A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)
1877-07-26 / 191. szám
Mehrmet Ali pasa, kire a szultán , személyesen ruházta rá a fővezérletet, 8 napi határidőt kért, hogy a harcztéren tájékozhassa magát. Szulejmán pasa 21,000 emberrel és 2000 lóval Drinápolyba érkezett. A porta hírét vette, hogy 3 nagyobb angol szállító hajó csapatokkal Ancona felé, mely egyelőre a csapatok rendeltetési helye lesz, útban van. Bécs, juli 25. (Ered. sürg.) Zichy gr. nagykövet közbenjárására Gravannába egy Lloyd-hajó küldetik a keresztény menekültek felvétele végett. Konstantinápoly, júl. 25. (Eredeti sürg.) Abdul Kerim és Redif pasákat Konstantinápolyba érkeztükkor a néptömeg insultálta fütty és üvöltözés fogadta őket. Pétervár, júl. 25. (Hivatalos). Tirnovából e hó 22-éről a következőket jelentik : Schilder-Schuldner tábornok e hó 20-án az első dandárral és az 5-ik hadosztálylyal északról, és a Kosztroma-ezred 8 ágyúval keletről megtámadták Plevnát. A támadás teljesen balul ütött ki. Schilder-Schuldner tábornok visszavonult a bjelai töltésre. E hó 21-én erősítések érkeztek meg, melyeknek idő adatot magukat kipihenni. A törökök Plevnában maradtak, s azt megtartották. Az oroszok vesztesége: 2 ezredes és 14 tiszt halott, 1 tábornok és 36 tiszt sebesült, 1878 ember halott és sebesült. Közelebbi részlet ismeretlen. A tüzérség vesztesége jelentéktelen volt. BéCS, jul. 25. Egy pétervári távirat jelenti a »Pol. Corr.«-nek. Irányadó orosz körökben Anglia lépéseit mint nem sokat jelentő demonstrátiót fogják föl. Itt azon szilárd hitet táplálják, hogy Anglia elszigetelve kerülni fogja a háborút. Gallipolisnak netaláni megszállása csak akkor idézhetne elő collisiót, ha az angol csapatok a törökökkel egyesülnének ; ha azonban a kikötés Gallipolisban nem lesz aggressív, azt Oroszország egyszerűen ignorálni fogja. Róma, júl. 25. A »Liberia“ jelenti: Tegnap óta jegyzékváltás folyik a kabinetek közt. Azt hiszik, hogy a hajóhadak együttes aciójáról van szó, melyek készen állanának akár valamely külön actiót megakadályozni, akár a konstantinápolyi idegen alattvalókat hathatósan megvédeni. Berlin, jul. 25. A »Provinz. Corr.« Írja: A próféta zászlajának kibontása, mely Konstantinápoly fenyegetése esetén állítólag terveztetik, s mely által a muzulmánok a hitetlenek elleni harczra fölhivatnak, lehetséges, hogy a semleges hatalmak beleszólását idézné elő. London, júl. 25. Az alsóházban azon kérdésre, hogy a kormány megjelölte-e azon pontot Oroszország előtt, hol ellene Anglia ellenséges magatartást lesz kénytelen fölvenni, Northcote kijelenté, hogy neki időszerűtlennek látszik e kérdésre válaszolni. A kormány informálni fogja a házat, ha lesz közölni valója informatiója. Köln, júl. 25. A »Köln. Ztg.« jelenti Pé rá bór 24-éről: Ázsiában az oroszok Ardahánból az Oltiba vezető úton előre nyomulnak. Bukarest, jul. 25. (Ered. sürg.) Plevnából újabb jelentéktelen ütközeteket jeleznek. Az itteni conservativ lapok szerkesztőit haditörvényszék elé állítják. Bizonyos, hogy Cogolnicseanu holnap Bécsbe utazik és tíz napig ott marad. Marseille, jul. 25. A községi tanács feloszlattatott, s egy községi bizottság által helyettesittetett. Berlin, jul. 28. (Tőzsde.) Kezdetben a hangulat kedvezőtlen politikai hírek folytán gyenge; később fedezeti vásárlásra magasabb; nemzetközi és vasúti papírban nincs üzlet. Osztrák járulék meglehetősen tartja magát; orosz tőke valamivel jobb, valuta alacsonyabb. Pénz 2 3/s °/p• Arany jár. 61.25 Magy. kel. vasút 49.80 , kel vas. els. 58.80, kincst. ben 84. — Utó b. 256 50, 394.50 szilárd. Bécs, jul. 25 (Zárlat.) Hitelrészvény 154.50. Galicziai 226.50. Államvasut 239.—. Járadék 62.30, 1860-as 114.—. 1864-es 133.—. Ezüst 109.—. London 124.30. Unio-bank —.—. Alt. épitő-bank — Angol-osztrák 75.25. Lombard 70.—. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 162.—. Napoleonhor 9.90 ’/a. Arany 5.94. Frankfurt 60.40. Porosz pénzutalv. 61.05. Török sorsjegy 13.50. Angol épitőbank —.—. Bécs, jul. 25. (Hív. zárt.) M. földteherment. kötvény 74.—. Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 146.40. Magy. záloglevél 90.25. Erdély 86.50. Magy. bel. vasút 64.—. Magy. sorsjegy 75.—. Magy. föld hitel 18.—. Magy. vas. kölcsön 98.50. Anglo-magyar —.—. Branco-magy. b. —.—. Alföld 106.50. Magy. éjszakkel. vas. 98.75. Kel. vas. elsőb. kötvény 60.75. Tiszai vasút 182.50. Mun. bank —.—. Frankfurt, jul. 25. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 164.—. Osztrák bankrészvény 65. 50.1860-as —.—. Papirjáradék 51.25. Lombard 57.—. Aranyjáradék 61.3/s.Osztrák hitelrészvény 127.25. Osztrák államvaspálya részvény 197.50. 1864-es —.—. Ezüst járadék 55.5/s. Galicziai 187.5/2. Berlin, jul. 25. (Zárlat.) Galicziai 93.60. Lombard 116.—. Ezüstjáradék 55.25. Váltóárf. Bécsre 162.60. Kel. vasúti elsőbbs. kötv. —.—. Államvasut 393.50. Papirjáradék 51.30. Hitelrészvény 255.50. 1877. 10 mill. frt köles. —. M. kincst. utalv. —.—. Pária, julius 25. (Zárlat.) 30/0 Évjárulék 70.80. Olasz évjárulék 69.75. Mobilier hitelv. —.—. Töröksorsjegy 30.50. 5°/0 Évjárulék 107.77. Osztr államvasut 490.—. Lombard 147.— Osztrák földhitelrészv. —.—. Arany járadék 61.80. Berlin, jul. 25. (Zárlat.) Búza 235.—. 223.—. Rozs 151.—. 151.50. 151.—. 151.—. Zab 142.50 146.50. Repczeolaj 72.—. 71.40. 70. — . Szesz 50.—. 49.80. 49.80. 49.30. Árpa 120—175. Paks, julius 25. (Zárlat.) Liszt 68.—. 68.50. 69.25, 69.50. Repczeolaj 100.75, 100.75,101.75, 101. —.Szesz 57.50.57.50, 57.50.Búza 34.25, 33. 50, 33.—. 32.75. Stettin, jul. 25. Búza 239.—. 224.50. Rozs 146.—. 147.50. Olaj 70.50. 69.25. Szesz 49.—.48.70. 49.70. Répa 323. Köln, jul. 25. Búza 24.50. 22.35. Rozs 14.90, 51.75. Olaj 39.50. 37.—. Boroszló, jul. 25. Szesz 49.—, 48.30, 48.30. 1), fog KÖZGAZDASÁGI ROVAT, A háború és a pénzpiacz. Ámbár az események az orosz-török háborúban még nem fejlődtek odáig, hogy mielőbbi békekötést biztos kilátásba lehessen helyezni, mégis időszerű lesz, már most szem előtt tartani azon változásokat, melyek a pénzpiacon kedvező politikai viszonyok beálltával végbe fognak menni. Első pillanatra úgy látszhatnék, mintha a létfogi készpénzbőség könnyen eleget tehetne minden tudható követelményeknek, melyek kétség kívül felják merülni, mert a nagy európai bankok oly pénzbőséget mutatnak, minőt idáig még soha sem lehetett látni. Ezen feltevés helyes is volna, ha a hosszú idő óta heverő összegek a termelő tevékenység feleslegét s ezzel az illető nemzetek növekedett jólétét képviselnék. Ez azonban nem áll. Csak azon ellenszenv, melylyel a tőkepénz mindennemű új vállalkozás iránt viseltetik, s a törekvés, hogy a fennálló kötelezettségből kivonhassa magát a tőke, idézte elő azt, hogy a pénz, mely a gazdasági élet különböző terén jövedelmező elhelyezést találhatna, a bankokba gyűlt össze s hevert hasznavétlenül. Azt hiszszük tehát, hogy még a legrögzöttebb pessimisták sem kételkedhetnek a fölött, hogy csak a politikai aggodalmat kell elenyésztetni, és mindenütt új életre fog sarjadni az üzlet, s igen számos iparág, mely most pangásban silik, fel fog üdülni. Ezen eshetőség bekövetkeztével, habár csak lassan, de mégis fokozatosan mind több készpénz az iparban s a kereskedelemben fog elhelyezést keresni. Számokban ezt nem lehet ugyan kifejezni, de azt megközelítőleg igen is meg lehet határozni, hogy a hitelt kereső államoknak a háború befejezése után mennyi pénzre lesz szükségük. Elsősorban Oroszország jó tekintetbe, mely miután a második nemzeti kölcsön csak részben sikerült, pénzszükségletével egészen a külföldre lesz utalva. Legyen az eredménye a háborúnak bármi, annyi bizonyos — mondja a »B- B. Ztg.