minden szabadalmak és jogélvezetek megujittatnak és fentartatnak. A szükséges módosítások iránt az illető vallásfelekezetek főpapjai fognak megképeztetni. 3. A pátriárkáknak és synodusoknak a hóditó mutassa: hát csak lenyelte valahogy. De sietett hirtelen egyet inni utána, hogy eloltsa, mielőtt a gyomrát kiégetné. Az a poháremelés pedig egyenes felhívás volt a jobbján ülő papnak, hogy felemelkedjék s eként kezdje a szót. — Az előttem szólott kegyelmes jelölt urnák felköszöntésére sietek válaszolni. (Süket lévén, a jó lélek, azt hitte, hogy mikor a jelölt iszik, akkor egyúttal toasztot is mond) s elkezdett aztán egy bibliai felköszöntést elzokogni Józsefről, ki az ő testvéreinek az ínség idején enni és inni ád. Csakhogy a toasztot senki sem hallgatta, mert nagyon hosszú volt, és igen jámbor volt,a közönség pedig igen jó kedvű volt: beleéljeneztek neki, ő azért csak mondta tovább. Már egy másik toasztot is elmondtak közbe, a czigányok is rákezdték a Luiza-csárdást, a szónok azért csak tátogott folyvást s a vele szembenülő Leon hallgatta nagy áhitatosan és szemöldökével igyekezett kifejezni a mondottakkal tökéletesen találkozó véleményét, a miknek soha se lesz vala vége, ha csak Csajkos uram oldalba nem üti az elpusztíthatlan toasztmondót egy tótkalap nagysága tállal, melyre odatekintve, a szónok e nem várt rhetoricai fordulattal végezé toasztját: »túrós csusza ! De már abból eszünk!« — Aztán leült. — Ezt meg a feleségem készítette! dicsekedék ragyogó arczával Csajkos uram, a tálat Alienor elé tartva s a közben odasugott gordonka hangon Leon felé. (Ilyet tudom a hetvenhetedik öreg apád sem evett fejedelem korában, ott Nornensteinban!) Már az igaz, hogy pompás eledel volt: apró csipedett, fehérsárga, mint a kisasszony bőre, úszott a zsíros tejfölben s elhevert a morzsáit kapros túróban, ami sűrűn volt fedezve apróra vágott tepertyüvel. — Hát ez micsoda ? rebegő Alienor, Leonhoz fordulva, a tűzkő, friss oltott mészszel, légy lábakkal keverve, és csizmatalp darabokkal telezifrázva, s dehogy mert volna belőle enni, attól félt, ez is megharapja, kivált mikor egy galuska, amit fel akart szúrni, kiugrott a villája alól olyan kemény volt, Leonnak az sem ártott meg. "úgy evett mintha egész nap kaszált volna s most látna először főttet. Meg is nyerte a hívek tetszését. Az az igazi ember, a ki jó izűen tud enni. Mit ér az olyan vendég, a ki csak turkapiszkál a jó ételben. (Folytatása következik.) II. Mohammed által adományozott előjoga, hogy saját vallás-felekezetbeli hívei (millet) felett világi ügyekben bíráskodhatnak, megszüntettetik. A pátriárkák és synodusok ezután kizárólag egyházi méltóságok, javadalmaikat az államtól nyerik. A rája népek világi ügyei az ő kebelükből választandó egyházi és világiakból álló tanács által fognak elintéztetni. Templomok, iskolák, kórházak, temetők és minden más templomi és középületek, melyek eddig kijavíthatlanok voltak, ezután kijavíthatók és a romok helyére újak építhetők. 5. Minden vallásfelekezetü és nemzetiségű alattvaló egyenlő jogúvá tétetik s ezután egyik osztály sem lesz a másiknak sem közigazgatási tekintetben, sem a magánéletben alárendelve. A más valásfelekezetbelieknek gúnynévvel illetése és bántalmazása szigorú büntetés alá vonatik. 6. A legkorlátlanabb lelkiismereti szabadság uralkodjék az alattvalók között és senkit (még a keresztyénségre áttért mohammeddant) sem szabad vallás változtatásra szorítani. 7. Az állampolgári egyenlőség kiterjesztése által jövőben a birodalom minden alattvalója valláskülönbség nélkül fog polgári hivatalokra alkalmaztatni. 8. Jövőben minden török alattvaló, származás és valláskülönbség nélkül felveendők az államhivatalokra képesítő iskolákba, hogy ott magukat államhivatalra képesíthessék. 