A Hon, 1877. január (15. évfolyam, 1-29. szám)

1877-01-02 / 1. szám

terület 100 frt bérfizetés és 1él évi felmondás mellett még oly feltétellel adatott kérelmezőknek, hogy tar­toznak ez elültetett fákat tökéletes jó állapotban meg­tartani, azokat művelni a kiveszettetett pedig után­pótolni. Az üllői úti laktanya kantin bérlője, több felhozott indokok folytán ez évi bérből 1000 frtot kér elengedtetni. A bizottmány, tekintetbe véve a mostoha üzletjárást, folyamodónak 1876. évi bérle­téből 500 frtot elenged. — Löwy Dávid és társa az újpesti-szigetet bírják a fővárostól 30 évre bérbe, oly feltétellel, hogy azt albérlőnek kiadni nem szabad. Nevezett bérlők azonban a szigetet Petrichnek ad­ták albérbe, mit a főváros ellenezvén, bérlők ellen pert indított, most azonban bérlők a szerződés fel­bontását kérik. Havas Ignácz a szerződés felbontá­sa ellen szól, melyhez a bizottmány is hozzájárul. Még más érdektelen tárgyak elintézése után a gyű­lés feloszlott. — Halálozás. Gerlóczy Imre, Pest Pilis, Solt és Kis-Kun megye főlevéltárnoka, Gerlóczy Ká­roly fővárosi alpolgármester édes atyja, ma reggel 5 órakor jobb létre szenderült. — Csalás. Fleming Henrik selmeczi szül. 50 éves volt korcsmáros — az utolsó időben kávé­mérést nyitott, üzlettőkéje azonban nem lévén, azon már nem új módhoz folyamodott, hogy pénztárnőket fogadott fel, kik 50 frt biztosítékot tettek le, így megkárosítá előbb Tetser Teréziát, azután meg Rei­­chenauer Erzsébet pénztárnőket, kiket a jó üzlet re­ményében felfogadott; az üzlet azonban a várt re­ményeknek meg nem felelvén, Fleming megszökött, de tegnap a két rászedett nő által fölismertetvén, általuk a rendőrség elé állíttatott.­­ Emlittetett, miszerint Balogh Tihamér helybeli homeopatha azt kérelmezte a ta­nácsnál, hogy bizassék meg a toroklobban szenvedő betegek számára felállítandó külön korosztály in­gyen vezetésével. A tanács a tiszti főorvos vélemé­nye alapján folyamodót elutasította kérelmével. A roncsoló toroklobban szenvedő gyermekek ápoltatá­­sára és gyógykezelésére külön e czélra már berende­zett helyiségek léteznek s a kerületi orvosok már kü­lön utasítva is lettek, hogy a­hol a viszonyok megkí­vánják, az ily beteg gyermekeknek elkülönített kor­osztályba teendő szállítását lehetőleg eszközöljék. — Átalános tisztviselői kórház. A fővárosi iparosok körében ma évi deczember hó 30-án több tisztviselőből álló gyülekezet egy átalános tiszt­viselői kórház fölállítása tárgyában értekezvén, a No­­velly Antal úr által előadottak nyomán a pártolásra méltó eszme mentül tágabb körben leendő terjesztése és f. évi január 27-én délutáni 6 órakor egy újabb gyűlés megtartása határoztatott el.­­ A városligeti házi bizottmány a ta­nácsnak előterjesztést tett az iránt, hogy miután ezen bizottmány tanácskozási tárgyát képező ügyei nagy­részt a sétányokra felügyelő bizottmány véleménye­zése alá eső tárgyakkal hasontermészetüek, a sétá­nyokra felügyelő bizottmá­ny elnöke, Takácsy Miklós biz. tag ur kebelébe felvétessék, mely előterjesztésnek a tanács megfelelvén, Takácsy Miklós urat a város­­ligeti házi bizottmány tagjává kinevezte. — Az eperjesi felsőbb leányiskolá­ról terjedelmesebb czikket vettünk, azonban az ily közleményeknek nézetünk szerint főkép a helyi la­pokban lévén helye, mi csak azt említjük meg, hogy Eperjesen több más német nyelvű magánleányisko­lán kívül van egy a helyi iskolaszék vezetése alatt álló magyar-német tannyelvű leányiskola, melynek 5-ik és 6 ik osztályát a budapesti női középiskola előkészítő osztályainak tanterve szerint alakították át s a kir. főgymnasium tanárait a közreműködésre újból felkérték. Az előkészítő osztályba tényleg csak 11 növendék jár, mindamellett az iskolaszék­i Nuber Sándor igazgató mindent elkövetnek, hogy a jövő tanév kezdetén itt is állítsanak fel a budapesti mintájára egy női középiskolát, mely tervnek elősegítését a kormány részéről is reményük, miután az itt ép oly nemzetiségi jelentőséggel bir, mint a máramarosszigeti s trencséni máris államivá lett új női középiskolák. Mi részünkről is örvendünk a női kö­­zépiskolák terjedésén s reményijük, hogy az eperjesi­ek példája több helyt fog követésre találni. A jelen viszonyok közt egészen a kormány működésétől vár­ni mindent, hazafiatlan tett. A női középiskolák ügye oly ügy, melynek érdekében legkönnyebb társadalmi mozgalmat