A Hon, 1875. október (13. évfolyam, 224-250. szám)

1875-10-13 / 234. szám

Dániel Ernő előadó. Az 1873. évi költségve­tést meghaladó túlkiadásra nézve a bizottság fel­mentést ad u. m. a II. fejezetnél (Hadügyminiszte­­rium) III. fej. (Pénzügyminiszerium­) II. fej. (Had­ügyminisztérium.) Nagy György felvilágosítást kér az iránt, mit jelentsen a b. czim alatti póthitelnél történt túl­­kiadás »a bécsi helyőrséghez tartozó személyeknek adott segélyezés a világkiállítás tartama alatt.« Pulszky Ágost azt a felvilágosítást adja, hogy ezen póthitel 1873-ban a hadügyminiszter külön előterjesztésére szavaztatott meg, tekintettel a világkiállítás idejében bekövetkezett drágasági viszo­nyokra. A póthiteleknél: tengerészet a rendkívüli szük­ségletnél 1873. évre 6. 8. 9. czimnél, 1870-re a 8. czimnél, 1871-re szintén a 8. czimnél; 1872-re végül a 8. czimnél megadatik a felmentés; hason­lókép megadatik a II. és III. czimeknél, mely sze­rint a közös pénzügyminiszter utasittatik, hogy ezen zárszámadás alapján eszközölje a monarchia két fe­lének pénzügyminisztereivel az 1870. évire a végleges leszámolást, elfogadtatik. Következnek a határozati javaslatok. »Utasit­­tassék a közös hadügyminiszter, hogy jövőre az előre látható tetemesebb túlkiadások fedezésére az országos bizottságoktól póthitelt kérjen . Várady Gábor szükségesnek tartja, hogy a túlkiadásokra nézve vonassék meg a demarctionális vonal, azért indítványozza, hogy ezen szó “ tetemes« ha­gyassák ki. (Elfogadjuk!) Szeniczey Ödön magyarázza, hogy ezen szó annyit akart tenni, hogy pl. 98 kvnyi túlkiadásnál ne legyen kénytelen a hadügyminisztérium póthitelt kérni. Nem látja szükségesnek a módosítást (Elfo­gadjuk .) Nagy György megjegyzi Szeniczey ellenében, hogy ő nagyon is praktikusak látja Várady indítvá­nyát, azért pártolja azt. Szlávy József abbeli felszólalására, hogy ha már a hadügyminiszter hibázott, ne essék a bizottság megint még túlságba, hogy a kormányzást minutiosi­­tásokkal lehetetlenné tegyük, elfogadtatik a határo­zati javaslat Várady Gábor indítványa szerint a »tetemesebb« szó kihagyásával. Szintúgy elfogad­tatik a zárszámadás 30-ik oldalán a költségvetés 11. fejezetének 11. tétele alatti megtakarításra vonatko­zó határozati javaslat. A zárszámadás 50. oldalán a II. fejezet B. 6. czim C. 8. alatti tételre vonatkozó határozati javaslatra nézve Pulszky Ágost in­dítványt tesz, mely szerint ezen szavak kihagyásával »osztályának vezetője— a határozati javaslat igy hang­­zanék: »A hadi­tengerészetet illetőleg utasíttatik a hadügyminiszter, hogy a hajó építése befejezésére vo­natkozó előre nem látott és ennélfogva a költségve­tésben elő sem irányzott szükségletnél — a hajó­épí­tésre megelőző években előirányzott összegeknek fél százalékát túlhaladó összegek fedezésére az országos bizottságoktól annak idejére póthitelt kérjen.« A ha­tározati javaslat e módosítással elfogadtatott. Következett az 1870. és 71. évi zárszámadások­ban a rendes szükséglet XVIII. czime alatt a katonai határőrvidéknél, kimutatott túlkiadásoknak végleges kiegyenlítése tárgyában. Az albizottság a következő határozat­hozatalát indítványozza: »I. A közös hadügyminisztériumnak 1870. zár­számadásában 311,028 frt 40112 krral, és az 1871. éviben 486,629 frt 44 krral, összesen 797,657 forint 84­/a krral a »határőrvidék« XVIII. czi­­mében kimutatott tulkiadásoknak az 1871. év oct. havában a fennálló ogulini határőrvidéki ezred kerü­letében kitört lázadás elnyomására fordított és már felmentett 98,184 frt 37 V0 krnyi több szükséglet le­vonásával fenmaradt 699,473 frt 47 krnyi összegből, a részint a magyar korona országai javára szolgáló beruházásokra, részint pedig más czélokra előlegezett s az illető zárszámadásokban egyenkint felsorolt rész­összegek kiválasztandók, és pedig: I. Országos ménlovak költségeire 1870. és 1871. évben 72.151 frt. 94 ’/e. kr. 2. A versetzi országút épí­tése 25.784 frt 33 kr. 3. Szükségbeli segély a német bánáti határőrvidéki ezred területe telepitvényesei ré­szére 16.710 frt. 