A Hon, 1876. december (14. évfolyam, 289-317. szám)

1876-12-10 / 297. szám

menő törekvéseiben találja. Lasser belügyminisz­ter a politikai kormányzat ellen felhozott vádakra felel s megköszöni Zscheriknak Bodies melletti legá­­lis nyilatkozatát s utal a dalmátiai választások tár­gyában tett intézkedésekre ; kifejti, hogy ő már 1848-ban a községi autonómia párthive volt, s azért azt most nem fogja megtámadni ; ő sohasem köve­telte, hogy a politikai hivatalnokokat ő kandidálja. (Elénk tetszés.) — Bluck és Klaick­ indítványára, mely a dalmát országutak költségeinek emelésére vo­natkozik Giskra utal Dalmacia passivitására, s azon igényekre, melyeket Magyaror­szág Dalia útj­a iránt emel, itt ügyelni kell a kiadásokra.— Az illető czimek a bizottsági szerke­zetben fogadtattak el. Legközelebbi ülés hétfőn. Bécs, decz. 9. A közgazdasági bizottság el­fogadta az osztrák franczia kereskedelmi szerződés meghosszabbítását. A vita folyamában kijelente a kereskedelmi miniszter, hogy a leg­több előnyben részesülés elvének alapján Angliával is köttetik kor­látolt szerződést egy évi tartammal. Csak ha Német­országgal meg lesz kötve a vám és kereskedelmi szerződés, kezdetnek meg a tárgyalások Angliával állandó szerződés kötésére. Berlin, decz. 9. A »Nordd. Ztg.« szerint a párisi német nagykövet hivatalosan közlendi a fran­czia kormánynyal, hogy Németország a kiállításon nem vesz részt. — A birodalmi gyűlés egy negyed­­milliót törölt a kaszárnya építésre előirányzott költ­ségekből. Az előadó elvetési indítványának indo­kolásában utal a birodalmi gyűlés alkotmányszerű m­egszavazási jogának elvi megóvására, mit a biro­dalmi kaczellári hivatal elnöke bizonyos esetekre nézve kétségbe vont. Hagysa, decz. 9. A tegnap ide érkezett két török hajó élelmet és ruházatot szállítván ki, meg­kezde a szolgálatra képtelen legénység fölszedését. A demarcationalis bizottság parancsot kapott Bos­­niába menni. A demarcationalis vonalat Despotovics fogja meghatározni. (!) Paris, decz. 9. Hire van, hogy az egész kabi­néta megmarad hivatalában Marcere kivételével, kit Jules Simon helyettesít. Mac Mahon­e combinatióba állítólag beleegyezett. Berlin, decz. 9. (Tőzsde): Hangulat szilárd. Zárlat az értékesítések folytán valamivel gyöngébb. Vasutak keveset változtak. Bankok gyengék. Külföldi tőke kelendő. Pénz 27/8°/0. Bécs, decz. 9. (Zárlat.) Hitelrészvény 137.*/2. Galicziai 200.’/1. Államvasut 263.—. Rente 60.30. — 1860-as 109.--. 1864-es 131.—. Ezüst 114.1/2. London 126.65. Unió­bank —.—. Általános építő­­bank —.—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 72.1/1. Lombard 78.1/2. Tramway —.—. Hitel­sorsjegy 163.3/1. Napoleond’or 10.12—. Arany 6.01. Frankfurt 6IA/2. Porosz pénzutalvány 62.1/1. Török­sorsjegy HA/1. Angol épitő­bank —.—. Municipal­­bank —.—. Bécs, decz. 9. (Hivatalos zárlat.) Magyar föld­­teh­erm. kötv. 73.1/1. Salgó-Tarján 694/2. Magyar hitel 102.—. Magyar záloglevél 85.—. Erdély 73.—. Magy. kel. vas. 27.7*. Magyar sorsjegy 68.72. Magyar földhitel 28.—. Magy. vasúti kölcsön 974/2. A­nglo-Magyar —.—. Franco magy. b. —.—. Alföld 92.