teremteni. — Wieniawsky Henrik hegedűmű­vész a brü­szszeli zeneintézet tanára i­ső hangver­senyét a vigadó termében jan. 4-én, esti 7­­/2 órakor tartja Grünfeld Alfréd zongoraművész közreműkö­désével . Műsorozata ez: 1. hegedű-verseny (zongora­­kisérettel) Mendelssohn. Wieniawski H. — 2.a) Praeludium és fuga (Cis-dur) Bach. b) Gavotte (G-moll) Bach. c) Keringő Henselt. d) Lützows »Vad vadászat« Kullak. Grünfeld A. — 3. a) Legende Wieniawski. b) Praeludium vivace (E-dur sonatából) Bach. W­i­e­n­i­a­w­s­k­i H. —­4. a) Impromtu (Fis dur) Chopin, b) Mazurka Chopin, c) Romance Chopin, d) Perzsiai induló (Strauss után) Grünfel­d 5. Ábránd Faust (Gounod) czímű dalműből Wieniawski. Wieniawski H. 6. Spanyol Rapsodia Liszt. Grünfeld A. 7. Magyar dalok hegedűre Wie­niawski H. — Abdul Kerim diszkardja. A »Nem­zeti szálloda 1 8-ik számú termében van kiállítva azon diszkard, melyet a magyar egyetemek ifjúsága a tö­rök hadsereg fővezérének, Abdul Kerim pasának szándékozik átnyújtani. A mai délelőtti órákban nagy közönség nézte a kardot, kik tekintélyes pénzrakást halmoztak föl a török sebesültek javára. A kard pengéje szakértők véleménye szerint a legkitűnőbb aczélból készült, Mária­ Terézia korából származik, a markolatnál egy Mária-kép van rá vésve, alatta e felirat: »Maria Mater Dei, Patrona Hungáriáé, sub tuum praesidium confugum.« E kép és fölirat a pen­ge régibb korából származik; a többi föliratok most vésettek rá: a penge fokán van a fölirat: »A magyar ifjúság Abdul Kerimnek, a djunisi győ­zőnek.« A penge tövénél a keresztvas alatt van bevésve a mester neve: »Pacholek György, kard­­műves, Budapesten saját készítménye.« A csak­nem tenyérnyi széles penge egyszerű elefánt­­csont markolatban végződik. A markolat végén arany lapon a budapesti egyetemi ifjúság 60-as bi­zottságának czimere van bevésve : a Dunán át ösz­­szekapcsolódó kéz, jobbról és balról a török és ma­gyar czimerrel. A keresztvas magyaros, egyenes ezüstözött aczél, két végén arany gömböcskékkel. — A kardtok megyszin bársonyból készült, ezüstbe van foglalva s megaranyozva; egyik oldalán Rákóczy, Wesselényi és Zrínyi képeik vannak domborműben aranyból kidolgozva. A tok alsó végének ezüst bur­kolatán két művészileg vésett alak látható: egy dísz­­ruhás magyar és török kezet nyújtanak egymásnak. Ez ezüst burkolaton alul, a tok egy arany kigyóban végződik, mely a tok alsó végére kanyarodik föl. A kardot az ifjúság küldöttsége gyönyörű selyemvánko­son fogja átnyújtani Abdul Kerimnek. E vánkos vid­aszin selyemből készült,a felső oldala sárgás se­lyemmel van bivonva, mely fölé dús arany hímzés közepette művészileg készült virágcsomó borul; négy sar­ka aranyozott bojtokkal van ellátva.­­ Az ifjúság küldöttsége, mint említettük, holnapután, jan. 4-ikén indul a török fővárosba, a déli vasúton Triesztig s onnét Konstantinápolyba hajón. A küldöttség tagjai a következők: Lukács Gyula, Szűcs Gyula, Soós Jenő, Toroczky Lajos, Szemere Miklós, Gebhardt Bódog, Budinszky Ernő, Bagya Kálmán, Krisztin­­kovics Ede, Skoza Zoltán, Léderer Béla, Hauer Hugó, Endrey Gyula, Milassin Károly, Csóka Jó­zsef, Tóth Béla és Kállay Lipót. A küldöttség részé­ről Abdul Kerim pasánál Szűcs Gyula, Midhát pasá­nál Lukács Gyula, a Seik-ül-Izlamnál Soós Jenő, Savfet pasánál Szemere Miklós fognak szónokolni. — Öngyilkossági kisérlet. Sz. Lipót 20 éves hivatalnok tegnap d. e. 11 órakor az uj vám­­ház előtt öngyilkosság­i szándékból a Dunába ugrott, a parton foglalkozó munkások egy ladikkal gyorsan utána sietettek s mielőtt Sk.­elmerülhetett volna, ki­fogatott. A fiatal ember öngyilkosságának oka eddig ismeretlen, eddig rendes életet folytatott, csak az utóbbi időben bus komolyság volt rajta észrevehető. — Ezennel értesítem a községi és köz­jegyző urakat, hogy több oldalról jött felszólítás foly­tán az általam szerkesztett s már sajtó alá bocsájtott »községi és közjegyzők kézi­könyv«­ére az előfizetést meghoszabbítom. Egyidejűleg felkérem azokat, kik előfizetőket gyűjtöttek, hogy a gyűjtő íveket január 26-ig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Maglódon, 1877. jan. 1-én Dobozi István. Irodalom. — A fővárosi statisztikai hivatal közleményeinek november havi füzete a következő tartalommal jelent meg: Budapest főváros halandó­dósága az 1874-ik évben. Balesetek és erőszakos ha­lálesetek Budapesten 