A Hon, 1877. január (15. évfolyam, 1-29. szám)
1877-01-02 / 1. szám
Ignácz, kit főkép Petőfi költeményeinek olaszra fordításáért választottak a társaság tagjai közé, Petőfi »Dalaim« cimű költeményének olasz fordítását szavalta el, mire Erődi Béla társulati tag a »Juhász legény« török fordításával felelt. Ismételjük, hogy ezen közülés valódi ünnep volt. A magyar irodalom a Petőfi társaságban hasznos s lelkes munkást nyert a közművelődés nagy munkájában. A tagok s közönség egyaránt érezték e tény nagy jelentőségét, lelkesültség s buzgalom mutatkozott mindenütt. Legyen szerencsés e nap s áldásdás az uj társaság működése! Egy papiroson maradt török alkotmány. Ar istarch i bej, a török kormány volt berlini követe a múlt év júniusában egy reform-tervezetet terjesztett a nagyvezér elé, mely azonban a porta előtt nem talált elfogadtatásra. Az augsburgi lap most ismerteti az okmányt, mely az eddigi török közigazgatás czentralisatióját támadja meg különösen. E czentralizátió Francziaországból van importálva. De Francziaországban az egy vallás, egy nyelv, egyforma műveltség mellett egészen más hatása van a czentralizátiónak, mint olyan országban, mely a politikai államok és tarkabarka népségek agglomerátumából áll, s hol a különböző vallások teljesen idegenszerűleg állanak egymással szemben. A birodalom különböző helyeire Konstantinápolyból küldik szét a hivatalnokokat, kik az illető tartomány viszonyait egyátalában nem ismerik. A helyi érdekek figyelemmel tartása épen Törökországban szükséges, hol az ethnographiai és vallásos viszonyok a legnagyobb tekintetbevételt igénylik. A centralizációnál azonban a hivatal legtöbbnyire alkalmatlan egyén kezébe kerül s innét származnak a kormány és a nép közt a súrlódások, melyek leggyakrabban fegyveres harczra vezetnek. A czentralisatiót Aristarchi bej a legszélesebb alapú községi alkotmánynyal akarja helyettesíteni, s a tartományok számára független adminisztratiót követel. Azonkívül követeli a bej minden népfaj számára a teljes politikai egyenjogúsítást és hivatalképességet ; ezzel a porta használható hivatalnokainak száma szaporodnék. A nyilvános oktatást szintén kötelezővé kívánja tenni s szintúgy a katonai szolgálatot is. A keresztyéneket kizárni a fegyverviselés jogától, annyi, mint tudatlanságban tartani őket a haza iránti első kötelesség iránt. Csak ha a jog és kötelesség egyenlő arányban oszlik meg a népesség közt, akkor veszti el minden kilátását a sikerre a feloszlatást czélzó propaganda. E reformok életbeléptetését Aristarchi lassankint hiszi valósíthatónak, még pedig európai hivatalnokok közbenjöttével. Érdekes, hogy Salisbury a tervet magáévá tette s azt a mai conferentia elé terjeszté. E reformtervezet azonban ily alakban most már aligha fog elfogadtatni, mivel annak lényegesebb pontjai a Midhátféle alkotmányban mind benne foglaltatnak. KÜLÖNFÉLÉK. Kitüntetés. Horváth Miklós ipolysági tszéki elnök nyugdíjaztatása alkalmával, hossza és hű szolgálatainak elismerése mellett, a királyi tanácsosi czímet díjmentesen nyerte. Kineveztették elnökké az ipolysági tszékhez: Pintér Miklós magyaróvári nyugalmazott tszéki elnök; — túrákká : a nyitrai törvényszékhez Mérey Ottó ottani törvényszéki jegyző ; a győri törvényszékhez: Thamm Frigyes soproni járásbirósági albiró ; a jászberényi törvényszékhez : Aray Károly ottani járásbirósági albiró ; a deési törvényszékhez : Hosszú László köz- és váltóügyvéd ; a nyíregyházi törvényszékhez : Fehér Barna ottani járásbirósági albiró ; továbbá járásbirákká : a félegyházi járásbírósághoz : Fövenyessy József ottani járásbirósági albiró, és a szepesszombati járásbírósághoz: Bethlenfalvy Antal homonnai járásbirósági albiró; albirákká pedig : a budapesti IV—X. kerületi fenyitő járásbírósághoz : Antos Károly Dunapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéki jegyző ; az edelényi járásbírósághoz : Balogh János gyakorló ügyvéd ; a nagykállói járásbírósághoz : Thoma István nyíregyházi törvényszéki jegyző ; a segesvári járásbírósághoz : dr. Binder Vilmos erzsébetvárosi törvényszéki jegyző ; a szarvasi járásbírósághoz : Kovács Sándor köz- és váltóügyvéd ; a rékasi járásbírósághoz : Schmidt Lajos tekei járásbírósági aljegyző ; a temesvári járásbírósághoz Dull János zilahi törvényszéki aljegyző ; a margittai járásbírósághoz; Szentiványi Adorján nagyváradi járásbírósági aljegyző ; a topolyai járásbírósághoz ; Serly Antal köz- és váltóügyvéd; a szabadkai járásbírósághoz : Crainiceanu Mihály nagy-kikindai törvényszéki jegyző ; az újegyházi járásbírósághoz: Henter Béla erzsébetvárosi törvényszéki irodatiszt; az oraviczabányai járásbírósághoz : Szüszmann Gyula beszterczei törvényszéki segédtelekkányvezető ; a felső-vissói járásbírósághoz : Héder János marmaros-szigeti törvényszéki aljegyző és az adonyi járásbírósághoz : Sohár Béla székes-fehérvári törvényszéki aljegyző. — II. oszt. számtisztté az igazságügyminisztériumhoz Pray Valér földmivelés- ipar és keresk. minisztériumi számtiszt; — III. oszt. számtisztté Vinda Károly számvevőségi dijnok ; — pénzügyminiszter fogalmazóvá : Grael Károly fogalmazó segéd. Áthelyeztettek saját kérelmükre: Veresmarthy Bertalan gödöllői járásbiró a pestvidéki törvényszékhez. Berzeviczy Szilárd sirokai járásbiró a nyitrai törvényszékhez, Vitnyédy József muraszombati járásbiró a sopronyi törvényszékhez, Posta Lajos kiskőrösi járásbiró a kalocsai törvényszékhez, Engelmayer József szepesszombati járásbiró a lőcsei törvényszékhez, Szendrődy Károly szegzárdi törvényszéki bíró az ottani járásbírósághoz járásbiró minőségben, Guzmics Lajos kapuvári járásbírósági albiró a soproni járásbírósághoz, zkita Mihály téti járásbírósági albiró a győri járásbírósághoz, Qlerini János zólyomi járásbrósági albiró a beszterczebányai Jókuti Albert ócsai járásbiró a budapesti kir. kereskedelmi s váltótörvényszékhez bírói minőségben, Kain Hugó gyulafehérvári járásbiró az ottni törvényszékhez és Fogarasán György u. o. törvényszéki biró a gyulafehérvári járásbírósághoz . — Áthelyeztettek hivataltól. Sebe István ipolysági törvényszéki biró a beszterczebányai törvényszékhez, Vadnay Barna rózsahegyi törvényszéki biró a nyitrai törvényszékhez , Halasy Károly gyönki járásbiró a szegzárdi törvényszékhez és Daróczy Antal zombori törvényszéki bírónak a gyönki járásbirósághoz, Vitter Antal óbecsei járásbiró a módosi, és Lebanovics István módosi járásbiró az óbecsei járásbírósághoz. — A »Száz at«-tal üdvöz a 11 új év. Az iparosok köre Sylvester estéjén családias színezetű hangversenyt tartott, melyben a közreműködött műkedvelők a szokott módon kitettek magukért. Ezt táncz, majd meg sorsolás követte, éjféltáján két úr pedig sikerült ködfátyolképeket mutatott be. Az »átmenet 1877-re« pedig oly lélekemelőleg történt, mint talán a fővárosban sehol másutt. Pont 12 órakor filharmonium hangokon megrendült a »Szózat«, az egész jelen volt közönség belevegyült a hangokba és áhítattal éneklé a »Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar«-t. A társaság éjfél után 2 óráig volt még együtt és a kedélyesen eltelt estély után kívánták egymásnak a »boldog újévet!« . A budapesti korcsolya egyesületre is felvirradt végre az új évad hajnala. Decz. 30-án történt a jégpálya műszaki hatósági bejárása, s a rákövetkező napon vagyis Szilveszter estéjén a pálya átadatott a sportkedvelő közönség használatának , ami nagy ünnepélyesség közt történt. Az új pavilion fényesen ki volt világítva s katonai zenekar játszott. A közönség bár a megnyitási ünnepélyt falragaszok nem hirdették, mégis nagy számmal megjelent a ligetben az egyesület jegén és a körül csoportosulva. A korcsolya egyesület ma még a fővárosnak egyik legtekintélyesebb társadalmi testülete. Tagjainak száma hír szerint már meghaladja a háromezerét, s az egyesületnek oly díszes pavillonja van, minővel aligha dicsekedhetik a kontinensen más hasonló egyesület. Dicséretére válik a „tervező és az építész vezetett építésznek , Lechner Ödönnek. A közönség kényelméről most már minden tekintetben gondoskodva