A Hon, 1876. november (14. évfolyam, 262-288. szám)

1876-11-08 / 267. szám

belga természettudományi társulat kiadványában leírja az európai nevezetesebb városok gyűjteményei­ben szerzett tapasztalatait, és hazai gyűjteményün­­ket a müncheni, bécsi, stuttgarti, strassburgi, darm­­stadti enema gyűjtemények fölé helyezi. Kül­önö­­sen és kétszer megemlékezik Fridvalszky János tu­dósunknak szives előzékenységéről, úgy ritka szakis­meretéről. — Az egyetemi könyvtár olvasóter­mét, mely hétköznap d. u. 2—6-ig, vasárnap pedig d. e. 9—12-ig van nyitva, szeptember hóban 2956 egyén látogatta és 3543 művet használt, míg október hóban a látogatók száma 4602-re növekedett és a használt műveké 5732-re. Az olvasók átlagos száma 130, leg­kevesebben voltak szeptember 8-án 37-en, legtöbben okt. 21-én, 198-an. Hogy ily nagyszámú közönséget kielégíthet a könyvtár személyzete, az, úgy hiszszük, a jól rendezett kézikönyvtárnak és a nyomtatott ka­talógusnak tulajdonítható. •­ Az országos honvédsegélyző egyesület által segélyezett 1848/9-iki rokkant honvédek, illetőleg honvédözvegyek folyó év negyedik negyedét járó nyugalmi, illetőleg ellátási dijaik fe­­dezetére 17,900 frt 21’/2 kr. am. kir. központi állam­pénztárnál folyóvá tétetett. Az elnökség. — A hamis huszkrajezárosok a fő­városban annyira elterjedtek, hogy az ember aggo­dalom nélkül pénzt alig vehet kezébe. A vendéglők­ben a fizetőpinezérek naponta egész tuc­at hamis huszkrajezárost gyűjtenek össze, így például a Szik­­szay-féle vendéglő számvevő pinczére f. hó 7-én dél­előtt egy óra lefolyása alatt négy úri­embernél uta­sította vissza a huszkrajczárosokat, kik vele jóhisze­­műleg akartak fizetni. A rendőrségnek leginkább a zöldségpiaczok megfigyelését ajánljuk, hol a hamisí­tók, úgy látszik, legkényelmes­ebben hozzák forgalom­ba , mert itt kevés embernek jut eszébe a pénz csen­géséről következtetni annak hamisí­latlan voltára. A Tanköteles gyermekeknek az adóösszeírás alkalmával egybekötött összeírá­sára vonatkozólag az összeíró küldöttségeknek a következő utasítás adatott ki a fővárosi statiszti­kai hivatal által. Ezen fölvétel czélja lévén egyrészt meggyőződést szerezni az iránt, várjon a tanköteles­ségnek elég létezik-e, másrészt pedig tájékozást nyúj­tani a felől, mennyiben és hol kellene még iskolába nem járó gyermekek számára újabb osztályok, eset­leg iskolák fölállításáról gondoskodni , az a fölvé­tel alkalmával véletlen és csak rövid ideig távol levő tankötelesek fölveendők, ellenben a rövid időre jelen levő más helységekbe tartozó gyermekek ki­­hagyandók.­­ Különös gond fordíttatik arra, hogy azon iskola, melybe a gyermek állítólag jár, világo­san megneveztessék a czélból, hogy ezen állításnak ellenőrzése lehetővé váljék. A városi iskolákba járó gyermekeknél meg kell különböztetni, váljon csak al­só elemi vagy ismétlő, vagy pedig polgári iskolába járnak.