1874-ben. — Élelmi czikkek készlete a fővárosban. — Havi jelentés: Népesedési mozgalom. — Légtüneti észleletek. — Kereskedelem és forgalom. — Piaczi árak. — Pénzintézetek álla­pota. — Vegyesek, és pedig: a fővárosi c­égbejegy­­zések , a vasúti és gőzhajó-állomások külső-, a köz­eli vasutak, a gőzsikló, az alagút, a láncz- és mar­­githid­, a révgőzösök és a Dunagőzhajózási társulat helyi személyforgalma; az összes távirdai állomások sürgöny forgalma; a m. kir. zálogház forgalma; a fővárosi adópénztár pénzforgalma; és a vízvezetéki­ víz fogyasztása. — »Köny és mosoly« czimü költemény­füzér jelent meg Orosházán. Irta E­ö­r­d­ö­g­h Lajos. Mintegy ötven vers Beliczey Istvánnénak ajánlva. A tiszta jövedelem az orosházi első átalános ipartár­sulat jótékony iparczéljaira fordittatik. A »J­á­s­z-N­a­g­y­k­u­n-S­z­o­l­nok« czimü társadalmi hetilap mutatvány számát kaptuk. Szer­kesztő s laptulajdonos : B­e­d­ő Lajos. Megjelenik Szolnokon. Előfizetési ára egész évre 5 frt, negyed­évre 1 frt 50 kr. Az első szám elég jó s csakugyan főkép a helyi ügyekkel foglalkozik. Óhajtandó, hogy ezentúl is maradjon meg e hírben. A „HON“ magántávsürgönyei. Bécs, jan. 2. A csonthártyagyuladásban meg­betegedett Rainer főherczeg állapotában jelentékeny javulás állott be. A láz csökkent, s a főherczeg jelen­legi állapotában veszélyen kívül van. Bécs, jan. 2. Az 1854-diki államsorsjegyekből a következő sorozatok huzattak ki : 105, 275, 297, 403, 405, 447, 999, 1028, 1328, 1448, 1457, 1688, 1962, 1948, 2041, 2288, 2327, 2583, 2609, 2611, 2718, 2823, 2954, 2977, 2935, 3042, 3131, 3288, 3328, 3481, 3498, 3615, 3844, 3890. Berlin, jan. 2. A császár a hadseregbe 70 év-­­ vel ezelőtt történt belépte emlékére rendezett öröm­ünnepen az összes német hadsereg képviselőit fogad­ta, kiknek nevében a koronaörökös adta elő szeren­­csekivánataikat. A császár, feleletében a legmélyebb köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik őt katonai pályáján fáradozásaiban támogatták s hangsúlyozta, hogy mai állását a hadsereg vitézségének, odaadásá­nak és kitartatásának köszönheti. London, jan. 1. A skót partokon a múlt heti vihar alatt 80 hajó ment tönkre, többnyire német és norvég járművek. 270 tengerész veszett el. Bács , jan. 2. (Megnyitás.) Hitelrészvény 142.1/2. Angol-magyar —.—. M. hitelrészv. 110.­ Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által. épi­tőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 164-es-----­Napoleon d’or 994—. Magy. földhitel —.—. Ang. osztrák —.—. Franco-magyar —.—. Allamvasp. —.—. Unio-bank —.—. Angol épitő­bank —.— 1860-as------. Ezüst —.—. Járadék —.—. Bécs, jan. 2. (Előbörze.) Hitelrészvény 142.80.­­ Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészv. 110.3/4. Lom­­bard 78.—. Municipalbank —.—. Alt. épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napo­leondor 9901/a. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr. 69’/a. Franco-magyar —.—. Államvaspálya 256.^2 Unio-bank 48.—. Angol épitő­bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Berlin, jan. 1. (Kezdet) Galicziai —.— Lombard 126.—. Ezüst-jöved. —.—. 1860-as —.—. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 418.—. Papir-jöved. —.—. Hitelsorsjegy —.— 1864-es —•—. Hitelrészvény 217.50. Magy. sorsjegy —.— Berlin , január 1. (Zárlat.) Galicziai —.—. Lombard 126.—. Ezüst-jövedelem 53.50. 1860-as —•—. Bécs —.—. Romániai —.—. Államvasut 412.50. Papir-jövedék 49.50. Hitelsorsjegy —.—. Frankfurt, jan. 1. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-as —. —. Évjáruléki papír —.—. Lombard ——. M. sorsjegy —.—. Osztrák hitelrészvény 105.—. Osztrák államv. részvény 206.—. 1864-es — .—. Évjárulék ezüst —.—. Galicziai 160.—. Frankfurt, jan. 1. (Esti zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombar­­dok —.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hi­telrészvény 105.—. Osztrák államvasút - részvény 206.—. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst 56.n­,6. Galicziai 160.—. Győr-Gráczi —.—. Frankfurt, jan. 1. (Zárlat). Váltóárf. Bécs­re 161.30. Osztr. bank-r. 664.50. 1860-as —. Év­­járuléki papír 48.—.— Lombard 63.1/4. Magyar sorsj. —. Osztr. hitelrészv. 105.1/2. Osztr. ál­lamv. részv. 205.3/4. 1864-ki —.—. Évjáruléki ezüst 52.7/,—. Galicziai 160.3/4. Győr-Gráczi —.—. Hamburg, jan. 1. Búza 221.—, 226.