van. A Deák-térről egyenesen az egyesületi csarnokhoz járnak a társaskocsik. A nagy társalkodó terem igen elegánsan és kényelmesen van berendezve s kétoldalt abból emelkedett nyílt folyosóra lehet kisétálni. — A ruhatár s korcsolyatár is szép rendben van tartva, s minden tekintetben megfelel az igényeknek. Maga a jégpálya ez évben még nagyobb, mint tavai volt, úgy hogy azon egy párezer ember kényelmesen mozoghat. A megnyitási ünnepen igen jó jég volt, melyen a legkönnyebben és legmerészebb mozdulatokkal mulattak és mulattatták a nézőközönséget az ügyesebb korcsolyázók, kiknek száma most már nagyra nőtt, mert igen asokan vannak, kik az egyesület keletkezése óta szenvedélylyel űzik ez egészséges mulatságot. De ma új év napján az idő kedvezőtlenre fordult. Délelőtt a hőmérő -j-3°-ra sülyedt alá s nagyon meglágyitá a jeget, úgy hogy az egyesület felügyelő orgánumai nem is tudták, vájjon délutánra megengedhetik-e hogy a pálya nyitva tartassák, mint reggel hirdetve volt. — A Petőfi társaság lapjának első száma két nagy ivén megjelent. Fő tartalmát azon előadások s költemények képezik, melyek a mai ülésen felolvastattak, s melyeket más helyen ismertettünk. Ezen kívül van benne Tody Istvántól egy fejtegetés, irodalmi viszonyaink s e lap feladatáról, az uj Petőfi kiadások ismertetése, Ábrányi Kornéltól az újabb zenészeti viszonyokról szóló rajz, szépirodalmaiak múlt évi fejlődésének ismertetése s egy pár képzőművészeti s színházi ismertetés. A borítékon többek közt van a társaság felhívása a közönséghez, hogy a társaság által felállíttatni óhajtott Petőfi könyvtár számára Petőfi műveinek első kiadásait, fordításait s átalában a Petőfire vonatkozó emlékeket beküldeni szíveskedjenek. Ezen első szám ritka becses tartalma önmagát ajánlja. Mi csak, azt óhajtjuk, hogy folyvást ilyen legyen s azon esetben bizonyára nagy pártolásnak is fog örvendeni. Előfizetési ára egész évre 10 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalhoz (nádor utcza 14. sz.) küldendő. — Uj népköltési gyüjtemény. Abafi Lajos e napokban nyújtotta be népköltési gyűjteményét a Kisfaludy-társaságnak kiadás végett. E gyűjtemény 3405 darabból áll s 16 osztály szerint van rendezve. Alapját Székely Sándor körülbelül kétezer darabra terjedő népdalai képezik, azonkívül többen járultak hozzá részben népdalokkal, részben mesékkel, mysteriumokkal s gyermekdalokkal és játékokkal. Az egész gyűjteménynek körülbelül fele merőben új szöveg, a többi pedig — többé kevésbé — becses változat. Kiadva mintegy három-négy kötetet tenne ki. — A budapesti kereskedelmi és iparkamara január hó 2-án, kedden d. u. 3 órakor teljes ülést tart. ■— Abdul Kerim kardja. A magyar ifjúság által Abdul Kerim pasának küldendő diszkard már elkészült, s az igen szép kiállítású munka a »Nemzeti szálloda« 8-ik számú termében van kiállítva f. hó 2-ik és 3-án (kedden és szerdán), reggel 9 órától este 8 óráig. A megtekinthetésre nem tűztek ki szabott árt, kiki tetszése szerint adakozhatik. A kiállítás után a küldöttség azonnal — mint halljuk csütörtökön — útnak indul. — A főváros halandóságának 1874 évről szóló kimutatását teszi közzé a statisztikai hivatal ma megjelent havi füzetében. Átveszszük belőle a következő főbb adatokat: Ez évben összesen 12.869 egyén halt meg és pedig 7048 férfi és 5821 nő. A lakosság számát 300.000 tévén, a halandósági koefficiens 428,9 lenne 10.000 lakos után. Ezen arányszám, mely városunkkal egyenrangú külföldi városok legtöbbjének arányszámát túlhaladja, mindenesetre magas és határozottan azt jelenti, hogy a közegészségügy terén a feladatok hosszú sora várja még megoldását, úgy látszik azonban, hogy közegészségügyi állapotainkban némi kedvező fordulat állott be, mely a jövőt tetszetősebb színben mutatja. E föltevés a halandósági koefficiens menetében is visszaükröződik . Míg t. i. ezer ezer lakóból 1872 ben 472, 1873- ban (kolera év) 487 halt el, addig 1874-ben már csak 429, 1875-ben 401, 1876-ban 410 egyén halt el. A javulás e szerint félreismerhetlen. Ha