—. Magy. éjszakkel. vas. 854/*. Kel. vas. elsőb. kötvény 554/4. Tiszai vasút 162.p. Municipalbank Utolsó posta. A conferentián, mint Pétervárról és Ber­linből egyidejűleg jelentik, Oroszország nem ragasz­kodik többé ahhoz, hogy csapatai megszállják Bol­gárországot. Teszi ezt a jelentés szerint azért hogy a háborút elkerülje, melyet még mindig nagyon kocz­­káztatott vállalatnak tekintenek Oroszországban. Inkább hajlandók a combinati occupatióra. Orosz lapok most főleg a három föllázadt tartomány föld­­birtoki viszonyainak reformálását sürgetik s a török földes­urak birtokainak kisajátítását hangsúlyozzák. Legjobban szeretnék azonban az orosz lapok, ha a török földesurak, ingyen vagy legalább igen csekély árért engednék át földeiket a ke­resz­ty­é­ni­e­k­n­ek. Konstantinápolyból különben azt távírják egy franczia lapnak, hogy Ignatieff megelégszik, ha a porta Bolgárország számára keresztyén kor­mányzót nevez ki. A távirat szerint remélhető, hogy a porta e tervbe végre beleegyezik. Londonban ma minisztertanács volt a ki­rálynő elnöklete alatt, mely a par­lament össze­hívásának idejét állapítá meg. A parlament ez alkalommal állítólag 3 héttel korábban egybeül mint rendesen szokott. KÖZGAZDASÁGI ROVÁT. Orsz. gazdasági egyesület. Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazg. választmánya nov. 30-ról elnapolt ülését decz. 8-kán fejezte be gróf Szapáry Gyula elnöklete alatt, mely alkalommal következő fontosabb ügyek fordultak elő. Először is Galgóczy Károly felolvasta Török János fölötti emlékbeszédét, melyben az elhunytnak érdemei közül kiválóan a gazdasági iro­dalom fejlesztése s az orsz. gazdasági egyesület irá­nyában a negyvenes években tett sikeres működését emelte ki és méltatta. Ezután következett az egyesületi közle­mények és a »Gazdasági Lapok« ügyében kiküldött bizottság véleménye, melynek lényege a következő : Az egyesület eddig tagjainak az egyesü­leti közleményeket küldötte füzetekben, melyek az egyesületi működést foglalván magukban, ezek által tartatott fen az egyesület és tagjai közötti érintke­zés ."Korizmics László alelnök ajánlata folytán azon­ban, mely szerint a »Gazdasági Lapok« tulajdon­jogát az egyesületre ruházta át, czélszerűbbnek találtatott a »Gazdasági Lapok« kiadását az egyesületi közlemé­nyekkel úgy egyesíteni, hogy ebből az egyesület ré­szére lehető költségkímélés származzék, az egye­sületi tagok pedig az egyesületi működés köz­lése mellett más gazdasági ügyekkel és kérdé­sekkel foglalkozó heti­lapot kapjanak.­­ A kivitelre nézve a következő módozat hozatott ja­vaslatba : az egyesület érdekeit 28 év óta képviselő »Gazd. Lapok« további kiadatását az egyesület a vál­lalkozó titkárra, Morócz Istvánra, a lap eddigi szer­kesztőjére bízza, egyelőre egy évre, oly feltétel alatt, hogy 1. egyesület a lap anyagi kiállításának támo­gatására ad évenkint 700 frt átalányt, s átengedi egyszersmind a földmivelési minisztériumról a lapnak szánt állami segélyt . 