A Hon, 1877. június (15. évfolyam, 136-165. szám)

1877-06-01 / 136. szám

kedves tét-á­tét, s eljutottak a dolgok odáig, mikor »Ausztria hálátlanságával lepte meg a világot« a krimi háborúban. Az entente cordiale elpárolgásával Oubril is kötelességének tartotta , hogy elpárologjon Eyg'ä­­ből s mindjárt a krimi háború befejeztével Párisba helyeztette át magát. Itt ismerkedett meg Bismarck-kal, a­ki 1862- ben fél évig képviselte Poroszországot a Tuilleriákon. A két uraság hamar fölismerte egymást s benső ba­rátságba lépett egymással. Midőn ez év őszén Bis­marck Berlinbe visszahivatott, Oubril is követte csakhamar. 1863-ban hitelesítették, mint Oroszország ber­lini nagykövetét s azóta nem is hagyta el e helyet. A németeket sikerült tökéletesen lefőznie s lelkesed­ve írják róla, minő buzgalommal importálja Orosz­országba a német kultúrát. A német iskolák és egyéb intézmények állandó tanulmányának tárgyai. »Ebben különbözik — úgymond az »Unsere Zeit« — Ignatiefftől, a ki az egész világot muszkává tenné, s a kinek eleme az állandó zenebana.« Hogy nem Ignatieffet küldték ide s Oubrik­ Konstantinápolyba, — ez mutatja az öreg rókának, Gorcsakoffnak tapintatát, a melylyel megtudja válo­gatni embereit s oda állítani, a­hol az orosz politika czéljának már természetüknél és véralkatuknál fogva legtöbbet használhatnak. Konstantinápolyba olyan ember kellett, a­ki zavarcsinálásban, izgágaságban találja örömét; oda tehát egy Ignatieff kellett. De Berlinben már úgyis szeretik a muszkát, hát oda Dubril jó, a jámbor, az édes, a zavarni vizet se tudó diplomata. Bezzeg a muszka nem cselekszik úgy, mint egy némely más állam, a­hol, ha tornyot akarnak épí­teni, fognak hozzá­­ csizmadiát. * Mac-Mahon, mint a lapok írták, meglátogatta a Trocaderot, hogy megnézze ottan a jövő évi tárlat építési munkálatait. Az itteni hírlapok ez alkalomból nem igen tettek hozzá egyéb megjegyzést, mint azt, hogy a köztársaság elnökét a dolgozó munkások nem nagyon lelkesen éljenezték. De a párisi »Figaro,« e franczia szem­fül, ez alkalomból is elmesél egynémely följegyzésre méltó részletet. A köztársasági elnök (így hívják most Fran­­cziaországban a dictátort) beszédet tartott a kiállí­tási téren, elmondván, hogy­­azért jött, hogy elosz­lassa az aggodalmakat, melyek e nemzeti vállalkozás sikere iránt politikai indokból támasztottak.« Midőn Krantz úr, a kiállítási munkálatok vezetője, személy­zetére mutatva, igy szólt az elnökhöz : — íme, ezek itt az én segédeim ! lesz szeren­csém őket bemutatni egyenkint is, kit-kit a maga csatamezején; — az elnök igy válaszolt : — Igen, igen, mindegyiket a maga csatameze­jén, ez a helyes kifejezés. Belépvén az irodába, először is a térképeket, a tervrajzokat és mintákat vette szemügyre. Az aqua­­riumokra kerülvén a sor, mondá : — Az aquariumokat nem szabad elhanyagol­nunk, mert Elszász az ő hünczigeni fölséges halte­nyésztőivel már, fájdalom ! nem a mienk. A marsall, keresztülgázolva a pocsolyákon, megmászva a faalkotmányokat, átkelt a jénai hídon s összejárta az egész Marsmezőt a katonaiskoláig. Ekkor Ladmiraulthoz, Páris kormányzójához fordulva, mondá : — Tábornok, minden áron rá kell vennünk a hadügyminisztert, hogy a kiállítás után is fentar­­tassanak az összes külső csarnokok. Ezek nagyszerű épületet fognak képezni egy óriási négyszögben, mely­nek közepén elég tág tér marad katonai hadgyakor­latokra. Az épületben pedig elhelyezhetnék a hadi szerelvényeket, s ez lenne akkor a legnagyobb arszenál egész Francziaországban. Távozta előtt kifejezte legmagasabb megelége­dését s azt a reményt, hogy a kiállítás 1878. máj. 1-ével fényesen megnyittathatik. A bonapartista »Petit caporal« szerint a mar­sall közelebb így nyilatkozott több ké­pviselő és se­nator előtt : »Ismételjék önök mindenütt, hogy el vagyok ha­tározva, összetörni minden akadályt, mely útjában áll annak, hogy Francziaország visszaadassék önma­gának.