« — hogy a háború egész költségeit Oroszország lesz kénytelen viselni. Idáig úgy a hadsereg mozgósítására, mint a felszereésre, élelmezésre stb. csak a bankóprés által szerezte be Oroszország a szükséges eszközöket, más szóval azokat előlegezte azoktól, kik az orosz papírpénzt elfogadták, érte árut vagy munkát adtak s most a papírpénz helyett a kezükben tartják. Ezen adósság önsúlylyal nehezedik az orosz állam hitelére, megzsik Utolsó posta. Az oroszok kegyetlenkedései visszatorlásra ingerüli a mohamedánokat. Mint bécsi tudósítónk jelenti, a porta ez iránt értesíti már a külügyminisztériumot, s mindenesetre a többi kormányokat is. Jellemző, hogy a visszatorlásra első tényei rögtön mozgalomba hoztak minden mozoghatót; az angol követ hadihajót küld Várnába , a Lloyd-gőzös oda indul, s az európai kabinetek közt jegyzékváltások folynak a keresztyének védelmére. Az orosz és bolgár csordák hónapok óta rendszeresen űzött gyilkolásaira a humánus Európa oda sem hederített. Egy ma éjjel érkezett lap jelentése szerint az oroszok a következőleg járnak el a nem védelmezett török helységek ellen. Először ágyúval rombalommá lövetik a falut, azután a fegyvertelen lakosokat legyilkolják, azután a nőket meggyalázzák s szintén kivégzik. Egy Chamsikeni nevű falu lakosai a mecsetbe menekültek. Ezeknek az épületet a fejükre gyújtották, s valamennyi szerencsétlen ott égett el elevenen. Jenikei falu lakosait a múlt vasárnap az oroszok és bolgárok három nő kivételével mind egy lábig leölték. Az oroszok az elfogott törököket halál fenyegetéssel kényszerítik saját honfitársaik ellen harczolni. Azon görög és bolgár falukat, melyek lakossága nem áll az oroszok részére, vagy melyeknek férfi lakossága nem soroztatja be magát a bolgár légióba, az oroszok ugyanoly sorssal fenyegetik, a minőben a török faluk részesülnek. Az angol készülődésekről az angol lapok a következő közleményeket hozzák: A kormány elhatározta a máltai helyőrséget megszaporítani. A 2. ezred II. zászlóalja és a 13. ezred II. zászlóalja, melyek jelenleg Aldershotban vannak, jul. 25-én Portsmuthban hajóra szállnak. E zászlóaljak előbb Indiába voltak indulandók, s mindenik 900 emberből áll. Legközelebb egyes osztagok fognak még küldetni a már Máltában levő 27., 42., 71., 89. és 101. ezredekhez. Aldershotból jelentik, hogy az ott parancsnokló altábornagy július 21-én délután parancsot kapott, hogy a királynő 2. ezredének II. zászlóalja Thompson alezredes vezérlete alatt, és a 13. könnyű gyalogezred II. zászlóalja Bainbridge alezredes vezénylete alatt készen legyen a Máltába indulásra, az első jul. 26-án, a második jul. 27-én. Nők és gyermekek az ezredeket nem kísérhetik. A 98. ezredhez egy 260 főből s néhány altisztből álló erősítés, mely a depothoz és a depotzászlóaljhoz csatlakozik, továbbá erősítések a 64. ezredhez még a hét folytán hajóra szállnak, a főhadiszállásra indulandók.Egyszersmind parancs érkezett a hadügyminisztériumtól,hogy a 17.ukránus ezred, mely Leedsbe és Yorkba volt indulandó, továbbá a 19. és 100. ezredek első zászlóaljai, melyeknek a hét folytán Portsmuthba kellett volna menniök, további utasításig a táborban maradjanak. Több más, jelenleg helyőrségben levő csapatok várják a parancsot, hogy a külföldi szolgálatra hajóra szálljanak, hogy egy Törökországba induló expeditionális hadtest részeit képezzék. Az angol lapok ítéletei a kormány e rendszabályairól különbözően hangzanak. A »Standard«, »Daily Telegr.« és »Morning Post« helyeslik a rendszabályokat, s erélyesen követelik Gallipolis megszállását, s hogy a kormány az oroszok előnyomulásának mielőbb véget vessen. A »Times« elismeri, hogy szükség van Gallipolis megszállására, de szükségesnek tartja gondosan elkerülni minden oly tényt, mely a törököket azon hitre bírhatná, hogy az angolok segíteni akarják őket. Az amerikai munkásháború megdöbbentő mérveket kezd ölteni. Angol lapok sürgönyei szerint a pensylvániai, éhiéi, baltimorei és ohioi vasutakat a felkelők elzárták. Júl. 22-én a strike a következő államokra terjedt ki: Új-York, Pensylvania, Ohio, Maryland, nyugati Virginia, Indiana és Illinois. Baltimoreban a lázadás úgy ütött ki, hogy 2 ezred útra akart kelni Cumberlandbe a felkelők megfékezésére. Este fél 7 órakor a városban félreverték a harangokat, s a pályaudvaron s az utczákon mintegy 10,000 főnyi tömeg gyűlt össze. A dolog összecsapásra került. A csapatok lőttek s szuronynyal rohantak a tömegre. Erre a felkelők felgyúrták az indóházat, s a helyzet oly komolylyá vált, hogy a csapatoknak a városban kellett maradniok. A katonák nyílt utczán táboroznak. Washingtonban a minisztertanács elhározta, hogy az Unió minden erejét