A Hon, 1876. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1876-05-30 / 124. szám

váczi-ut 11. sz. a. három emeletes házra. Tolnay Gá­bornak, VI. k. Rózsa-utcza 15. sz. a. két emeletes házra. Wagner Jánosnak, IV. k. Ország-utoa 572/19. sz. a. négyemeletes házra. Szenoner Istvánnak, VI. k. Vörösmarty-utcza 867. sz. a. egyemeletes házra. Lang Józsefnek, III. k. Ország-utoa 482. sz. a. tol­dalék épületre. Lencz Ferencznek, III. k. fő-utcza 19/20. sz. a. földszintes házra, Wirker testvéreknek, l. k. fehérvári utcn 22. sz. a. átalakításra. — A magyarországi néptanítók 11-d­ik egyetemes gyűlésének 50 - es bizottága múlt évi megállapodása értelmében f. é. junius hó 4. és 5-ik napján tartja meg ez évi gyűlését Budapes­ten a »Népnevelők pesti egyesületet és a »Budapesti tantestület« közös helyiségében. (Belváros, IV. ker. czukor-utczai leányiskola.) A gyűlés tárgyai. 1. A 15-ös albizottság jelentése. — 2. Az Eötvös-alap­­gyüjtő központi bizottság jelentése. — 3. A III-dik egyetemes tanító-gyülés idejének és helyének megál­lapítása. — 4. A III dik egyetemes gyűlés tárgyai­nak megállapítása, illetőleg a már megállapítottak­hoz nehány újabbaknak kitűzése; nevezetesen : a) Az »Arad-vidéki tanító-egyesület« indítványa a val­lás­oktatás ügyében, b) A »Vértesaljai tanitó-egye­­sület« indítványa a paedagogiai társulat létesítése tárgyában, c) A százas bizottságra vonatkozó javas­lat. — 5. Emericzy Géza tér által készített tanterv ügyében való intézkedés. — 6. Szabó Endre által készített, a népiskolai kézi munka oktatásra vonat­kozó munkálat tárgyalása. Az ötvenes bizottság gyű­lése nyilvános. Előértekezletre a tagok jan. 4 dikén reggel 8 órakor gyűlnek egybe. A gyűlés 9 órakor veszi kezdetét. — Sir Charles Lyell, a múlt évben el­hunyt nagy angol tudós emlékezetét ülte meg tegnap a m. tud. akademie. Az emlékbeszédet a geológia nagy mestere fölött P­u­l­s­z­k­y Ferencz tartá, nem száraz életrajzi adatokat s tudományos fejtegetése­ket mondva el, hanem mintegy tárczaszereün szen­telve nehány kegyeletes szót emlékének. Különösen kiemelte értekező az angol nemzet azon dicséretre méltó eljárását, hogy a tudósok iránt nagy kegyelet­tel viseltetik. Elmondá továbbá, hogy Lyell kezdet­ben jogász volt s csak Buckland geológiai előadásai vezették az igaz útra, melyet egész életén át megtar­tott. Nagymérvű utazásain kívül különösen kitűnő erős logikája képesítette őt a nagy haladásra. Őszintesége oly nagy volt,«hogy belátván az igazságot előbbi né­zetei’ellenében, Darwin leghűbb követői közé tarto­zott, sőt ennek ismert elméletét épen az ő műve az ember régiségétől szilárdította meg legjobban. Két nagy műve a geológia elemi s elveiről fordulópontot adott a geológiának, sőt az összes természet­tudomá­nyoknak, a­mennyiben határozottan a kifejlődési el­méletet fogadta el alapul, kimutatván, hogy a jelen­legi természeti­­ erők — természetesen hosszú idő alatt — teljesen elégségesek voltak a föld életének úgynevezett forradalmait előidézni. Pulszky őt, mint a magyarok lelkes barátját ismerte meg, ki még az­után is őszinte barátja volt a számüzötteknek s áta­­lában^. hazánknak, midőn­­ a közvélemény már elfe­ledkezett rólunk. Élete nyugodt s boldog volt, derék neje osztozott vele a tudományos kutatásokban is s a férfihoz, kit az élet tövisei alig érintettek, a halál is gyöngéden közelitett, hogy egy egész nemzet, sőt a tudományos világ őszinte, s — mi csaknem párat­lan — ellenhangoktól meg nem zavart részvéte között helyezék el hült tetemét Albion nagyhírű Pantheo­­nába, a Westminsterbe, hova nem jut el az ér­demtelen. Pulszky előadását a közönség zajos éljen­zéssel kísérte. Maga az előadás tudtunkkal az »Élet­képekében fog megjelenni. — Balesetek. Béla János napszámos a Deák- és váczi-utcza sarkán épülő ház első emele­téről saját vigyázatlansága folytán leesett s súlyosan megsebesülve kórházba, szállíttatott. — Lódi Gyula napszámos, győri szül. 30 éves, nős s 4 gyermek atyja a sugárúton épülő, az állam tulajdonát képező ház II-ik emeletéről leesvén, életveszélyesen megsebesült, gyógyítás végett kórházba szállíttatott. — Nagy Kállóban!! Azon minden mér­téket meghaladó bűnös közönynek, melyet némely vidéki városnak úgynevezett­­ »nevelő«- intézete a nemzeti nevelés iránt tanúsít, ritka példáját mutatja a következő hirdetés, melyet a »Népnevelők lapjá«­­nak legutóbbi számában olvasunk. Bizonyos S­z­a­t­h­­máry Endre,­egy kisdedóvodával összekap­csolt leányn­evelő intézet tulajdonosa, N.