A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)
1877-07-21 / 186. szám
és számosokat compromittáló, a vidéken sensatiót keltett vallomásokat tett. — Barnum a humbug nagymestere átkelt az óczeánon s most Londonban tart felolvasásokat az életről, s hogy kell gazdaggá lenni, vagy inkább magáról s saját életbölcseségéről. Hogy a »reclame« apja nagy közönség előtt tartja előadásait, ismerve az angolokat, kik Barnum különködésében kedvöket lelik, nem is kell említenünk. A »világ s az élet a világban« volt első előadásának alapigéje. Mindjárt a bevezetésben kijelente hallgatóinak, hogy az igazi boldogsághoz megtalálta az igazi utat. Rendszere három elven alapul: gondolj magaddal, törődjél azokkal, kik rajtad segítenek s soha se rejtsed a gyertyát a véka alá (nagy hahota) vagyis »hirdess!« Ő maga — téve hozzá— gyertyáját soha sem rejté véka alá. (Ujongó tetszés.) O hiszen a jól alkalmazott nyomófesték erejében. Jobb ócsároltatni, mint semmibe se vétetni, ha valami eladni vagy kiállítani valója van az embernek. Sikereinek nagy részét ő hirdetéseinek köszöni. »Csalják oda boltjukba az embereket, de adjanak is aztán nekik pénzérőt!« Gyakran hallotta fülében szót csengeni: »humbug.« Akik azt hiszik, hogy a humbug szó egyértelmű a »szédítés«-sel, sajnálatra méltó tévedésben leledznek, (derültség), mert ő a közönséget csak legsajátabb szükségleteire figyelmeztette. Ily hangon folyt tovább Barnum fecsegése, míg végre bocsánatot kért, ha mindent el nem mondott volna, mit programjában ígért. Ezt azonban a jövő előadásban ki fogja pótolni. Az angol közönségnek e humbugozás nagyon tetszett s hangos cheerekkel adott annak kifejezést, hogy nem bánja, ha másodszor is befizeti a belépti dijat. — A »Haza« biztositóbank biztosítottjaihoz Tömör Ferencz a következő nyílt levelet intézi: »Felebaráti kötelességemnek tartom nemcsak azokat, kik leveleikkel megtiszteltek, hanem a fönt czímzett bank minden érdeklett szerencsétlen jeleit értesíteni arról, hogy a fővárosi biztosítottak körében mozgalom indult arra nézve, hogy, ha már befizetett pénzeknek tetemes részét úgy is vesztik, legalább ami még megvan, azt ők kapják, mert kizárólag csak őket illeti. Addig is, míg a tragédia kifejtését törvény útján elintézik, a biztosítottak érdeke az, hogy teljesítsék kötelezettségeiket a »Haza« iránt, mely f. é. dec. 15-éig még áll, habár a »Tisza czége alatt; de fizetéseiket ne az eddigi módon, hanem bírói kezekbe juttassák, mire nézve szükség ügyvéddel értekezniük. Amint jól értesült helyről tudom, a biztosított összegből annyi van még, hogy a befizetett pénzeknek mintegy kétharmadát visszakaphatják a biztosítottak. Legczélszerűbb volna persze egy fővárosi közös képviselőt megbízni, de ki hoz össze 35 ezer biztosítottat, kiknek érdekeit senki, de senki sem védi! Akik eddig kezelték pénzeiket, azok most ahelyett, hogy a törvényes birtokosnak visszaadnák, átadják egy harmadik személynek; a fővárosi biztosítottak ez ellen készülnek lépéseket tenni. Azért nem kell elhamarkodni a dolgot!« — Vizváry Gyula szombaton lép föl, másodszor a kudai színkörben, »Stemizsák« kitűnő szerepében, mely alkalommal, mint értesülünk, több alkalmi új coupleteket fog előadni. A főv. középítési bizottság mai ülésén a IV. kerületi Eötvös-utcza és a II. ker. három kapás utcza kövezése elhatároztatott. A Terézvárosnak szűrt vízzel való ellátása iránt, a vízvezetéki albizottságnak a belügyminiszter leírására tett jelentése igen élénk eszmecserét keltett. — Wein vízvezetéki igazgató megcáfolja a közegészségi tanács ismeretes panaszát, továbbá alkalmazhatlannak találja Hegner tervezetét, de kivihetőnek mondja, s pedig 12,630 forintnyi költséggel a Tolnay-féle tervet. A bizottság kimondá, hogy tekintettel a sugárút jelentőségére, Tolnay indítványa értelmében a sugárut csővezetékkel elláttassék s 5—6 nyilvános kút állíttassák fel. — Rendőri hirek. F. hó 19-én a borárustéren egy kósza pej ló fogatott el. Tulajdonosa a főkapitányságnál jelentkezzék. — E hó 18-án a városligetben öngyilkosság folytán elhalt ismeretlen egyénben Kondela József csehországi 19 éves pinczér, a kit a rendőrség