A Hon, 1877. január (15. évfolyam, 1-29. szám)
1877-01-14 / 12. szám
vámfőözösség és dualisztikus bank alapján indult meg az alkudozás a monarchia két fele közt, miután ez csak megszakítva, illetőleg függőben tartva, de teljesen és végképen abban hagyva nincs : igen természetes, hogy a kormány nem folyamodik, a törvényben azon esetre kikötött önálló vámterülethez és önálló bank felállításához, ha az alkudozás a vámügyben (mert a bankkérdésben más korlát, mint programmja és az uralkodó helybenhagyása előtte nincs és nem is lehet) tökéletesen eredménytelennek bizonyult. Ezt most annál kevésbé teheti, mert nem is a vámügyben történt a fenakadás, mi miatt felmerült a kabinetkérdés is. De egy oly kormány, mely felveti a bizalmi kérdést, mindazon kérdésekben, melyek azzal összefüggésben állanak, tovább nem mehet, mindaddig, míg a felvetett kérdés eldöntve nincs. És azt hiszszük,hogy ez eljárás nemcsak az alkotmányosság és parlamentarizmus alapelveivel és a lojalitás követelményeivel igazolható , hanem az ország érdekeivel is. Egyátalában nem vagyunk oly kedvező közgazdasági és nemzetközi viszonyok közt, hogy a békés megoldásra súlyt ne fektessünk és a szakítást nekünk kellene precipitálnunk. Bár el vagyunk határozva annak elfogadására. Ha eddig el tudtuk kerülni annak ódiumát, elkerülhetjük ezentúl is, az azzal járó felelősséggel együtt. Úgy is, mindig mi voltunk vádolva önző separatistikus vágyakkal , most volt alkalmunk bebizonyítani, hogy nemcsak hogy nem hódolunk azoknak, sőt kellő tekintettel vagyunk a monarchia közös politikai és gazdasági érdekei iránt is ; nagy gondatlanság lenne tehát az osztrákok által előkészített, sőt forcehozott viszályhoz magunknak is hozzájárulni. Legyen a felelősség egészen rajtunk. Nekünk a praecipitatió csak az esetben állna érdekünkben, ha félni kellene, hogy Magyarország részéről még több concessiót tesz a kormány — vagy, hogy vállalkozik erre valaki, helyette. Mi azt hiszszük, hogy egyik esettől sem kell félnünk. A Tisza-kormány, legalább (erről bizonyosak vagyunk) tovább nem megy, ha kormányon marad, valósítja bankügyi programmját, is, Ausztriával, vagy anélkül, amint a tényezők hajlandóknak és alkalmasaknak mutatkoznak ; ha ezt nem valósíthatja — visszalép, azzal az öntudattal, hogy úgy a monarchia, mint az ország érdekeit szem előtt tartó eljárásában , tehát nem provokált sem monarchikus, sem politikai aggodalmakat és mégis kielégítni iparkodott az ország érdekeit. Mert ami különbség van egy dualisztikus bank és egy önálló bank előnyei közt (amannak rovására) azt — kényszerforgalom alatt és kartell nélkül — ennek rizikójával és az átmenet nehézségeivel kompenzálva látta. Úgyis csak a valutarendezésig tartana akár egyik, akár másik hanksyPi’VP".pf tehát p fphintpfhen pacit "V'' vízoriumot képezne, mely a jövőnek sem jogilag, sem anyagilag nem praejudikálna. És ha így nem valósul terve , akkor nagyon kívánatos, sőt elkerülhetetlenül szükséges, hogy visszalépjen ; nem csak azért, mert programmján az ország kára nélkül túl nem mehet , hanem azért is, hogy alkalom adódjék minden tényezőnek, fenn és alant, egyaránt meggyőződni arról, hogy lényegében (kár és nagyobb zavar nélkül) többet és oly nehéz lesz valósítni, mint kevesebbet a magyar törvényhozáson keresztül vinni. Amíg erről, úgy a nemzet, mint a befolyásos körök, a tapasztalás útján, az alkotmányos formák szigorú megtartása mellett meg nem győződnek , addig mindig lesz kétely és mindig lesz követelés. E kételyt és követelést, a Tisza kormány programmjának teljes valósításával, zavar és rázkódás nélküli érvényesítésével , több évi gyümölcseivel talán elhallgattathatja , de máskülönben az ezekkel való küzdelemnél többet ér az ügy válság útján való tisztázása. Ha mindjárt idő- (és fájdalom pénzveszteséggel is) járna ez, ha mindjárt a nemzetre való appellátióhoz kellene is folyamodni, mégis jobb lesz, ha így oldódik vagy legalább kísértetik meg, a válság mellőzése, mintha a konzervatív és független szabadelvű egyaránt, sőt mások is, abban a hitben