4. Árviz következtében szükséges helyreállításokra a román bánáti határőrvidéki ez­red területében 47.417 frt 80 kr. 5. Építkezésekre való többkiadások 8.500 frt. A beruházási kiadási összeg: 170.564 frt 7^2 kr. 6. Az 1871. évi julius hó 1-vel feloszlatott 5. és 6. számú varasdi határőrvi­déki ezredek csapatai ellátására való költség 115.130 frt. 7 kr. mely összeg az egyidejűleg az illető ezredek­­nek a magyar királyi pénztárba folyt bevételeiből már megtérittetettt. Az említett 285.694 frt té­j, krnyi részösszegek kiválasztása után 413.779 frt 32­­j, krnyi fenmaradó túlkiadásokra nézve a felmentés megadatik. II. Az 1873. évi zárszámadásban a katonai ha­tárőrvidék pótkezelésében elkülönítve kimutatott és már befizetett, az 1871. évet illető adóhátralékok és egyéb a fenállott katonai határőrvidéki tartozások valamint a későbbi éveknek erre vonatkozó bevételei is, az ilető zárszámadásokban mint saját bevételek a közös magyar-osztrák háztartás fedezetébe betu­­dandók. A bizottság e határozati javaslatokat el­fogadta. Az albizottság ezen kívül egy uj czikket java­sol, III. czikkül, mely igy hangzik: III. Tekintettel az 1873. évben a katonai ha­tárőrvidéki hátralékok behajtásából eredményezett 134,043 frt 33’/2 kr. bevételre és levonva azon bevé­telt, az I. czikk értelmében a felmentést nyert 413,779 frt 32'], kr összegből a hányad-járulékok ál­tal fedezendő összeg 279,735 frt 99 krt tesz, melyből a birodalmi tanácsban képviselt királyságok­ és or­szágokra esik 70% 195,815 frt 19 kr, a magyar korona országaira esik 30 °/1­83,920 frt 80 kr, mely alapon a közös pénzügyminiszter részéről a monar­chia két felének pénzügyminisztereivel a leszámolás eszközlendő. Elfogadtatik. „ . Ezután napirendre terül a hola&P albizottság jelentése a pótlólag hoz^-^tott póthitel tárgya­­tau. j.’»evszerirnt­­ a magashegységi vízvezetéknek a régi katonai épületekbe behozatalának szüksége következtében 65,830 frt. Várady Gábor indítványa következtében, azon kimaradással, hogy »póthitelként« megszavaz­­tatik. A Felső Örkény közelében megszerzendő ágyú­­lőtér megvásárlására és helyreállítására első rész­letül 94.000 frt összegre vonatkozólag, mely a rend­kívüli szükségletbe felvétetni kéretik. Pulszky Ágost előadó hosszabban kifejti, mily előnyös a vásár, melynek súlyos feltételei csak az eladót terhelik, mily drágán ajánlottak ezzel szemben földet 300 és 600 frt közt, míg itt 145 frtba kerül 1600 □ öles holdja. Benedek Sándor altábornagy a maga részé­ről megerősíti az albizottsági előadó által felhozott adatokat s kijelenti, hogy ha a vételnél bárminő ne­hézségek, vagy jogi bonyodalmak merülnének fel, a végleges eldöntés a jövő delegáczió elébe fog ter­jesztetni. Földváry Mihály azt kérdi, hogy miután az indokolásban az mondatik, hogy »egy 1200 öl hosszú útnak folyvást­­ó karban tartása a szomszéd földek birtokosa által telekkönyvileg biztositva van«, mi szükség van akkor azon 130,000 írtra, melyet a had­ügyminiszter utakra kér megszavaztatni. Pulszky Ágost megjegyzi, hogy most csak a telekmegvétel történik. A felszerelés későbbre marad. Nagy György a kért összeg megtagadását in­dítványozza az ország pénzügyi helyzetére való tekin­tettel, s mert az összeg megadásának halaszthatóságá­­ról maga az előadó is meg van győződve. Szlávy József azon okból, mert Magyaror­szágnak ily gyakorló terei nincsenek, ezek nélkül pedig a tüzérség az ágyúval való bánásban ki nem képeztethetik, az összeget megszavazza. Drága vagy olcsó-e e tér, ennek vitatásába nem bocsátkozik. Mindazonáltal az eladót terhelő kötelezettségek reá azt a benyomást tették, hogy ezen vétel, ha nem is valami előnyös, de nem hátrányos, csak az ébreszt benne aggodalmat, hogy képes lesz-e az eladó és bir­tokos mindezen kötelezettségeknek megfelelni, miután az okmányokból azt látja, hogy a birtok adóssággal van terhelve. Ugyanazért szeretne a hadügyminiszter képviselőjétől nyilatkozatot hallani, hogy a szerző­désnek jogi oldalait kellő figyelembe fogja részesí­teni, mert csak azon esetben, ha