mint eltüntet körözött — ismertetett fel. — Elkobzás. A főv. vásárfelügyelőség ma 100 kgr. szalámit kobozott el, mely egy ferenczvárosi hentestől került 128 foton egy sebestyén téri kereskedőhöz. A szalámi tölteléke rothadt és bűzös volt. Az elkobzás a hentes kárára történt, ki nem akarta a kereskedő felszólítására a gyártományt visszavenni. A HON magántávsürgönyei. Pera, jul. 20. (Ered. sürg.) Az angol hajóraj tisztjei Konstantinápolyból a Besikaöbölbe utaztak. Az angolok Ozmán* Bazárban kórházat építenek. — A Dobrudjában levő orosz hadsereg Medsidieből Várna felé nyomul. Bécs, jul. 20. (Ered. sürg.) A »D. Ztg.«-nak jelentik Zimniczából, julius 18 áról . A czár és a czarevics főhadiszállása Pavióban van. A czár holnapután Tirnovóba megy ; bizonyos emberek közlése szerint a czár, alapos okkal, azt reménye, hogy augusztus hó végéig Konstantinápolyban lesz. Bukarest, jul. 20. (Ered. sürg.) Az oroszok Nikápoly mellett a tüzérség gyilkos tüzétől súlyos veszteségeket szenvedtek. — A sisztovói hid megint áttöretett. Konstantinápoly, jul. 20. Az »Ag. Havas« jelenti: A hadügyminiszter letétetett. Abdul Kerim helyett Mehmet Ali pasa veszi át a főparancsnokságot. Az oroszok Bolgárország különböző pontjain előre nyomulnak, név szerint Raszgrádnál, azonban a nikápolyi heves támadáson ,kívül újabb csata nem volt. Bolgárországtól és Thrácziából a kozákok és bolgárok által elkövetett újabb kegyetlenségeket jeleznek. Hivatalos sürgönyök megerősítik, hogy az oroszok Karsztól északra Zam felé állnak és Bajazidnál is összpontosulnak. London, júl. 20. A Reuter-iroda jelenti Konstantinápolyból: A szultán egy rendelete súlyos büntetéssel, esetleg halállal fenyegeti azon hivatalnokokat, kik a drinápolyi kerületben állomásaikat elhagyják. A drinápolyi kerületben tömeges népfölkelés rendeltetett el. — Hobart pasa 2 vértes hajóval a Fekete tengerre ment s Haszszán pasa helyett átveszi a parancsnokságot a hajóhad fölött. Lemberg, jul. 30. A »Gazeta Lvovszka« arról biztosít, hogy mindazon riasztó hírek és sensatiós hírlapi jelentések, melyek a nép közötti antisociális forrongásról beszélnek, teljesen alaptalanok. A lap óva int a keltött veszélyek felidézésétől, visszautasítja az itteni lapok által tervezett közbiztonsági bizottság alakításai s végül hangsúlyozza, hogy a kormány ily hívatlan és törvénytelen magánbeavatkozást egy pillanatig sem fog megtűrni. Zára, jul. 20. A zárai csatornában egy heves vihar egy bárkát 34 személylyel felfordított, kik közül csak 19 személy mentetett meg. Kragujevácz, jul. 20. A pótválasztások bevégződtek. Az újonnan választottak fele, 31 képviselő a kormánypárthoz tartozik. A szkupstina kormánypárti többsége ugyanannyi szavazattal szaporodott. A szkupstina ma újból megkezdi a költségvetés tárgyalását. Pétervár, jul. 20. Egy angol társulat az utóbbi napokban ajánlatot tett a lugani vasművek megszerzésére. Új-York, jul. 20. A 4°/C-os kötvények aláírása az Egyesült Államokban 65.981.500 dollárt tesz. Berlin, jul. 20. (Tőzsde.) Nemzetközi papír kezdetben fedezeti vételek folytán élénk s tetemesen magasabb. Később az értékesítések miatt valamivel nyugodtabb. Német vasútra nincs részvét. Bank és bányapapir emelkedő, keresett. Külföldi tőke átlag kelendő. 21/2°/0. Aranymente 61.60, magyar keleti vasút 49.90, kel. vas. elsőbbs. 58.90, kincst. ben. 84.50. — Utób. hitel 1. 157. Bécs, jul. 20. (Zárlat.) Hitelrészvény 155.20. Galicziai 226.—. Államvasut 242.—. Járadék 62.70. 1860-as 114.50. 1864-es 133.25. Ezüst 109.—. London 123.85. Unio-bank —.—. Alt. épitő-bank —.—. Angol-osztrák 71.50. Lombard 70.25. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 161.25. Napoleonhor 9.87. Arany 5.92. Frankfurt 60.20. Porosz pénzutasv. 60.80. Török sorsjegy 14.50. Angol épitőbank —.—. Paris, julius 19. (Zárlat.) 3 °/0 Évjárulék 70.65. Olasz évjárulék 69.80. Mobilier hitelr. 137.—. Török sorsjegy 28.25. 5 °/0 Évjárulék 107.72. Osztr. államvasut 490.—. Lombard 147.— Osztrák földhitelrészv. —.—. Arany járadék 62.