élnek, hogy máskép jobban és békésebben lehetett volna a kérdéseket megoldani. Hisz még a szélsőbal és Kossuth is azzal vádol, hogy mi haragítottuk meg Ausztriát, hadd legyen másoknak alkalom nyitva, annak kibékítésére. A dualisztikus, az alkotmányos és a monarchikus formákat mindenkinek respectálnia kell és ha ezeket respectálja, akkor mindenkinek lesz alkalma meggyőződni, hogy nem épen olyan roszat akart az a Tisza-kabinet sem a monarchiának, sem az országnak - főleg, ha a tényezőket is tekintetbe veszszük. Lesz alkalma akkor Ausztriának is kiábrándulni és a történelem majd igazat ad (rövid időn) Tiszának — és pártjának. És mi követeljük ezt, mert jogunk van rá! — A német birodalmi választásokról még eddig teljes és végleges tudósítás nem érkezett, mert több helyen szűkebb körű választások lesznek. A mérkőzés minden választókerületben a rendelkezésre álló erők teljes igénybevételével történt, főleg a sociáldemokraták és az ultramontánok részéről. E helyütt csak a sociáldemocrata választásokat emeljük ki, mint a melyek eléggé igazolják a »Nordd. Alig Ztg.« ma esti lapunkban közlött aggodalmait. — Elberfeld-Barmenben megválasztatott Hasselman (soc. dem.) 11,435 szavazattal; Lipcsében Bebel (soc. dem.) kapott 5240 szavazatot. Brémában Fricke (soc. dem.) 6760 szavazatot; Hamburg II. vál. kerületében Hartman (soc. d.) 10.658 ; a III. vál. kerületben Brener (soc. dem.) 5796 szavazatot. — Altorában Hasenclever (soc. dem.) megválasztatott 7667 szavazattal Lasker 6200 szavazata ellen; Münchenben Pröbster (soc. dem.) 1677, Kiefer (soc. dem.) 2250 szavazatot kapott. — Magdeburgban Unruh (4900) és Brake (soc. dem.) — 2680 szav.) között szűkebb választás lesz. Berlinben a második kerületben Baumann (soc. dem.) kapott 4045 szavazatot; a harmadik választókerületben Backow (soc. dem.) 3526 szavatot kapott; a 4. vál. ker.-ben Fritsche (soc. dem.) 11,000 szavazattal megválasztatott ; a 6-dik választókerületben Hasenclever (soc. dem) 9587 szavazattal megválasztatott. — Königsbergben Bebel kapott 2000 szavazatot; Kasselben Frick (soc. dem.) 2076 szavazatot kapott. — Boroszló mindkét kerületében szűkebb körű választás lesz sociáldemokraták és máspárti jelöltek közt és pedig az első kerületben Lasker és Bähke (soc. dem.) között, a másodikban Hänel és Kräcker (soc. dem.) között. — Chemnitzben megválasztatott Most (soc. dem.) 12.000 szavazattal. — Nürnbergben Grillenberger (soc.dem.) kapott 10.065 szavat. Stuttgartban kapott Hillman (soc. dem.) 4600 szazatot. Lipcse vidéki kerületében Demmler (soc. dem.) választatott meg — és igy tovább. Ezen hézagos adatok is mutatják, hogy a sociáldemokraták ugyancsak kirukkoltatták »zászlóaljaikat« — mint maguk nevezik jól szervezett és fegyelmezett testületeiket. — Németországot a »vörös zászló« mindig szaporodó hivei részéről maholnap nagy veszély fenyegeti. Adakozás a dévai magy. k. reáliskolai segélyző egyesület javára: Budapestről Weisz Bernát Ferencz 25 frt Husztról Székely Nándor 1 » Ehhez számítva a már kimutatott 58 frtot, begyűlt szerkesztőségünknél e valóban jótékony és hazafias czélra eddig összesen: 84 frt Ezenkívül, mint lapunk újdonsági rovatából koronként látható, egyre folynak az adakozások az ország különböző részeiből egyensen magához a segélyző egyesülethez is. A berlini sajtó, Neményi Ambrustól. III. Nem annyira olvasóinak nagy száma, mint története és összeköttetései miatt méltó a megemlítésre a »Post«. A lapot dr. Straussberg alapította és rendeltetése főképen az volt, hogy ezen úr nagy iparvállalatainak malmára hajtsa a vizet. Midőn a vasutkirály csillaga hanyatlóban volt, a lapot egy társaság vette meg, és e társaság mindenesetre egyike a létező legelőbbkelő részvénytársulatoknak. Időről időre a »Post« kap tudósításokat Münster gróftól Londonból, Stollberg gróftól Bécsből, Keu de 11 nagykövettől Rómából, és Hohenlohe nagykövettől Párisból; mivel pedig ezen urak valamennyien tulajdonosai is e lapnak, a berlini journalisták közt szójárássá vált azt a követek újságának (»Botschafter Zeitung«) nevezni. Ami