A Hon, 1876. szeptember (14. évfolyam, 210-235. szám)
1876-09-05 / 214. szám
magas halmokon tetszik s elzárja a széles, már a rómaiak által épített hadseregi útnak a Morava völgyön átmenő részét. — A mi ezen állások természettől való szilárdságát még fokozza, az az, hogy itt sok kis apró folyó szakad a bolgár Moravába. Természetes sánczokat képeznek ezek s a Nisből jövő török csapatoknak négy-öt részben a legmeredekebb partu folyón kell áthatolniok, mielőtt a voltaképi Alexinácz sánczaihoz érnek. — Kivált a török ágyúk vitelére kell e folyócskáknak, melyek közül a Turia a legjelentősb, különösen akadályozóknak lenni. Szint azt a magaslatot is, melyen Alexinácz fekszik, háromfélév körül folyja a víz, úgy, hogy csak északról nincs víz által védve. Hogy pedig ez oldalról támadhassanak, a törököknek a szerb állásokat meg kellene kerülniük. Minthogy Csernojeffnek teljesen elég ideje volt Alexinácznál erős állást foglalni, minden valószínűség szerint a védelemre alkalmas hegyek most fölhányt sánczokkal is el vannak látva, melyek mögött ágyúk vannak. Szerbországról és Bosnyákországról kitűnő térképeknek sőt részben tapasztalati ismeretnek sincsenek az átjött orosz tisztek Injában. Mindezt számba véve, nem lehetne csodálni, ha Csernojeff, ki most legalább 70 ezer embert összegyűjtött, még heteken át tudná védeni Alexináczot. Roppant nehéz feladat, melyre Acmeg Erib és Ali Saib vállalkoztak , úgyszólva szarvánál kell itt megkapniok a bikát. Mint tudva van, Achmed Ejub és Ali Saib külön álló török hadseregének támadása a Morava két partjáról történt, ahol paraleli meglehetős járható utak vannak. A nehezebb feladat Achmed Ejubé volt, ki egy vakmerő oldal nyomulással a Knjaseváczi hegységen áttért a Morava-völgybe, míg Ali Saib a hasonlíthatlanul jobb nisi utat használta. (E részleteket az újabb események túlszárnyalták ugyan, de megértésükre és méltatásukra még ma is elég érdekesek.) Az új szultán, Abdul Hamidról a »Gaulois« a következőket írja : »Abdul Hamid, mint a második ha Abdul Medsid khalifának 1842. sept. 22-én született. Anyja korán meghalt, a hi azonban kedvences lett atyja második nejének, kinek nem voltak gyermekei, s ki egész, igen jelentékeny vagyonát neki hagyta. Abdul Hamid s bátyja Murad ifjúságukban épen nem tanultak semmit, szeszélyük a környezet előtt törvény volt, az időt hasonló korú rabszolgákkal töltötték s alig hagyták el a gyermekéveket máris a hárem életet kezdték meg, mi a gyöngébb Murad egészségét hamar aláásta, mig Abdul Hamid, hála erősebb szervezetének, ellenállott a méregnek. Midőn a két testvér 20 éves lett, egész tudományuk az arab és török írásjelek ismeretére szorítkozott, s csak az Európában utazás , mit a párisi világkiállítás alkalmából bátyjukkal Abdul Azizzal 1867 előtt tettek, ébresztette föl bennök a vágyat, hogy valamit francziául tanuljanak. Abdul Hamid gyorsabb felfogást tanúsított, mint bátyja Murad. Csakhamar elsajátított néhány franczia szót, miket azóta különös előszeretettel vegyít társalgásába. Török és arab munkákból álló könyvtárában az egyetlen külföldi könyv ami van : egy franczia nyelvtan és egy franczia szótár. Európában tartózkodása alatt különös előszeretetet nyert a politikai földrajz iránt, s midőn hazatért, egy térképgyűjteményt állított össze, melyre sok időt elpazarolt. Abdul Hamid európai öltönyt visel s a keleti viseletből csak a fezt tartotta meg, a melyről ugyan irtózik, de melytől mint jó török nem akar megválni. Kitűnő vivő és tornász, s ritkán ül le valami székre, mielőtt azt kinyújtott kézzel föl nem emelte volna, hogy erejét megmutassa. A fáma Abdul Hamidot iszákosnak és pazarlónak nevezi, de méltatlanul , inkább mondhatni zsugorinak, s szokásai már nem lehetnek egyszerűbbek , mert valóságos felesége mellett csak egyetlen egy kedvenc nőt tart, s háremének többi odaliszkjait ügyeimen kívül hagyja. A házi állatok, különösen a madarak iránti előszeretete ismeretes ; van neki egy kakaduja, melylyel órákat eltölt. Kern kevesebb érdekkel viseltetik a kitömött állatok , kígyók, gyíkok, majmok iránt, s gyűjtési buzgalmát nem rég a pillangók és bogarakra fordította. Azonkívül nem mulaszt el egy alkalmat sem, hogy szép és nevezetes fegyvereket vásároljon, s a dardanellák melletti nyári palotájában