—. Síte első Diplomatiai körökben, mint a »Presse« Berlinből értesül, azon meggyőződést fejezik ki, hogy az őszön, vagy a tél elején Bécsben egy európai congressus ül össze a keleti kérdés szabályozására. Ugyane congressuson fogna véglegesen megállapíttatni az időközben ideiglenesen történt békekötés is. Herczegovina és Bosznia occupatiójáról a »Mém. Dipl.« azt írta a napokban, hogy Anglia és monarchiánk közt hallgatólagos megegyezés áll fen arra nézve, hogy ha az oroszok szerb területre lépnek, Anglia nem akadályozza, hogy Ausztria- Magyarország Boszniát és Herczegovinát azonnal el ne foglalja. A »Mém. Dipl.« hozzátette, hogy Muszurusz londoni török követ kijelenté, mikép a porta ez occupatiónak nem szegülne ellene. Muszurusz pasa most kijelenti a »Journal des Debats«-ban, hogy ez állítás téves, hogy kormánya nem csak nem adott neki arra utasítást, hogy a »Mém. Dipl.« által neki tulajdonított nyilatkozatot tegye, sőt személyes nézete szerint, ha Boszniát és Herczegovinát Ausztria-Magyarország megszállaná, ez nem kisebb szerencsétlenség lenne, mintha egy nagy semleges hatalom a Törökország elleni háborúban részt venne. Különben úgy hiszi a nagykövet, hogy teljesen a légből kapott állítás ily szándékot tulajdonítani Ausztria-Magyarországnak, mivel Szumarokoff bécsi missiója idején egy percig sem habozott minden ilyen tervet elvetni, s érdekeit más eszközökkel biztosítani, mint egy barátságos hatalom területének megszállása által. A harctérről érkezett újabb hírek a következők : E hó 18 án éjjel orosz hadosztályok indultak Viddin felé. Lom-Palánkát és Csernavodát a törökök elhagyván, az oroszok megszállották. Szilisztria körül a török haderő központosul. Az oroszok újabb kegyetlenkedéséről, a »N. fr. Pr.« tudósítója a következőket közli: Épen most látogattam meg az itteni kajmakán kíséretében az ide érkezett sebesülteket. Ezek közt vannak 4 éven aluli gyermekek, egy 12 éves leány, 7 nő és 5 agg. A leánynak több seb van testén, a szerencsétleneken 4 lövés-, 24 szúrás-, és 18 vágás sebet számláltam meg. E sebesültek nagy részt Oszlanovából valók, s jun. 30-án támadtattak meg menekülésük közben a kozákok által, kik 35 menekülőt gyilkoltak le. Egy 4 éves leány apját, anyját és két testvérét elvesztette. A megtámadottak nem tanúsítottak ellenállást. A kozákok a fiatalabb nőket magukkal hurczolták. — falvában az összes lakosok megölettek. Először elszedték tőlök s a bolgároknak adták át a fegyvereket, s aztán lemészárolták az egész lakosságot. A környékről mindenünnét hasonló borzalmas dolgokat jelentenek. Az oroszok a legarczátlanabbul tagadják az általok elkövetett kegyetlenkedéseket. A bécsi »Presse« tudósítója távírja Zimniczából, hogy az orosz főhadiszálláson rágalomnak jelentik ki Szavjet pasa jegyzékét, mely az oroszok kegyetlenkedéseiről szól. A kegyetlenkedéseket, úgymond e sürgöny abasibozukok és cserkeszek követik el a török lakosságon. Mukhár pasa serege Ázsiában számos erősítést nyert, s Akhunár mellett áll; összeköttetésben van a karszi helyőrséggel, mely 24 zászlóalj és 18 ágyú fölött rendelkezik, s szükség esetén Mukhtárral egyesülten megtámadhatja a Perkit és Kurukdaránál álló oroszokat. Az oroszok összes ostromszereiket visszaküldték Alexandropolba . Mihály nagyherczeg is e városba ment, Lorisz Melikoff pedig Tifliszbe. A harctér másik részén a török terület teljesen tiszta az oroszoktól. Dervis pasa Batumból előre nyomul. A Kaukázus teljes lázadásban van. Izmail pasa Musszunban áll, parancsot kapott orosz területre nyomulni. A török kormányválságot általában úgy fogják föl, mint annak jelét, hogy a porta a végletekig kész vinni az ellenállást, s Aarifi pasát Midhát közvetlen elődjének tekintik. E felfogással szemben a »Frendenblatt« azt állítja, hogy Midhat visszahívásáról szó sincs s hogy Konstantinápolyban oly katasztrófától félnek, mely aligha koronájába nem kerül Abdul Hamid szultánnak. A nevezett lap szerint a szultán le akar mondani unokaöcscse Juszuf Iz zedin javára, ki iránt a czár állítólag jó indulattal viseltetik árainkhoz, hogy nagyobb mennyiségű posztot rövid határidő alatt tudnának-e készíteni. De a honvédelmi minisztérium megbízásából is eléggé foglalkoznak, úgy hogy erőiket a hazai megrendelések körülbelül