­­ A ferenczvárosi szabadelvű kör november 6 án délután értekezletet tartott, melyen a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjaivá a IX. vál. kerület részéről elhatározta ajánlani, értékkép­­viselőkül : Korizmics László, Nasztl Mór, Prückler János, Breiszleder Nándor, Schmiedlechner Ká­roly, Rock István, Ybl Miklós, Locher Mihály, Reisenleitner Jakab. A kerületben választandó 10 rendes tagot pedig ajánltatnak : Dobronyi János, Kern Ferencz, Szeifert Károly, Steger Tamás, Már­kus Ignácz, Fromm Antal, Hazay Lajos, Müller Ká­roly, Dr. Landau Imre, Bátory Nándor ; — pótta­gokká : Prückler László, Berkecz István, Hatala Péter, Tassy Becz László. Ez ügyben nov. 8-án újra értekezlet lesz. — A berlini magyar egyesület 1846 ik évi jun. hó 15-én alakult. E nap évforduló­ját megülé az egyesület a szabadban,de a harminczadik évi alakulási ünnepély valóban megtartását ez őszre határozta. Ez f. hó 12-én fog történni Krausen­strasse 10 szám. Mindazok, kik ez idő alatt az egyesület tag­jai voltak, a távolban is részt vesznek bizonyára e ün­nepélyen s örömmel megemlékezendnek róla. — A »tudomány és műegyetemi da­l-­egyesület« fú­lió 11-én, azaz szombaton a »Hungá­ria« dísztermében a honvédmenedékház javára táncz­­czal egybekötött hangversenyt rendez, melyre jegyek Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében, továb­­bá­ az egyesületi irodában (Műegyetem II. emelet) na­ponta 4—5-ig előre válthatók. — Jégtelep. Strausz testvérek, mint buda­pesti lakosok folyamodtak a főv. tanácshoz, hogy Bu­dapesten, a Duna közelében, egy általuk kijelölendő, tulajdonukat képező telken, a bécsi és berlini telepek mintájára jégtelepet állíthassanak fel. Folyamo­dók a jeget magát a Dunában készítenék s azt gőz­siklóval egyenesen a raktárba szállítanák, mi által a közönség tiszta és mocsoktalan jeget nyerne. Köte­lezik magukat folyamodók, hogy a jeget illendő áron készítik és abban az esetben, ha a Duna valamely télen jeget nem szolgáltatna, a szükséges jeget a fő­város közönsége részére készítik. Folyamodók ezen föld fölött fölállítandó jégveremre húsz évi kizáróla­gos engedélyt kérnek azon hozzáadással, hogy a most fenálló jégvermek ezentúl is fenállhatnak, mert neve­zettek hiszik, hogy az általuk szállítandó jó és olcsó jég a jégvermeket idővel különben is kiszorítja. Az engedély megadásáért folyamodók évenkint 1000 vámmázsa jeget fognak a fővárosnak adni. — Rendőri hírek. Török Katalin ko­­márommegyei sz., 20 éves hajadon már több ízben öngyilkossági kísérleteket tett ; tegnap este őrülési rohamok közt ismét ki akarta magát végezni, azonban Schäffer Ignácz gazdája által szándékában meggá­toltatott s a rendőrség elé állíttatott, hol az elmebe­tegség constatáltatván, kórházba szállíttatott. — G­a­s­k­ó János liptómegye izsépi szül. 34 éves napszámos, tegnap este 7 órakor, a városháztéren épülőfélben levő Haris-féle ház emeletéről leesvén, rögtön meghalt. Bécs, nov. 7. A vallásügyi bizottságban a kul­­tusminiszter alkalmilag azon óhaját fejezte ki, hogy a katholikus lelkészek dotatiojáról szóló kormány- előterjesztés sürgősen tanácskozás alá vétessék, hogy így a határozatot még a költségvetés tárgyalása előtt meg lehessen hozni.