9. A keresztyén ráják számára külön világi törvényhatóság szerveztetik. A mohammedánok és keresztyének között felmerülő minden peres ügyben mohammedánokból és keresztyénekből vegyesen összeállított törvényhatóság hoz ítéletet. Minden ügyben egyenlő jogérvénynyel tanuskodhatik keresztyén alattvaló ép úgy mint mohammedán. 10. A polgári és büntetőtörvények összegyüjtetnek és a szükséghez és a kor igényeihez képest reformáltatnak. A büntető rendszer különösen javíttatni fog, az erőszak és kényszer, különösen pedig a kínzás, vallatásoknál eltöröltetik. — E törvénykönyvek minden nyelven kiadatnak. A börtön- és rendőrség ügye rendeztetik. 11. Jövőben a keresztyének is hadkötelesek s e polgári kötelességet a mohammedanokkal együtt és egyenlőn kötelezettség mellett teljesitik és minden fokozatba és rangba előléptethetnek. A katonaváltság vagy más személy által való helyettesítésre vonatkozólag külön törvények fognak kiadatni. 12. A tartományi és községi gyűlések oly formán fognak rendeztetni, hogy a keresztyének egyenlően legyenek e gyűlésen képviselve. 13. Idegenek (frankok) is vásárolhatnak földbirtokot, mindazonáltal azzal a kikötéssel, hogy a fekvő birtok nem esik azon kivételes hatóság alá, melyet az egyezmények az európaiak részére biztosítanak. 14. Egyenes adókivetés fog életbeléptettetni s az ibizam rendszer, vagyis az adónak egészben a többet ígérőnek részére leendő bérbe adása eltöröltetik. 15. Minden országnak főerejét és gazdagságát előmozdító utakra és közlekedési eszközökre különös gond fog fordíttatni; a közlekedés szárazon és vizen előmozdíttatni fog. 16. Az államháztartás minden évben a bevételek és kiadások feltüntetése és megállapítása által rendeztetni fog. A hivatalnokok fizetései rendszeresittetnek. A takarékosság elve fog mindenben szem előtt tartatni. 17. Az államtanácsban a mohammedánok mellett minden rája nép két képviselője is részt vesz. 18. A pénzügy javítására és kereskedelem emelésére hitelintézetek alapittatnak. A közhasznú vállalatok támogattatnak. 19. A tisztviselők és magánemberek, kik sikkasztás vagy vesztegetés bűnében részeseknek találtatnak, szigorú büntetés alá vonatnak. Ezen rendeletek és reformok mint a birodalom és minden egyes alattvaló jólétét előmozdító intézkedések csak úgy hozhatnak áldást és sikert, ha úgy a birodalom fő és alsóbb rendű tisztviselői, mint minden alattvaló által híven teljesíttetnek. Aki ezeket híven teljesíti, azt érje isten áldása, aki azok ellen cselekszik, azt érje az isten büntető keze. Amen. Franczia ügyek. (Saját levelezőnktől) Páris, augusztus 25-én Ma csak egy informatióval szolgálhatok, de az elég érdekes. Új tüntetés készül itten a cleriális párt részéről, ezúttal pénzügyi téren. Több bankár részvénytársulatot akar alapítani azon czélból, hogy Jaffából Jeruzsálembe vasutat építsen, mely különösen a katholikus bucsujáróknak szolgálna közlekedési eszközül, és általuk persze tápláltatnék is. A dolog élén egy hatvanas bizottmány áll melynek fele a nemzeti gyűlés szélsőjobb tagjaiból és a cleriális párt más nemes főnökeiből áll. Tartoznak pedig hozzá: Vicomte Levis de Mirepoix, Vicomte de Chabannes — Curton — La Palisse, Détudiffret Marquis etc. Szemeim előtt van e clericális vasúttársaság prospectusa. Idejében majd újabb részleteket közlendek az ultramontánok ez uj mozzanatáról az industriális téren, melyen pedig mindeddig nem sok babért arattak. A »Correspondence hongroise« mint hírlik, Andrássy gróftól inspirált utolsó czikke itt igen jó benyomást tett Nem hiszik még azért a mi felső köreinkben a veszélyt elhárítottnak, hanem