a lap belpolitikáját illeti, az úgynevezett szabad-konzervatív árnyalathoz tartozik , azaz a konzervatív párt azon töredékéhez, mely : Kprp?Perolpu*n. Axuipumittiu uuigUKoan ugyan igen jól van értesülve, de azért tévedés félhivatalos jellegűnek tartani közleményeit. Egyszerű újságczikk még ritkán keltett Európában oly hatást, mint az, melyet e lap múlt tavaszszal »Krieg in Sicht« czimen közölt. Ezen czikk valóságos diplomatiai levelezést idézett elő és volt némi része abban is, hogy Sándor czár és Gortsakoff Berlinben a béke fentartása végett interveniáltak — Német- és Francziaország között. A »Krieg in Sicht«-féle czikk szerzője Rössler Konstantin úr, a ki mély és kiterjedt politikai meg közgazdasági képzettsége mellett kitűnő, polemikus tollal bir. Midőn e sorok írója Berlinben azt kérdezte tőle: valóban ő írta-e a »Krieg in Sicht« czikket, azt felelte: — Nyilvánosan még soha sem tagadtam el a szerzőséget. A lap élén dr. Kaysler áll, az egyetlen német reporter, aki a harertéren kifejtett journalisztai tevékenységéért 1870-ben Vilmos császár által rendjellel tüntettetett ki. Valamennyi berlini lap között legelterjedtebb a »Berliner Tagblatt,« amely 50,000 példányban jelenik meg. Egészen megfelel a berlini népjellemnek, olyforma mint a »Figaro« Párisban, csakhogy skandalumok nélkül. Friss élénk czikkei igen jól vannak írva és távirati tudósításai által mindenről pontosan értesült, szorosan véve a dolgot a porosz pártok egyikéhez sem tartozik, de mégis leginkább a nemzeti szabadelvű párt balszárnyához, különösen szeret átalános érdekű társadalompolitikai tárgyakkal foglalkozni. Igazi néplap a szó nemesebb értelmében, ügyesen, s a felelősség azon teljes tudatával van szerkesztve, amiről soha sem lenne szabad megfeledkezni azoknak, akiknek hatalmában áll, hogy oly nagy olvasó kör számára írjanak. Tárczáiban rendesen a legelőbbkelő német íróktól közöl regényeket, igy pl. Spielbagen, Gutzkow, Rodenberg és másoktól. Ez volt az első berlini lap, amely az »interwiew«-kat amerikai, s az »entrefile«-eket párisi minta szerint a német sajtóban meghonosította. A mily mértékben a »B e r li n e r T a g b 1 a 11« folyton folyvást emelkedik, annyira sülyed úgy hitelét mint előfizetői számát illetőleg a berliniek egykori legkedvesebb néplapja a »Volks Zeitung.« Ezen lap oly »különlegességgel« dicsekszik, amelynek nem egyhamar akadhatni párjára az egész sajtóban ; e különlegesség a lap alapítójának H. Bernsteinnak természettudományi vezér czikkeiből áll, melyek összegyűjtve könyvalakban is megjelentek és magyarra is le vannak fordítva. E czikkek könyek, élvezetes módon, de a mellett nagy alapossággal tárgyalják a legfontosabb s legújabb kérdéseket az öszszes természettudományok köréből. Ritkán közölt valaki annyi tudományt ily könnyen érthető módon a néppel, mint e czikkek szerzője, aki valóságos lenje a tudományok népszerűsítésben. Azonban a lap sokat ártott önmagának balul magyarázott »haladó« doctrinarismusa és sajátságos hirlapirói genje által, melyet ezzel a kifejezéssel bélyegzett meg a berlini szójárás: »Die Volkszeitung ohne Kopf.« A »Volks Zeitung fej nélkül«, pedig nem áll egyébből, mint hogy a »Volks-Zeitung« minden hét végén, oly kiadást rendezett, a mely az egész hét politikai eseményeinek rövid a jellemző kivonatát adta. E lapot azután annyi példányban amennyire a külön-külön kötött alku szerint szükség volt, egy egész sereg német vidéki hetilapnak megküldték. A czím helye és a negyedik oldal minden példányon üresen volt hagyva; a negyedik oldalra nyomatta azután az illető vidéki laptulajdonos aprócseprő helyi híreit, míg az első oldalon üresen hagyatott helyre a sallangos czim jutott, — és igy lett a »fejnélküli Volks Zeitungból« holmi »Wittenberger Zeitung« vagy »Greizer-Zeitung« és a többi. Ez által csak azt érte el a lap, hogy vidéki előfizetői, akik a »fejnélküli Volkszeitungot« sokkal olcsóbban megszerezhették, mint magát az igazi lapot, lassanként abba hagyták az eredetinek járatását s megelégedtek annak surrogátumával ily formán