-----­Rozs 165.—, 165.—. Olaj 79—. 7­7.—. Szesz 45.-. 45­, 45.1­2, 45. A . Boroszló, jan. 1. Búza —. Rozs —.—. Zab —.—. Répaolaj —.—. —.—. Szesz 51.80, 54.20, 54.20. A »Nagy koml­ó«-ban minden nap magyar daltársu­lat előadást tart. A szüneteket Bunkó Ferencz és fiai közked­­vességü népzenetársasága tölti be. s a­­ m. tudományos akadémiai rendes tag,—Jurányi Lajos egyetemi tanár — a botanikus kert igazgatója s a magy. tud. akad. lev. tagja, — Kriesch János műegyetemi tanárok, Wartha Vincze, vegyészeti ta­nár s a m. tud. akadémia levelező tagja és Emich Gusztáv a természettudományi társulat kiküldöttei, Paszlavszky József budai reáliskolai tanár, Hermann Ottó múzeumi segédőr, Deininger Imre és Cserházy Sándor m.-óvári tanárok, Grubiczy Géza miniszteri biztos és Pscherer Miklós, mint jegyző. Elnek üdvözölvén a megjelent tagokat, meg­nyitja az értekezletet annak kijelentésével, hogy a képviselőház pénzügyi bizottsága a Phyloxera rovar kiirtására szükségelt póthitel tárgyalása alkalmával azon nézetnek adott kifejezést, hogy a c fp­­­szerű és sikeres volta iránt utóbbi véleményadás vé­gett az ország természettudományi terén legtekinté­lyesebb testületeinek képviselőiből álló szakértekez­let halgattassék meg. A pénzügyi bizottság ezen kívánságának a földm,, ipar- és kereskedelmi minisztérium készséggel megfelelendő, kötelességének tartotta a t. értekezleti tagokat a jelen tanácskozmányra egybehívni, elnök fölkéri ennek folytán a t. tagokat, hogy a szőnyegre kerülendő szakkérdésekben véleményüket őszintén és legjobb belátásuk szerint nyilvánítani szívesked­jenek. Előadatván a phylloxeránk Magyarországban történt föllépésének története , a vész fejlődésére vonatkozó mozzanatok s az ügy jelen állása, továbbá a minisztérium által eddig tett év- és irtási rendsza­bályok , átalánosságban tartott élénk eszmecsere fej­lődött ki. Miután ezen eszmecsere folyamában a szőnye­gen forgó tárgy minden oldalról világításba helyez­tetett, s az egyes felmerült kételyekre a helyi viszo­nyok közül tájékozott magyar­óvári szaktanárok az irtási munkálatok vezetésére kiküldött miniszteri biztos részéről kellő felvilágosítások adattak, elnök c célírányosnak látta az eddig szélesebb mederben folyt tanácskozást a részletes kérdések megvitatására szorí­tani, s e szempontból mindenek előtt tárgyalás alá ke­rült azon kérdés : indokoltnak és czélirányosnak tart­ja-e az értekezlet, hogy a phylloxera ellen mesterséges irtási eljárás alkalmaztassák. E kérdésre vonatkozólag az értekekezlet egy tag kivételével, kinek külön véleménye alább részle­­teztetik, tekintve a vésznek ez időszerint Pancsova város határára, mint az országban egyedüli fészkére elszigetelt voltát, tekintve azt, hogy ez irtásnak bár tetemes költségei — szemben a hazai bortermelés köz- és nemzetgazdászati jelentőségével (739.000 hold szőlő, mely után mintegy 7 millió forint adó fizette­tik) — elég kedvező arányban állanak azon fölszá­­míthatlan kárral, mely a vésznek magára hagyatása esetében esetleg történhető elterjedése folytán az or­szág közjólétének okoztatnék, és tekintettel a kül­földi államokban, nevezetesen : Németország, Svájc, s az osztrák államokban e részben tett tapasztala­tokra, egyhangúlag az irtás alkalmazása mellett nyi­latkozott. Hermann Ottó különvéleménye ért­elmé­ben a parasitismus kérdésében azon, egy franczia tudós által vallott tan álláspontjára helyezke­dik, mely szerint a parasiták átalában nem oko­zói — hanem következményei a betegségnek s mint ilyenek mesterséges irtás által — tör­ténjék az bármily szorgossággal — tartamosan el nem fojthatok, — szerinte a phylloxera vész beszün­tetése ügyében csakis a szellemivelés gyökeres rege­nerálója, a többi között új, erőteljesebb fajok ülte­tése, az ültetvénysoroknak, a tőkék tenyészerejének emelése czéljából való ritkítása, okszerűbb metszés, kellő trágyázás, s röviden fokozott kulturális ténye­zők vezethetnek czélhoz. Erre áttért az értekezlet azon kérdés megvita­tására : várhat e sikert az eddig alkalmazott irtási el­járástól, mely abból áll, hogy a föld 21/3 láb mély­ségre fölforgattatik, a szőlőtőkék és gyökerek szorgo­san kiszedetvén — a helyszínen megégettetnek s a talaj szénkéneggel megmérgeztetik. E kérdésben három ellenvélemény nyilvánult. — Hermann föntebbi nyilatkozatából folyólag bár­minemű irtási eljárást