A Hon, 1877. január (15. évfolyam, 1-29. szám)

1877-01-04 / 3. szám

csoda. Hisz aligha van megyéje e hazának, mely a kormány kiváló gondoskodását jobban igényelné mint ez. Nem a nemzetiségi viszonyokat értem. E rész­ben Máramaros példányképül szolgálhat minden más vidéknek, hol különböző nyelvek és vallás fele­kezetek élnek egymás mellett. — Kárpátoktól Adriáig nincs magyar szív, mely hazájához ben­sőbb, őszintébb ragaszkodással viseltetnék, mint a máramarosi oláh és orosz ; — nincs ma­gyar, ki honának jóléte és szabadságáért job­ban hevülne. Hazafiságuk nem álszin, nem tette­tés, nem meghunyászkodás ; őseiktől öröklött erény az. Már a mongol-tatár csordák berontásai ellen, a Rákóczi-forradalomban, sőt mióta e hon áll mindig, mindig, valahányszor csak kivánta e hon érdeke, vité­zül és a magyar nemzet szerető testvéreként ontották vérüket, s béke idején ha odaadással ápolták a ma­gyar szabadságot, alkotmányosságot. Orosz és oláh a magyarral egyetértve szolgálta a közügyet. De mig örömtől dagadó szívvel tapasztalja ezt minden hazafi, ki mint e sorok szerény írója, némi gondolkozásra méltatta e nagy kiterjedésű megyének, e sajátszerü és nagyra hivatott végvidéknek viszo­nyait,­­ más­részt meg kell vallania, hogy sok te­kintetben megdöbbentőbb társadalmi sülyedtségre, kirívóbb ellentétekre, nagyobb hátramaradottságra sehol se találhatunk az országban. Lépten-nyomon váltakozik a szemlélőben az elragadtatás és szána­lom érzete. A legközelebb múlt ősz az ország távol vidé­keiről sok száz értelmes embert vont Máramarosba ; egyik felületesen, másik mélyebben pillantott az ot­tani viszonyok közé; de nem hiszem, hogy ezen ide­genek közt, kik belé nem élték magukat az ottani viszonyok közé, csak egy is lenne, a­ki ne érezte volna, hogy mily óriási feladat súlyosodik itt a ma­gyar nemzetre a kultúra érdekében, s mily égetőleg szükséges máris e megye népei érdekében a tapin­tattal párosult kiváló erély és gondoskodás. Mondjuk ki az igazat. E szép, e gyönyörű, ezen a természetadta kincsekben gazdag megyét, testben­­lélekben erős, jeles nép lakja ; a magyarság értelmes és iparkodó ; a töredékes német elem már jobbadán egygyé forrt a magyarral ; az oláh igen szép, és gaz­dag értelmi tehetséggel biró faj ; a békés jellemű, ke­véssel megelégedő, nagy önmegtagadásra és kitar­tásra képes orosz az ipar érdekében megbecsülhetlen munkaerőt képvisel ; a nagyszámú zsidóság mintegy hivatva látszik lenni a forgalmat közvetíteni, mely ezen iparűzésre teremtett vidék fölvirágzásához szükségeltetik, s mégis az erkölcsi és anyagi nyomo­rúság rettenetes képe tárul Mármaros nagy részében elénk. A 220 500 lakos közül a hat éven aluliakat levonva, 87­,8 % se irni, se olvasni nem tud. S azon egynéhány ezer közül is, a ki tud, számos csak hébe­rül tud. Az oroszok és oláhok zöme félvad tudatlan­ságban és müveletlenségben sinlik. — Mi az oka ennek? Iskoláik hiánya és papjaik gyarlósága? Nem egészen csak ez. De vájjon erre nézve is nem lehet­ne-e egy gondos, a nép javát szeretettel ápoló főis­pánnak befolyása ? Nem lehetne-e egyben-másban a nevelési alapok gyarapítására, czélszerű felhasználá­sára, a megye, az állam s a társadalom útján hatni? Nem lehetne-e és nem kellene-e a helyszínen, a köz­ségekben, alulról fel s felülről lefelé a legkisebb rész­letekig kiterjedő figyelemmel kutatva a bajok forrá­sait, tanácscsal és figyelmeztetéssel támogatnia, a nép felvirágzása iránt buzgó s a mai korban magas műveltségű főpapságnak ott, hol ez van, hivatva itt, s ha nem is azonnal gyógyulást, de legalább reményt nyújtani egy szebb jövőre ? Nem lehetne-e egy bölcs és a nemesi ér­telemben vett civilisativ érdekeiért hevülő megyekor­­mányzónak az idők folyamában ezerféle utón igye­keznie hatványozni és mentői jobban kiter­je­s­z­te­n­i, minden fajba átoltani az ottani római katholikus és kitűnő protestáns községi iskolákból kiáradó művelődési hajlamot, honfiúi és polgári eré­nyeket. Épen itt, hol nincs nemzetiségi visszavonás, hol még a művelődés alphajánál van a nép, nem volna-e felettébb kívánatos és lehető már eleve oly irányban tartani a népélet fejlődését, oly irányban nyújtani annak tényezőit, hogy az ne ágazzon el a magyarétól, de azzal összevágjon s magyar hazafias legyen min­den izében ? — Saját nyelvének is csak a hazafias szellemű, müvelt oláhság és oroszság