értékes kis arzenálja van. Itt szokott élni nejével és két gyermekével, kiknek egyike 6 éves hit, másika 3 éves leány, míg ez évi áprilisban bele nem vonatott az Abdul Aziz, Mahmud nagyvezér és a feseik elleni összeesküvésbe. Hogy a nagyszámú látogatókat kényelmesebben fogadhassa, egy tévés falusi lakba költözött, melynek bejáratai csakhamar hemzsegtek a bejek és ulemáktól. Hamid szigorú vallásos mohamedán s azért elkeseredett ellensége az ifjú török pártnak. A kiszabott vallási gyakorlatok közöl nem mulaszt el egyet sem, s szeret dicsekedni istenességével. Ha az imádság órájában házon kívül van, szőnyeget terített a földre s ott mindenki szeme láttára végzi imádságát. E mellett azonban ellenére van, a mit a próféta a hívőknek határozottan megtilt : könnyen megzavartatja magát ájtatosságában s félbe is szakitja azt, hogy szolgájának parancsot adjon, vagy egy ismerősét üdvözölje. Midőn még a Kiahat-Heane kis palotájában lakott, egy udvari papfélét tartott maga körül, ezzel azonban úgy bánt, mint valami udvari bolonddal ; tarka rongyokba bujtatta s hivatalának kigúnyolásával mindenféle bolond tréfákat űzött vele, így az öreg seik-ül-izlamról is a legtiszteletlenebb kifejezésekkel nyilatkozott s örült, midőn az végre megbukott, hogy a »vén disznó« (a legmegvetőbb kifejezés, amit egy török csak használhat) megszűnt kormányozni. A gyaurok ellen átalában nem csak ellenszenvet nem ismer az új szultán, sőt telve van azok dicséretével ; csupán a görögök nem találnak előtte kegyelemre, s meg van győződve, hogy egész Konstantinápolyban nincs egyetlen becsületes helyen. Gyula másodtanfelügyelőnek az Ügyek gyors s tapintatos elintézéséért köszönetet mond. Czegléden két tanyai iskolánál tanító választatott. Nagykátán új iskolaszék alakult. Győrök Györgynek Újpesten egy polgári magániskola s Landesmann Manónak Rákospalotán egy elemi magániskola állítására engedély adása ajánltatott. Az újpesti község 5609 frt államsegélyt kér, miután most két uj tanterem s két tanítói állomással szaporodott a teher. Ajánltatik, de egyúttal ügyelmeztetik a község, hogy iskolai alapot gyűjtsön. Dömötör tanfelügyelőnek az ujszászi s szőreghi iskolák ügyében tanusitott fáradalmaiért köszönet szavaztatott. — Nehány költségvetés, dijlevél, számadás stb. helybenhagyatott. A tanács már az ülés elején köszönetet szavazott s elismerését fejezte ki Dömötör János s Dallos Gyula tanfelügyelők, úgy szintén Dalmady Győző tanácsjegyző irányában. Ez utóbbi valóban ritkította párját széles Magyarországon ügybuzgalmas szakavatottságával. Mondhatni, hogy a legtöbb esetben ő képviselte az egész iskolatanácsot s a lefolyt 6 év alatt bizonynyal többet dolgozott ezen ügyben, mint a többi tanácstagok összevéve. Az iskolatanács egyik jelentősége épen abban állott, hogy helyenkint egyegy ily derék férfiút nyert meg a tanügynek s ezért sajnáljuk, hogy azoknak végleg meg kell szünniök, bár reményijük, hogy az iskolalátogatók sorában a régi gárdát ismét ott fogjuk látni. A pestmegyei iskolatanács jól működött s most pályája befejeztével nyugodtan tekinthet vissza. A pestmegyei iskolatanács utolsó ülése. Budapest, szept. 4-én. A pestmegyei iskolatanács ma tartotta utolsó ülését. Nagy részvétet ezen intézet temetkezése nem idézett elő, miután a tanfelügyelőkön kívül összesen csak 12 tag volt jelen. Maga az első tanfelügyelő, Dömötör János is siettetni igyekezett a tárgyalásokat s ezért — a pedánságig buzgó Dalmady boszúságára, de igen helyesen — már előre megkészítette a legtöbb tárgynál a határozatot is. Különben a tárgyak nem is voltak rendkívül fontosak s legnagyobb részt csak tudomásul vetettek. A fontosabbak közül kiemeljük a következőket: Nyáregyházán iskolát építettek s ezen építés költségeiért most az iskolaszéket beperelték, de miután a mérnök az épületet még felül nem vizsgálta, a kiűzetés nem eszközöltethetett, ezért a mérnök kiküldése elhatároztatott. Erzsébet s Kossuth fal- V a telepitvények 83 tanköteles gyermek részére községi iskolát akarnak felállítani s ennek költségét évi 775 forintba állapították meg. A tanfelügyelő megbizatott az ügy elintézésével s azon esetben, ha Soroksár város ezen összegből reá eső mintegy 250 forintot nem tudná űzetni, államsegélyért is fordulhat. Tápió-Bicske község kath. iskoláját május 14-én egyhangúlag községivé változtatta s Dallos Pest-Pilis-Solt- Kis-Kun-megye első közgyűlése. Budapest, szept. 