A Hon, 1875. szeptember (13. évfolyam, 199-223. szám)

1875-09-04 / 202. szám

ványt tenni. Minden ily indítvány az elnökséghez nyújtandó be , előleges tárgyalás alá az állandó ta­gok ülésében kerül, hova ez esetben az indítványozó is hivatalos. III. Jegyzői ügykezelés. 19. A közoktatási tanácshoz érkező ügyirato­kat a tanács elnöke, vagy ennek megbízásából a ta­nács jegyzője veszi át s bontja föl. 20. Magánkérvények átalában nem fogadtat­nak el. 21. A beérkezett iratokat a jegyző ügyvezető­könyvbe írja. Ezen ügyvezetőkönyv mellett pontos betűso­­ros tárgymutató lajstrom is vezetendő. 22. Az irodai teendők pontos teljesítését a ta­­nácsjegyző eszközli; ő viszi az elnök megbízásából a levelezést, őrzi a tanács pecsétjét és czímbélyegzőjét. 23. A tanács jegyzője mindenik ülésről jegyző­könyvet készít; a jegyzőkönyvet az elnök hitelesíti. 24. A tanácsülések határozatából készítendő kiadványokat a jegyző fogalmazza. Ezen fogalmazvá­nyok csak akkor másolhatók le,ha az elnök azokat a hozott határozatokra való tekintettel átvizsgálta és kiadásukra engedélyt adott. 25. Minden kiadványt a tanács elnöke és a ta­nács­ jegyzője ír alá. 26. A tanácsnak szabályszerűen kiállított ki­adványait s a tanács érdekében irt leveleket a jegyző­­illetőleg átadókönyv ellenőrzése mellett késedelem nélkül rendeltetésük helyére küldi. 27. Azon ügydarabok, melyek elintézésük után az irományok közt maradnak és a fogalmazványok, évek s ügyvezetőkönyvi számok szerint rendezve, a tanácsjegyző felügyelése alatt az irattárban gondo­san őrizendők. 28. Az irodai és szolgai teendők teljesítésére szükséges személyzetet a tanácselnök fogadja fel. KÜLÖNFÉLÉK. — A pesti jótékony nőegyesület szeptember 1-től október 31-éig terjedő időközre méltó háziszegények között leendő kiosztásra össze­sen 1247 frt 26 kr­t. é. utalványozott ki és pedig rendszeres, állandó, segélyezésben állóknak 830 frtot és egyszer mindenkorra segélyezetteknek 417 frt 26 krt. Ugyanezen alkalommal a választmányi nők 22 új vizsgálatról is tettek jelentést. Egyúttal közhírré hozza a nőegyesü­let, hogy szemhályoggyógy­­intézete ez idénre július hó végével bezáratott; ez intézetben Dr. Schulek Vilmos egyetemi szemész­tanár úrnak jelentése szerint f. é. ápril hótól július hó végéig általa összesen 28 egyénen 34 hályogmű­­tétet hajtatott végre, melyek közül 33 teljesen sike­rült, amennyiben 31 műtött szem a legfinomabb lá­tásra, 2 szem pedig durvább munkákra képesítő lát­­élességre hozatott. Egy műtétes eredménytelen ma­radt ugyan, de ugyanazon betegnek másik szeme jó eredménynyel műtétezvén, egy beteg sem volt, ki a hályogműtételek boldogító gyógyeredményeiben nem részesült volna. Ezen valóban meglepő eredmények egyedül nevezett tanár úr mély tudománya és rendkívüli ügyességének köszönhetők, a­miért is a pesti jótékony nőegyesü­let a fent tisztelt tanár urnak, valamint Dr. Juhász Lajos szemkórodai gyakornok és Dr. Imre József szemkórodai tanársegéd uraknak is a szegény gyógyítottak nevében legforróbb háláját fejezi ki. — Kossuth Herczegovináról. A párisi 2 Pa­trier által Herczegovinába küldött levelező útba ejté Turint s fölkereste Kossuthot El Baraconnében, kit kertészkedve talált. Ő — úgymond — kérdést intézett Kossuthoz: mily nézete van a herczegovinai mozgalomról, mire azt nyerte válaszul, ha annak csakugyan valamely magasabb politikai eszme szolgál alapul, az csak Bismarcktól indulhat ki. Ő Andrássyt nem tartja valami nagy államfér­­fiúnak, de mégis hiszi, hogy e miniszter nem ismeri félre azon veszélyeket, melyek azzal járnának, hogy ha Ausztriához és nevezetesen Magyarországhoz szláv népség csatoltatnék. Különben Kossuth úgy van meggyőződve, hogy Törökország urává lesz a fölkelésnek még akkor is, ha ez Szerbia és Monte­negróra kiterjeszkednék; az idegen consulok beavat­kozásától nem vár semmi eredményt. —­ Névmagyaritás. Stefka Márton szeniczi lakos vezetéknevét »"Völgyi"-re változtatá. Irodalom. — Az akadémia kiadásában újabban megjelentek a következő füzetek : A társa­dalmi tudományok köréből: 1. A statisztika és a nemzetgazdaság közti viszony a mai korban Konek Sándor r. tagtól felolvastatott jun. 7-kén. Ára 15 kr. 2. A természettudományi érte­kezések közül :A Knyahinay meteor kő mennyileges vegyelemzése dr. Than Károly egyetemi tanár­­vezetése mellett kivitte Piribauer Ala­jos. Ára 10 krajczár. — Vizsgálatok a kolozs­vári tudományos egyetem vegytani intézeté­ből a) a dithiocyansavról b) a rhodanammon ne­hány kettős sójáról 2 tábla krystall rajzzal. Közli Dr. Fleischer Antal vegytanár. Beterjesztetett az akadémiában 1. év apr. 12-kén. Ára 20 kr. — 3. Az akadémiai értesítő kilenczedik évfolyamának 11-ik és 12-ik száma a jelen év junius havában tartott ülé­sekről szóló tudósítások. 