bekezdik látni a mi más is nyereség, hogy az osztrák-magyar külügyminiszter valami kalandor anneki politikát nem az és hogy a mennyire tőle kitelik »,szerb éjs montenegrói urakat féken fogja tartani. Szerb dolgok. (Saját levelezőnktől.) Belgrád, aug. 26. A szerb kormány hivatalos lapjának f. hó 24-dik napjáról kelt közleménye, melyet a budapesti lapok illetékes helyről bizonyára megkaptak, egész világosan feltárja önök előtt az okot, miért nincs mindekkoráig a Risztics-Grujics kabinet kinevezve. Risztics ugyanis a szkupzsia megnyitásának elhalasztását kérte a fejedelemtől jövő hó huszadik napjáig, a fejedelem azonban, habár a legnagyobb bizalommal viseltetik is Risztics iránt (hiszen különben nem hívta volna fel őt kabinet alakítására a mai válságos időben), a közvéleményt nem akarván maga ellen zúdítani, e föltételét el nem fogadta, s eddigi kormányára bízta annak megnyitását, amibe a Sztefanovics-kabinet annál is inkább beleegyezett, mivel összes tagjai egynek (Protics hadügymiminiszternek) kivételével minden konzervativismusok és »békülékeny szellemük« daczára az actiónak barátjai, különösen az öreg Sztefanovics miniszterelnök, ki talán soha nem volt népszerűbb egyén a radicálisok előtt, mint e pillanatban, amióta köztudomásra jutott, hogy a minisztérium visszalépése is nem a választások eredménye miatt történt, hanem főkép a kabinetben támadt egyenetlenség miatt, mely különösen Sztefánovics és Protics között vált acuttá. Protics hadügyminiszter ugyanis, ismerve Szerbiának hadi állapotát, mint tagadhatatlanul a legilletékesebb egyéniség, az actió ellen nyilatkozott, Sztefánovics ellenben és többi minisztertársai az actió mellett, a minek a lemondás, s miután a fejedelem maga sem óhajtja a háborút, annak a fejedelem részéről való elfogadása lett az eredménye. Kérdésül marad azonban, hogy Risztics, mint az »actiónak embere« (ezen praedikátum járt neki eddigelé) miért s mily indokból kívánta a szkuptsiának elhalasztását ? A válasz nem nehéz reá s e válasz bizonyítja, hogy Risztics a komoly megfontolás embere, ki feladatának teljes tudatában Szerbiát az actióba könnyelműen és megfontolatlanul nem akarja bevonni. — Ő ugyanis a dolgok menetéből és fejlődéséből, kivált mióta a három nagyhatalomnak diplomatiai közbenjárása nem puszta hir, azt következtetvén, hogy úgy a herczegovinai ügynek, mint a nagyhatalmak viszonyának is bármi módon tisztulnia, változnia, illetőleg fordulatot kell vennie, pozitiv dolgok után várakozik s ahhoz képest akarja aztán Szerbiát saját sorsára bízni, illetőleg Szerbia élére állva, ennek politikáját vezetni. Hogy Milán, bizalmas emberének ezen politikáját és eljárási módját helyesli, kitűnik a hivatalos közleményből, melynek végén a Risztics-kabinet megalakulása határozottan kimondatik és egész bizonyossággal váratik. A kragujeváczi szkupzsinát megnyitó trónbeszédre itt nem annyira kiváncsiak, mint inkább arra, miként fogja azt a nemzetgyűlés fogadni, s mit fog rá válaszolni. Hogy a feliratban a felkelők ügyének határozott támogatása fog a fejedelemtől követeltetni, az annál is bizonyosabb, mivel a tavasi szkupzsina is élére állította a dolgokat, s Szerbiának a portához való viszonyát igen draszikus színekben tüntette fel; ugyanazon elementumok lévén az ez idei szkupzsián is a hangadók, a mai körülmények tekintetbevételével még inkább remélhető, a mielőbbi actiónak megkezdése, illetőleg kérése. A mérsékeltebbek, kik mélyebben gondolkoznak s Szerbia jövőjét nem akarják koczkára tenni, Szerbia jelenlegi neutrális állapotának nem barátai ugyan, de az elhamarkodott interveniálásnak sem hívei, s Törökország kifejtendő hadereje sem ismeretlen előttük az esetben, ha