A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)

1877-07-01 / 166. szám

egymással elégedve s szívből búcsúzhattak el, a bol dog viszontlátásra. A HON magántávsürgönyei. BéCS, jun. 30. (Ered. sürg.) A »Frem­denblatt« megc­áfol minden közvetítési hírt. A helyzet a diplomatiai működésre semmiféle támpontot nem nyújt. Gyurgyevó, jun. 30. (Ered. sürg.) (A »D. Ztg.« tudósítójától.) Tegnap este hat órakor a sloboziai ütegek heves tüzet kezdet­tek meg Ruscsuk ellen. A törökök viszonoz­ták a lövéseket. Gyurgyevó sok kárt szen­vedett. Az ágyúzás 9 órakor ért véget. A vá­ros üres. A gymnasiumba 26 bomba hullott. A német konzulátus szétromboltatott. Az utczákat, a szó teljes értelmében, ellepték a bombák és gránátok. Pé­tervár, jun. 30. (Hivatalos.) A had­ügyminiszter egy távirata Zimniczából e hó 30 áról a következőket jelenti: Miután Loris­ Melikoff tábornok (Ázsiában) e hó 25-én az ellenséget Z­i­v­i­n­n­é­­ hátsó had­állásaiba vissza­vetette, az oroszok, hogy a megerősített török tábor tüzének ki ne legye­nek téve, éjjel visszamentek had­állásaikba. A csapatok hősi bátorsággal harczoltak, azonban az ellenség túlnyomó ereje folytán nagy veszteségeket szenvedtek. 6 tiszt halva maradt és 24 tiszt megsebesült. A katonákból 850 részint megöletett, részint megsebesült. Bajazidból, melynek helyőrsége tiz annyi ellenségtől van körülvéve, (!) hírlik, hogy minden rendszabály megtétetett, hogy a vár az ostrom alól fölmentessék. Húsosak, jun. 30. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Attól tar­tanak, hogy az oroszok megtámadják a vasutat, hogy a Sumlával való összeköttetést megszakítsák. Ennek folytán minden vasúti anyag Várnába szállittatik. JLrécS, jun 30. A »Pol. Corr.«-nek távir­­ják Bukarestből. Sándor czár egy Dra­­c­­­a nevű tanyán vett szállást Turn­u-M­a­­g­u­r­e 11­­ mellett. — Nikoláj nagy­he­r­­czeg főhadiszállása Lisztovóba té­tetetett át. Belg­r­á­d­b­ó­l távirják ugyan­ e lapnak. Milán fejedelem tegnap Kraczárpolyénál szemlét tartott 6000 ember fölött,s ma Kra­­gujeváczba utazott. A skupstina csak egy hétig tart, s erős oppositió esetén mint hírlik, el van határozva föloszlatása. Páris, jun. 30. Itteni lengyel körökből megczáfolják a »Journal d. Deb.« által föl­említett azon hírt, hogy Lengyelországban forradalom volna kitörőben. Konstantinápoly, jun. 30. Az actió a Dunánál erélyesen megkezdetett. Az ágyu­­harcz folyik az egész vonalon. Lisztovo kör­nyékéről a harcz folytatását és Dobrud­zsából összeütközést jelentenek. Ázsiából kielégítő hírek érkeznek. Az oro­szok Alaskerst környékét elfoglalván i­ieg­­v érezték, s megfutamittattak. Az orosz csapatok Ázsiáiban több ponton hát­rálnak. Dervis pasa egy sürgönye Batum­­b­ó­l jun. 29-éről jelenti. A törökök elfog­lalták a szám­iái és Khoczubáni magaslatokat, miután az Ol’OSZOkat megerő­sített állásaikból kiűzték. Csurukszut a törökök megszálották. BéCS, jun. 30. A török követség a kö­vetkező hivatalos jelentést teszi közzé: Azon szabályok és feltételek megvetése mel­lett, melyeknek a tengeri háborúk minden időben alá voltak vetve, Oroszország tengeri támadásainak ko­runkhoz méltatlan jelleget kölcsönzött. A következő tények tiszta képet adnak arról, hogy e hatalom mint fogja föl a népjog elveit, nem-harczolókkal szemben. Szerdán jún. 20-án d. e. 10 óra körül egy orosz jármű közeledett egy török zászló alatt levő kereskedelmi hajóhoz, melyt Aidosnál (kis parti város a Fekete tengernél,) horgonyzott, s gyújtó­anyagot szórt arra, mely csakhamar felrobbanást is idézett elő. Ugyan e napon az oroszok torpilla-csónakokat bocsátottak 