­­ Egy interpelláló foly­tán a miniszter közlé, hogy ő felsége az uralkodó a zárda­törvényt nem szentesítette, de a minisztert föl­hatalmazta, egy új zárdatörvény beterjesztésére. Belgrád, nov. 7. (B. C.) Kladován és Szemen­­drián át ma is jöttek oroszok. A szállítmányokért most esedékes összegeket nem bírják fizetni ; a szállítók, kik már néhány napja itt tartózkodnak, botránynyal fe­nyegetőznek. Szerbia déli részén nagy hideg van, mi­által a csapatok sokat szenvednek. A demarcationá­­lis vonalakat csak 8 nap múlva húzzák meg. A szer­bek Trubarevot még megszállva tartják. Konstantinápoly, nov. 7. (B. C.) Ignatieff ki­jelente, hogy a mostani konstantinápolyi követségi konferencián Törökország nem vehet részt. A porta részéről csak egy konsultatív képviselőt lehet kihall­gatni. Szerbiának és Montenegrónak azonban szin­tén meg kell engedni az ily módon való képviseltetés jogát. Zágráb, nov. 7. (Tartománygyűlés.) Ma foly­tatták a budget részletes tárgyalását., A II. és III. czim (belügyek) részben elintéztetett. Élénk vita csak a »zsandárságnál« volt, de végül ez is a bizottsági javaslat szerint szavaztatott meg, mely szerint ez a rendkívüliek rovatába helyeztetett át­ Athéné. 7. Este a király és a királyi család Komandoros kíséretében ide érkeztek, s a Pyraeusban és Athénében lelkesedéssel fogadtattak. A király az erkélyről köszönte meg a szives fogad­tatást. Berlin, nov. 7. (A tőzsdéről.) Kedvező politi­kai hírek és fedezeti vásárlások folytán a hangulat szilárd. Hitelrészvény kelendő. Bankok és vasutak jobbak. Iparpapirok keresettek. Pénz 3 °/C. Az utó­börzén hitelr. 245, államvasut 435, déli vasút 130, magy. sorsjegy 136.75, magy. keleti vasút 47.25. Bécs, nov. 7. (Zárlat.) Hitelrészvény 148.30. Galicziai 210.25. Államvasut 262.—. Rente 63.35. — 1860 as 111.50. 1864-es 132.75. Ezüst 105.75. London 122.95. Unió­bank —.—. Általános építő­­bank —.—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 76.—. Lombard 79.—. Tramway —.—. Hitel­sorsjegy 159.50. Napoleond’or 9.83'/b. Arany 5.88—. Frankfurt 59.50. Porosz­ pénzutalvány 60.50. Török­sorsjegy 14.25. Angol épitő­bank —.—. Municipal­­bank —.—. Bécs, nov. 7. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld­­teherm. kötv. 75.—. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 112.75. Magyar záloglevél 85.50. Erdély 81.—. Magy. kel. vas. 26.75. Magyar sorsjegy 73.25. Magyar földhitel 30.—. Magy. vasúti kölcsön 97.50. Anglo-Magyar —.—. Franco magy. b. —.—. Alföld 99.50. Magy. éjszakkel. vas. 94.50. Kel. vas. elsőb. kötvény 57.50. Tiszai vasút 176.—. Municipalbank 10.50. Frankfurt, nov. 7. (Zárlat). Váltóárf. Bécs­­re 164.35. Osztr. bank-r. 698.—. 1860-as —.—. Év­­járuléki papír 52. »/s — Lombard 64.31—. Magyar sorsj. —.—. Osztr. hitelrészv. 121.1/«. Osztr. ál­lam v. részv. 217.—. 1864-ki —. Évjáruléki ezüst 65.3/*. Galicziai 174.—. Győr-Gráczi —.—. Fázis, nov. 7. (Zárlat.) 3­0/0. Évjárulék. 72.27. Olasz Évjárulék 72.90 Mobilier Hitelrész­vény 151.—. Töröksorsjegy 36.75. 5­­­0 Évjárulék 105.50. Osztr.­államvasut 542.—. Lombard 168.—. Osztr. földhitelrészv. —.—. Berlin, november 7. (Zárlat.) Galicziai 87.50. Lombard 129.50. Ezüst-jövedelem 55.80. 1860-as —.—. Bécs 164.—. Romániai —.—. Államvasut 435.—. Papir-jövedék 52.40. Hitelsorsjegy —.—. 1864-es —.—. Hitelrészvény 245.—. Magy.-sors­­jegy —. Berlin, nov. 7. (Zárlat.) Buza 203.50, 213.— Rozs 156.—, 156.—, 156.50, 160.— . Zab 152.—, 155.50. Repczeolaj 70.80, 70.50, 72.50. Szesz 52.80, 52.80, 52.90, 55.30. Fázis, nov. 7. (Zárlat.) Liszt 59.50, 61.—, 62.—. Repczeolaj 88.50, 89.50, 91.75. Lenolaj —.—. —. Szesz 63.50, 65.50, 67.—. Czukor fin. Stettin, nov. 7. Buza 203.—, 213.— Rozs 151.—, 153.—. Olaj 69.50, 73.