megfeszíti a zavar elnyomására. A fölkelt tartományokat ostromállapotba helyezik, s 75.000 önkénytest hívnak be a fölkelés leverésére. riasztja a forgalmat s kereskedelmet, szóval mindazon bajokat idézi elő, melyek a papírpénznek túlságos kibocsátásával járnak. Hogy mily óriási összegeket adott ki Oroszország, arról nincsenek hivatalos adatok, csak egy száz és egy kétszáz millió rubeles kölcsönről tud a világ. De Oroszországnak már előbb is rengeteg papírpénze volt forgalomban, s ha pénzügyeit valaha rendezni akarja, az adóalapot meghaladó papírpénzt ki kellene vonnia a forgalomból. És nemcsak ez a 300 millió rubel papírpénz adósság képezi a háború költségét; sokkal nagyobb e költség, megközelítőleg kiszámíthatni ezt a franczia háború költségéből, mely a hadi kárpótláson felül 3 milliárdfrankot vett igénybe. Tekintve, hogy Oroszország Ázsiában és Európában visel háborút, s hogy e hadjárat máris hosszabb időre húzódott a német-franczia háború sorsának eldöntésénél, biztosra lehet venni, hogy Oroszország kettős hadjárata legalább 1500—2000 milliárd forintot veene igénybe. A berlini tőzsdelap 3000 milliárd markra számítja a költséget. Honnan fogja ez összeget Európa előteremteni ? De ez még nem mind: Ausztria-Magyarország is nagy igényekkel fog a pénzpiacz elé lépni, mihelyt a viszonyok kedvezőbbre fordulnak. A valutarendezés kérdése csak jobb időkre vár, s ez egy 350 millió ftos kölcsönyt igényelne. Ezen kívül Magyarországnak a 185 milliós konvertálási kölcsöne is nagy számot tesz. Ahhoz járulnak még a deficittel gazdálkodó államok szükségletei, monarchiánk mindkét felének, Olaszországnak, Romániának stb. egyaránt nagy deficit fedezéséről kellene gondoskodniok. Mindezek alapján bizonyos, hogy oly nagymérvű újabb kibocsátásokra lehetünk elkészülve, aminek a szédelgés éveiben történtek. És ki fogja adni a pénzt ? Elsősorban Anglia, aztán Francziaország, Németország s Belgium azon piaczok, melyek kombinálva a megkívánt eszközöket szolgáltatni fogják. Oroszország különösen Németországot fogja megpumpolni, mert a nagyhatalmak közül Németország még leginkább rokonszenvez az oroszokkal. Ausztria és Magyarország a franczia és angol piaczoktól vár segélyt. Habár mindezen kibocsátások nem fognak is egyszerre megtörténni, ami teljes lehetetlenség is volna, de annyi bizonyos, hogy a külföldi piaczok nagy pénzbősége hamar meg fog apadni és ekkor a piacz helyzete teljesen meg fog változni, a kamatláb emelkedni fog és el lehetünk még arra is készülve, hogy a külpiacokon az ipar és kereskedelem pénzhiány miatt fog szenvedni. Magyarországot ezen változás nem fogja kellemetlenül érinteni, éspedig azért nem, mert hazánk el volt zárva idáig a külföldi pénzpiaczoktól s az olcsó pénz áldását nem is érezhette, az tehát tőle nem is fog elvonatni. De igenis kedvezőleg érintheti a külföldi pénzpiaczok kamatlábának emelkedése hazánkat annyiban, a mennyiben ez által elenyésztetik azon nagy differentia, mely idáig a pénz tekintetében a belföldi és külföldi productió között, utóbbinak előnyére létezett, úgy hogy például a magyar malmok 10 százalékos, az angol malmok 2 százalékos pénzzel dolgozván, az angol lisztipar 8 százalékkal előnyben volt a magyar fölött. Ezen viszonyok meg fognak változni s ez által hazánk a külfölddel szemben versenyképességében erősbödni fog. — A zsilvölgyi m. k. kőszén főáruda Deutsch Mór czégnek a m. k. keleti vasút ellen folyamatban levő perében Pilch Ágoston tanár helyébe Csáki Bálint budapesti nagykereskedő mint szakértő neveztetett ki a kereskedelmi és váltótörvényszék által. Cs. k. szab. oszt. államvasuttársaság. Jegyzék. Különleges díjtáblázat a gabona stb.