közegészségügyi viszonyaink 1872 hoz képest nem javultak volna, úgy 1876-ban 12.300 egyén helyett 14.160, azaz ezernyolczszáz és hatvan emberrel több halt volna el. A születésekhez képest 303-al kevesebb volt a halálozások száma. Tekintve, hogy 1870 óta minden évben több ember halt el, mint ahány született, ezen első, bár magában véve még igen csekély többlet, mégis szintén a viszonyok javulása mellett szóló örvendetes tünemény, mely még nyer jelentőségében azáltal, hogy 1875. és 1876 ban 1400-ra emelkedett. A halálokokat illetőleg legszámosabbak a légzőszervi bajok, melyekben 4071 ember halt el; alkati bajokban 1986, idegbajokban 1964, emésztőszervi bajokban 1876, ivarszervi bajokban 331, vérkeringési bajokban 310, mozgószervi bajokban 157, bőrbajokban 50 ember halt el. Egyéb, nem osztályozható vagy nem ismert betegségben elhalt 1712, tehát betegség folytán öszszesen 12.457, míg 256 ember erőszakos módon halt meg,—156-ról pedig nem lehetett megállapítani, vájjon betegség avagy erőszak okozta a halált. — Egy orosz herczeg, Cezvertinszky Boris él itt köztünk a fővárosban, ki gazdagságáról mindig tud valamit beszéltetni a lapok által. A legújabb újság róla ezúttal az, hogy gr. Károlyi Edének ősz- és Sándor-utcza sarkán most felépült házában 12 évre bérelt szállását fejedelmi pompával rendezteti be. A »B. H.« bepillantott a költségvetési előirányzatba, melyből azt látta, hogy egyetlenegy szobának bebútorozására és diszitésére negyvenkétezer forintot irányzott elő Cetvertinszky herczeg. A terézvárosi kör vasárnap tartotta közgyűlését b. Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt. A körnek jelenleg 300 tagja van, pénzviszonyai teljesen rendezettek. Bevétele 3000 forint volt, kiadása pedig 2688 frt. Az évi fölöslegből 50 frtot a Deák szobrára szavaztak meg. A tisztviselők választásánál K. Podmaniczkyt újólag és egyhangúlag megválasztották elnöknek ; alelnök lett Mendl István, pénztárnok: Fiatrik Ferencz, gondnok: Senimmer György, titkárok: dr. Szendrőy Henrik és Reiter Ignácz. Választmányi tagok : Preuszner József, Schmidlechner György, Prohászka András, Hirsch Sebestyén, Vogler József, Schneider Alajos, Rémy Antal, Bródy Zsigmond, Schweiger Adolf, Grinzweil Róbert, Klein János, ifj. Schwarcz Antal. •— A német császár jubilaeuma. Új év napján a német császár 70 éves katonai szolgálati jubilaeumét ülte meg. Katonai életéről e rajzot közük : Vilmos császár hét éves korában első ízben vett részt katonai gyakorlatban, 10 éves korában zászlótartó lett 1807-ben jan. 1-jén és ugyanez év karácsonyán a karácsonya alatt nyújtották át neki a hadnagyságra szóló kinevezési okiratot. 1813-ban lett főhadnagy, de hiába kérte, hogy engednék a csatába menni, s csak a lipcsei csata után adott neki rá engedélyt III. Frigyes Vilmos, mikor is a királyi herczeget századossá nevezte ki. 1814. jan. 1-én vett először részt csatában, s továbbá a főhadsereg minden harczi miveleténél jelen volt. Ez év febr. 27-én oly vitézséget tanusított, hogy Sándor czár a Szent- György rendet, és atyja (anyjának születése napján) a vaskereszt rendet adományozta neki. A Páris előtti csatában a királyi herczeg atyja oldala mellett maradt és vele bevonult Párisba. Ez év máj. 30-dikán őrnagygyá lett és aug. 7-én királyi atyjával, Blücher Bülow stb.-el Berlinbe tért ünnepies menetben. 1815. jul. 13-án az első gárdaezred élén másodízben vonult be Párisba és a győzelmi ünnepélyt okt. 21-én ülte meg Berlinben. Az erre következett hosszú békeidőre esnek további előléptetései egész a tábori marsalságig. 