A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)

1877-07-23 / 188. szám

nagyrészben e fürdő egyik részvényesének, Huszár Károlynak áldozatkészségből illetőleg a régi kiseb­ből nagyobbittatott. Császka György, szepesi püspök végezte a fölszentelési szertartásokat, környezve a vidékbeli, s a fürdőben időző számos lelkésztől. Rö­vid, velős beszédében, melyet a fölszentelési igék el­mondása után magyar nyelven tartott, talpraesetten jelezte az ünnepély czélját, s isten áldását kérte e gyógyhelyre, s benne üdülést kereső vendégekre. Múltkori értesítésem óta, a­mit 12 nappal ez­előtt küldtem innen, annyira megszaporodott a für­dői közönség, hogy most már eldanolhatjuk, hogy: »Kicsi nekem ez a ház.« — 450—500 embernél töb­bet nem igen fogadhat be Koritynicza, s a lakásszük­ség, ha egyszer beáll, lesz az kellemetlen dolog. Azután így a saison legderekán sok egyéb kellemet­lenség és rész­vért csinál itt azoknak, a­kik épen az ellenkező czélból jöttek ide. Ilyenkor látszik, hogy a meglévő két vendéglő, legalább jelenlegi fölszerelése mellett nem képes kielégíteni a közönség szükségét. Kivált az egyiknél (Juhásznál »Poupéji«-ben) a föl­­szolgálás oly hiányos, hogy a »magad uram, ha szol­gád nincs« közmondást kell alkalmazni az ember­nek, különösen a reggelinél , mert a déli table d’hote étkezés, leszámítva a közbeeső jó hosz­­szú pausákat, mégis rendesebben megy.­­ Az­után a kiszolgálás egyéb neme, a szobatakarítás, ruhatisztítás stb. szintén sok kívánni valót hagy­jon ilyenkor. A sok vendégre kevés a szolgálati személy­zet, s a meglevőben sincs meg a kellő rend és pon­tosság. Megesett, hogy este 11 órakor érkező elfá­radt s pihenni siető vendégek számára egyenként szedegették össze nagy zajjal az ágyneműdarabokat az álmukból fölvert szomszédok nagy boszankodásá­­ra, s hogy ne méltatlankodnék azután a vendég, a­kinek szolgálatért járó díj czimén havonkint 6 irtot kell fizetni ?—Ilyenkor látszik továbbá egy olvasóte­rem nagy hiánya. A közönség számára hordatott lapok az étteremben vagy az étterem előtti veranda asztalain hevernek szétszórva, s csak nagy ügygyel-bajjal juthatni hozzájok, s ha egyszer kézre kerítette a rá­juk vadászó, nem talál nyugalmas helyet az olvasás­ra. — Nagy hiány, melyet kivált az utóbbi esős na­pok alatt éreztünk, — egy födött sétáló hely nem léte. Az a csinos födött hely, mely a Béla-forrásnál van, nem ad elég mozgási helyet a már nagy számra felszaporodott közönségnek. Hiány továbbá az, hogy a fürdőnek a legk­öze­­lebbi vasúti állomással, az ide csak két órányira eső Rózsahegygyel nincs közvetlen postai összeköttetése, és leveleink 18, mondd tizennyolc­ óra alatt érkez­nek innen, a szomszéd Oszada falubeli posta­állomás purgatóriumán keresztül Rózsahegyre. A fürdőigaz­gatóságtól úgy értesültem, hogy egy, Rózsahegygyel közvetlen összeköttetést kérő irat már két év óta válasz nélkül hever a nmlt. közlekedési minisztérium­nál. Pedig az itteni nyári postajárás, ha kivált kül­földi példák szerint utasszállítással is összekötnék, nagyon kifizetné magát. Az omnibus­ közlekedés Ró­zsahegy és a fürdő között papiroson megvan ugyan, s a róla való jelentést meg is küldi az igazgatóság fideliter az árjegyzékkel együtt a tudakozódó közön­ségnek , de Rózsahegyen az utasnak meg kell győ­ződni, hogy, a czigány adoma szerint, az csak a »le­vélben« van benne. Nem kis hiány az is, hogy a fürdőorvos (jelen­leg dr. Vogel Gusztáv pesti gyakorló orvos) nem lé­vén független a bérlőtől, nem valósíthatja úgy a konyhánál, mint egyebütt az egészségügyi rendsza­bályokat. Az itt elősorolt hiányok, az egy postain kívül, mind olyanok, melyek orvoslásának innen, a fürdőtu­lajdonosok és kezelők részéről kell kikerülni. Csak­hogy fájdalom! ezen az isten áldásaival gazdagon elhalmozott fürdőn rajta fekszik az emberi nyerész­kedés átka, mely talán még sokáig nem hagyja oda fejlődni, hova fejlődhetnek. A fürdő egy részvénytár­saságé, ez bérbe adta egy vállalkozónak. S ez jól van így. Hanem a főbérlő ismét, az eredetinél sok­kal magasabb áron kiadta az albérlőnek. Ennek az albérlőnek, minden jó akarata mellett is, ki kell teremteni a bevételekből a magas bérleti összeget, é­s ilyen körülmények között háttérbe szorul úgy a közönség jelen kényelme, mint e fürdő tovább­fejlesztése a jövő érdekében. Pedig a közön­ség már felkarolta, a­mit mutat az idei vendégek nagy száma. A közönség megteszi a magáét, igénybe veszi a külföldi elhagyásával e hazai fürdőt; most már a fürdőtulajdonosokon (a részvényeseken) volna a sor, hogy ne keserítsék el e