A Hon, 1877. január (15. évfolyam, 1-29. szám)
1877-01-04 / 3. szám
csoda. Hisz aligha van megyéje e hazának, mely a kormány kiváló gondoskodását jobban igényelné mint ez. Nem a nemzetiségi viszonyokat értem. E részben Máramaros példányképül szolgálhat minden más vidéknek, hol különböző nyelvek és vallás felekezetek élnek egymás mellett. — Kárpátoktól Adriáig nincs magyar szív, mely hazájához bensőbb, őszintébb ragaszkodással viseltetnék, mint a máramarosi oláh és orosz ; — nincs magyar, ki honának jóléte és szabadságáért jobban hevülne. Hazafiságuk nem álszin, nem tettetés, nem meghunyászkodás ; őseiktől öröklött erény az. Már a mongol-tatár csordák berontásai ellen, a Rákóczi-forradalomban, sőt mióta e hon áll mindig, mindig, valahányszor csak kivánta e hon érdeke, vitézül és a magyar nemzet szerető testvéreként ontották vérüket, s béke idején ha odaadással ápolták a magyar szabadságot, alkotmányosságot. Orosz és oláh a magyarral egyetértve szolgálta a közügyet. De mig örömtől dagadó szívvel tapasztalja ezt minden hazafi, ki mint e sorok szerény írója, némi gondolkozásra méltatta e nagy kiterjedésű megyének, e sajátszerü és nagyra hivatott végvidéknek viszonyait, másrészt meg kell vallania, hogy sok tekintetben megdöbbentőbb társadalmi sülyedtségre, kirívóbb ellentétekre, nagyobb hátramaradottságra sehol se találhatunk az országban. Lépten-nyomon váltakozik a szemlélőben az elragadtatás és szánalom érzete. A legközelebb múlt ősz az ország távol vidékeiről sok száz értelmes embert vont Máramarosba ; egyik felületesen, másik mélyebben pillantott az ottani viszonyok közé; de nem hiszem, hogy ezen idegenek közt, kik belé nem élték magukat az ottani viszonyok közé, csak egy is lenne, aki ne érezte volna, hogy mily óriási feladat súlyosodik itt a magyar nemzetre a kultúra érdekében, s mily égetőleg szükséges máris e megye népei érdekében a tapintattal párosult kiváló erély és gondoskodás. Mondjuk ki az igazat. E szép, e gyönyörű, ezen a természetadta kincsekben gazdag megyét, testbenlélekben erős, jeles nép lakja ; a magyarság értelmes és iparkodó ; a töredékes német elem már jobbadán egygyé forrt a magyarral ; az oláh igen szép, és gazdag értelmi tehetséggel biró faj ; a békés jellemű, kevéssel megelégedő, nagy önmegtagadásra és kitartásra képes orosz az ipar érdekében megbecsülhetlen munkaerőt képvisel ; a nagyszámú zsidóság mintegy hivatva látszik lenni a forgalmat közvetíteni, mely ezen iparűzésre teremtett vidék fölvirágzásához szükségeltetik, s mégis az erkölcsi és anyagi nyomorúság rettenetes képe tárul Mármaros nagy részében elénk. A 220 500 lakos közül a hat éven aluliakat levonva, 87,8 % se irni, se olvasni nem tud. S azon egynéhány ezer közül is, a ki tud, számos csak héberül tud. Az oroszok és oláhok zöme félvad tudatlanságban és müveletlenségben sinlik. — Mi az oka ennek? Iskoláik hiánya és papjaik gyarlósága? Nem egészen csak ez. De vájjon erre nézve is nem lehetne-e egy gondos, a nép javát szeretettel ápoló főispánnak befolyása ? Nem lehetne-e egyben-másban a nevelési alapok gyarapítására, czélszerű felhasználására, a megye, az állam s a társadalom útján hatni? Nem lehetne-e és nem kellene-e a helyszínen, a községekben, alulról fel s felülről lefelé a legkisebb részletekig kiterjedő figyelemmel kutatva a bajok forrásait, tanácscsal és figyelmeztetéssel támogatnia, a nép felvirágzása iránt buzgó s a mai korban magas műveltségű főpapságnak ott, hol ez van, hivatva itt, s ha nem is azonnal gyógyulást, de legalább reményt nyújtani egy szebb jövőre ? Nem lehetne-e egy bölcs és a nemesi értelemben vett civilisativ érdekeiért hevülő megyekormányzónak az idők folyamában ezerféle utón igyekeznie hatványozni és mentői jobban kiterjeszteni, minden fajba átoltani az ottani római katholikus és kitűnő protestáns községi iskolákból kiáradó művelődési hajlamot, honfiúi és polgári erényeket. Épen itt, hol nincs nemzetiségi visszavonás, hol még a művelődés alphajánál van a nép, nem volna-e felettébb kívánatos és lehető már eleve oly irányban tartani a népélet fejlődését, oly irányban nyújtani annak tényezőit, hogy az ne ágazzon el a magyarétól, de azzal összevágjon s magyar hazafias legyen minden izében ? — Saját nyelvének