-nek az osztrák-magyar vasúti kötelékbeni egyenes szállításra. Folyó évi aug. 10-ével az osztrák-magyar kötelék díjtáblázathoz a II. füzet fog megjelenni, mely különleges díjtáblázatokat fog tartalmazni a gabona, hüvelyes vetemény, olajosmagvak, valamint maláta és őrleményeknek egyfelől a császári kir. szabadalmazott osztrák államvasúttársaság délkeleti állomásai, a tiszavidéki vaspálya, az arad-temesvári vaspálya, magyar államvaspálya, a kassa-oderbergi vaspálya, magyar északkeleti vaspálya és az arad-kőrösvölgyi vaspálya, másfelől a kizárólag szabadalmazott Ferdinánd császári pálya és a morva-sziléziai északi pálya állomásai közötti egyenes szállítására. Ezen díjtáblázat által az 1876. augusztus 1-én megjelent s hasonértelmű díjtáblázat érvényen kívülivé válik. Példányok megtekinthetők az illető ügykezelőségek és állomásokon, valamint a csász. kir. szabad. osztr. állam vasúttársaság forgalmi igazgatósága által Bécs, Pestalozzigasse 8., úgy nemkülönben Waldheim B.ur kiadóhivatalában, Bécs, megszerezhetők. Üzlet- és terménytudósítás. Budapest, júl. 25. Az értéktőzsdén bágyadtabb a hangulat. A forgalom korlátolt tőkebefektetési papírok és sorsjegyek olcsóbban keltek. Helyi értékek közül malmok kedveltebbek voltak. Az előtőzsdén osztrák hitel 156.20—155.70, m. hitel 148 forinton vetetett. A déli tőzsdén osztr. hitel 155.50 m. hitel 148 p. Tőkebefektetési papírok közül 1874-i kincstári utalvány 103, papirjáradék 62.50, Erzsébet malom 197, Pannónia 820, Victoria 280 p. Biztosítók közül Pannónia viszontbizt. 392—395, Unió 121 p. 20 frankos 9.88, német mark 60.80 p. Gabnaüzlet. Búzában ma igen csekély volt a forgalom, csak néhány tétel adatott el nehezen fenntartott áron. A forgalom 3000 méter mázsát tett. Más szemes élet nem változott. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott 300 m. tiszavidéki 80 kil. 13.50, 300 400 m. 80 13.60, 300 m. 80 13.60, 300 m. 80 13.50, bánsági 100 m. 78 12.30 , fehérmegyei 100 m. 80 13.60, bácskai 100 m. 78 12.25, 200 m. 77 12.65, pestmegyei 200 m. 80 13.50, 200 m. 83 13., 300 m. 79.5 12.50, — mind újbúza 3 havi fizetésre mmázsánkint. Rozs 200 m. 8.90, 100 m. 9, 200 m. 8.75 készpénzen. Szokvány búza sept. oct. 10.85—10.95,zab sept. oct. 6.70—6.78, repere aug. sept 17®/8—177/a, bánságijuk aug. 17s/s—176/8 métermázsánkint. x. »Riunione Adriatica di Sfcisrta« Triesztben. Folyó hó 19-én Triesztben, Daninos Sándor lovag vezérigazgató elnöklete alatt megtartott közgyűlésen, az előbbi évről szóló és az ahhoz tartozó, 1876. deczember 31-én lezárt elemi biztosítások mérlegszámlája terjesztetett elő a felülvizsgálók és részvényesek részéről történt jóváhagyás után. Midőn ezen tüzetes számadásban található, a társaság minden ügynökségénél ingyen kapható részletezett pontokra utalunk, csupán a lényeges momentumokat akarjuk kiemelni. Az üzletjelentés bevezető részében kiemeltetik, miszerint a zilált gazdasági viszonyok, melyek még az 1876. évben is tartottak, a biztosítási üzletre is hátrányos hatást gyakoroltak, s hogy ennek következtében az igazgatóságnak annál nagyobb megnyugvásául szolgál, jelentését azon kedvező értesítéssel kezdhetni meg, miszerint a »Riunione« a lefolyt évben is, daczára a mostani időviszonyoknak, üzleti operációiban továbbra is előhaladást mutat föl, és különösen előnyös eredményeket ért el. Az 1876. évben a különféle biztosítási ágakban (tűz, jégkár és szállítás) megkötött biztosítások kerek 888 millióra biztosított értékre rúgtak, és 6.190,057 frt 76 kr dijakra, míg az utóbbi 1875-ben 6.047,000 ftot tett. A kifizetett károk 3.704,095 ft 56 krra rúgtak. A tűz- és szállítási biztosításért, a megtérített visszbiztosítások után esedékes részletbe tartozó tartalékok 5.550,820 forintot tesznek, és pedig 1.150,848 forint 38 krajezár készpénz és 4.399,971 forint 62 krajezár idődíjakra. Azonkívül még egy 200,000 frtnyi külön tartalék krekoztatott tűzkárbiztosításokért, mire az igazgatóság különösen figyelmeztette a közgyűlést. Az összes tartaléktőkék, beleértve az életbiztosítási osztályét is, melyek az 1875. évi lezárulás után 4.201,157 írtra rúgtak, 10.224,235 frt 30 krt tesznek. A különféle tartalékok és valamennyi kiadások levonásával, az egész ügyletből — kivéve az 1878. év végével újra számadástétel alá kerülő életosztályt — 203,290 frt 48 krnyi tiszta nyereség derül ki, a mely összegből, levonatván a nyereménytartaléktőke részére járó részlet és az osztalék a kezelő tisztviselőség számára, továbbá azon részlet, mely a társulati hivatalnokok nyugdíjalapja és