mindenről kellőleg biztosítva lesz, szavazza meg az összeget. Benedek Sándor kinyilatkoztatja, hogy min­den úgy történik, a­mint Szlávy kívánja, mert az a hadügyminisztériumban szokás, hogy mielőtt a szer­ződés megköttetnék, ahoz értők jól meghányják vetik. Harkányi Frigyes : Nem szavazza meg, mert a föld nagyon drága és nem tétetett közhírré, hogy ily lőtérre a hadügyminisztériumnak szüksége van, mert akkor bizonyosan több, talán előnyösebb ajánlat is tétetett volna. Pulszky Ágost előadó újból is ajánlja az al­bizottság nevében a tételt. Házmán Ferencz nem tartja a kérdést még eléggé tisztázottnak, a­mit a jelen éles vita is bizo­nyít. Szóló a kérdés elhalasztását óhajtja, a­mi által Harkányi kívánsága is teljesülhet. Benedek altábornagy rövid megjegyzése után Horváth Gyula elfogadja az albizottság javasla­tát, nevezetesen tekintettel ara, hogy az illető terek­nek kibérelése is évenként 12—13 ezer frtba kerül, a­mi megfelel a vételár kamatjainak. Csernátony Lajos nem akarja az ügyet a paritás kérdésének terére vinni. A magyar embernek most borsódzik a háta a hasznos befektetésektől, oly kiadásokat megszavaztunk, a­melyeket nem lehetett megtagadni, de a­mi halasztható, maradjon. Mutassa ki a hadügyminiszter, hogy mibe kerül majd az egész, ha a tervezet szerint elkészül, micsoda épüle­tekre lesz szükség, ha az Actatius-ágyuk eredményé­nek megszemlélését szükségesnek látták, mennyivel inkább kell itt tudni a részleteket, mikor nem fegy­ver kérdéséről, ha földbirtok kérdéséről lesz szó, me­lyet az itt levő szommszédbirtokosok megítélhetnek. Ez évben ne fogadja el a bizottság, hanem mondja ki, hogy a jövő évben, ha jobb pénzügyi helyzetben le­szünk és czélszerű voltáról meggyőződik, akkor hatá­roz a bizottság. Még Zichy Manó gróf szóllal fel az albi­zottság javaslata mellett, s ezután Szavazásra kerülvén a dolog elnök ekként te­szi fel a kérdést : »Egy Pest közelében levő tüzér­ségi lőtér megvásárlására a kialkudott ár első rész­lete gyanánt 94.000 főt megszavaztatik-e vagy nem ?« A szavazásnál a határozathozatalra szükséges többség egyik kérdésre sem lévén constatálható, elnök az eddigi szokás és gyakorlat értelmében a szavazást a legközelebbi ülésre elhalasztja. Jövő ülés: holnap. Napirend: Folytatása a had­ügyi albizottság jelentése tárgyalásának. Ülés vége fél 3 órakor. Va a csapatoknál, hol a tiszteknek úgy is hiányában vannak, nagy megtakarításokat lehetne eszközölni. A honvédelmi miniszter megjegyzi, hogy a magyar honvédelmi minisztériumot a lajthántalival csak pénzügyileg hasonlítjuk össze, a magyar — ta­gadhatatlan — hátrányban áll ! A szervezet ott egé­szen más, mint nálunk, így pl. ott más a felebbezési eljárás, itt a beszállásolás, a házasulás és több más egykor helytartósági teendő a honvédelmi miniszté­rium teendői közé soroztatott. Mindezektől ment a lajthántúli minisztérium. Ugyan­ez áll a főparancsnokság teendőit illetőleg, mely a lóelhelyezéssel, csendőrségi teendők stb-vel van terhelve. Egy egész tárgysorozatot sorol elő a miniszter, mely e minisztérium teendőit képezi. Sennyeynek a katonai létszám iránti megjegyzése után a honvédelmi miniszter hosszabb előadással válaszol, melyről a vita további folyamáról reggeli lapunkban tudósítunk. A képviselő út pénzügyi bizottságának­­ XIII. ülése. Octóber 13-án d. e. 10 órakor.) D­K-Elnök : Zsedényi Ede, jegyző : B­ó­d­y Pál. A kormány részéről jelen vannak: Szende Béla honvédelmi, S­i­m­o­y­ni Lajos b., Per­czel Béla, T­r­e­f­o­r­t Ágoston miniszterek. Napirend előtt, melynek tárgyát a honvédelmi minisztérium költségvetése képezi, Horváth Lajos előadó jelenti, hogy az igazságügyi tárczára vonatkozó jelentéssel elkészül­vén, kéri azt meghallgatni. A jelentés felolvastatván, hitelesíttetett. Kinyomatása elrendeltetik. Ezután Somssich Pál előadó a kiküldött albizottság részéről, előterjeszti a boncttani új épü­­letre vonatkozó jelentést, melyre mézve a bizottság felfüggesztette volt határozatát. Az albizottság a terveket megtekintvén, a szob­rászati és díszítési munkálatok