A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)

1877-07-21 / 186. szám

és számosokat compromittáló, a vidéken sensatiót keltett vallomásokat tett. — Barnum a humbug nagymestere átkelt az óczeánon s most Londonban tart felolvasá­sokat az életről, s hogy kell gazdaggá lenni, vagy inkább magáról s saját életbölcseségéről. Hogy a »reclame« apja nagy közönség előtt tartja előadá­sait, ismerve az angolokat, kik Barnum különködé­­sében kedvöket lelik, nem is kell említenünk. A »vi­lág s az élet a világban« volt első előadásának alap­igéje. Mindjárt a bevezetésben kijelente hallgatói­nak, hogy az igazi boldogsághoz megtalálta az igazi utat. Rendszere három elven alapul: gondolj magad­dal, törődjél azokkal, kik rajtad segítenek s soha se rejtsed a gyertyát a véka alá (nagy hahota) vagyis »hirdess!« Ő maga — téve hozzá— gyertyáját soha sem rejté véka alá. (Ujongó tetszés.) O hiszen a jól alkalmazott nyomófesték erejében. Jobb ócsárol­­tatni, mint semmibe se vétetni, ha valami eladni vagy kiállítani valója van az embernek. Sikereinek nagy részét ő hirdetéseinek köszöni. »Csalják oda bolt­jukba az embereket, de adjanak is aztán nekik pénz­érőt!« Gyakran hallotta fülébe­n szót csengeni: »humbug.« A­kik azt hiszik, hogy a humbug szó egy­értelmű a »szédítés«-sel, sajnálatra méltó tévedésben leledznek, (derültség), mert ő a közönséget csak leg­­sajátabb szükségleteire figyelmeztette. Ily hangon folyt tovább Barnum fecsegése, míg végre bocsána­tot kért, ha mindent el nem mondott volna, mit pro­gram­jában ígért. Ezt azonban a jövő előadásban ki fogja pótolni. Az angol közönségnek e humbugozás nagyon tetszett s hangos cheerekkel adott annak ki­fejezést, hogy nem bánja, ha másodszor is befizeti a belépti dijat. — A »Haza« biztositóbank biztosí­­tottjaihoz Tömör Ferencz a következő nyílt le­velet intézi: »Felebaráti kötelességemnek tartom nemcsak azokat, kik leveleikkel megtiszteltek, hanem a fönt czímzett bank minden érdeklett szerencsétlen jeleit értesíteni arról, hogy a fővárosi biztosítottak körében mozgalom indult arra nézve, hogy, ha már befizetett pénzeknek tetemes részét úgy is vesztik, leg­alább a­mi még meg­van, azt ők kapják, mert kizáró­lag csak őket illeti. Addig is, míg a tragédia kifejté­sét törvény útján elintézik, a biztosítottak érdeke az, hogy teljesítsék kötelezettségeiket a »Haza« iránt, mely f. é. dec. 15-éig még áll, habár a »Tisza czége alatt; de fizetéseiket ne az eddigi módon, hanem bírói kezekbe juttassák, mire nézve szükség ügyvéddel ér­tekezniük. Amint jól értesült helyről tudom, a bizto­sított összegből annyi van még, hogy a befizetett pén­zeknek mint­egy két­harmadát visszakaphatják a biz­­tosítottak. Legczélszerűbb volna persze egy fővárosi közös képviselőt megbízni, de ki hoz össze 3­5 ezer biz­tosítottat, kiknek érdekeit senki, de senki sem védi! A­kik eddig kezelték pénzeiket, azok most a­helyett, hogy a törvényes birtokosnak visszaadnák, átadják egy harmadik személynek; a fővárosi biztosítottak ez ellen készülnek lépéseket tenni. Azért nem kell el­hamarkodni a dolgot!« — Vizváry Gyula szombaton lép föl, má­sodszor a kudai színkörben, »Stem­izsák« kitűnő sze­repében, mely alkalommal, mint értesülünk, több al­kalmi új coupleteket fog előadni.­­ A főv. középítési bizottság mai ülésén a IV. kerületi Eötvös-utcza és a II. ker. három kapás­ utcza kövezése elhatároztatott. A Te­rézvárosnak szűrt vízzel való ellátása iránt, a vízve­zetéki albizottságnak a belügyminiszter leírására tett jelentése igen élénk eszmecserét keltett. — Wein vízvezetéki igazgató megc­áfolja a közegészségi ta­nács ismeretes panaszát, továbbá alkalmazhatlannak találja Hegner tervezetét, de kivihetőnek mondja, s pedig 12,630 forintnyi költséggel a Tolnay-féle ter­vet. A bizottság kimondá, hogy tekintettel a sugár­út jelentőségére, Tolnay indítványa értelmében a su­­gár­ut csővezetékkel elláttassék s 5—6 nyilvános kút állíttassák fel. — Rendőri h­i­r­e­k. F. hó 19-én a borárus­­téren egy kósza pej ló fogatott el. Tulajdonosa a fő­­kapitányságnál jelentkezzék. — E hó 18-án a város­ligetben öngyilkosság folytán elhalt ismeretlen egyén­ben Kondela József csehországi 19 éves