—. Szesz 51.30, 51.30, 51.40. —. Köln, nov. 7. Buza 20.25, 21.55. Rozs 15.20. 15.85. Olaj 38.—, 37.20. —.—. Boroszló, nov. 6. Buza —.—. Rozs —.—. Zab —.—. Répaolaj —.—. —.—. Szesz 49.—, 50.60. 50.60. London, nov. 7. Consols 96 3/8. Ezüst 53 1/8. nak sem a horvát, sem a szerb, s azért a Balkánon apró szláv országokat akarnak alkotni, melyek kicsi­ségüknél fogva senkinek sem imponálnak, de ép azért Oroszországra fogják szemüket fordítani. Van végre egy harmadik párt, a históriai, s ezek a horvátok. E párt azt mondja : A mi birodal­munk ezredéves, mely a Drinától a Balkánig ter­­jedett. Miután e birodalom Mohácsnál (!) feláldozta­tok, birodalmunk zászlaját át­adtuk az osztrák Fer­­dinándnak. E derék határszéli nép 3 évszázadon át védbástyája volt a keresztyénségnek ősi ellensége el­len. Ha már most a horvátok e régi uraságot vissza kívánják, lehet azt annexionak nevezni ? Szóló a tör­vényes eredethez való ragaszkodásnak nevezi azt. Ha a birodalom azon utat követi, melyet I. Leopold, Eu­­gén, Laudon, II. József követtek, nem tesz egyebet, mint a magyar király koronázási esküjét hozza tel­jesülésbe. Nem megigérte-e a magyar király ünnepé­­lyesen, hogy nem csak azon országokat, melyek előbb a magyar királysághoz tartoztak, s melyek később visszahódittattak, hanem azokat is bekeblezendi, me­lyek az ország valódi és régi határáig terjednek, s akár fegyverrel, akár más igaz után visszahódittat­­nak ! Ez ígéret a pesti koronázási dombon, mely min­den megye földeiből van összerakva, mondatott el s a király nem­­ egyszerűen a levegőben vágott akkor midőn a nemzet előtt ez esküt esküdte. Sajnálja, hogy az osztrák-magyar uralkodó cziméből ki akarják törölni a »semper Augustus« szókat, mert hogy legyen az uralkodó a fbirodalom növelője, ha azzal nem növelheti azt, a­mire histó­riai joga van. (Derültség.) Mások nem így tesznek. Oroszország már a világ nyolc­adrészét bírja, csak Ausztria mondja az : Nekünk már elég van. (Nagy derültség.) Felhányja a háznak, hogy a háborúra való pénzt a liberálisok pocsékolták el. Ezután azok szavaira reflectál, kik Oroszor­szág ellen beszéltek, s azt bizo­nyítja, hogy mi min­dent nem köszönhet Ausztria Oroszágnak. Németor­szág egysége, mi I. Napóleon leveretése nélkül nem következett volna be, Muszkaországnak köszönhető. Lipcse nélkül Ausztria még most is a napóleoni ura­lom alatt volna. 1831 és 62-ben igen élénken folytak itt a dolgok. A magyarok jog­eljátszásáról volt szó. Ha az akkori beszédeket olvassuk, csodálkoznunk kell, hogy még egy magyar is a van, világon szóárba fulasztották itt őket, vagy paprikával fölebe­­delték. De honnan eredt e jog­eljátszás? Világostól. S ki ábrándítota ki akkor a magyar forradalmat ? Ki dúlta szét a forradalom épületét ? Az orosz ágyuk voltak ezek. íme ennyi mindent köszönhet Ausztria Orosz­országnak, s azért a szónok visszautasítja az ez ellen felhozott kifakadásokat. Végül Rodichot védelmezi a vita folyamán elle­ne fölmerült vádak ellen. A második főszónok, a baloldal részéről dr. Herbst volt. Ennek beszédéből a »Corr. Bureau« a következő táviratot közli velünk : Herbst a népkép­­seletnek az alkotmányban gyökerező azon jogát fej­tegető, mely szerint ennek joga van a külügyi politi­kára befolyást gyakorolni. Mind a két