az összes keresztyén népek fellázadnának, de ép az a csökkenő, hogy a felkelés az egész Balkán félszigeten még nem átalános. Bolgárországból és Albániából teljesen megbízható hírek nem érkeznek, vagy ha érkeznek is, nem elégségesek arra nézve, hogy egy komoly munka, melytől egy nemzetnek évtizedekre és évszázadokra kiható sorsa tétetik függővé, amúgy hebe-hurgyán, megkezdessék, miért is ők képezvén ezúttal, Protics ezredessel élükön, az úgynevezett conservativ pártot, mindenkép azon vannak, hogy a túlhajtottan izgatott kedélyeket lecsillapítsák, s a túlzókat egy kis várakozásra intsék, az actio, úgy sem maradván el, miután csak az időpontra nézve lehet közöttük nézetkülönbség. Bukarestből érkezett hírek szerint a román sajtó is egyhangúlag a fölkelők ügye mellett plaidiroz. A közvélemény pártolja a fellázadt keresztyéneket, kik a török kormány »embertelenségeit« nem akarják tovább tűrni. Az ó- az ifjú párthoz tartozó bukaresti bolgárok lapjaik lelkes felhívásaira, a felkelők és családjaik számára nagyban megkezdték és folytatják a pénzadományok gyűjtését. Egy előkelő oroszországi lapnak legutóbbi czikke a délszláv felkelésről, nagyon lehangolta az itteni köröket. A pétervári orosz lap azt írja ugyanis, hogy Szerbia nem képes keleten a Piemont szerepét játszani. Az »Omladina« agyában támadt szerb császárságnak eszméje puszta agyrém és hiú ábránd. A déli szlávok, ha ép uralkodóválasztásra kerülne a sor, inkább megválasztanák fejedelmükül Montenegrónak határozott jellemű fejedelmét, Nikiczát, kinek szava a keleti kérdés megoldásánál sokkal nyomatékosabb leend Milán szavánál. Végül érdekes hírkép legyen felemlítve, hogy Zách, Milán első hadsegéde s egyik legbizalmasabb embere, ki a hadseregben ezredesi rangot viselt, tábornokká neveztetett ki. Blaznovacz miniszterelnök elhunytával ezen legmagasabb tiszti rang Szerbiában ez ideig betöltetlen volt. A belgrádi hivatalos »Szrpszke Novine« hivatalos czikke következőleg hangzik : A Sztefanovics-kabinet lemondása folytán fejedelem ő fensége Risztics János urat hiván meg, uj kabinet alakításának missiójával bízta meg.Minthogy azonban Risztics úr azon nézetben volt, hogy az uj kabinetnek az idő rövidsége miatt a szkupzsia megnyitását folyó évi September hó 20-dik napjáig kellene elhalasztania, ő fensége ezt a mai körülmények között semmikép el nem fogadhatván, elrendelni méltóztatott, hogy a Sztefanovics kabinet a folyó hó 27. napjára összehívott nemzetgyűlés megalakulását várja be, amíg t. i. időközben az uj kabinet is meg nem alakul. A herczegovinai fölkeléshez. A következő távirati hirek érkeztek: R a g u s a, aug. 27. Mehmed Ali pasa osztálytábornok s Bosnyákország és Herczegovina újonnan kinevezett csapatparancsnoka, a mai Llgod-gőzössel ide érkezett s holnap útját tovább folytatja Serajevóba. A »harcztérről« mi hir sem érkezett. R a g u s a, aug. 27. A fölkelők ma Kossierevoban folyó gyülésezésének, melyben montenegrói nevezetességek is részt vesznek, az a czélja, hogy megállapodás jöjjön létre azon esetre, ha Herczegovinának sikerülni találna, a török uradalom alól felszabadulni. Egy török hajó egy zászlóaljparancsnok jelvényével ide érkezett parlamenthozott az itteni kikötő kapitányával s azután tovább folytatta útját Kleck felé. A zágrábi »Národne Novine« a délszláv lázadásról a következő közleményt közli : Bród, aug. 26. A lázadás Ó-Gradiskától Kobasig szünetel. A felkelők vezérek hiányában erejüket vesztik. Az éjjel Svilajon Bród alatt lázadás ütött ki.Szerbia ellen nagy az elkeseredettség, hogy Boszniának nem nyújt segélyt. Megbízható hírek szerint Új-Gazárban és-Szerbiában is kiütött a lázadás, s Szerbiából sok csapat