pinczér, a kit a rendőrség mint eltüntet körözött — ismertetett fel. — Elkobzás. A főv. vásárfelügyelőség ma 100 kgr. szalámit kobozott el, mely egy ferenczvárosi hentestől került 128 foton egy sebestyén­ téri keres­kedőhöz. A szalámi tölteléke rothadt és bűzös volt. Az elkobzás a hentes kárára történt, ki nem akarta a kereskedő felszólítására a gyártományt vissza­venni. A HON magántávsürgönyei. Pera, jul. 20. (Ered. sürg.) Az angol hajóraj tisztjei Konstantinápolyból a Besika­­öbölbe utaztak. Az angolok Ozmán* Bazárban kórházat építenek. — A Dobrudjában levő orosz hadsereg Medsidieből Várna felé nyomul. Bécs, jul. 20. (Ered. sürg.) A »D. Ztg.«-nak jelentik Zimniczából, julius 18 áról . A czár és a czarevics főhadiszállása Pavióban van. A czár holnapután Tirno­­vóba megy ; bizonyos emberek közlése sze­rint a czár, alapos okkal, azt reménye, hogy augusztus hó végéig Konstantiná­polyban lesz. Bukarest, jul. 20. (Ered. sürg.) Az oroszok Nikápoly mellett a tüzérség gyilkos tüzétől súlyos veszteségeket szenvedtek. — A sisztovói hid megint át­töretett. Konstantinápoly, jul. 20. Az »Ag. Havas« jelenti: A hadügyminiszter letétetett. Abdul Kerim helyett Mehmet Ali pasa veszi át a főparancsnokságot. Az oroszok Bolgárország különböző pontjain előre nyo­mulnak, név szerint Raszgrádnál, azonban a nikápolyi heves támadáson ,kívül újabb csata nem volt. Bolgár­országtól és Thrácziából a kozákok és bolgárok által elkövetett újabb kegyetlenségeket jeleznek.­­ Hivatalos sür­gönyök megerősítik, hogy az oroszok Karsz­­t­ó­l északra Z­a­­­m felé állnak és Bajazidnál is összpontosulnak. London, júl. 20. A Reuter-iroda jelenti Konstantinápolyból: A szul­tán egy rendelete súlyos büntetéssel, esetleg halállal fenyegeti azon hivatalnokokat, kik a drinápolyi kerületben állomásaikat elhagyják. A drinápolyi kerületben tömeges nép­­fölkelés rendeltetett el. — Hobart pasa 2 vértes hajóval a Fekete tengerre ment s Hasz­­szán pasa helyett átveszi a parancsnokságot a hajóhad fölött. Lemberg, jul. 30. A »Gazeta Lvovszka« arról biztosít, hogy mindazon riasztó hírek és sensatiós hírlapi jelentések, melyek a nép közötti antisociális forrongásról beszélnek, teljesen alaptalanok. A lap óva int a keltött veszélyek felidézésétől, visszauta­sítja az itteni lapok által tervezett közbiztonsági bi­zottság alakításai s végül hangsúlyozza, hogy a kor­mány ily hívatlan és törvénytelen magánbeavatkozást egy pillanatig sem fog megtűrni. Zára, jul. 20. A zárai csatornában egy heves vihar egy bárkát 34 személylyel felfordított, kik közül csak 19 személy mentetett meg. Kragujevácz, jul. 20. A pótválasztások be­­végződtek. Az újonnan választottak fele, 31 képvi­selő a kormánypárthoz tartozik. A szkupstina kor­mánypárti többsége ugyanannyi szavazattal szaporo­dott. A szkupstina ma újból megkezdi a költségvetés tárgyalását. Pétervár, jul. 20. Egy angol társulat az utóbbi napokban ajánlatot tett a lugani vasművek megszerzésére. Új-York, jul. 20. A 4°/C-os kötvények alá­­írása az Egyesült Államokban 65.981.500 dol­lárt tesz. Berlin, jul. 20. (Tőzsde.) Nemzetközi papír kezdetben fedezeti vételek folytán élénk s tetemesen magasabb. Később az értékesítések miatt valamivel nyugodtabb. Német vasútra nincs részvét. Bank és bányapapir emelkedő, keresett. Külföldi tőke átlag kelendő. 21/2°/0. Arany­mente 61.60, magyar keleti vasút 49.90, kel. vas. elsőbbs. 58.90, kincst. ben. 84.50. — Utób. hitel 1. 157. Bécs, jul. 20. (Zárlat.) Hitelrészvény 155.20. Galicziai 226.—. Államvasut 242.—. Járadék 62.70. 1860-as 114.50. 1864-es 133.25. Ezüst 109.—. Lon­don 123.85. Unio-bank —.—. Alt. épitő-bank —.—. Angol-osztrák 71.50. Lombard 70.25. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 161.25. Napoleonhor 9.87. Arany 5.92. Frankfurt 60.20. Porosz pénzutasv. 60.80. Tö­rök sorsjegy 14.50. Angol épitő­bank —.—. Paris, julius 19. (Zárlat.) 3 °/0 Évjárulék 70.65. Olasz évjárulék 69.80. Mobilier hitelr. 137.—. Török sorsjegy 28.25. 5 °/0 Évjárulék 107.72. Osztr. államvasut 490.—. Lombard 147.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Arany járadék 62.