2. A szerkesztő a lapnak eddigi terjedelmét leszállítja egy évre, valamint ennek meg­­felelőleg előfizetési árát is 10 forintról 6 forintra, az egyesületi tagoknak a lapot fele áron, vagyis 3 fzért egy egész évre megküldi, s a lapnak anyagi és szel­lemi kiállítása valamint szétküldése költségeit viseli. E módozatnál az egyesületnek az az előnye van, hogy a közlemények beszüntetése mellett mint­egy 700 frtnyi megtakarítása lesz. E módozatot az igazgó választmány egyhan­gúan elfogadván , Morócz István mint szerkesztő örömmel jelentheti, hogy a lap szellemi támogatására már eddig is Korizmics László, Irányai Gábor, Ér­­kövy Adolf, Czilchert Róbert és Béla, Peterdy Gá­bor, Benkő Dániel és Havas József urak szíves aján­latát bírja, a díjazandó dolgozatokra pedig a mező­­gazdaság, állattenyésztés és közgazdaság körében Tanárky Gyula, Galgóczy Károly, Kodolányi Antal, Tormay B., Kvassay Jenő, Hajnos Gusztáv és Mol­nár Lajos, különösen a szőlőmivelés és borászat terén Molnár István a budai vinczellérképezde igazgatója, a gazdasági házi ipar körében Kubinyi Lajos, a kül­földi gazdasági irodalom szemléjére Wágner László, Perlaky Elek és Egan Lajos urak közreműködését nyerte meg, s részéről arra fog törekedni, hogy az egyesület érdekeit képviselő s a tagok és gazdakö­zönség igényeit lehetőleg kielégítő lapot, adjon. A Budapesten létesítendő bortőzsde ügyében minden szükséges lépések megtételvén az egyesület részéről , sőt miután létesítésre kellő számú aláíró is van , most már az illetőktől függ a bortőzsde szerve­zése, s az­okból a Köztelken eddig tartott borvásárok beszüntetése lett elhatározva. A párisi világi álítás ügyében bizott­ság van kiküldve, s az az elnökséggel együtt a részle­teket megállapította, melyek szerint hazánk a kiállí­tásban részt vehetne. Ennek folytán­­határoztatott, hogy a földművelési minisztérium felkérendő, misze­rint a kiállítási teendők vezetésére és foganatosítá­sára most is, mint a bécsi kiállításnál egy országos kiállítási bizottságot szerveztessen, melyben aztán a mezőgazdasági részt illetőleg az orsz. gazdasági egye­sület kellőleg volna képviselve. Czilbhert Béla beadványa a jövő évben Buda­pesten rendezendő juh kiállítás tárgyá­ban kiadatott véleményezés végett a juhászati szak­osztálynak. Szalay Imre országgyűlési képviselő törvényja­vaslata a hamisított borok iránti eljá­rás tárgyában — a földmivelési minisztérium­tól téve át — a borászati szakosztálynak adatott ki tanulmányozás és véleményezés végett. Fromm Antal és társai beterjesztése szerint a Budapestre behozatni szokott vidéki borok vá­­sári rakodó helyéül a főváros hatósága a vá­roson kívül alkalmatlan helyet jelölvén ki , elhatá­roztatott megkeresni a főváros hatóságát, hogy a bor­vásárra, lehetőleg a városon bent, a Dunaparton más alkalmasabb helyet jelölhetne ki, a­mi úgy a borter­mesztők, mint a borkereskedők érdekében mutatkozik kívánatosnak. Számos egyéb folyó ügyek elintézése után az ülés véget ért. Üzleti hetiszemle. Budapest, decz. 9. Az értéktőzsdén a lefolyt hé­ten nem történt nevezetes változás. Az üzlet általában véve jelentéktelen volt, sőt mondhatni a hét egy-két napján teljes pangás állott be. Élénkebb mozgalomra nem volt adva semmi ok. De a külföldi tőzsdék sem adtak életjelt Még Bismarck beszédjének sem volt valami látható hatása a tőzsdére. Kissé megnyugtat­ta az ugyan a kedélyeket, a háború várható fejlemé­nyeinek ijesztő jellege nem rémíti most annyira a speculatió fejeit, mint a múlt héten , de a papírok árfolyamára csak igen kevéssé volt az befolyással, s nagyobb mérvű emelkedést az értékpapírok egy osz­tálya sem mutathat fel. A pessimistikus felfogásból mi sem képes felráz­ni