is csak a hazafias szellemű, müvelt oláhság és oroszság lehet képes Magyarország földén, melyhez elválhatlanul kötve van, valaha lendületet adni. — Kiket a sors igy öszszekötött, azoknak előbb-utóbb egy közös kultúra által kell egybe köttetnünk. E kulturális kapocs bizton megvédend az ázsiai zsarnok, vad hordók szabadság és nemzetiségellenes, s a nyugat germanizáló hatalma ellen, hogy vállvetve megfelelhessünk hivatásunknak, az európai népcsaládok életében mintegy térdizületül szolgálva. (E tekintetben az uj derék, tanfelügyelőtől sokat várunk.) A legutóbbi népszámlálás szerint 26,295-re megy a zsidók száma Mármarosban , s most is folyvást özönlenek át Galicziából. Korunkban szólni sem lehet arról, hogy valamely felekezet mint felekezet ellen törjünk. De joggal követelhetjük, s hazánk és a kultúra érdekében követelnünk kell, hogy érdekeiket a zsidók a haza többi népeihez szabják, s ne képezzenek államot az államban azért, mert ők zsidók. A politikai és polgári egyenlőség elve követeli, hogy ne legyünk elnézőleg gyöngék azon viszásságokkal szemben, melyeket a zsidóknál oly hajmeresztő mérvben szemlélhetünk Mármarosmegyében. De nem csak az egyenlőség elve, — minden fajnak még a zsidónak is érdeke követeli ezt. Eddig a mármarosi zsidóknak csak száma van átalánosságban megállapítva, — de egyházi viszonyaik rendezetlenek s a politikai ellenőrzés alól elvontak lévén, áttekinthető egyházi szervezetük hiányozván még csak szabályszerű anyakönyvek vezetésére sem bírták kényszeríteni! Természetes, hogy a véradókötelezettség alól — nem tekintve annak egyéb útjait módjait, a többi fajok rovására kivonják magukat. — Rendezett iskolájuk egy sincs, Ronda, egy magyar alföldi paraszt istálójánál is hitványabb helyiségekben tanulják fiaik a héber írást, talmudot és elemi számtant. Semki más tudományról legkisebb fogalmuk sincs, s a polgári kötelezettségek érzete hiányzik kebleikben. Sem öltözetük, sem szokásaikban, erkölcseikben nem simulnak a többi fajokhoz, egy két kivétellel a leggazdagabbak is, apraja nagyja, pluodrát, lecsüngő madzagokkal éktelenkedő mellényt, bő bugyogót, fejükön egy kis sapkát, azon felül kalapot, ünnepen prémes bársony süveget viselnek. Fejüket beretválják, vagy igen röviden nyiratják hajukat, csak a két fül mellett hagyva egy-egy kigöndörített, hosszan függő hajfürtöt. Keresztyén ember edényéből nem esznek, nem isznak. Minden törekvésük és tehetségük az erősen s egyoldalúkn kifejlett üzérkedési hajlamban összpontosul. Ők csak szerezni tudnak, teremteni, élvezni, használni nem. « A szerzés nálok önczél s nem a jólét eszköze. Mig ez igy lesz, átkai a népnek s gátjai a haladásnak. — A falvakban az országutak széleire telepednek, s minden házban megnyitják kis kereskedésüket, pálinkamérésüket. A föld népét kiszoritják a falvak széleire. Felhasználva a nép tudatlanságát, s ebből eredő könnyelműségét, a legbefolyásosabb egyéneket pénzügyi kötelékekkel lebilincselve, a községi elöljárókat belátáshiány, s a kit lehet KÜLÖNFÉLÉK. A Petőfi-társaság tegnap este 12 tag írásbeli kivonatára rendkívüli közgyűlést tartott a tagok száma szaporítása érdekében. Huszonnégy tag jelent meg s ezek többsége a szaporítás mellett nyilatkozott. Minthogy ez az alapszabályok módosítását igényli s e tekintetben más, inkább alaki változtatások szüksége is felmerült, végre abban állapodtak meg, hogy öt tagú bizottság dolgozza ki a változtatott alapszabályokat s ez azután a jövő közgyűlés elé terjesztessék, a munkálat a tagok számára előlegesen megküldetvén. A bizottság tagjai: Északy, Balázs Sándor, Lauka, Névy és Paulay. A heves vita után K. Papp Miklós azt az indítványt tette, hogy a segesvári csatatéren Petőfinek emlékkövet állíttasson a társaság. Gr. Haller Ferencz e czélra már korábban elkezdte a gyűjtést s Papp állítása szerint, körülbelül 1000 ftot gyűjtött, mely egy takarékpénztárnál van letéve. A Petőfi-társaság vegye gondjai alá ezt az ügyet. A társaság elhatározta, hogy e tárgyban bizottságot küld ki s a bizottság tagjaiul Papp Miklóst, Szász Gerőt, E. Kovács Gyulát és Metzl Hugót választotta meg. Ugyanezen alkalommal felmerült Petőfi születésháza megvételének kérdése s néhány belügy is. — Petőfiről említi föl a »Székesfejérvár«ban