teljesen igénybe veszik. A mint nagyiparunk előnyt hoz a háborúból, másrészt a dunai tartományokkal üzleti érintkezésben volt számos iparos a háború hátrányos voltát kénytelen tapasztalni. Kisiparunk azonban átalában pangófélben van; a megrendelések igen gyérek, mert az adó, amit roppant szigorral hajtanak be — s a házbérfizetés veszi legtöbbnyire igénybe a kevésbé tehetősek erszényét, s igy szükségleteik beszerzését is, a mennyire lehet, későbbre halasztják. A mely iparágban mégis említésre méltó üzlet folyt, a könyvkötők, keztyűsök, czukrászok, bőröndösök, czipészek iparát s még egy-kettőt lehetne fölemlíteni. A bútorkészítők üzletére hátrányos befolyást gyakorolt azon nagymérvű árverés, mely az »Európa« szálló felerészének föloszlatása miatt, a szálló helyiségében történt. Több mint száz szoba díszes bútorát és egyéb fölszerelvényeit adták el ott alacsony áron. Még most is tart az árverés. Az itt nyert bútorokkal az üzérek elözönlik a fővárost s bizony az asztalos ipart kissé megakadályozzák élénkülésében, mert ily árverési bútorok használatától igen kevesen irtóznak. A nyomdászipar az, mely talán legkevesebb kilátással van a jövőre ; a számos apróbb nyomdák egy részének üzlethiány miatt okvetlenül föloszolni kell. Részint biróilag, részint önként árverezik el föl szerelvényeiket. Ez utóbbi módon oszlott föl a »Minerva« magyarszláv nyomda is, mely a legjobb időkben 40 ezer frt tőkével kezdte meg működését, és most árveréssel végzi. Divatárusok, piperekészítők, díszművesek, arany- és ezüstművesek szintén kevés munkával dicsekedhetnek, mert a legjobb megrendelők vidéken, villákban és fürdőn töltik a nyári hónapokat. Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy az iparos segédek közül a héten kapósak voltak a szappanosok és gépészlakatosok, mennek vidékre. A szappanosok üzlete különben ilyenkor minden évben élénk. — Értekezlet,a lisztipar és kereskedés érdekében. A nagy lendületet vett lisztiparunkra kellemetlenül hatottak azon rendetlenségek, melyek a kereskedelem körül különösen a bécsi piacon előfordultak. Ezen rendetlenségek megszüntetése czéljából a Lloyd-társaság házában már előre hirdetett és mai napra összehitt értekezlet gyülésezett, mely a budapesti gőzmalmok, úgy az osztrák molnár- és malomipar szövetkezet és a bécsi sütők gőzmalmai által előterjesztendő egyezség megkötését czélozza. Ullmann József a Pannónia gőzmalom igazgatója megnyita az értekezletet, melyen a budapesti malmok igazgatói, számos vidéki malom és lajthántúli malmok képviselői szép számmal megjelentek. A 21 szakaszból álló egyezmény szakaszonkint tárgyalta atot. Hosszas és kimerítő vita tárgyát képezi a szálldőlevél és ellenjegyzési levél kérdése, melyek ezentúl minden szállítmány alkalmával eladó és vevő között kicserélendő lesz. Az előterjesztett minta csekély változásokkal elfogadtatott. Ezen szállító levelekben hivatkozás történik az egyezmény szabványaira, a bécsi liszt- és gabonatőzsde szokványaira a zsákok száma, mennyisége 85 krkint és súlyára, eladó nevére, az eladás napjára, az árra és pénzöszszegre. Az ellenjegyzési levélben vevő bizonyítja a a vételt, az egyezmény és szokványra való hivatkozással, a rovatok ugyanazok, mint a szállító levélben, a tartozás elismertetik és a fizetés Bécsben köteleztetik, alávetvén magukat eladó és vevő peres kérdések esetében a bécsi liszt- és gabonatőzsde bíráskodásának. Az alsó Tiszaszabályozó társulat gyűléséből kiküldött bizottság értekezletet tartott Szegeden jul. 8-ikán, melyről Bényei Zsigmond a következőket jelenti: A meghívott mérnökök, számszerint mintegy 15-en, a széképület tanácstermében összejővén, Károlyi Sándor gróf, a bizottság elnöke, előadta a meghívás czélját, s az értekezletet megnyitotta. Reisner János a bizottság jegyzője fölolvassa Szojka Gusztáv mérnök már ismertetve volt javaslatát, melynek egyik pontjában az alsó-tiszai átmetszések gyors kiképzését ajánlja. Ezen javaslat tárgyalás alapjául elfogadtatván, szót emel Katona Antal, a torontál megyei tisza-marosi ármentesítő társulat vezető mérnöke, hangsúlyozza az átmetszések kiképzésének sürgős voltát, előadja az