« A német lapok nagy buzgalommal gyűjték a franczia köztársaság elnökének minden legkisebb el­ejtett szavát s azokból állítják össze a programmját, kisütvén belőle, hogy­­ nagy dolgokra készül. * Málta szigetéről írják, hogy, a miről különben már értesültünk, az angol földközi tengeri hajóhad Szuezből Athénbe ment, visszahagyván Port-Szaid­­ben egy fregattot. Azt a hírt is jelzik, hogy egy orosz tengeri hajó ráles a »John Stam­nel« angol magánhajóra, mely fegyvert és lőszert visz Ameriká­ból Konstantinápolyba. Sokkal fontosabbnak látszik az a Máltában keringő hír, mely szerint Konstantin nagyherczeg június hó elején hat pánczélos hajóval elhagyja Kronstadtot s megszállja Szmyrnát! (Ohó !) A fenyegető helyzetre való tekintettel Anglia ágyúkkal és lőszerrel látja el a Középtengeren levő minden erősségét. A »Malaga« hajó elhagyta Wool­­wichot lőszerrel és 38 tonna kaliberű óriás ágyúval. Máltában már több is van ilyen. Hire jár, hogy Anglia 500 darab Withehead­­rendszerű torpedót vásárolt a fiumei gyárban, darab­ját 500 font sterlingjével. Ezek darabokra szedetve, Angliába szállíttatnak. (Bizony azt hittük már, hogy az osztrák-magyar monarchiának torpedókat szállítani csak Oroszország számára engedi meg a­­ semlegesség). Az angol kormány kihirdette, hogy örömest fogadja a miliczia tisztjeinek ajánlatait az ország ha­tárain kívül teendő szolgálatra. Több ezredes már értesült, hogy ezrede a hadgyakorlatok bevégzése után is együtt marad. A hadügyminisztérium roppant tevékenységet fejt ki az ambulanceok és szállító esz­közök beszerzése körül. Az »Augsb. Alig. Ztg.«, mely e híreket közli, nem írja, hogy a keleti osztozásnak ellenszegülni ké­szü­l-e Anglia vagy — osztozni. * Ama torpedó, mely a második török pánczélos hajót fölrobbantotta, mint a »N. Fr. Pr.«-nek Írják, Fiuméban készült, a Whitehead-gyárban. Az oro­szok két tisztje a »Standart« szerint a hajó oldalá­hoz lánczolta a torpedót s villanyszikrával sütötte el. Jelentvén egy­úttal a fiumei tudósító, hogy orosz tengerésztisztek már másfél év óta tartózkodnak ot­tan, vásárolják a pokolgépeket, minden egyest pon­tosan megvizsgálnak az átvételkor s gondosan elcso­magolva, vasúton küldik Oroszországba. A hadüze­net kitörése után egy héttel elutaztak Fiuméból, de most ismét ott vannak, hogy fenntartsák monar­chiánk és Oroszország között a­­ kereskedelmi ösz­­szeköttetést. A magyar kormány, úgymond a levelező, a ha­táron kívül megtiltotta a fegyverkivitelt. De a tila­lom úgy látszik, a torpedóra ki nem terjed. Nem is fegyver a torpedó, jámbor, hanem — egész arszenál. Az oroszok végtelenül harsobásznak a jó Is­tenre, nem azért, hogy­­ még mindig árad, ha­nem azért, me­rt Vsztől árad. A muszka soha se volt nagy barátja a vodának. A gyomra is abból van a miből a csizmája, — a ba­gam­a pedig híres arról,­hogy a vizet be nem veszi. Folyna csak a Dunában »vodka«, — rég át­mentek volna már rajta száraz lábbal. A Szuch­um-Kále bevétele megtanította a törö­köket arra is, hogyan tegyék ártalmatlanná a torpe­dókat. Az ágostai lap sztambuli levelezője megerő­síti azt a többször­ fölmerült hírt, hogy a kaukázusi tengerparton lakó halászok ajánlkoztak a török ha­tóságoknál, hogy ők kihalászszák a muszka pokolgé­peket darabját 1 török líráért (23 frank.) A porta hír szerint 5 lírát biztosított nekik minden darabér­t s a merész halászok mindjárt neki­láttak a munká­nak. Szudhum-Kálénál mind földszedték a tengerbe sülyesztett torpedókat, úgy hogy a török flotta min­den veszedelem nélkül közelíthetett a biztosítottnak hitt partra s kirakhatta a cserkeszeket. A búvá­rok készeknek ajánlkoztak, hogy az egész m­aszk a part mentében fölszedik a torpedókat. Bizony a Dunára se ártana hozni ezekből a de­rék halászokból.* Néhány rövid hir a török lapokból : A »Baszkret«, mely a török lapok közül a leg­több hírt közli a csatatérről, legközelebbi számában írja, hogy Abdullah efendi 50,000 basibozukkal át­lépte az orosz ázsiai határt (Ezzel lehet összefüggés­ben az eriráni felkelés.) A batumi csata 4000 orosz halottját és 4000 sebesültjét a török hadügyminisz­ter közlönye, a »Verité« is megerősíti. — A »Ba­szk­et« írja, hogy a török flotta bombázni készül Odessát. Ugyanez jelenti, hogy az egyptomi kormány torpedókat rakatott a Suez-csatornába s azon most csak kalauzolás mellett járhatnak a kereskedő hajók. Ha e hir igaz, akkor annyit jelent, hogy a porta szépen megköszöni Anglia azt a szives barátságát, hogy Egyptomot ez szállja meg, mert nem hiszi, hogy az egy könnyen visszaadja, a­mit egyszer megszállt. Ezzel hozzák kapcsolatba a Dardanellák roppant megerősítését s egy hajóraj küldését Krétába, a Szuez-csatorna jelzett aláaknázását. A philadelphiai állandó kiállítás meg­nyitása. West Philadelphia, május 13. 