Szentirmai József a Petőfi-társaság ülése alkalmából a következő adatot: Kertbeny is megemlékezik róla, hogy Petőfi a hatvani utczában — gondolom — a 7 ik számú ház egy hátulsó udvari szobájában is lakott egyszer. De azt nem említi, hogy Petőfink — hihetőleg pesti élete kezdetén még — ugyancsak a hatvani utczában a 15. szám alatt ma is még fönálló kifőző helyre járt ebédezni, mire az illető öreg kifőzőné máig is büszke. Mikor két évvel ezelőtt én is oda jártam enni, az abemálók könyvébe írva nevemet, hallottam említeni, hogy az illető könyvek 30 — 35 évről összegyűjtve megvannak, s úgy Petőfi, mint sok más, azóta hírnévre jutott jeleseink sajátkezű aláírásai is megtekinthetők azokban. — Az Eötvös alap, mely szegény tanítók magyar középtanodákon s egyetemeken tanuló gyermekei számára akar ösztöndíjakat s alapítványokat tenni, egy év alatt 1600 írtra szaporodott fel s igy a szabályok értelmében már ezen tanévben több ösztöndijt fog kiosztani. A bizottság újból felhívja a közönséget s különösen a tanitókat adományok s tagdíjak gyűjtésére. Az összegek az Eötvös-alap központi gyűjtő bizottsága pénztárnokához Orley János igazgatóhoz (Budapest VIII kér. ősz után) czimzendők. — A budapesti ügyvéd jelöltek és joggyakornokok egyesületének helyiségében — hatvani utcza 3. sz. — Kollár Lajos ügyvédjelölt jan. 5-én este 6/□ órakor »a perújításról* fog nyilvános felolvasást tartani. Ez alkalommal nem tagok is szívesen láttatnak. — Az egyetemi könyvtár igazgatóságát tegnap vette át Szinnyey József, egyelőre ideiglenesen. — Hymen. Komáromi Mari kisasszonyt, Komáromi Alajos színművész leányát Hetényi Béla a kolozsvári színház tagja a napokban jegyezte el. — A Hunyadmegyei eloláhosodott magyarok ügye, (melyről lapunk m. évi decz. 29 reggeli számában tüzetesen szóltunk) naponta mind nagyobb érdekeltséget ébreszt társadalmunk magasabb köreiben is. Örömmel jegyezzük föl, mint utánzásra méltó nemes példáját a nemzeti czélok előmozdítására irányult jótékonyságnak, hogy Hunyadmegye székvárosában, Déván, Horváth-Tody grófnő saját lakásában múlt hó végén egészen családias színezettel gyermekszíni előadást rendezett s annak tiszta jövedelmét, 50 frtot, átadta a dévai reáliskolai segélyző egyesületnek, melynek czélja és törekvése lapunk jelzett számában kimerithetőleg ismertetve volt. A nemes grófné ritka áldozatkészséggel saját lakását teljesen átalakította azon estélyre, a darabot maga taníttatta be s daczára, hogy házának legközelebbi barátjait és ismerőseit hívhatta csak meg s a bementi dij csak 40 krra volt téve, ilyen elismerésre méltó szép összeggel járult azon segély alap növeléséhez, melynek czélja : lehetővé tenni az eloláhosodott szegény sorsú magyar szülőknek, gyermekeik taníttatását, és igy megmagyarositását. Támogatta a grófnét szép czélu törekvésében a megjelent közönség áldozatkészsége is, így pl. Pogány főispán 5 forinttal, mások 1—2 írttal fizettek felül. E siker által felbátorítva a nagylelkű grófnő, mint nekünk írják, még néhány előadást szándékszik rendeztetni az iskolai szünnapok alatt. Valóban követésreméltó szép példája a szivjóságnak és honleányi áldozatkészségnek. A farsang alatt pedig ilynemű estélyek rendezésére bő alkalom nyílik országszerte s valóban az a szerencsétlen eloláhosodott hunyadmegyei magyarság visszamagyarositásának ügye megérdemelné, hogy hazaszerte minél szélesebb körökben felkarolásra, részvétre találjon. — Megnyitott közlekedés. A bekövetkezett enyhe idő folytán a csavargőzösel való átkelés jan. hó 5-től az Eskütér-Rudas fürdő, és vigadóhidfőközt újból megindittatik. — »Musique Hongrois« czim alatt ismerteti Maurice Cristal a magyar zenét az »Encyclopédie des sciences, des lettres et des arte czimű folyóiratban. Bekezdésében elismerőleg szól amai haladásról, melyet Magyarország »vitéz nemzete,« mely egykor a török hódítás ellen Európa védfala volt, most pedig a megujhodó kelet és nyűgöt közvetítője lesz, a művészet és széptudomány terén tanúsított. E tekintetben — írja Cristal — Magyarország ismeretlen világrész Párában, noha ott működnek Munkácsy, Zichy Mihály, Bertha Sándor, kik végre is fölébresztik sikereikkel az érdekeltséget amaz ország irodalma, képírása és zenéje iránt, melyet