4. A megyék területi rendezéséről szóló 1876 : 33 tczikk értelmében az egy törvényhatósággá egyesített Pest-Pilis-Solt-megye és a Kis-Kun-kerület bizottsági tagjai gyűltek össze ma először, mint az uj törvényhatóság képviselői. Mindkét törvényhatóság részéről nagy számban jelentek meg a bizottsági tagok : a kunok közül láttuk Balogh Imre, Szivák Imre orsz. képviselőket, Mihajlovszky Béla alkapitányt, a félegyházi és a halasi polgármestereket, Tóth Ferenczet Kun-Szt-Miklósról stb. Szilassy István alispán nyitotta meg a közgyűlést, üdvözli a megjelenteket; tudatja,hogy az új törvényhatóság főispánjává gróf Szapáry István neveztetett ki (éljenzés) ; azt indítványozza, hogy a főispánért küldöttség menjen. Ez elfogadtatván Balogh Imre, Tóth Ferenc, Földváry Gábor, Madass Károly, Halász Boldizsár, Bossányi László és gróf Vay László elmentek a főispánért, ki csakhamar meg is jelent ; zajos éljenekkel üdvözölték ; letette a hivatalos esküt és rövid beszéddel elfoglalta székét , melyben utalt arra , hogy ezen közgyűlés két tekintetben képez korszakot ; t. i. nemcsak azért, mert ma történik az egyesítés , de azért is , mert a törvényhozás oly állami teendőket ruházott újabban a törvényhatóságra, melyek eddig az államhatalomnak voltak fenntartva és mert a törvény tíz oly bizottsági tag megválasztását rendelte el, kik az egyes közgyűlések közti időközökben a tisztviselőkkel megosztják az ezekre háruló felelősséget. Reméli, lesznek, kik saját érdekeiket háttérbe szorítva, el fogják vállalni e felelősséget ; megígéri, hogy amenyire erejében áll, teljesíteni fogja kötelességét. (Éljenzés.) Iikey Sándor főjegyző hosszabb beszédben üdvözölte a főispánt és az új tagokat. A kiskunok részéről Balogh Imre orsz. képviselő köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, és előzetesen is az itt nyilvánított érzelmek viszonzásáról biztosította a törvényhatóságot. Nem titok, hogy a kiskun kerület minden eszközzel küzdött a beolvasztás ellen ; nem mert idegenkedett Pest megyétől, hanem mert a jászkun kerületben meg volt minden kelléke az önállóságnak. A törvényhozás most határozott ; a kiskunok, leküzdve némi nehézséggel a lehangoltságot, mely közjogi állásuk megsemmisüléséből ered , lemondanak legalább egyelőre vágyaikról. Ha megismerjük egymást, remélem hogy önöknek nem lesz panaszuk és önök nekünk se adnak okot panaszra. Őszintén, komolyan kijelentjük, hogy jó törekvésben, buzgó munkásságban versenyezni fogunk. A főispánhoz fordulva, szóló arra utal, hogy ez a kunok között kezdte pályáját, ők örömmel és kedvesen emlékeznek ezen időre ; ismerik önzetlen igazságszeretetét, lojalitását, tapintatát; üdvözlik ezen új találkozás alkalmával ; remélik, hogy a magyar főnemes a tiszta polgári elemet saját szabadelvű hajlamához képest kedvező figyelembe fogja venni és őrizni fogja ennek jogos érdekeit. A törvényhatóság tagjaihoz fordulva szóló kijelenti, hogy a kiskunok, a hazának és törvényhatóságnak üdvére a józan haladás útján szívesen fogják követni a vezérmegyét , rendbontó, zavargó elemet nem hoznak magukkal, de viszont remélik, hogy el fogják velük feledtetni a csapást, melyet közjogi állásuk megsemmisítése folytán szenvedtek. A tisztikart illetőleg megjegyzi, hogy az józan, engedelmes elemet fog találni a kiskunokban, akik úgy tudják, hogy a megyei tisztikar tagjai nemcsak állásuk, hanem személyes tulajdonságaik, ,igazságszeretetüknek is köszönik tekintélyüket (Élénk éljenzés.) E beszédek után a főispán megalakultnak nyilvánította az új megyét. Bemutatott négy rendeletet, melyekben a beügyminiszter a megyét felhívja a szervezési munkálatokra és az 1877 évi költségvetés összeállítására. A szervezés tárgyában különféle nézetek merülvén fel, a közgyűlés értekezletté alakulván, tanácskozott a teendőkről és azután elhatározta, hogy a kiskunkerület állandó bizottságának 20 tagja felvétetik az uj megye állandó bizottságába, a szervezési munkálatok előkészítésére szervező bizottság alakíttatik melynek tagjai Balogh Imre, Tóth Ferencz, Szivák Imre, Földváry Mihály, Rudnyánszky Ferencz, Battha Andor, Jordán István, Gullner Gyula, gróf Rháday Gedeon, továbbá