egy részét nélkülöz­­hetőknek tartja, s az épületre előirányzott 311,100 frtnyi összeget nem csak elégnek tartja, de azt hiszi, hogy 300.000 ftból még a felszerelés is eszközölhető lesz. Ezen levonásba maga az építész és a közokt. miniszter is beleegyeztek. Az összes megtakarítások e szerint mintegy 41.000 ftot tesznek, s a felszere­lésre körülbelül 30.000 frt jut, mely összeg e czélra elégnek nyilváníttatott Zsedényi 100,000 frtot is elégségesnek tart e czélra s azt szeretné, hogy a költség a pénz­ügyminiszter költségvetésében irányoztatnék elő. Trefort miniszter felhozza, hogy az uj épületben 4 intézet fog elhelyeztetni. Az építkezés a lehető leggazdaságosabban fog eszközöltetni és min­den felesleges ékítmény mellőztetni fog. M­ó­r­i­c­z és H­e­­­f­y után Hegedűs azt kívánja, hogy az ízlés nemesítése szempontjából is kell, hogy a középületek bizonyos csínnal állíttas­sanak ki; megjegyzi azt is,hogy nem mindig a legol­csóbb építész is egyszersmind a legjobb. Zsedényi ismét felszólal s azt kívánja a jelentésbe felvétetni, hogy az építkezésre ° *---­..lo,pOK fordit-t**““*­Somsich Pál előadó ezután a műemlékek fenntartására felvett 20,000 frtnyi összeg hová fordí­tására nézve tesz jelentést, mely szerint csakis az előadók és a titkár nyernek némi csekély díjat ez ösz­­szegből (100—150 írtig.) A dologi kiadásokra fel­hozza, hogy eddigete már 200 hazai műemlék fog­laltatott a törzskönyvbe, melyet be is mu­tat a bizottságnak. Bemutatja továbbá az »ar­cheológiai értesítőt« és az »akadémiai archeológiai füzeteket.­ A jelentés szerint műemlékek fenntar­tására az utóbbi években 53.000 főt fordíttatott, melyeknek részletes kimutatását is felolvassa. A bizottság mindkét jelentést helyeslő tudo­másul veszi s az illető összegek e szerint fognak a költségvetésbe beállíttatni. Következik a honvédelmi minisz­térium költségvetésének tárgyalása. Előirány­zat 6.094,448 frt, 75-ben volt 6.258,836 frt. Molnár György előadó összehasonlításo­kat tesz a korábbi évek költségvetéseivel, melyek szerint a jelenlegi nagy megtakarításokat tüntet fel, de hiszi, hogy még ezenkívül is lehet némi megtaka­rításokat tenni, mi a miniszter erélyétől remélhető Sennyey a statusquo fentartásának hang­súlyozása mellett hiszi, hogy megtakarítások még mindig létesíthetők, így a központi igazgatásnál és főparancsnokságnál összehasonlítva a lajtkántáli­­val nagy, a kerületi parancsnokságoknál szintén nagy a személyzeti és kiadási arány a lajtkántálihoz képest. Szerinte az ország jelen körülményei között KÜLÖNFÉLÉK.. Magyarországban és Er­délyben összesen 2174 4332 2158 — Kitüntetés. Ő, felsége Eichberg Adolf nagy­kanizsai izraelita tanodai igazgatónak közel 50 évi sikeres működése elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta.­­ Az aradi gyászünnepély alkalmá­val a polgári iskolai ifjúság is részt akart venni, de az iskolaszéki elnök a »demonstratiot« az iskolaszék nevében — annak megkérdezése nélkül — határo­zottan eltiltotta s ismételt sürgetésre csak azt enged­te meg, hogy a templomban gyászdalt énekeljenek. Jó volna ezen elnöknek kissé a körmére koppantani. — A nemzeti zenedének legutóbbi vá­lasztmányi gyűlése egyhangúlag gr. Z­i­c­h­y Gé­zának elnökké való megválasztása mellett nyilat­kozott s küldöttség neveztetett ki, mely őt felkérte e tiszt elvállalására. A gr. megtisztelő felhívásnak en­gedett is. Az igazgatóválasztás későbbre halaszta­­tott. A tanári testület és Weisz Bernát indítványára a választmány legnagyobb része Bartay Ede meg­választását hozta javaslatba. Ez ügyben véglegesen a legközelebb tartandó közgyűlés fog határozni. Ha a zenedének sikerül Bartayt igazgatóul megnyerni, az minden tekintetben csak előnyére válnék, mert benne egy szakértelmes, buzgó és tevékeny igazgatót nyerne. — A budapesti kereskedelmi akadémiánál a vasúti szaktanfolyam novem­ber 3-án veszi kezdetét. A behratások október 20— 27-ig, a felvételi vizsgák 28—30-ig tartanak. Bő­vebb értesítést a kereskedelmi akadémia igazgatósá­ga ad. — Bismarck egykori