4. A magyar tudományos akadémia 1875. május 30-án tartott 35-ik közgyűlé­sének tárgyai. A m. tud­. akadémia évkönyvei XIV kötetének 6-ik darabja. Ára 80 kr. Az értekezések teljesen közölve vannak benne. — Walker statistikai térképeiből az Egyesült-Államokról, mely a congressus czége alatt jelent meg, készen van az első rész 10 térkép­pel, melyek az Egyesült­ Államok természeti viszo­nyaira vonatkoznak. Ezen térképek közül egy a fo­lyamrendszert adja elő s a legjobb minden eddigiek között; kitűnő még két geológiai térkép s­őt, mely az éghajlati viszonyokra vonatkozik. — »Az élet iránya. Az elmélet és tapasz­talás adataiból összeállítva a czim alatt Gedeon Ferencz Nagyváradi ügyvédtől ugyanott Hügelnél egy kötet könyv jelent meg. Erőltetett dagályos stí­lusa, érthetetlen s üres phrasisai oly következetesen keresztül vonulnak e művön, hogy azt teljesen élvez­hetetlenné teszik. Valóban kár volt a reá pazarolt nyomdafestékért s intő például szolgálhat, hogy ne fogjon az íráshoz, ki absolute nem tud írni. T­a­n­ü­g­y. — A tanitóképz­ő intézetek Né­metországban. AJ. Perthes kiadásában dr. Petermann szerkesztése alatt Gothában megjelenő, »Mittheilungen über wichtige neue Forschungen aus dem Gesammtgebiete der Geographie« Dierke tanító tollából közöl egy oly térkép által kisért czikket, mely a tanítóképző intézetek elosztását a német bi­rodalomban feltünteti. A német birodalom népessége az 1871-iki népszámlálás szerint 41.060,695-re megy. Az iskolaköteles gyermekek számát az egész lakos­ság 16®/?-nak lehet venni. Ha 60 gyermeket számí­tunk is egy tanítóra, a­mi sok, mégis 109,495 tanító­ra volna szükség. Az évenként hivatalukat elhagyó tanítókat az egész szám 5 °,0 á-nak vehetjük; ezeknek pótlására évenként 5475 tanítónak kellene kikerülni a seminariumokból. A tapasztalat kimutatta, hogy egy seminarium évenként legfölebb 30 tanítót készíthet elő. E szerint a német birodalomban 182 seminarium­­­nak kellene lenni, van pedig 169, melyek közül csak kevésből kerül ki évenként 30 új tanító. Ezen tanító­képző intézetek közt 124 evangelikus, 40 katholikus és 5 vegyes felekezetű. A félebbi számítás szerint minden 225.000 lakosra esnék egy seminarium. — A »M­agyar tanü­g­y«-ből kettős szám jelent meg julius—augusztus hónapokról követ­kező gazdag tartalommal. I. Paedagogia: A polgári iskola kérdéséhez. Dr. Császár Károly. — A techni­kai oktatás. — Csengeri Antal közoktatásügyünk­ről. — Paedagogiai szemle: A felnőttek oktatása.— II. Közigazgatás: A közoktatási tanács átalakulása. — Az erdélyrészi szász lutheránus középiskolák tantervei s a náluk 187­0 -ben használt tankönyvek lajstroma. Téglás Gábor. — Közigazgatási szemle: Az orsz. közoktatási tanács ügyrendje. — Az orvos­­tudori szigorlatok uj rendezése. — III. Irodalom : A mathematika történetéből Dr. Császár. — Müller, physika. Heller Ág. — Cicero levelei. Ferenczy P. — Ábrázoló mértan. Suppan Vilmos. — IV. Vegyes Az iskolai takarékpénztár ügye. — A budapesti philologiai társaság alapszabályai. — A szepesi ta­nítóegyesület közgyűlése. — Berlin népiskolaügye. — A tanitóképző intézetek Németországban. — A bajor technikus iskolák tanítóinak egyesülete. — Legérdekesebb ezen füzetben a közoktatási tanácsra vonatkozó részben teljesen ismeretlen, fontos közle­mény s Téglás Gábor tudósítása a királyhágóntuli szász középiskolák tanterveiről, melyből világosan kitűnik, hogy a »hochgebildet« szászok iskolai pae­dagogiai szempontból is jelentékenyen elmaradtak a kortól.