Alsó-Tiszán, az V. és VI. folyamosztályban levő átmetszések képződésének állapotát, mely szerint a tervezett 19 átmetszésből jól képződik 10, azonban 9 — u. m. a szentesi 85 A számú, szegvári 85 B, nagyfai 89, vedresházi 90, bártfai 93, adamoholyi 94, vranyovai 95, borjasi 96 és a radáczi 100 számú — gyökeres és gyors javítást igényel. Kívánatosnak tartja ugyan, hogy mind a kilenct egyszerre vétessék munka alá, de minthogy ily nagy áldozatot a jelen rész pénzügyi viszonyok között a kormány — előreláthatólag — nem hozhat, bizonyos sorrend megállapítását vélné szükségesnek, mely megállapodásnál alapelvül kéri kitűzni a méltányosságot, legyen a magánérdek a közérdeknek alárendelve, azonkívül mozogjon az értekezlet szakalapon, hogy az, amit javasol, műszakilag indokolt legyen. A correctiókat ott kívánja megkezdeni, a hol legnagyobb a duzzadás, hol legsürgősebb a baj orvoslása — és tekintve, hogy az idei árvíz alkalmából Szegednél és Ó-Kanizsánál észleltetett a legnagyobb mérvű duzzadás: a két hely közt levő, u. név. vedresházi 1 mtf. hosszú átvágás kiképzése foganatosítandó elsősorban, annyival inkább, mivel ennek kiképezésére négy kotrógép már működésben is van. A duzzadás mérve szerint megnevezi azután a többi nyolcz átvágás kiképezési sorrendjét. Fekete mérnök nem tartja helyesnek a sorrend ilyetén megállapítását; a Tisza-szabályozás főhibája, hogy az átvágásokat nem alul kezdették, ezért a szóban forgó, kilenc átmetszés közül legelőször a legalsó aradácsi 100 számú átképeztetését kívánja, a többit sorban folytatólag fölfelé. Ezen tárgyhoz többen pro és contra hozzászólván, abban történt megállapodás, hogy először a Szeged alatt levő, vedresházi képezendő ki, a többi kiképezésére nézve a szakminisztérium intézkedése leend mérvadó. Katona Antal fölemlíti, hogy a Tisza öt felső osztályának pályarövidítési aránya átlag 100:60, a hatodik legalsóé pedig 100 : 74, azért ezen utóbbi is még rövidítendő volna, mely eredményt néhány kisebb, de leginkább ajánlatos kanyar-átmetszéssel könnyen el lehetne érni; javasolja, hogy ezen pályarövidítés foganatosítása is kérelmeztessék; ezenkívül pedig a Tisza torkolatának — Paleocapa terve szerint történendő — korrigálását egyéb fontos okokon kívül, már csak a hajózás szempontjából is igen kívánatosnak tartja. Mindkét javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Ezután Katona még a mederszűkítésről is szól, mint amely a calamitásnak szintén lényeges oka, s mit már Vásárhelyi és Paleocapa is kellőleg hangsúlyoztak, miután tapasztalta, hogy a töltések több helyen a kormány engedélye vagy az átellenes társulat megkeresése nélkül önkényesen, mederszűkitéssel építtettek — s hogy továbbá egyes töltések már a szabályozás foganatosítása előtt megvoltak, de a szabályozás keretébe be nem illenek, ezek belebbezésére is gond fordítandó. Ezen, valamint az utóbb szóba jött természetes vagy átmetszések okozta partszakadások ügyére a kormány figyelme fölhivatni határoztatott. Elnök kérdést intéz az értekezlethez, minő véleményben van az egyes helységek s városok védelmére létesítendő körtöltésekre nézve ? Katona Antal utal a külföld hasonló calamitásaira, a Rajna vidékén, Hollandiában, de nálunk a Duna öblözeteinél is, mindenütt ahol a helység ártérben fekszik, körtöltéseket létesítettek és minthogy maguk az egyes községek már nem magasíthatók, az ilyen, lehetőleg rövid, a hely közelében levő és így a bekövetkező rész idején minden mozogható kéz közreműködése mellett,mindenki által szemről-szemre látható, élet-halálharcz küzdelem hevével védett körtöltés fölállítását igenis óhajtandónak tartja. Az értekezlet ezen értelemben kimondja a körtöltések szükségét, minthogy ezen ügy az egyes községekre magánjellegű, a bizottság kérelme abban álland , hogy a kormány javasolja az egyes községeknek a körtöltés létesítését, s erre, ahol szükséges, kölcsönt is nyújtson. Végül szóba jött az egyes társulatok részére kieszközlendő szükséges kölcsön-összeg mennyisége, mely összesen körülbelül három millió írtra rúg. KÖZGAZDASÁGI KOYAT — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Mint már régebben