képviselőház mindenesetre ellene van az Oroszországgal való köz­reműködésnek. Ausztria nem elegyedhetik kalandos vállala­tokba. Szóló kiemeli­­az előtte szólók fejtegetéseivel szemben) a cseh népnek a császár és a birodalom iránti hűségét ; egy cseh katona sem haboznék a csá­szár fölhívását követni. (Bravó !) A török-szláv keresztyének sorsának javítását szóló valódi osztrák föladatnak tekinti. Ebben meg­egyezik minden nagyhatalom s a részben megzavart egyetértés e tekintetben ismét helyre állittatik. Be­szédét e szókkal zárta be. »Adná az ég, hogy ural­kodónk lenne az, a ki a békét helyre állítaná. (Bravo.) Legközelebbi ülés szombaton lesz. A „HON“ magántársürgönyei. BéCS, nov. 7. A »Pol. Corr.« jelenti Konstantinápolyból e hó 7-éről . A nagykövetek tegnap állapították meg az uta­sításokat, melyek a demarcationális vonal meghatározása végett ma elutazó biztosoknak adatnak. Azon tényben, hogy az utasítások fölött megegyezés történt, a legjobb biztosí­ték fekszik arra nézve, hogy a demarcatio kérdése semmi további nehézségre nem adand okot.­­ A conferencia helyére vonatkozólag Orosz- és Törökország nagy súlyt látszanak fektetni arra, hogy a béke kérdése ne a kon­stantinápolyi nagykövetek konferentiáján tár­­gyaltassék, míg a többi nagyhatalmak haj­landóknak mutatkoznak Konstantinápolyt je­lölni ki a netáni conferenţia helyéül. Zára, nov. Tegnap basibozukok jöttek át a határon, egy házat felgyújtottak, de a katonaság erős tüzelése által elűzettek.­­ Egy osztrák karavánt a fölkelők török területen megrohantak és kiraboltak. — Egy dalmata agyonlövetett. U­tolsó posta. A keleti kérdés fölötti vitának ma volt az utolsó napja az osztrák képviselő­házban. A jobb­oldal nevében Greuter, a baloldal nevében dr. Herbst szólották. Greuter beszédét az éjjel hoz­zánk eljutott tudósítások nyomán következőkben is­mertetjük : Greuter mindenek előtt constatálta, hogy a vitából eddig senki másnak nem volt haszna, mint a külügyminiszternek, mivel most már csak ugyan azt teheti, a­mit akar. Kijelenti, hogy ő sem nem török sem nem orosz érzelmű, hanem osztrák érzelmű, s ez osztrák álláspontról fog beszélni. Orosz érzelmű nem, mert védenie kell ifjúsága érzelmeit Lengyelország föloszlásának gyalázatára gondolva De Oroszország csak bűntárs volt itt, e gyilkossághoz a kést Berlinben köszörülték. (Helyes­lés a lengyelek részéről.) Oroszország elég okos volt, soha el nem venni kezét Európa üteréről. Midőn Na­poleon a bécsi szerződést eltépve, a nemzetiségi kér­dést megteremté, Oroszország felhasználta ezt s mi­után a kérdés fejlődött s egész a Balkánig eljutott, ki merészelne annak ellentállni, midőn Germania és Itália megteremtsék ? Oroszország hallgatva fogadta e tényeket, de felrótta azokat magának mondván : majd eljön az én időm is. Ha Európa tapsolt az esz­méknek akkor, nem lehet azokat most többé ki­irtani. A párisi szerződés fölvette Törökországot az európai konc­ertbe, a reform-hat alapján. De e refor­mok nem tartattak meg, mert nem is voltak megtart­hatók, mivel a korán ellenkezik a keresztyénséggel. Törökországnak valódi »confessioniles« állammá kellene válni, ha az ígért reformokat, a területén levő népek egyenjogúsítását követelnék tőle. Azt mondják, hogy Oroszország már megüzen­te a háborút, erről