­­ Az a r­a­d v­i­d­é­k­i tanítóegye­sület közlönyéből megjelent az 5 ik augusztusi szám, mely legnagyobb részt a legközelebbi hatodik naggyűlés tárgyalásait s az azokon tartott előadáso­kat tartalmazza. E füzet ezúttal az utolsó a jelen tanévben. A jövő folyam novemberben kezdődik meg. Ezen közlöny a tagoknaknak ingyen küldetik, egye­sületeknek egy évre 1 frt, egyes megrendelőknek 2 forint.^^’'' ' -►-Derék tanítók. Bánffyhunyadon az állami iskola derék tanítói gyakorlatilag megkezdők a gazdaságtan s házipar taníttatását — és pedig sa­ját erejükből, miután a minisztérium e czélra még semmit sem költött. A kolozsmonostori gazdasági tanintézetből több száz darab oltványt kapván aján­dékba s ezen kívül saját pénzökön többféle magot is vásárolva az iskola kertet a gyermekek által bevettet­ték, a magvakból a gyermekek közt szétosztanak egyetmást, hogy a gazdasági jobb növények a nép között is terjedjenek s a fűzfákból, me­lyet szintén termelnek , később a kosár- és kaskötést fogják tanulni, s az eladott tárgyak árának egy része az iskolai takarékpénztárba megy, másik része a szegény tanulók segélyezésére fordíttatik. Legközelebb megkezdik a lombfűrészelést. A tan­órákon kívül a játék ideje alatt naponként legalább egy óráig mindenkinek kell igy foglalkoznia. Ezen iskola végre központot képez a vidéki iskolákra néz­ve, a mennyiben a tanítók innen kapnak utasítást és magvakat! Éljenek a derék tanítók s buzgó működé­­sök legyen követendő példa széles e hazában. — Kalotaszegeden a m.-valkói köz­ségi iskola maecenása Kilyén Ferencz tervbe vette, hogy a gyermekeket úgy a durva, mint a műfaragás­­ra tanítsák, e végből folyamodtak a miniszterhez, hogy nevezzen ki egy vagy két évre oda egy ambu­láns műfaragó tanítót, a ki tanítsa a növendékeket, de egyúttal a két tanítót is, hogy igy azon népnél, mely csak is inkább terjedelmes havasából él, megho­­nosuljon a műfaragás is,mig most deszkát,léczet,geren­dát zsindelyt készit, s ezen fölül tekenőt, orsót, ezután értékesebbet is készíthet, jobban értékesítheti a fát, s keresetágra nyílik alkalma. (Valkónak 30000 hoki havasa van). Az eszme igen életrevaló, megérdemli, hogy pártolja a­ minisztérium. Évente 1000 frt ki­adással 10 év alatt egy ambuláns tanító az egész Ka­­lotaszeget műfaragóvá tenné s Kolozsvárt lehetne olyan tárgyakat látni, mint Bernben láthatni, hová azokat Brienz vidékéről a köznép szállítja.­­ A bajor középiskolai tan­í­­t­ó­k ez évi müncheni gyűlését az egyesület elnöke Bauer, a müncheni Wilhelm gymnasium igazgatója nyitotta meg. Beszédében örömmel constatálta a ba­jor középiskolák ügyének lendületét a múlt (1872. évi) közgyűlés óta. Az egyesület fő feladatának a fennálló állapotok tovább építését és tagjainak belső tökéletesítését tekinti. A tárgyalás alá jutott kérdé­sek közül csak az bír széles­ körű érdekkel, a­mely az I. gymnasiumi osztály írásbeli dolgozatairól szól. Az előadó hangsúlyozza ezen dolgozatok szoros ösz­­szekapcsolását a népiskolai oktatással, helyesírási és nyelvtani gyakorlatokat követel és tárgyakul leírá­sokat, elbeszéléseket és nagyobb olvasmányok kivo­natát ajánlja. Egyúttal felemlítjük, hogy a bajor technikus iskolák tanítóinak egy­esülete ez évben tar­totta első gyűlését Münchenben. A tanácskozás foly­tában elvileg a következő határozatokat hozta a gyű­lés : 1. Hogy a nyelvtanításnál lehető megegyezésre kell törekedni a grammatikai elnevezésekben. 2. Rajz nélkül lehetetlen a földrajz tanítása, de a geogra­­phiai rajzból ne váljék kartographia.­­ Kimondta továbbá a gyűlés egyhangúlag, hogy az iparos isko­lák újjászervezését múlhatatlan szükségesnek tartja és kéri a kir. kormányt, hogy ezt tovább ne halasz­­sza. Végre a technikus tanítók korábbi vándor­gyű­léseinek határozataihoz hozzá­járulva kijelentette, hogy szükségesnek tartja a három évfolyamú ipar­iskolák kiegészítését több osztályú reáliskolákká, a tananyag lényeges bővítése nélkül. (M. T.) — Csehországban a cultus miniszter el­rendelte, hogy az 1875 — o­ki tanévben a prágai cs. kir. nyomdából 23 812 frtnyi értékű könyvek osztas­sanak szét a népiskola szegényebb növendékei közt — Prága városa a nép — és polgári iskolai épüle­tekre az 1873. és 1874. években 495.678 frt és 72 krt áldozott.’ — Páris községe elhatározta, daczára az ultramontán párt ellenzésének, hogy azon 250,000 frankot, melyet a franczia főváros évenként a középü­letek kicsinosítására fordít, a jövő évtől fogva nem a templomok és kolostorokra, hanem az iskolákra s községházakra fogják felhasználni. E határozat méltó a követésre. Hivatalos közlemények: a szegedi polg. iskolához Kutasai Józsefet, a rajz-A közoktatási miniszter ide­gi, minőségben kinevezett és szépírás tanítóját, állomásán végleg megerősítette. A pénzügyminiszter Versecz Antal pénzügyi biztost a zágrábi és Drosenik Ferencz pénzügyi fogalmazót az eszéki illeték­kiszabási hivatalhoz II. osztályú pénzügyi titkárokká ne­vezte ki. A pénzügyminiszter a kézdivásárhelyi becslőbiz­­tosi állomásra Balázs Lajos m. kir. számtisztet és volt ka­taszteri tisztviselőt nevezte ki. A Komlókertben Bakonyi magyar daltársulata tart előadást. A szüneteket Patikárus Miska zenetársulata tölti be. A „HON44 magántársürgönyei. Brassó, sept. 4. (Ered. sürg.) Az orvosok s természetvizsgálók gyűlésén résztvevő Damjanicsnét Kézdivásárhelyt fáklyászenével tisztelték meg. A gyülekezet Kovásznára szerencsésen megérkezett. Ma estére programja szerint Brassóban leszünk. Az idő esősre vált. Hága, September 3. A nemzetközi jogi con­­gressus ma egyhangúlag elfogadta Richar­it Henrik határozati javaslatát, mely megelégedést fejez ki a felett hogy a nemzetközi választott bíróság elvét több tvkozó testület szentesítette és azon reményt fejezi ki, hogy a példa más tvbozásoknál is utánzásra fog találni. Madrid, szept. 3. A »Kazeta« jelenti: Dorre­­garay tábornok 1000 emberrel Caufrane vidékén ki­vonult Aragóniából. Más hírek szerint 2500 ember­rel a hegyeken át Navarrába iparkodik jutni. Két hadosztály vonult el Takaból és Tafallából, h­ogy Dor­­regaraynak útját elállja. B­é­c­s , szept. 4. (Megnyitás.) Hitelrészvény 206.80. Angol-Magyar—.—. M. hitelrészv. 202.50. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or —.—. Magyar földhitel 75.—. Angol-osztrák 97.75. Franco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. —.—. Uniobank —.—. Angol épitőbank 1860-a­s —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. B­é­c­s, szept. 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 206. 75—. Angol-Magyar —.—. Magyar hitelrészv.201 60. Lombard 100.25. Municipalbank —.—. Által. épitőbank —.—. Magyar sosjegy —.—. 1864-es —.— Napoleon d’or —.—. Magyar földhitel 62.—. Angol-osztrák 97.80. Franco-Magyar —.—. Al­­lamvasp. 269.50. Unió­bank 84.50. Angol épitő­­bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente "n 1 • " • Frankfurt, sept. 3. (Zárlat.) Táltóárf. Bécsre —.—. Osztr. bankrészv. 829.—, 1860-diki 120.37, — Papirjáradék 63.Vu, — Lombard 82.3/,, — Magyar sorsj. 174 50, osztr. hitelrészv. 182.75 — osztrák államvasp. részvény 242.7/,, 1864-diki 310.—, — ezüstjáradék 66 7/­ 6, — Galicziai 197.75. — győr-gráczi —.—. Pár­is, sept. 3. Liszt 60.50, 61.75, 62 50 — . Répaolaj 83.50, 83.75, 84.25, 84.50, Lenolaj 70.50, 71.—, 71.50, —.—. Szesz 48.—, 48.50, 49.50, czukor finomított 147.--. Hamburg, szept. 3. Búza 211.—, 215.— rozs 156.—, 158.—, olaj 64.—, 621/*, 651­­2, szesz 37­1* 381/,, 411|,. N­e­w-Y­o r­k, sept. 3. Liszt 6.05. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Első fele, Budapest, sept. 4. A lefolyt héten is azon tényezők befolyása alatt állott az értéktőzsde mint a megelőző héten. A keleti mozgalmak kissé élénkebb jelleget öltöttek, s némely pessimisták fenyegetve lát­ják az európai békét, de a tőzsdét a keleti események még sem alterálták. Az ultima sok pénzt kivitt a bankból, s jegytartaléka a megelőző héthez képest jócskán megfogyott. A rendelkezés alatt álló bank­jegyek összege 37,3 millió, az összes jegytartalék 49 millió. Kedvező benyomást tett a budapesti tőzsdére a magy­­ari. hitelbank félévi mérlege, mely egy fél milliónál nagyobb tiszta nyereséget tüntet fel. Hire járt, hogy ezen pénzintézet komolyan czélba vette a magyar délnyugati vasutak egyesítését, s hogy most egyszer ismét készülődőben van egy nagyobb szabású pénzügyi művelet. De ily