takarékpénztára javára (mely utóbbi most 63,543 forint 31 krra megy), minden részvény után 40 frt határoztatott osztalékképen kiadatni, mely f. é. július 23-ától kezdve fizettetik ki. A vagyon és tartozás között következő feltételek emelhetők ki.Vagyon:az 1 millió 980,000 frtot tevő kintlevő befizetések a részvényekre, 186,769 frt 91 kr. pénztári készletek (az igazgatóság és főügynökségnél), 659,848 frt 74 kr. az osztrák hitelintézetnél, takarékpénztáraknál és különböző bankároknál betett pénzek 815,667 frt 67 kr, váltótárcza 909,072, értékek (lajstrom szerint), 654,000 frt, fekvőségek Triesztben, 54,674 frt kölcsönök értékpapírokra, 7.011,520 frt 93 kr időjutalékok, 1.070,576 frt 94 kr hátralékok valamennyi vezér- és főügynökségeknél, 77,154 frt 25 kr, kölcsönök zálogokra. Tartozások: 3.300,000 frt részvénytőke, 272,258 frt 30 kr nyeremény-tartalék-tőkék, 5.550,820, a tűzkárbiztosítás díjtartaléka saját számlára, 200,000 frt különleges díjtartalék a jégkárbiztosításnál, 171,220 frt kártartalék 632,573 frt 70 kr, maradéktartozás különféle társulatok javára: 2.611,549 frt 31 kr a visszbiztosítóknak járó időleges díjak. Miután a közgyűlés a különféle előterjesztések és az igazgatóság jelentése után, melyekben a tartalékok jelentékeny szaporítása, mint átalában a társulat kedvező helyzete kiemeltetik, nagy megelégedéssel és egyhangú köszönettel tudomásul vétetik, az igazgatóságnak a fölmentvény megadatott. Azerre történt választásoknál Salem H. úr igazg. taggá, Schwachhofer Adolf ellenőrré és Afenduli G. ellenőrhelyettessé újra megválasztattak. Kivonat a „Budapesti Közlöny”-ből. — Julius 25. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Schmidt János 1200 frt aug. szept. 28. Lubenyikon és N.Bőczén. Danilov Panta 1700 frt szept. 2, okt. 7. Obrováczon. — Milovanovics Miklós 1228 frt aug. 31, okt. 5. Zomborban. — Barthal József 93.783 ft aug. 27, szept. 24. Ó-Moroviczán.— Gyuros Antal 3771 ft, 1300 ft aug. szept. 29. Börzsön. — Deutschlinder Márton 1340 frt aug. 10. Nagyszebenben. — Hábriel Ferencz 1100 frt aug. 25, szept. 27. Tjfalván. — Gudlin Istvániy 1647 ft aug. 6. Goricsán. — Ondreiska János 2709 frt aug. 13. Maholányban. — Nicsek Márton 2524 frt aug. szept. 21. Csácson. — Juhász István 1735 frt aug. szept. 29. H.-M.Vásárhely. — Krämer János 11.050 frt aug. Vippón. — Dénes Pál 1398 frt aug. 23. szept. 27. Ipolyvecsén. — Lipták Katalin 1874 frt aug. 29. szept. 28. Drégely Palánkiban. — Vida Mihály 3259 ft aug. szept. 23. Nyárádon. — Kovács Endre 2780 frt aug., sept. 27. M.-Kövesden. — Ureanu Éva 2950 frt aug. sept. 11. Ó-Pécskán. Godina János 1177 frt aug., sept. 28. Kerka-Szt.-Miklóson. — Lévai István 4500 és 1800 frt aug. sept. 22. Kétegyházán. — Bröckel Zsigmond 2655 frt aug. 17 Kolozsvártt. — Novakovics Józsa 2583 frt, 2343 frt 2316 frt aug., sept. 28. Nagy-Szikindán. — Soldos Sándorné 14.423 frt 37.518 frt és 7316 frt, aug. 21. Erdőtelken. — Tamás Demeter 3505 frt aug. 9. M.Peterben. Árverés a fővárosban.Dukai Károly 42.826 frtra becs. sertéskeresk. u. ingad. sept. 25. oct. 10. torony u 1. szám. C 8 . d. Ilyés Sándor ellen, a maros-vásárhelyi tvsz. a. hej. jul. 31-ig ; id. tömegg. Beteki Lajos ; p. n. Csongai Lajos. Pályázatok: Irnoki á. a lugosi tszéknél; 4 hét a. Albirói á. a miskolcszibiróságnál; 4. h. a. — 3 börtöni á. a tordai k. ügyészségi börönben ; szept. 5-ig. — II. oszt. hiv szolgai á. a nagyváradi tvszéknél; 6 h. a. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Népszínház. Ma, jul. 26-án. MELUZIN A. Tündéries látványosság négy felvonásban 14 képben, zenével, énekkel , tánczokkal. Treumann után átdolgozta Csepreghy erenáz. Zenéjét írta Lenhardt. A képek sorrendje : A napsugár meséje. A busuló vadász. Úszkáló hableányok. A provanszi herczeg udvara. Menyegző az erdőben. Bűvös éjszaka.A leselkedők. A toronytitka. Meluzina siralma. Oceánia tündérbirodalma. A hazajáró anya. Az ország útján. Viszontlátás a síron túl. Az egyesülés. Óceánia Pártényiné Meluzina Rákosi Szidi Habocska A napsugár Róbert Kunigunda Rajmond Dulczibella Szervász Hudri Vudri Szikla- E. Rákosi F. Tihanyi. Lukácsyné Eőri Kertész I. Horváth Karikás Morvái. Lovagok. Udvariak. Katonák. Vadászok. Hableányok. Tündérek. Hírnökök. Nép. Krisztinavárosi szinkrk. Ma, julius 26-án: Vizvári Gyula uz utolsóelőtti föllépteül: TÉKOZLÓ. Tüneményes színmű kiállítással 3 felv. Bálint Vizváry Gy. ur. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1877. évi julius hó 25-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás kevéssel sülyedett, M.-Óvárt 4,2 m. m.-rel. — A hőmérsék mindenütt kevéssel emelkedett, N.-Szebenben 3.3 fokkal. — Eső: Bregenz 21 m. m. — Ózonmérő Budapesten : nappal 2, éjjel 4. — A tenger Pola mellett könnyen hullámzó. Észlelési állomás Légnyomás m. m. Hőmérséklet O « Szél Felhőzet iránya erőssége Prága 756.0 21.8 ÉNy1 felhős Bécs 755.3 21.6 DK1 derült Trencsén 756.7 21.4 DNy4 · Beszterczebánya 759.3 20.2— — » Ungvár 759.5 20.7 DK4 · Debreczen 765.7 23.4 DK1 › Nagy-Szeben 760.1 19.0E1 › Orsova 761.6 26.1— — Szeged 758.4 21.5D 1 · Budapest 758.5 24.3— — » Sopron 754.7 22.7 DK2 ‹ M.-Óvár 756.3 25.7 DK2 Csáktornya 756.0 25.4 DNy1 borult Zágráb 757.3 2.40 DNY1 felhős Bregenz 759.4 16.4D 2 eső Fiume— — — — — Pola 758.4 25.7 DK2 borul Durazzo— — — — — Szolnok 757.9 24.7K 2 derült Szatmár 760.2 19.0 DK2 Triest— — — — — Vízállás julius hóban. Napja Holt 0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 25 Budapesten3 79 tiszta‹ Pozsonyban3 20— — száraz‹ M.-Szigeten— — — — ‹ Szatmáron— — — — » » Tokajban— — — — ‹ ‹ Szolnokon2 18— — derült‹ Szegeden2 42— — száraz 24 Aradon— — 0 80‹ ‹ N.-Becskereken— — 0 23» » Bezdán Ber. os.— — — — ‹ ‹ Verbászon— — — — ‹ 25 Eszéken2 37— — ‹ » Sziszeken0 01— — ‹ 24 Mitroviczon 0 1157— — » › Zimonyban 3 50— — » ‹ Ó-Orsován 1 75— — ‹ ‹ Barcson 1 81— — » Felelős szerkesztő : Jókai Mór. NYILT-TER. Megjelent a »Magyar Themis« 30. száma a következő tartalommal : Közigazgatási bíráskodás. Gruber Lajostól. — Jogirodalom. — Örökösödési jogunk törvényhozás szabályozásához. Irta dr. Teleszky István.) — Az angol jogreform. Dr. Nagy Józseftől. — A perrendtartás 374. §-áról. (Dr. S. M.) — A tőzsdebiróság. — A perrendtartási novella. (Folytatás.) — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — (Ügyfelek botrányos keresése. A gyámügyi törvényjavaslat végrehajtása. Fenyitó ítélet in contumatiam.) — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti fölhivások.) — Külön melléklet: A »Rendeletek tárá«-nak egy éve. A lap ára negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek az »Athenaeum« kiadóhivatalába küldendők. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei július 25. .Sí n ÉrtUptfirT Is g>7 í 4 te JI a p 1 r Adva 1»W 200 200 200 200 200 200 200 80 100 200 200 lOO lOO 60 Államadósság:. Magyar vasúti kölcsön „ gömöri 411. zálogl. 5°/0 „ keleti vasut S. klb. - eörsi egy kölcsön 100 ft " 50 frt db 1871- iki magy. 411 am k 5tv 1872- iki „ „ 1873- iki m. kir. kínost. ut. 1874- iki „ n s Földteher m. k 5tv. magy. , „ 1867. «ár. „ temed , „ 1888 »k . „ horv. ore. , „ erdély. Magy. jelz.arb. válté, kotrázSUidézem a válté. kötv. restv. áll. adóé. pap. 5°/o _ , eayet. kam. tan. jul. % _ ezüst kam. apr. okt. 5°/, KSsore. 1860.ból á 500 frt 1860-ból á 100 frt , 1864-ból á 100 frt 1881-ből á 50 frt Pestv. köles. 1871-ból 5/, Részvények. Biet. tára.: Atlas viat Me „ I. magy- • t Haza . „ Pannónia „ Pesti . • „ Unió . . „ Tisza . . ip.: Péco-Barcos • pesti közúti . Budai . . . Ujp.Rákp. lóvasút Alföld- Fiumei Éjszakkeleti . Magyar keleti I. Erdélyi . . . Dél . Vágvölgyi . . Budai hegy pálya Bankok: A0. m. mn. hitlfc. Angol-magy. . Osztrák hitelint. Alt. magy. hitelb. Frankó-magyar Horvát lesz. b. M. Ált. fldh. r. tTB. M. jelz. hitelb. Kisb. földhitel! Tak. és hitel-egyít Nyitv. ker. h. int. 98 75 75 50 75 50 110 102 50 75 25 75 74 50 74 — 74 — 75 75 62 40 67 50 07 50 114 121 50 133 — 132 50 88 25 1400 -394 65 — 120 — 149 — 13 50 9552 15 25 155 40 148 17 25 99 — 75 75 75 75 111 — 103 — 75 75 75 50 75 -75 50 74 50 76 — 62 60 68 — 115 - 122 — 134 — 133 — 88 75 1420 -397 - 65 50 125 — 150 — 14 — 100 — 54 - 15 50 155 50 148 25 17 75 42 -17- Bankok : Budapesti nb. 80n Iparbank . . Só 50 56 -_ a Budai kér. bank_ __ _ 500 * Pesti kor. bank 540 -550 -200 ■ Pesti iparbank 115 — 118 -200 • Pest-budai kózraüveabank 51 — 63 — • BIr.t. e. m. h. int._ _ 50 a Bárány t. és hit.