-Kál­lóban Szabo­lcsvármegyében, intézetéhez egy neve­lőnőt akar fogadni. »Megkívántatok a folyamodótól: a német nyelv tökéletes tudása, a női kézimunkában való jártasság s hogy legalább némileg magyarul is t­u­dj­o­n.« Valjon hány apa van Nagy-Kállónak 6000 magyar lakosa közt, a ki a kitömni való csodabogárnak nevelő-intézetébe járatja gyermekét ? — A fővárosi közgyűlésnek t­á­r­g­y­a­i. A május 31-én tartandó rendes közgyű­­­lésnek főbb tárgyai ezek: Az állami és községi tiszt­viselőknek községi adóval leendő megadóztatása. — Elemi néptanítói és ifjúsági könyvtárak létesítése. — A nazarénusok anyakönyvi nyilvántartása. — Indít­vány : József nádor születési százados évfordulójának megünnepelése iránt. — A nemzetközi statisztikai congressus tagjainak fogadása czéljából szükséglen­­dő költség megszavazása. — A fővárosi szervezet átvizsgálása és az ügykezelés egyszerűsítése. — Elő­terjesztés a főváros területén építendő kórházaknak tárgyában. — Állandó tornacsarnok felállí­tását tervezi a budapesti tornaegyesület, mert jelen­legi helyisége, melyet a főváros ingyen engedett át neki, szűk és egészségtelen. Az építésre az egyesület sorsjáték rendezéssel akar pénzt gyűjteni, erre nézve a pénzügyminiszter már meg is adta az engedélyt. A bemutatott terv szerint 150,000 db. 50 kres sorsjegy fog kibocsáttatni, 610 db arany- és ezüstnyeremény­­tárg­gyal, melyeknek összes értéke 10,000 frt. A tor­nacsarnok építésére 24000 frtra van szükség, nem számítva a telket, melyet a főváros valószínűleg in­gyen fog átengedni. Az egyesület tegnapi rendkívüli közgyűlése a sorsjáték tervét egyhangúlag hagyta helyben. — Halálozások. Pálffy Albert jeles írónk és publicistánkat visszavonultságában fájdal­mas csapás érte. Reményteljes fia, László egy meghűlés következtében tegnapelőtt 17 éves korában meghalt. Temetése ma délután lesz 5 órakor a Sán­­dor­ utcza 26. sz. alatti lakásról. — R­ó­t­h Jakab János nyugalmazott honvédszázados folyó hó 28-án meghalt. — Öngyilkosság. Gyarmati József Fehérmegye lovasberényi születésű 32 éves gyári munkás, tegnap reggel II-ik két­ országút 86. sz. alatti lakásán késsel átvágta torkát és meghalt. Gyar­mati a gyárból, hat az előtt dolgozott, el­bocsáttatván, valószínűleg kenyérkereset hiánya vitte ezen kétség­­beesett lépésre, s hatással utasítá vissza. — Az ülés végén — fél kettő után — Simonyi Ernő nyújtott be interpellációt a kassa-oderbergi vasút holnaputáni­ közgyűlése tár­gyában. Az ülés háromnegyed 2-kor ért véget. Li­g­újabb: A képviselőház ülésén Paczolay János után — kinek beszédét részben még fentebbi tudósításunk is­merteti — Borlea beszélt a javaslat ellen. Utána Tisza Kálmán egy sikerült rögtönzésben szedte szét Paczolay előző beszédét ; Borle támadásait röviden A „Hon“ magántáv sürgönyei. Konstantinápoly, máj 30 (Hivata­los.) A lakosság egyhangú óhaja folytán Abdul Aziz szultán a tróntól megúsz­tatott , mint trónörökös Murád szultán­ná proklamáltatott. Versailles, május 29. A kamra megsemmisí­tette Lungenek, Chambord gróf sógorának megválasztatását. — A külügyminiszter felelt Na­­buet kérdésére az egyptomi pénzügyek tárgyában, előadta ezek általános helyzetét s azt mondá : O Egyptomban is, mint máshol az egyetértést és össze­tartást tanácsolja Bízunk abban, hogy a világbékére oly szükséges egyetértés mindenütt létrejöjjön. (Élénk tetszés.) London, május 29. Búza szilárd, zsákos liszt 1, hordós liszt */., zab V. sh. drágább. Olaj helyben 34’/,. Szállított búza 323.47, árpa 166.08, zab 202.46. Pécs , május 30. (Megnyitás.) Hitelrészvény 129.20. Angol-Magyar­—.— M. hitelrészv. 111.’/, Lombard 74 1js. Municipalbank —.—. Általános Épitő­bank—. —. Magyar sorsjegy 1864-es —.—. Napoleon d’or 962 1/2­ Magyar földhitel 44.—. Angol-osztrák 62.80. Pranco-Magyar —.—. Ál­­lamvasp. 259 »/.• Iniobank 61.V*. Angol építő-bank 1860-as —.—-. Bécs, május 30 (Előbörze.) Hitelrészvény 129. 10. Magy. földhitel 431/,. Ang.-Magyar-----. An­gol-osztrák 62— Magyar hitelrészv. 110.