eddig mintegy a hallgatás összeesküvésében merítettek el. Említi képírónkat is, Soldatics egyházi képírót, Than és Benzur történelmi festészeinket, Vastagh arczképeit s Ligeti tájfestéseit. Áttérve a czigány zenére, mely sajátlag magyar zene, megjegyzi, hogy Liszt e pontban tévedt, midőn a magyar zenét a czigányokénak mondá. Jellemzi, leírja a magyar zene jellegét, minőségét, a régi magyarok zeneszeretetét, egyházi énekeit, a hegedűsök korát, köztük Tinódy Sebestyént, népdalainkat, melyeket Liszt és Bertha is bemutattak a világnak, csakhogymondja Cristal, még pedig helytelenül) Liszt krinolint adott a puszták lányára. Szól Bihari, Csermák és Lavottáról s a Rákóczy-indulóról, melyet valaha tárogatón játszottak. S elbeszéli operánk fejlődését s Ruzicska »Béla futásá«-tól (1827) kezdve máig, említve Erkel műveit, Császárt, Dopplert, Egressy Bénit, Mosonyi Mihály működését. Dicséri a magyar zeneanyag szép voltát, megjegyezve, hogy Haydn, Beethoven, Hummel és Weber is használtak föl magyar zenei gondolatokat. A czikk nemcsak teljes rokonszenvvel, hanem szépen is van írva. Többi közt Cristal azt jegyzi meg, hogy méltó volna egész franczia könyvet irni a magyar zenéről. — A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület névkönyvét az idén is kiadta s beküldötte hozzánk. Sajnos, hogy a többi püspökségek félni látszanak a nyilvánosságtól. Ezen kerületben van 8 esperesség, 352 anya- s 272 leány egyházzal, melyekben 346 rendes s 52 segédlelkész működik. Tanító van 492, népiskola 451, lélekszám 239.290. Született 5751 fiú, 3596 nő, meghalt 5295 fi, 3043 nő. A tankötelesek száma 12.573 fi, 10.607 nő. Iskolába jár 12.416 fi, 9046 nő. Ismétlő iskolaköteles 2295 fi, 1838 nő (e szám hiányos) feljár 526 fi, 597 nő. Hitvallást tett 3361 egyén s végül 2487 házasság köttetett. A névkönyv az esperességekről közlött táblás kimutatáson kívül közli még az egyes főiskolákra vonatkozó adatokat. A sárospataki főiskolában volt 29 tanár s 708 növendék, a miskolczi gymnasiumban 11 tanító s 399 növendék, a miskolczi leánynöveldében 8 tanár s 81 növendék, a rimaszombati gymnasiumban 13 tanár s 208 növendék. A kimutatásban az év nincs jelölve, valószínű azonban, hogy ezen adatokat a legközelebbi tanévre vonatkoznak. Az egyházkerület superintendense Kun Bertalan, főgondnoka b. Vay Miklós. A névkönyv Sárospatakon jelent meg s 35 krért kapható. — Halálozás. Ferenczi Illés volt honvédszázados a napokban halt el Derecskén agyszélhüdés következtében. — Hangverseny. Azt hittük, hogy már nincsenek oly művészek, kik a mellett, hogy geniális zongoravirtuózunk, Lisztnek művészi nyomdokaiba több-kevesebb sikerrel lépni iparkodnak, mig a nagy mesternek minden taglejtését, mozdulatát utánozni iparkodnak. Remmert Márta kisasszony tegnapi zongorahangversenyében látjuk, hogy csalódtunk. A kisasszony úgy ül le a zongorához, azon örömteljes daczczal, mely Homer Isteneinek, de Lisztnek is sajátsága, ha bizalmasabb körökben játszik. Játékát hol könnyű mosolylyal, hol energikus arczkifejezéssel, hol érzelmes pillantásokkal kíséri. Mindez összevéve egy kellemes külsejű művésznőnél mindenesetre érdekes látvány, már csak a külső ellentétnél fogva, mely közte és mintaképe, Liszt közt fennforog. E külsőségekről csak azért mondtunk ennyit, mert a közönségnek feltűntek. — Ami Remmert kisasszony játékát illeti, úgy elismerését nem tagadhatja meg tőle senki, ki ragyogó technikát szeret, s ki azon nem akad fen, hogy olykor a játék izgatottsága közben egy hang helyett a mellette levő másikat is hallja. Technikája, mint mondók, jeles, futamai gördülékenyek, trillái szabályosak. E mellett elismeréssel emeljük ki kellemes pianóját. De hiányzik Remmert k. a. játékában az, mi a szívből jön és a szívhez szól, mi a kedélyt húrjait rezgésbe hozza, s ezt nem pótolhatja a még oly erélyes arczkifejezés a zongoraművésznél, mert a művésznek feladata másokban érzelmeket felébreszteni s erre nem elég, ha maga érez, kapzsiságánál fogva érdekeik eszközévé tevén, — a népet rabszolgaságba sodorják — oly módon, hogy egy-egy faluban minden egyes ember anynyira adósává lesz a zsidóságnak, hogy kifizetni soha többé nem birja. Oly állapotok, igazságok ezek, miket takargatni tan. Talány a