a berlini »Volks- Zeitung« majdnem minden vidéki előfizetőjét elvezetette. Mivel pedig a vidéki lapok számára való tömeges eladás természetesen kevésbbé fizeti ki magát, a lap, amely egykor 40.000 példányban nyomatott, annyira aláhanyatlott, hogy mai napság alig jelenik meg nyolcadrész annyi példányban. Igen sajátságos újság a »Tribune,« melyet eredetileg törvényszéki közlönyül alapítottak; csak idő folytán lett politikai lappá s az alapítási szédelgés korszakában azzal a »fortély«-lyal élt, hogy lapja élére lenyomatott egynémely megvesztegetési ajánlatot, melyet neki tettek, s utána mindjárt a tagadó választ is, melyben a szerkesztőség erényes fölháborodással utasítja el magától a kisértést. Ezzel vetették meg a lap szerencséjének ágyát, felkapták és virágzott. Különben nagyon helyes dolog, hogy azon időben, midőn annyi lap élt megvesztegetésből, volt legalább egy, a mely becsületessége által tartotta fenn magát,— egyéb érdeme azután nem is igen volt a »Tribune«-nek ! Szerencséje növekedtével a lap is mindegyre jobbá lett és mostanság a legügyesebben szerkesztett néplapok közé tartozik s tekintélyes befolyásnak örvend. Az erényességből a »Staatsbürgerzeitung« is ilyen specialitás-félét csinált. Ezen lap valóságos unicum a hírlapirodalomban, a mennyiben egy egyesület tulajdonát képezi, még pedig olyformán, hogy a munkatársak, szedők és a nyomdai személyzet egyenként megfelelő százalékkal részesek az alapvagyonban és tulajdonjogban. A socialista színezetű lap tehát, az általa hirdetett elvekhez híven, mindjárt saját házán kezdte s itt keresztül is vitte a munkások részeltetését a tőke jövedelmében. A »Staatsbürgerzeitung« azon műveltebb munkásosztályok közlönye, a melyek a tulajdonképeni socialdemokrata sajtó zabolátlanságaiban nem leli gyönyörét. A lap vezérczikkírója Möhring úr, aki főkép azon küzdelemben tűnt ki, melyet az úgynevezett »berlini városi Ring«, — azaz : Berlin városa közigazgatásának valódi vagy képzelt erkölcsi romlottsága ellen folytatott. A legközönségesebb fajtájú botránylapok egyike a»Deutsche Reichsglocke« czímű hetilapocska, amely közgazdasági, politikai és társadalmi közlönynek hirdeti ugyan magát, de valójában nem törekszik egyébre, minthogy Bismarck herczeg ellen a legocsmányabb rágalmakat szórja s felhalmozza. Amolyan német »Lanterne«-féle szerepet játszik, félig igaz s egészen költött botrányokon nyargal és izgat Laszker meg a zsidók ellen. Pártfogói között ott találjuk a Bismarck által hivatalukból elutasított tisztviselőket, magát Arnim grófot is s a mint mondják, különösen dicsekszik az aristokratikus körök jóindulatával és anyagi támogatásával. Azt is beszélik, hogy még a német trónörökös is kedvelie apót, csak hogy nagyon bajos elhinni, hogy oly nagy műveltségű férfiú, mint ő, ily ocsmány irányú és szellemű lappal rokonszenvezhessen. Eféle lap tulajdonképen csak a berlini talajban teremhetett s virágozhat. Ultramontán és botrányhajhászó létére e lapocska ráadásul a legrendithetlenebb royalismusba burkolózik, így pl. egy czikkét következő mondatokkal végzi: »Hívek vagyunk istenhez, királyunkhoz s az igazsághoz ! Ez jelszavunk. És ezen jelben még a ve -----------------------------OJ oj «----*-------------!DTM.-«Guao«,5Ual... Semmi sem jellemzi e lapot annyira, mintha egyszerűen Csak tartalomjegyzékét adjuk. Ellőttünk fekszik egyik legutóbbi számainak egyike. Ebben a három első czikk fölött következő czitrik diszlenek: »Bismarck herczeg és császárnénk.