fölösleges és mellőzendő köl­tekezésnek tekint. Wartha tanár a phylloxera kérdés élettani ré­szével nem foglalkozván — nem is nyilatkozhatik ez irányban, s csak az irtás vegyészeti részét illetőleg mondhat véleményt. Nézete szerint a szénkéneggel való mérgezés gyakorlatilag nem vezethet czélhoz, mert legyőzhet­­len akadályokkkal állunk szemben oly esetben — mint a jelenben is, — midőn a talajban 3—4 lábnyi mélységben elrejtőzött mikroskopikus szervezetet nem csak teljesen kiirtani, hanem még a talajt is produk­tívképes állapotban fentartani óhajtjuk. Az eddigi tapasztalatok mutatják, hogy még a kálium sul­­phocarbonát alkalmazása mellett sem sikerült czélt érni, ámbár e vegyület azon tulajdonságánál fogva, hogy bomlása közben folyvást szénköneget fejleszt s igy valóságos forrását képezi e mérges anyagnak — mindenesetre hatályosabb, mint az olyannyira illő­­folyós szénköneg. Tekintetbe véve továbbá azon körülményt, hogy a baj a pancsovai szőlőterületen oly nagy mérv­ben elterjedt (a hivatalos adatok szerint 130 hold) nem szavazhat az irtás folytatása mellett és minden ez irányban teendő kiadást indokoltnak nem tart. Emich elvileg csupán a vizalá helyezési (sub­­mersio) eljárást tartja ott, hol alkalmazható­ biz­tos eredményre vezetőnek; a jelen esetben azonban, addig is, míg a víz alá helyezés lehetőségének kiderí­tésére a hosszabb időt igénybe veendő előmunkálatok megtétetnének, opportunitási szempontból a folyamat­ban levő irtási munkálatokat a jelenleg belépett te­rületekre kiterjesztendőknek véli. A tárgy a vita folyamában kimeríttetvén — elnök a feltett kérdéseket szavazás alá bocsátja azon kijelentéssel, hogy a minisztérium képviselői a szava­zásban részt nem veendnek. A tudományos intézetek jelen volt képviselői nyolc­ szavazattal, hozzá számítva a betegség miatt meg nem jelenhetett dr. Margó Tivadar magy. tud. akadémiai rendes tag és egyetemi tanárnak írásbeli­­leg hasonló értelemben adott nyilatkozatát — 9 sza­vazattal 2 ellenében — bár részükről elvontan véve, nem vélik feltehetőnek, hogy az irtási eljárás, tekintve a belepett terület kiterjedését, a Phylloxera rovar további elharapódzását, — minden körülmények között meggátolhatná — mindazonáltal támaszkod­va az élősdiség kérdésében táplált azon nézetükre, hogy a parasiták nem következményei — hanem okozói a betegségnek, — tekintet­et továbbá arra, hogy a tudomány az eddig tett észleletek és tapasz­talatok nyomán a minisztérium által alkalmazott ir­tási eljárásnál — feltéve, hogy az kellő időben, — kellő erélylyel és gyorsasággal vitetik keresztül, job­bat, gyakorlatiabbat nem ismer, és tekintettel végre arra, hogy a mérgezésre használt szénkénegnek a növényéletre nézve ártalmatlansága folytán — az irtás alá vett szőlőterületnek más nemű termelési czélokra való felhaszná­lhatása nem záratik ki . Végmegállapodásként s mint az értekezletnek a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, ille­tőleg a pénzügyi bizottság elé terjesztendő szakvéle­ményét, kimondják, hogy a Pancsova város határá­ban a phylloxera által jelenleg belépett területén az irtás az eddig követett eljárás szerint folytatandó. A­mennyiben pedig a Phylloxera az ország más részén egyes kisebb foltokban mutatkoznék, az értekezlet fölötte kívánatosnak tartja, hogy a minisz­tériumot az irtás czéljából teendő intézkedések gyors és erélyes kivitelében a költség pont ne hátráltassa. Felkéri végre a minisztériumot, hogy a vízalá­­helyezés — ha csak részbeni lehetőségének kideríté­sére is — a szükséges vízmérnöki előmunkálatokat mielőbb megtétesse. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkért I. értekez­leti tagon — az utólagosan meghívott Fridvalszky János úrral egyetemben — azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a­mennyiben a phylloxera-rovar fel­lépte az ország más részében egyes kisebb foltokban észleltetnék, az azonnali elfojtás czéljából szükséges intézkedések megállapítására egy, e czélból szerve­zendő állandó phylloxera bizottság szakvéleménye keressék ki. — Budapesten, 1876. deczember 22-én. Dr. Wartha Vincze, s. k. műegyetemi tanár, Klein Gyula, s. k., Paszlovszky József, s. k., Kriesch Já­nos, s. k.