—. Síte első Diplomatiai körökben, mint a »Presse« Berlinből értesül, azon meggyőződést fejezik ki, hogy az őszön, vagy a tél elején Bécsben egy európai congressus ül össze a keleti kérdés szabályozására. Ugyane congressuson fogna véglegesen megállapít­­tatni az időközben ideiglenesen történt békekö­tés is. Herczegovina és Bosznia occupatiójá­ról a »Mém. Dipl.« azt írta a napokban, hogy An­glia és monarchiánk közt hallgatólagos megegyezés áll fen arra nézve, hogy ha az oroszok szerb területre lépnek, Anglia nem akadályozza, hogy Ausztria- Magyarország Boszniát és Herczegovinát azonnal el ne foglalja. A »Mém. Dipl.« hozzá­tette, hogy Muszu­­rusz londoni török követ kijelenté, mikép a porta ez occupatiónak nem szegülne ellene. Muszurusz pasa most kijelenti a »Journal des Debats«-ban, hogy ez állítás téves, hogy kor­mánya nem csak nem adott neki arra utasítást, hogy a »Mém. Dipl.« által neki tulajdonított nyilatkozatot tegye, sőt személyes nézete szerint, ha Boszniát és Herczegovinát Ausztria-Magyarország megszállaná, ez nem kisebb szerencsétlenség lenne, mintha egy nagy semleges hatalom a Törökország elleni hábo­rúban részt venne. Különben úgy hiszi a nagykövet, hogy teljesen a légből kapott állítás ily szándékot tulajdonítani Ausztria-Magyarországnak, mivel Szu­­marokoff bécsi missiója idején egy perc­ig sem habo­zott minden ilyen tervet elvetni, s érdekeit más esz­közökkel biztosítani, mint egy barátságos hatalom területének megszállása által. A harc­térről érkezett újabb hírek a követ­kezők : E hó 18 án éjjel orosz hadosztályok indultak Viddin felé. Lom-Palánkát és Csernavodát a törökök elhagyván, az oroszok megszállották. Szilisztria körül a török haderő központosul. Az oroszok újabb kegyetlen­kedé­sérő­l, a »N. fr. Pr.« tudósítója a következőket közli: Épen most látogattam meg az itteni kajmakán kíséretében az ide érkezett sebesülteket. Ezek közt vannak 4 éven aluli gyermekek, egy 12 éves leány, 7 nő és 5 agg. A leánynak több seb van testén, a szerencsétleneken 4 lövés-, 24 szúrás-, és 18 vágás­ sebet számláltam meg. E sebesültek nagy részt Oszlanovából valók, s jun. 30-án támadtattak meg menekülésük közben a kozákok által, kik 35 me­nekülőt gyilkoltak le. Egy 4 éves leány apját, any­ját és két testvérét elvesztette. A megtámadottak nem tanúsítottak ellenállást. A kozákok a fiatalabb nőket magukkal hurczolták. — falvában az összes lakosok megölettek. Először elszedték tőlök s a bolgároknak adták át a fegyvereket, s aztán lemé­szárolták az egész lakosságot. A környékről min­­denünnét hasonló borzalmas­ dolgokat jelentenek. Az oroszok a legarczátlanabbul tagad­ják az általok elkövetett kegyet­lenkedéseket. A bécsi »Presse« tudósítója táví­r­ja Zimniczából, hogy az orosz főhadiszálláson rágalomnak jelentik ki Szavjet pasa jegyzékét, mely az oroszok kegyetlenkedéseiről szól. A kegyetlenke­déseket, úgymond e sürgöny a­basibozukok és cser­keszek követik el a török lakosságon. M­u­k­h­­­á­r pasa serege Ázsiában számos erősítést nyert, s Akhunár mellett áll; összeköttetés­ben van a karszi helyőrséggel, mely 24 zászlóalj és 18 ágyú fölött rendelkezik, s szükség esetén Mukh­­tárral egyesülten megtámadhatja a Per­kit és Ku­­rukdaránál álló oroszokat. Az oroszok összes ostrom­szereiket visszaküldték Alexandropolba . Mihály nagyherczeg is e városba ment, Lorisz­ Melikoff pe­dig Tifliszbe. A harc­tér másik részén a török terü­let teljesen tiszta az oroszoktól. Dervis pasa Batum­­ból előre nyomul. A Kaukázus teljes lázadásban van. Izmail pasa Musszunban áll, parancsot kapott orosz területre nyomulni. A török kormányválságot általában úgy fogják föl, mint annak jelét, hogy a porta a végletekig kész vinni az­ ellenállást, s Aarifi pasát M­i­d­h­á­t közvetlen elődjének tekintik. E felfogással szemben a »Frendenblatt« azt állítja, hogy Midhat visszahívá­sáról szó sincs s hogy Konstantinápolyban oly ka­tasztrófától félnek, mely aligha koronájába nem kerül Abdul Hamid szultánnak. A nevezett lap szerint a szultán le akar mondani unoka­öcscse J­u­s­z­u­f I­z z­e­d­i­n javára, ki iránt a czár állítólag jó indu­lattal viseltetik á­rainkhoz, hogy nagyobb mennyiségű posztot rövid határidő alatt tudnának-e készíteni. De a honvédel­mi minisztérium megbízásából is