-----. Franco-Magyar —.—.Lombard 74’/4 Alamvasp. 252.—. Municipalbank —.— Unic­ bank 54.’/,. Által, épitőbank —.—. Angol épitőbank Magyar sorsjegy —.—­. 149—.—. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleon d’or 972.—. Rente Frankfurt, május 29. (Kezdet.) Vál­tóáll. Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1880-ra —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 63.—. Magyar sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészv. 10 >.—. Osztrák államvasp. részvény 211.—. 1864-es —.—. Évjáruléki ezüst —. Galiccisi —.—. Győr-gráczi KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Országos magyar iparegyesület, Budapest, május 28. Az országos magyar iparegyesület ma tarta évi rendes közgyűlését a régi városház tanácstermeiben. Az ülést Tisza László el­nök nyitá meg egy hosszabb s többszöri éljenzéssel félbeszakított beszéddel, melyben elmondá, hogy ifjú korától fogva lelkes buzgalommal viseltetett a hazai ipar előmozdítása iránt, maga is remekelés után fel­szabadult asztalos, s ezért az iparos társai részéről nyilvánult azon kitüntetést, mel­lyel őt az országos iparegyesület elnökévé választék, hálás köszönettel fogadta s ezt csak most van alkalma a közgyűlésnek megköszönni. Előbb inkább a mezőgazdasági ipar te­rén volt elfoglalva, de most mint ezen egyesület el­nöke, a tőle telhetőt meg­tenni mindenkor kész a magyar iparnak egészben való előmozdítására. Az egyesület igazgatója által előterjesztett évi jelentésből közöljük e következőket : A múlt közgyűlés óta lefolyt év a hazai ipar évkönyveiben mint egyik legszomorúbb emlékezetű év lend feljegyezve Az 1873-ban világszerte megin­dult pangás és ipari hanyatlás fokról-fokra mélyebb­re sülyesztette iparunk keresetképességét, a­nélkül, hogy a javulás előjelei mutatkoztak volna, s így a le­­nyomottság közepette a közel javulás reménye sem hatott enyhítőleg az üzleti viszonyokra és buzdítólag a kezdeményező és vállalkozási szellemre. Ezen körülmények súlya egyesületünk viszo­nyaira is kihatott. Az átalános üzleti pangás és sú­lyos pénzviszonyok két irányban éreztették hatásu­kat az egyesületre : egyfelől abban, hogy a tagok közül többen nem voltak azon helyzetben, hogy tag­sági kötelezettségüknek megfelelhettek volna, s a tagok sorából töröltetni kívántak, a mi összeköttetés­ben azon körülmén­nyel, hogy az említett viszonyok között az egyesület terjesztésére irányzott mozgalmat sikeresen folytatni nem lehetett, a tagok számának apadását vonta maga után , másfelől abban, hogy az átalános lehangoltság a lendületes működést is meg­bénította, és az oly kezdeményezéseket kizárta, me­lyek bármily tekintetben vállalkozás színében tűntek volna fel, vagy a tagok és a nagy­közönség részéről bizonyos áldozatkészséget tételeztek volna fel. Még egy körülményt kell itt megérintenünk. Az 1872. év végével letelvén a tagsági kötelezettség­nek első hat évi ciklusa, ezen év végével majdnem 1500 rendes tag tagsága ért véget.­­ Az 1873-ban beállt pénzügyi válság és ipari pangás tehát annál súlyosabban hatott az egyesület anyagi viszonyaira, a mennyiben az 1873., 1874. és 1875-ik évek folya­mában kiderült, hogy az egyesület még azon tagjai közül is többeket elveszített, kiknek támogatására és közreműködésére 1873. év elején számíthatni vélt azon alapszabályi pont értelmében, miszerint azon tagok, kik a hat évi ciklus lejárta előtt kilépésüket be nem jelentik, uj hat évre tagoknak tekintetnek. Ezen körülmény, valamint az, hogy a kintmaradt tetemes tagdijhátralékok folytán már az 1873. és 1874-dik évek is jelentékeny hián­nyal végződtek, arra utalta az igazgatóságot, hogy az 1875-iki költ­ségvetés kiadási tételeinek minden lehetséges meg­szorításával erélyesen törekedjék az egyensúly hely­reállítására s minden nélkülözhető vagy elhalasztha­tó kiadást mellőzzön. E megszorításnak is bénítólag kellett hatni az egyesület működésének azon ágaira, melyek nagyobb kiadásokkal járnak. Végül azon szerencsétlenség is érte az egye­sületet a lefolyt évben, hogy az egyesület bizalmát bíró pénztárnok a fenállott ellenőrzési rendszabályok daczára az egyesület vagyonán tetemes­ sikkasztást és csalást követett el, s noha az igazgatóság részé­ről minden lépés megtétetett az