3 török kereskedelmi hajóra, melyek ka­pitányai Hadsi Hasszán, Hadsi Fejszi és Szerda voltak, s melyek Kuri-Sile előtt, 15 mfd­­nyire Amaszrától nyugat felé horgonyoztak. Ez al­kalommal a 3 kereskedő hajó légberöpült s a legény­ség elveszett. Példátlan és nemzetközi jog minden szabálya ellen való, hogy kereskedő hajók, melyek ellenállást nem tanúsíthatnak, elpusztittassanak, s különösen, hogy a hajószemélyzet megsemmisittessék, a nélkül, hogy időt és módot adnának neki életét megmenteni. Oroszország, úgy látszik, el van hatá­rozva, mind­ez alapelveket és szabványokat figyelem­be nem venni, a mint ezt az itt előadott s ellenmon­dást nem tűrő tényekből következtethetni. (»Pest. Corr.«) BéCS, jun. 30. (Ered. sürg.) Az osz­trák quóta-bizottság ma megállapodott a ma­gyar üzenetre adandó feleletben. Az osz­trák bizottság megmarad eddigi javaslatai mellett, de a magyar bizott­ság kivonatához képest mégis megválasztá az albizottságot. És pedig megválasztották az al­bizottság tagjaiul : Herbst, Plener, Sturm, Winterstein, Hohenwart, Demel. Az üzenet hétfőn fog közzététetni. Kissillgen, jun. 30. Bismarck her­­czeg ma Berlinbe utazott. BéCS, jun. 30. A quóta-küldöttség mai ülésén bevégezték a második nuntium fölötti tanácskozást, s egyszersmind elhatározták a magyar regnicolaris deputatió által indítvá­nyozott albizottságot megválasztani. Megvá­lasztottak : Plener és Winterstein az urak házából; Demel, Hohenwart, Herbst és Sturm a képviseházból. Zágráb, jun' 30. Ma a boldogult F­e­r­d­i­­n­á­n­d császárért tartott halotti mise után a pol­gári hatóságok a bánnal, a városi tanács a polgár­­mesterrel tisztelegtek a Rómából tegnap ide vissza­tért Mihalovics bibornoknál. A bibornok köszö­netét fejezte ki a tisztelgőknek s ígérte, hogy a haza és egyház jólétén mindig buzgón fog munkálni. Bécs, jan. 30. A kiegyezési bizottság ma elfo­gadta az albizottság azon javaslatát, hogy a kor­mányhoz resolutió intéztessék, mely azt felhívja, hogy a répac­ukor megadóztatásáról szóló határozmányok előterjesztése által tegye lehetővé a bizottságnak e tárgyról jelentést tenni. Un­.ró­giesta Az osztrák regnicoláris deputátió, mint egy táviratunk jelenti, ma délelőtt véglegesen jóvá­hagyta a dr. Herbst által előterjesztett második nun­tium szövegét. Mint a »N. fr. Pr.« írja, az osztrák bizottság nem látta magát indíttatva az első nun­­tiumban letett nézleteit és javaslatait módosítani. Sőt a viták megmutatták, hogy a deputatió tagjai a magyarok üzenetének bíráló megbeszélése ál­tal eredeti álláspontjukban csak megerősíttettek. A második osztrák nuntium azon nyilatkozatban kulminál, hogy az osztrák deputatió teljesen ra­gaszkodik eredeti indítványaihoz , azonban kész a magyar küldöttség kivonatához képest egy al­bizottságot kiküldeni, mely szóbeli és közvetlen tár­gyalást folytasson a magyar deputatió albizottságá­val. E bizottság ma meg is választatott. (L. bécsi táviratunkat.) A Ruscsuk és Gyurgyevó közt folyó bombázásról a következőket jelentik : Jun. 27-én este 6 órakor az oroszok újból pusztító bombázást kezdtek Ruscsuk ellen. A várost gyújtólövegekkel árasztották el, úgy hogy több helyen tűz támadt s a város egy része leégett. A bombák becsaptak az osz­trák-magyar konzulság épületébe is. A távíró hivatal és egy kórház szét vannak rombolva. A törö­kök erélyesen viszonozták a tüzet, Gyurgyevó várost azonban megkímélték s csak az oroszok gőzmalmát és tárházait gyújtották föl. A bombázás este 9 óra­kor ért véget. A törökök védműveit alig érte golyó. Mint Gyurgyevóból jelentik az oro­szok ez alkalommal kizárólag gyújtólövegeket