botránkozás felriasztja azokat, kik segíthetnek. Én nem mondom, hogy egy főispán maga mindezt hirtelen jóvá teheti. Sőt talán ki csak csinján is először megkísérti a posványokat levezetni, egyelőre maga ellen zúdítja azokat, kik abban fetrengnek ; de ha elkezdi most, és hosszú időn át öntudatos erélylyel lát ily irányban hatni közegei által a kormány, idővel Máramaros az ország legvirágzóbb iparú megyéjévé lehet, s a fejlődés és gyarapodás e népet még szorosabban fűzkedi a hazához. Ez okoknál fogva, ha valahol, úgy itt oly főispánra van szükség, ki állását ne puszta méltóságnak vegye, — ki ne csak fentartani tudja állásának hagyományos tekintélyét, ne csak istápolja a nemzetiségek rokonszenvét; — de emellett fogékonysággal birjon az ottani nagy társadalmi bajok fölismerésére, a fogékonyság szülte erős ösztönnel azok elhárítására, s egyszersmind, mérséklettel, bölcsességgel, és odaadó türelemmel feladata teljesitésénél. B. A „HON“ magántársürgönyei. BéCS, jan. 4. Mint a »Presse« jelenti, az esetre, ha Orosz- és Törökország közt vér s összeütközésre kerülne a dolog, Beaconsfield lord beadná lemondását. Konstantinápoly, január 3. (Este.) Az »Agence Havas« aggodalmai lényegesen megváltoztak. Az általános dispositiók en BÉCSI TŐZSDE. Január 30. Államadósság 1DOfrt. 5 prc. 5 pro. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. n n * febr.—aug. 5 pro. „ „ ezüstben jan.—jul. n * n april—oct. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . , 1839-ből ötöd „ „ „ . „ 1854-ből 250 frtos 4%„ „ • „ 1800-ból 500 „ 5°/o„ „ . „ 1860-ból 100 „ 5%„ „ . „ 1864-ből 100 ............................ Qoraot járadékjegy 42 líra...................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% • Osztr. kincstári jegyek 57„..................... B. Földtehermentes. 100 frt p. p-Csehországi 5%........................................... Bukovinai S „............................................ Bácsországi . ............................................ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5% 6................ *..................... 5 % •••••• 5 %............................ 6%........................... 6................ 5................................... 5%............................ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal ”. Más közkölcsönök. Dana-szabályozási 5% 100 frtos . . . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5°/p • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt...................... Magyar nyeremény 100 frt............................ „ * 50 frt............................ Magyar kincstári utalvány 1373 10 L 6% „ 1874-ki 10 L. 6%........................... „ kölcsön 1871. 30 mii............................ „ 1873-iki 54 mii. 5% ...................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. . . Pest városi 6%...................................................... Torök vasúti 400 frank................................. „ 145 frank befiz............................. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt........................................... Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 40 • . Magyar földhitelintézet 200 frt. . • • • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt......................... Magyar ált. hitelint. 2*M) frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . • • Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . • Franco-osztrák 100 frt . Adva 60 95 61 - 66 60 66 20 267 — 267 - 111 — 119 - 130 75 130 *5 138 00 97 25 100 - 81 50 83 — 90 — 99 75 100 75 98 50 97 -98 50 71 75 96 50 99 - 71 - 71 — 73 25 73 25 105 - 99 60 «9 75 69 75 93 25 71 - 17 25 74 -59 — 139 — 108 -95 - 10 — Tartva 61 15 61 15 66 151 66 35 170 - 270 — 111 50 11 5('[ 131 25 130 75 139 50 97 5( 101 -«2 - 83 f© 100 25 101 2 98 75 97 50 72 - 97 50 71 50 71 5 73 75 73 75 105 50 100 -70 25 70 25 93 75 72 - 17 75 /4 25 60 —N __NI 139 20 103 25 665 - 10 50 Magy. ált. municipalia 200 frt 40% Osztr. nemz. bank........................... Unicbank 200 frt 70% • • E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................... Albrechtpálya 200 frt...................................... Battaszék-Domb................................