a tőzsdét. Ott vannak például az osztrák vasúti törvényjavaslatok, melyek a lajtántúli kormány azon komoly elhatározásáról tanúskodnak, hogy az ínsé­ges pályák ügyeit rendezni akarja, nehogy fenforog­­hasson jövőre még annak lehetősége, hogy elsőbbsé­gek sem hozzák meg kamatjukat. Egy ily tény ren­des viszonyok között jelentékenyen emelte volna a vasúti papírok hitelét, most az hatás nélkül maradt, mert átalában meg van rendülve a hit az iránt, hogy a nehéz politikai és közgazdasági helyzet egyhamar jobbra fordulhasson. Pénzintézeti részvényeink mutatják leginkább, hogy mily sötét színben látja a tőzsde a helyzetet átalában. A legtöbb locális pénzintézet alaptőkéje sértetlenül meg­van, habár nagyrészben ingatlanok­ban lekötve, de azért e papírok árfolyama átalában a névérték felénél alacsonyabb , s a tőzsdén jegyzett folyam nem is veendő e papírok árának, mert a részvények zöme szilárd kezekben van, melyek semmiesetre sem volnának hajlandók a tőzsdén jegy­zett áron megválni papírjaiktól. Ezen jegyzés tehát a papíroknak csak egy csekély töredékére vonatkozik, melyek folytán egyik kézből a másikba mennek át. A bankkérdés által teremtett válságos helyzet még nem nyerte megoldását. Pénzintézeteink s átalá­ban a budapesti tőzsde ettől várja és várhatja méltán a viszonyok megszilárdulását s a javulást. Az év be­fejezéséhez közeledik s intézeteink részvényesei kí­váncsian várják az évi mérleget. A kilátások e tekin­tetben sem nagyon kecsegtetők átalában véve , de az üzleti veszteségek átlag csekélyebbek, mint tavaly, mert okulva a múltak tapasztalatain intézeteink ke­­vesebb rizikóval vitték az üzletet. Az európai bankok kamatlába a következő : Amsterdam 3, Berlin 4­, Brüssel 2x/2, London 2, Páris 3, Szent-Pétervár 6, Bécs 4 112 °/c­ A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyítva így áll : Államadók: m. vasúti kölcsön 97.50 (-1-2), m. nyereménysorsjegy 67.50 (—j—1.25), m. kincstári utalvány 94.50 (—1-0.50), m. földtehermentesités 74 (—1—0.50), temesi 71.25 (—0.25), erdélyi 72 (—1), szőlődézsma 71.50 (-(-1.75) p. Osztrák államadósság ezüstben 66.75 (-(-0.25), 1860-iki 100 frtos 115.50 (-(-0.50), 1864-iki 100 fo­rintos 130 (+1), 50 frtos 129.50 (+1.50) p. Biztosítók: Pannónia 366 (-(-10), pesti 44 (—1.50) p. Pesti közúti 154.50 (—1.50). Bankok magy. hitel 103 (-(-5.50), muni­­cipális 10 (—0.50), magy. földhitel 28.50 (-(-1), bu­dai kereskedelmi bank 60 (—25) pesti kereskedelmi 575 (-(-15), pesti iparbank 115 (—10), lipótváro­si 10.50 p. Takarékpénztárak: első hazai 2140 (—60), fővárosi 95.50 (-(-0.50). Malmok : Concordia 405 (-(-10), Erzsébet 202 (—2), molnárok-sütők 323 (-(-13), hengermalom 765 (■ -5), Viktoria 274 (-(-1)­­. Egyéb iparvállalatok: Athenaeum 232 (-(-2), Dräsche 40 (-1-5). Záloglevelek : m. földhitelintézeti 5 és fél százalékos 85.25 (—0.25). Elsőbbségek közül Lloyd 58 (-(-0.50) p. Min­den meg nem nevezett értékpapír változatlan. Pénznemek : cs. arany 6 frt (—4 kr), 20 frankos 10.11 (—12 kr), ezüst 115.50 (­(-0.50), né­met mark 62.10 (—0.80) p. Váltók: német piac­ok 61.40 (—0.80), Amsterdam 104 (­—1.50) London 126.75 (—1.25), Páris 50 (—0.70), a svájczi piaczokra szóló vál­tók 50 p. A gabnaüzletben áremelkedés állott be egyátalában, és a