jóakaratot, sőt min­dent elkövessenek e fürdő érdekében. Ha ezt tenni elmulasztják, őket fogja terhelni e könnyelmű mulasztás vádja, hogy nem követtek el mindent e nagy jövendővel kecsegtető fürdő fejlesztésére és föl­virágzására, hogy visszafojtották a hazafiakban nem­zetgazdasági tekintetben is ébredező patriotizmust. S én merem remélni, hogy a magas kormány is, a­mennyiben rajta áll, ki fogja terjeszteni figyelmét többek közt e fürdő emelésére is, mit az állami vas­utakon adott utazási kedvezmény engedélyezése által részben tett is, belátván, hogy nagyszámú és istentől megáldott fürdőhelyeink kellő virágzásra jutva, a nemzeti vagyon szaporodásának egyik jelentékeny factorát fogják képezni! De ezen hiányok mellett van olyan is Korityni­­czán, a­mi nem hiányzik. Van éltető fris levegő, ha­talmas gyógyerejű víz, van jó társaság, jó kedv, szép hölgykoszorú, bálok, színház, hangversenyek (utóbb Bertók czimbalmos Pestről), felolvasások (legújabban dr. Arányi tartott igen érdekes és mulattató elő­adást konstantinápolyi élményeiről.) Szóval a Pra­­siva alján pezsgő élet foly, s hiszszük és várjuk, hogy a föntebb jelzett hiányok is lassan kint idővel el fog­nak tűnni. zonyító félnek becslő esküt ítélhet, habár e bizonyí­tási mód nem is ajánltatott. Ezen bizonyítás rend­szerint csak akkor enge­dendő meg, ha a kötelezettség alapját nem szerző­dési jogviszony, hanem a bizonyító ellenfelének vagy­ogelődjének egyoldalús cselekvése vagy mulasztása­­ (kártétel, megbízás nélkül ügyvitel) képezi. A bíró a becslő eskü feltétele alatt megítélendő összeget a per körülményei és a bebizonyított mellék­körülmények alapján lejebb szállítani van jogosítva. 55. §. A 238. §. helyett: Ha valaki okiratokat, adósságokat vagy értéket tartozik felfedezni, erre az ellenfél kérelme folytán azon hozzáadással kötelezte­­tik, hogy bemondása valódiságát esküvel kell bizo­­nyítnia. Az ilyen kérelem, a­mennyiben nem önálló ke­reset tárgyát képezi, alkereset alakjában nyújtandó be. Az alkeresetben, mely külön jegyzőkönyvben tár­gyalandó és ítélet által döntendő el, a követelő fél azon tárgyakat, melyek fölfedezendők, tudomása sze­rint elősorolni tartozik. Ha a bíróság a kérelemnek helyt adott, alpe­resnek hagyja meg, hogy az esküt az egyidejűleg ki­tűzendő határnapon tegye le, különben az, mit az ellenfél a fölfedező eskü tárgya iránt előadott, való­nak vétetik. Az ítélet ellen beadott fölebbezésnek (92. §.) a főügy folyamata halasztó hatálya van. 56. §. A 244. §. helyett. Ha azon fél, kinek az eskü jogérvényesen odaítéltetett, az ítélet hozatala előtt, vagy után meghalt, az érdeklettek kérelmére az ellenfélnek az eljárás minőségéhez képest sommás után, vagy a jegyzőkönyvi eljárás szerint leendő meg­hallgatása után ítélet által (92. §.) döntetik el: vár­jon letehetik-e az esküt a fél jogutódai vagy pedig az elhalt által letettnek tekintendő. Az eskü letetteknek csak azon föltétel alatt te­kintetik, ha a fél arra személyesen vagy e végre kü­lönösen meghatalmazott megbízottja által ajánlkozót s egyszersmind kijelölte azon ténykörülményeket, a­melyekre meg akart esküdni. A 245., 246., 247., 248., 249. , 250. §§. helyett: 57. §. Az eljárás befejezése­ után a peres ügy ítélet által döntetik el, ítélet hozatik ezenkívül azon esetekben, me­lyekben a jelen törvény ezt határozottan rendeli. Minden más esetben végzés hozandó. A helytelen elnevezés a határozat minőségét meg nem változtatja. 58. §: A határozat a felek által felhozott té­nyek és előadott bizonyítékok alapján hozatik. A jogszabályok hivatalból alkalmazandók. A bírói határozatok rendszerint indokolandók. E szabály alól kivétetnek az idézési és azon végzések, melyek érdemleges intézkedést nem tartal­maznak. Az ítélet rendelkező része és az indokolás, kül­sőleg elkülönítendő. Az ítélet által minden vita tárgyává tett kér­dés eldöntendő, s abban a felek jogai és kötelezett­ségei szabatosan megállapítandók. Egyes kérdések elintézését, vagy a maraszta­lási összeg kitudását, a végrehajtási eljárásra fentar­­tani nem lehet. Az összes vitakérdések egy ítélet által döntet­nek el, még akkor is, ha a perben több pertárs van érdekelve. A bíró ítéletében a felek kérelméhez van köt­ve, s a félnek olyat, a­mi átala nem kéretett, meg nem ítélhet. E szabály a követelés járulékaira is alkalma­zandó. (Folytatása következik.) A perrendtartási novella. (Folytatás mai reggeli lapunkból.) 51. §. A 217. §. helyett: Mennyiben legyen a szakértői vélemény a per eldöntésénél irányadó, azt minden egyes esetben a bíróság határozza meg. Ha a bíróság a szakértők véleményét kielégí­tőnek nem találja, tőlük újabb véleményt kérni vagy más szakértőket alkalmazni van jogosítva. 