tanára, Prof. Bonnel, a berlini nederféle gymnasium igazga­tója 38 évi szolgálat után oct. 1-én lépett nyugalomba. Ezen különben is ismert nevű tanférfiú Bismarck s két fiával együtt 1081 ifjút képezett ki »érett«-té. — A természettudományi köz­löny 4-ik octoberi füzete több érdekes apróbb köz­leményeken kívül a következő nagyobb czikkeket tartalmazza. Az élő fehérnyéről Balogh Kál­mántól. A sze gothárdi alagút S­z­i­­­y Jenőtől. Az emberi kézről Ecker A. után 5 ábrával. A könyv­kiadó vállalat új cyclusára, melyből az első mű Proc­tor után deczemberben fog megjelenni, eddig 1278 aláíró jelentkezett s köztök csak 75 egyesület és tár­sulat. Érdekes statistikai kimutatás van e füzetben a tagok számának szaporodásá­ról megyék szerint az 1875 jul. 15-ki helyzetet véve tekintetbe. Ezen összeállítás következő : Megyék betűrendben 1870-ben 1875-ben szaporodás Abauj 32 58 26 Arad 42 75 33 Árva 6 137 Bács 22 92 70 Baranya 57 84 27 Bars 28 53 25 Békés 17 57 40 Bereg 10 48 38 Bihar 68 90 22 Borsod 23 136 113 Budapest 569 852 283 Csanád 24 35 11 Csongrád 42 68 26 Erdélyben összesen 167 362 195 Esztergom 14 31 17 Fehér 70 124 54 Gömör 37 92 55 Győr 26 42 16 Hajdú-kerület6 17 11 Heves 92 142 50 Hont 24 63 29 Jászkun-kerület 60 106 46 Komárom 20 57 37 Kővár-vidék1 0 (-1) Közép-Szolnok1 11 10 Krassó3 7 4 Kraszna0 2 2 Liptó2 2 0 Marmaros 44 66 22 Mosony 10 58 48 Nógrád9 62 53 Nyitra 22 41 19 Pestm. (Budapest nélkül 115 234 119 Pozsony 46 62 16 Sáros 20 277 Somogy 24 60 36 Sopron8 19 11 Szabolcs 43 113 70 Szathmár 34 85 51 Szepes 16 35 19 Temes 15 29 14 Tolna 35 68 33 Torna1 2­­ 1 Torontál 27 66 39 Trencsén5 16 11 Turócz1 109 Ugocsa3 23 20 Ung 27 100 73 Vas 21 42 21 Veszprém 30 75 45 Zala 31 71 40 Zaránd6 1­1 Zemplén 79 163 84 Zólyom 9 37 28 Külföldön 36 58 22 BÉCSI TŐZSDE. October 11. A. Államadósság 10Orrt. Egységes járadék, jegyekben m­­íj.—nov. 5 pre. , . . febr.—aug. 5 pre. , ezüstben jan—jul. 5 prr . „ aprít—oct. 5 pre Sorsolással 1839-ból egész társj. p. p. , 1839-ból ötöd „ „ „ 1851-ból 250 lrta« 47,, , . 1860-ból 500 , 5%„ , . 1860-ból 100 , 6%, , , 1864-ból 100 ..... Comot járadékjegy 42 líra .... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% B. Földtehermentes. 100 frt p­­p* Csehországi 5%......................................... Bukovinai 5 „......................................... Gácsországi .............................................. Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát*tótországi 5%.............................. . 5%5,5, 5% 5. 5 %• Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5%.......................... Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%............................................. . 1867*diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönök. Duna szabályozási 5% 100 frtos • • Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . „ . 00 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10­0. 6% „ 1871-ki 3 mii. 5% .... „ 1873-iki 5.4 mii. 5% . . . „ szólódézsma-váltság 100 frtos Pest városi 6%......................................... Török vasúti 400 frank..................... . . 145 frank benz. . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frt és 120 frt befizetés Angol-magyar bank 200 frt, 40n/p • Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. 50 Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . Magyar ált. hitelint. 200 frt . . . . Pesti kereskedelmi bank 500 frt Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% . Franco-osztrák 100 frt • • • • • • Adva 70 05 70 0 74 05 74 0 173 146 10 104 80 111 80 117 134 25 23 25 130 — 100 80 75 87 75 95 81 50 98 75 »8 5' 95 50 94 50 99 50 79 94 60 80 50 80 — 81 40 80 25 104 80 101 5­0 79 75 79 — 75 75 39 75 104 80 207 26 106 — 69­ - 31 75 Tartva 70 l1 70 15 74 15 74 15 276 - 240 50 105 -- 112 - 117 5« 134 60 23 7­ 130 50 101 87 25 83 2 84 - 99 50 99 - 96 - 95 50 95 50 79 70 95 60 81 2 80 f.f. 81 65 80 71 106 102 80 79 76 40 105 — 207 206 700 32 Franco magyar 200 frt . . • • Haza életbiztosító és hitel 200 frt Magy. árt. municipalis 200 frt 40 . Nationalbank.................................... Unicbank 200 frt.......................