lehet képes Magyarország földén, melyhez elválhatlanul kötve van, valaha lendületet adni. — Kiket a sors igy ösz­­szekötött, azoknak előbb-utóbb egy közös kultúra által kell egybe köttetnünk. E kulturális kapocs biz­ton megvédend az ázsiai zsarnok, vad hordók sza­badság és nemzetiségellenes, s a nyugat germanizáló hatalma ellen, hogy vállvetve megfelelhessünk hiva­tásunknak, az európai népcsaládok életében mintegy térdizületül szolgálva. (E tekintetben az uj derék, tanfelügyelőtől sokat várunk.) A legutóbbi népszámlálás szerint 26,295-re megy a zsidók száma Mármarosban , s most is foly­vást özönlenek át G­alicziából. Korunkban szólni sem lehet arról, hogy valamely felekezet mint felekezet ellen törjünk. De joggal követelhetjük, s hazánk és a kultúra érdekében követelnünk kell, hogy érdekeiket a zsidók a haza többi népeihez szabják, s ne képezze­nek államot az államban azért, mert ők zsidók. A po­litikai és polgári egyenlőség elve követeli, hogy ne legyünk elnézőleg gyöngék azon viszásságok­­kal szemben, melyeket a zsidóknál oly hajmeresztő mérvben szemlélhetünk Mármarosm­egyében. De nem csak az egyenlőség elve, — minden fajnak még a zsidónak is érdeke követeli ezt. Eddig a mármarosi zsidóknak csak száma van átalánosság­­ban megállapítva, — de egyházi viszonyaik rende­zetlenek s a politikai ellenőrzés alól elvontak lévén, áttekinthető egyházi szervezetük hiányozván még csak szabályszerű anyakönyvek vezetésére sem bírták kényszeríteni! Természetes, hogy a véradókötelezett­ség alól — nem tekintve annak egyéb útjait módjait, a többi fajok rovására kivonják magukat. — Rende­zett iskolájuk egy sincs, Ronda, egy magyar alföldi paraszt istálójánál is hitványabb helyiségekben ta­­nulják fiaik a héber írást, talmudot és elemi számtant. Semk­i más tudományról legkisebb fogalmuk sincs, s a polgári kötelezettségek érzete hiányzik kebleikben. Sem öltözetük, sem szokásaikban, erkölcseik­ben nem simulnak a többi fajokhoz, egy két kivétel­lel a leggazdagabbak is, apraja nagyja, pluodrát, le­csüngő madzagokkal éktelenkedő mellényt, bő bugyo­­gót, fejükön egy kis sapkát, azon felül kalapot, ün­nepen prémes bársony süveget viselnek. Fejüket be­­retválják, vagy igen röviden nyiratják hajukat, csak a két fül mellett hagyva egy-egy kigöndörített, hosszan függő hajfürtöt. Keresztyén ember edényé­ből nem esznek, nem isznak. Minden törekvésük és tehetségük az erősen s egyoldalúkn kifejlett üzérke­­dési hajlamban összpontosul. Ők csak szerezni tud­nak, teremteni, élvezni, használni nem. « A szerzés nálok önczél s nem a jólét eszköze. Mig ez igy lesz, átkai a népnek s gátjai a haladás­nak. — A falvakban az országutak széleire teleped­nek, s minden házban megnyitják kis kereskedésüket, pálinkamérésüket. A föld népét kiszoritják a falvak széleire. Felhasználva a nép tudatlanságát, s eb­ből eredő könnyelműségét,­­ a legbefolyáso­sabb egyéneket pénzügyi kötelékekkel lebilincsel­ve, a községi elöljárókat belátáshiány, s a kit lehet KÜLÖNFÉLÉK.­ ­ A Petőfi-társaság tegnap este 12 tag írásbeli kivonatára rendkívüli közgyűlést tartott a tagok száma szaporítása érdekében. Huszonnégy tag jelent meg s ezek többsége a szaporítás mellett nyi­latkozott. Minthogy ez az alapszabályok módosítását igényli s e tekintetben más, inkább alaki változtatá­sok szüksége is felmerült, végre abban állapodtak meg, hogy öt tagú bizottság dolgozza ki a változta­tott alapszabályokat s ez azután a jövő közgyűlés elé terjesztessék, a munkálat a tagok számára előlege­­sen megküldetvén. A bizottság tagjai: Északy, Ba­lázs Sándor, Lauka, Névy és Paulay. A heves vita után K. Papp Miklós azt az indítványt tette, hogy a segesvári csatatéren Petőfinek emlékkövet állíttas­son a társaság. Gr. Haller Ferencz e czélra már ko­rábban elkezdte a gyűjtést s Papp állítása szerint, körülbelül 1000 ftot gyűjtött, mely egy takarékpénz­tárnál van letéve. A Petőfi-társaság vegye gondjai alá ezt az ügyet. A társaság elhatározta, hogy e tárgyban bizottságot küld ki s a bizottság tagjaiul Papp Miklóst, Szász Gerőt, E. Kovács Gyulát és Metzl Hugót választotta meg. Ugyanezen alkalom­mal felmerült Petőfi születésháza megvételének kér­dése s néhány belügy is. — Petőfiről említi föl a »Székesfejérvár«­­ban Szentirmai József a Petőfi-társaság ülése alkal­mából a következő adatot: Kertbeny is megemléke­zik