eléggé foglalkoznak, úgy hogy erőiket a hazai megrendelések körülbelül teljesen igénybe veszik. A mint nagyiparunk előnyt hoz a háborúból, másrészt a dunai tartományokkal üzleti érintkezésben volt számos iparos a háború hátrányos voltát kénytelen tapasztalni. Kisiparunk azonban átalában pangófélben van; a megrendelé­sek igen gyérek, mert az adó, a­mit roppant szigor­ral hajtanak be — s a házbérfizetés veszi legtöbb­­nyire igénybe a kevésbé tehetősek erszényét, s igy szükségleteik beszerzését is, a mennyire lehet, ké­sőbbre halasztják. A mely iparágban mégis említésre méltó üzlet folyt, a könyvkötők, keztyűsök, czukrá­­szok, bőröndösök, czipészek iparát s még egy-kettőt lehetne fölemlíteni. A bútorkészítők üzletére hátrá­nyos befolyást gyakorolt azon nagymérvű árverés, mely az »Európa« szálló felerészének föloszla­­tása miatt, a szálló helyiségében történt. Több mint száz szoba díszes bútorát és egyéb fölszerelvényeit adták el ott alacsony áron. Még most is tart az árve­rés. Az itt nyert bútorokkal az üzérek elözönlik a fővárost s bizony az asztalos ipart kissé megakadá­lyozzák élénkülésében, mert ily árverési bútorok használatától igen kevesen irtóznak. A nyomdász­ipar az, mely talán legkevesebb kilátással van a jö­vőre ; a számos apróbb nyomdák egy részének üzlet­hiány miatt okvetlenül föloszolni kell. Részint birói­­lag, részint önként árverezik el föl szerelvényeiket. Ez utóbbi módon oszlott föl a »Minerva« magyar­­szláv nyomda is, mely a legjobb időkben 40 ezer frt tőkével kezdte meg működését, és most árveréssel végzi. Divatárusok, piperekészítők, díszművesek, arany- és ezüstművesek szintén kevés munkával di­csekedhetnek, mert a legjobb megrendelők vidéken, villákban és fürdőn töltik a nyári hónapokat. Végül nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy az iparos segédek közül a héten kapósak voltak a szappano­sok és gépészlakatosok, mennek vidékre. A szappa­nosok üzlete különben ilyenkor minden évben élénk. — Értekezlet,a lisztipar és keres­kedés ér­dekében. A nagy lendületet vett liszt­iparunkra kellemetlenül hatottak azon rendetlenségek, melyek a kereskedelem körül különösen a bécsi pia­­c­on előfordultak. Ezen rendetlenségek megszünteté­se czéljából a Lloyd-társaság házában már előre hir­detett és mai napra összehitt értekezlet gyülésezett, mely a budapesti gőzmalmok, úgy az osztrák mol­nár- és malomipar szövetkezet és a bécsi sütők gőz­malmai által előterjesztendő egyezség megkötését czélozza. Ullmann József a Pannónia gőzmalom igaz­gatója megnyita az értekezletet, melyen a budapesti malmok igazgatói, számos vidéki malom és lajthán­­túli malmok képviselői szép számmal megjelentek. A 21 szakaszból álló egyezmény szakaszonkint tárgyalta a­tot. Hosszas és kimerítő vita tárgyát képezi a szál­­ld­őlevél és ellenjegyzési levél kérdése, melyek ezen­túl minden szállítmány alkalmával eladó és vevő kö­zött kicserélendő lesz. Az előterjesztett minta cse­kély változásokkal elfogadtatott. Ezen szállító leve­lekben hivatkozás történik az egyezmény szabványai­ra, a bécsi liszt- és gabonatőzsde szokványaira a zsákok száma, mennyisége 85 krkint és súlyára, el­adó nevére, az eladás napjára, az árra és pénzösz­­szegre. Az ellenjegyzési levélben vevő bizonyítja a a vételt, az egyezmény és szokványra való hivatkozás­sal, a rovatok ugyanazok, mint a szállító levélben, a tartozás elismertetik és a fizetés Bécsben kötelezte­­tik, alávetvén magukat eladó és vevő peres kérdések esetében a bécsi liszt- és gabonatőzsde bíráskodá­sának.­­ Az alsó Tiszaszabályozó társu­lat gyűléséből kiküldött bizottság értekezletet tar­tott Szegeden jul. 8-ikán, melyről Bényei Zsig­­­mond a következőket jelenti: A meghívott mérnökök, számszerint mintegy 15-en, a széképület tanács­termében összejővén, Ká­rolyi Sándor gróf, a bizottság elnöke, előadta a meghívás czélját, s az értekezletet megnyitotta. R­e­i­s­n­e­r János a bizottság jegyzője fölol­vassa S­z­o­j­k­a Gusztáv mérnök már ismertetve volt javaslatát, melynek egyik pontjában az alsó-tiszai átmetszések gyors kiképzését ajánlja. Ezen javaslat tárgyalás alapjául elfogadtatván, szót emel Katona Antal, a torontál megyei tisza-marosi