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt.................... Albrechtpálya 200 frt.............................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p.................... Eperjes-tarnovi 200 frt............................. Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . * • Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. • • Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . Osztrák-északnyugati 200 frt ... . „ „ (Lit. B.) 200 frt . Rudolf pálya, 200 frt............................... I£lső erdélyi pálya 200 frt ezüst • • Állampálya 200 frt p. p........................... Déli pálya 200 frt ............................... Tiszai pálya 200 frt............................... Bécsi Tramway 200 frt......................... Magyar-gácsországi első pálya 200 frt „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . * keleti­ pálya 200 frt..................... „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt. .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sorsj. 5% . . „ 33 éves visszafizetés 5% . . Cseh jelzálogb. 5%............................... Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . . . „ o. é. 5°/0......................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/1% . „ földhitelintézeti 5'/1% .... „ kereskedelmi bank 23 év . . . jelzálogbank 5'/2%..................... G. Elsőbbségi kötvények* Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% . . . Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frt. Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p . . „ „ 300 frt e. 5% . . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt..................... „ „ 1862-iki............................... „ * 1869-iki............................... n „ 200 frtos.......................... Eperjestarnovi 300 frt.............................. Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. n n * 100 frt o. o. „ 100 ft 200 ft 200 , 300 I­. kib. . ft „ HI- „ . ft « VI. „ . . Kassa oderbergi 200 frt . . Lembergi-szern.-lassyi pálya 300 frt ezüst . •* n * I. kib. 1865 *» * ft ft II. ft 1867 ft it « ft HI. „ 1868 a a . ft IV. „ 1872 Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos ezüst 5% ezüst 1861 300 910 — 83 342 173 — 1715 -100 — 214 50 121 — 375 - 145 -126 75 276 — 107 -• 183 25 115 76 116 50 75 99 40 99 50 90 25 96 80 85 50 86 88 50 78 50 72 7 67 — 91 50 90 — 99 25 94 — 73 25 72 50 -------1 Osztrák­ Lloyd 5% • — — Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Rudolfpálya, 300 frt, 5%.............................. . 1869 ........................................ _ ft 1S72 ......................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst ... 4 A pampál­a 500 frank 3%......................... . 1867-iki 3 %............................ „ 200 frt 5%............................... Déli vasút Januar-juli­e april.—okt. „ 200 frt ez. „ 1875—1876 — 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gársországi 200 frt­­. Magy. északkeleti 300 frt. . Magyar keleti 300 frt . Magy. keleti II. kib. 300 frt . Magyar nyugati 200 frt . 923 — 88 20 124 — .344 174 1710 160 50 21 75 121 10­3 77 —[ 14 » 60 127 20 276 fi6' 10' 50 183 75' 117­­ 40 25 99 60, 96 95 85 75­ 86 80 89 50 79 50 73 25 68 — 92 90 25 3% 500 fr. . 3% 500 . . 5% • . . 6% 500 fr. . 6% 500 . . .... 5% 5% 5% 5% 5% 5% 5% I. Magánsorsjegyek* Hitelintézet 100 frt. . . Clary 40 frt p. p. . . . Dunagőzhajózási 100 frt p Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt ... Krakkói sorsjegy kölcsön Buda város köles. 40 frt Pálffy 40 frt p. p. . . . Rudolf-alapitvány 10 frt . Salm 40 frt p. p. . . • Salzburgi dissorss. 20 frt St. Genois 40 frt. p. p. . Stanislau városi 20 frt . Triest város 100 p. p. • . . 