— _ _ 80 , Debr. ker. bank_ _ _ _ 200 n I. Erdélyi bank ____ ____ 40 , Biharm. ker.-ip._ __ _ 80 és term.h.bank Lipótvárosi bank 50 ft névl. 10 — 10 50 100Vas-Zalai nb. Részjegy . 40Takpénz. : Félegyházi .— __ — 80 , Esdölői . . ._ —_ _ 1000 Országos közp. . 73 50 74* 1000 * Pesti I. haza! *160 — 2180 — 100 • Pest-Buda főv. . 172 -275 -1009 Pesti külvárosi 54 — 55 — 140 „ Patrac-Daruvár _ _ 400 Szent- Endrei_ _— 80 „ Erdélyi . ._ _ _ __ 50 , Újpesti . . .— _ — 150 , Caegl. Ikp. s*g.— ____ Malmok ._ __ _ 9 Concordia .... 345 -350 — 500 „ Borsod-Misk. • Értékpapír adva tartva 40 -500 200 160 500 200 500 300 500 100 80 200 200 200 200 500 200 200 21000 200 200 100 200 200 200 500 200 Erzsébet * Luiza .... , Temesvári gőz . , Moln- és sütök . „ Hengermalom . „ Victoria . . . „ I. Budapest! . . „ Pannónia . . . Épít. társulat pesti . . . Post Octage 3erförds I. magyar . Sertéshizlaló .... Könyny. „Athenaeum* . Pesti . Franklin társ.* Ganz és társa-féle vas önt. Gschwindt-féle . . Gyógyintézet I. magyar Keresk. test. épülete . Mátrai bányarész Pozsonyi papirgy. . . Rima- Murányi bányatárs Gyapjú-mosó és biz. I-m. 100 SalgóTarjáni kőszén . 200 „ „ vasöntöde Sehlick-féle vasöntöde . Soda ás vegy-áru-gyár . Sóakuti kőbánya . Spodium és csontliszt . Szeszgyár I. magyar Kösz. s tégla gy. (Drasohe) 198 -170 293 - 650 — 278 - 810 — 850 -250 - 120 — 240 - 460 — 139 — 200 125 - 75 - 70 — 64 -183 — 37 -199 172 -295 660 — 280 — 900 870 255 - 122 — 245 — 470 -140 - 202 — 130 - 76 - 75 — 65 — 35 185 -38 -300 300 200 200 200 100 100 100 150 100 100 a s ■a 2 Alagút * . . . . . Tégla és mészég újlaki Téglagyár Kőbányai . . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 5'/eq/o arany vagy ezüst 6°/c _ jelzálogbank 6*/§% Nyug. mh. szb. Sopr. 6°/0 Magy. ált. földh. rvt. 0«/o n n n n 5'/e°/o Pestvárosi takar. ptr. 0°jo Pesti keresk. bank 6°/0 Szebeni földhitel int. 5Vs°/ Kisbirt földh. int. 7% • n » 60/* Elsőbbségek. Éjszaka* vasp. . . 50/, M. kel. vasút 1. klb. . Magy. gal. vasp. . ez I. Érd. vasp. 0% ez. ft. 10( Győr-kop.S ebenfurt. g°/0 Vágvölgyi vasp. . . . h Részkötelezvénye: Buda-Pesti Jánczh. Borsod-Misk. malom Budapesti malom 00/o Pannónia gőzmalom Kösz. és téglát. köt. flor Lloyd- és tőszdeépelet Pénznemek. Császári kir. arany Osztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . . Osztr. és magyar ezüst. Német bir. bankf.106 m. a Váltók. 4°/ Augsb. 100 déln. frt. után 4®/0 Berlini 100 d. n. mark után 4% Franki, a. M. 100 b. mark 4°/o Hamb. 100 d.n. b. Mark u 4°/t Más német pénzpiacz 3®/0 Amsterdam 2— London 10 font Sterling a 2°/0 Paris 100 frank után 3*/e Svájczi pénzpiacsok 100 fz. 3». Zürich löOstrankért 300 200 Nemhivatalos rész. Aradi két bank beüz. Hotel vénzúttárs Sekuritás . 53 — 25 — 37 — 90 25 100 50 79 50 88 75 91 50 84 — 54 — 26 — 38 — 90 75 101 — 80 — 92 — 84 50 88 59 60 5 94 9 88 9 88 108 75 60 85 60 20 102 — 123 85 49 15 48 90 48 90 88 50 60 — 5 9 9 90 — 9 90 109 25 60 95 60 40 102 50 224 »5 49 30 49 — 49 — Termény. Minőé, hectoL Ar 100 kilog!'. Búza bánsági uj 12 90 —12.95 13.10-13 20 n tiszavidéki —. 1 - ■ 74. 13-----13.05 • * 9 76. 13.20—13.25 • «3 78. —.--------.— a pj.».« vidéki. 80. 74.6 12 40—12 45 a 1 76.4 12.60-12.65 a a a 78.3—----------.---80. — --—— „ fehérmegyei 74.6 13.-----13 05 77.4 13 20-13.25 an . ISA-----------.— 80. — —- — „ bácskai , «t » s 74.6 78.4 —.-----------a • • 78.3 —.--------» f . « 80. —•--------Minős. heetol. Ár 100 kilogn Títmény, 13.-----13.05 13 25-13.30 75.5 77.3 79.2 7515 77.3 79.2 7515 77.3 79.2 75. 77.8 13.10-18.15 13 30-18.35 12 50-12.55 12.70-12 76 13.10 -13.15 13.80 -13.85 Rozs öreg Árpa takarmánynak malátának Zab Tenger! bánáti » másnemű » Repeze káposzta Minőség hectoliterben 70-72 80-62 62-63 36-40 76 7?« Ár 100 kilogrammkA/it. bánáti Köl«a 8 80 ft 80 ft 46 6 35 17 — ’67* -5 go 9. —0 65 ft 50 ft 40 17. - 17— -• —