róla, hogy Petőfi a hatvani­ utczában — gondo­lom — a 7 ik számú ház egy hátulsó udvari szobá­jában is lakott egyszer. De azt nem említi, hogy Petőfink — hihetőleg pesti élete kezdetén még — ugyancsak a hatvani­ utczában a 15. szám alatt ma is még fönálló kifőző helyre járt ebédezni, mire az illető öreg kifőzőné máig is büszke. Mikor két évvel ezelőtt én is oda jártam enni, az abem­álók könyvébe írva nevemet, hallottam említeni, hogy az illető könyvek 30 — 35 évről összegyűjtve megvannak, s úgy Petőfi, mint sok más, azóta hírnévre jutott jele­seink sajátkezű aláírásai is megtekinthetők azokban. — Az Eötvös alap, mely szegény tanítók magyar középtanodákon s egyetemeken tanuló gyer­mekei számára akar ösztöndíjakat s alapítványokat tenni, egy év alatt 1600 írtra szaporodott fel s igy a szabályok értelmében már ezen tanévben több ösz­­töndijt fog kiosztani. A bizottság újból felhívja a közönséget s különösen a tanitókat adományok s tag­díjak gyűjtésére. Az összegek az Eötvös-alap köz­ponti gyűjtő bizottsága pénztárnokához Orley János igazgatóhoz (Budapest VIII kér. ősz után) czim­­zendők. — A budapesti ügyvéd jelöltek és joggyakornokok egyesületének helyiségében — hatvani utcza 3. sz. — Kollár Lajos ügyvédjelölt jan. 5-én este 6­­/□ órakor »a perújításról* fog nyilvá­nos felolvasást tartani. Ez alkalommal nem tagok is szívesen láttatnak. — Az egyetemi könyvtár igazga­tóságát tegnap vette át Szinnyey József, egyelőre ideiglenesen. — Hymen. Komáromi Mari kisasszonyt, Ko­máromi Alajos színművész leányát Hetényi Béla a kolozsvári színház tagja a napokban jegyezte el. — A Hunyadmegyei eloláhoso­dott magyarok ügye, (melyről lapunk m. évi decz. 29 reggeli számában tüzetesen szóltunk) napon­ta mind nagyobb érdekeltséget ébreszt társadalmunk magasabb köreiben is. Örömmel jegyezzük föl, mint utánzásra méltó nemes példáját a nemzeti czélok elő­mozdítására irányult jótékonyságnak, hogy Hunyad­­megye székvárosában, Déván, H­o­r­v­á­t­h-T­o­­­d­y grófnő saját lakásában múlt hó végén egészen csalá­dias színezettel gyermek­színi előadást rendezett s annak tiszta jövedelmét, 50 frtot, átadta a dévai reáliskolai segél­yző egyesületnek, melynek czélja és törekvése lapunk jelzett számában kimerithetőleg ismertetve volt. A nemes grófné ritka áldozatkészséggel saját lakását teljesen átalakí­totta azon estélyre, a darabot maga taníttatta be s da­czára, hogy házának legközelebbi barátjait és ismerő­seit hívhatta csak meg s a bementi dij csak 40 krra volt téve, ilyen elismerésre méltó szép összeggel járult azon segély alap növeléséhez, melynek czélja : lehető­vé tenni az eloláhosodott szegény sorsú magyar szü­lőknek, gyermekeik taníttatását, és igy megmagyaro­­sitását. Támogatta a grófnét szép czélu törekvésében a megjelent közönség áldozatkészsége is, így pl. P­o­­gány főispán 5 forinttal, mások 1—2 írttal fizettek felül. E siker által felbátorítva a nagylelkű grófnő, mint nekünk írják, még néhány előadást szándékszik rendeztetni az iskolai szünnapok alatt. Valóban kö­­vetésreméltó szép példája a szivjóságnak és honleányi áldozatkészségnek. A farsang alatt pedig ilynemű estélyek rendezésére bő alkalom nyílik országszerte s valóban az a szerencsétlen eloláhosodott hunyad­megyei magyarság visszamagyarositásának ügye meg­érdemelné, hogy hazaszerte minél szélesebb körökben felkarolásra, részvétre találjon. — Megnyitott közlekedés. A bekö­vetkezett enyhe idő folytán a csavargőzösel való át­kelés jan. hó 5-től az Eskütér-Rudas fürdő, és vigadó­­hidfőközt újból megindittatik. — »Musique Hongrois« czim alatt is­mer­teti Maurice Cristal a magyar zenét az »Ency­­clopédie des sciences, des lettres et des arte czimű foly­óiratban. Bekezdésében elismerőleg szól amai ha­ladásról, melyet Magyarország »vitéz nemzete,« mely egykor a török hódítás ellen Európa védfala volt, most pedig a megujhodó kelet és nyűgöt közvetítője lesz, a művészet és széptudomány terén tanúsított. E tekintetben — írja Cristal — Magyarország isme­retlen világrész Párában, noha ott működnek Mun­kácsy, Zichy Mihály, Bertha Sándor, kik végre is fölébresztik sikereikkel az érdekeltséget amaz ország irodalma, képírása és zenéje iránt, melyet eddig mintegy a hallgatás összeesküvésében merítettek el. Említi képírónkat is, Soldatics egyházi képírót, Than és Benzur történelmi festészeinket, Vastagh