elsajátított vagyon visszaszerzésére, mégis ma még az elsajátítot vagyon nagy része el van vonva az egyesület rendelkezhetése alól. Noha mindezen most elsorolt kedvezőtlen vi­szonyok bénítólag hatottak az egyesület tevékeny­ségére,­­ az egyesületet vezető közegeit, valamint a rendelkezésére álló munkaerőket nagyobb mérték­ben oly irányban is vették igénybe, mely az egyesü­let működésében látható eredményt nem mutat, mindazonáltal az egyesület minden irányban lehető­leg megfelelni igyekezett feladatainak, működési te­rét tágítani, szervezetét kifejteni és hatályosabbá ten­ni s az általa már előbb elfoglalt téren megállani igyekezett. Az ügykezelési adatok szerint az igazgatósági határozatok száma 368, az ügydarabok száma 1096 volt. A szakosztályok működéséről részletesen szól a jelentés. A jelentésnek erre vonatkozó főbb adatai az időről időre hozott tudósításainkban találhatók, úgy­szintén mind az, mit a jelentés, mint a gyűjte­mény és iparmúzeum, ipariskolák, kiállítások, gya­korlati iparűzés emelése, iparérmek előmozditása stb. czimek alatt tartalmaz. Az egyesület pénzügyi eredményei a múlt év­hez viszonyítva s eltekintve az iparmuzeumi telek és leltár értékétől e következő: 1874. decz. 31. Alapitványi tőke 43.960.51 Forgó tőke Régi iparegyesületi va­2,951.04 gyonérték Az egyesület birtoká­19.869­3- ban levő, de külön rendeltetéssel biró összegek vagy füg­gő tétel Állandó közmükiáll. és 150.29 iparmuz. készpénze (adóssága) 659.25 Egyesületi iparmuzeumi alap 225.60 1875. decz. 31. 44,360.51­1,103.43 19,869.39 97,50 196.29 225.60 Összesen 66,497.58 65,852.72 A felebbi különbözet magyarázatára nézve megjegyzendőnek véljük, így szól a jelentés, hogy a forgó tőke csökkenése annak tulajdonítandó, hogy a múlt években biztosabbnak felvett tagdíjhátralékok­ból, épen a közbejött rész évek folytán jónak láttunk nagyobb leírásokat eszközölni, összesen 2100 frttal. De ettől eltekintve, kötelességünknek tartjuk e he­lyen megemlíteni, hogy az egyesület vagyonának azon tétele, mely a mérlegben Sávoldi Ignácz tartozása­­kép van kitüntetve és a melyben az iparegyesület mint ilyen 14,710 frt 40 krral, az ipartanodák alapja pedig 1992 írttal vesz részt, függő illetőleg kétes kö­vetelésnek tekintendő, a­mennyiben ezek azon össze­gek, melyekkel Sávoldt az általa elkövetett sikkasz­tás és csalás következtében a fenyítő törvényszék ál­tal kimondott marasztalás alapján a múlt évi zárlat napján könyveinkben megterhelve volt. A Sávold-féle ügyre vonatkozólag felolvasta­tott a képviselő bizottság jelentése, melyből kiderül, hogy mint elnök megnyitó beszédében is jelenté az egyesület közegeit ez ügyben semminő mulasztás vagy szabályellenes intézkedés nem terheli, hanem a sikkasztás csakis a fenálló régi pénzkezelési szabá­lyoknak az ellenőrzés tekintetében tapasztalt hiá­nyossága foly­tán volt lehetséges; miért is a képvise­lő bizottság új pénzkezelési szabályokat készít,hogy ha­sonló szerencsétlenség jövőre ne érhesse az egyesületet. Az 1875-iki bevételek és kiadások mérlegéről ezt mondja a jelentés: Egészben véve a bevételek és kiadások mérlege következő : Bevét Kiadás egyesületiek 12,149.42 13,014.79 áll. kézmük. 2,006.44 1,810.15 ipartanodai 14,004.68 8,371.61 Az egyesületi hiány, mel­lyel egyébiránt az egyesületnek 18 í5. Többlet Hiány — 865.27 196.29 — .— 5,933.07 — szemben állanak évről kinmaradt biztosabb kamat és tagdíjkövetelései, összesen mint­egy 2000 írttal, az egyesület átalános pénztárából fe­deztetett. Az 1876-iki költségvetés a bevételeket és ki­adásokat egyensúlyban tünteti fel, úgyhogy defic­it nincs. Az összesítés mind a bevételnél mind a ki­adásnál a következő számokat eredményezi (elhagyva a krokat) Összesen 36,221 frt 36,221 frt. Ezen csak főbb adataiban itt feltüntetett bud­get a közgyűlésen pontonkint felolvastatott s azt minden észrevétel nélkül elfogadta a közgyűlés. Az egyesület netto budgetje kerek összegben 12,000 frt, mert a bevételül előirányzott tagdíjak és kamatok­ból az év végéig be nem hajtható s mint hátralék kin­­maradó összeg a kiadásokra is fölvétetetett. Ha a bekivánható jövedelemből 12,000 írtnál több folyna be, a felesleg az előbbeni években tett előlegezésekre való tekintettel tőkésitendő lenne. Következett