megy át Herczegovinába. Szerajevóban a törökök sok keresztyénnek a házát gyújtották fel. Hivatalos hírek szerint tegnapelőttig csak az ógradiskai kerületben 7009 bosnyák ment át. Összesen 16.000 lélek ment innen át. A zágrábi »Obzor« kimutatása szerint az osztrák magyar területre átmenekült herczegovinai családok részére eddigelé 4455 frt 80 kr és 8 db arany gyűlt össze a zágrábi bizottságnál. Más forrásból a következő sürgönyök érkeztek: Belgrád, aug. 28. Tegnap éjjel a fölkelők bevették Triboj fölkelő városkát, fölégették s Rutoscn és Kratovo falvakat megszállták. A törökök megtámadták a Bukova kolostort, s a keresztyéneket lemészárolták. Száz nő és gyermek menekül szerb területre. Belgrád, aug. 28. Mint Cetinjéből tegnap d. u. 5 órától jelentik, a koszjerevoi népskupzsma elhatározta : Egész Herczegovinának fel kell lázadnia s az ideiglenes kormánynak fegyvereket teremtenie. Kiáltványok küldetnek szét. Belgrád, aug. 28. A távirati összeköttetés Serajevo és Konstantinápoly közt a Drina melletti mozgalmak folytán el van vágva. Zágráb, aug. 27. Az »Obzor« híre szerint a bosnyákországi fölkelés apadóban van. Belgrádból írjak 26-ról: Tegnap lázas izgatottság uralkodott itt. Több órai küzdelemről beszéltek, mely az uzsitzei kerületben három órányira a török-szerb határtól Zarkopap fölkelő csapata s a határőrség közt folyt, mely mindegyre erősbittetett redifek által. Ágyúi sem egyik, sem másik félnek nem voltak s igy csak puskatüzelésre kelle szorítkozni. Ma magán után jelentik, hogy a fölkelő osztály, melynek ereje vagy 4—500 főnyi, csakugyan keresztül is hatolt, s hogy a redifeknek vissza kelle vonulniok. (Azóta az a hir jött, hogy e hadosztály vissza vezetett.) A »Russkij Mir« ismerteti a nagyhatalmaknak a herczegovinai ügyre vonatkozó közvetítését s azon megjegyzést teszi hozzá, hogy a diplomáczia sikere a szlávoknak a herczegovinai csatatéren kivivandók sikereitől fog függni, épen úgy mint az 1855-ik évi bécsi értekezleten folytatott alkudozások kimenetele a Szebasztopol alatti harczoktól függött. Egy olasz lap — a trieszti »Cittudino« 25/8 202. számában — igy lelkesedik a herczegovinai felkelés mellett: A mi pártunk az, mely a szabadságért és függetlenségért küzd; mely legszentebb puskalövésekkel utasítja vissza a zsarnokot és zsoldosait ; mely saját vérét ontja, hogy hazáját egy gyalázatos s baromdurva igától megszabaditsa; mely nyíltan lázadt fel az elavult s igazságtalan tanok ellen, melyek egész nemzeteket s nagyszámú lakososokat baromi rabságban szeretnének tartani, hogy életök vagyonuk és becsületök dolgában folytonos áldozatai legyenek a kegyetlen zsarnokoknak,kik a polgári haladás és az emberiség általános törvényeinek szentfoltjai. Különben e lap elismeri, hogy csalódás volna hinni, hogy a fellázadt tartományok magukra hagyatva képesek lesznek az ottomán igát lerázni s noha hősiesen küzdenek, a török zászlóaljaknak sokáig ellentállni, ha Szerbia és Montenegro nem lépnek az actióba. Mire szánja el magát a két fejedelemség, nehéz megmondani. Alattvalóik, mint önkénytesek, segítik ugyan a felkelt testvéreket , de a fejedelmek Belgrádban úgy, mint Cettinjén, határozatlanok, tétovázók s félnek a diplomácziától, mely minden áron békét akar. A VIDÉK Bihar megyében Érmihályfalván az ottani lelkes fiatalságból többen műkedvelő színtársulattá alakultak, s már több előadást is tartottak meglepő sikerrel. A nyári színkör, melyben az előadások tartatnak, mint szintén az előadásokhoz megkívántató jelmezek, díszítmények, festvények stb., mind a műkedvelők egyes tagjai által állíttattak elő, illetőleg készíttettek, s valóban dicséretet érdemelnek, s a szakértők bírálatát is