4506. Lancaster Av. A Permanente (állandó) világkiállítás f. hó 10-én nyílt meg, tehát ép ugyanazon a napon mint a Centennial évben. Ezen megnyitás sem volt kevésbé ünnepélyes mint amaz : az International Exibition Co. elkövetett mindent, hogy a megnyitást, nagyságá­hoz képest kellően ünnepelhessék meg. Délelőtt 11 órakor nyitották föl a főépület (Plain Building) keleti és nyugati bejáratait a tolon­gó néptömegnek, s alig egy pár óra eltelte után több mint 60 ezer látogató lépett be a főépületbe. (50 ezer fizetett.) A középrészen az épületnek, hol az ünnepély volt tartandó, mintegy tízezer számozott ülőhely volt készítve a meghívott vendégeknek, mely emelvényt a Girard College Cadett egyenruhás növendékei vették körül, és csak az előmutatott meghívók mellett bo­csátották be a kertbe a vendégeket. Az énekesnők és énekesek a zenekarral együtt épen egy órakor foglalták el a részükre készített emelvényt. Délután 2 órakor érkezett meg egy négy fogatú nyitott hintóban Hayes, az Egyesült­ államok elnöke, a cabinet tagjai és a városi lovascsendőrség által kísérve, a kiállítási térhez. Az ünnepély akkor vette kezdetét, mely alka­lommal az imposánsan kiállított ,Roosevelti orgonán Charles F. Read, az összes kiállítók nemzeti hymnu­­sait nagy köztetszéssel adta elő. Néhány percz eltelte után belépet Hayes elnök az épületbe, mely alkalommal a fent említett orgonán a »Hail to te Chief« játszatott volt. Miután az Egye­sült­ államok elnöke és kísérői a részükre földíszített helyet elfoglalták, az 1200 női és férfi karból álló zeneegyesület orgona és zenekíséret mellett a Leut­­ner-féle ünnepi ouverture-t énekelte el. Rövid ima után, melyet Stephens püspök mon­dott el, a nemzetközi kiállítási társaság elnöke Cle­ment M. Biddle meleg szavakban köszönte meg, az összes nemzetiségek szíves közreműködését és párt­fogását. Úgy­szintén biztatta az Egyesült­ államok pol­gárait, hogy minden tekintetben oda törekedjenek, hogy a fiatal Amerika ipara minél nagyobb fokra és minél gyorsabban haladjon elő. Ezután orgona és zenekar kísérete mellett az Egyesült­ államok elnöke, Ruthenford B. Hayes e következő szavakat mondá : A nemzetközi világkiállítást az 1877. évre ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Az ünnepélyt, mely 4 óráig tartott, a Centen­nial Hymnevet zárták be, mely perezben az összes hajók, gépek és a kiállítási téren felállított ágyúüte­gek zúgásai is üdvözölték a század éves ünnepélyt. A Main Building, mely jelenleg meglepő szé­pen van beosztva, mintegy 200 ezer dollárba került, az átmunkáltatása valóban kedves látványt nyújt a látogatóknak. Az épület hosszában különféle csoportokban a legszebb virágnemek szökőkutakkal vannak ellátva, ezen felől gépek, gazdasági készletek, egyszóval az összes kiállítási téren foglalt tárgyak kitűnőbb da­rabjai, a legszebb csoportokban vannak felállítva. Ezen kitűnő csoportok között ott látjuk az osztrák-magyar osztályban a herendi »Fischer« por­­czellán gyár kitűnő chinai porczellán csoportját és a csoport közepett vörös bársony emelvényen Ferencz József király jól sikerült szobrát, mely már meglehe­tős távolból szembe tűnik a látogató közönségnek. A megnyitás napján, a hatóság rendelete foly­tán, minden nyitott üzlet zárva maradt. A permanente kiállítást naponként nagyszámú közönség látogatja, s nemcsak Philadelphiából, de az egész Egyesült­ Államokból számtalan telt vonat ro­bog ki a kiállítási térre. A kiállítás 25 cent belépti díj mellett minden vasárnap és köznapokon egész deczember 31-ig reg­geli 8-tól esti 6 óráig nyitva áll a közönségnek. A »Memorial Halle«-ról jövőben fogok egy pár sort írni. Móczár Gyula, a fogászati egyetem hall­gatója, véglegesíttettek. A­­temmesvári magyar királyi pénzügyigaz­­(T.