1861-ben lépett aztán atyáinak trónjára. A Deák szoborra tett adakozások összegének csak egy része azon kerek 35 ezer forint, amelyet eddig a hivatalos lap kimutatott. Ehhez adandó még a fővárosi municipium által felajánlott 20 ezer és a fiumeiek által adott ezer forint úgyszintén azon 10 ezer forintot meghaladt összeg is, amely a hivatalos lapban közlött utolsó kimutatás szerkesztésének megkezdése óta begyűlt. Ezek szerint az eddigi aláírások összege meghaladja a 67 ezer forintot. A régi magyar nemesi középosztály egyik derék képviselője hunyt el a fővárosban : Gál János, az első hazai takarékpénztár választmányi tagja, régebben pedig megyei táblabíró. Sokan ismerték — írja az »Életképek« — a fővárosban e derék öreg urat, ki utásó súlyos betegségéig soha le nem vetette a magyar ruhát s régi ízlésű kucsmájával, erősen kizsinórozott Kazinczy-palástjával, megyszin magyar nadrágával kifogástalanul fényesített, ezüst gombos sarkantyuju hegyesorru magyar czizmáival s feszes magatartásával mindig magára vonta a figyelmet, midőn budai lakásáról délelőttönkint hivatalába, a takarék-pénztárba sietett. Öltözékének kifogástalan rendessége, feszes de mindamellett nem büszke magatartása, magát az embert is igen jellemezte. Pontosabb, rendszeretőbb embert nála már képzelni is alig lehetett. Bár anyagilag a legrendezettebb körülmények között élt, folyvást egész odaadással csüggött hivatalán, s nem volt oly családi vagy magán dolog, mely kötelességének teljesítésében valaha meggátolhatta volna. A pontosság és a rend szeretete második természetévé vált. Aggkora (84 évet élt) sem gátolta meg abban, hogy egész a legutóbbi időkig rendesen el ne látogasson a hazai első takarékpénztárba, melynek már keletkezésénél jelen volt, s melynek gyors felvirágzásáról és nagy sikereiről ismerősei körében oly örömest elbeszélgetett. Talán betegje lett volna, ha kötelességeit nem valami elkerülhetetlen ok miatt kellett volna elmulasztania. Valóságos példányképe volt a lelkiismeretes, rendszerető hivatalnoknak s a legjobb emlék marad utána bizonyára úgy ismerőseinél, mint hivatalnok társainál. — A »Maros« és »Leitha« monitorok elhagyták Belgrádot, s már az óbudai téli szálláson nyugosznak. Tegnap délután, sűrü jégzajlás közt érkeztek a fővárosba. Egy zimonyi távirat pedig jelenti, hogy a »Maros« on történt explozió következtében megsebesült matrózok közül három meghalt. Pfusterschmied hadnagy gyógyulóban van. Irodalom. — A m. t. akadémia nemzetgazadsági folyóirata, melyet egykor Halász Imre szerkesztett s mely a nemzetgazdasági egyesület által kiadott s Galgóczy K. által szerkesztett »Nemzetgazdasági szemlé«-vel össze nem tévesztendő, újból meg fog indulni. A részletek kidolgozásával az akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottsága Lónyay Menyhértet bízta meg; egyelőre csak az len elhatározva, hogy e folyóirat évnegyedenként kiadandó füzetekben fog megjelenni a bizottságnak anyagi és szellemi pártfogása mellett. A »Csaba tragoediájára« vonatkozólag Tettey Nándor annak kijelentésére kért föl bennünket, hogy az ő könyvkereskedésük e műnek csak főbizományosa s a »kiadó pedig nem más, mint Hollósy István, ki a munka szerzője is, s ki a fellengős dicséretet önmagáról mondotta el.« A „HON“ magántársü igényei. Konstantinápoly, decz. 29. (Útközben késett). Az »Ag. Havas« jelenti a conferentia holnap folytatja a tárgyalásokat; remélik, hogy a diplomaták némi engedményeket fognak tenni, s Törökország végül elfogadja a javaslatokat. Biztosnak látszik, hogy Ignatieff a conferentia befejezte után nem fog mint nagykövet Konstantinápolyban maradni, bár mint fog is kiütni a conferentia, az orosz követség úti készülődései ez által megmagyarázvák. A porta állítólag újból 3 millió livre papírpénz szándékozik kibocsátani. Konstantinápoly, decz. 30. Ma volt a conferentia negyedik ülése. Az ülésen csak némi véleménycsere történt, miután a törökök a várt ellenindítványokat nem nyújtották át. Chauderdy megjegyzi, hogy a konferencia javaslatai gyakorlatiak, s nem állnak ellenmondásban Törökország integritásával vagy autonómiájával. Ignatieff erre azt felelte, hogy Oroszország minden engedményt megtett, hogy egyetértés legyen elérhető, s hogy a törököknek érdekében fekszik a hatalmak javaslatait elfogadni. Miután Salisbury csaknem ünnepélyes módon helyeselte Chaudordy és Ignatieff szavait, Zichy és Conti grófok csatlakoztak azokhoz, hogy a hatalmak egyetértéséről tanúskodjanak. A