kiállják. Az itt helyben, valamint a vidéken lakó földbirtokosság, s polgárság nagy része családjaikkal együtt szorgalmasan látogatják a legnagyobb részben jótékony czélra, rendezett előadásokat, s az előadások szép sikeréről a legnagyobb megelégedéssel nyilatkoznak. Legközelebb adatott a »Szökött katona« színmű igen szép sikerrel. Margittán Bihar megyében testgyakorló társulat mulattatja az ottani közönséget, s a mi hazánkban még igen ritka, magyar nyelven. KÜLÖNFÉLÉK. — Sajtópörök. Thaisz Elek főkapitány által Czappel Károly, a »Pester Lloyd« munkatársa ellen indított sajtóperben a tárgyalás szeptember hó 2- án fog megtartatni. — Csernátony Lajos szintén sajtópert indított Rill József, a »Független Polgár« szerkesztője, valamint Wodianer Fülöp nyomdatulajdonos ellen ; ez utóbbi ellen azért, mert a ferenczvárosi választáskor egy névtelen, Wodianer nyomdájából kikerült becsmérlő pamphlet terjesztetett. Csernátonyt Füzesséry Géza képviselendi. — Utczai csata. Tegnap délután 12 óra közben a Párma frg ezredből egy szakaszvezető és két gyalog katona Buda-Ujlakon, félig részeg állapotban az utczán haladván, a járókelőket idestova lökdösék; egy asszonynak, ki férje számára ételt vitt, az ételcsészéket kezéből kiüték s egyéb garázdaságokat is követének el, mig végre két rendőr által feltartóztattak. A két rendőr azonban nem volt képes a garázda katonákat megzabolázni, mert ezek szuronyaikat kivonták s a rendőröknek fegyveres kézzel ellenszegültek. A 31-ik ezredtől egy 10 emberből álló őrjárat arra haladván, a három rakonczátlan katonát letartóztatni akará, de a szakaszvezető kardjával az őrjáratnak is ellenszegült, s mindaddig vagdalódzott, mig egy szurony mellébe fúródva őt földretömte. A másik két katona erre futásnak eredt, de a két rendőr a Lukács fürdőnél utolérte őket, hol ismét harcz fejlődött ki, a katonák nemcsak a rendőrök ellen hadonáztak szuronyaikkal, hanem az időközben megérkezett őrjárat ellen is vágásokat intéztek, s a viaskodás mindaddig tartott, míg az egyik katona az őrjárat által szintén le nem veretett, a másik pedig lefegyvereztetett. A szakaszvezető, ki életveszélyesen megsebesült, egyelőre az irgalmas barátok korodájába vitetett, honnét társával együtt a Miczelli katonakórházba szállíttatott. A külföldi szivarokra vetett vám felemelése óta a szivarcsempészet, mint az »Ung. Lt.« »hiteles forrásból« értesül,daczára agyakon elkobzásoknak jelentékenyen növekszik. A napokban f. hó 30, vagy 31-én körülbelől 200,000 elkobzott külföldi szivart fognak a vámházba hozni. — A nemzeti színháznál most két drámai újdonságra készülnek. Egyik a »Gilberte« czimű franczia, másik a »Jóslat« czimü eredeti darab. A «Gilberte« főszerepeit Sz. Prielle, Lendvayné Helvey Laura, Feleky, Szigeti és Ujházy játszák. — A »Jóslat« két főszerepe Felekyné és Nagy Imre kezén van. A »Giberte« szeptember 6-ra, a »Jóslat (Csiky Gergely e pályanyertes darabja) 16- ra van kitűzve. A próbák már mindkét darabból megkezdődtek. — Zongora oktatási és zenészeti tanfolyam. Sipos Antal a czélból, hogy a zongorajátékban való alapos és magasabb kiművelés, valamint a zenészeti tudományos képzettség megszerzésére a korlátoltabb anyagi viszonyokkal bíróknak is alkalom nyíljék: szövetkezve a főváros több első rendű zenetanárai s tekintélyeivel f. évi oct. hó elejétől kezdve, Budapest törvényhatósága által jóváhagyott magasabb zongora ktatási és zenészeti tanfolyamot nyit, úgy is, mint nő tanítványok számára, kik azonban, nemi különbség szerint, elkülönített osztályokban nyernek oktatást. A tanfolyam egyelőre előkészületi, magasabb kiművelési, és zeneelmészeti zeneszerzési osztályból fog állani. A tanfolyam kezdetét