-v­ag Féhn János dohány-áruda-raktári tisztet a temesvári magyar királyi dohány-áruda és bélyeg-raktárhoz ellenőrré ne­vezte ki. Névváltoztatás: Seipel Nándor bölöni szüle­tésű honvédfőhadnagy vezetéknevének »B 6 1­0 n i«-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett.­­— Az úrnapi körmenet a fővárosban ez évben is nagy fénynyel ünnepeltetett meg, különö­sen a bolond mamák igyekeztek egymással verse­nyezni kis leánykáik kicziczomázásában. Feltűnő volt különben, hogy az intelligentia a körme­netről ez étven először teljesen elmaradt. Igen helyesen. Ezen ujabbkori egyházi divat, mely teljesen ellentétben áll Jézus parancsával, hogy pha­­risaeusok gyanánt ne menjünk az utczára imádkozni s áhitatosságunkat fitogtatni, a modern világnézet előtt úgy sem állhat fenn hosszas ideig s az intelli­gens osztálynak kötelessége e tekintetben a bigott népnek jó példát mutatni. A mai körmeneten nehány ezeken kívül már csak a piaristák gymnasiuma s egy pár felekezeti intézet volt képviselve, a többi mind bigott falusi s külvárosi vénasszonyokból állott s ezekre józan érvekkel hatni lehetetlen, itt csak azon eszköz használhat, ha bucsújárások, processiók s körmenetek rendőrségi s egészségi szempontokból a főváros területén belől egyenesen betiltatnak. Re­méljük, hogy ennek is eljön az ideje nemsokára! — A párisi világkiállításon való részvétel ügyében ma délelőtt értekezletre gyűl­tek össze a budapesti iparosok és kereskedők közül mintegy 50­—60-an. A gyűlést Falk Zsigmond el­nök nyitotta meg, s előadta, hogy a múlt hó 15-én kiküldött 25 ös bizottság megalakulását a kormány jóváhagyta s intézkedett, hogy a polgárok e küldöttei és az országos központi bizottság összeköttetésben legyen egymással. E 25-ös bizottság czélja ugyanis oda irányul, hogy a fővárosi kereskedők és iparosok közt agitatiót fejtsen ki a kiállításon való minél na­gyobb részvételre. Ép e czélból hivatott egybe a mai értekezlet is, melyen Faik elnök megnyugtató a meg­jelenteket, hogy a franczia kormánynak egyátalában nincs szándéka a tárlatot elhalasztani, figyelmezte­tett, hogy a kiállításon való részvétel, a­mennyiben az collective történik, úgyszólván semmi költségbe sem kerül, mivel a kiállítandó tárgyak országos költ­ségen szállíttatnak a tárlat helyére, helypénzt és vá­mot pedig Párisban nem kell fizetni. A bejelentés határideje június 15-ke, ez, lehet, hogy pár nappal meg fog hosszabbíttatni, a­mi azonban nem bizonyos, s azért a bejelentéssel sietni kell. Budapestről eddig még nagyon kevés kiállító jelentkezett (mindössze 50—60),míg Bécsben 1800-ra m­egy a jelentkezők szá­ma. Az elnök felszólíta a jelen voltakat, hogy kíván­ságaikat adják elő, ezek fel fognak terjesztetni a köz­ponti bizottság elé. Fromm Antal erre előadta, hogy a szeszes italok osztályának külön előadója nem lévén a központi bizottságban, e hiányra hivassék föl annak figyelme. Az elnök, továbbá Márkus és Pózner hangsúlyozták, hogy a borászati szakra van külön előadó a bizottságban. Fromm azonban ezt elégte­lennek tartá, mivel a szeszes italok (sör, liqueur, rum stb.) külön szakértőt követelnek s azért elhatározta­tott, hogy a központi bizottságnak ez óhajtás be fog terjesztetni. Pozner hosszabb beszédben (németül) buzdította az iparosokat és kereskedőket a kiállításon való részvételre, mi közhelyesléssel fogadtatott. A gyűlés ezután véget ért. — A szegény gyermekkert egye­sület, melyet a budai Frőbelnőegyesület kezdeményezett,i. e. ápr. 22-én végleg megalakult. Elnök lesz: b. Lipthay Béláné; alelnökök: b. Edelsheim­ Gyulayné és Ivánka Imre. Az egyesület czélja gyermekkertek felállításával a főváros területén vagyontalan szülők gyermekeit ingyen nevelésben részér­teni és azokat délebéddel ellátni. Eddig mintegy 120 rendes tagja van s első gyermekkertét a rudasfürdő mellett megnyitotta már. Egyesületi tagsági dij 7 ft. Az egyesület javára jun. 16-án a Margitsziget alsó vendéglőjében tánczczal egybekötött tavaszi mulatság lesz. Belép­ti­ jegyek ára (a hajóni menetdijat beleértve) : személyenkint 1­árt, gyermek-jegy 50 kr. kaphatók: a váczi­ utczában, Szemek és Mayer szivar-tőzsdéjé­ben és a városháztéren: Ádám és Éberlingnél.