­­­­ Az összes budapesti pénzinté­zeteknél a most megjelent statistikai kimutatás szerint november hó folyama alatt 10.9 millió forint létetett be és 8 millió vézetett vissza, az október hó 31-én 64­8 millió forintot tevő betét­ állapot eszerint 67.7 millióra emelkedett. Legjelentékenyebben emel­kedett a takarékpénztári könyvek betét­állapota, t. i. 22 millió forinttal, és a pénztárjegyeké 700.000-el. Az egyes intézetek közül a hazai első takarékpénztár betétállapota 1.9 millió forinttal az egyesült buda­pesti fővárosi takarékpénztáré 350.000-el, magyar leszámítoló és pénz­váltó banké 295.000-el és a ma­gyar átalános hitelbanké 282.000 el emelkedett. Egyéb intézeteknél jelentékenyebb változás nem for­dult elő. A nemzeti bank budapesti fiókjának váltó­­tárczája 29 millióról 26,5-re csökkent. A többi pénz­intézetek váltótárczája ellenben majdnem 2.3 millió forinttal emelkedett; állapota m. hó 30-án 34.1 millió forintot tett. Váltótárczájuk tartalmát jelentékenyen szaporíták: a hazai első takarékpénztár 1.3 millióval , a magyar földhitel­intézet 291.000-es és a pesti ma­gyar kereskedelmi bank 263.000 forinttal. Az érték­papírokra adott előleg mintegy 500.000 forinttal csökkent; állapota november hó 30-án 3,7 millió fo­rintot tett. Az intézetek pénzkészlete szintén vagy 280.000 frttal apadt, állapota e hó végén 2.280.000 forint volt. A takarékpénztári betétek után fizetett kamat volt 6—6 °­ C. — Élelmi czikkek készlete a fővá­rosban. A helybeli cs. k. katonai élelmezési raktár igazgatósága az iránt kívánt fölvilágosítást Budapest főváros tanácsától, mennyire tehető a főváros terüle­tén készletben lévő vagy 30—40 élelmi czikknek mennyisége. — Az ide vonatkozó adatok beszerzésé­vel a fővárosi statisztikai hivatal bizatván meg, mely — érintkezésbe tévén magát az illető üzleti körökkel — ezek szives támogatása mellett is csak nagy fárad­sággal szerezhető be ezen adatokat. Tekintettel azok fontosságára és átalános érdekű voltára, czélszerűnek véltük azokat e helyütt is közzé tenni. Búza és rozs sütőliszt 100—150,000 métermázsa. Főzőliszt 250— 300,000 mm. Téli búza 450—500,000 mm. Nyári búza 200—25,000 mm. Rozs 20—25,000 mm. (A kereskedés Bécsbe húzódván, helyben a készlet már igen csekély.) Zab 15—20,000 mm. (A Győrbe, il­letve Bécsbe menő, de itt megálló hajókat nem szá­mítva.) Árpa 30—35,000 mm. Köleskása 12— 15,000 mm. Tengeri 200—250,000 mm. (Téli hóna­pokban 20 — 25,000, Ázalék 15,000 mm. Rizs 4— 5000 mm. Széna 6300 mm. Szalma 1870 mm. Fa 50,000 méter öl. (Egy méter öl 16 mmázsa súlyra te­hető.) Dohány 13,000 mmázsa. (Kipuhatolható nem lévén, az évi behozat 12-ed része vétetett készletnek.) Burgonya 3392 mm. Só 21,000 mm. (Kipuhatolható nem lévén, az évi behozat 12-ed része vétetett kész­letnek). Paprika 500 mm. Kávé 2000 mm. Czukor 4—5000 mm. Bor 200,000 hektoliter (Budapest, Kő­bánya és Promontoron termelők, kereskedők és ven­déglősöknél.) Pálinka, borszesz, rum 32,000 hectol. (Kipuhatolható nem lévén, az évi behozat 12 ed ré­sze vétetett készletnek.) Kőszén 100,000 mmázsa. (Különféle nemekben.) Szarvasmarha 10,000 darab. (A marhavásárra évenkint 120,000 darab hozatván, egy hóra átlag 10,000 db esik. Ezen felül van hely­ben házaknál 5—6000 db.) Disznók 40,000 drb. (A kőbányai hizlaldák beleszámításával.) Juhok 8000 db. (Marha­vásári évi fölhajtás 100.000 drb. Háznál nincs.) Lovak 8—9000 drb. (Ennyire becsülhető a házakban meglevő lovak száma. Szalonna 2500 mé­ter mázsa. Liszt huszonnégy óra alatt megőrölhető 15.000 mm. KÖZGAZDASÁGI ROVÁT. A pi­ylloxera-enquét. A földmivelés- ipar-, és kereskedelmi miniszté­rium beküldte hozzánk a phylloxera-enquetről szóló ügyiratokat. Kiemeljük ezekből a következőket. Az értekezleten jelen voltak: Elnök Kenessy Kálmán miniszteri osztályta­nácsos, Fridvalszky János, a nemzeti múzeum custo­ BÉCSI TŐZSDE. December 30 A. Államadósság 1Dőfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro * „ „ febr.—aug. 5 pre „ „ ezüstben jan.—jul. 5 pre „ „ „ april—oct. 5 pre »Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. „ 1839-ből ötöd * * * „ 1854-ből 250 frtos 4%„ „ „ 1860-ból 500 „ 5%„ „ „ 1860-ból 100 „ 5%„ „ „ 1864-ből 100 „ . . . . Comot járadék­ egy 42 líra .... Aranitószági jelzáloglevél 120 frt 5% Osztr. kincstári jegyek 5% .... B. Földtcliermeiites. 100 frt p. p. Csehországi 5% Bukovinai 5 „ Gácsországi „ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5°/ slorvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság *7o 5, 5% 5 % 5 ,5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönk. Duna-szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . „ * 50 frt .... Magyar kincstári utalvány 1873 10 . 