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................. Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst • Ferencz József pálya 200 frt ezüst. . • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ...» Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . • Osztrák-északnyugati 200 frt . . . • „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst. * • • Állampálya 200 frt p. p...........................* Déli pálya 200 frt......................................* Tiszai pálya 200 frt ................................. Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti-pálya 200 frt........................... „ nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . • • „ 33 éves visszafizetés 5% . • . • • Cseh jelzálogb. 5%................................* • • Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás « « » • „ p. o. 5 /o...................................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% • • „ földhitelintézeti 5*/«%...................... , 6% arany................................................. A kereskedelmi bank 23 év ... . B jelzálogbank bl/M°/0............................ tf. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/0 . Albrechtp. 300 frt 5%........................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 5° 0 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • „ , 1862-iki............................. „ „ 1869-iki............................. „ „ 200 frtos........................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p. Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos o. é. ezüst 5% ezüst 100 100 200 » 200 « 300 _ n. klb................................... . ív.. ...... Kassa-oderbergi 200 frt ................................. Lembergi-czern.-lassyi pálya 300 frt ezüst . n 0 » 0 I. Wb. 1865 0 0 0 0 H. 0 1867 0 » . 0 Hl. . 1868 0 0 0 0 IV. « 1872 Osztrák-Lloyd 5% P* P........................................ Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Adva 817 93 — 30 -845 - 134 75 S 793 — 125 96 - 202 — 108 25 311 — 117 75 99 50 69 - 249 — 77 25 149 50 73 50 85 50 40 50 84 -105 50 89 25 *3 -16 90 84 75 96 76 78 -63 -64 50 90 75 90 50 99 50 96 -90 765 — 99 50 97 - 96 — 94 — 64 75 77 76 75 67 -88 Tartva 819 — 94 - 31 -347 - 135 25 1797 - 124 50 93 — 202 5 81 — 109 2 313 - 118 2? 100 - 71 - 25') - 77 50 150 50 90 - 74 50 86 - 41 - 84 50 100 89 75 94 97 06 85 25 97 50 78 50 63 50 65 -91 - 91 -100 50 97 -91 - 66 -65 - 77 50 77 25 68 -88 50 Hudolfpálya, 300 frt, 5% . . . , 1869 .......................... „ 1872 ........................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 3% . . . „ n. kib. 3% .... 0 kiég. hál. 3% . . „ I. kib. 200 frt 5% . . „ II. kib. 200 frt 5% . Déli vasút január—juli. 3% 500 fr. „ april—okt 3% 500 _ 0 200 frt ez. 5% . . 0 1875—1876 6% 500 fr. 0 1877—1878 6% 500Tiszavidéki ............................500 Tramway 22 év kisor. ... 5% Magy- gácsországi 200 frt e. . . 5°/* Magy. északkeleti 300 frt . . 5% Magyar keleti 300 frt . . 5% Magy. keleti II. k. 300 frt . . 5% Magyar nyugati 300 frt . . 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt . . Clary 40 frt p. p. . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt .... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 Buda város kölcsön 40 frt Pálffy 40 frt p. p.................... Rudolf-alapítvány 10 frt Salm 40 frt p. p..................... Salzburgi dij sorsjegy 20 frt St. Genois 40 frt p. p. . . Stanislau városi 20 frt . . Triest város 100 p. p. 4’/1% „ „ 50 p. p. 40 Waldstein 20 frt p. p. . . Windischgrätz 20 frt . . . 4% Váltók (három bóra). Amzterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . ■ Berlin 100 bir. márk . . . . Frankfurti 100 bir. márk . . Hamburgra 100 bir. márk . , Más német város..................... Brüssel 100 frt ..... . Londonra 10 font sterling . Lyonra 100 frank..................... Milano 100 líra........................... Marseille 100 frank . . . . Páris 100 frank ...... Pétervár 100 rubel...................... Zürich 100 frank...................... 34 1% 4% 47. 4 , 4*1.% ■V. 7 2 n 3 3 6 3 -Pénzek árfolyama-Cs. arany........................... Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany...................... 20 márka darabja...................... Sovereign....................................... Orosz imperiale ..... Mária Terézia-tallér .... Ezüst................................. . . Egyleti tallér ...... Török arany líra . . . . . Német kir. bankjegy 100 márkádva Tartva 74 25 75 — 70 50 71 — 69 — 69 60 56 25 56 50 151 -163 — 146 — 147 --146 — 147 — — —— 113 25 113 75 113 25 113 75 93 — 93 50 ______ __ — 76 — — — __ __ 61 50 62 — 59 29 59 71 — — — — 57 — 57 50 ;eo — 161 — 31 -31 50 91 25 91 50 14 25 14 75 29 50 30 — 30 50 31 — 13 50 14 -43 — 44 — »6 25 Ki 75 85 5« 36 50 9 25 19 75 118 119 -?4 -?4 eo 24 75 25 25i 103 90 104 — 6’ 19 fi 25 ‘!1 10 61 25 61 19 61 25 ol 10 Cl 25 ♦ 1 10 61 2\ : 25 25 525 50 49 75 49 90 b 98 6 — 10 01 10 02 12 34 12 38 12 50 12 60 ■14 25 114 50 11 31 11 37 61 75 61 85 gesztelékenyebbeknek látszanak. A nagyvezér tegnap meglátogatta Német- és Olaszország követeit, kik előtt valamivel engedékenyebb hangon szólt. A törökök holnap valószinüleg nem fogják formaszerüleg visszautasítani a hatalmak javaslatait s a hatalmak is némi kisebb engedményekre hajlandóknak látszanak. A tárgyalások holnap újból fölvétetnek, szabályszerűen folytattatnak. E szerint még remélni lehet a békés megoldást. Bukarest, jan. 4. A kamara elhatározta, hogy nem tart szünetet. A tegnap este 8 órától reggeli 2 óráig tartott ülésben constatálta a külügyminiszter, hogy a porta egy kérdésre válaszolva, kijelenté, mikép a török alkotmány első és hetedik czikke Romániára is vonatkozik. A kamra egy indítványt fogadott el, mely a kormány magatartását helyeselve, erélyes tiltakozást követel a porta felfogása ellen Románia állami állására vonatkozólag. Bratianu kijelenté, hogy a kormány mindenesetre teljesítendi kötelességét, s nem fog előbb nyugodni, míg Törökország egy ép oly ünnepélyes adtus által, mint az alkotmány, ki nem jelenti, hogy Románia nem képezi részét a török birodalomnak. London, jan. 4. A »Times« azt véli, hogy a béke reményét akkor sem kell feladni, ha a conferentia feloszlanék, mert Törökország akkor drágábban lesz kénytelen a békét megvásárolni, mint most. Bécs , jan. 4 (Megnyitás.) Hitelrészvény 139.80. Angol-magyar—.—. M. hitelrészv. 107.3/,. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által. épitőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 164-es----Napoleon d’or 999—. Magy. földhitel—.—. Ang. osztrák —.—. Franco-magyar —. Államvasp. —.—. Unio-bank —.—. Angol épitőbank —.— 1860 as —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Bécs, jan. 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 140.30. Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészv 1083/4. Lombard —.—. Municipalbank—.—. Alt. épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napoleondor 998—. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr. 743/4. Franco-magyar —.—. Államvaspálya —.—. Unio-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Frankfurt, jan. 2. (Esti zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombardok 63.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hitelrészvény 114.—. Osztrák államvasút - részvény 204.—. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst 53.7/1. Galicziai 164.1/2- Győr-Gráczi —.—. Pária, jan. 3. (Zárlat.) Liszt 63.75, 65 25, 66.—. Repczeolaj 94.—, 95.75, 96.25. 94 25. Lenolaj —.—.—.—. Szesz 67.25, 68.75, 70.—. Czukor fin. Pária, január 3. (Zárlat.) 30/2 évjárulék 71.25. Olasz évjárulék 72.75. Mobilier hitelrészvény 147.—. Török sorsjegy 35,25. 5°/o évjárulék 105.95. Osztrák államvasut 522.—. Lombard 160.— Osztrák földhitelrészvény —.—. Berlin, jan. 3. (Zárlat.) Búza 228.—, 229.—. Rozs 161.—, 161.50, 165.50, 163.50. Zab —, 156.50. Árpa----------. Repczeolaj 76.—, 77.50, 77.—. Szesz 54 80, 55.60, 57.70, 58.—. Antwerpen, jan 3. Petroleum 52— frank. Hamburg, jan. 3. Búza 227.—, 229.-----Rozs 166.—, 167.—. Olaj 79—, 77.'/2. Szesz 44.% 44'/., 45.—, 45.—. Köln, jan. 3. Búza 23.05, 23.20. —.—. Rozs 17.—, 17.05. Olaj 44—, 38.80. —. London, jan. 3. Consols 947/ie. Ezüst 57.—. Stettin, jan. 3. Búza 227.50, 229.50. Rozs 155.50, 162.—,161 —.Olaj 75.50, 78.—.Szesz 53.30, 53.50, 56.30. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A pesti biztosítóintézet életbiztosítási osztályánál 47 bevallás 69,186 frt biztosítási tőkére nyujtatott be; 46 kötvény 69,086 frt tőkéről állíttatott ki. — A bevétel dijakban :22,270 frt 90 frt és betétekben 1785 frtot teszen ; haláleset 2 jelentett 2500 forintról. — Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület. Az összes bevétel 1876. január 1-től dijaknál 256,577 ft 44 ftra és betéteknél 32,532 ftra rúg; haláleset 32 jelentetett 37,000 ftról. — Európa posta statisztkája. Az »Economiste Francaise« közli az európai államok posta statistikáját s előre bocsátja, hogy a postadíj leszállítása s a közlekedés könnyítése, valamint az oktatásügy terén tett előhaladás folytán roppant mérvben emelkedett az utóbbi húsz év alatt a postaforgalom. A postára feladott levelek száma millió számban a következő volt: Svájcz 73 56 37 29 Belgium 68 64 34 24 Az osztrák pénzügyminisztérium által eszközölt számítás szerint az 1875-ben Európában postára feladott összes levelek száma 2,922 milliót tesz. A franczia »Economist« számítása szerint a világ többi részében megközelítő számítás szerint tett az összes feladott levelek száma 980 milliót, úgyhogy az egész földkerekségen 3900 millió levél adatott postára, s igy minden napra esik 10.6 millió. Egy főre esik : Az Egyesült Államokban 34.3levél 5.1újság stb. Svájczban 27.3A 17.2* Németországban 15.3» 11*2 Hollandban 14.6 7.» Belgiumban 13» 12.32 Dániában 11* 10.32 Ausztriában 10.6-2.7 Átlag egész Európában esett tehát 1875-ben egy-egy főre 9.7 levél és 5.s újság és más postai küldemény. — Az erdőpusztitás hatása az égaljra. A londoni »Economist« egy kivonatot közöl Rumboldnak Chiliről itt nagy feltűnést keltett jelentéséből, melyben többek között ki van mutatva, hogy minő hatása volt a nagy erdőpusztításnak ezen ország égalji viszonyaira. Kiemeljük ebből e következő sorokat. »Az utóbbi harmincz év alatt Chili mezőgazdasága rendkívüli kiterjedést nyert. Előbb Chilibe gabnaneműeket bevittek, most e köztársaságnak nagy kabnakivitele van. Az első impulzust a Californiában tett aranyfelfedezések adták; nagy tudakozódás támadt búzára, és Chiliben elkezdték a búzát művelni, hogy a keresletet kielégítsék. Aztán az ausztráliai aranyásások nyitottak új jövedelmező piacot, és legújabban Peruban nyílt piacz a chilei búza számára. A lakosság, hogy búzát nagy kiterjedésben termeszthessen, meggondolatlanul leégette az erdőséget az első Cordillerákon a tengersark közelében. A bányászat előhaladása ugyanezen eredményre vezetet az Andes hegység főbb völgyeiben. Ezen erdőpusztításnak az lett a következménye, hogy az ország meg lett fosztva azon esőtől, mely a föld termékenyítésére megkivántatik, s most terméketlenség fenyegeti az országot. Harmincz év előtt, mondja Rumbold, Valparaiso és Santiago közt az utasok — alig 90 angol mértföld távolságban — néha többen öt napig fel voltak tartóztatva a megáradt folyók miatt, és a nehezen járható útón rendszerint egy hónapig tartott az utazás. 1872-ben 335 száraz nap volt, melyek közül 233 teljesen felhő nélküli volt. Sok eső esett 19 napon és 12 napon volt zápor eső. 1873-ban, midőn a tél igen kemény volt az esős napok száma 25-öt tett s 11 napon volt zápor. Ez eredmény azt mutatja, hogy a terméketlenség megdöbbentő gyorsasággal terjed a central régió mezőségein, s hogy a növényzettől megfosztott hegyoldalakról a zápor lemossa a termékeny talajt. — A keleti marhavész állásáról az 1876. évi decz. 31-ig terjedő hivatalos jelentések szerint : Magyarország és Horvát-Slavonország, nemkülönben a határőrvidék területe vészmentes. Az osztrák tartományokban , Galicziában, a hussyatini kerület: Olchowczyk községben és a hussyatini vesztegintézetben, a podhajezei kerület: Novoselitz és Beckersdorf községeiben uralt. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. 1875187018651860 Anglia 1,100 990 720 564 Németország 643 582 228 193 Francziaország 366 305 313 263 Ausztria-Magyarország 285 269 120 105 Francziaországban 10.2 2* 4 9» Norvégiában 66» ? Svédországban 5... 5.62 Spanyolországon 4.3» ? » Olaszországon 4.3 2.. Magyarországon 4* 1.62 Görögországon 2.1? · Oroszországon 0.8~ 0.3» Romániában 0.3? 2 Törökországban 0.2» 0.3»