a diszérmek kiosztása: diszérmet kapott 15 egyén, munkásérmet (ezüstben) 12, bronz­ban 6 egyén, többnyire derék fiatal munkások Következett a választás. Alelnökké egyhangúlag s közfelkiáltással dr. Szabóky Adolf választatott. A képviselő bizottságba beválasztatott a kör. 11 tag, Dépold József, Kun Gyula, dr. Matlekovics Sándor, Mudrony Pál, Nerhaft Antal, Ottenreitter Lőrincz, Thék Endre, Yolny József, Fromm Antal, Kölber Egyesületi előirányzat Állandó közműkiállitási előirányzat Ipariskolai előirányzat Bevétel 19,492 frt 1,196 » 15,533 » Kiadás: 19,492 frt. 1,196 » 15,533 » ■SS" Prohászka Ferencz; számvizsgálókká Oppodi A., Adler K. és Fáik Zs. választottak. — Megemlítjük még, hogy a választás folyama alatt egy erdélyi gyá­ros, Ludwig, egy az iparosok részére felveendő na­gyobb kölcsönre nézve tett indítványt. Szóló utasítta­­tott, hogy indítványát az igazgatósághoz, illetve az illető szakosztályhoz nyújtsa be, miután e kérdés vi­tatása a jelen közgyűlés tárgyát nem képezheti. A kassa-oderbergi vasút. A kassa-oderbergi vasút igazgatósága beküldte hozzánk évi jelentését, mely a f. évi jan. 1-én tartan­dó közgyűlés elé fog terjesztetni. A jelentésből ki­emeljük e következő főbb pontokat: A társulat be­vételei a lefolyt évben 3,032,802 frtot, ellenben 1874- ben 2,734,888 frtot tettek , a­mi 297,915 vagyis 11 százalék növekedésnek felel meg. A tisztán üzleti kiadások 1875-ben 2,037,294 frtot, a rendkívüliek 167,206 frtot, együtt 2,204,501 frtot tettek, 1874 ben az összes kiadások 1.977,121 frtra rúgtak, a költség­­növekedés tehát szintén 11 százalék. Az üzleti fölös­leg 828,302 frt, 1874-ben volt 757,766 frt, úgy hogy ez idén az állami biztosítékból 70,436 frttal keveseb­bet vesz a társulat igénybe ; de még most is csak 27.5 “/o-át az államilag biztosított összegnek fedezi az üzleti nyereség. A magyar vonalra nézve 1874. vé­géig 7,327,553 frtot kapott a társulat állami bizto­síték fejében, 1875-re 1,765,000 frtot, s még 846,171 frt követelése van s az osztrák vonalra nézve a köve­telés 522,572 frt. A kártalanítás kérdésének megol­dására nézve az igazgatóság ezeket indítványozza : »1. A közgyűlés azon szerződést, mely egyfe­lől a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi magyar kir. miniszterek, s másfelől a kassa-oderbergi vasuttársulat igazgatótanácsa közt, a nevezett vasút engedélyezéséből és építéséből felmerült kölcsönös igények kiegyenlítése iránt, a közgyűlés jóváhagyá­sának és a törvényhozás szentesítésének fenntartásá­val, 1876. évi aprl 8-ik napján Budapesten kötte­tett, s melynek szövege a jelen közgyűlés jegyzőköny­­véhez csatoltatik, helybenhagyja« ; »2. a közgyűlés ezen szerződés végrehajtásával megbízza az újon választandó igazgatóságot és ennek az ezen ügylethez szükséges meghatalmazást ezennel megadja«; »3. a közgyűlés felhatalmazza az újon válasz­tandó igazgatóságot nevezetesen arra is, hogy az 1-ső számú határozattal jóváhagyott szerződésben nyúj­tott külön állambiztosítás alapján névértékben arányban 6.828.000 osztr. értékű forintról szóló el­sőbbségi kölcsönt vegyen föl, s ezen kölcsön iránt a zálogjogot a már kibocsátott elsőbbségi kötvények birtokosait megillető jogok fentartásával a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasuttársulat pályavonalaira bekebeleztethesse.* »4. A közgyűlés a most hozott határozat által jóváhagyott szerződés folyományaként elhatározza, hogy 1876. évi július 1-től kezdve részvények bizto­sított tiszta jövedelme 4 °­ C-kal, vagyis részvényen­­kint és félévenkint osztv. ért. 4 ezüst forinttal fizet­tessék.« Továbbá az eperjestarnovi vasút magyarorszá­gi részének megszerzése iránt javasolja, miszerint »A közgyűlés azon szerződést jóváhagyja, mely a közmunka- és közlekedési, valamint a pénzügyi ma­gyar kir. miniszterek hozzájárulásával, egyfelől a cs. kir. szab. kassa-oderbergi vasuttársulat igazgató­­tanácsa, másfelől az eperjes-tarnovi magyarországi részvasut igazgató­tanácsa közt a nevezett két vasút egyesítése iránt, a közgyűlések jóváhagyásának és a törvényhozás szentesítésének föntartása mellett Bu­dapesten 1876. ápril 8-án köttetett s melynek szöve­ge a jelen közgyűlés jegyzőkönyvéhez hozzácsatol­­tatik.