a két törvényhatóság első jegyzői, főtisztviselői és szolgabirái. A közigazgatási bizottság választása végett September 25-én közgyűlés tartotik, melyen a szervező bizottság is előterjeszti javaslatait. A közgyűlést megelőző napon d. u. 4 órakor értekezlet lesz, melyen megállapodás fog történni a közigazgatási bizottságba választandó tagok iránt. A régi pecsétek és czimerek érvényben maradnak, míg az új törvényhatóság meg nem állapítja a maga pecsétjét és czimerét. Ezen határozatok után a közgyűlés 12 órakor véget ért, kezdik belátni, hogy a politika nem az érzelem dolga, hogy itt hidegvérűleg meg kell mérlegelni, fontolgatni a körülményeket és a szív sugallatát csak annyiban lehet hallgatni, amennyiben az ész követelményeivel nem ellenkezik. A háború végétől kezdve néhány hétig a mai kormánypárt vezérlapja a »République Française« nem szűnt meg a magyarhoni szerb agitátoroknak pártját fogni a magyarok ellen, bár százszor igyekeztük én és sok más frankophil magyar e politika esztelenségét kimutatni, hasztalan volt. E lap szerkesztői mindig azt vitatták, hogy a francziáknak a »revanche«-háborúban szükségük lesz az orosz szövetségre, a muszka kormány pedig minden szláv nép természetes protectora, tehát a következtetés magából foly. A török-szerb háború rész — vagy inkább jó — fordulata valahára fölnyitotta szemét a franczia köztársasági lapoknak is; a többiek,a »Figaro« és »Gaulois« kivételével, melyek indokait a figyelmes olvasó könnyen eltalálhatja, már a kezdettől törökbarát állást foglaltak el. Elvégre, mint mondám, a nemzet első rangú pártlapjai kezdik belátni mily örvény szélén haladtak eddig és igyekszenek jobb útra térni és oda terelni olvasóikat is. Fényes jelét adta e bűnbánó álláspontjának tegnap Gambetta lapja, azon rövid és száraz értelmezés által, melylyel Hugó Victornak a szerbek melletti felszólalását kísérte. Audiatur et altera pars, monda e lap. A törökök égettek, pusztítottak, öldököltek Bolgárországban. Ám legyen, bár óriási nagyító üvegen át nézték a reporterek az ott történteket, de ám legyen, mondának. De hát ki kezdte a tánczot, ki égette le a török falukat , ki szította a forradalmat titokban hónapokon át, és kényszeritette a portát védelmi állást foglalni el? Nemde a bolgárok voltak, azok tehát: patiantur legem quam fecerunt. Kezem ügyében van azon rapport fordítása mely a Philippopoliban felállított rendkívüli törvényszék által a török kormányhoz intéztetett, a napnál világosabban kitűnik ebből, hogy ki volt a valódi bűnös ez alkalommal. Egy néhány szó szerinti kivonat e fontos okmányból meggyőzendi hontársamat a fönn mondottak valódiságáról. »Aforradalomhoz szitok megeskettettek és mondva volt nekik, hogy Oroszország aranynyal teli ládákat küldene, hogy kárpótolja őket leégetett házaik és minden más elveszett vagyonukért. . . közkomité létezett mely a mozgalom vezetésével volt megbízva ... a görög papok lángoló prédikácziókat tartottak, a forradalom fegyvereinek sikeréért imákat küldöttek az istenhez, és felszólították a parasztokat, hogy semmi áldozattól ne rettenjenek vissza . . .« Íme egy kép a bolgárok viselt dolgairól: Arzat Alan környékében a felkelők kézre kerítettek öt csendőrt, a mudirt, titoknokát stb. egészben vagy száz személyt. Ezeket csoportonként kivezették a vesztőhelyre, és keresett kegyetlenséggel legyilkolták, egyenként. E szerencsétlenek csonkított tagjait mint diadaljeleket osztották szét, maguk közt és tánct és zenével ünnepelték e dicső eseményt. Néhányan azok közöl, kik e vérengző vadak kezébe estek előbb rettentő módon megcsonkítottak, és azután nyársra huzattak és elevenen megsüttettek. A nőkkel is ezen módon bántak el. . . . Természetes, hogy az ilyen hőstettek népfényre tötte a szlávok iránti rokonszenvet itten még a politikai Don Quichottéknál is a fagypontra sülyeszti le. Francziaországból. (Saját levelezőnktől.) Pár is, aug. 30. Régi mondás és mind az utolsó időkig jogosult is, hogy a francziák, összeségükben politikai tapintattal nem birnak, hogy egynéhány nagytehetségű egyéniség kivételével az államtudományihoz nem sokat értenek. De az 1870—71-ki háború súlyos következményei megnyitották szemeit a kevésbé vakoknak, s most már még a legátalkodottabb rajongók is A statisztikai kongressus. Az esti lapunkban foglaltak kiegészítéséül közöljük még a délelőtti ülésekről a következőket : I. szakosztály. Az ülés d. e. 10 órakor nyittatott meg. Levasseur az albizottság nevében jelentést tesz a statisztika tanításáról a közoktatási intézetekben. Bejelenti az albizottság határozatát. Az albizottság határozatai a szakosztály elé a következőleg terjesztettek : 1. A szakosztály a statisztika közvetlen tanítását nem tartja lehetőnek az elemi iskolákban. 