ő nem tud semmit. Mit tett Orosz­ország ? csak nyomatékosabban adta tudtára a reszkető portának Európa akaratát. (Derültség.) A Balkán-félszigeten három politikai párt van : az omladina, mely egy Nagyszerbiát akar létesí­teni. Ez összeesküvés, ha úgy akarjuk nevezni, való­ban létezik s annak több tagja van Ausztriában, mint Szerbiában. De az omladina nem csak politi­kai, hanem vallási czélokat is követ, s az oly pártok mindig erősebbek szoktak lenni. A második párt az úgy nevezett déli szlá­vok. Ezek beismerik, hogy ott többféle nemzetiség van, hogy a horvátnak nem kell a szerb, s a bolgár­ KÖZGAZDASÁGI RO­VAR . Az országos magyar iparegyesül­­­e­t kézműipari szakosztálya ma délután ülést tar­tott Dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf elnöklete alatt, melyen a kiállítási szakosztály tagjai is szép számmal jelentek meg, úgy hogy az ülés a leglátogatottabbak közé tartozott. Mielőtt a szakosztály egyéb ügyek tárgya­lásába bocsátkozott volna, az ügyrend értelmében, mely az osztály tisztviselőit s választmányát évről­­évre megalakítani parancsolja, az újjászervezkedésen esett át. Elnökké : Dr. S­z­a­b­ó­k­y Adolf, alelnökké : Csepregi János, jegyzővé Szepesy Gyula vá­lasztatott meg újra egyhangúlag. A választmány szintén ugyanazon érdemes tagokból alakíttatott meg, kik e tisztet tavaly is viselték. Posner K. L. terjesztett be ezután indít­ványt mint kelljen a kormány által Romániával kö­tött keresk­- és vámszerződést hazánkra nézve minél gyümölcsözőbbbé tenni. M­u­d­r­o­n y Soma igazgató jelenti, hogy ez indítvány már az igazgatóság előtt fekszik s javallja, hogy mind ezen, mind a gyáripari szakosztályból küldessék ki néhány tag, s ezen albi­zottság együttesen tárgyalja az indítványt. A tagok kiküldésénél különös tekintettel kell lenni azon sza­kokra, melyeknek Romániában elhelyezésre és kivi­telre van reménye. A 8 tagú bizottság megalakíttatott : Csepregi János, Grünbaum és Weiner, Löwinger Károly, Mosch, Schwartz Antal, Glatz József, Freund Armin, Korompay Ágoston. Bejelentetett a főv. rendőrség hirdetménye a rendőrség számára való élelemszállítás iránt, mely már holnap letelik, de az osztálylyal előbb nem lehe­tett közölni ; a hirlapokból egyébiránt értesülhettek róla a tagok, az igazgatóság buzgóságából. Ennek a tagoknak tudomására hozván, hogy a minisztérium a főv.­hatósághoz szigorú rendeletet in­tézett, mely szerint mindenki, a­ki adásvevésnél vagy szerződéskötésnél nem az új, hanem a régi mértéke­ket használja és számítja, a legszigorúbban megbün­tetendő. Szívére köti a tagoknak, hogy a törvény ti­lalmát át ne hágják, a­mit különben hite szerint ed­dig sem tettek. A hatóság figyelmeztető szava nem sokára meg fog jelenni. Ezután Morzsányi József olvasta fel a müncheni iparműkiállításon tett tapasztalatait és ta­nulmányait a könyvkötészeti munkákat illetőleg, me­lyet az osztály figyelemmel hallgatott s éljenzéssel fogadott. Végül több érdekes ipari tárgy mutattatott be.