00 p. p. . Waldstein 20 frt p. p. . Windisch­grittz 20 frt • P-20 frt Váltók (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi . . Augsburgra 100 bir. márk délnémet Berlin 100 bir. márk......................... Boroszló 100 bir. márk.................... Brüssel 100 frs.................................... Frankfurti 100 bir. márk délnémet . Hamburgra 100 b. márk....................... Londonra 10 font sterling . . • • Lyonia 100 frank............................... Milano 100 lira..................................... Marseille 100 frank......................... Müncheni 100 frank .••••• ____Paria 100 frank ................................... ' 99 75 ' Pétervár, 100 rubel •••••• 91 50 Zürich 100 frank.............................. . 3'/,% . 6% . 6'Vo . 6*/o . 4% • 6'/tVo . 5% • Vt% • 47(1 • 5% • 4% 6%%­­ 4°/o • 6Vo •4'/,% 93 —. Pénzek árfolyama. 95 75 94 74 2 78 75 82 50 7­5 — 69 fo Cs. arany......................... 20 fokon arany..................... Orosz imperiale . • • Mária-Terézia-tallér • • Ezüst. Egyleti tallér.................... Porosz pénztári utalvány 92 -10 f1 75 71 — 142 — 139 60 108 — 105 — 105 -90 — 224 - 230 - 82 60 72 75 69 — 64 30 76 — 163 16 25 7 94 — 10­4­ 12 -14 75 26 2­2b 25 13 2 36 15 75 27 25 15 25 110 b 5620 2 23 25 93 50 93 10 54 80 64 86 1­2 30 44 40 5­­3 8 97 102 30 1 66­ 93 84 75 82 hl 75 71 50 142 10 105 2 l‘)ft 50 90 25 82 75 73 — 69 50 04 66! 163 76 ?5 95 10 80 13­­ 15’ 26 70 25 75 13 75 36 50 16 26 »7 75. 1 5 75 1.1 50 51 20 75 23 15 9'. 60 93 80 54 90 64 95 112 4 44 4 0, fi 33'° 8 9,50 102 40 1 67-o, T a n ü g­y. — A fővárosi népiskolák nö­vendékei az uj tanévben oly nagy mérvben megsza­porodtak, hogy a legtöbb kerületben új parallelisko­lákat nyitottak, a diófantezában pedig egy fiú­ s há­rom leányosztályból álló iskola állíttatott fel. Egye­dül a czukorutczában szüntetett meg egy s a mester­­utczában két leányiskola, főkép a Ranolderféle uj tanintézet megnyitása következtében, hol a leányok tandíj nélkül vétetnek fel. Az osztályszaporodás az uj tanévben mintegy 20-at fog kitenni. — »A keresztény hitrendszer« czim alatt a gymnasium és reáltanodák négy alsó osztá­lyaira négy kötetes hittant irt M­o­g­á­l­l János Nagyváradon. Egy-egy kötet árt 60 kr. Nogáll pae­­dagogiai neve folytán csodálkoznunk kell rajta, hogy ily az iskolákban tankönyv gyanánt úgy terjedelme, mint beosztása s módszere folytán teljesen használ­­hatlan művet irt, mely inkább kézikönyv gyanánt volna használható. Már az első füzet dogmatikai fejtegetései teljesen felülmúlják nem a 9—10, de a 15 éves gyermek értelmi körét is. A tartalomról s dogmatikai nézetekről mi természetesen nem szólha­tunk, azonban hogy tanférfiú paedagogiai szempont­ból ily silány művet írjon,azon valóban csodálkozunk. A „HON® magántársürgönyei. Athén, October 12.Grivas képviselő igazolása alkalmával az ellenzék állhatatosan azt követelte, hogy enquête-bizottság küldessék ki. Tricoupis azért beadta lemondását, megígérte, hogy számadást te­­end, de ideiglenesen, a kamara megalakultáig mi­niszter marad. Madrid, October 12. A »Gaceta« szerint 560 carlista — nem bírván Don Carlos parancsát telje­síteni és Navarrán átvonulni — franczia területre lépett át. Turin, oct. 12. A fonat-számozási 3­­k nem­zetközi congresust ma nyitotta meg finali keresk. miniszter ; jelen voltak Aosta és Carignan herczegek. Elnöknek Pacher Gusztáv (Bécs) alelnököknek Can­­toni (Milánó) Zasagno (Turin) Müllerdorf (Wenders) és Grothe (Berlin) választottak. Milánó, October 12. A német császár tisztele­tére következő ünnepélyeket fognak rendezni: odt. 18-án ünnepélyes fogadás, családi étkezés, a székes templom kivilágítása, 19-én nagy csapat szemle, foga­dás a királyi lakban, díszebéd, terek és paloták ki­világítása, díszelőadás a színházban , 20-án vadászat Monzában, este díszelőadás a színházban; 21-én a város nevezetességeinek megtekintése, udvari bál; 22. kirándulás a Como-tavon , este elutazás. Bécs, oct. 13. (Megnyitás.) Hitelrészvény 208.10. Angol-Magyar—.—. M. hitelrészv. 208.— Lombard —.—. Municipalbank —.—. Általános épitő­bank —. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleond’or —.