2. A statisztika azon része, mely a szülőföld megismerésére vonatkozik, ez osztályokba is bevihető s az elemi földirat keretében találja helyét. 3. Ez elemi följegyzések tanítása, térképek és rajzok, továbbá erre vonatkozó olvasmányok által megkönnyíthető. 4. Azon osztályokban, hol a geographiára nagyobb súly van fektetve, óhajtandó, hogy a statisztika is nagyobb terjedelemben taníttassék. 5. A középiskolák felsőbb osztályaiban a nemzeti statisztikából egy exposé adandó elő, összehasonlítva más államok statisztikájával. 6. Hasonló mennyiség veendő fel a statisztikából az elemi tanítókat képző intézetekbe. Hogy a felsőbb tanintézetekben mily mennyiségben adassék elő a statisztika, arról az albizottság nem határozott. E kérdés fölött a szakosztályban nagyobb vita folyt. Malvereff, Johnsen, Engel, Conrad, Worms, Ficker, Hildebrand, Sauveur vettek részt e vitában ; a szónokok mind kedvezőleg nyilatkoztak az egyetem és a stat. hivatal közti unióról, de elleneztek minden olyan rendszabályt mely ez uniót kötelezővé tenné. Több indítvány nyujtatott be, melyek közöl azonban egy sem nyert többséget : végre az elnök javaslatára a kérdést még egyszer visszautasíták az albizottsághoz, hogy a vélemények összegezésével terjeszszen elő indítványt, melyről az assemblée véglegesen határozzon. III. szakosztály: Az ülés megnyittatott 91. órakor. Az osztálynak a következő három kérdés fölött kellett tanácskoznia : 1. A ragályos betegségek nemzetközi statisztikája ; 2. a cholera statisztikája ; 3. a fürdők és ásványvizek statisztikája. Fodor József budapesti egyetemi tanár előterjesztést tesz a ragályos betegségek nemzetközi statisztikájáról, indítványozza, hogy e betegségek statisztikája megállapíttassék. A kérdés fölött hosszas eszmecsere folyt. Fodor véleményét átalában mindenki pártolta, többen azonban az általa tett indítványt bővíteni óhajtották. Nusser azt kívánta, hogy a halandóság adatait ne a gyakorló orvosok, hanem a közintézetben működő orvosok gyűjtsék. Hirsch ugyanazon okokból véli a járványos betegségek statisztikáját elfogadni, mint a choleráét. Korányi fölemlíti a cholera nemzetközi statisztikájáról írt munkáját. E kérdés megfordult a sz.-pétervári congressuson is. Korányi és Fodor a kérdést 3 csoportra oszták s kéri, hogy az általuk közösen tett indítványt a gyűlés fogadja el. Grósz a syphilisticus betegségek statisztikáját is elfogadtatni kéri, mely indítványt Monas is támogatta. Schmeller a cholerának 1871-től kezdve lexigraphiáját óhajtaná elkészíttetni. Fodor és Korányi indítványai végül elfogadtattak s a jelentés elkészítésére 4-es bizottság küldetett ki. Az ülés délután foglalkozott az eléje terjesztett többi kérdésekkel, a fürdők és ásványvizek statisztikájával. Hunfalvy előadó kifejti, hogy mily feltételek mellett kellene e statisztikát létesíteni, s mely fürdőkre és vizekre kellene azt kiterjeszteni. Hunfalvy indítványai elfogadtatnak Schneller alaki módosításával. Több bejelentés után az ülés 31/2 órakor bezáratott. VI. szakosztály. A hatodik szakosztály (kereskedelem és forgalom) Wahrmann elnöklete alatt Matlekovics előadó javaslatának második pontja fölött vitatkozott. E javaslat szerint a kereskedelmi kimutatásoknak tartalmaznia kell : a) a kereskedelmi mozgalmakat, minden fő kereskedelmi után vagy viczinál uton külön kiemelve ; b) az arany és ezüstküldeményeket, valamint az arany és ezüst árukat kimutatva. A vitában Becker (Berlin) arra utalt, hogy a kimutatásba a vicinál-utakat fölvenni nagyon terhes volna, s nem hozná meg a fáradságra méltó eredményt. Posmansky (Pétervár) e forgalomnak nagy fontosságát emeli ki a nagy határokkal, s fejletlenebb vasúti hálózattal bíró országokra nézve. A kivihetőség ellen felhozott ellenvetésekre a szóló előadja, hogy Oroszországban máris külön kezelik a tengeri