szárnyaló hit­eknek nem hisznek a tőzsdén sem most már. A 153 milliós köl­csön convertálása is beszéltet magáról. E részben is azt tartják, majd a tények beszélnek. De bizonyos az, hogy a londoni pénzpiac­on kedvezőbb most a hangulat egy oly műveletre, mint a szóban levő convertálás, mely újabb terhet nem hárítana Magyarországra. E hajlandóság fő okát a londoni piacz pénzbősége képezi, mely a 2°/«-os ala­csony discontó daczára is növelte a banktartalékot. A többi európai piaczokon következő a kamatláb Amsterdam 3, Berlin 5, Bécs 4, Bréma 5, Brüssel 4, Frankfurt 4']■ 1, Hamburg 4, Lipcse 5, London 2, Páris 4, Pétervár 4. Tőzsdénkén az üzlet bágyadtan folyt. Csupán a hét vége felé javult a hangulat némileg tőkebefek­tetési papírokra nézve. Ezekhez számíthatjuk a vas­úti papírokat is, melyeknek árfolyama az európai pénzbőséghez viszonyítva csakugyan alacsony , mert t­akareapénztárak nem változtak. M­almok közzül molnárok sütők 238 (—7), első budapesti 675 (—5), Pannónia 470 (—55)­­. Egyéb iparvállatok közzül Athe­naeum 231 ( — 3), Ganzvasöntőde 204 (—6), gyapjú­­mosó 123 (—2), salgótarjáni kőszén 70 (-1-5),m.szesz­gyár 160 (—10) p. Záloglevelek magyar földhitelintézeti 6­12 °lo*os 86.80 (—0.20), aranyértékű 92.50 (—j—0.50) jelzálogbank 5 'A %-os 79.75 (—1.75), pesti kereske­delmi 89'ja (-j-3/8) p. Minden más meg nem nevezett papir válto­zatlan. Pénznemek 20 frankos 8.92­4 (~1-'/1), ezüst 101.90 (—0.30) p. V­á­­­t­ó­k : Berlin 54.95 (—5 kr), Frankfurt 54.35 (—5 kr), Hamburg 54.30 (-1-5 kr), London 111.70 (-­-20 kr) p. — A pesti hazai első takarék­­pénztár 1875-ik évi augusztus havi forgalmának kimutatása. Bevétel: áetételek 2.850,007 frt 80 kr, különféle díjak 24,237 frt 99 kr, kölcsönöktől befi­zetett kamatok 169,375 frt 65 kr, visszafizetett köl­csönök előlegek után 38,025 frt, visszafizetett köl­csönök váltók után 945,030 frt 90 kr, visszafize­tett kölcsönök földbirtokok után 28,469 forint 38 krajczár, vissza­fizetett kölcsönök budapesti házak után 138,422 forint 25 kr, különféle értékpapírok után tőke és kamatok 71,159 frt 78 krajczár, bank pénztárutalványok után 307,500 frt visszleszámítolt vidéki váltók után tőke és kamat 2.315,796 frt 93 fr, folyó­számlán 219,227 frt, intézeti pénztárjegyek után 106,000 frt, Teréz és Józsefvárosi fiókpénztá­raktól átvett készpénz 564,000 frt, nyeremény és veszteségszámlán 488 fr­t, visszatérített kezelési költ­ség 35 frt 72, készlet volt július 31-kén 471,353 forint 26 kr, összesen 8.239,129 frt 66 kr. Kiadás Visszafizetett betételek 2.187,881 frt 32 kr, kifize­tett folyó kamatok 7,573 frt 43 kr, előlegek érték­papírokra 38,460 frt, kölcsönök leszámítolt váltókra 1.381,569 frt 03 kr, kölcsönök földbirtokra 3,356 frt, kölcsönök budapesti házakra 337,000 frt, tisztviselők és szolgák havi fizetései s nyugdijak 4,825 frt 23 kr, bankpénztár-utalványokra 300,000 frt, egyesületi házakra tett költség 1,886 frt 64 kr, intézeti pénz­tárjegye­k töke és­­ számlára 429,566 frt 42 kr, fo­lyó­számlára 178,165 frt 42 kr, terézvárosi fiókpénz­tárhoz áttett készpénz 520,000 frt, vidéki váltók tőke és 1/0 számláin 2.280,441 frt 53 kr, kezelési költség s egyebek 5,658 frt 99 kr, visszatérített kamat 119 frt 31 kr, készpénzmaradvány augusztus 31-én 562,626 frt 34 kr, összesen 8.239,129 forint 66 kr. A terézvárosi fiók pénztárnál. Be­tételek könyvecskékre 1.376,810 frt 99 kr, betételek pénztárjegyekre 12,500 frt, visszafizetett betételek s kifizetett folyó kamatok 1.257,104 frt 50 kr, bevál­tott pénztárjegyek után tőke és kamat 196,460 frt 65 kr. A józsef-ferenczvárosi pénz­tárnál. Betételek könyvecskékre 335,737 frt 64 kr, betételek pénztárjegyekre 2000 frt, visszafizetett betételek s kifizetett folyó kamatok 219,544 frt 8 kr, beváltott pénztárjegyek után tőke és kamat 8485 frt 48 kr. — A függő államadósság ellenőr­zésér­­e kiküldött országos bizottság Bécsben 1875. évi sept. hó 2-ik napján tartott XL-ik ülésében az államjegyek forgalmi összegét 1875. évi aug. hó vé­gével következőnek találta : A bizottság saját fel­jegyzései alapján a tulajdonképeni államjegyek ösz­­szege 1 forintosokban 75+22,417 frt, 5 