­­ A philológiai társaság tegnap tartott ülésében dr. B­a s­z e­l Aurél Xenophon Cyro­­paedaeáját ismertette s kimutatta, hogy e mű nem történeti mű, hanem tulajdonkép csak alkotmánytani elvek irányzatos gyűjteménye. Pirchata Imre aradi tanár, ki Catullus fordításával foglalkozik, a Catullus codexek leshelyeit s korát alaposan fejte­gette. Az ülésen az alapszabályokon is történt némely lényegtelen változtatás. — A fiumei tengerészeti hatóság­tól a következő sürgönyt vettük: Fiume, május 31. 12 óra. Szíveskedjenek a következő napi hírt közölni: Fiuméban az »Amadis« nevű elsőrendű angol gőzös London számára rakodik. Fiumei ügynöke Oszvinak Lajos, ki távirati rendeletek alapján bármely árúnak e gőzösön szállítását elvállalja és pedig a súlyba eső árú súlytonnáját 16 sillingel számítva, könnyebb árút arányban. A gőzös június hó 6-án, esetleg 9-én indul. A fiumei angol tengeri forgalom egyátalán na­gyobb lendületet kezd venni; e hó 23-án a Sabrina, 25-én Zaneba, 26-án Opach angol gőzösök indultak innen jelentékeny rakománynyal Glasgowba, Liver­poolba és Londonba. Tengerészeti hatóság. — Leopoldinum-alapítvány. A ma­gyarországi lutheránusok a német Gusztáv Adolf - egyesület mintájára nagyszerű alapítványt akarnak létesíteni a Leopold által szentesített s a vallásszabad­ságot biztositó 1791-ki törvények közelgő évszázados ünnepélyére. A javaslat részleteire nézve az evang. gyámintézet a következőket ajánlja:­­ Ezen alapít­vány a gyámintézet központi pénztáránál 1890. nov. 7-ig tőkésittetik. 2. Ezen alapítvány 1890. nov. 7-én megállapittatik : az akkor kitűnt tőkeösszeg kama­tainak kéttized része a tőkéhez csatoltatik, négyti­zede a négy kerület egy-egy szegény egyházának ki­­adatik — négy tizede pedig az akkor működő lel­kész és tanítókat képző intézetek közt kiosztatik. Ugyanily arányban fog ezen alapítvány évi jövedelme évről évre tőkésítésre és segélyezésre fonduttatok 3. Ezen alapítvány forrásai lesznek: a) az egyes egy­házközségek (helyi gyámintézetek), melyek a saját rendelkezésükre jutott egynegyed rész összegből, még pedig a tehetősebb városi egyházak évenkint 5 frtot, a városi kisebb egyházak és a főgymnasiumok éven­kint 2 frtot, a falusi nagyobb egyházak és algymná­­ziumok évenkint 1 frtot, a falusi kisebb egyházak évenkint 50 krt; b) az esperességi gyámintézetek évenkint 10 frtot; c) a kerületi gyámintézetek éven­kint 56 frtot; d) az egyetemes gyámintézet, mely évenkint 100 frtot fog e czélra adni; e) minden más adomány, hagyomány és alapítvány. 4. Az ekként kötelezőleg elvállalt összegek a gyámintézet szám­adása és pénzküldeményeivel együtt és a »határozott czél­­nak rovatában külön feltüntetve, lesznek a köz­ponti pénztárba évről évre felküldendők.­­ Mármost kimondatik, hogy csak azon egyház számíthat ezen alapítványból nyerendő segélyre, mely az évenkénti járulékokat évről-évre pontosan befizette; — csak oly egyház nyerhet ebből segélyt, mely anyaegyházzá kíván átalakulni; vagy a mely torony, templom, pap, tanítólakot vagy iskolát újból épít;­­ vagy a mely oly vidéken él és működik, hol az protest, missiót tölt be. Előleges számítás szerint ezen adakozások 13 év alatt legkevesebb 20 ezer forintot fognak ered­ményezni. ■— Zendülés. Szerb-Szt.-Márton és Iván­­da községekben az ottani lakosság közt a töltések átvágása miatt véres verekedés támadt, mely azt ered­ményezte, hogy az egyik községbeli lakosokból 20-an, a másikból 18-an sebesültek meg. Temesvárról e hír­re azonnal két század gyalogság küldetett ki. — Gyanús muszkok kószálnak a »Te­­m­esi Lapok« híre szerint Verseczen, Pancsován, Fe­hértemplomon és Kubinban. Jó lesz vigyázni reájuk — Ahadisten Molochja egy angol lap hivatalos összeállítása szerint a legutóbbi 25 év alatt (1852—1877) a következő áldozatokat vette ki: 1. Emberélet. Csatákban megölettek, sebekben s járvá­nyokban elhaltak. A krimiai háborúban 750,000, olasz háború 1859-ben 45,000, Schleswigholstein­ban 3000, az amerikai háborún éjszakán 280,000 délen 520,000, a porosz-osztrák-olasz háborúban 45,000, a mexicói, cochinchinai, marokkói