conferentia legközelebbi ülése hétfőn lesz, midőn a törökök valószínűleg benyújtandják ellenjavaslataikat. Mint a »Havas« jelenti, az idegen diplomaták hajlandóknak látszanak az indítványaiknak alapul szolgáló elvek fentartása mellett némi részletmódosításokat, melyeket Törökország netalán indítványozni fog, elfogadni, anélkül azonban, hogy bizonyos határokat átlépnének. — A békés megoldás reménye még mindig tart. Konstantinápoly, decz. 29. (Útközben késett.) A nagyvezér egy iratot intézett az ottomán bankhoz az októberi 6-iki decretum megszüntetésére vonatkozólag, melyben azt mondja, hogy a kamra összeülése után azonnal elő fogja terjeszteni ennek a hitelezőkkel közlött törvényjavaslatot, mely hivatva lesz az adóslevelek tulajdonosait kielégíteni, s a birodalom becsületét megőrizni. Krakó, decz. 31. ACzash egy pétervári levele jelenti, hogy Nikolaj nagyherczeg és Nepokojsiczkij tábornok jelentést tettek a czárnak a hadiszertárak szomorú állapotáról s a déli hadsereg siralmas hangulatáról; a déli hadsereg e jelentés szerint mindössze 120 ezer rendes katonából áll s ezek is hiányt szenvednek élelmiszerekben és munitióban is. Nepokojsiczkij leköszönéssel fenyegetőzött azon esetre, ha a háborút megszenik. Őrs, a nagyherczeg is kijelentették, hogy inkább készek közkatonák gyanánt szolgálni, hogysem ilyen sereget vezényeljenek. Az orosz Lengyelországban már elrendelve volt ujonczozás félbeszakott a to 11. Brüssel, jan. 1. A »Nord« azt hiszi, hogy Orloff herczeg a belga király kivonatára jött Brüsselbe. Missiója nem vonatkozik Bolgárország megszállásáig. Paris, jan. 1. Jules Simon a váltóügynökök syndicatusa fogadtatásánál azt monná: Határozottan reméli, hogy a válság békésen fog megoldatni. Bukarest, jan. 1. A fegyverszünet meghosszabbitása következtében a román hadsereg hírszerint béke létszámra fog leszállittatni. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A papirpiacz 1870-ban. A múlt évben az európai piacokon oly olcsó volt a pénz, mint talán soha ennek előtte. Londonban nyílt piaczon hosszabb ideig csak egy százalék volt a kamat, és az angolországi bank kamatlába már körülbelől egy fél év óta 2 százalék. Kevés évben változtatta az angol bank oly ritkán a kamatlábat, mint 1876-ban. Az évet 4 százalékos kamattal kezdte meg. Jan 5-én fölemelte azt 5 százalékra, de már jan. 27-ikén ismét 4 százalékra szabta, aztán március 23 ikán 31-re, és apr. 6-ikán 3 ra, s így maradt ez, míg a kétszázalékos pénz ideje beköszöntött Angliában a nyár elején, és nem is változott egész a mai napig. Ezen idő alatt többször fölhangzott a panasz, hogy az angolországi pénzintézetek nem tudnak a pénzzel mit csinálni, s volt idő, midőn a bankárok már arra gondoltak, hogy kénytelenek lesznek szövetkezni, és mesterségesen megdrágítani a pénzt, mert a nyílt piacz 1 százalékos kamatlába mellett a bankári üzlet, mely Angliában igen nagy fontosságú, nem lehetett jövedelmező. A francziaországi bank következetesen megmaradt az év első felében a 4 ° C -os kamatláb mellett, melyet a múlt évről áthozott, ámbár nyílt piaczon Francziaországban is sokkal olcsóbb volt a pénz. De a bank ebben egy magasabb czélt tartott szem előtt, növelni akarta érezkészletét, hogy a készfizetést újra felvehesse. És a bank igazgatósága csakugyan bámulatos eredményt itt mutathat fel. Mert 1875. végén a francziaországi bank érczkészlete 652,3 millió osztr. értékű frtot képviselt, és 1876. végén (a decz. 21-iki kimutatás szerint) e bank érczkészlete 872 millió írtra nőtt; tehát a franczia banknak most oly nagy érczkészlete van, mint az angolországi, a német birodalmi, az osztrák nemzeti, a belga nemzeti és a németalföldi banknak együtt véve. Midőn aztán Francziaországban nyílt piaczon a kamatláb már oly annyira lemert, hogy a bankdiscontónak csak felét képezte, jónak látta az igazgatóság a kamatot 3 % -ra leszállítani, és ez így is maradt egészen az év végéig. A német birodalmi bank vezetésénél arra kellett az év elején tekintettel lenni, hogy az