frtosokban 112,875,640 frt, 50 frtosokban 152,111,250 frt, ösz­­szesen 340,309,307 frt. A közös pénzügyminisztérium hivatalos közlése szerint a sóbányákra bekeblezett és forgalomban lévő zálogjegyek összege 71,690,057 frt 50 fr, összesen 411,999,364 frt 50 kr. Kelt a füg­gő államadósság ellenőrzésére kiküldött orsz. bizott­ságnak Bécsben, 1875. évi sept. 2-án tartott X- ik üléséből. — Kőbányai sertésvásár. (A sertéshizlaló társulat jelentése sept. 3-ikáról.) Az üz­let a hűvösebb idő folytán élénkebb lett várakozás ellenére. A piaczra hozott sertést hirtelen megvet­ték. Bécsi és más külföldi kereskedők sokat elvittek piaczunkról és árjegyzésnél magasabban is megfizették a vett jószágot. Jegyzett árak: magyar 360—500 fs 31 ’/a—32+ kr, szerb 280—360 f­s 30—31’/2, kivi­telre való tüskés 31, súlyos bakonyi 600 fonton felül 31 + kr. Kukuricza azonnal átadandó 3.15—3.20. Sertés felhajtás: az alföldről érkezett 1500 db, Erdélyből 220, Szerbiából 2580, Oláhországból 40, a m. állami vasúton 330 db, hajón 400 db, ösz­szesen 5070 db­. E 1 m e n t: a felföldre, 140, Bécs­be 1570, Prágába 500, Bodenbach Dresda felé 1430 Oberberga felé 150, transite Czegléd Irsa, Gyula 380 darab, összesen 4170 db,a budapesti fogyasztás nélkül. A részvénytársulati szállásokon van 15850 darab. Gyulai v­á­s­á­r, aug. 29. felhajtás mint­egy 2000 db, párja a másfél évesnek 60—70 frton, a nyolcz hónaposnak 31—36 frton adatott el. Bécsi v­á­s­á­r : az üzlet élénk de az árak nem mentek feljebb: felhajtás 2660 db, ebből 1760 db magy. súlyos 28—29, közép 25—27+. fiatal 20 —24 frt mázsája fogyasztási adó nélkül. Drezdai v­á­s­á­r, aug. 30. felhajtás 323 db szarvasmarha 66—67 + mark , vidéki sertés 82— 66—67­­/a mark, magyar 230 db 63 mark, tüskés 52 db Cl + mark. — mind vámmázsánkint.Bornya 148 db 25 kilo 39 m., ürt­ párja 63 — 78 mark. Eladatlan maradt 53 db magyar sertés. BÉCSI TŐZSDE. frt. . Szeptember 3. A. Államadósság 100frt Baj­seger Járadék, jegyekbila fiiÁJ. . . * febr. , , GifUrtben jan.­. * » *pr*g­yvi iorÁscjJ ies?-bfil égé«» sorsj. „ 1S89-bvl 315d „ „ , 1854-bSl?M'frtoÁA[go* 6 1880-ból 500 „ 6%­. , ««6't-ból 100 * „ 1854-fc5) 100 „ . . . CgbjiI Uradékjsgy 42 Ur* . . . ilUaijószigi jelzárogh­ivél ISO frt — JROV. ~jul. —oct. p . t pro, 6 . 6 pro\ 6 fcve. Advr Tart vi% j 69 8 69 9» 69 80* 69 90 73 49 73 50 73 4? 73 ff 27'i­­28 5­­114 50 246 —i 104 50 105 —' 112 — 112 25 116 116 7 1.3 7 1.4 25 22 . 0 2 3 60 130 • 13­­ 6.1 fraaco ro*ji7«t SCO fii .... Um» alst.bi^tosUé 4a híKl 100 fr» M&gy. Alt. municipális 200 frt 40 . frattenalbank................................... •Jöidb^-íak töO frt........................... B. Fölütolieriueotes, 100 frt im­p. ChüherszA^i 68/c . « Vukoviuhi t* „ . . OAcfloretisci „ . , Krajnai, karinthiai 4« ' JXorváMetországi 6°/guigötmölWkl 5V, worvftors«.i£i &+/, Alsó-ausztriai 5, EdsA-ausztriai & „ Salzburgi 6 B Sziléziai 5 „ Erdélyi 6% Stájeromi­g! &, Tiroll 6 ̇ Temesi BA»­«ég 5% Temed 1867-d­kl tvraoUsi «Áradékka) SdAgyar 6% . , 091h*&ikl sirádékkfdl Doc* S zabályozáai 5% *00 frto« .... Magyar vasu­ti ISO frt (100 frank) 6°/a • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt..................... Magyar nyeremény 100 frt.......................... „ „ 60 frt.......................... Magyar kincstár­ utalvány 1873 10­0. 8% . 1871-kl 8 tail. 5% ....... , 1871.IW 5.4 mil. 6%..................... „ sz.6­8 dézsmna-váltig 100 fries . . Pest város! Ca/o......................................... . . Török taiDt­ *00 frank ....... . a 145 frank befi*........................... D. Bankok részvényei. Angol-nsztrák bank 300 frtes ISO frt befizetés Angol-m­agyar bank 200 frt, 40% „ Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 40 Magyar földhitelintézet 100 frt. 6ö . . Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt­ . . « Magyar ált. hiteliot. 300 frt..................... Pesti kereskedelmi bank 600 frt . . . Alsó-ausztriai leszámítoló bank 600 frt Franeo-o»*trik-magy. 6ö* fol­k . Vraneo-piatrák 140 e* a r- L £ ■+ . • • » • top 101 - — tfi 5-85 26 85 7f| 81 -_ 99 -99 60 96 f.d 99 — |»f. 5 96 *4 50 95 60 95 60 96 601 79 60 81 - -! 