stb. expeditiókban 65.000, a franczia-porosz háborúban Francziaország részéről 155,000, Németország részéről 66,000, a délszláv lázadásban 25,000, összesen 1.948,000 em­ber. 2. Hadi költségek: A krími hadjáratban 340 millió font sterling, az olasz hadjáratban 60, az ame­rikai polgári háborúban éjszakán 940, délben 460, Schleswigben 7, porosz-osztrák háborúban 66, az ex­­peditióban 40, a franczia-német háborúban 500 mil­lió, összesen 2413 millió font sterling. Az emberélet veszteség egyenlő London lakossága felével, a hadi költség 8—10-szer több, mint az összes európai álla­mok s az Egyesült­ Államok összes egy évi bevétele. Ezen 2413 millió font sterling teljesen meg van sem­misítve. Azonkívül jönnének még a szétrombolt vá­rak, hajók stb. helyreállításának költségei, a megse­besültek nyugdijai s tömérdek más költség. — A budapesti kereskedő ifjak társulata és a budapesti dalkör i. é. junius hó 10-én a budai hegyek közé kirándulást rendez, melynek sorrendje legközelebb fog közöltetni. — A budapesti Frőbel-nőegyesület által az Orczy-kertben rendezendő nagy gyermekünne­­pély a kedvezőtlen idő miatt vasárnapra (június 3-ra) halasztatott. — A börzén ma nem csekély izgatottságot idézett elő azon hír, hogy Mac-Mahon merénylet kö­vetkeztében agyonlövetett. — A székesfehérvári Vörösmarty- kör múlt vasárnap élénk gyűlést tartott, melyen a Zichy Jenő által tervezett fuzionálás a régészeti egyesülettel jön tárgyalva. A nemes gróf 30 olajfest­ményt, 3000 kötetnyi könyvtárt s gazdag éremgyűj­­teményt ajánlott föl ez esetben, azonban a gyűlés igen zajos vita után egyelőre csak egy bizottságot küldött ki annak megvizsgálására, váljon az értékes adomány nem fogja-e a kör kártyázóinak kényelmét zavarni ? — Villámcsapás a templomban. A wresenii poseni kerületi katholikus templomba épen a vasárnapi mise alkalmával beütött a villám és nyolc­van személy járt szerencsétlenül. Hat ember azonnal meghalt, a többiek súlyos sérüléseket szen­vedtek. — Eladták a Niagarát. A »New-York Herald« írja : A Niagara már rég elvesztette minden költőiességét. Partjain a gőzmozdony fütyöl, sziklái fölé függő hidakat alkottak és mindenütt vendéglő­sök telepedtek meg. Most azonban a híres vízesés valamely mozgató erő prózai állapotába megy át, mert máj. 1. az amerikai esés hydraulikus erejét egy buffalói urnák 71.000 dollárért eladták. A Niagara másik, kanadai része az úgynevezett »Horse Shoe« (lópatkó) szintén osztozkodni fog e sorsban. Egy tu­dós, dr. Siemens, jelenleg azon kérdéssel foglalkozik, hogy miként lehetne annak mozgató erejét fölhasz­nálni. Kiszámította, hogy a víztömeg, mely ezen ol­dalról a mélybe rohan, óránként 100 millió tonnát tesz ki és így a csakis ezen vízesés által képviselt erő 16.800.000 lónak, vagy ha gőzerőt akarnának alkal­mazni, évenként 266 millió tonna szénsükségletnek felelne meg. Tekintetbe véve, hogy az 1874-iki szén­­produktió körülbelül 275 millió tonnára rúgott, Sie­mens doktor kiszámítása alapján azt lehet állítani, hogy a horse-shoe­i vízesés egymaga képes volna a föld valamennyi gyárát, gőzmozdonyát s gépét műkö­désbe hozni.­­ A nemzeti színházban ma Donadio Bianka k. a. lépett föl Mozart gyönyörű zenéjű dal­művében a »Varázsfuvolá«-ban mintáz és királynője. Ez a szerep az, mely a hangot leginkább megpró­bálja s kivált az első fölvonásbeli magánária az, mely nem enged holmi művészi elsimításokat. Ebben az áriában van az a magas F., melyet még igen kevés művésznő mert megkoczkáztatni s melyet hazai mű­vésznőink kívül nem is énekelt senki az úttörő ma­gyar művésznők egyikén, Dérynén kívül. De az idegen szoprán énekesnők is lejebb szokták iratni maguknak e hangot, úgy gondolkozván, — igen he­lyesen — hogy jobb egy egészséges C, mint egy beteg F. — Gerster Etelka k. a., ki pedig a hangnak épen magas régióiban van otthon, se énekelte ezt az F.-et. Ma végre meghallottuk. Donadio kisasszony csengő koloratúrai között szinte lesbe állt e hangra a közönség. Végre elhangzott az. De­­ nem volt tiszta. Egy kis mozgás a közönség között, a fig­yelem félretérülése a művésznőnél vagy mi­­ elég az hozzá, hogy az F. nem úgy sikerült, ahogy Mozart gondol­ta. Hanem a többi hang olyan szép volt, hogy a ki­törő tapsokra többször ki kellett jönni a művésznőnek s a közönség, mintha tudta tudta volna, hogy hiszen az lehetetlen, hogy Donadio k. a.