arczké­­peit s Ligeti tájfestéseit. Áttérve a czigány zenére, mely sajátlag magyar zene, megjegyzi, hogy Liszt e pontban tévedt, midőn a magyar zenét a czigányokénak mondá. Jellemzi, leírja a magyar zene jellegét, minő­ségét, a régi magyarok zeneszeretetét, egyházi éne­keit, a hegedűsök korát, köztük Tinódy Sebestyént, népdalainkat, melyeket Liszt és Bertha is bemutattak a világnak, csakhogy­­mondja Cristal, még pedig helytelenül) Liszt krinolint adott a puszták lányára. Szól Bihari, Csermák és Lavottáról s a Rákóczy-in­­dulóról, melyet valaha tárogatón játszottak. S elbe­széli operánk fejlődését s Ruzicska »Béla futásá«-tól (1827) kezdve máig, említve Erkel műveit, Császárt, Dopplert, Egressy Bénit, Mosonyi Mihály működé­sét. Dicséri a magyar zeneanyag szép voltát, megje­gyezve, hogy Haydn, Beethoven, Hummel és We­ber is használtak föl magyar zenei gondolatokat. A czikk nemcsak teljes rokonszenvvel, hanem szé­pen is van írva. Többi közt Cristal azt jegyzi meg, hogy méltó volna egész franczia könyvet irni a ma­gyar zenéről. — A tiszáninneni ev. ref. egyház­­kerület névkönyvét az idén is kiadta s beküldötte hozzánk. Sajnos, hogy a többi püspökségek félni lát­szanak a nyilvánosságtól. Ezen kerületben van 8 es­­peresség, 352 anya- s 272 leány egyházzal, melyekben 346 rendes s 52 segédlelkész működik. Tanító van 492, népiskola 451, lélekszám 239.290. Született 5751 fiú, 3596 nő, meghalt 5295 fi, 3043 nő. A tan­kötelesek száma 12.573 fi, 10.607 nő. Iskolába jár 12.416 fi, 9046 nő. Ismétlő iskolaköteles 2295 fi, 1838 nő (e szám hiányos) feljár 526 fi, 597 nő. Hitvallást tett 3361 egyén s végül 2487 házasság köttetett. A névkönyv az esperességekről közlött táblás kimutatá­son kívül közli még az egyes főiskolákra vonatkozó adatokat. A sárospataki főiskolában volt 29 tanár s 708 növendék, a miskolczi gymnasiumban 11 tanító s 399 növendék, a miskolczi leánynöveldében 8 tanár s 81 növendék, a rimaszombati gymnasiumban 13 tanár s 208 növendék. A kimutatásban az év nincs jelölve, valószínű azonban, hogy ezen adatokat a leg­közelebbi tanévre vonatkoznak. Az egyházkerület su­­perintendense Kun Bertalan, főgondnoka b. Vay Miklós. A névkönyv Sárospatakon jelent meg s 35 krért kapható. — Halálozás. Ferenczi Illés volt honvéd­százados a napokban halt el Derecskén agyszélhüdés következtében. — Hangverseny. Azt hittük, hogy már nincsenek oly művészek, kik a mellett, hogy geniális zongoravirtuózunk, Lisztnek művészi nyomdokaiba több-kevesebb sikerrel lépni iparkodnak, mig a nagy mesternek minden taglejtését, mozdulatát utánozni iparkodnak. Remmert Márta kisasszony tegnapi zon­gorahangversenyében látjuk, hogy csalódtunk. A kis­asszony úgy ül le a zongorához, azon örömteljes daczczal, mely Homer Isteneinek, de Lisztnek is sa­játsága, ha bizalmasabb körökben játszik. Játékát hol könnyű mosolylyal, hol energikus arczkifejezéssel, hol érzelmes pillantásokkal kíséri. Mindez összevéve egy kellemes külsejű művésznőnél mindenesetre ér­dekes látvány, már csak a külső ellentétnél fogva, mely közte és mintaképe, Liszt közt fennforog. E külsőségekről csak azért mondtunk ennyit, mert a közönségnek feltűntek. — A­mi Remmert kisasszony játékát illeti, úgy elismerését nem tagadhatja meg tőle senki, ki ragyogó technikát szeret, s ki azon nem akad fen, hogy olykor a játék izgatottsága köz­ben egy hang helyett a mellette levő másikat is hallja. Technikája, mint mondók, jeles, futamai gördüléke­nyek, trillái szabályosak. E mellett elismeréssel emel­jük ki kellemes pianóját. De hiányzik Remmert k. a. játékában az, mi a szívből jön és a szívhez szól, mi a kedélyt húrjait rezgésbe hozza, s ezt nem pótolhatja a még oly erélyes arczkifejezés a zongoraművésznél, mert a művésznek feladata másokban érzelmeket fel­ébreszteni s erre nem elég, ha maga érez, kapzsiságánál fogva érdekeik eszközévé tevén, — a népet rabszolgaságba sodorják — oly módon, hogy egy-egy faluban minden egyes ember anynyira adó­sává lesz a zsidóságnak, hogy kifizetni soha többé nem birja. Oly állapotok, igazságok ezek, miket takargatni t­an. Talány a botránkozás felriasztja azokat, kik se­gíthetnek. Én nem mondom, hogy egy főispán maga mindezt hirtelen jóvá teheti. Sőt talán ki csak csinján is először megkísérti a posványokat levezetni, egyelő­re maga ellen zúdítja azokat, kik abban fetrengnek ; de ha elkezdi most, és hosszú időn át öntudatos erélylyel lát ily irányban hatni közegei által a kor­mány, idővel Máramaros az ország legvirágzóbb ipa­rú megyéjévé lehet, s a fejlődés és gyarapodás e né­pet még szorosabban fűzkedi a hazához. Ez okoknál fogva, ha valahol, úgy itt oly főis­pánra van szükség, ki állását ne puszta méltóságnak vegye, — ki ne csak fentartani tudja állásának ha­gyományos tekintélyét, ne csak istápolja a nemzetisé­gek rokonszenvét; — de emellett fogékonysággal bir­­jon az ottani nagy társadalmi bajok fölismerésére, a fogékonyság szülte erős ösztönnel azok elhárítására, s egyszersmind, mérséklettel, bölcsességgel, és oda­adó türelemmel feladata teljesitésénél. B. A „HON“ magántársürgönyei. BéCS, jan. 4. Mint a »Presse« jelenti, az esetre, ha Orosz- és Törökország közt vér s összeütközésre kerülne a dolog, Beacons­­field lord beadná lemondását. Konstantinápoly, január 3. (Este.) Az »Agence Havas« aggodalmai lényegesen megváltoztak. Az általános dispositiók en­ BÉCSI TŐZSDE. Január 3­0. Államadósság 1DOfrt. 5 prc. 5 pro. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. n n * febr.—aug. 5 pro. „ „ ezüstben jan.—jul. n * n april—oct. Sorsolással 1839-ből egész sorsj. p. p. . , 1839-ből ötöd „ „ „ . „ 1854-ből 250 frtos 4%„ „ • „ 1800-ból 500 „ 5°/o„ „ . „ 1860-ból 100 „ 5%„ „ . „ 1864-ből 100 ............................ Qoraot járadékjegy 42 líra...................... Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% • Osztr. kincstári jegyek 5­7„..................... B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p-Csehországi 5%........................................... Bukovinai S „............................................ Bácsországi . ............................................ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5% Morvaországi Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 5% 6................ *..................... 5 % •••••• 5 %............................ 6%........................... 6................ 5................................... 5%............................ Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5%................................................. „ 1867-diki sorsolási záradékkal ”. Más közkölcsönök. Dana-szabályozási 5% 100 frtos . . . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5°/p • • Gömöri záloglevél 5% 150 frt...................... Magyar nyeremény 100 frt............................ „ * 50 frt............................ Magyar kincstári utalvány 1373 10 L 6% „ 1874-ki 10 L. 6%........................... „ kölcsön 1871. 30 mii............................ „ 1873-iki 54 mii. 5% ...................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. . . Pest városi 6%...................................................... Torök vasúti 400 frank.................................­­ „ 145 frank befiz............................. D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt........................................... Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 40 • . Magyar földhitelintézet 200 frt. . • • • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt......................... Magyar ált. hitelint. 2*M) frt................................. Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . • • Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt . • Franco-osztrák 100 frt . Adva 60 95 61 - 66 60 66 20 267 — 267 - 111 — 119 - 130 75 130 *5 138 00 97 25 100 - 81 50 83 — 90 — 99 75 100 75 98 50 97 -98 50 71 75 96 50 99 - 71 - 71 — 73 25 73 25 105 - 99 60 «9 75 69 75 93 25 71 - 17 25 74 -59 — 139 — 108 -9­5 - 10 — Tartva 61 15 61 15 66 151 66 35 170 - 270 — 111 50 11­ 5('[ 131 25 130 75 139 50 97 5( 101 -«2 - 83 f© 100 25 101 2 98 75 97 50 72 - 97 50 71 50 71 5 73 75 73 75 105 50 100 -70 25 70 25 93 75 72 - 17 75 /4 25 60 —N­ __NI 139 20 103 25 665 - 10 50 Magy. ált. municipalia 200 frt 40% Osztr. nemz. bank........................... Unicbank 200 frt 70% •­­ • E. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt...................... Albrechtpálya 200 frt...................................... Battaszék-Domb................................................. Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................. Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst • Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst. . • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst ...» Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. ... Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p. . • Osztrák-északnyugati 200 frt . . . • „ „ (Lit. B.) 200 frt . . Rudolf pálya, 200 frt...................................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst. * • • Állampálya 200 frt p. p...........................* Déli pálya 200 frt......................................* Tiszai pálya 200 frt ................................. Bécsi Tramway 200 frt................................. Magyar-gácsországi első pálya 200 frt . „ észak-keleti „ 200 frt ezüst . . „ keleti-pálya 200 frt........................... „ nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . • • „ 33 éves visszafizetés 5% . • . • • Cseh jelzálogb. 5%................................* • • Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás « « » • „ p. o. 5 /o...................................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% • • „ földhitelintézeti 5*/«%...................... , 6% arany................................................. A kereskedelmi bank 23 év ... . B jelzálogbank bl/M°/0............................ tf. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5°/0 . Albrechtp. 300 frt 5%........................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzh­ajózási 1000 frt p. p. „ „ 300 frt e. 5° 0 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt ... • „ ,­ 1862-iki............................. „ „ 1869-iki............................. „ „ 200 frtos........................... Eperjes-tarnowi 300 frt......................... Ferdinánd északi pálya 200 frt p. p.­ Ferencz József Pécs-barcsi Károly-Lajos o. é. ezüst 5% ezüst 100 100 200 » 200 « 300 _ n. klb................................... .­­ ív.. ...... Kassa-oderbergi 200 frt ................................. Lembergi-czern.-lassyi pálya 300 frt ezüst . n 0 » 0 I. Wb. 1865 0 0 0 0 H. 0 1867 0 » . 0 Hl. . 1868 0 0 0 0 IV. « 1872 Osztrák-Lloyd 5% P* P........................................ Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% Adva 817 93 — 30 -845 - 134 75 S 793 — 12­­5 96 - 202 — 108 25 311 — 117 75 99 50 69 - 249 — 77 25 149 50 73 50 85 50 40 50 84 -105 50 89 25 *3 -1­6 90 84 75 96 76 78 -63 -64 50 90 75 90 50 99 50 96 -90 7­­65 — 99 50 97 - 96 — 94 — 64 75 77 76 75 67 -88 Tartva 819 — 94 - 31 -347 - 135 25 1797 - 124 50 93 — 202 5 81 — 109 2 313 - 118 2? 100 - 71 - 25') - 77 50 150 50 90 - 74 50 86 - 41 - 84 50 100 89 75 94 97 06 85 25 97 50 78 50 63 50 65 -91 - 91 -100 50 97 -91 - 66 -65 - 77 50 77 25 68 -88 50 Hudolfpálya, 300 frt, 5% . . . , 1869 .......................... „ 1872 ........................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst Állampálya 500 frank 3% . . . „ n. kib. 3% .... 0 kiég. hál. 3% . . „ I. kib. 200 frt 5% . . „ II. kib. 200 frt 5% . Déli vasút január—juli. 3% 500 fr. „ april—okt­ 3% 500 _ 0 200 frt ez. 5% . . 0 1875—1876 6% 500 fr. 0 1877—1878 6% 500­­Tiszavidéki .­­...........................50­0 Tramway 22 év kisor. ... 5% Magy- gácsországi 200 frt e. . . 5°/* Magy. északkeleti 300 frt . . 5% Magyar keleti 300 frt . . 5% Magy. keleti II. k. 300 frt . . 5% Magyar nyugati 300 frt . . 5% I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt . . Clary 40 frt p. p. . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt .... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 Buda város kölcsön 40 frt Pálffy 40 frt p. p.................... Rudolf-alapítvány 10 frt Salm 40 frt p. p..................... Salzburgi dij sorsjegy 20 frt St. Genois 40 frt p. p. . . Stanislau városi 20 frt . . Triest város 100 p. p. 4’/1% „ „ 50 p. p. 40 Waldstein 20 frt p. p. . . Windischgrätz 20 frt . . . 4% Váltók (három bóra). Amz­terdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . ■ Berlin 100 bir. márk . . . . Frankfurti 100 bir. márk . . Hamburgra 100 bir. márk . , Más német város..................... Brüssel­ 100 frt ..... . Londonra 10 font sterling .­­ Lyonra 100 frank..................... Milano 100 líra........................... Marseille 100 frank . . . . Páris 100 frank ...... Pétervár 100 rubel...................... Zürich 100 frank...................... 