52. §. A 231. §. helyett: Ha a bizonyító ellen­fele kinált főesküt sem elfogadni, sem visszakinálni nem akarja, azon ténykörülmény, melynek bizonyíté­kául az eskü kináltatott, ha a többi bizonyítékok ál­tal az ellenkező beigazolva nincsen — bebizonyított­­nak veendő. Ha pedig a bizonyító az ellenfele által vissza­­kinált főesküt elfogadni vonakodik, úgy tekintendő, mintha általa a főeskü nem is kínáltatott volna. 53. §. A 225. helyett: Ha a bizonyítandó tény­körülményről csupán a megkínált fél hír közvetlen tudomással, a főesküt ennek kell megítélni. Ezen esetben a megkínált fél tartozik arra megesküdni, hogy a kérdéses körülményről tudomása nincsen. Ha ellenben csak a bizonyító félnek van a bi­zonyítandó ténykörülményről közvetlen tudomása, az általa ajánlott főesküt részére egyedül akkor lehet megítélni, ha abba az ellenfél beleegyezik. 54. §. A 237. §. helyesett: Midőn valamely, valódiságra nézve kétségen kívül álló követelés ösz­­szege más módon be nem bizonyítható, a biró a bi­ KÜLÖNFÉLÉK. — A czár menye: CaesarownaMáriaFeo­­dorowna az Athenaeumnál levelileg megrendeltető Jókai Mórnak »Fekete gyémánt« és »Szerelem bo­londjai« czimü regényeit német nyelven azzal az uta­sítással, hogy azok neki Hapsalba (Oroszország est­­­landi tartományában) megküldessenek.­­ A békésmegyei régész-műve­l­ő­­déstörténelmi egyesület július 29-én dél­után 4 órakor Békésen, a helv. hitv. gymnasium nagytermében nyilvános felolvasással egybekötött negyedik vándorgyűlését tartja. Göndöcs Benedek elnöki megnyitó beszéde után Hajnal István érteke­zést olvas fel: »Békés városa 1714—1800«-ban le­véltári adatok nyomán. Ezt követi »Szegedi Kis Ist­ván reformátor, s 1553. évben békési református lel­kész életrajza«, irta és felolvassa Haan Lajos egye­sületi alelnök. Elek Lajos másodtitkár némely régé­szeti tárgyat mutat be és ismerteti, mire az elnök zárbeszédet tart. — Szinész-kongressus. A színész­­kebészet elnöksége az összes színigazgatókhoz és tár­sulataikhoz a következő körlevelet intézte: »A IV-ik szinész-congressus a­u­g­u­s­z­t­u­s 27-re hivatik ös­-­­ze azon megjegyzéssel, hogy ez a megjelenési nap, és a tanácskozások 28-án kezdetnek meg. A »szi­­nészegyesület« és »nyugdíj«­alapszabály tervezete, mellékleteikkel a végből küldettek meg a színtársu­latoknak, hogy azokat beható tárgyalás alá vévén, véleményeiket a congressuson, képviselőik által tol­mácsolhassák. Szükségesnek tartjuk az alapszabá­lyok alábbi §§. idézését: 48. §. A közgyűlés képvise­leti rendszeren alapszik, és áll a k. k. tanács tagjai­ból, a színigazgatókból, illetőleg színügyegyesületi művezetőkből, vagy ezek, úgy a színtársulatok kép­viselőiből. 49 §. A közgyűlésre minden 20 tagból álló társulat egy, 20—30-ig két, azonfölül három képviselőt választhat. 50. §. Egy és ugyanazon tár­sulat társigazgatói közül csak egy bír a közgyűlésen szavazattal 51. §. Igazgató-társulatot, és egy képvi­selő több társulatot nem képviselhet. Azon színigaz­gató urak, kik a congressuson részt venni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat, valamint az álta­luk netalán megbízandó, illetőleg a társulatok által megválasztandó képviselők neveit, az igazolás alkal­mával szükséges választási jegyzőkönyvvel, f. évi aug. hó 10-éig, a magyar színészkebélzet központi kormányzó tanácsa elnökségével (Feleki Miklós al­elnök úrhoz intézendő levélben) tudatni. — A »csongrádmegyei tanít­ó-e­gye­sül­et« (Alföldi tan.-egyl.) ez évi rendes közgyűlé­sét aug. hó 6. és 7-én Szegeden tartja meg. A köz­gyűlés tárgyai: elnöki, pénztári s könyvtári jelentés. A jövő évi költségelőirányzat s az egyesületi szak­közlöny ügyének tárgyalása. A választmány által elő­terjesztett indítvány az egyesület 10 éves fennállásá­nak megünneplése tárgyában. Délután: A nevelési szakosztály tétele: 1. Mily mértékben hat károsan a népiskolai tanulók testi és szellemi fejlődésére a tan­órákkal való túlterhelés? Előadó Kovács István. 1. Kirándulás az árvaházba, a háziipar (szalmafonás) gyakori, tanításának megfigyelése czéljából. Második nap, délelőtt. (Kezdet 9 órakor.) A pénztárvizsgáló bizottság jelentése. A nyelvészeti szakosztály tétele: »A földrajz tanításának kiindulási pontja.« Előadó: Vass M. A nyelvészeti szakosztály jelentése az egye­sület által kiadandó tankönyvek tárgyában. Előadó : Nagy János. Délután.. Kezdet három órakor. A természet- és mennyiségtani szakosztály tétele : »A természetrajz módszertani kezelése a népiskolákban.