6% „ 1874-ki 10 fi. f.% .... „ kölcsön 1871. 30 mii. . . . „ 1873-iki 54 mii. 5% . . . „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. Pest városi 6%............................................ Török vasúti 400 frank ..... . . 145 frank befiz. . . . I­. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt.......................................... Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 40 • . Magyar földhitelintézet 200 frt. .... Keresk. és iparh­itelintéz. 160 frt. . . • • • Magyar ált. hitelint. 200 frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt .... • Alsó-ausztriai leszámitoló társulat 500 frt • • Franco-osztrák 100 frt......................• • • • Adva 60 95 61 30 66 40 66 10 263 — 263 - 110 25 118 50 131 — 130 50 140 -27 — 100 - 80 50 9­2 50 90 — 99 75 100 75 98 50 97 - 96 56 71 75 96 50 99 - 71 - 71 - 73 25 73 25 99 75 69 50 69 50 92 75 71 — 13 75 69 50 57 50 135 60 101 5 640 — 6 — Tartva 61­­ 61 61 66 60 66 2 265 - 2*5 - 110 73 11­ - 132 — 131 50 140 10 97 20 101 -81 - 13 -100 25 101 25 98 75 97 50 72 - 97 50 71 50 71 5 73 75 73 75 100 25 70 — 70 -93 25 72 — 88 — 14 25 69 75 58 50­ 135 80 101 75 650 - 6 50 Magy. ált. municipális 200 frt 40% .*•••••• Osztr. nemz. bank...................................................................... Unicbank 200 frt 70% ...................................................... E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt. . • Battaszék-Domb...................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. Eperjes-tarnowi 200 frt. . Ferdínánd északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. Kassa-oderbergi pálya 200 frt . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt „ „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya, 200 frt...................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst". Állampálya 200 frt p. p. . . . Déli pálya 200 frt............................ Tiszai pálya 200 frt .... Bécsi Tramway 200 frt . . . . Magyar-gácsországi első pálya 200 . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst „ keleti­ pálya 200 frt. „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt rt­­. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . * 33 éves visszafizetés 5% . . . Cseh jelzálogb. 5%................................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás , . * o. o. 5 /o............................ Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% „ földhitelintézeti 5%/*% • • • » 5% arany...................................... p kereskedelmi bank 23 év . • „ jelzálogbank 5%«°­ o .... (f. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% * Albrecht p. 300 frt 5%........................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 5° 0 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... . „ „ 1862-iki............................. „ „ 1869-iki............................ „ n 200 frtps...................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. » * n 100 „ o. é. 1, 1, V 100 » ezüst 5% Ferencz József „ 200 „ . . Pécs-barcsi „ 200 „ ezüst Károly-Lajos „ 300 „ . . „ - II. kib. . . . . . ív.. ... Kassa-oderbergi 200 frt .... Lembergi-czern.-jassyi pálya 300 frt ezüst « , » » » I- Wb- 1865 » * » 1» n *8­57 * s » a VL „ 1868 a a a a IV. „ 1872 Osztrák-Lloyd 6% P* P........................................ Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Adva Tartva 8 -8 50 818 — 820 -92 — 94 -20 -22 — 344 -946 -135 — 136 -1775 — 1785 -122 5­0 123 -2­2 50 203 -83 -81 50 110 — 110 50 310 — 313 -118 50 119 -99 75 100 25 74 -75 -259 50 2­0 50 78 — 78 50 157 -159 -86 -88 -75 50 76 50 85 50 86 -30 50 31 -85 -85 -106 — 106 50 89 25 89 75 13 — 94 -1­6 20 1e 40 86 75 88 -96 50 96 75 78 — 78 5­ 63 -03 50 64 25 64 50 — — 90 75 91 -90 50 91 -99 50 100 50 96 — 97 -90 75 91 -65 — 66 -­99 50 100 -97 — 97 50 96 — 96 50 94 -_ _ 64 75 65 -77 -77 50 76 75 77 50 67 75 68 25 88 -88 50 Rudolf pálya, 300 frt, 5% • • ■ u 1869 ...................... 