34 1% 4% 47. 4 , 4*1.% ■V. 7 2 n 3 3 6 3 -Pénzek árfolyama-Cs. arany........................... Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany...................... 20 márka darabja...................... Sovereign....................................... Orosz imperiale ..... Mári­a Terézia-tallér .... Ezüst................................. . . Egyleti tallér ...... Török arany líra . . . . . Német kir. bankjegy 100 márk­ádva Tartva 74 25 75 — 70 50 71 — 69 — 69 60 56 25 56 50 151 -163 — 146 — 147 --146 — 147 — — —— 113 25 113 75 113 25 113 75 93 — 93 50 ______ __ — 76 — — — __ __ 61 50 62 — 59 2­9 59 71 — — — — 57 — 57 50 ;eo — 161 — 31 -31 50 91 25 91 50 14 25 14 75 29 50 30 — 30 50 31 — 13 50 14 -43 — 44 — »6 25 Ki 75 85 5« 36 50 9 25 19 75 118 119 -?4 -?4 eo 24 75 25 25i 103 90 104 — 6’ 19 fi 25 ‘!1 10 61 25 61 19 61 25 ol 10 Cl 25 ♦ 1 10 61 2\ : 25 25 525 50 49 75 49 90 b 98 6 — 10 01 10 02 12 34 12 38 12 50 12 60 ■14 25 114 50 11 31 11 37 61 75 61 85 gesztel­ékeny­ebbeknek látszanak. A nagyve­zér tegnap meglátogatta Német- és Olaszor­szág követeit, kik előtt valamivel engedéke­nyebb hangon szólt. A törökök holnap való­­szinüleg nem fogják formaszerüleg visszauta­sítani a hatalmak javaslatait s a hatalmak is némi kisebb engedményekre hajlandóknak látszanak. A tárgyalások holnap újból fölvé­tetnek,­­ szabályszerűen folytattatnak. E sze­rint még remélni lehet a békés megoldást. Bukarest, jan. 4. A kamara elhatároz­ta, hogy nem tart szünetet.­­ A tegnap este 8 órától reggeli 2 óráig tartott ülésben con­­statálta a külügyminiszter, hogy a porta egy kérdésre válaszolva, kijelenté, mikép a török alkotmány első és hetedik czikke Ro­mániára is vonatkozik. A kamra egy in­dítványt fogadott el, mely a kormány maga­tartását helyeselve, erélyes tiltakozást köve­tel a porta felfogása ellen Románia állami állására vonatkozólag. Bratianu kijelenté, hogy a kormány mindenesetre teljesítendi kötelességét, s nem fog előbb nyugodni, míg Törökország egy ép oly ünnepélyes adtus által, mint az alkotmány, ki nem jelenti, hogy Románia nem képezi részét a török biroda­lomnak. London, jan. 4. A »Times« azt véli, hogy a béke reményét akkor sem kell felad­ni, ha a conferentia feloszlanék, mert Török­ország akkor drágábban lesz kénytelen a bé­két megvásárolni, mint most. Bécs , jan. 4 (Megnyitás.) Hitelrészvény 139.80. Angol-magyar—.—. M. hitelrészv. 107.3/,. Lombard —.—. Municipalbank —.—. Által. épi­tőbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 164-es----­Napoleon d’or 999—. Magy. földhitel—.—. Ang. osztrák —.—. Franco-magyar —. Államvasp. —.—. Unio-bank —.—. Angol épitő­bank —.— 1860 as —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Bécs, jan. 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 140.30. Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészv 108­3/4. Lom­bard —.—. Municipalbank—.—. Alt. épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1864-es —.—. Napo­leondor 998—. Magy. földhitel —.—. Angol-osztr. 743/4. Franco-magyar —.—. Államvaspálya —.—. Unio-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. 1860-as —.—. Ezüst —.—. Rente —.—. Frankfurt, jan. 2. (Esti zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki —.—. Évjáruléki papír —.—. Lombar­­dok 63.—. Magyar sorsjegyek —.—. Osztrák hi­telrészvény 114.—. Osztrák államvasút - részvény 204.—. 1864-diki —.—. Évjáruléki ezüst 53.7/1. Galicziai 164.1/2- Győr-Gráczi —.—. Pária, jan. 3. (Zárlat.) Liszt 63.75, 65 25, 66.—. Repczeolaj 94.—, 95.75, 96.25. 94 25. Lenolaj —.—.—.—. Szesz 67.25, 68.75, 70.—. Czukor fin. Pária, január 3. (Zárlat.) 30/2 évjárulék 71.25. Olasz évjárulék 72.75. Mobilier hitelrész­vény 147.—. Török sorsjegy 35,25. 5°/o évjárulék 105.95. Osztrák államvasut 522.—. Lombard 160.— Osztrák földhitelrészvény —.—. Berlin, jan. 3. (Zárlat.) Búza 228.—, 229.—. Rozs 161.—, 161.50, 165.50, 163.50. Zab —, 156.50. Árpa----------. Repczeolaj 76.—, 77.50, 77.—. Szesz 54 80, 55.60, 57.70, 58.—. Antwerpen, jan 3. Petroleum 52— frank. Hamburg, jan. 3. Búza 227.—, 229.-----­Rozs 166.—, 167.—. Olaj 79—, 77.'/2. Szesz 44.% 44'/., 45.—, 45.—. Köln, jan. 3. Búza 23.05, 23.20. —.—. Rozs 17.—, 17.05. Olaj 44—, 38.80. —. London, jan. 3. Consols 947/ie. Ezüst 57.—. Stettin, jan. 3. Búza 227.50, 229.50. Rozs 155.50, 162.