81 --81 f>< 80 60 80 76 61 -81 501 61 81 ff-102 90 103 - ! 10J 60 100 8 78 25 78 6fi| 78 ~ 7< 60) 90 9» Rí! 4/ 25 4 7 61 98 -99 26 7 -* 7 50 62 -03 —I 206 50 2< 6 7.61 207 70 20 3 -| 695 -700 -31 2 f< 31 75 Alföld-fiumei pálya 300 frt . .... Alfcredhtpálya SöO frt.............................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 60f p. grzaubet-pálya 200 frt p. p.................... Eperigi-tárnovi 200 frt. ..................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst. Fereccz-József pálya 200 frt ezüst . . Póca-barcsi pálya 200 frt ezüst . . . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. . , Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... Leuiberg-czernowiczi pálya 200 frt , Osztrák magyar Llyod 500 frt p. p. , O­strák artlaknyugati 200 frt ... . * „ (J.H. a.) WO frt . Rs**.Otf pálya. 200 frt.............................. Elad erdélyi pálya Süv frt ezüst , . Allampálya 2000 frt p. p. ..... Dtl! pálya 200 frt ............................... rittsa! pálya £00 frt............................... T­err.vray £00 frt .......................... Magyar gácsország f­el-aő pálya 51*10 frt x észak-kdei 1 * 200 frt oa(ir t . , keleti­ pálya ílk) frt.................... « nyugati szakért«horvát gráf* íoű F. Záloglevelek. (tol­rák földhitelintézet sorsj. 5% . , „ 33 éves vihazapselő* &% . . Cseh jelzálogb. 6%............................... bank p. p. 5% sorsolás . . . , o. o. 5%.......................... Magyar föl-Jhitellár Bu­lati 54 év 6%% , , földhitel hitéleti 6*/,% .... # hsuisfe edelui! bank 33 év . . . Jelzálogbank ö'/tVo..... .. Elnököségi kötvények. ilfSU-SamsI pay» IOO frt atifet 5% . . . Báttar­zék-Dombóvár 200 frt e. 6% .... Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. . Osztrák dun&gőzhajózási 1000 frt p­­p . . . • * 100 frt 9. 6% . . . Smacbet-pAly» e* flat 100 frt.......................... » • 1863-ikt..................................... » B­im-ikt...................... n » KK) frtos............................... Eperjeatarcovi $£$ frt ^ , Ferdinánd «tozs&í pálya 300 frt p. p. . . 100 frt ö. é. ** * . 100 , síi*« sy, , Berencs J*.C3«í , SOO Pécs-barcsi , 109 * s&firt • . Károly-Lajos . soon • « • • • » » n. k­b. . • ■ ill. . . .* fiei . . *n * VI. „ . . . 800 . . . Saasa oderberg! 300 frt Lem­bergi-wern.’jsaayi paj* 300 frt esest a • « . I. kib. 1835 a a a » n. n 1867 a a ■ t Fii. a 1668 a • ■ • IT. • 18­71 » l * 122 -123 -1 t — — — —• 372 -373 ~• 175 60 176 —• — — — —• 1750 -1700 -• 168 — 151 25• • ? 19 25 219 50• 1­­2 60 1.3 -• in 75 137 26• 332 -385 -• 1­12 60 142 7 • - — ■— ..• 12» 5 » m -• — • 7­8 7 2 9 2* 99 7.'. 1­0 —.• 14 fi 76 197 2• brt 10) —.­• — — • 111 111 raj• 4 7 4 1 frt jj Osztrák­ Lloyd 6%. . . . ...................... Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 6% Rodolfpálya, 300 frt, 5%............................... n 1860 ......................................... , 1872 ......................... Első 5 erdélyi pálya 200 frt ezüst . . .­­ . Árampálya 500 frank 8°/0......................... . , 1867-iki 3 .................................... 1. frt 5%.................................... Déli vasút Januar— Juli 3% 600 fr. . . . „ april.—okt. 3% 600 _ . . „ 200 frt ez. 6% .... „ 1875—1876 6% 500 fr. . . „ 1677-1878 6% 600 _ . . Tiszavidéki....................................6% , Tramway 22 év kisor.....................6% • Magy.­gácsországi 200 frt .. . 6% . . Magy. északkeleti 300 frt. . . 6% . , Magyar keleti 300 frt . . 5% . , Magy. keleti II. kib. 300 frt . . 5% . , Magyar nyugati 200 frt . . 5% . , I. Magánsorsjegyek. .. Közlekedési vállalatok részvényei. Adva Tartra • 1 2 75 53 25• — —— —• — — — —• 92 1­­922 -84 50 84 75 Adva Thrtra 92 80 63 --86 26 86 75 — -82 26 82 -82 60 70 75 71 25 141 21_ 189 —— 104 60 105 - ■ 104 75 __ 88 75 89 -1 1 - . 82 50 82 75 — -71 75 72 -— 70 50 65 -85 25 78 60 1‘9 0' 99 5 •• 89 i i 8-1 Ji‘;• 92 -y.i —jí• —. -• • ifi 40 (fi 4J'»|$ 37 8 Vf*Tj• 92 5-9.1 -83 f 79 -79 U j • „J» — — - , —* — — —li» — • — — »> 1 ■• — 90• — — — - I — — • — -— - j KO — - j* 93 75 — —• — —__ „ j• 94 26 £4 50* — . -75 7• — — • 9fi 60 « 1• 9 » ói 96 5'j• — — * — U - íj• — — - +* 78 50 79 ~I3 g3l 50 8? -1 72 25 72 V5 Hitelintézet 100 frt. Clary 40 frt p. p........................................ . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. .... Innsbrucki városi 20 frt.......................... Roglovich­ 10 frt ........................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . . . . Buda város köles. 40 frt.......................... Pál ffy 40 frt p. p......................... Rudolf-alapítván­y 10 frt ...... . Palin 40 frt p. p. Salzburgi díjsoray. 20 frt . ... . . St.­­Jenőis 40 frt. .. ..................................... Hramslau városi So frt............................... Triest város 100 p. p.­­ 1. *20 P­ ....................................... Walds­te­in 20 frt p. p. 1 ...... WindLsd­igrJM* 20 frt ....... Váltók (három kára): Amsterdamra 100 frt hollandi .... Augsburgra 100 bir. mark délnémet . . Berlin 100 bir. mark.................................... Boroszló 100 bir. mark............................... Lyonia 100 frank . Milano 100 lira . . Marseille 100 frank Müncheni 100 frank Páris 100 frank Pétervár, 100 rubel Zü­rich 100 frank . Péntek árfolyam*. arany . . • . 30 fokos arany. . • Cross imperiale . Mária-Terézia-tall­ér Ezüst...... Por*sc pénstári utalvány 13 75 Ifit -25 --26 -94 95 * 16 71 17 2 f 1/ 13 -14 75 16 -25 60 26 20 27 3! 27 60 13 50 13 7 35 36 -15 60 16 -27 *0 27 76 14 60 _. _ 110 5 ill 51 56 -66 M 19 50 20 50 n K 1* T 9­­­2*1 91 30 — -— 4 41»U 6n 54 1 · 111 85 m 9 — 44 20 44 2 — 5 id“ r Izsd­ S »1 8 91»° — -i._ . — -1­01 75 101 85 -- — — -1 612 1 1 6?.Si Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában. Pest, barátok tere, Athenaeum-épület 1875. Kivonat a z­intapesti Közlöny«-ből. Árverések, árlejtések, Budapes­ten , oct. 5. árlejtés az összes felső és e. f. kir. bíró­ságok, valamint kir. ügyészségek részére 1876. év­ben megkivántató összes irodai szükségletek szállítá­sára. Pfálczer Ágoston serfőző utczai háza 1872. fit és a lőportárak melletti ingatlana 10547 frt. — A korona-utczai iskolához szükséges vasgyámok 10981 frt üvegesmunkák (540 frt) és az újlaki iskolánál szükséges üvegesmunkák (822 frt) szállítása iránt ajánlatok, szept. 6-ig a városi tanácshoz. — Az óbudai Victoria géptégla- és mészégető részvénytár­sulat tégla- és mészégető telepe (80380 frt.) szept. 25-én. — A szőlőhegy utczai iskolánál tatarozások iránt (9734 frt) árlejtés szept. 6-án. Vidéken: Oraviczabányán nov. 9-én Eckl Ferencz ingatlanai 12686 frt. — Jaákon (Szombat­hely oct. 4-én Thaler Tóbiás ingatlanai 5000 frt. — Félegyházán sept. 27. Görög István ingatlanai 2276 frt. — Nagyváradon sept. 22-én Lázár Mihály sző­lője és ennek termése 29152 frt. — Eperjesen oct. 18-án Oláh Gyula táplyi bisztrai birtoka 21800 frt. — Ugyanott sept. 27. Lukáts János tót­sóvári bir­toka 1300 forint. — Nagyváradon sept. 13-án Ma­­rosy József háza 7965 frt, szőlője 2064 ft. — Eper­jesen sept. 27-én Berta Anna urb. birtoka 1795 frt. — Lapis Patakán (Eperjes) oct. 12-én. Bujánovits Cajus ingatlan birtoka 6420 frt. — Kis-Naményen (Szatmár) oct. 28 án Moson György háza és fekvő­­ségei 32645 frt. — Perjámoson, sept. 28-án Tittl Já­nos ingattlansága 5110 frt. — Teliken, sept. 16-án Soldos Sándor marhái 1700 frt. — Ugyancsak Sol­­dos Sándor mint ismeretlen tartózkodása sept. 20-ra a belvárosi­­birósághoz van idézve Alter és Kiss 66 frt iránti sommás keresetének tárgyalására. Pályázatok: A József-műegyetemen az ált. -vegytani és állatnövénytani tanár segédi állomá­sokra sept. 25-ig. A budapesti községi I. és III. ke­rületi polgári fiu­iskoláknál a magyar nyelv s iroda­lom­történet tanárságára sept. 18-ig. A Veszprém­ben és Pápán felállítandó mértékhitelesítő hivatalok­nál hivatali s hivatalszolgai állomásokra September 15-ig . A nagyszebeni jogakadémián a pénzügytan és magyar pénzügyi törvények s a nemzetgazda­ságtan tanszékére sept. 20-ig. A folyamodványban különösen a magyar nyelven előadási képességet kell kimutatni. A budapesti Vill. ker. községi reáltano­dánál német és magyar nyelvtan segédtanárságára sept. 26-ig. Felelős szerkeszti: Jókai Mór.

Next