« S ugyanez ügyre vonatkozólag inditványozza, miszerint »A közgyűlés elhatározza s az újon választandó igazgatóságot meghatalmazza és megbízza, hogy a beruházási függő adósság fedezetlenül maradt ka­matkülönbözetének, az arany- és ezüsttárfolyamok közt eddig felmerült különbözetnek, a szelvény-be­váltásért tartozó províziónak, az államelőlegek el­késve eszközölt utalványozása folytán felmerült ka­matoknak és a késedelmes utalványozásokból eredő ágió-különbözetnek, a két állam kincstárai által való rendezését ezen közgyűlés elé terjesztett saját jelen­tése értelmében szorgalmazza; a felsorolt hiányza­toknak ez után el nem érhető fedezésére pedig az eperjes - tarnówi magyarosztági részvasuttal kötött egyesülési szerződés 3. §. e) pontja értelmében ala­kítandó tartalék alapján saját belátása szerint meg­felelő pénzügyi műveletet, esetleg elsőbbségi kötvé­nyek kibocsátásával vigyen keresztül.« — A magyar vaspiacz május hóban (A m. vaspiacz központi irodájának értesitése.) Az átalános nyomott árak a külföldön és a tartós munka­­hiány, különösen a szerkezeti és gépezeti szakban, vaspiaczunkra nézve is bírta befolyással. Vasgyáraink legtöbbnyire egy kis apadást mutatnak ki. Elárusitá­­­sunk nagyobb részt a magya­r finomitó gyárakra volt szorulva. Egyes csehországi gyárak egyesitett eljárása, a vasárakat felemelni, alkalmat nyújthat, kü­lönben élénk összeköttetéseinket oda újonnan fel­venni. Legutóbbi nyersvas eladásunk 28,800 méter mázsára rúgott, melyből: Budapestre 1,000 m. m, Bécsre 3700 m. m, Oderberg felé 400 m. m, Styriába 600 m. m, magyar gyárakba 23,100 m. m. Pontos szálitásra való készletünk 49,500 m. mázsát tesz, mely 600 m. m. csillám, 5,500 m. m. fehér, 14,500 m. m. feles és 28900 m. m. sötétszürke vasból áll Nyers vásárainkat jelenleg vasútkocsi rakmányokban mé­ter mázsánként (100 klgr.) következőleg jegyezzük. Budapesten: Chisnovizi 5.20 kr. hátién 4.50— 4.60 kr. Gerliczi 4.75—4.90 kr. Ploszkói 4.50— 4.60 kr. Szalóczi 4 70—5.30 kr. Beslinaczi 5.80—6.20 kr. Aradon: Déznai csillám I. 5.50 kr. II. 4.60 kr. Kassán: Jászai 4.20—5. kr. Bel­­r­ü­c­z­ö­n Szalóczi 4.30—4.90 kr. T­o­r­n­a­a­l­j­á­n : Chlisnoviczi 4.80 kr. Ploszkói 4.15—4.20 kr.­ Gerli­­czei 4 35—50 kr. Betléren: Betléri 4.05—4.15 kr. Rozsnyón: Berzéti 4.40 kr, Siszeken: Besh­­náczi 5.50 kr. — Az első magyar kártyagyár rész­vénytársulat ma tartotta Chevalovszky elnöklete alatt 7 dik évi rendes közgyűlését. A mérleg szerint beve­zetett 168,624 frt 92 kr, a tiszta nyereség 2593 ft 26 kr, és ez a jövő évi számlára fog íratni.­­ A Merkantil angol magyar biz­tosító társulat máj. 2 -ikán tartott közgyűlé­sén előterjesztett jelentés szerint az évi bevétel 146,839 frt, a kiadás 141,182 frtot tett, tiszta nye­reség 5656 frt. Az igazgatóság javaslatba hozván a Nort British londoni társulattal való fúziót, s Bur­ger mint e társulat meghatalmazottja kijelentvén, hogy fúzió esetében utánfizetésről szó sem lehet, a közgyűlés a fúzióra vonatkozó szerződést egyhangú­lag elfogadja. E szerződés szerint a részvényesek az eddig befizetett összegeket három nap múlva ki­vehetik. — A m. országos központi taka­rékpénztár május 28-ikán közgyűlést tartott az új kereskedelmi törvény által kívánt alapszabálymó­­dosítások tárgyában. Az elfogadott módosítások kö­zött nevezetes a 17. §, mely szerint a részvényeknek két hóval a közgyűlés előtt a tulajdonos nevére kell átírva lenni; továbbá nevezetes módosítás az, hogy 3000 db részvény visszavásároltatok, s igy az alap­tőke 1.500,000 forintról 1.200,000 forintra szállita­­tik le. — A keleti marhavész állásá­ról f. évi május hó 2- ig terjedő jelentések szerint: Magyarországban Szörénymegye orsovai kerületében fekvő Berszaszka és Svitnitza községekben uralg. Horvát Szlavonország és a Határőrvidék területe vészmentes.