úton vert német aranypénzek az országból ki ne szivárogjanak s ezért a bank kamatlába az év elején az osztrák nemzeti bank 5 százalékos kamatlábával egyenlő volt. De később, midőn az angolországi bank egymásután három ízben leszállította a kamatot, ezen aggály elmúlt, és ekkor a német birodalmi banknál is oly alacsony kamatlábra ment le, 31/2 százalékra, mely idáig hallatlan volt Németország pénzügyi történetében. E kamatláb több hónapon át fennmaradt, s csak késő ősz felé, midőn az őszi üzlet élénkülésével nagyobb igényeket támasztott a közönség a bankkal szemben, látta szükségesnek az igazgatóság a kamatlábat felemelni 41/,00-ra, s igy maradt ez a mai napig. Az osztrák nemzeti bank az 1876-ik évet 50/,.-os discontóval kezdi meg, s aztán jan. 27-ikén 41/1 százalékra szállttá azt le , és ezen kamatláb változatlanul fenmaradt az év végéig; daczára annak, hogy volt idő, midőn a bank jegytartaléka igen nagyra nőtt (a nyár elején az összes jegytartalék 58 millió ftot tett), és átalánosan sürgették a kamatláb lejebb szállítását. Kétségtelen tehát, hogy a lefolyt év az olcsó pénz éve volt, s míg más években az átlagos kamat, az összes európai jegybankok discontója alapján kiszámítva rendszerint öt százalékot szokott tenni, 1876-ban ennél tetemesen alacsonyabb volt s négy százalékot is alig tett. De sajátságos, hogy míg így az egész világon olcsó volt a pénz, hazánkban az egyre drágább lett, mert nekünk még nincs önálló jegybankunk, mely az ország összes kisebb pénzintézeteinek s az iparos és kereskedő közönségnek hitelforrással szolgálhatna, az osztrák nemzeti bank által adott mintegy harmincz millióért édes kevés a megélhetésre. Sőt tekintve azt, hogy Magyarország kereskedelmi mérlege nem javult, állami fizetési mérlegünk (a külföldnek teendő fizetéseket és onnan befolyó pénzeket értve) pedig határozottan roszabb lett (az 1874-ik évi 153 milliós kölcsön kamatjának összegével) , a készpénz az országból ki lett szivattyúzva, és igy miután a pénzkereslet nem csökkenhetett, logikai kényszerűséggel oly állapotnak kellett bekövetkezni, melyben mind nagyobb mérveket öltött az uzsoráskodás, és annyira, hogy az ország minden részéből kérvények érkeztek a kormányhoz és az országgyűléshez, hogy az uzsora ellen ismét törvényt kell hozni. A kormány e törvényjavaslatot el is készíté és az már tárgyalásra ki is volt tűzve, de egyéb sürgős elintézendő dolgok miatt ez új évre halasztatott. Még sajátságosabb, ámbár szintén nem megfejthetlen az, hogy daczára az olcsó pénznek, a lefolyt évben nagyobb pénzműveletek nem jöttek létre. Az egyetlen nevezetes finantiális művelet az év első felében a párisi kölcsön, mely igen tetemesen — ha jól emlékszünk ötvenháromszorosan felüljegyeztetett. Az év másik felében két nagyobb kölcsönművelet fordult elő. A 10 millió rubeles orosz nemzeti kölcsön, mely másfélszer, és az osztrák negyven millió frtos arany külcsön, mely háromszorosan lett jegyezve. Ez utóbbi kölcsön históriája nagyonjellemző a pénzpiacz helyzetére nézve. Az osztrák törvényhozás elé már 1875. október 28-ikán beterjesztetett a kölcsöntörvényjavaslat és 1876. febr. 14-én a pénzügyi bizottság azt is elfogadta, mindazonáltal az osztrák kormány egész az év végéig nem volt képes a kölcsönműveletet keresztülvinni, hanem előleget volt kénytelen fölvenni a consortiumtól (Rothschild és hitelintézeti csoport) váltók alakjában, mely váltókat az osztrák nemzeti bank számított le , s csakis ezért csappant meg aztán a bank jegytartaléka és nem a kereskedelem élénkülése által. Látni való tehát, hogy bár a pénz olcsó volt, de mindennemű befektetéstől visszariadt és csak a takarékpénztárakban és a bankokban torlódott öszsze, szóval rendelkezés alatti állapotban kívánt maradni. Ha az osztrák-magyar monarchiától eltekintünk, akkor azt mondhatjuk, hogy ezen sajátságos helyzetet a törökországi államadóssági kamatfizetés beszüntetése okozta, mely példát nemsokára Egyptom és más óceántúli kisebb államok is követtek. A londoni és párisi pénzpiac