veszi f. évi october hó 1-én, s tart tíz hónapon át, julius hó végéig, mikor is nyilvános vizsgák tartatnak. A beiratkozás 1875. September hó 15-től történik Sipos lakásán (kecskeméti utcza 13. szám III. em. 17- ik ajtó). — Halálozások. Payer Henrik pesti polgár, élte 79 évében három heti szenvedés után elhunyt. A közbecsülésben állt öreg úr temetése vasárnap lesz a reáltanoda utczai sz. a. házból. — Pacséri Szutsits Károlynő szül. Odry Ludovika tegnap meghalt. — Spanyol banditák. Alfonz katonái egy hegyszorosban levő sziklaüregben egy bandita tanyát fedeztek föl a napokban. Az üregben volt egy elkülönített hely, melynek ajtaja erősen be volt zárva. Amint ezt feltörték, egy kényelmesen bebútorozott szobát találtak ott. Egy öreg úr ült ott a zongora előtt egy karszékben. Megkérdezték, hogy jött ide, de a tőle nyert összefüggéstelen válaszon nem tudtak eligazodni. Egy fogságba esett bandita végre a következőleg oldotta meg a talányt. Az öreg, pénztárnok volt Borgesben egy bankháznál. Egy napon rablók törtek a házba, s a pénztárt elrabolván, elhurczolták az öreget is, hogy ez a zár kinyitásának titkát, velük tudassa. Ez azonban egyszer a rablók figyelmét kijátszva, a szekrényt éjjel egy folyóba vetette. Midőn a rablók a szekrényt nem találták, mindenféle kínzással iparkodtak az öregből kivenni, hogy hová tette azt. Hanem ekkor olyan történt, amire a gazemberek nem számítottak. A senvedések miatt ugyanis a szerencsétlen pénztárnok megőrült, s nem volt képes többé visszaemlékezni a helyre, hol a szekrényt eldobta. A rablók, hogy az öreget észre hozzák, mindenféle kényelemmel halmozták el, azon reményben, hogy egyszer észrejövén, a titok közlésével fogja fáradozásukat megjutalmazni. Számításukban azonban most az egyszer csalatkoztak. — Rendőri hir. Három kontár asztalos és egyik kontár 14 éves fia, kik a 100 háztelepen laktak, a múlt holdvilágos éjjel nagy szorgalommal szedték zsákra a csömöri útra dűlő földeken azt a burgonyát melyet nem ők ültettek; zsákjaikat már jóformán meg is töltötték, midőn a lovas őrjárat őket tetten érte. Döbrentey Gábor unokaöcscse a napokban érkezett haza Amerikából, hova a szabadságharcz leveretése után bujdosott ki. Döbrentey Antal Gábor minden segélyforrás és nyelvismeret nélkül vándorolt ki hazájából, ott künt azonban szorgalma és ügyessége folytán egy előkelő newyorki szabóüzletben, mint műszabó nyert alkalmazást s megházasodott. Most négy gyermekével, 20 évi távollét után hazaérkezvén, Budapesten telepedett le s szabómühelyt nyitott az üllői uti 1. számú házban. A derék iparost, ki a külföldön is díszére vált a magyar névnek, ajánjuk olvasóinknak. Tanügy. — Magán fiú elemi iskolát nyitott Vámossy Mihály ref. gymnasiumi igazgató tanár (Calvin-tér 6. sz.) Ezen intézet czélja mindkét középtanodára előkészíteni s e végett minden szükséges taneszközzel fel lesz szerelve s a paedagógiai követelményeknek megfelelően lesz szervezve is. Növendékek felvétetnek 6—10 éves korukig s részben bejárók, részben félkosztosak vagy épen bentlakó gyermekek is leendenek. A magyar nyelv elsajátítására különös gond lesz fordítva. A közelebbi feltételekről az intézettulajdonossal magával kell értekezni fent czimzett helyen vagy szept. 25-től kezdve Kecsméti utcza 7. sz. a. — Egy pap, ki az iskolát szereti. Girk Alajos s pécsi egyházmegyei kanonok, mint paksi plébános, az ottani r. kath. rozzant iskolai épületek helyére buzgalmas 600 frt készpénz adakozása által valóban mintaszerű épületet készíttetett s azóta újból több mint ezer forintot fordított az iskola berendezésére, felszerelésére s az épület javítására. Éljen ! — Néptanítók s a magyar nyelv. Gyulai Béla a »Népnevelők lapja« szerkesztője saját lapjában ügyesen írt czikket közöl e czim alatt: »Mit tehetünk az iskolán kívül nyelvünk érdekében ?