1872 Első erdélyi pálya 200 frt ezüist Állampálya 600 frank 3% . . „ II. kib. 37„ . . . „ kiég. bál. S»/„ . . „ I. kib. 200 frt 5% . „ II. kib. 200 frt 5% t déli vasat január—Juli. 3°/0 600 fr „ april—okt­ 3% 500 „ 200 frt ez. 5% „ 1875—1876 6°/0 500 fr „ 1877—1878 C°/o 500 „ Tiszavidéki .­­...........................50/„ Tramway 22 év kisor. . . . , 6% Magy. gácsországi 200 frt e. . . 5% Magy. északkeleti 800 frt . . 5°/., Magyar keleti 300 frt . . 6% Magy. keleti II. k. 300 frt . . 5%/„ Magyar nyugati 300 frt . . 5%00 I. Magánsorsjegyek. ITitelintézet 100 frt . . . . . Clary 40 frt p. p............................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt........................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsön 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p............................... Rudolf-alapítvány 10 frt ... Salm 40 frt p. p................................ Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . . St. Genois 40 frt p. p..................... Stanislau városi 20 frt ... . Triest város 100 p. p. 4’/1% • • „ „ 50 p. p. 40'/, • . Waldstein 20 frt p. p....................... Windischgrätz 20 frt...................... Váltók (három hói Am­terdarara 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. márk . Berlin 100 bir. márk . . . Frankfurti 100 bir. márk Hamburgra 100 bir. márk . Más német város .... Brüsseli 100 frt .... . Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank .... Milano 100 lira....................... Marseille 100 frank . . . Páris 100 frank...................... Péter­vár 100 rubel .... Zürich 100 frank .... n). Pénzek árfolyama-Cs. arany...................................... Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany...................... 20 márka darabja...................... Sovereign....................................... Orosz imperiale...................... Mári -Terézia-tallér .... Ezüst...................................... . Egyleti tallér............................ Török arany líra . . . . . Német kir. bankjegy 100 márk­a/f 4 *.% 4'/«4% 4 9 '. 4.1.% ‘ V.% 2 *°/o 3 6 7„ 3 -Adva 74 25 71 — 69 25 55 50 *53 - UG - 145 75 115 *14 — 77 50 62 — 59 — 58 — 31 -19 — 14 25 29 50 30 50 13 50 43 — 16 25 35 50 1­9 25 118 -?4 — 24 75 103 20 60 85 60 85 60 85 60 85 121 75 49 50­­ 94 9 98 12 30 12 48 113 65 0l 50 Tartva 75 — 69 75 56 — 154 ~ 147 -- 146 50 115 50 114 50 93 50 78­­62 50 59 2? 58 25 31 50 91 25 19 50 14 75 30 — 31 — 14 — 44 — 16 75 36 50 19 75 119­­?4 10 25 — 103 40 61 05 61 05 61 05 61 05 125 — 5 96 9 99 12 35 12 53 113 87 61 60 Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület. A közönség köréből. A közlekedési és közmunkaminiszter­i excelen­­tiájához. 1876. év október 24-ikére a szegszárd-bátai védgát helyrehozására pályázat hirdettetett. Ezen munkálatra én is reflectáltam s ajánlatomat a bánat­pénzzel együtt beadtam, és azt a pályázatot hirdető bizottság jegyzője el is fogadta. Másnap a tárgyalás­nál azon megjegyzéssel adták felbontatlanul vissza — daczára minden kérésemnek, hogy ha visszautasíta­nak is ajánlatommal, legalább győződjenek meg tar­talmáról — hogy egy perczczel megkéstem, és e miatt a vállalat Deutsch Lajos úrnak adatott legalább 25.000 frttal feljebb. A különbséget ugyan azért nem tudhatom határozottan, mert vállal­kozó úr ajánlata egészen eltért — a­mi ugyan más­nak tiltva volt — a lapokban közölt feltételektől és előre meg nem határozható árakat szabott. Ha tehát — a­mint meggyőződni alkalmam volt — ezen vál­lalatot csakis Deutsch úr kaphatta meg, ha az árvíz által anélkül is eléggé sújtott lakosok vagyonát ily módon pazarolni nem volna jogtalan, mire valók a pályázathirdetések ? hogy egyes vállalkozók jelenté­keny időt és pénzt veszítsenek egy czél elérésére, me­lyet elérni nekik már előre is lehetetlenné van téve! Sürgönyileg és levélileg tett óvásaimat az illető mi­niszteri szakosztály eddigelé tekintetbe sem látszott venni, noha e munkálat már talán felére el van ké­szítve. Esedezem tehát exczellentiádhoz, ha kegyes­kednék oda hatni, hogy ezen ügy valahára igazságos tárgyalás, illetőleg eldöntésre kerülne.Ezen reményem azon körülmény által is támogattatik, hogy e válla­lat már egyszer Deutsch úrtól el lett véve, miután máskülönben is jogtalanul jutott hozzá. Ezek után vagyok exczellentiád legalázatosabb szolgája Halas, decz. 31. Popper Mór, kun­halasi lakos. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next