ármentesítő társulat vezető­ mérnöke, hangsúlyozza az átmetszések kiképzésének sürgős voltát, előadja az Alsó-Tiszán, az V. és VI. folyamosztályban levő át­metszések képződésének állapotát, mely szerint a ter­vezett 19 átmetszésből jól képződik 10, azonban 9 — u. m. a szentesi 85 A számú, szegvári 85 B, nagy­fai 89, vedresházi 90, bártfai 93, ada­moholyi 94, vranyovai 95, borjasi 96 és a radáczi 100 számú — gyökeres és gyors javítást igényel. Kívánatosnak tartja ugyan, hogy mind a kilenct egyszerre vétessék munka alá, de minthogy ily nagy áldozatot a jelen rész pénzügyi viszonyok között a kormány — előre­láthatólag — nem hozhat, bizonyos sorrend megál­lapítását vélné szükségesnek, mely megállapodásnál alapelvül kéri kitűzni­­ a méltányosságot, legyen a magánérdek a közérdeknek alá­rendelve, azonkívül mozogjon az értekezlet szakalapon, hogy az, a­mit javasol, műszakilag indokolt legyen. A correctiókat ott kívánja megkezdeni, a hol legnagyobb a duzzadás, hol legsürgősebb a baj orvos­lása — és tekintve, hogy az idei árvíz alkalmából Szegednél és Ó-Kanizsánál észleltetett a legnagyobb mérvű duzzadás: a két hely közt levő, u. név. vedres­házi 1 mtf. hosszú átvágás kiképzése foganatosítandó első­sorban, annyival inkább, mivel ennek kiképezé­­sére négy kotrógép már működésben is van. A duzza­dás mérve szerint megnevezi azután a többi nyolcz átvágás kiképezési sorrendjét. Fekete mérnök nem tartja helyesnek a sor­rend ilyetén megállapítását; a Tisza-szabályozás fő­hibája, hogy az átvágásokat nem alul kezdették, ezért a szóban forgó, kilenc­ átmetszés közül legelőször a legalsó aradácsi 100 számú átképeztetését kívánja, a többit sorban folytatólag fölfelé. Ezen tárgyhoz többen pro és contra hozzászól­ván, abban történt megállapodás, hogy először a Szeged alatt levő, vedresházi képezendő ki, a többi­­ kiképezésére nézve a szakminisztérium intézkedése leend mérvadó. Katona Antal fölemlíti, hogy a Tisza öt felső osztályának pályarövidítési aránya átlag 100:60­, a hatodik legalsóé pedig 100 : 74, azért ezen utóbbi is még rövidítendő volna, mely eredményt néhány kisebb, de leginkább ajánlatos kanyar-átmet­széssel könnyen el lehetne érni; javasolja, hogy ezen pályarövidítés foganatosítása is kérelmeztes­­sék; ezenkívül pedig a Tisza torkolatának — Paleo­­capa terve szerint történendő — korrigálását egyéb fontos okokon kívül, már csak a hajózás szempont­jából is igen kívánatosnak tartja. Mindkét javaslat egyhangúlag elfogadtatott. Ezután Katona még a mederszűkítésről is szól, mint a­mely a calamitásnak szintén lényeges oka, s mit már Vásárhelyi és Paleocapa is kellőleg hangsúlyoztak, miután tapasztalta, hogy a töltések több helyen a kormány engedélye vagy az átellenes társulat megkeresése nélkül önkényesen, mederszű­­kitéssel építtettek — s hogy továbbá egyes töltések már a szabályozás foganatosítása előtt megvoltak, de a szabályozás keretébe be nem illenek, ezek be­­lebbezésére is gond fordítandó. Ezen, valamint az utóbb szóba jött természe­tes vagy átmetszések okozta partszakadá­sok ügyére a kormány figyelme fölhivatni hatá­­roztatott. Elnök kérdést intéz az értekezlethez, minő véleményben van az egyes helységek s városok vé­delmére létesítendő körtöltések­re nézve ? Katona Antal utal a külföld hasonló cala­­mitásaira, a Rajna vidékén, Hollandiában, de nálunk a Duna öblözeteinél is, mindenütt a­hol a helység ártérben fekszik, körtöltéseket létesí­tettek és minthogy maguk az egyes községek már nem magasíthatók, az ilyen, lehetőleg rövid, a hely közelében levő és így a bekövetkező rész idején minden mozogható kéz közreműködése mellett,mindenki által szemről-szemre látható, élet-halálharcz küzdelem hevével védett körtöltés fölállítását igen­is óhajtandónak tartja. Az értekezlet ezen értelemben kimondja a körtöltések szükségét, minthogy ezen ügy az egyes községekre magánjellegű, a bizottság kérelme abban álland , hogy a kormány javasolja az egyes községek­nek a körtöltés létesítését, s erre, a­hol szükséges, kölcsönt is nyújtson. Végül szóba jött az egyes társulatok részére kieszközlendő szükséges kölcsön-összeg mennyisége, mely összesen körülbelül három millió írtra rúg. KÖZGAZDASÁGI