ezen esemény által bizalmatlanná lett minden távollevő kisebb államok kölcsönei iránt és tömegesen igyekezett szabadulni az ily papíroktól, nem hogy újakat felvenni hajlandó lett volna. Így aztán bekövetkezett az, hogy a magyar kormány a nyolcvan milliós kölcsön második felét a lefolyt évben nem realizálhatta elfogadható feltételek mellett, daczára annak, hogy a lefolyt évben mint mondottuk, volt idő, midőn Londonban 1 százalékra s Párisban 1/2 —2 százalékra kínálták a pénzt jó váltókért. — Sertésüzlet (Az I.magyar sertéshizlaló és kölcsönelőlegező társaság jelentése.) Az év végével a hozatal, valamint a mennyiség és minőség elmaradt, csekélyebb minőségű áru figyelem nélkül maradt, holott jó áru kivitelre nagyon kerestetett szilárd ár mellett. Későbbi szállítás 62 krajcrár mellett köttetett a kevés választás mellett. Az árak következők : magyar áru 59—61 krajczár szerbiai 53 — 57 kr. tüskés 52—53112 kr. oláh 54—55 kr. vidéki sertás 54—57 kr. kilóként. Felhajtatott alföldről 3340 db., erdélyből 750., Szerbiából 460, oláhországból 600 pb., az északi vaspályán érkezett 670 süldők Bécsből 50 db. összesen 5870 db. Elhajtatott felvidékre 200 darab, Bécsbe 2460, Prágába 450, Bodenbachon át 1830, Oderbergen át 690, mainzi Frankfurton 210, budapesti fogyasztás 2280, átvitel 100 összesen 5070 darab. Állagban maradt 31940 darab, (melyek közül 7000 darab hízott sertés.) A részvény szállásokban 12400 darab különböző falusertés fekszik. Bécsi vásár deczember 27-én Felhajtatott, 3648 darab. Az üzlet élénk volt, az árak 1—11/* frttal emelkedtek; nehéz fajú 54—55 ^4 frt, közép 50—50 frt, süldők 40 frt 46 frt 100 kilóként élő sulylyal. A drezdai és berlini vásárról tudósítás nem érkezett. — A magyar korona területén létező és a közös vasutak 1876. évi november havi üzleteredményének kimutatása. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Híyth-tér. Figyemeztetés. A Nagyméltóságu m. kir. Curia, mint 1. f. itélőszék 1876. oct. 30-áról 8228. sz. a. hozott ítéletével megállapítani méltóztatott, hogy a hiteltelekjegyzőkönyvekben látható bekeblezések és szerzett dologbani jogok a telekkönyvi tulajdonosra a jogérvényesen bekeblezett jogot jóhiszeműleg megszerzett harmadik személy irányában sem kötelezők. Minthogy e szerint a hiteltelekkönyvi bejegyzések az azokban jelzett jogok további megszerzőinek nem hitelt, de félrevezetést nyújtanak, a telekkönyvi ügyekben érvényben levő osztr. ál. p. t. k. 1398. §. szerint pedig az ily dologbani jog megszerzője az engedményező ellen sem élhet viszkeresettel: polgári kötelességemnek tartom hazám összes polgárait figyelmeztetni hogy a telekkönyvi jogok döntvényszerü ily értelmezése mellett, a mit a telekkönyvbe bejegyezve látunk arra alapítani semmit nem lehet. Nyíregyházán, decz. 30. 1876. Sipos Endre 1—1 61 h. ügyvéd. A pálya neve Év kilométer bevétel M. k. államvasutak 1876 593., 545,951 éjszaki vonal 1875 593., 448 905 déli vonal 1876 276., 37.399 1875 276 , 38.877 Osztrák államvasut 1876 1779.0 2.941.014 1875 1679.0 3.536 977 Déli vasút 1876 2236.5 2.861.616 1875 2236.5 2.948.745 tiszavidéki vasút 1876 585.0 358.000 1875 585.0 533.623 Első erdélyi vasút 1876 286 129.722 1875 286 128.400 Alföld-fiumei vasút 1876 392.3 142.856 1875 392., 115.117 Pécs-barcsi vasút 1876 69.o 42.232 1875 69.0 39.401 Mohács-pécsi vasút 1876 69., 60.780 1875 69.o 58.634 1876 609 175.502 Keleti vasút 1876 609 167.441 Kassa-oderbergi 1876 368 347.415 1875 3680 269.759 Északkeleti vasút 1876 5806 214.345 1875 580 234.138 1876 570 21.000 Arad-temesvári vasút 1875 570 19.424 Nyugoti vasút 1876 377 187.322 1875 377 126.930 Első magy.-gácsországi 1876 267 54.251 1875 267 67.904 1876 166 40.541 Duna-drávai vasút 1875 166 30.341 Eperjes-tarnowi 1876 54.514.846 Eperjes-orlói 1815 54. 9.682 1876 51.6 50.932 Vágvölgyi vasút 1875 51.o 24.650 1876 167.3 35.884 Gömöri iparvasut 1875 167.3 28.691 M. k. bányakincstári 1876 23.3 3.956 Garam-B.-Selmeczfe. 1875 23.3 2.978 Győr-sopron-ebenfurti 1876 85. 3 3.704 1875— —