«— »Armin contra Bismarck« stb. A lap folyton folyvást tele van vádakkal és denunciatiókkal, melyekben csak néha található valami élez és »pointe«, míg leggyakrabban bárdolatlanok és durvák. Az utolsó napokban különben egy közönséges »revolver«-affaire miatt az úgynevezett felelős szerkesztőt másfél évre bezárták, a tulajdonos megszökött és így a »Reichsglocke« aligha éled fel többé. Az ellene folytatott tárgyalás alkalmából kitűnt, hogy e gaz lap valóban igen magas körökbe terjedő összeköttetésekkel bírt. Finomabb és előbbkelőbb demokratikus közlönyt képzelni sem lehet a »Waage«-nál, melyet dr. Weisz Guidó szerkeszt. Ezen itt a berlini hirlapirók nesztora és minden párt által nagy tiszteletben részesítették. Nem rég a berlini választók a birodalmi gyűlésbe is be akarták választani, de ő a jelöltséget el nem fogadta. Dr. Weisz Guido a Börne iskolájához tartozik s a mester styljét oly tökéletesen elsajátította, hogy egy-egy Weisz-féle czikket igen könnyen elfogadhatna az ember Börne-é helyett. Annyi áll, hogy ha Börne ma élne, ép úgy írna, (ha nem gondolkodnék is egész eképen) a dolgokról és az emberekről, mint teszi a »Wange« szerkesztője. Évekkel ezekkel Weisz Guidó egy kis napilapot szerkesztett Berlinben, a »Zukunft«-ot, mely körül Németország demokrata ifjúsága csoportosult. Az úgynevezett »Tagesübersicht«, melyet maga Weisz irt, telve volt életczel és igazi Börner humorral és soha utól nem ért hírességre tettek szert a német sajtóban. Ezen sikerek által bátorítva, akis« lapból »nagy« lap lett. De nemcsak nagygyá, hanem nagyságával együtt unalmassá is tették, úgy hogy míg a kis lap roppant kelendőségnek örvendetes, addig a »nagy ujság«-ot félévi fenállása után be kellett szüntetni. A berlini demokrata párt ekkor 10 ezer tallér adatott a »Zukunft« szerkesztőjének rendelkezésére, hogy azon új lapot alapítson magának és ne legyen kénytelen tollát a német közönség szolgálatától megvonni. Ezen szép tette a német demokratáknak igen hasonló ama másikhoz, melyet czikkünk más helyén említettünk meg: a német »junkerek« is igy lepték meg kedvencz hirlapírójukat egy kis ajándékkal, mely kis ajándék nem volt egyéb, mint egy nagy nemes jószág. # * * Ezen — amúgy is hosszúra nyúló — czikkben magától értetik, hogy azon egész, rendkívül érdekes és sokoldalú organismust nem írhattuk le, melynek neve »berlini sajtó.« Czélunk, mint kezdetben mondottuk volt, — csak az lehetett, hogy az olvasót tájékoztassuk e sajtó irányáról és fejlődéséről. Nagyban és egészben a német sajtót »presses informationes«-nak lehet mondani, azaz oly sajtónak, melynek főiparkodása oda megy ki, hogy minél több tényt, hiteles forrásból közölhessen. Soha kormányközegek számára sajtó nem volt könnyebben hozzáférhető,mint a mostani német sajtó.És fölötte jellemző, hogy mindennek daczára, egyátalában nem tudtak a német sajtóhoz férni, a magyar »sajtó-iroda« azon nagytehetségű férfiai, kiknek úgy látszik egyedüli és főfeladatuk, hogy a pesti újságok számára hűségesen lefordítsák a horvát, oláh, rusznyák és más tatár lapokban megjelenő nevezetes államférfial enunciátiókat. KÜLÖNFÉLÉK. — Legközelebbi számunk hétfőn reggel jelen meg. ■— A magyar tudományos akadémia I-sö (nyelv- és széptudományi) osztálya január 15-én d. u. 5 óraker ülést tart. Tárgyai a következők : I. Vámbéry Ármin r. t. »A török-tatár nyelvek szónyomozási szótáráról« (székfoglaló.) — II. Barna Ferdinánd 1. t. »Egy szavazat a nyelvújítás ügyében.« — Deák Ferencz halálának évfordulóján, jan. 28-án a főváros több templomában lesz gyászisteni tisztelet. Úgy halljuk, hogy több országos testület, intézet is készül e napot ünnepélyesen megülni, valamint a főváros municipiuma is. — A magyar történelmi társulat t. ez. tagjai, kik a hozzájuk elküldött körlevelet gyűjtésük eredményével eddig még nem küldték be, tisztelettel felkéretnek, hogy válaszukat január 31-ig annál bizonyosabban szíveskedjenek beküldeni, hogy a »Századok« példányszáma végleg megállapittassék. Egyúttal tudomásul hozzuk, hogy a »Századok« idei I. füzete hétfőn fog szétküldetni. — Szilágyi Sándor, titkár. — A székely mivelődési és közgazdasági egyesület legutóbbi választmányának ügyei közt emlitést érdemel, hogy a tagok 1875-re egy pár kivételével mind befizettek, 1876-ra is nagyon kevesen vannak hátralékban s remélhető, hogy egy pár hónap alatt egy se lesz. Az elnök jelentést tett az egyesület védnöksége alatt tanuló székely ifjak magaviseletéről és szorgalmáról. Felolvastatott az erdőtörvény sürgetése végett a képviselőházhoz benyújtandó petitió, mely némi módosítással elfogadtatott s alelnök Pap Lajos és