­­ Az osztrák tartományokban: Dalmá­­cziában: Mrcevo, Marvinjac és Mravinjica községek­ben uralg. Az alsó-ausztriai, sziléziai és morvaor­­szági cs. kir. helytartóságok a Szörény megyében ki­ütött keleti marhavész következtében a vészes terü­letből való kérődző állatoknak és ezeknek nyerster­ményeinek bevitelét betiltotta. Magyarország többi azaz vészmentes területéről származó kérődző álla­tok és nyerstermények bevitelét pedig csak vasúton egészségi, illetőleg származási bizonyítványi előmu­­tatása mellett a kijelölt belépő állomásokon enged­ték meg. x. C­s. k. szab. osztr. á­ll­a­m­v­a­s­u­t-t­á­r­­s­as­ág. Hirdetmény. Utasok, podgyász, gyorszállt­­mány, pénzküldemények, áruk és állatoknak Bécs, Floridsdorf, Marchegg, Pozsony, Budapest és Kőbá­nya vasúti állomások között egyrészről és Galacz, Odessa, Várna és Konstantinápoly aldunai állomá­sok között másrészről, Baziásig és onnan a vasút használatával való egyenes szállítására folyó évi junius 1-jétől kezdve új kombinált vasúti és gőzhajó­zási tarif­a fog életbe lépni. Ezen tarifa még határo­zatokat és tételeket tartalmaz a cs. k. osztrák állam­­vasút-társaság gőzhajói által a helyi hajózási csat­lakozó-forgalomban szállított utasok, podgyász, pénz­­küldemények, áruk és állatok tekintetében. Az 1873 május hóban kibocsátott kombinált vasúti- és hajózá­si tarifa pótlékaival együtt junius 1-jétől kezdve töké­letesen hatályon kívül helyeztetik. Az uj tarif­a pél­dányai a cs. k. szab. osztrák állami vasut-társaság üzleti igazgatóságánál Bécsben, Pestalozzigasse 8. és a társaság nagyobb állomásain megszerezhető és az összes társulati állomásokon megtekinthető. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. BÉCSI TŐZSDE. Május 29. I. Magánsorsjegyek. Váltók (három hóra). S­ A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro » n » febr.—aug. 5 pro • „ ezüstben jan.—jul. 6 pro » _ n­april—opt. 6 pro Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. : „ 1839-ből ötöd „ . s 1854-ből 250 frtos 4%„ , „ 1860-ből 500 . 5%_ " . , 1860-ból 100 , 5%„­­ . , 1864-ből 100 „ .... Qomot járadékjegy 42 lira....................... A11 am jószág! jelzáloglevél 120 frt 5% . Osztr. kincstári jegyek 5%...................... B. Földtehermentes. 100 frt Csehországi 5 °/o . • Bukovinai Gácsországi I, . . ............................................ . Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5 °/C Horvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság I­it 5% Temesi 1867-dikl­aoraoláit Magyar 5% . , 1867-1) záradékkal dikl­aoraoláal záradékkal . C. Más közkölcsönök. - . I «% • « é • Duna szabályozási 5% 100 frtos . Magyar vasúti 120 firt (300 frank) 5 °­ . Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . * „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 1 1874-ki 10 L. 0% ....­­ kölcsön 1871. 30 mit. . . . , 1873-iki 54 mii. 5% . . . • szőlődézsma-váltság 100 firtos. Pest városi 6 °­0............................................ Török vasúti 400 frank...................... . .140 frank befiz. . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt ...................... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. . . Keresk. és iparhitelintéz. 160 firt. . . • Magyar ált. hitelint. S00 frt....................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . Franco-osztrák-magy. 500 frank 50% • Franco-oestrák 100 frt................................. 64 20 64 30 67 86 67 80 236 — 234 — 105­­ 105 75 114 50 131 75 19 50 139 — 97­­ 100 — 84 50 86 - 90 — 99 50 101 60 97 - 97 — 96 50 74 - 95 50 99 - 74 50 73 — 74 50 74 — V­2 25 92 25 68 — 68 — 92 2 63­­ 46 50 56 — 43 50 130 20 113 76 635 — 14 1.O Tartva 04 30 64 40 68 — 68 — 238 - 235 - 105 f­­1 66 25 115 50 132 25 20 50 139 50 97 25 85 5< 86 50 92 — 1­0 — 98 97 50 76 - 96 50 75 73 5b 75 50 75­­ 102 75 92 75 69 5 68 50 68 92 75 Franco-magyar 200 frt .... Haza életbiztosító é* hitel 200 frt . Magy. ált. municipalia 200 frt 40% Magy. jelzálogb. 200 frt 30% . Osztr. nemz. bank............................. üniobank 200 frt 70% .... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt............................ Albrecht pálya 200 frt...................................... Duna-drávai 200 ....... a « « Dniester 200 ................................................. « Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................... Eperjes-tarnovi 200 frt..................................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst. • Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • •­­ Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt .... Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . . Osztrák-északnyugati 200 frt .... . „ „ (Lit. B.) 200 frt . Rudolf pálya, 200 frt....................