—,161 —.Olaj 75.50, 78.—.Szesz 53.30, 53.50, 56.30. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A pesti biztosítóintézet élet­biztosítási osztályánál 47 be­­vallás 69,186 frt biztosítási tőkére nyujtatott be; 46 kötvény 69,086 frt tőkéről állíttatott ki. — A bevé­tel dijakban :22,270 frt 90 frt és betétekben 1785 frtot teszen ; haláleset 2 jelentett 2500 forintról. — Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület. Az összes bevétel 1876. január 1-től dijaknál 256,577 ft 44 ftra és betéteknél 32,532 ftra rúg; haláleset 32 jelentetett 37,000 ftról. — Európa posta statisztkája. Az »Economiste Francaise« közli az európai államok posta statistikáját s előre bocsátja, hogy a postadíj le­szállítása s a közlekedés könnyítése, valamint az okta­tásügy terén tett előhaladás folytán roppant mérvben emelkedett az utóbbi húsz év alatt a posta­forgalom. A postára feladott levelek száma millió szám­ban a következő volt: Svájcz 73 56 37 29 Belgium 68 64 34 24 Az osztrák pénzügyminisztérium által eszkö­zölt számítás szerint az 1875-ben Európában postára feladott összes levelek száma 2,922 milliót tesz. A franczia »Economist« számítása szerint a világ többi részében megközelítő számítás szerint tett az összes feladott levelek száma 980 milliót, úgyhogy az egész földkerekségen 3900 millió levél adatott pos­tára, s igy minden napra esik 10.6 millió. Egy főre esik : Az Egyesült­ Államokban 34.3levél 5.1újság stb. Svájczban 27.3A 17.2* Németországban 15.3» 11*2 Hollandban 14.6­ 7.» Belgiumban 13» 12.32 Dániában 11*­ 10.32 Ausztriában 10.6-­2.7 Átlag egész Európában esett tehát 1875-ben egy-egy főre 9.7 levél és 5.s újság és más postai kül­demény. — Az erdőpusztitás hatása az ég­aljra. A londoni »Economist« egy kivonatot közöl Rumboldnak Chiliről itt nagy feltűnést keltett jelen­téséből, melyben többek között ki van mutatva, hogy minő hatása volt a nagy erdőpusztításnak ezen or­szág égalji viszonyaira. Kiemeljük ebből e követke­ző sorokat. »Az utóbbi harmincz év alatt Chili me­zőgazdasága rendkívüli kiterjedést nyert. Előbb Chi­libe gabnaneműeket bevittek, most e köztársaság­nak nagy kabnakivitele van. Az első impulzust a Ca­­liforniában tett aranyfelfedezések adták; nagy tu­dakozódás támadt búzára, és Chiliben elkezdték a búzát művelni, hogy a keresletet kielégítsék. Aztán az ausztráliai aranyásások nyitottak új jövedelmező piac­ot, és legújabban Peruban nyílt piacz a chilei búza számára. A lakosság, hogy búzát nagy kiterje­désben termeszthessen, meggondolatlanul leégette az erdőséget az első Cordillerákon a tengersark közelében. A bányászat előhaladása­­ ugyanezen eredményre vezetet az Andes hegység főbb völgyei­ben. Ezen erdőpusztításnak az lett a következménye, hogy az ország meg lett fosztva azon esőtől, mely a föld termékenyítésére megkivántatik, s most terméketlenség fenyegeti az országot. Harmincz év előtt, mondja Rumbold, Valparaiso és Santiago közt az utasok — alig 90 angol mértföld távolság­ban — néha többen öt napig fel voltak tartóztatva a megáradt folyók miatt, és a nehezen járható útón rendszerint egy hónapig tartott az utazás. 1872-ben 335 száraz nap volt, melyek közül 233 teljesen felhő nélküli volt. Sok eső esett 19 napon és 12 napon volt zápor eső. 1873-ban, midőn a tél igen kemény volt az esős napok száma 25-öt tett s 11 napon volt zápor. Ez eredmény azt mutatja, hogy a terméketlenség megdöbbentő gyorsasággal terjed a central régió mezőségein, s hogy a növényzettől megfosztott hegy­oldalakról a zápor lemossa a termékeny talajt. — A keleti marhavész állásáról az 1876. évi decz. 31-ig terjedő hivatalos jelentések sze­rint : Magyarország és Horvát-Slavonország, nemkü­lönben a határőrvidék területe vészmentes. Az osz­trák tartományokban , Galicziában, a hussyatini kerület: Olchowczyk községben és a hussyatini vesz­­tegintézetben, a podhajezei kerület: Novoselitz és Beckersdorf községeiben uralt. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. 1875187018651860 Anglia 1,100 990 720 564 Németország 643 582 228 193 Francziaország 366 305 313 263 Ausztria-Magyarország 285 269 120 105 Francziaországban 10.2 2* 4 9» Norvégiában 66» ? Svédországban 5... 5.62 Spanyolországon 4.3» ? » Olaszországon 4.3 2.. Magyarországon 4* 1.62 Görögországon 2.1? · Oroszországon 0.8~ 0.3» Romániában 0.3? 2 Törökországban 0.2» 0.3»

Next