KOYAT — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. Mint már régebben jeleztük, a há­ború hivatva van arra, hogy gyáriparunknak részben lendületet adj­on. Ezen lendület már több ágban be is következett és mind szélesebb hullámokat vet. Ne­vezetesen malomiparunkon mutatkozik a hatás. Mal­maink nagy szállítmányokat küldenek külföldre és folytonosan egész erővel dolgoznak. Posztógyáraink hasonlóan sok megrendeléssel vannak ellátva és kül­földről is számos kérdés intéztetett nevezetesebb gyá­­ ­zlet- és terménytudósítás. Budapest, júl. 20. Külföldi tőzsdéről jelen­tett magasabb jegyzések következtében az előtőzs­­dén igen élénk hangulat fejlődött, a hausse irány rohamos lépésekben haladott; osztrák hitel részv. 155.50- ig, m. hit. részv. 147-ig emelkedtek. Később Bécsből érkezett lanyhább árfolyamok reactiót keltettek és zárlatkor mindkét hitel lényegesen alább szállva és pedig osztr. hitel részv. 154.20-on, magyar hitelrészvények 146-on maradtak. A déli tőzsdén a speculatio már ki lévén merülve, csak gyér volt a forgalom, az irány azon­ban szakadatlanul szilárd maradt, osztrák hitel 155—155.40-ig, magy. hitelrészvények 146.75-147- en voltak forgalomban. Helyi értékek közül malmok igen kedveltek voltak, Luiza gőzm. részv. 161-en, Erzsébet 187-en, Victoria gőzm. részv. 266-an vásá­roltattak. Ezeken kívül még pesti bizt. részv. és pedig 65—65.50-en kerültek forgalomba. Befektetési érté­kek igen szilárdak; szőlőváltsági kötv. 75.50-en, magy. kincstári utalv. 102.50-en keltek. Valuták cs­ökkenő irányban: 20 frankos aranyok 9.90-en, markjegyek 61-en adattak el. Gabnaüzlet. A gabnaüzletben ma nem történt semmi változás. Búzából csak néhány tétel régi és uj búza adatott el, szilárdan fenntartott áron, más szemes életből szintén igen kevés kelt el válto­zatlan áron. Hivatalos följegyzésre kötések nem let­tek bejelentve. Határidőre ma gyenge volt a forgalom. Szok­­ványbuza sept. oct. 11.05—11.15, kukoricza jul. aug. 6.50— 6.60, zab sept. oct. 6.78—6.85, káposztarep­­cze aug. sept. 177/1—18, bánsági julius augusztus 17­3/s—175/8. Kivonat a „Budapesti Közlöny”-ből. — Julius 20. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Heisin­­ger Ferencz 4000 frt aug. 22., sept. 22. Glogoviczon. — Datzu Radu 1350 frt aug. 2., sept. 3. Brassón. — Glátz Sámuel 9350 frt aug. 22., sept. 29. Szakálon. — Könyvesi István 1378 frt aug. 18., sept. 18. N.­Károlyban. — Adler Dávid 1828 frt aug. 28., sept. 20.­­­Becsén. — Czik­a János 7468 frt aug. 6. Bracs­­kán. — Protics Triva 2432 frt aug. 14., sept. 14. Franyován.— Csomós Pál 1000 frt aug. 2. sept. 13. Nagy-Bolykván. — Bern­hard Ferencz 2000 frt aug. 21., sept. 21. Kismartonban. — Czi­­czk­i János 1110 frt jul. 30. Tordán. — Beck János 2261 frt aug. 16., sept. 17. Harikóczon. — Lévay Sándor 2000 frt aug. 17., sept. 18. B.-Gyarmaton. — Br. Mandsdorf Jozefin 122,476, 99,606 frt sept. 15. oct. 15. Garabonczon és Horcziséren. — Ongyó J. 1046 frt aug. 6. Orosz-Godnán. — Fürst M. 2140 frt oct. 18., nov. 20. Bánfaluson. — Bárthos J. 20,950 frt sept. 26., oct. 26. Sárbogárd Felső-Körtvélyesen. — Péckl P. 13,298 frt aug. 22., sept. 22. Hegyeshalmon. — Horváth I.-né 16,000 frt 1000 frt aug. 29. Sopronyban. — Schraub Lajos 1000 és 3000 frt aug. 4. Perekeden. — Joszity Györgye 2418 frt,­­2310 frt, 1142 frt, 3410 frt, 1186 frt, 2229 frt aug. 22. szept. 24. Szerb- Itteben. — Sántha Imre 5644 frt, 3723 frt 4494 frt, jul. 5. Les­sen. — Rózsa Béláné 4038 frt aug. 29. szept. 28. Aradon. — Berger József 3000 frt aug. 21. szept. 21. Keszthelyen. — Szu­­kovity Ferencz 10,280 frt. aug. 10 Újpesten. Árverések a fővárosban. Méry Ferencz 6614 frtra becs. csömöri úti ingatlanai aug. 21. oct. 4. to­rony u. 1. sz. Pályázatok. Fogaim, gyakorn. állam. a kolozs­vári p. v. igazgatóságnál ; aug. 5-i p. — Postamesteri á. Szur­dokon és Bátyán; 3—8 hét alatt. — Bírósági végrehajtó á. Lőcsén; 4 h. a. — IV. oszt. adótiszti á. a debreczeni adóhiva­talnál ; 3. h. a. — Körorvosi á. Kis-Zombor Ferenczszállás és Porgány községekben ; aug. 17-ig. — Több VI. ősz. adótiszti á. a szegedi p. v. kerületében ; szept. 10-ig. — Fogaim, gya­korn. á. a pozsonyi postaigazgatóságnál. 