­­ A svájczi gabnapiaczokról ezt írja lindaui üzleti tudósítónk : Az e héten tartott vá­sárokon kevés volt a vevő, s a történt kötések nem jelentékenyek. Malmok készlettel meglehetősen el­vannak látva s ezért tartózkodók, tulajdonosok pedig nem hajlandók az árakból leengedni. A piaczról el­vitt áru többnyire elsőrendű magyar és orosz buza. Takarmánynak való zab kedvelt s keresett. Kukori­­cza után nem volt élénk tudakozódás ; mai jegyzete­ink: első rendű magy. buza 31112, másodrendű 29— 30^2, oláhországi 24—26, zab 22—23, rozs 22—23, kukoricza 20—21, — mind 100 kilonkint franco Ro­manshorn vagy Rorschach vámmentesen. Oroszor­szági búza bármely svájczi állomáson 31—32’'12 frank. — A francziaországi szüret. Bor­­deauxból okt. 25-én ezt írják a szüretről. Mennyiség tekintetében az idei szüret igen roszul ütött ki. Az eredmény a legpessimistikusabb várakozásnak felelt meg ; a rendes évi termésnek csak egy negyed részét vagy legfeljebb egy harmadát teszi. Ha tekintetbe vétetik a lokális fogyasztás, kitűnik, hogy kivitelre csak igen kevés marad. Utóbbi években rendkívül emelkedett a bordeauxi borok fogyasztása. Angliában például 1870-ben 40 százalékkal több bordeauxit fo­gyasztottak, mint 1875-ben, úgy hogy Francziaor­­szágban a borkészlet most igen csekély. A minőséget illetőleg még nagyon nehéz határozott ítéletet mon­dani, de azt már is észre lehet venni, hogy az idei bor érettség, simaság és zamat tekintetében alatta áll az 1874. és 75-dikének. E két év termését most nagyon keresik s az árak rohamosan emelkednek. A rosz bordeauxi szüret bizonyára befolyással lesz a magyar borok árára. — A bécsi köztárházak első kimutatá­sa most jelent meg oc­. 24-től 31-ig következő volt a tárházi forgalom kilogrammokban : Összesen :1.152,858 154,313 289,205 Október végén tehát a köztárházban maradt 998,545 kilogramm különböző áru, s az avizirozott 289,205 kilogramm áruval a betározott mennyiség 1.287,750 kilogramm. Kezdetnek ez elég jelentékeny mennyiség. Betározás : Kitározás : Avisirozva Rozs 243,098— 39,928 Árpa 309,701 100,203— Fagygyu 95, 953— Buza 153,532 29,949 23,819 Földszurok 12,765— — Kukoricza 9,923— 10,100 Hagyma 9,796— — Szilva 3,115— — Bor 1,287 ----—— Zab 304,112— 143,197 Mák 5,986— — Maláta 10,000 10,000— Kendermag 50,115 13,208 20,020 Korpa 9,990— — Köles 7,765-----21,150 Kocsi 5,000— — Réz 3,828— — Keményítő 9,900— 6,006 Szilvaszesz— — 831 Burgonya— — 15,740 Bőr— ---1,092 Bükköny— — 7,322 Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, nov. 7. Az értéktőzsdén tőkebe­fektetési és sorsjegyek iránt ismét szilárdabb volt a hangulat. Értékek ellenben lanyhábban keltek. A forgalom korlátolt. Malmok tartósan kedveltek és a mi kínálatba jött, azt magasabb árfolyamon meg­vették. Az előtőzsdén osztr. hitel 147—147.50 p. A déli tőzsdén osztr. hitel 147—147.50 p. Nyeremény­sorsjegy 72.50 — 72.25, magy. hitel 112.75, helybeli bankok közül iparbank 40 , pesti ipar 130, malmok közül Erzsébet 200—199, Lujza 168.50, Ganz és társa 140, alagút 57.50 p. Német mark 60.60 p. Gabnaüzlet, úgy a kínálat, mint a vétel­kedv mérsékelt volt. A búza ára mintegy 12,000 méter mázsára menő forgalommal változatlan ma­­­­radt. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott : tiszavi­­déki 300 m. 79.12, 100 m. 79.2 és 100 m. 78.5 II.92V2, 300 m.79 és 200 78 11.921/2, 100 m. 79.2 11.70 sárga, 200 m. 78.6 11.75, 200 m. 78.1 11.85, 100 m. 78.7 és 100 m. 78 11­­771/2, 100 m. 77.3 11.80, 100 m. 77.2 11.55, 300 m. 77 11.70, 200 m. 77.5 11.60, 100 m. 76.4 11.50, 100 m. 76.3 11.45, 200 m. 75.80 és 100 m. 75 11.10, 200 m. 74.4 11, 100 m. 72 10.45, mind három havi fizetésre. Temesmegyei 700 m. 75.5 11.25. Pest megyei 200 m. 79 11.50, 100 m. 78.3 11.20, 100 m. 77.7 11.20, 200 m. 77.8 11.20, 400 m. 77.6 11.15, mind az északi pályától. 