és szárazi utak kimutatását. Perl a tengeri és szárazi utak különválasztása mellett még azt is megjelölendőnek tartja, hogy ez utóbbiaknál a szállítás folyón történik-e, vagy vicinál után. Becker fontosnak tartja azt számba venni, hogy a vasúti forgalom mellett, hogy csökken az országutak forgalma. Végül a gyűlés azon határozatot hozta, mely szerint az a) pontban nem mint az előadó kívánja a főközlekedési vonalak és vicinális utak,« hanem az áruforgalom szárazon és vizen tétessék, és pedig az utóbbi annak kitüntetésével, hogy mi szállittatik be és ki folyón, és mi vicinális uton. Az ezüst és arany, továbbá az ezüst és aranyárukról szóló pontnál vita támadt. Neuwirth (Bécs) ellenzi az arany és ezüst áruk elhagyását, mivel ezek az értékkérdésre fontossággal bírnak, különösen Németországon és Ausztriában. Posnanszky csak a rúd, továbbá a vert aranyat és ezüstöt akarja kimutatni. Az ülés e pontra nézve azt határozza, hogy csak rúd-arany és ezüst küldemények, továbbá a pénznek vert arany és ezüst fognak kimutattatni. Érdemérmet ítélt oda a szegedi közkiállítás bíráló bizottsága aug. 24, 25 és 26-án tartott üléseiben a következőknek : (Folytatás.) III. csoport. Balogh János, Szeged : jó buza és rozsért. M. királyi országos selyemtenyésztés igazgatósága, Szegszárd : szép selyemelőállításért. Kutas Imre, Szentes : jó minőségű búzáért. Luxeder György, T.Becse : jó minőségű búzáért. Gróf Batthyáni Antonia, Oroszlámos : búza, repere, zab jó minőség és nagybani előállításáért. Nyikos Sámuel, H.-M.-Vásárhely : jó minőségű búzáért. Márton János, H.-M.-Vásárhely : jó minőségű búzáért. Ifj. Német Pál, H.-M.-Vásárhely : jó minőségű búzáért. Csűri József, H.-M.-Vásárhely : jó minőségű búza és árpáért. Nedeczky Géza, Csécse (Nógrád) : jeles rozsért. Dugár Mihály, Kecskemét : jó minőségű búzáért. Muraközi Imre, Kecskemét : jó minőségű búza, rozs és luezernamag előállításáért. Rózer Miklós, Budapest : szép fekete málváért. Magyari Imre, Örömös : finom virágolajért. Rosenthal Vilmos, Budapest : finom gyapjúmosó és tisztító porért. Reichl és Herschtinger, Csermő : finom dohányért. Gálosi Gusztáv, Debreczen: kitűnő muskotály dohányért. Horváth András, Kispest : jeles burgonyáért. Zombori Antal, Szeged : finom és több fajú dinnyéért. Gobóczy Károly, N.Várad: harminchat fajban előállított helyesen elnevezett kitűnő burgonyáért. Misoka Pál, N.Kartal : kitűnő és sok fajban előállított dinnye és uborkáiért. Oroszi Miklós, Surány (Nógrád) : jeles buza és rozsért. Hammersdorf község: szép buza és babért. Netterdorf község: szép buza, rozs és árpáért. Groszscheuern község : szép buza és babért. Stolzenburg község : szép buza és rozsért. Timári Béla, Detta : kitűnő minőségű rozsért. Földesi Lajos, Budapest : kerti és vetemény magvak gyűjteményes kiállításáért. Csanák József, P.Besenyő : szép stima heremagért. Torma Vincze, Halas : jeles körtéiért. Kolozsvári István, Halas : szép búza és sajtért. Kikádi László, Halas : szép búza, zab és kölesért. Popper Mór, Halas : kitűnő búzáért. Hoffman testvérek, Halas : szép búzáért. Dr. Scheibner Menyhért, Halas: szép búzáért. Bibó György, Halas : szép búzáért. Halász D. Ferencz, Halas: jó búza és finom sajtért. Péter Diénes Halas: jeles rozsért. Bangó József Halas: jeles rozsért. Bornemissza József Halas : jeles termény és kukoriczájáért. Nagy Antal Halas : kitűnő minőségű kásáért. Nagy L. Andrásné Halas : finom ludpehelyért. Vas Elek, Halas: kitűnő kerti veteménymag, jeles gyümölcsfaoltványaiért és szabatos kertészeti kiállításáért. Gyenise Imre, Halas : szép kölesért. Halas város kertészete: kitűnő gyümölcs, gyógynövények, erdei és kerti díszfák gyűjteményéért. Vári Szabó István : kitűnő és számtalan fajban előállított gyümölcs és burgonyagyüjteményes kiállításáért. Zseni Mór, Halas : jeles fajú gyümölcseiért. Sitkei Károlyné, Halas : kivitelképen maréka (pulykapehely) előállításáért Tóth János , Halas : finom sajt és gyapjúért. Novák Rudolf Halas : finom gyógyfüvéért. Árvai Péter, Halas : jeles almáiért. Torma István, Halas : szép kanadai zabért. Kiss László, Halas : finom burgonyáért. Fiala Antal, Szeged : kitűnő selyemtenyésztés és helyesen elnevezett cserje és famagvak gyűjteményes kiállításáért. Lukács Ferencz, H.-M.