« Előadó : Fodor Ferencz. Indítványok. Tisztujitás. — Az országos műemlékek bizott­ságának megbízásából Myskovszky Viktor tanár s régész az iskolai szünet alatt felméri s lerajzolja a rozsnyói, eperjesi s késmárki középkori templomo­kat. A rozsnyói dóm a múlt században rajta történt stylellenes újítások mellett is, még feltűnő szépségű gót díszkapuzattal, szentségházzal, valamint hajója merész ívezetű s csinos szerkezetű gót boltozattal bir. Sokkal jobban vannak fentartva az eperjesi és késmárki régi templomok, hol építészeti műrészlete­ken kívül még középkori festészetünk és szobrásza­ink néhány kiváló művét is találhatjuk. Az eperjesi templomban nevezetesek a XVI-dik század elejéről származó egyházi székek, gyönyörű intarsiákkal dí­szítve. Ez alkalommal a híres késmárki Tökölyi-vár s Sárosvára is pontosan felméretnek. Mivel középkori váraink ismerete nálunk még hiányos, valóban idő­szerűek és szükségesek az ily felvételek, mert csakis igy leend biztos tudomásunk középkori várainkról. — A fővárosi egyesület f. hó 24- én (kedden) d. u. 5 órakor a régi városház tanácster­mében ülést tart, miről az egyesület tagjai értesittet­­nek. — Az elnökség. — Egy kir. alügyész elfogatása. A Karánsebesen megjelenő »Szörényei Ztg.« írja : E napokban hozatott ide rendőri kísérettel dr. K. al­ügyész, hogy innen N.-Becskerekre szállittassék. Az alügyész a Herkulesfürdőben fogatott el. Úgy mond­ják, hogy egy általa elkövetett sikkasztás lenne el­­fogatásának oka. Dr. K. még igen fiatal, szép kép­zettségű, de fájdalom nagy kártyás, mely szenvedély­ét a bűn örvényébe is vezette. A Herkulesfürdőbe is azzal a szándékkal ment, hogy a tehetség szerint korábbi veszteségeit visszanyerje, de végzete más­kép akarta, s ma börtönben várja büntetését. — Halálozás. Dobner Rudolf pénzügymi­niszteri titkár s közgazdasági iró elveszítő édes atyját, Dobner Jánost, ki 67 éves korában Vesz­prémben meghalt. — Dráma a táviróhivatalban. A n.­­váradi táviró hivatalban, mint sok egyéb helyen is, nők vannak alkalmazva a távirás tisztkedésére. A napokban e nők egyike épen egy távirat átvételével foglalkozott, midőn hirtelen fölsikoltva, ezen szóval »tehát ő meghalt!« lerogyott. Társai azonnal segé­lyére siettek, s az öntudatlan hölgyet karjaikon emel­ték ki egy másik szobába. Sokáig nem voltak képe­­pesek még csak elgondolni sem, hogy mi lelhette, míg végre a főnöknek eszébe jutott, hogy a hölgy ál­tal fölvett sürgönyt megnézi. Ez aztán megmagyará­zott mindent. Szülőföldjéről távírták neki, hogy nő­vére néhány órával előbb elhunyt. E szomorú tudósí­tás hatott reá oly erővel, hogy gyöngéd lelke azt el nem bírhatta rázkódás nélkül. Barátnőinek elvégre sikerült gondos ápolás után eszméletre hozni. Ma már veszélyen kívül van. — Jégverés Háromszéken. F. hó 18-án d. u. 2 óra tájt pusztító jég látogatta meg a székely­séget. A jégdarabok, a rivancsok, oly sűrű tömegben zuhantak alá, hogy a néző másfél perczig maga előtt csak vakító fényességű oszlopot látott, mely pillanat alatt hófehérré változtatá a földet. A második percz végén ritkulni kezdett az óriás fénylő oszlop s meg lehetett különböztetni a rivancsokat egymástól, melyek mogyoró­­s diónagyság között váltakoztak. Hullott és egyre zúgott alá körülbelől öt perczig, leszaggatva, lehasogatva maga előtt min­dent, a­mit rohanó árja talált. A lejtős oldalról zö­rögve söpörte alá az árvíz s a hol megállóit, két­­három lábnyi magas jég piramisok képződtek. A jég Sepsi-Szent-György határát teljesen tönkre tette, az őszi vetés, mely aratásra készen állt s annyi silány esztendő után valahára gazdag, igen bő termést ígért a gazdáknak, reménytelenül földhöz van verve. A­mit az arató sarlója kévékbe vágott volna le, most kicsé­­pelve, a földön vastag rétegben terülő gabona sze­mekkel ott hever menthetetlenül. Szép fejlődésnek indult csövező kukoriczák összetördelve, levelezve állanak vesztett reménye szomorú tanúságául a szor­galom s földművelőnek. A kerti veteményeknek csak romja maradt, krumpli, ugorka, paszuly, káposzta stb. csak kocsányával maradt. A gyümölcsfák ágai éktelenül összetördelve, alattuk a levert gyümölcs elterülve. S.-Szt.