tulajdonosok kényszerítve vannak áruikat visszatartani ; a gabnaárak — árpát kivéve — annyira emelkedtek, hogy alig volt hihető, az idei aratás után , az árak oly magasra emelkedése. A magas árak daczára a tulajdonosok a politikai helyzet és hiányzó készletek­­folytán az eladók igen tartózkodók és így feltehető, hogy az árak még nem culmináltak. B u­z a: A tulajdonosok folytonos tartózkodása és csekély készlet folytán 60 krral emelkedett, a­mit azonba csak malmok, a­melyek legsürgősebb szük­ségletüket fedezték, fizettek, míg üzérkedési és kivi­teli czélokra a jegyzett áron kevés kelt el. A forga­lom csak 60,000 m. mázsát eredményezett. Csendes üzlet mellett a következő árfolyamok jegyeztettek: Tiszavidéki 74.6 — 80 kilogramm hectoliterként 12.30— 13.20. Pestvidéki 11.65—12 75. Fehérmegyei 12.35— 13.25. Bácskai 74.6—77.3 klormn­ htliterként 12.30— 12.95. Határidő alatt szállítandó áru a hét első nap­jaiban emelkedett; tavaszi 13.40—50 kr. a hét má­sik felében lanyhább volt; köttetett 13.20—30 kron. Rozs. Csekély hozatal mellett szilárdan állott és 50 krral emelkedett imázsánként, 70—72 kgr. kilóként 10.20—40 kr., május-juniusban szállítandó 15 krral magasabb ár mellett 10.40— 60 kr. Árpa. Kevés készlet mellett az árban nem változott. Takarmány 60—62 minőségű súly­foltként 6.35— 85 kr. Maláta árpa 62—63.7 min. 6 frt 95 — 8.45 kr. Zab. Csekély kinálat és hozatal folytán 37'/2 krral emelkedett árban : 264—40 s min. 7.5—20 kr. Tavaszi a hét elején magasabb lett árban, a hét vé­gén azonban multheti árhoz hasonló maradt 8.42 '12 — 57 kr. Tengeri csekély kínálat mellett bánsági uj áru kerestetett s 30—40 krral magasabb áron kelt, magyar áru 20 krral emelkedett, bánsági 74.7—66.10 másnemű 72.8, 5.70—90 kr. Május—júniusra szállí­tandó 7—10 —24 krig emelkedett a hét első felében, másik felében azonban 6,95 — 7 frt mellett köttettek. L i s­z t ü z­­­e t. A lefolyt héten a forgalom is­mét jelentékenyebb mérveket öltött. Úgy látszik a szükséglet mindenfelé nagyobbul. Hazánkban legin­kább a barnább fajok találnak keletre, úgy hogy a malmok ebbeli készletei már majd egészen elfogytak. De a közép és finom fajok is szép keletnek örvende­nek, s ezekből külföldre nagyobb mennyiséget vittek ki. E jelentékeny kereslet természetesen az árakban ismét emelkedést idézett elő az összes fajokra nézve. A korpa fajokat is élénken keresik. Az árak, melyek rendkívül emelkedtek, mert a búza szállítása lehetet­lenné van téve, átlag véve a következőleg állnak : 0. sz. 26.20, 1. sz. 25.40, 2. sz. 24.60, 3. sz. 23.70, 4. sz. 22.80, 5. sz. 21, 6. sz. 19.50, 7. sz. 18.30, 8. sz. 15.50, 8 és fél 13.40, 9. sz. 10.50. Korpa finomabb 4.50, durva 4.20. Rozsliszt 1. sz. 18.50, 2. sz. 15.50, 3. sz. 14 50, per 100 kilogr. Borkő (természetes.) Az üzlet e czikkben szilárd. Fehér la áru 67.75, piros f­a 62.50, Il­a 53.50. Hamuzsir. E czikk még mindig keresetlen. Az árak névlegesek. Magyar fehér 32.10, kékes 25.90—27% frt, kék házi 22.30—24.10. Méz. Üzlet lanyha. Nyers 32 frt, sárga csur­gatott 37.50—38 frt, fehér 40.50—42 frtig apró hor­dókban. Hüvelyes vetemények és termé­nyek. A majdnem járhatlan utak miatt ezen a hé­ten csak kevés hozathatott a piaczra, miért is az egyes áruk ára szilárdan áll, noha a