« E czikkben kimutatja, hogy az újabb nyelvtani iránynyal szemben az eredeti forrásokra kell visszatérni s ilyenül kettőt ismerend el: a régi codexeket s a népnyelvet s azután felhívja a tanítókat, hogy a szünidőben ezek összegyűjtésén fáradozzanak. Czikkét így fejezi be: »Ennélfogva nagy szolgálatot tennénk a nyelvtudománynak, ha néha egy egy beszélgetést, mesét, dalt, közmondást pontosan följegyzünk, (úgy ahogy a nép az egyes vidéken kiejti ló helyett lua, tükör helyett tükör, nagyon h. naon, elment hémönt, vémént stb.) de a legkisebb hangeltérést sem szabad figyelmen kívül hagynunk, csak akkor lesz pontos és tökéletes a följegyzés, ha minden tájszólást a maga eredetiségében írunk le. Jegyzeteinket azután küldjük be a Kisfaludy-társaságnak (Budapestre akadémia palota) vagy Szarvas Gábor úrnak, a »Magyar Nyelvőr« szerkesztőjének (Budapestre, II. ker. főutcza 5?/58. sz.) hol a szorgalmas gyűjtők némi tiszteletdíjban is részesülnek. Egyébként mi is szívesen átadjuk nekik a hozzánk küldötteket. íme látjuk, nem sok az, mit tőlünk az iskolán kívül a nyelvtudomány joggal megvárhat. Tartsuk hát kötelességünknek lehetőleg közreműködni nyelvünk tökéletesítésében, hisz minden nemzet nyelvében él, az legdrágább kincse mindegyiknek.« .. Egy csinosan bútorozott lakás, mely kivált magános képviselőknek alkalmas, kiadó: lövész-utcza 9. sz. 1. emelet. Két szobából áll, és szeptember 1-jén kivehető. A „HON” magántársürgönyei. Zágráb, aug. 28. (Ered. sürg.) A válaszfelirat ma délután tárgyaltatott a klubban, némi javításokat fognak rajta tenni Holnap felirati vita lesz, hétfőn az országgyűlésbe küldendő delegatiót választják, aztán a tartománygyűlés elnapoltatik. Zágráb, aug. 28. (A felirati javaslat.) A felirat szerkesztése tárgyában kiküldött bizottság felirati javaslatot terjesztett elő, melynek nyolc pontja a királyi leirat paraphrasisa. A 9-ik pont így szól: A tartománygyűlés hűtlen volna saját érzelmeihez és elődei példájához, ha ez ünnepélyes alkalommal alázatos nyíltsággal nem ismételné az évszázados gravament Dalmátia bekeblezését illetőleg, mert ez ország a királyság egységében régi és új törvények által szent István közös koronája alatt kiváló helyet foglalt el. Az utolsó kikezdés így szól: A tartománygyűlés mindazonáltal nem teheti, hogy kifejezést ne adjon aggodalmának az iránt, hogy fontos feladatainak megoldásánál a közvetlen szomszédunkban kitört szomorú események és ezek következményei megzavarhatnák a megkívántató nyugalmat. Annál inkább tarthatunk ettől, mert e következmények már érintették is országunkat, amennyiben ez sok ezer menekültnek és ínséget szenvedő családnak menhelye lett; ezeket védeni volt mindenha a dicsőségesen uralkodó dynastia büszkesége és a monarchia európai hatalmi sphaerajának leghatalmasabb jogczime. Ez aggodalmat csak a felséged lovagias nagylelkűségébe vetett bizalom és azon remény enyhíti, hogy felséged kormánya, mely a nemzetközi ügyek vezetésével van megbízva, szilárd kézzel, hatalmas szövetségesek segélyével megóvja az emberiesség legmagasabb érdekeit és kétségbeejtően sújtott testvéreink nemzeti fejlődésének biztosítása mellett megóvja Európának a békét, és megakadályozza az afféle rémjeleneteket, melyek miatt egész Európa aggódik és iszonyattal telik el. A felirati vita a holnapi ülés naprendjére tűzetik ki. Mazuranics bán azt feleli Makanecz tegnapelőtti interpellációjára, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az ő hatáskörébe és hogy ő nem szándékozik sem az első sem a második ügyben valamit tenni.