-nak ne sikerüljön ez az F., nem hagyott neki addig békét, míg újra nem kezdte az áriát. És másodszor sikerült, tisztán, zengőn, teljesen, hogy Mozart se kívánhatta jobban. A közönség ki volt elégítve s még több kedvteléssel nézte az éj bájos királynőjének kifejező játékát és hallgattta énekét, mely a kerti holdvilágos jelenet­ben is úgy csillogott, mint azt Donadio k. a. kolerá­­jától máskép várni nem is lehetett. A színház a me­leg idő daczára, tele volt. KÜLÖNFÉLÉK, — Kinevezések. Sándor Kálmán maros-vá­sárhelyi törvényszéki díjas gyakornok a maros-vásárhelyi, s Kisfaludy Ákos budapesti ügyvéd a budapesti itélő­táb­­lához tiszteletbeli segédfogalmazókká neveztettek. Az igaz­ságügyminiszter Brodszky Béla mohácsi kir. járásbiró­­sági díjas joggyakornokot a pécsi királyi törvényszékhez aljegyzővé és ifjabb Simonovics Elek fővárosi volt ideiglenes telekkönyvvezetőt a győri királyi törvényszék­hez telekkönyvi írnokká ; a pénzügyminiszter A­u­g­u­s­z­t Ferencz rendelkezés alatti adótisztet a veszprémi királyi adófelügyelő mellé 111-ad osztályú számtisztté nevezte ki. Az aradi m. kir. pénzügyigazgatóság által Halász János ma­kói, Dániel Gyula pankotai és Bolics Béla békési ideiglenes minőségben kinevezett adóhivatali ellenőrök, ezen minőségben A HON magántávsürgönyei. Nagy-Szeben. máj. 31. (Ered. sürg.) A román sebesültek segélyezésére alakult h­ölgybizottság, Tisza belügyminiszter ren­deletére ma feloszlattatott. Konstantinápoly, máj. 31. Ardahánnak a török csapatok által történt visszavételét hivatalosan megerősítik. Az olasz követet a szultán magánkihall­gatáson fogadta. BéCS, máj. 31. (Kr­ed. sürg.) A török követség hivatalosan megerősíti azon h­írt, hogy Ardahán a törökök által visszafoglalta­tott. A győzelmes török hadvezér neve: M­ússza pasa, ki orosz kato­nai akadémiákon kiképez­tetett cserkesz. Bécs, máj. 30. (Ered. sürg.) A var­só-bécsi vasutvonalról számos kocsi hozatott ide, hogy a se­besültek szállítására azokat átalakítsák. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület, Bukarest, máj. 31. (Ered. sürg.)Szá­mos jel mutatja, hogy orosz részről legköze­lebb döntő csapás várható a török hadállások ellenében. Konstantinápoly, május 30. (Ered. s­ü­r­g.) A nagy vezér, a szultán nevében, kö­szönetét fejezte ki a persa követnek, a Persia részéről hivatalosan tett békenyilatkozatért. A porta elhatározta, hogy a hatodik hadtes­tet, mely eddig Mesopotámiában foglalt ál­­lást, az ázsiai harcrtérre küldi. Az összes tö­rök hadparancsnokok részletes utasításokat kaptak a hadi­foglyokkal való bánásmódról. Pétervár, május 30. Egy távirat a kau­kázusi hadseregtől e hó 29-éről jelenti: O k- 1 o b s i­n tábornok bevette a szammebahi ma­gaslatokat a török hadállások balszárnyán, kiküldött egy kisebb hadosztályt, hogy a ka­­buleti lakosságot a török csapatok hadállá­saitól elzárja, nem vévén figyelembe a nehéz­ségeket, megszállotta a Kliaczudenitől hat versztnyb­e eső positiót. Az oroszok vesztesége 3 halott és 30 sebesült. Pétervár, máj. 31. Az »Agence Russe« arról értesül, hogy Szerbia elhatározta, mi­kép azon bonyodalmakkal szemben, melyeket Szerbiának a Törökország elleni háború okoz­hatna, szigorú semlegességet fog követni. Konstantinápoly, máj. 36.Az ottomán segélybizottság a genfi központi bizottságnál tiltakozott a viddini kórházaknak k­a­l­a­f­á­­­i ütegek által történt lövetése ellen. Bukarest, máj. 30. A képviselőház né­hány nap óta határozatképtelen, s ezért a papírpénzről szóló előterjesztés elna­­poltatott. A külügyminiszter állítólag 500.000 franknyi hitelt kapott a czár ünnepélyes fo­gadására. — A kalafati hadállás 60 nehéz orosz löveg odaérkezése folytán kitünően van védve. Bellia, máj. 30. (Ered. sürg.) A pá­pai consistorium junius 21-ére van kitűzve; a bécsi és zágrábi érsekek bíbor­­nokokká neveztetnek ki. Athéné, máj. 31. Komundoros, támogatva Trikupis és Delianostól, a következő miniszteri név­sort fogja a királynak előterjeszteni: Komundu­­ros belügy, Kontoszavlos külügy, Papami­­chalopulos igazságügy, Sotiropulos pénz­ügy, Permezas hadügy, Kanares tengerészet és Leopulos közoktatásügy. Athéné, máj. 31. Az új kabinet a következő­leg alakult meg : Kumonduros elnök és külügy, Papamichalopulos belügy, S­otiropulos pénzügy, Petmezas hadügy, Bubu­­­is tengeré­szet, Kontostavlos igazságügy és Notaras közoktatásügy. Trikupis és Delianis pártjai az új ka­binet támogatását megigérték. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. KÖZGAZDASÁGI ROVAT — Az első magyar kártyagyár rész­vénytársulat ma tarto­z­ik rendes közgyűlését Schwalowszky elnöklete alatt. Jelen volt 10 részvé­nyes 412 db részvény képviseletében. A jelentés kö­vetkezőket tartalmaz: Sajnos, hogy a múlt év csak csekély nyereményt eredményezett a forgalom csök­kenése folytán, a kávéházak, clubbok és casinók régi kártyákkal mulatnak azonfelül egy szilárdtalan ala­pú versenyző e szakban működik, reméljük azonban, hogy a magas pénzügyminisztérium segítségével ezen versenyzőt legyőzendjük. A forgalom 168.224 frtot tett 1875/6. évre, mig 76/77.152.457 frtra ment, csök­kent tehát 15.767 frtot. Bélyegre kiadatott 75. évre 66.413 frt, mig 76. évre 62.605 frt. Nyers haszon 28.779 frt, ebből levonandó 22.415 frt költségre, tiszta nyeremény: 6363 frt. — Az igazgatóság ajánlja, hogy az alapítási tőke javára írandó le ezen összeg a kérésű­, törvény értelmében. A házra vonatkozó per beszünt és a ház a társulat tulajdonába ment át, mi azon előnyt helyez kilátásba, hogy bélyegekre hitelt szerezhetnek. A közgyűlés tudomásul vevén ezen jelen­tést, a felmenvényt megadá az igazgatóságnak, minek folytán a választások eszközöltettek : felügyelőknek 300 forint dij mellett Pásztory, Reiter és Szenes vá­lasztottak.­­ A központi m. gyógyszerészeti és művegyészeti válalat ma tartotta évi ren­des közgyűlést 12 részvényes jelenlétében. A felolva­sott évi jelentés fájdalommal felhozza, hogy az utolsó közgyűlés óta az üzleti visszonyokban semmi javulás nem állott be, s hogy az átalános pangás nem en­gedte a vállalatot kedvező eredményhez juttatni A jelentésből az üzltről a következő adatokat es ki: vegyes fogyasztóknak szállított áruk 9759 gyógyszerészeti üzlet 30.037 ftot tesz ki, utaztatás költségek 1290 ftra rúgnak, vegyes kiadások 6156 ft, levélbér 249 ft, kamat 4858 ft fizetések és díjjak 9124 ft, nyomtatványok 765 ft; a terhek a hasznot 13.686 fttal felül múlják, a veszteségek és leírások első­sorban a 17.184 ftnyi tartalékalapból fedeztet­tek, 3191 ft az árak értékcsökkenésének kiegyenlí­tésére forditatott, minél fogva az 1877. évre 8574 ft veszteségi egyenleg vezettetett át. Z e 1 i n­k a min­den tartózkodás nélkül kifejezi, hogy a vállalat nem életképes, mert 9 év óta egy garas kamatot sem fize­tett, sőt a tőke mindig nagyobb mértékben megtámad­­tatik, fölötte csodálkozik, hogy az igazgatóság még mindig a liquidatiótól retteg vissza. Ez volna pedig az egyedüli mód, ha van még vagyon, ezt megmenteni. Semmi alapos remény a vállalat lendületére nem le­het, mert az egész forgalom csak 40,000 frtra szorít­kozik, mely eredményt minden privátvállalatnak kell hogy elérjen. Ő azért sürgősen a feloszlást ajánl­ja. A­ gyűlésre nem volt elkészülve, különben felfe­dezhetne különböző érdekes dolgokat, a­mi indokolná a bizalmatlanságokat, és a mellett beszélne, hogy az igazgatóságnak több pénz rendelkezésére ne bocsát­tassák, az üzlet pangása oda magyarázható, hogy a a fogyasztóknak sincs bizalma a vállalathoz. Az igaz­gatóság közül többen megnyugtatólag igyekeztek Zelinkának válaszolni s a dolgot lehetőleg szépíteni és elsőbbségi kötvények kibocsátásában az üzlet emelt­­ségét remélik. Bakonyi ügyvéd igazgató kérdőre vonja Zelinkát csalásgyanusítás miatt, miről ugyan szó nem forgott fenn. Szavazás nélkül az elnök kije­lenté a felmentvény kiadását, mire Zelinka azon ki­jelentéssel távozott, hogy a keresk. törvényszéknél orvoslást keresene. Az igazgatóság felhatalmaztatott 100.000 írtig terjedő jelzálogi kölcsön felvételére. Megválasztattak felügyelőnek Turnovszky, Mérey és Pervay.

Next