kereslet csekély­nek mutatkozott, eladások csakis helybeli raktárak­ból történtek. B­a­b ezen a héten (új nagy) 11— 11.50, törpe 11.75 — 12, tavalyi 10.75 mellett jó ke­lendőségnek örvendett, tarka bab 8 frt, zöld 11 frt, barna 11 frt. Borsóban az üzlet gyenge, az árak következők : közönséges 12 —13 frt; hámozott 17 frt külföldi 27 frt. Lencse jobban kerestetik : stocke­­raui 26 frt; magyar 15—17. Kölese héten na­gyobb keletnek örvendett ; forgalomba jött, mintegy 10,000 métermázsa 5.50—5.75. Köleskása meg­lehetős kereslet mellett 9 50—9.60 áll. Kender­­m­­a­g­b­ó­l kevés érkezett a piaczra és 11 frt mellett meglehetősen kerestetett. Lenmag 14.25—14.50. Mák szürke 36 frt jó kelendőségnek örvend, kék 45 frt. Bükköny 8.50—9. Muhar 9.50 — 10. P­a­p­r­i­k­a kevés hozatal mellett 28—40 frt minőség szerint. Gyapjuüzlet. Ezen a héten a gyapjuüzlet hasonlókép élénk volt s a mult hetinél semmivel sem áll alább. A hangulat kitűnő. Változatlan árak mel­lett a következő tételek lettek eladva : 60 mm. középfinom egynyiretü 113 —114 frt. 1800 szürke czikk gyapjú 36—■ 37 . 1877 diki nyirésre is történtek kötések és pedig a Stametz-Python bárói uradalom részéről Kisszállás és Jankováczról 250 métermázsára 118 írtjával. A győri székes káptalan részéről 100 métermázsára 105 ifjával, s egy arannyal, a fehérvári püspökség ré­széről 70 métermázsára 114 írtjával s egy aranynyal és dr. S­e­n­n­y­e­y Pál részéről 60 méter mázsára 100 frtjával. Az árak mind 56 krjával vannak számítva. Disznózsír. A megfagyott készlet követ­keztében élénkebb üzletnek örvendett, és hordó nél­kül 70 frt, hordóval 73 frton vétetett,újan.—febr. szál­lításra 70 frt igértetett. Szalonna. Az előállításra kedvezőtlen idő­járás miatt árban emelkedett. Városi fehértáblás 65 frt , deczember—januári szállításra 64 frttal kötte­tett, füstölt 71 frt, vidéki 58—56 frt, paprikás 66 frt 100 kilóként. Keményítő. Ez üzletben az árfelemelés a múlt héten sikerrel vitetett keresztül, de mégsem oly mértékben, mint a búzának igen magas árából kö­vetkeztetni lehetne. Az árak igen élénk kereslet mel­lett 42—43 frttal jegyeztetnek 100 kilóként. Rendes árak 1. fin, jegecz 35 frt, Tullanglais 33 frt, magke­­ményitő 22 frt, közönséges 12,50, hajpor 35 frt, mind 100 kilóként. Szilva szerbiai 14.50, boszniai 15—15.50 56 kilóként. Szilvasz 25—16 frt 100 kilóként. S z e s z. Az üzlet még mindig csendes, az árak nem változtak , uj módú nagyban 34 frt, kicsinyben 35 frt 50 kr, finomított 38 ft 50 kr. Szilvapálinkában nincs semmiféle üzlet, törköly 13,50—14 foton ada­tott el, mind 100 liter százalékonkint. — Az országos magyar iparegye­sület kézműipari szakosztálya dr. Sza­­bóky Adolf elnöklete alatt tarta ez idei utolsó ülé­sét. Elnök rövid visszapillantást tett a szakosztály­nak ez évi működésére, mely főleg három irányban nyilvánult, nevezetesen az iparügy iránti érdekeltsé­get az iparfejlesztés irányának kijelölése mellett el­méleti úton törekedett érvényesíteni, a szakosztály kebelében időnként tartott iparérdekű fölolvasások által, továbbá nevezetes ipartelepeknek megismerte­tése által, melyeknek megszemlélésére és bírála­tára a szakosztály kebeléből kiküldött szakférfiak fölkérettek, és melyek az egyesület diszérmével let­tek