4. h. a. Népszínház. Ma, jul. 21-én. KOZIKI. Operette 3 felvonásban. Szöve­gét írták W. Busnach és A. Liorat; ford. Rákosi Jenő. Ze­néjét szerző Charles Legoq. Koziki japán csá­szár Vidmár E. Namitu herczeg Solymosi Sikokó, főtaikun Együd. Nuzima, leánya Sziklai E. Ficzo komédiás Kápolnai Krisztinavárosi színkör. Ma, július 21 -én : Vízvári Gyula úr mint vendég Stern Izsák a házaló zsidó vagy : Egy a mi népünkből. Énekes színmű 6 képben. Stern Izsák Vizváry Gy. ur. Soszztok­ó Horváth. Szagami Váradi. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meteorologie jegyzetek. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1877. évi julius hó 20-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás kevéssé változott. — A hőmérsék mindenütt kevéssel sülye­­dett, Sopronban 2,6 fokkal. — Eső : Sopron 2 , Zágráb 4 Fiume 2, Szatmár 12 mm. —­­Ózonmérő : Budapesten nappal 6, éjjel 7. — A tenger Fiume mellett könnyen hullámzó. Észle­lési állomás 1 Légnyomás m. m. Hő­mérséklet 0 » Szél Fel­hőzet b­ányaerős­sége Prága— — — — — Bécs— — — — — Trencsén— — — — — Beszterczebánya 757.8 14.6E 1 felhős Ungvár— — — *—— Debreczen 756.1 18.0K 1 derült Nagy-Szeben 757.0 14.8 ENy1 » Orsova 758.0 20.2D 2­­ Szeged 757.8 16.8 DNy1 borult Budapest 758.3 14.9 Ny3 — Sopron 758.9 13.8 ENy3 eső M.-Óvár— — --,— — Csáktornya— — — — — Zágráb 759.1 15.8 ENy1 derült Bregenz— — — — — Fiume 758.5 18.4 ENy2 derült Pola— — — — — Durazzo— — — — — Szolnok 7­53.8 17.3 Ny2 borult Szatmár 757.9 14.60 1 felhős Triest— — — — — Vízállás julius hóban. A­­Magyarország és Nagyvilág­ tartalma. Szöveg: A bolgár harcztérről. — Szélcsend. Költ. (S­zabó Endre.) — Légyvadászat. Vig beszély. (Kring Miklós.) — Egy boldogtalan története. Jack. Regény. (Daudet Alfonz.) (XXVIII. folyt.) — Fővárosi tárczalevél: A szalmaözvegy. (Junius Brutus.) — Az erdő mélyén. — A mókus. Természet­rajzi csevegés. — Jó barátság. — Különfélék. — Sakkfelad­vány. — Betürejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: A bolgár harcztérről: Sistova. A sumlai török tábor. Tinóvá, az ősi bol­gár város. — Az erdő mélyén. — Jó barátság. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol 1­0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 29 Budapesten3 35 ____ esős› Pozsonyban3 43— — felhős‡ M.-Szigeten1 31— — száraz› Szatmáron0 80— — felhős» Tokajban1 35— — derült» Szolnokon1 83— — felhős› Szegeden2 71— — száraz 19 Aradon— — 0 69· » N.-Becskereken— — 0 22· › Bezdán Ber. cs.— — — — · » Verbászon— — — — 20 Eszéken2 90— — esős» Sziszeken0 28— felhős 19 Mitroviczon0 81— — száraz Zimonyban3 64— — » » Ó­ Orsován2 79— — felhős 20 Barcson2 44— — A budapesti áruh és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei julius 20. CD II t 4 k p a p i­r adva Iadva Értéknapig adva 800 300 100 300 200 200 200 200 200 200 200 80 100 ,60 200 200 ,00 ,00 60 80 Államadósság. magyar vasúti kölcsön „ görgök­ áll. zálogl. 5°/p „ keleti vasút 2. klb. _ soralegykölcsön 100 ft ” 60 frt db 1671-iki magy. államkBtv. 1872-iki „ „ 1878-iki m. kir. kínost. nt. 1874-iki „ . , PBÜ teherm. kötv. magy. . „ 1887. zár. „ tomgsi „ 1878. sár. „ , horv. óra. „ „ erdély, tárgy. jel., urb. válts. kötv .a SUS dézama válts. kötv. Osztr. áll. adós pap. 5“/0 „ , „ ezüst. kam. Un. jul. % . , „ ezüst kam. am­. okt. 5»/., lílsoro. 1880-ból á 500 frt, „ 1880-ból á 100 frt , 1864-ből i 100 frt 1864-bő! á 50 frt Pa«v. kapa. 1871-ből 6% Részvények. Siet. társ.­­ Atlas visebb­ „ , I. magy. . » • Haza . . • , „ Pann­nla „ , Pesti .­­. . U°i0 • • „ „ Tisza . » Vasp., Pócs-Barcsi . , Pesti közúti * „ Budai „ . . Ujp.Ráky. javaslat „ Alföld- Fiume­ . „ Éjszakkeleti . Magyar keleti . I. Erdélyi . . . „ Dél ... „ Vágvölgyi . . „ Budai hegy­pálya Bankok: Alt. m. mn.bitlb. „ Angol-magy. . „ Osztrák hitelint. „ A H. magy. hitel b. „ Frankó-magyar Ilorgát le 37. b. M. Alt. fldh. v. tre. _ M. jelz. hitelb.. . Kisb. földhitel! „ Tak. és hitel­ egy sz . Nyítv. ker. h. Int. 98 25 74 75 74 75 110 50 102 — 76 - 76 - 75 50 75 — 74 — 75 50 62 50 68­­114 50 122 50 132 50 132 — 88 25 1400 — 398 - 65 — 115 — 148 50 13 50 100­ 50­­ 15 25 155 30 146 75 17 50 40 — 98 75 111 102 76 76 76 76 74 75 63 68 50 68 115 123 133 133 1420­­400 65 117 50 149 1­14 100 50 155 147 50 80 200 40 80 100 40 60 100 1000 100 100 140 40 30 50 150 500 500 200 160 500 200 500 300 600 ICO 80 200 200 200 200 500 200 200 21000 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 Bankok : Budapesti nb. 105Alagút................................ 