jeleztük, a háború hivatva van arra, hogy gyáriparunknak részben lendületet adjon. Ezen lendület már több ágban be is következett és mind szélesebb hullámokat vet. Nevezetesen malomiparunkon mutatkozik a hatás. Malmaink nagy szállítmányokat küldenek külföldre és folytonosan egész erővel dolgoznak. Posztógyáraink hasonlóan sok megrendeléssel vannak ellátva és külföldről is számos kérdés intéztetett nevezetesebb gyá zlet- és terménytudósítás. Budapest, júl. 20. Külföldi tőzsdéről jelentett magasabb jegyzések következtében az előtőzsdén igen élénk hangulat fejlődött, a hausse irány rohamos lépésekben haladott; osztrák hitel részv. 155.50- ig, m. hit. részv. 147-ig emelkedtek. Később Bécsből érkezett lanyhább árfolyamok reactiót keltettek és zárlatkor mindkét hitel lényegesen alább szállva és pedig osztr. hitel részv. 154.20-on, magyar hitelrészvények 146-on maradtak. A déli tőzsdén a speculatio már ki lévén merülve, csak gyér volt a forgalom, az irány azonban szakadatlanul szilárd maradt, osztrák hitel 155—155.40-ig, magy. hitelrészvények 146.75-147- en voltak forgalomban. Helyi értékek közül malmok igen kedveltek voltak, Luiza gőzm. részv. 161-en, Erzsébet 187-en, Victoria gőzm. részv. 266-an vásároltattak. Ezeken kívül még pesti bizt. részv. és pedig 65—65.50-en kerültek forgalomba. Befektetési értékek igen szilárdak; szőlőváltsági kötv. 75.50-en, magy. kincstári utalv. 102.50-en keltek. Valuták csökkenő irányban: 20 frankos aranyok 9.90-en, markjegyek 61-en adattak el. Gabnaüzlet. A gabnaüzletben ma nem történt semmi változás. Búzából csak néhány tétel régi és uj búza adatott el, szilárdan fenntartott áron, más szemes életből szintén igen kevés kelt el változatlan áron. Hivatalos följegyzésre kötések nem lettek bejelentve. Határidőre ma gyenge volt a forgalom. Szokványbuza sept. oct. 11.05—11.15, kukoricza jul. aug. 6.50— 6.60, zab sept. oct. 6.78—6.85, káposztarepcze aug. sept. 177/1—18, bánsági julius augusztus 173/s—175/8. Kivonat a „Budapesti Közlöny”-ből. — Julius 20. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Heisinger Ferencz 4000 frt aug. 22., sept. 22. Glogoviczon. — Datzu Radu 1350 frt aug. 2., sept. 3. Brassón. — Glátz Sámuel 9350 frt aug. 22., sept. 29. Szakálon. — Könyvesi István 1378 frt aug. 18., sept. 18. N.Károlyban. — Adler Dávid 1828 frt aug. 28., sept. 20.Becsén. — Czika János 7468 frt aug. 6. Bracskán. — Protics Triva 2432 frt aug. 14., sept. 14. Franyován.— Csomós Pál 1000 frt aug. 2. sept. 13. Nagy-Bolykván. — Bernhard Ferencz 2000 frt aug. 21., sept. 21. Kismartonban. — Cziczki János 1110 frt jul. 30. Tordán. — Beck János 2261 frt aug. 16., sept. 17. Harikóczon. — Lévay Sándor 2000 frt aug. 17., sept. 18. B.-Gyarmaton. — Br. Mandsdorf Jozefin 122,476, 99,606 frt sept. 15. oct. 15. Garabonczon és Horcziséren. — Ongyó J. 1046 frt aug. 6. Orosz-Godnán. — Fürst M. 2140 frt oct. 18., nov. 20. Bánfaluson. — Bárthos J. 20,950 frt sept. 26., oct. 26. Sárbogárd Felső-Körtvélyesen. — Péckl P. 13,298 frt aug. 22., sept. 22. Hegyeshalmon. — Horváth I.-né 16,000 frt 1000 frt aug. 29. Sopronyban. — Schraub Lajos 1000 és 3000 frt aug. 4. Perekeden. — Joszity Györgye 2418 frt,2310 frt, 1142 frt, 3410 frt, 1186 frt, 2229 frt aug. 22. szept. 24. Szerb- Itteben. — Sántha Imre 5644 frt, 3723 frt 4494 frt, jul. 5. Lessen. — Rózsa Béláné 4038 frt aug. 29. szept. 28. Aradon. — Berger József 3000 frt aug. 21. szept. 21. Keszthelyen. — Szukovity Ferencz 10,280 frt. aug. 10 Újpesten. Árverések a fővárosban. Méry Ferencz 6614 frtra becs. csömöri úti ingatlanai aug. 21. oct. 4. torony u. 1. sz. Pályázatok. Fogaim, gyakorn. állam. a kolozsvári p. v. igazgatóságnál ; aug. 5-i p. — Postamesteri á. Szurdokon és Bátyán; 3—8 hét alatt. — Bírósági végrehajtó á. Lőcsén; 4 h. a. — IV. oszt. adótiszti á. a debreczeni adóhivatalnál ; 3. h. a. — Körorvosi á. Kis-Zombor Ferenczszállás és Porgány községekben ; aug. 17-ig. — Több VI. ősz. adótiszti á. a szegedi p. v. kerületében ; szept. 10-ig. — Fogaim, gyakorn. á. a pozsonyi postaigazgatóságnál. 4. h. a. Népszínház. Ma, jul. 21-én. KOZIKI. Operette 3 felvonásban. Szövegét írták W. Busnach és A. Liorat; ford. Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Charles Legoq. Koziki japán császár Vidmár E. Namitu herczeg Solymosi Sikokó, főtaikun Együd. Nuzima, leánya Sziklai E. Ficzo komédiás Kápolnai Krisztinavárosi színkör. Ma, július 21 -én : Vízvári Gyula úr mint vendég Stern Izsák a házaló zsidó vagy : Egy a mi népünkből. Énekes színmű 6 képben. Stern Izsák Vizváry Gy. ur. Soszztokó Horváth. Szagami Váradi. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meteorologie jegyzetek. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1877. évi julius hó 20-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás kevéssé változott. — A hőmérsék mindenütt kevéssel sülyedett, Sopronban 2,6 fokkal. — Eső : Sopron 2 , Zágráb 4 Fiume 2, Szatmár 12 mm. —Ózonmérő : Budapesten nappal 6, éjjel 7. — A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Észlelési állomás 1 Légnyomás m. m. Hőmérséklet 0 » Szél Felhőzet bányaerőssége Prága— — — — — Bécs— — — — — Trencsén— — — — — Beszterczebánya 757.8 14.6E 1 felhős Ungvár— — — *—— Debreczen 756.1 18.0K 1 derült Nagy-Szeben 757.0 14.8 ENy1 » Orsova 758.0 20.2D 2 Szeged 757.8 16.8 DNy1 borult Budapest 758.3 14.9 Ny3 — Sopron 758.9 13.8 ENy3 eső M.-Óvár— — --,— — Csáktornya— — — — — Zágráb 759.1 15.8 ENy1 derült Bregenz— — — — — Fiume 758.5 18.4 ENy2 derült Pola— — — — — Durazzo— — — — — Szolnok 753.8 17.3 Ny2 borult Szatmár 757.9 14.60 1 felhős Triest— — — — — Vízállás julius hóban. AMagyarország és Nagyvilág tartalma. Szöveg: A bolgár harcztérről. — Szélcsend. Költ. (Szabó Endre.) — Légyvadászat. Vig beszély. (Kring Miklós.) — Egy boldogtalan története. Jack. Regény. (Daudet Alfonz.) (XXVIII. folyt.) — Fővárosi tárczalevél: A szalmaözvegy. (Junius Brutus.) — Az erdő mélyén. — A mókus. Természetrajzi csevegés. — Jó barátság. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Betürejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: A bolgár harcztérről: Sistova. A sumlai török tábor. Tinóvá, az ősi bolgár város. — Az erdő mélyén. — Jó barátság. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol 10 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 29 Budapesten3 35 ____ esős› Pozsonyban3 43— — felhős‡ M.-Szigeten1 31— — száraz› Szatmáron0 80— — felhős» Tokajban1 35— — derült» Szolnokon1 83— — felhős› Szegeden2 71— — száraz 19 Aradon— — 0 69· » N.-Becskereken— — 0 22· › Bezdán Ber. cs.— — — — · » Verbászon— — — — 20 Eszéken2 90— — esős» Sziszeken0 28— felhős 19 Mitroviczon0 81— — száraz Zimonyban3 64— — » » Ó Orsován2 79— — felhős 20 Barcson2 44— — A budapesti áruh és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei julius 20. CD II t 4 k p a p ir adva Iadva Értéknapig adva 800 300 100 300 200 200 200 200 200 200 200 80 100 ,60 200 200 ,00 ,00 60 80 Államadósság. magyar vasúti kölcsön „ görgök áll. zálogl. 5°/p „ keleti vasút 2. klb. _ soralegykölcsön 100 ft ” 60 frt db 1671-iki magy. államkBtv. 1872-iki „ „ 1878-iki m. kir. kínost. nt. 1874-iki „ . , PBÜ teherm. kötv. magy. . „ 1887. zár. „ tomgsi „ 1878. sár. „ , horv. óra. „ „ erdély, tárgy. jel., urb. válts. kötv .a SUS dézama válts. kötv. Osztr. áll. adós pap. 5“/0 „ , „ ezüst. kam. Un. jul. % . , „ ezüst kam. am. okt. 5»/., lílsoro. 1880-ból á 500 frt, „ 1880-ból á 100 frt , 1864-ből i 100 frt 1864-bő! á 50 frt Pa«v. kapa. 1871-ből 6% Részvények. Siet. társ. Atlas visebb „ , I. magy. . » • Haza . . • , „ Pannnla „ , Pesti .. . U°i0 • • „ „ Tisza . » Vasp., Pócs-Barcsi . , Pesti közúti * „ Budai „ . . Ujp.Ráky. javaslat „ Alföld- Fiume . „ Éjszakkeleti . Magyar keleti . I. Erdélyi . . . „ Dél ... „ Vágvölgyi . . „ Budai hegypálya Bankok: Alt. m. mn.bitlb. „ Angol-magy. . „ Osztrák hitelint. „ A H. magy. hitel b. „ Frankó-magyar Ilorgát le 37. b. M. Alt. fldh. v. tre. _ M. jelz. hitelb.. . Kisb. földhitel! „ Tak. és hitel egy sz . Nyítv. ker. h. Int. 98 25 74 75 74 75 110 50 102 — 76 - 76 - 75 50 75 — 74 — 75 50 62 50 68114 50 122 50 132 50 132 — 88 25 1400 — 398 - 65 — 115 — 148 50 13 50 100 50 15 25 155 30 146 75 17 50 40 — 98 75 111 102 76 76 76 76 74 75 63 68 50 68 115 123 133 133 1420400 65 117 50 149 114 100 50 155 147 50 80 200 40 80 100 40 60 100 1000 100 100 140 40 30 50 150 500 500 200 160 500 200 500 300 600 ICO 80 200 200 200 200 500 200 200 21000 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 Bankok : Budapesti nb. 105Alagút................................ 