400 m. 77.2 11.25, 400 m. 77 11.25, 100 m. 76.5 10.70, 300 m. 76.1 10.90, 100 m. 10.70,­­ mind három havi fizetésre Árpa 400 m. 5.80, 300 m. 6.25, 300 m. 5.70, mind készpénzen. Zab 200 m. 7.32. Kukoricza 400 m. 5.50 Nagy-Kikindáról készpénzen. Határidőre buza 5 krral bágyadtabb , ta­vaszra szállítandó zab 2—3 kr, rozs és zab változatlan , szokványbuza tavaszra 11.35—11.40, rozs tavaszra 9.55—9.65, kukoricza máj. jun. 6.32—6.36, zab nov) decz 7.50—7.60, tavaszra 7.85 -7.93. y«*«*-1M HIIW WOT ilMHBMWMIMMIHMBMWBBBataggWaKf v:-< S<Bac8BHaa»i Ili A »Nagykoml­ó«-ban minden nap magyar daltársu­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közked­­vességü népzenetársasága tölti be. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­rási távirati jelentései 1876. évi nov. 7-ről reg­geli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A lég­nyomás mindenütt sülyeedett, Fiuméban 6.6 m. m.­­rel. — A hőmérsék részint emelkedett, Besztercze­­bányán 3.9 fokkal ; részint sülyedett,­­Debreczenben 6.0 fokkal. — Eső : Bécs 3, Prága 2, Bregenz 16 m. m. Trencsénben 3 m. m. hó. — Ózonmérő Bu­dapesten : nappal 0, éjjel 0. — A tenger Fiume és Póla mellett fodros. Nemzeti színház. Szerda , november 8. Ármány én szerelem. Szomorujáték 5 felvonásban. Irta Schiller I­. Fordította Szenvey J. Walter Feleki. Ferdinand Nagy Imre. Kalb Vizváry. Lady Milford K. Jászay M. Wurm Bercsényi. Müller Szigeti József. Neje Szathmáry L.-né. Luiza Lendvainé. Zsófi Császárné. Szolga Tóth I. Komornok Gonna. Népszínház. Szerda, november 8. A kis menyecske. Operette 3 felvonásban. írták Leterier és Vaonloo. Zenéjét szerző Lecocq. VII. Rodolfo Együd. Szankarló Kápolnai Montefiasko Rafaelé Váradi Kaszteldemok­ Solymosi Graziella, leánya Vidmár E. Lukrécia Montefiasko DaraiK. Theobaldo Horváth. Beppo, vendéglős Bakonyi Beatrix, húga H­orvátné ¥ 4^QJ JL 3 • :9 *© Szél Fel­lomás a­z M3 a is a ~aza irányú erőssége k­özel Prága 761.8— 2.6ENy1 derült Bécs 761.2— 1.0— — borult Trencsén 762.2— 1.2E 1­9 Beszterczeb. 763.6— 3.5— — hó Ungvár 763.8— 7.3EK5 derült Debreczen 766.8—11.0DK3 borult Nagy-Szeben 764.8— 8.3— — köd Orsová 764.3— 0.8— ---­borult Szeged 763.5— 5.4­ —— derült Budapest 763.4— 32— — r. fh­s. Soprony 761.3— 1.4— — t. bor. M.-Ovár— — — — Csáktornya 762.1— 3.7DK1 r. fhs. Zágráb 763.3- 3.1EK1 derült Bregenz 763.6+ 1.6DNy1 borult Fiume 761.5 4- 4.1E 3 r. fhs. Póla 760.9-f 3.7EK2 t. bor. Durazzo— — — — — Szolnok 763.9- 4.7E 2 derült A vízállás no­vember holtan. Felelős szerkesztő: Jókai Már­­ rás fölött méter alatt méter 7 Budapesten1 15 felhős » Pozsonyban— — — — » » M.-Szigeten0 89— — száraz » Szatmáron0 33— — » » Tokajban0 62— — » » Szolnokon0 26— — száraz » Szegeden2 87— — » » Aradon— — 0 99» » N.Becskereken— — 0 07» » Bezdán Fer.cs.1­75 __— esős » Verbászon— — __— » » Barcson— — — — » » Eszéken— — — — _» » Sziszeken— — __ .—» » Mitroviczon— — __ __» » Zimonyban— — — — » »­­-Orsován— — — — » A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei nov. 7.

Next