-Györgyön kívül hasonló szomorú sors érte a szomszéd falvakat: Árkost, Kilyént, Uzont, Gidófalvát és Szemerját. A szenvedett kár több ezer forintra rúg. — Öngyilkosság a vaspályánál. Pénteken délután Budapest felől egy idegen utas érkezett Aradra, ki miután a vasúti étteremben egy pohár sört ivott, a városba hajtatott s csakhamar visszatért az in­lóházhoz. Itt aztán a folyosó egyik félreeső részén, fejét az ablakhoz támasztva, egy hat­lövetű revolverrel szájába lőtt és azonnal meghalt. Egy vörös kézibőröndöt találtak mellette s egy trón­­nal irt levelet, melyből kitűnt, hogy neve W­­­tt­m­a­n József, szabómester Nagy-Szebenben, s hogy öngyil­kosságát elkeseredésből s megbántott becsületérzetből követte el a két gazember miatt, kik Szebenben be­csületét, Bécsben pedig hitelét rabolták el.« Levelé­ben intézkedett eltemettetése iránt, kérte a megtalá­lót, hogy nejének táviratot küldjenek s a nála levő órát fiának visszaadják. — Emberölés. A biharmegyei Szent-Ele­ken egy legény f. hó 11-én emberölést követett el. A szomorú eset következőleg történt: Kaláka alkalmá­val két falubeli legény virtusságból bírókra kelt, minek az lett a vége, hogy az egyik a másikat a földre terítette. A legyőzött elszégyelte magát erre, boszut forralt s másnap nehány pajtásával elment a legény lakására, azon czélból, hogy elverjék. A megtámadott a konyha ajtót magára zárta s a küntevők fenyege­­tődzése ellenére sem nyitotta ki, erre ezek neki men­tek az ajtónak s betörték. A megtámadott legény baltát ragadott s az elsőnek a ki a betört ajtót átlép­te, neki vágott. Az ütés halált adó volt. Gyomrát ha­sította ki. Az áldozat épen az a legény volt, kit a tet­tes a kalákában a földhöz vágott. Azonnal följelen­tette magát: — Porotypia: így nevezik azt a mes­terségét, melynek segélyével réz-, fa-, stb. met­szetekről másolatok készíthetők. Az eljárás, mint egy szaklapban olvassuk, azon alapszik, hogy a magában véve likacsos s a gázok által könnyen átható papiros e tulajdonságát a lenyomtatott he­lyeken elveszítette; a zsíros és tömött nyomda­­festék az illető helyeken ugyanis elzárta a lika­csokat vagyis inkább befödte azokat. Ha most te­kintetbe veszszük, hogy egy gáz, mely bizonyos ve­gyi alakulatra szin­tőleg, vagy szinteleiítőleg hat, áthatol valamely rézmetszet festék nélküli helyein s ez által a másik oldalon oly papirossal jön érintke­zésbe, mely a reá ragadó anyaggal van beitatva; akkor világos, hogy ez utóbbi papiros azon helyeken, hol a gáz áthatolhatott, színét megváltoztatja, tehát az átbocsátó helyek vagy más szavakkal a rézmet­szet másolatát képezi. Ha a gáz szin­tőleg hat a ve­gyi másolópapírra, akkor természetesen negatív ké­pet kapunk, a rézmetszet világos helyei homályosan másolódnak világos alapon; ha pedig szinteleiítő­leg hat, úgy a kép positív leend. — A fővárosi pénzügyi és gazda­­sági bizottsági gy­űlésből. Temesváry S. a király utczában levő Schneider-féle üres telkekre egy bazárt óhajtana építeni, és a telkek átengedésért 50 frt évi bért ígért. Forgó István az engedély meg­szavazása ellen emel szót. Hevesen kel ki a közmun­ka tanács a közvélemény által méltán megrótt eljárása ellen, hogy megengedte a sugárutat a bazár építése által elcsúfítani. s a folyamodvány tárgyalásába bele sem bocsájtkoznék. A bizottság az ajánlatot egy­hangúlag elvetette. A 9-ik kerületi elöljáróság előterjesztés tesz Sáska Béni folyamodványáról, mely­ben ez a Vendelin utczában fekvő üres telket 3 évre, 8 frt évi bérárért kívánja bérbe venni. Az ajánlat elfogadtatik. Höfler György a kőbányai liget­ben telkeket vett meg, melyekre 2650 írttal adós ma­radt, folyamodik, hogy engedtessék meg neki ezen összeget két év múlva lefizetni. A bizottság tekintetbe véve a mostoha pénzviszonyokat, a halasztáshoz hozzá­járult. Végül bemuttatik a fővárosi számvivő­­ség által — a fővá szervezési szabályok értelmében — a behajtatlan követelésekről egy 64 tételből álló kimutatás, melynek összege 9430 írtra rúg. Mielőtt végleges elintézés végett az ügy a fővárosi közgyűlés elé menne, a pénzügyi és gazdasági bizottság kimuta­tást tüzetes felül­vizsgálat végett kiadta a leszámoló bizottságnak és csak ennek jelentése után fogja a tovább előterjesztést eszközölni. A HON magántárszergényei. Konstantinápoly, jul. 22. (Este.) A dunai hadsereg főparancsnoka Mehemet Ali pasa Sumlába megérkezett. — A Reuf pasa által összpontosított balkáni hadsereg fővezérletét Szu-­­­ej­mán pasa vette át. Konstantinápoly, jul. 21. Az »Ag. Havas« jelenti. Azt állítják, hogy a Kalafernél Kazánu­k környékén levő oroszok 12,000 töröktől megtámadtatván, nagy veszteséggel visszavonul­tak Eszki-Ssagra felé.