53 — 54 —n Iparbank 35 50 36200Tégla Domészág újlaki 25 — 26 — 11 Budai kér. bank— — — 200Téglagyár Kőbányai . . 37 — 33 — B Pesti kér. bank 540 -550a Pesti iparbank a Pest-budai kéz» 115 — 116 — Záloglevelek. müvesbank 51 — 63 — M«sy. földhireHr.t. 5V,’/C 90 25 90 50 a Bh.t. e.m. h. int. 8 Barany t. és hit. „ Debr. kér. bank - -z . , arany vagy *eO»1 8a/0 „ jelailogbank 5*/1% Nyug. mh. szb. Sopr. 60/„ 101 — 79 50 10 50 80 — , I. Erdélyi bank — —■ — — Magy. ált. földh. rvt. 0°/1 — — — — a Biharm. ker.ip. 33 term. h.bank“ » » » » GV.°/o Pestvárosi takar. ptr. 0°|o Pesti keresk. bank 6°/0 . _ _ Lipótvárosi bank 50 ft nöTl. 10 — 10 60 89 — 89 25 Szebeni földhitel Int. 50/*0/r Kisbirt földh. int. • » » ®°/i — 91 50 92 — „ Gödörfii . . . — — _ — 84 — 84 501 Országon közp. . 73 50 74• M Pesti I. haza . „ Pest-Buda főv. . 2160 — 266 -2180 — 270 — Elsőbbségek. 8 Pesti külvárosi . „ Patrac-Daruvár a Szent- Endrei . „ Erdélyi . . . „ Czagl. tkp. egy. M IIS M IM II 56 — 300 300 300 200 200 Kisany. vasp. . . 8% M. kel. vasút 1. klb. , Magy. gal. vasp. . 6/0 I. Érd, vasp. 0% ez. ft. 100 Győr-spp.-ebenfurt. 6% Vágvölgyi vasp.................... i I M i 1 IMIM 1 1 a Concordia .... „ Borsod-Misk. . . h Erzsébet . al . 8 Luiza......................... , Temesvári gős . . . Moln- és sütők . . w Hengermalom . . 340 -185 - 161 — 293 — 625 — 345 -190 — 162 — 295 — 650 — 100 100 100 150 100 100 n Részkötelezvényei Buda-Pesti lánczh. Borsod-Misk. malom Budapesti malom go/0 Pannónia gőzmalom Dryo Köuz. és téglát. köt. Lloyd- ca tőszdeépitlet 88 - 68 25 88 50 69 — „ Victoria .... 266 — 270 — Pénznemek. „ I. Budapesti . , 860 — „ Pannónia . . . 815 — 855 — CsásaAr kir. arany Épít. társai és pesti . A S 5 90 S 92 -Pesti Ootagrs— _ — Osztr.-marg. 8 fitos arany 9 88 9 90Sörfőződa I. magyar . 250 — 255 — 20 frankos arany . . . 9 88 9 90 Sertéshizlaló........................ 120 — 122 — Osztr.án magyar ezüst. Német bír. bahkf.100 m. n. 108 75 109 25 Könyny. „Athenaeum“ . . 220 -12 60 75 60 85 „ Pesti . 460 — 470 — „ „Franklin társ.e— — Váltók, Ganzás társa-féle vaskut. 138 — 139 -Gschwindt-féle .... 200 — 202 — 4°/ Augsb. 100 dem. frt. után — —« — Gyógyintézet I. magyar — — — — 4%Berlini 100 d. n. mark után 60 10 60 30 4%Frankl a. M. 100 b. mark— Mátrai bányarész . . .— — — 4%Hamb. 100 d.n. b. Mark u._ . „— Pozsonyi pap,rgy. . .— — — 4°/oMás német pénzpiaca ____— Rima- Murányi bányatér.— — S°/oAmsterdam 102 50 103 — Gyapjúmosó és biz. Im. 1*5 -130 -2—London 10 font Sterling u. 124 — 224 25 SalgóTarjáni kőszén . . 75 — 76 — 2°/0Paris 100 frank után 49 20 49 80 * „ vasöntöde Schliek-féle vasöntöde . . 70 — 75 — 3‘/tSvájczi pénipiaosok 100 sz. 49 — 49 20 61 — 68 — 3 V.Zürich 1OOJ&Ankert 49 — 49 20 Soda és vegy-áru-gyár . .— — — Sóakuti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . 183 — 35 - 185Nemhivatalos rész. Szeszgyár I. magyar . .— — — 300Aradi két bank beíia._ — „„ KÖ0Z. s téglagy. (Drauohc) 34 -86 -200Hotel részvttárs 200 — — Sekuritás .... 300— — — e r ra 6 n y, Mínea. heotol. Ar íoo kioe?. Minős. heotol. Ár 100 kilogramm m 4 n 7. Minőség heotoll- Űrben Ar 100 kilogrammként. Búza bánsági uj tiszavidéki pest vidéki, fehérmegyei bácskai 74. 76. 78. 80. 74.8 76.4 78.8 80. 74.6 76.4 78.8 80. 74.6 78.4 78.3 90. 12.80-13.40-14.— 12!---12.60-13.30-12185-13.45-14.05-12.30- 13.10-13.— ■13 60 ■14 20 —12.20 -12.70 -13.40 -13 05 -13 05 -14 25 -12.50 -13.20 75.5 77.3 79.2 75.5 77.3 79.2 76Í5 77.3 79.2 75Í5 77.3 13.15—13 35 13.75-13.90 12.40—12.50 13.-----18.10 13.20—13.40 13.80—13 95 12.00—12.70 öreg 70-729 409 60 Árpa takarmánynakS 60—62----, malátának •■ 62—83-— --Zab ......■ 36—406 708 90 Tengeri bánáti »aj 756 506 60 H másnemű »• 736 408 60 e • • a• — — — — Repoze káposzta \ • a• 17*/. 17*/.— bánáti • » • %9 17-17 •/.Ksies . . . . . . Be 5 600 —