több székely képviselő bízatott meg, hogy a képviselőházhoz beadják. Olvastatott az évkönyv programmja, mely szintén elfogadtatott. Galgóczi indítványára elhatároztatott, hogy az egyesület folyó évi közgyűlésén néhai gr. Mikó Imre volt tiszt, elnök fölött emlékbeszéd fog tartatni, melynek megirásával Deák Farkas bízatott meg. Beható vita tárgyává tétetett a székely raktár felállításának ügye — melyben a kiküldött bizottság (Galgóczi, Vodianer Béla és Dósa Dániel) jelentését beadta — másfélórai vita után, melyben egy rész Galgóczi és Dósa véleményét pártolta, t. i. az önálló kezelést, más rész a Vodianer külön véleményét, a bizományos útján való eljárást. Végre is határozat még most nem hozatott, hanem a felmerült kérdések és részletek alaposabb tanulmányozhatása végett a bizottságnak újabb időhaladék adatott s újabb jelentéstételre kéretett fel. Egyszersmind Takács Lajos és Pap Lajos is, mint akik a vitában a legélénkebb részt vették, a bizottság tagjaivá neveztettek. Az országos magy. iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden, folyó évi január hó 16. napján délután 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 10. szám, első emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek. Fontosabb tárgyak : 1. Braun Arnold felolvasása az ipari rajziskolákról. Oberbauer Jenő kőrajzoló jelentése a müncheni kiállításról. Bíráló bizottsági tagoknak választása az érempályázatokra és munkásérmekre. Jelentések. Ipari tárgyak bemutatása. — Az országos nőképző egyesület megvásárolta a belváros zöldfa-utcza 34-ik számú Nyéky-féle házat, melynek telke 339 □ ölet tesz. A megvásárolt telek nagy terjedelménél fogva lehetővé teszi, hogy az intézet udvarán kert alakíttassák. A fővárosi magán építési és építés rendőri ügyek kezelésére hivatott középítési 7- tagú bizottság f. hó 15-én hétfőn d. u. 4 órakor tartja alakuló közgyűlését, melyre úgy a megválasztott rendes, mint a póttagok meghivattak. Az alakuláson kívül fontos elvi kérdések is meg fognak beszéltetni. ~jjja**onAdlA n n ornilx» dl « /»H'oooeg terén. A magyar »Nagy Oriens« védelme alatt álló magyarországi szabadkőmivesek köréből két mozzanatról értesitenek bennünket. »Zur Groszmuth« czimű, még 1870-ben alakult, német nyelven dolgozó páholy a múlt év utolsó havában munkálkodását beszüntette s a feloszlott páholy volt tagjainak egy jelentékeny része e hó 5-én »Eötvös« nevű új magyar nyelvű páholyt alapított, mely a »Nagy Oriens« által már jóvá is hagyatván, a páholy ünnepélyes felavatása hétfőn, január 15-én fog megtörténni. — Viktor Emánuel czivil listáját az olasz parlament 12 millióról 13-ra fogja emelni. A czivillistát terhelő 22 millió adóságot az állam fogja elvállalni s kifizetni. Az államnak a korona e tehervállalásért a következő jószágokat engedi át: a quisisanai és favoritai királyi villákat, a casertai parkot s nagyszerű királyi palotát, mely valóban remek épület, a parmai kir. palotát és három palotát Florenczben. Ezeket az állam a legtöbbet ígérőnek árverésen készül eladni. A Casertában levő remek palota eladása, mint írják, nagy ellenzésre fog találni a parlamentben, mert alig van Európában oly magánegyén, kinek elég pénze legyen e park és palota megvételére, azt tehát részenkint kellene elárusítani, melynél fogva csakhamar fejsze alá kerülne a park, a palota pedig továbbra is az állam nyakán maradna és lassan kint pusztulásnak indulna. — »Vyprahnout kone«, fogjuk ki lovait! felkiáltások dördültek el a csehek ajkairól, ahogy Csernajeff tábornok Prágában a vasútról le és bérkocsiba beszállt. Mikor aztán a futásairól és kapott ütlegeiről híres katona a fogadó felé vette útját, megzúdultak a »pereat Madari!« (Le a magyarokkal) »at Zhynou Turci! Slava Rusum!