-Vásárhely : kitűnő buza, lóhere, bab és árpa kiállításáért. Baloghi Soma, H.-M.-Vásárhely kitűnő buza és árpáért. Német István, Orosháza: kitűnő buzáért. Deák Lajos, Kecskemét : kitűnő és sok fajú gyümölcseiért. Kvassay Jenő K.-Szt.Miklós : nemesített kitűnő rozsért. Fazekas Gedeon, Tekehalma : kitűnő fésült gyapjúért, Villim János : Békéscsaba : jeles búza, burgonya és sejtes mézért, Simai Lukács, B.-Csaba : jeles zöldségért, Rákóczy Soma, Békés-Csaba : szép veres hagyma és sejtes mézért, Keresztesi György, B.-Csaba : jeles gabona és lenért, Gajdács Jánosné, B.-Csaba : szép kendermagért, Lőwy A. és fia, B.-Csaba : szép köles, búza, repere és gombokáért, Hrabovszky György, B.-Csaba: kitűnő kásáért, Keblovszky Lajos, Gyula : jeles gabonáért, Beliczey István, B.-Csaba : jeles kukoricza, árpa és búzáért, Bartoky László, B.-Csaba : kitűnő gabonaterményeiért, György Imre, Öcsöd : jeles búzáért, Hüker József, B.-Csaba : kitűnő civalier árpáért, Bokor Mihály, Orosháza: jeles búzáért, Kocziszky Mihály, B.-Csaba : jeles búzáért, Kespár A. György, B.-Csaba : kitűnő búzáért, Drienyovszky György, B.-Csaba : szép búzáért, Gondos Benedek, B. -Gyula : kitűnő csemege kukoricza gyűjteményéért, Sarlay János, Szarvas : kitűnő indigóért, Bartoky Lászlóné, B.-Csaba : kitűnő házi szappanért, Gécs Jánosné, B.-Csaba : finom szappanért, Akim Jánosné, B.-Csaba: finom szappanért, Márik Jánosné, B.-Csaba jeles szappanért, békésmegyei gazdasági egyesület : kitűnő gyűjteményes dohánykiállításáért, Mokri Sámuel, B.-Csaba : nemesített búzagyökerek kiállításáért, Kaufmann Károly, Budapest : jeles kocz és kenderért, Schuller János, Apatin : kitűnő kender készítményeiért, Maninger Sándor, Sopron : jeles szappanért, Kis Gyula, Szeged : kitűnő szappanért, Bader Gusztáv, Sopron : kitűnő szappanért, Serák György, Szeged: jeles viaszért, Beliczay Béla, Budapest: kitűnő viaszárusért, Heischmann Ferencz, Esztergom: kitűnő szappanért, Schaffer Zsigmond, Szeged : jeles szappanért, Lotos Ferencz, Szeged : finom szappanért, Juba U. N.-Zombor : jeles szappanért, Flesch és Haklup, Budapest : kitűnő szappan és gyertyáért, úgy azok nagybani előállításáért, Molnár Gáborné , Szeged : jeles házi szappanérd, Talmayer B. és fia, Budapest : honi gyógyfüvek kitűnő előállításáért, Leiner testvérek, Budapest: finomított és kitűnő enyvgyártmányokért, Farkas Ferencz, B. Csaba : finomfajú és tömeges virágkiállításáért, Horváth Mihály, Új-Szeged : jeles konyhakertészeti tárgyaiért és finom őszi rózsáért, Niemer Ferencz, Temesvár : kitűnő ananász és melegházi növényeiért, Hühle Vilmos, Temesvár : melegházi virágaiért és jeles virág csokraiért, Kocha József, Szeged: szép gyűjteményes virágkiállításáért, osztrák állam vasút társulat : kitűnő szárított növény, galy, farügyek és magvak gyűjteményes és helyesen elnevezett termelvényeiért, Pilich Kálmán, Szeged : kitűnő gyümölcs és szőnyegvirágágy Ízléses kiállításáért, Benke József, Szeged : kitűnő melegházi dísznövényeiért és Ízléses összeállításáért, Báró Ambrózi Béla, Gyarmata : kitűnő vándor méhtenyésztés nagybani kivitel képesség és gyakorlati méhkaptárokért, délmagyarországi méhészegyesület : a méhészet népszerű és tudományos ismertetése, kitűnő méhészeti eszközök feltalálása és meghonosításáért, Göndöcs Benedek, Gyula: gyakorlati méhkaptárjaiért, Havram Pál, B.Csaba : gyakorlati méhkaptárjaiért, Graut Miklós, Buziás : jeles méhészeti eszközeiért, Fiala Antal, Szeged : olcsó és kitűnő kaptárjaiért, Fleisch Dániel és társa, Budapest : jeles mosott tolláráért Kisszállási uradalom, Kisszállás : jeles buza, köles és kása előállításáért és nagybani termelésért, Schwab Sándor és Károly, Csóka : kitűnő őszi buza és zab, úgy azok nagybani termeléséért, Marosi Mór, Szeged : kitűnő tavaszi buza, és kukoricza termények kiállításáért, Kéri János, Szeged, szakértelem, kitűnő szorgalom és helyes gazdasági elvek alkalmazásával berendezett s előre haladottságánál fogva országszerte ismert gazdaságáért, kitűnő gyapjú és magas terményeinek sok mennyisége, nem különben takarmányneműek nagyban termeléséért, Gróf Károlyi György, debrői felügyelősége : kitűnő buza, árpa, takarmány magvak és gyapjú nagybani képesség úgy kitűnően rendezett gyűjteményes kiállításáért, Gróf Károlyi György, II. Károlyi felügyelősége : Kitűnő buza, árpa, takarmánymagvak, dohány és gyapjú nagybani termelés, kiviteli és versenyképesség, valamint kitűnően rendezett gyűjteményes kiállításáért, gróf Károlyi György, Orosházi , kitűnő búza, árpa, takarmány magvak és gyapjú nagybantermelés, kiviteli és versenyképesség kitűnően rendezett gyűjteményes kiállításáért, nem különben a mezőgazdaság minden művelési ágait és a termelési arányokat kitüntető s azokat ellenőrző mintakönyvvitelért. A m. kir. kincstár dohánygyűjteménye , több fajú, helyesen kezelt és kitűnő szorgalommal összeállított kiállításáért. Felső magyarországi mintaselyem tenyésztés, Kassán : jeles selyemért. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Budapest város lakomája a statisztikai congressus tagjainak tiszteletére ma délután ment végbe a »Hungária« nagy vendéglőjében, melynek mindkét terme megtelt a 450 főre menő vendégsereggel, melynél válogatottabbat egyhamar európai város nem lát együtt. A középasztalnál József főherczeg elnökölt, mellette Ráth főpolgármester és Wenckheim miniszter. A toasztok sorát Ráth Károly főpolgármester nyita meg, a királyra emelve poharát s magyar nyelven tartott felköszöntőjében kiemelve a magyar nemzet hűségét királya iránt s a király szeretetét országa irányában, azután a királynét és a koronaherczeget köszöntve fel. — Követte ezt Semenov (orosz) toasztja József főherczegre, Treforté a külországok uralkodóira, és Wénckheimé a tudomány képviselőire, mind franczia nyelven. Wenckheim toasztja a következő : Uraim! Mint Magyarország miniszterelnökének és kormányának képviselője a legszívélyesebb »Isten hozott«-ot mondom önöknek, kik Magyarország fővárosát látogatásukkal szerencsést íték. Hazánk, mely Isten jóvoltából nem sokára meg fogja ülni ezredéves politikai fennállásának emlékünnepét, mélyen át van hatva azon tudomány fontossága és hordereje által, mely a nemzeteket önismeretre tanítja és mely a haladás szükségszerű tényezőit és feltételeit tárja fel előttük. Midőn Magyarország visszanyerte politikai önállóságát és önrendelkezési jogát, egyik legelső teendője volt a központi statisztikai hivatal felállítása, melynek működése és munkálatai kiderítik és összegyűjtik azon nagy fontosságú adatokat, melyek ismerete és figyelembe vétele jól kormányzott államra nézve nélkülözhetlenné vált. És így méltó és igazságos, hogy rokonszenvvel fogadjuk és üdvözöljük körünkben azon férfiakat, kik ezen tudomány művelését tekintik feladatuknak. Büszkék vagyunk e látogatásra s azért örömmel és nagyrabecsüléssel környezzük önöket, nemcsak itt a fővárosban, de kirándulásaik alkalmával meg fognak önök győződni arról is, hogy az egész nemzet osztozik velünk ezen érzelmekben. (Zajos éljenzés és tetszés.) Ugyanezt az örömet és rokonszenvet fogják önök föllelni az ország minden részében, melyet meg fognak látogatni. (Zajos éljenzés.) És mi meg vagyunk győződve, hogy azon után haladva, melyet az önök tanácskozásai és munkálkodásai kijelölnek, el fogjuk érni azon eredményeket, melyek az országok és népek haladását és fejlődését biztosítják. (Tetszés.) Ezen alkalommal engedjék meg önök nekem hogy különös megelégedésemet nyilvánítsam a fölött, hogy a congressus a közegészségügyet is fölvette tanácskozásainak körébe. Ezen ügy életkérdést képez minden nemzetre nézve, bármely éghajlat alatt éljen is az (Élénk helyeslés.) és az angol kormánynak jelenlegi vezérférfia joggal mondó : Sanitas sanitatis omnium Sanitas. (Helyeslés.) De nem akarok e kérdéssel itt bővebben foglalkozni; azt sem akarom hosszasabban fejtegetni, hogy mint önök tényleg bebizonyítják, a statisztikusok ép úgy, mint az államférfiak bizonyos kérdésekben egymás támogatására, egyértelmű eljárásra vannak utalva (Zajos tetszés) ; feladatom ez alkalommal csak az, hogy a magyar kormány nevében szívből eredt »Isten hozott«-at mondjak kedves vendégeinknek, a két congressus külföldi tagjainak és munkáik sikerére emelvén poharamat, telkemből kívánom, hogy nálunk a lehető legjobban érezzék magukat s őket az isten sokáig tartsa meg ! Ezután egymást követték a toasztok. Capellini, Levasseur, Longchamps, Bodio stb részéről ; minden szónokot nem jegyezhettünk fel mert mind a két teremben egyszerre is hangzottak az áldomások. De különösen nagy hatást tett H ay.