kitüntetve , végül pedig iparostárgyak bemu­tatása által. A szakosztály működésének rövid vázo­lása után az elnök a szakosztály nevében mindazok­nak, kik a szakosztálynak a lefolyt évben kifejtett tevékenységében közreműködtek, elismerő köszöne­tet mondott. Az ülés napirendjére áttérve, következett Steiner Károly műlakatosnak jelentése a műlakatos iparról a müncheni kiállításon. Ez eléggé érdekes jelentést a szakosztály köszönettel fogadta, és az egyesületi közlönyben kivonatban közöltetni határoz­ta. Ezután Prém J. tartott fölolvasást »az Ízlés re­formja a műiparban« Aztán Posner K. L. értesíté a szakosztályt, hogy a müncheni kiállítás tanulmányo­zására a budapesti keresk. és iparkamara által ki­küldötteknek jelentései közelebb az iparegyesülethez, a szakosztályban leendő felolvasás végett áttétetni fognak. Fischer Samu bemutatja a herendi porczellángyárban a porczellángyártásra használt anyagokat, a földolgozás fokozataiban, valamint né­hány kisebb kész tárgyakat s a beküldött mintamutat­­ványokat az egyesület gyűjteményei számára föl­ajánlja. A szakosztály részéről az igazgatósághoz azon kérelem intéztetni határoztatik, hogy bemutató­nak az egyesület köszönete jegyzőkönyvileg kifejez­tessék. Wessely György egy szabadalmazott sa­ját találmányú kocsit mutat be rajzban, melyet saját titkát képező módon, állítólag minden irányban, ló- és gőzerő nélkül hajtani lehet. Az egyesület díszér­­mére a szakosztály részéről következő ipartelepek hozattak ajánlatba : Geldner R., Lingi Károly, Vágó Ignácz, Csepreghy János, Spitzer és Dembitz, Láng Mihály ; az ajánlott telepek megvizsgálására a sor­rend titkos szavazat útján következőleg állapíttatott meg : Vágó Ignácz, Csepreghy János, Lingi Károly. A telepek megvizsgálására szakértő bizottságok fog­nak kiküldetni, s ezeknek véleménye alapján az igaz­gatóságnak éremmeli kitüntetésre előterjesztetni. 150» bácskai » » 80—■ 81 » 200­» hibás bácskai » » 74—• 75 » 200» homok » » 65—• 67 » 260» fehér, hegyi kétnyiretű nyá­ri gyapjú 92 —100 » 60» tiszai nyári gyapjú 80 —81 » 150» orosz krimi nyári gyaptju 56-57 » 180» közép tímár gyapjú 62—­ 63 » A közönség köréből. A »Nemzeti Hírlap« 338. s az »Egyetértés« 282. számában Kozma Gyula aláírással megjelent s a higgadtságot, mérsékletet, szólásszabadságot és lojalitását oly feltűnően jellemző czikk után, minden szégyenkedés nélkül nyilatkoztathatom, hogy a »De­monstratio« cz. röpirat szerzője én vagyok. Kozma úr czikkére nem reflektálok, mert sajnálattal kell ki­jelentenem, hogy azon szótárt, melyből Kozma úr azon ékes szavakat összeválogatta, nem sikerült meg­szereznem — de annak örvendek, hogy Kozma úr czikkével igazolta, miszerint a demonstratiót nem az egyetemi ifjúság rendezte, mert olyan nyelvezete — mint a Kozma úré — melyhez képest a huszárkáp­­lár káromkodása literatus nyelvezet, az egyetemi ifjúságnak nincsen. Budapest, decz. 9. I­m­r­i­k Péter, joghallgató. Nemzeti színház. Pierre Halmai Ezt követi : A NYELVTAN. Vig­j. 1. felv. Labiche és Jolly után forditotta Teleky . Végül: C­O­X és Box. Vígjáték 1 felv. Irta Morton Maddeson János. Box János Újházi Cox Jakab Vizváry Bouncerné Császárné Népszínház. Vasárnap, deczember 1Q. A falu roszsza. Népszínmű 3 felv. Irta Tóth E. Feledi