« (Le a törökökkel ! Éljenek az oroszok!) Egy bécsi lap igen helyesen jegyzi meg e bődületre ezeket: »Meg kell vallani, hogy ez nagy hűhó oly tábornoknak, ki folytonosan a legfényesebb ütlegekben részesült. Az oroszok és szerbek Csernajeffet elejtik a csehek ünnepük , egy blamázst nem lehet egy másikkal otrombábbul fokozni. A csehek talán még szobrot is emeltetnek az ünnepeltnek Prágában — föltéve, hogy a cseh szobrászat azt a problémát megtudja oldani, hogyan lehet egy futóban levő tábornokot megörökíteni. A »Cigarette« czím alatt magyar Styx jelent meg a Krikr naptár czégtől. Jellemzésére elég legyen annyit mondanunk, hogy Várady Antal, kinek neve alatt e lap első számában a szerzőnek nagy ijedelmére szintén van egy költemény, arra kért fel bennünket, jelentsük ki, hogy e költeményeiy lapba tudta és akarata ellenére jutott. — A főváros közegészségi állapota deczemberben a tiszti főorvos jelentése szerint a múlt havihoz képest kedvezőbb volt. Élve született e hóban 945, meghalt összesen 957 s igy a halálozás a születést 12-vel múlta felül. A lefolyt három év alatt a születések és halálozások egymáshoz következőleg viszonylanak: 1874-ben élveszületet 13141, elhalt 12870. 1875 ben élveszületett 13429, elhalt 13046. 1876-ban élveszületett 13662, elhalt 12181. Különös figyelemre méltó halálokok következő számarányokban jöttek elő: Meghalt tüdővészben 158, tüdőlokban 90, bélhurut 51, typhus 13, múlt hóban 36 ; roncsoló toroklobban 37, múlt hóban 41; kanyaróban 22, múlt hóban 23, himlőben 14, múlt hóban 15, vörhenyben 10, múlt hóban 13. — Az »Üstökös« e heti számában a következők olvashatók : Szerelem a kereskedelemben. (Vers Don Pedrótől). — Európai circus: Köztetszésü mutatvány a szelíd elefánttal (Kép). — Tallérossy levele Mindenváró Ádámhoz. — Napi hirek. — A jogászbál után. — Irodalmi kacsározás. (Contra-petőfisták, Tóth K., zöldségpiarcz.) — Gömböcz és Csukli (Vig verses regény Jókaitól, Jankó 8 illusztrácziójával.) — Farsangi induló. (vers Csingham Buhtól.) — Le chapeau est perdu! — Festészeti bantuszok. — Csernajeff ekként okoskodott. — Nye kincs. (Vers). Az első álarczos bálban. (Farsangi croquis dr. Confidentiustól). — Fővárosi építészet. — A vén ifjú legény. (Rajz Váryné Jókai Esztertől.) — Okmánytár. — Subrosa. Az »Üstökös« előfizetési ára évnegyedre 2, félévre 4 frt, Budapest az Athenaeum kiadóhivatalban. — A »Természetrajzi füzetek« szerkesztőségétől a következő sorokat vettük : A »Természetrajzi füzetek« első füzete sajtó alatt van s úgy, a mint a programmban ígérve volt, január hó folytán meg is fog jelenni. A megjelenés napját pontosan meghatározni nem lehet, mert a műmellékletek egy része a külföldön készül s a kiadás napja ezeknek beérkezésétől függ. Ez szolgáljon feleletül s megnyugtatásul mindazoknak, akik a megjelenés iránt kérdést intéztek hozzánk. — A népszínház legközelebbi újdonsága lesz, mégpedig a jövő héten a »Tündérhal« czímű énekes bohózat Tinódytól, melyből a próbák már elkezdődtek. Solymosi, Horváth V., Szabó K., Sziklai E., Vidmár E. és Együdd lesznek a főszereplők. — Vadászat. Tótmegyeren gróf Károlyi Alajos berlini nagykövet, gr. Erdődy Lajos s István, gr. Széchenyi Béla és gr. Berchtold László fáczányokra vadásztak és öt nap alatt 2400 fáczánt lőttek le. Tegnap nyulászni indultak. — Öngyilkosság. Morbitzer Frigyes éves képfaragó segéd tegnap délután 1—2 óra közt a városligetben egy fabokorra saját kendőjével magát felakasztotta. — Öngyilkossági kísérletek. Uray Gyula, miskolczi születésű 22 éves, III. éves joghallgató tegnap este 7 óra körül a Zrínyi-féle épület III-dik emeletén levő lakásán öngyilkossági szándékból pisztolylyal szivén lőtte magát. Életveszélyes állapotban a Rókusba szállíttatott. Tettének okai ismeretlenek. Tegnap délután 4 óra körül a belvárosi templom irányában egy 20—22 éves ismeretlen nő a Dunába ugrott, azonban még életben kimentetvén, eszméletlen állapotban a kórházba szállíttatott. — Erneszt Adél szegedi szül. 17 éves hajadon cseléd, István tér 1. sz. házban öngyilkossági szándékból gyufaoldattal magát megmérgezte. Dr. Schmid kér. orvos által azonban rögtön megvizsgáltatott s még életben a kórházba szállíttatott. Tettének okai ismeretlenek. — Csernajeff Prágában. A spectaculum, melyet a prágai panszlávok a »taskedi győző« tiszteletére rendeztek, ma folytattatottt. Mint egy távirat