—. Magyar földhitel 75.—. Angol-osztrák 105.25. Franco-Magyar 103.70. Al­­lamvasp. —.—. Uniobank 87.60. Angol épitőbank 8160-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Bécs, oct. 13. (Előbörze.) Hitelrészvény 207. 90.—. Angol-Magyar —.—. Magyar hitelrészv. 207. 80. Lombard 106.60. Municipalbank —. —. Által. épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleon d’or —.—. Magyar földhitel 61.—. Angol-osztrák 104.90. Franco-Magyar —.—. Ál­­lamvasp. 276.—. Unio­bank 88.10. Angol épitő­bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente Frankfurt, oct. 12. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsié 179.72. Osztr. bankrészv. 829.—, 1860-diki 116.7­ s,— Papirjáradék 63.75, — Lombard 91.60, — Magyar sorsj. 173.—, osztr. hitelrészv. 179.50 — osztrák államvasp. részvény 244.50, 1864-diki 306.20, — ezüstjáradék 66.7­,6) — Galicziai 186.75, — győr-gráczi —.—. Berlin, oct 12. (Zárlat.) G­alicziai 94 50 tallér. Lombard 184 60 b. m. Ezüstlöv. 66.30 tallér, 1860-ki 116 28 tallér. Bécs 177.50 b. márk Romá­niai 31.09 tallér. Állam vaspálya 487.— b. márk. Papirjövedék 62 80 tallér. Hitelsorsjegyek —.—, 1864-ki 305.20. b. márk. Hitelrészvények 360.50 b. márk. Magy. sorsjegy 174.90. Hamburg, oct. 12. Búza 201.—, 203.— rozs 141.—, 145.—, olaj 66—, 66—, 67*/s, szesz 37 —, 38-, 38 Boroszló, oct. 12. Búza 21.80, rozs 16, 60, zab 17.60, olaj 62.50, april 62.50, szesz 44 70. 55.50, 55 50. 1839. évi Roth­sch­ild-sorsjegyek. Még csak három húzás. A ki egy 1839. évi Rothschild-sorsjegynek decem­ber 1-jén kihúzandó sorozatszámának biztos birtokába akar jutni, az egy 5-ödrész sorsjegynek 170 ft­tál számított árá­ra 30 frt foglalót küldjön be hozzánk; a hátralevő összeg lefizetése mellett azután kiadjuk a kihúzott sorsjegyet, melynek száma martius 1-jén okvetlenül nyeremény­nyel fog kihúzatni. Az összes nyeremények meghaladják a nyolcz millió forintot. — ígérvények 1839. évi ötöd­­sorsjegyekre 10 ftjával és bélyeggel, csak készpénz bekül­dése mellett kaphatók Nyitrai és társánál, Bécsben, Wipp­­linger-Strasse 45. 1621 * Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épü­let 7. sz. 1875. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A keleti marhavész állásáról folyó évi október hó 9-ig terjedő hivatalos jelentések sze­rint : Magyarország úgyszintén Horvát-Szlavonor­­szág területe vészmentes. A határőrvidéken , az uj­­gradiskai határkerület Ujgradiska, Orubika, Petro­­vosello, Kovacevac és Vrbje községében. Az osztrák tartományokban Bukovinában a novosiellitzai, Gal­­licziában a skálai vesztegintézetben uralt.­­ A kamatozó pénztári jegyeknek 1875. szept. havi forgalmáról szóló kimutatás szerint az 1875. év aug. havi maradvány tett 114 db 100 és 2303 db 1000 frtost 2,314,400 frt értékben; szept. hóban kibocsáttatott 24 db 100 frtos és 32 db 1000 frtos 34,000 frt értékben, szept. hóban beváltatott 11 db 1üu frtos és 22 db 1000 frtos 23,100 frt érték­ben ; maradt tehát forgalomban 127 db 100 és 2313 db 1000 frtos 2,325,700 frt értékben. — Vásárengedély. A földművelés-, ipar-és kereskedelemügyi m. kir. miniszter 22578. sz. a. kelt rendeletével Győr megyében kebelezett P­e­é­r községnek megengedte, hogy ott évenként a május 15-ét és november 15-ét megelőző hétfői és keddi napokon két orsz. vásárt tarthasson, mi ezen­nel közhirré tétetik.­­ A magyar waggon-gyár, mely tudvalevőleg a franco-magyar bank tulajdonát ké­pezi, ama 400 waggont, melyeket ezelőtt csak kölcsön képen adott át a m. északkeleti vasútnak, most annak végleg eladta, és pedig átlag 1500 frtért; az eladási ár 60 ezer írtra rúg. A nevezett bank egészben csak egy millió forintot ruházott be a vagyongyári vállal­kozásba.­­ A takarék, és hitelegylet, mint a »N. P. J.« hallja, a volt bútorgyári épülete­ket az üllői után Gregersennek adta bérbe, ki azt gőzerővel dolgozó asztalotüzletére fogja felhasználni. A nevezett pénzintézet által ezen épületekbe befekte­tett tőke ez által kellően fog kamatozni. Felelős szerkesztő: Jókai Mór, Iogiztér.

Next