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst • • • Állampálya 200 frt .. .................................... Déli pálya 200 frt ....................................... Tiszai pálya 200 frt.......................... . Bécsi Tramway 200 frt.................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt • „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti-pálya 200 frt........................... . nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt é­s * -F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% • • „ 13 éves visszafizetés 5% . . Cseh Jelzálogb. 5%.................................. Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás . . . * o. é. 5%............................ Magyar földhiteltársulati 84 év 5%% . , földhitelintézet­ 5%%.... . 5% arany....................................... . kereskedelmi bank 23 év • . t jelzálogbank 5Vs%........................ 9. Elsőbbségi kötvények: 63 25 47 57 — 44 130 40 114 645 — 15 2 Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5*/« • Albrechtp. 300 firt 5%. . * . . . Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% • • . Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. B . 300 frt e. 5% . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • a , 1862-iki............................. . , 1862-iki............................. „ * 200 frto................................ Eperjes-tarnovi 300 frt........................... Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. „ . . 100 frt p. é. ■ . 100 *00 » . 200 300 n. kib. . >­a­in* n­n • IV. .. . Kassa oderbergi WO frt • , Lembergi-ozem.-jassyi pálya 200 firt ezüst • 9 „ . , I. kib. 1865 t • • . n. . 1867 s­asa 51* a­a­a­a­a­a 12** Ferencz József Pécs-barcsi Károly­ Lajos ezüst 5% ezüst 1861 . 200 i l Adva Tartva 815 — 820 — 99 50 1­0 50 41 50 42 33 í — 337 -141 50 142 50 105 — 17 — 1817 — 1822 — 129 50 130 5­ 188 50 189 -84 86 -122 50 123 -30» — 310 — 126 — 126 5­ 38 75 39 25 104 25 104 75 252 — 253 -73 50 73 75 191 192 — 05 50 106 5‘ 86 50 87 26 99 50 100 -32 — 32 50 100 --100 51 103 60 , 104 -88 -88 5‘ 90 75 91 25 97 20 97 3-— 83 5< 85 -85 51 95 75 96 2. 88 50— 79 — 80 -1, 63 25 63 71 ] 67—5 -------1 87 — -------1 87 50 1 84 76 85 — 1 — 7­7 63 — 1­0 — 100 50— 95 50 89 50 90 —— 68 -97 — 97 5 94 50 95 -90 50 91 -1 67 75 68 ~ 77 25 77 56 76 40 76 8« 66 50 67 -— _. _ Osztrák- Lloyd S% p. p. Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt,®% Rudolfpálya, 800 frt, 5% .... , 1869 ...... * 1872 ........................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . Állam pálya 500 frank 2% . . . , 1867-lki 3 . . . . j, 200 frt 6% Déli vasút Januar—Juli april.—okt. , 200 frt ez. , 1875—1870 , Tiszavidéki 1877—1878 .... Tramway 22 év kisor. . . . Magy. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti Magyar keleti Magy. keleti IL kib. Magyar nyugati 3% 500 fr. 8% 500 , 57. . . flz„ 500 fr. 676 500 , 300 firt. , 300 fti 800 írt . SOO frt . 8% 57, 67, 57, 8»/, Hlt.lintézet 100 frt................................. Clary 40 frt p. p..................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt ................................ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt . Buda város köles. 40 frt . . . . Pálffy 40 frt p. p................................ , Rudolf-alapitvány 10 frt...................... Sál­a 40 frt p. p. Salzburgi dijsorsj. 20 frt ... , St. Genois 40 frt. p. p. . . . . , Stanislau városi 20 frt...................... , 50 p. p. 40 Waldstein 20 frt p. p. . Windischgrfitz 20 frt . , 100 rubel Pénzek árfolyama. Adva 85 — 79 50 77 25 75 75 150 50 107 — 107 97 50 79 63 50 58 75 155 — 29 — 95 50 18 — 13 • 14 50 29 — 28 50 13 25 38 50 16 50 28 50 11817 50 58 — 22 50 22 75 í 9 70 59 — 59 7o 121 55 5 76 9 70 12 10 103 — Tartja 85 50 80 — 7 f j»*« 76 25 63 50 151 50 107 60 107 70 98 b0 79 50 64 50 83 50 59 25 155 59 3G — 96 — 19 — 13 50 15 — 80 — 29 — 13 75 39 — 17 60 28 75 18 50 119 — 59 — 2? - - 25 100 — 59 15 59 15 121 85 48 10 5 77w 9 71 12 20 103 25 Nyom­atik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok-tava jAthenaeum-épület 7. sz. 1876.

Next