53 — 54 —n Iparbank 35 50 36­­200Tégla Do­mészág újlaki 25 — 26 — 11 Budai kér. bank— — — 200Téglagyár Kőbányai . . 37 — 33 — B Pesti kér. bank 540 -550­­a Pesti iparbank a Pest-budai kéz» 115 — 116 — Záloglevelek. müvesbank 51 — 63 — M«sy. földhireHr.t. 5V,’/C 90 25 90 50 a Bh­.t. e.m. h. int. 8 Barany t. és hit. „ Debr. kér. bank - -z . , arany vagy *eO»1 8a/0 „ jelailogbank 5*/1% Nyug. mh. szb. Sopr. 60/„ 101 — 79 50 10­ 50 80 — , I. Erdélyi bank — —■ — — Magy. ált. földh. rvt. 0°/1 — — — — a Biharm. ker.­ip. 33 term. h.bank“ » » » » GV.°/o Pestvárosi takar. ptr. 0°|o Pesti keresk. bank 6°/0 . _ _ Lipótvárosi bank 50 ft nöTl. 10 — 10 60 89 — 89 25 Szebeni földhitel Int. 50/*0/r Kisbirt földh. int. • » » ®°/i — 91 50 92 — „ Gödörfii . . . — — _ — 84 — 84 501 Országon közp. . 73 50 74­­• M Pesti I. haza­ . „ Pest-Buda főv. . 2160 — 266 -2180 — 270 — Elsőbbségek. 8 Pesti külvárosi . „ Patrac-Daruvár a Szent- Endrei . „ Erdélyi . . . „ Czagl. tkp. egy. M II­S M IM II 56 — 300 300 300 200 200 Kisany. vasp. . . 8% M. kel. vasút 1. klb. , Magy. gal. vasp. . 6­/0 I. Érd, vasp. 0% ez. ft. 100 Győr-spp.-ebenfurt. 6% Vágvölgyi vasp.................... i I M i 1 IMIM 1 1 a Concordia .... „ Borsod-Misk. . . h Erzsébet . a­l . 8 Luiza......................... , Temesvári gős . . . Moln- és sütők . . w Hengermalom . . 340 -185 - 161 — 293 — 625 — 345 -190 — 162 — 295 — 650 — 100 100 100 150 100 100 n Részkötelezvényei Buda-Pesti lánczh. Borsod-Misk. malom Budapesti malom go/0 Pannónia gőzmalom Dryo Köuz. és téglát. köt. Lloyd- ca tőszdeépitlet 88 - 68 25 88 50 69 — „ Victoria .... 266 — 270 — Pénznemek. „ I. Budapesti . , 860 — „ Pannónia . . . 815 — 855 — CsásaAr kir. arany Épít. társai és pesti . A S 5 90 S 92 -Pesti Ootagrs— _ — Osztr.-marg. 8 fitos arany 9 88 9 90­­Sörfőződa I. magyar . 250 — 255 — 20 frankos arany . . . 9 88 9 90 Sertéshizlaló........................ 120 — 122 — Osztr.­án magyar ezüst. Német bír. bahkf.100 m. n. 108 75 109 25 Könyny. „Athenaeum“ . . 220 -12 60 75 60 85 „ Pesti . 460 — 470 — „ „Franklin társ.e— — Váltók, Ganz­ás társa-féle vaskut. 138 — 139 -Gschwindt-féle .... 200 — 202 — 4°/ Augsb. 100 dem­. frt. után — —­­« — Gyógyintézet I. magyar — — — — 4%Berlini 100 d. n. mark után 60 10 60 30 4%Frankl a. M. 100 b. mark— Mátrai bányarész . . .— — — 4%Hamb. 100 d.n. b. Mark u._ . „— Pozsonyi pap,rgy. . .— — — 4°/oMás német pénzpiaca ____— Rima- Murányi bányatér.— — S°/oAmsterdam 102 50 103 — Gyapjú­mosó és biz. I­­m. 1*5 -130 -2—London 10 font Sterling u. 124 — 224 25 SalgóTarjáni kőszén . . 75 — 76 — 2°/0Paris 100 frank után 49 20 49 80 * „ vasöntöde Schliek-féle vasöntöde . . 70 — 75 — 3‘/tSvájczi pénipiaosok 100 sz. 49 — 49 20 61 — 68 — 3 V.Zürich 1OOJ&Ankert 49 — 49 20 Soda és vegy-áru-gyár . .— — — Sóakuti kőbánya . . . Spodium és csontliszt . 183 — 35 - 185­­Nemhivatalos rész. Szeszgyár I. magyar . .— — — 300Aradi két bank beíia._ — „„ KÖ0Z. s téglagy. (Drauohc) 34 -86 -200Hotel részvttárs 200 — — Sekuritás .... 300— — — e r ra 6 n y, Mínea. heotol. Ar íoo ki­oe?. Minős. heotol. Ár 100 kilogr­a­m­m m 4 n 7. Minőség heotoll- Űrben Ar 100 kilogrammként. Búza bánsági uj tiszavidéki pest­ vidéki, fehérmegyei bácskai 74. 76. 78. 80. 74.8 76.4 78.8 80. 74.6 76.4 78.8 80. 74.6 78.4 78.3 90. 12.80-13.40-14.— 12!---12.60-13.30-12185-13.45-14.05-12.30- 13.10-13.— ■13 60 ■14 20 —12.20 -12.70 -13.40 -13 05 -13 05 -14 25 -12.50 -13.20 75.5 77.3 79.2 75.5 77.3 79.2 76Í5 77.3 79.2 75Í5 77.3 13.15—13 35 13.75-13.90 12.40—12.50 13.-----18.10 13.20—13.40 13.80—13 95 12.00—12.70 öreg 70-729 409 60 Árpa takarmánynakS 60—62----, malátának •■ 62—­83-— --Zab ......■ 36—406 708 90 Tengeri bánáti »­aj 756 506 60 H másnemű »• 736 408 60 e • • a• — — — — Repoze káposzta \ • a• 17*/. 17*/.— bánáti • » • %9 17-17 •/.­Ksies . . . . . . Be 5 600 —

Next