jelenti, a mai orosz új év alkalmából valóságos kihallgatás volt Csernajeffnél, melyre még a vidékről is jöttek távirati után szerencse kivonatok. Délelőtt 11 órakor ünnepi isteni tisztelet volt az orosz templomban, melyen a cseh pártvezérek is megjelentek. Ma estére a cseh színházban ünnepi előadást akartak tartani, ez azonban aligha tartatott meg, mivel a rendőrség utóvégre is megsokallotta a komédiát, s az utczán való csoportulást még ma délelőtt betiltotta. — Mint egy késő éjjel érkezett táviratunk jelenti, Csernajeffet a rendőrség kiutasította Prágából. — A Nemzeti színház mai újdonsága, az »Arany kereszt« előadás tekintetében meglehetősen sikerült. Pauli hévvel, és nem mindennapi erővel énekelte Lamberto szerepét, Kőszegi pedig mindig der ünsigi« tudta hungatni a közönséget a Bombardon kedélyes szerepében. Nádainé mint vezér kedves menyecske volt, Maleczainé azonban Krisztinában kissé elfogultnak látszott, kivált a párbeszédekben. Ódry sikerülten adta Nicolast. Legjobban tetszett az első felvonásbeli férfikar, mely tapsokra ragadta a közönséget s hangosan kivonták ismétlését. Nagy hatást a darab nem tett. A »Peregrina« balletet még a Don Carlosból ismeri a közönség. Szép csoportozataival s díszleteivel hatott. — Carneval. Az »Eötvös« betegsegélyző és temetkezési egyesület« e hó 27-én tánczvigalmat tart a zenekedvelők egyesületében, bálványátez a 10 szám. A bizottság elnöke Kohn Gyula úr, titkára Zwicker Simon ur. — A bölcsész bál bizottsága szétküldte meghívóit. Kik netalán tévedésből nem kaptak, szíveskedjenek az egyesületi irodában (egyetemi épület III. emelet) jelentkezni (d. e. 10-től d. u. 6-ig.) — A tavalyi bölcsész bál fényét a buzgó bizottság az idén még növelni fogja s a hölgyeknek sok kedves emlékkel fog a kedveskedni. A cotillonban is sok meglepő uj figurát fog bizottság bemutatni. A tánctrendek meglepő szépek lesznek, a hazai iparosainknál készítettnek. A bálorvosi tisztre dr. Jelineket kérte föl a bizottság. Liszka Béla, b. jegyző. — Az athletikai club elit bálja nem fölös számú, de igen válogatott közönséggel, szépen sikerült ma este a redoute nagytermében. — A háziasszony igen kedves jelenség Vecsera báróné, szül. Baltazzi Helén, tisztét a legnagyobb szeretetreméltósággal töltötte be. Tiszáné jelenléte által az este még fényesebbé lett, és elegáns kedvessége a derült hangulatot még inkább emelte. Jelen voltak még, s az estét a legkellemesebb elit-bálok egyikévé tették szeretetreméltóságuk által a Trefort nővérek, Füzesséry Ilka k. a., La Roche Irén, Utassy Lenke, Rap nővérek, Véges Gyuláné, Salopek Olga, Henszler Helén, Degré Orzsi, Nagy Ilka, Pscherer nővérek, Tömöri Gizella, Dedinszkiné, Hellebrandt Jánosné, Takácsi Janka, Losonczi Péterné, — a színház köréből a kedves Lendvayné. — Jelen voltak még Bedekovics és Péchy miniszterek, Majláth országbíró. — A bál reggelig tartott. Irodalom. — Jókai Mór legújabb regénye »Szép Mikhá 1« most jelent meg az Athenaeum kiadásában 3 kötetben. Ára 3 frt. Ezen regény a régi magyar társadalmi életet rajzolja s legelőször az »Életképek« ben jelent meg. Német s franczia fordítása szintén készülőben van. — Megjelent a »Gyorsírászati Lapok« XV-ik évfolyamának 3-ik és 4-ik száma a következő tartalommal : 1. Kezdők számára gyorsirási leczkék és pedig a 3 — 5. leczke. 2. Haladók számára párhuzamos magyarázattal ellátott gyorsirási gyakorlatok, melyeknek tárgyát nagyobb lapoknak (így »Times,« »Fortnightly Review,« »Revue de deux mondes,« »Allgemeine Zeitung,« valamint a hazai lapoknak), hasonlókép egyes államférfiaknak a legújabb politikai eseményekre vonatkozó nyilatkozataiból vett szemelvények, továbbá töredékek amerikai humoriszták műveiből képezik. 3. Szakbeli érdekek: Tanmódszeri fejtegetések, mennyiségtani rövidítések, statisztikai közlemények a gyorsírási praxis és a gyorsírás tanítás teréről. (Főszerkesztő : Markovits Iván, felelős szerkesztő Szalagyi Aurél. Előfizethetni félévenkint 1 frt 50 kr, negyedévenkint 80 krral a szerkesztőségnél, Budapest, csillagutcza, Kerkápolyi-ház).