­­ Hírképen emlegetik, hogy az oroszok Ozmán pasa győzelme következ­tében Hikápoly (talán Kuscsuk?) ostromával fel­hagytak. Az oroszok Lompalánkánál megpróbál­tak a Dunán átkelni, de visszavezettek. A Dob­ Nyomatik­a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épület, rudsában levő oroszok hír szerint Szilisztria felé nyomulnak. Zágráb, jul. 23. (Ered. sürg.) Tegnap és ma bosnyák menekültek küldöttségei tisztelegtek a bánnál, hathatósabb támogatás iránti kérvényükkel. — A menekültek helyzetüket borzasztó színekben ecsetelik. London, jul. 23. »Off. Reuter« jelenti Küsztendsébő­l. Egy kozákezred 6 ágyúval ide érkezett.. . Ugyane hivatal jelenti Konstantinápolyból e hó 22-érel. Az »Izzedin« yacht lepecsé­telt parancs csal a tengerre ment. Azon nézet van elterjedve, hogy a yach­t rendel­tetése Miditár pasát visszahozni. Kon­stantinápolyból több előkelő bolgárt kiutasí­tottak , többeket pedig elfogtak. London, júl. 22. Green­wichben teg­nap a Cobden-clubnak Hartington elnöklete alatt tar­tott bankettjén, Hardington és Forster helyeslőleg nyilatkoztak Anglia semleges magatartása felől. Say remélte, hogy a jelenlegi franczia kabinet Angliával a kereskedelmi szerződést a szabadkereskedés szem­pontjából fogja megújítani. London, júl. 13. »Off. Reuter« jelenti Drinápolyból . Szulejman hadtestéből 18,000 ember ment Jamboliba és Jeni-Sza­­grába, hova Szulejman csütörtökig követni fogja őket. A sánezmunkálatok be vannak vé­gezve s most a sánezok fölfegyvereztetnek. Málta, jul. 23. Az »Izzedin« török yacht az itteni török konzul számára hozott rende­letekkel ide érkezett s aztán Krétába ment. Uj-York, jul. 22. Pittsburg 3000 strikció vasúti munkás kezében van. A militia lőtt a rendza­varokra, mely alkalommal 20 személy megöletett és 29 megsebesült. Gyújtogatás máshol is fordult elő. A vasúti közlekedés Pensylvániában meg van zavar­va ; a strike előreláthatólag az Ohio- és Missisipi­­vasutak hivatalnokaira is ki fog terjedni. — Balti­­moréban néhány száz egyént elfogtak. — Mexico­­b­ó­l jelentik: Eskobedo, a Riogrande folyón átkelte­kor, mint Leedo párthive elfogatott. (Jj-Yorlí, júl. 22. Szombaton este és va­sárnap virradóra ismét több kihágás történt Pittsburgban. A f­e­­­k­e­l­ő­k hatalmukba ke­rítettek egy rakás fegyvert és ágyút, s lö­völdöztek a vasút kocsijai és műhelyeire, az ágyúk tüzét a gépházra irányozták, hol a ka­tonaság elsánczolva volt. A katonaság első kí­sérlete a gépházat elhagyni, visszavezetett, a második azonban 30 halott és sok sebesült elvesztése mellett sikerült. 125 gép és 250 vagyon szétromboltatott, a kár 2 millióra rúg. A pittsburgi sherif megöletett. A katonaság tábornoka Pearson, megsebesült. A katonaságot, mely az Allegany jobb part­jára vonult vissza, a fölkelők üldözték és szétszórták. Pittsburgban teljes anarchia ural­kodik. A strike tovább terjed. A pensylvániai militia mindenütt mozgásban van a fölkelés tűzhelye felé. — Baltimoreban csapatokat összpontosítanak Hancork tábornok vezérlete alatt. Bécs, julius 23. (Megnyitás.) Hitelrészvény 156.—. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel —. —. Angol-osztrák —. Magy. hitel 149.—. Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleondor 987. V*. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.— Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unio-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, julius 23. (Előbörze.) Hitelrészvény 156. 30. Angolm. bank —. —. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 731/.. Magy hitel­ 149.80. Lombard —. Államvasut 241.1/.. Napoleondor 985.A. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. — Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —.—. London, jul. 22. Consulok 94­9/16. Ezüst 543/e. Hamburg, jul. 22. Búza 241.—, 229.—, rozs 154.—, 154.—, repereolaj 73.Új, 71.—, szesz 42—, 42’/2, 43.‘/1, 42.3/,. Boroszló, jul. 22. Szesz 50.30, 49.60, 49.60. Antwerpen, jul. 22. Petroleum 27^ fzk. Pétervár, jul. 22. Rozs 9. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. * 613 Hécsi tőzsde« Julius 21. A» Állfimatírással? 1OOfrt. Sgynógun Járadék, jegyekben máj.—nov. . , „ falu.—sing. „ „ ezüstben Jan.—­jul. n * 7» ajiril—oct. i Contolással 1839-böl egész sorai. p. p. . 1839-böl ötöd „ r * . a 1854-böl 250 frtos 4%„ „ • „ 1860-ból 500 „ 5%„ „ . „ ISGO-ból 100 „ 5%„ . „ 1834-ból 100 f....................... Qomoi Járadékj­egy 42 líra..................... OUrajdnsági jelzáloglevél IS’1 frt 5% . jaztr. kincstári jegyok 5% . . . . . pre pro O. Bankok részvényei. Asgol-ontoik buA 205 frtos 120 frt bsfizeti Angol-magyar bank 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt.............................. Osztrák földhitel Intézet 200 frt. ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. . . Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . . Magyar ált. hitelint. 200 frt..................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt Franco-pertrik 100 frt............................... B. Földtehermentes. 500 frt p. p. Csehországi 5c/0....................................................... Bukovinai *­........................................................ Vácsorazági „ . ............................................. . Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% . . . Horvát-tótorazági 5%........................................* Morvaország! 5%.............................................* Alsó-ausztria ? 5„ ...••••••• Felsi-ausztria* 5„ .............................................. Salzburgi 5„ ....................................... Sziléziai 5 % .............................................. Erdélyi 5%........................................ • Stájerországi 5%................................... Tiroli 5 * .............................................. Temesi Bánság 5%.......................... Tem­esi 1867-diki sorsolni járadékkal .... Magyar 5%............................................................ . 9 180?-dSki sorsolási záradékkal .... C. Más közkölcsönök. Duma-szabálycrá®i 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% • • Göryöri záloglevél 5% 150 frt . . . . . Magyar nyeremény 100 frt.......................... * 1­50 frt ...... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L 0% . 1874-ki 10 h. VJ................................. , kölcsön 1871. SO mii........................... „ 1873-iki 61 mii. 5% ..................... „ szőlödézsmavárlaág 100 frtos. * • Pest városi 6%................................................... Török vasúti 400 frank............................... . 145 frank befiz. ..... Adva 62 60 62 60 67 80 67 80 332­­ 332 — 109 25 114 —■ 121 56 133 50 22­­ 99 80 103 25 82 25 84 25 97 50 100 50 13 — 99 97 — 96 50 74 — 96 50 99 — 75 50 75 50 76 — 76 — 104 25 98 75 110 50 102 50 75 — 13 75 72 50 58 50 154 60 146 50 680 — Tartva 62 80 62 80 68­­ 68 — 334 — 334 — 109 75 114 50 122 134 — 24 — 141 50 100 10 104 — 83 25 le 56 101 50 100 97 50 74 50 97 50 76 76 — 76 50 76 50 104 50 99 25 111 — 103 75 50 14 25 73 — 59 — 154 1 147 690 — Magy. ált. municipal!* 200 frt 4$*/, Oaztr. nemz. bank............................... Trafobank 200 fitt 7e/n . . ...................... E. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-fiumei pálya 200 írt ......................................... Albrechtpálya 200 írt..... .................................... Battas a­­ók-Domb..........................................................*­­ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. . . . . . Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................................... Eperjes-tarnowi 200 frt.................................... Ferdinánd északi pálya 3 000 frt ezüst......................... Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. Pécs-bareci pálya 200 frt ezüs­t ......................................... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p. Kassa-oderbergi pálya 300 frt ........ * Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt . • .­I . * Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p................................... Osztrák-északnyugati 200 frt......................................... .­n (Lit. B.) 200 frt............................... Rudolf pálya, 200 frt......................................... . . . . Első erdélyi pálya 200 frt ezüst.. ........ illampálya 200 frt p. p. . Déli pálya 200 frt.................................................................. Tisza.­ pálya 200 frt .......................... Bécsi Tramway 200 frt....................................................... Magyar-gácsországi első pálya 200­ frt „ észak-keleti „ 200 frt ezüst......................... . , keleti­ pálya 200 frt................................................. „ nyugati nékesfehérvár-grácz 200 frt . » •­­ F. Záloglevelek, Osztrák földhitelintézet sors. 5% „ 33 éves visszafizetés 5°/„ .«.•••••· Cseh jelzálogb. 5%..........................*.««**• Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . ......................... ., o. o. B'Vo....................................................... Magyar Mldhiteltársulati 34 év 5*/»% • . . .­­ , , földhitelintézeti 5*/■% , 6% arany............................................................ , kereskedelmi bank 23 év .....«• , , jelzálogbank L*/«°­o • • • .......................... 6. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 209 frt ezüst 6% • Albrechtp. 300 frt 5®/.......................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt p. 5% Osztrák dunagőzhajózári 1000 frt p. p. £ £ 200 frt e. 5°,0 Brucbet-pilya ezüst 100 frt .­­ . • _ B 1862-iki.......................... . . 1802-iki.......................... £ £ 200 frtos......................... Eperjes-tarnowi 300 frt....................... » »a 100 £0. .. . 100 „ ezüst 5°/0 Ferenc* József» 200 „ Pécs-barcsi■ 200 £ezüsti . Károly-Lajo** SOC * • * II.kib. . • » N­L 114 • . • » • » ■ IV.• 4 « • . Kassa-oderbergi *00 frt Lembergi üzem.-jassyi pálya S00 frt ezüst . £ £ £ L kib. 1805 ■ . . „ n. £ 1867 „ „ . * HL £ 1868 I . £ £ IV. * 187* Centrák-Lloyd 5*/a p. p. Oszt éjszak-nyugati vaspálya, 200 frt. 5®/p. Adva Tartva 798 -800 • 51 50 52 -100 50 10­ s ~ 32 — 34 -------­__ — 336 338 — 148 —148 50 — 1870 — 123 — 124 - 224 *5 224 75 91 50 92 — 118 50 119 siy 347 — 350 — llO 25 no 75 lio 26 no 75 80 75 87 25 240 75 241 25 70 — 70 50 186 — 187 — 98 — 99 — 84 -84 50 99 — 100 — 95 — 96 — 106 25 106 75 88 — 88 25 92 — 93 — 97 95 98 10 — — __ __ 90 25 90 75 100 50 101 — 79 25 80 -68 — 68 25 70 25 70 75 59 75 60 25 92 50 93 50! 93 50 94 — 91 75 92 25 59 so 59 60 101 — 102 — 98 — 98 50 89 80 90 20 81 25 81 75 102 25 102 50 101 25 101 75| 98 — 98 60 97 — 97 50! 68 — 68 25i 77 25 77 75 74 50 75 —! 37 50 68 — 61 50 62 50 87 -88 — Kudolfpilva, 300 frt, 5% . . . . * * 1869 ............................... , 3872 ............................... fülsö erdélyi pálya 200 frt ezüst . , .L.ampálya 500 frank 3% .... * II. kib. 8°/p..................... £ kiég. hál. 3% .... £ I. kib. 200 frt 5% . . . £ n. kib. 200 frt 5% . .­éli var.itt január—juli. 3% fr. . £ april—okt­ 3% 500 „ £ *00 frt en. 5% . . . £ 1875—1$7e 6°/o 500 fr. . £ 1877—1878 6% 500 51 . Tiszavidéki .­­.........................5% Tramway 22 év kiaor. . . . . 5°/0 Vagy. gácaországi 200 frt .. . . 5% Magy. északkeleti 300 frt . . 5% ?Magyar keleti 300 frt . . 5°/a Magy. keleti II. k. 300 frt . . 6°/e Magyar nyugati 300 frt . . 5°/ I. Magánsorsjegyefr. Hitelintézet 100 frt . . ............................... Clary 40 frt p. p.................................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p, 4P/t .... Innsbrucki városi 20 frt Keglevich 10 frt.............................. Krakkói sorsjegy kölcsön 40 frt ..... Buda város kölcsön 40 frt ....... Pálffy 40 frt p. p...................................... . •­­Rudolf-alapítvány 10 frt ........ Salm 40 frt p. p............................................ . . Salzburgi dijsorsjegy 20 frt .............................. Bt. Genois 40 frt p. p. ........ . Stanislau városi 20 frt......................... Triest város 100 p. p. 41/1 °/0 ....... £ £ 50 p. p. 40% •......................... Waldstein 20 frt p. p..........................«... Winnischgr&tz 20 frt ......... • Váltók (három k­óra): And­erdamra 100 frt hollandi ....................8 Augaburgra 100 bir. márk 4— Bornin 100 bir. márk.........................................4 — Frankfurti 100 bir. márk ....... 4— Hamburgra 100 bir. márk . ..........................4— Más német város.................................. 4— Brüssel­ 100 frt .­­­­­21/* Londonra 10 font sterling •*«•••. 2— Lyonia 100 frank...................................­ . — Milano 100 líra............................................... . 5_ Marseille 100 frank . . ...... . 2— Paria 100 frank ....................................................2— Pétervár 100 rubel .......... 4_ Zürich 100 frank..............................................3.^ Pénzek árfolyama-Ca. arany................................... Osztrák-m­agyar 8 fr. arany , 10 frankos arany ..... 20 márk. darabja.................... Sovereign.................................... Orosz imperial ........................... Mari .­Terézia-tallér .... Ezüst Egyleti tallér ...... Török arany líra • . . . I Német kir. bankjegy 100 márk­a • Adva 78 75 72 25 71 25 61 — 157 40 148 50 146 310 50 110 50 92 75 80 40 64 25 64 25 162 — 30 — 93 25 17 — 12 75 14 75 28 50 28 50 13 50 37 — 35 — 30 — 21 50 120 — 60 — 21 50 25 25 102 20 60 30 60 30 60 30 60 30 60 30 123 90 49 25 5 91 12 16 12 40 108 90 11 25 60 85 Tartva 79 — 72 75 71 50 61 50 157 80 149 50 146 50 111 — 111 50 93 25 80 70 64 75 64 75 162 50 30 50 93 75 17 50 13 25 15 25 29 — 29 — 14 — 38 — 15 50 30 50 22 50 121 — 61 — 22 50 25 75 102 30 60 40 60 40 60 40 60 40 60 40 124 20 49 30 5 92 12 20 12 45 109 10 11 30 60 95

Next