Gáspár Kovács I. Lajos,­­gyerme- Eőri Boriska­­­kei Rákosi Fáni Bátki Tercsi, árva Danez N. Göndör Sándor Tamásai Finum Rózsi Soldosné Csapó Csige Csapóné Pártényiné Tarisznyásné Szőcs Egy öreg paraszt Csige Megyei csendbiztos Sántha Kónya Nagy I. Gonosz Pista Tihanyi. Gonoszné Klárné Várszínház. Vasárnap, deczember 10. CARMEN. Dalműr 4 felv. Merimée Pros­per beszélye után szövegét írták : Mailhac H. és Halewy L. Zenéjét irta Bizet Gy. Cserebogár Jóska Pártényi Czene, czigány Vasvári F. Ádás, czimbalmos V. Kovács A »Nagykoml­ó«-ban minden nap magyar daltársu­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közked­­vességü népzenetársasága tölti be. Pauli. ; Láng. Ney Zajonghyi Tallián. Maleczky. Gonda. Nádayné. Maleczkyné Heim R. Vasárnap, deczember 10. Fölhívás keringőre. Vig­j. 1 felv. Irta D mai S. Maurice Nagy I. De Sor Nád­ai D’Joryné Prielle K. Matild Molnárné Róza Visiné Órás Hevesi Zongorahangoló Sánth­a Jean Tóth I. Don José, tizedes Escamillo Dancaire Remendado Zuniga, hadnagy Morales Lilias Pastia Carmen Micaela Mercedes Met­eorologhu­ j­egyze­teki. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjá­­rási távirati jelentései 1876. évi decz. 9-től reg­­geli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A lég­nyomás mindenütt emelkedett, Bregenz 5.4, Beszter­­czebányán 5.1 ra. m.-rel. — A hőmérsék többnyire kevéssel sülyedett, Zágrábban 3.4 fokkal. — Eső : Bécs 1, Prága 1, Bregenz 1, Póla 10, Ungvár 11, Debreczen 1, N.­Szeben 6, Szeged 6, Zágráb 9, Fiume 13, Szatmár 12 m. m. — Ózonmérő Budapes­ten : nappal 0, éjjel 0.— A tenger Póla mellett gyen­gén hullámzó, Fiume mellett csendes. A vízállás december hóban. A »Magyarország és Nagyvilág« tartalma. Szövege: Salisbury marquis. — Sárai Mátyás. Víg köl­tői elbeszélés. (Kecskeméti Ferencz.) — Az egyetlen arany. Elbeszélés. (Tolnai Lajos.) (Folyt. — A kalamus. (F. J.) — A tizenkét hónap. XII. Deczem. — Egy magyar hittérítő úti élményei a mult század derekán. (Ifj. Szinnyey József.) — Tárczalevél . A dohányzásról. (Porzó.) — Egy boldogta­lan nő. Beszély. (Turgenyev Iván.) (Folyt.) — Anyai boldog­ság. (F. J.) — Parasztok lóversenye. — Busztard és pinguin. — Tengerparti ütegek fölállítása. Színházak. (a.s.) — Anyai dal. Költ. (Dalmady Győző.) — Különfélék. •— Sakkfelad­vány. — Képrejtvény. Szerk. isz. Rajzok: Salisbury, Marquis Nagy-Britannia teljhatalmasa a konstantinápolyi konferenczián. — A kalamus. — Parasztok lóversenye. — Anyai boldogsá­g. Tengerparti ütegek fölállítása. — A busz­tard. — Királypingvinek. Felelős szerkesztő: Jókai Mór. — Időjá­rás fölött Salatt méter méter 9 Budapesten2 05. felhős 8 Pozsonyban1 74— — » 9 M.-Szigeten1 73— — » 1. Szatmáron3 64— — » » Tokajban5 70— — ködös Szolnokon4 31— — felhős » Szegeden4 25— — esős 8 Aradon1 00— — 2— » N.Becskereken0 43— — felhős » Bezdán Fer.cs.— — — — » 2» Verbászon— — — — száraz » Barcson1 80— — esős 9 Eszéken2 66— — » » Sziszeken— — — — » » Mitroviczon— — — — » » Zimonyban— — — — » » O-Orsován— — — — » IT y 111 ■ t é r. 1669 1_1 Kitűnő szepesi rizikó-sombák, 4 literes bödönyben rövid ideig kaphatók VII. ker. kerepesi út 4. sz. a. a házfelügyelőnél, 2 frt 50 krért. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei dec. 9.

Next