hasz­náltak. Az angol konzul háza Ruscsukban teljesen szét van rombolva. A törökök lövései azonban nagy veszteségeket okoztak az orosz ütegeknek. A zimnicza-sisztovoi átkelésről részle­tesebb jelentések érkeztek. A »Presse« egy távirata az ottani eseményeket a következőleg adja elő. Reggel 2 órakor Zimniczánál több dereglye­l indult meg a 14 hadosztálylyal, 4 lövész dandárral, a császári testőrség egy századával, s Mirszki fé­­le dandárral Szisztovo felé. A Duna dereglyék­kel volt borítva s a törökök, kik élénken őr­ködtek , heves tüzelést indítottak ezekre. Egy golyójuk felfordított egy dereglyét, melyen 2 ágyu, 40 ember, egy alezredes és két tiszt volt; ezek mind a Dunába vesztek. A heves tüzelés daczára az oro­szok elérték a túlpartot, s Dragomiroff tábornokkal együtt partra szállt ott Miklós nagyherczeg, a főpa­rancsnok fia. A törökök igen jól megállták a sarat, mindamellett az oroszok d. u. 3 órakor elfoglalták Sisztovot és a körülfekvő magaslatokat. A »N. fr. Pr.« egy távirata szerint a sisztovói átkel­ót demonstratio előzte meg. Az oroszok 26-án gyilkos tüzet kezdtek Turnu-Magurelli és Ni­­kápoly ellen. Ugyan az­nap este feltűnő sok dereg­lyét vittek Turnu-Magurellibe és a magaslatokon nagyszámú csapatokat mutogattak. A 26- és 27-ike közti éjjel történt aztán a homlok­vonal megváltoz­tatása Zimnicza felé, hol 27-én reggel, titokban épí­tett ütegekkel kezdték meg az ágyúzást, s ennek vé­delme alatt az átkelést. A muszka császár és minden nagyherczeg, ösz­­szes kíséreteikkel már csütörtökön átmentek bolgár földre Lisztovóba; a népesség és az ottani seregek lelkesedéssel fogadták őket. A czár végiglovagolt a harczmezőn, dicsérte a csapatok jó magatartását, s aztán visszatért Zimniczába. A Duna e pontján az oroszok most hidat kezdenek verni. Az orosz főhadiszálláson nagy lelkesedés ural­kodik. A czár a másod oszt. György-renddel diszite fel Nikoláj nagyherczeget s körmenetet tartott a csa­patok közt, melyek nagy hurrákkal fogadták. Niko­láj nagyherczeget a tisztek vállaikra emelték és meg­csókolták. Zimniczánál az osztrák ka­tonai attaché jelen volt a harczban. Az ázsiai harcrtérről a »N. fr. Fr.« a kö­vetkező táviratot közli: Zevin főhadiszállás, jun. 27. A török előőrsi portyázók ma az egész vonalon konstatálták az oroszok teljes visszavonulását. Az armeniai hadjárat első része ezzel a törö­kökre diadalmasan végződött. Mukh­­tár pasa ide érkezett. A hadseregben nagy a lelke­sedés, továbbá, hogy a központi bizottság fölkéretett, hogy miután a kiállítás elhalasztásáról szó sincs többé, és miután az országgyűlés a kiállítási költségeket meg­szavazta, most minél előbb megállapítani és közölni szíveskedjék a kiállítóknak, különösen a kollektív ki­állítóknak nyújtandó kedvezményeket, miután sokan jelentkezésüket azoktól teszik függővé. Posner K. L. erre nézve a központi bizottság határozatát közel ki­látásba helyezi, és lelkes szavakkal fölhívja a szak­osztályt, hogy most már lankadatlan erélylyel lásson hozzá a teendőkhöz. Szóba hozatott végül a tervezett budapesti or­szágos kiállítás ügye, Posner, Ráth és többen erre nézve hosszasabban nyilatkoztak és a kivitelre nézve némely eszméket terjesztettek elő.­­ A kiállítás ha­tározottan 1880-ra lenne kilátásba helyezendő, s ha megtörténnék, az előleges előkészületek megkezdése már nem lenne idő előtti.­­ E tárgyban hosszabb eszmecsere folyt, melynek eredményéül kimondatott, miszerint az egyesület igazgatósága felkeressék, hogy az ügyet lehető megfontolás tárgyává tevén, intéz­kedjék oly módon, hogy 1880-ban Budapesten orszá­gos kiállítás rendezésére nézve a szükséges kezdemé­nyezés megtétessék. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. Iparegyesületi ügyek. A kiállítási szakosztály jun. 28-án tartott ülé­sében Posner K. L. szakosztályi elnök előterjesztése folytán tárgyalás alá került a Székesfehérvárott 1878 tavaszán rendezni szándékolt kiállítás bizottsá­gának levele, melylyel az egyesületet felkéri, hogy az ott tervezett kiállítást közreműködésével támo­gassa. — E tárgyban hosszabb eszmecsere folyt, kü­lönösen azon kérdés fölött, vájjon az 1878-diki év, midőn Párisban nemzetközi kiállítás lesz, melyen ha­zánk is részt veend, alkalmas idő-e egy hazai orszá­gos kiállítás rendezésére.­­ Mudrony igazgató rész­letesen kifejtette a különféle kiállítások czélját, és határvonalat vont azon kiállítások között, melyek or­szágosaknak volnának tekintendők, és azok közt, me­lyek inkább helyi érdekűek. Magától érthető ugyan, hogy bármely helyi ér­dekű kiállítás is kiterjedhet az ország minden részé­ből beküldött tárgyakra, de az által nem válik még országos kiállítássá; ilyenné csupán az által lehet, ha czéljául az összes hazai termelés teljes képének feltüntetését tűzi, s e czélnak megfelelő eszközökkel rendeztetik, — a­mi természetesen csak az országos hatóságok, egyesületek, s átalában az összes hazai termelés képviselésére hivatott közegek részvéte mellett eszközölhető.­­ Ily kiállítás magától érthe­­tőleg a párisi kiállítással egyidejűleg nem rendez­hető , de semmikép sincs kizárva oly kiállítás rende­zése, mely inkább az üzleti és helyi érdekre, a hazai iparczikkeknek ismertetésére és terjesztésére, vala­mint a kiállításban rejlő előnyöknek bizonyos vidé­ken leendő érvényesítésére irányul. Ilyennek képzelhető a Sz.-Fehérvárra tervezett kiállítás, s mint ilyen sikeres is lehet. E nézeteket a szakosztály egyhangúlag helyeselvén, kimondatott, hogy az egyesület azt támogassa oly módon, a­mint azt a dolog természete magával hozza. Külön bizott­ság kiküldése ez idő szerint nem tartatik szükséges­nek, mivel az egyesületnek állandó kiállítási szakosz­tálya a teendőket el fogja végezhetni. Az igazgatóság fölkéretik, hogy a sz.-fehérvári bizottságot ez érte­lemben értesítse. A párisi kiállítás tárgyában dr. Szabóky Adolf bizottsági elnök jelentette, hogy a bizottság részéről eddig mintegy 70 bejelentés adatott át a központi bizottságnak. Bemutattatik a párisi kiállítás tervraj­za a Magyarország részére kijelölt helylyel. Jelentetik Üzleti hetiszemle. Első fele: Budapest, jan. 30. Az üzletviszonyok Euró­­paszerte javultak utóbbi időben, ezért a tőzsde, mely a közgazdasági élet lüktetésének kifejezője szokott lenni, barátságosabb arc­et öltött. A háború folyá­sával nem sokat törődött a tőzsde, pedig a lefolyt hét háborús eseményekben gazdag volt. Az ázsiai harertéren úgyszólván nap nap után nagy csaták vi­­vattak, és pedig a törökökre kedvező eredménynyel. Az európai harertéren is kezdetét vette a nagy actio. Az oroszok átkeltek a Dunán, megszállták a Dob­­rudsa felső részét, és elfoglalták Nikápolyt. A tőzsde az oroszok dunai átkeléséből azt következteti, hogy a háború hamar véget fog érni. Ezzel ellentétben azonban felmerült az a hír is, hogy a háború csak ezután indul igazán, mert Anglia és Ausztria-Ma­­gyarország is belevonatnak. De csakhamar meg­­nyugtatólag fel lett derítve a kérdés, s egy bécsi tőzsdetudósító azt írja, hogy Tisza Kálmán neve a legnépszerűbb most a tőzsdén, mert a keleti kérdés­ben a magyar országgyűlésen tartott beszéde által sikerült neki minden irányban megnyugtatni a ke­délyeket. A lefolyt hét nevezetes pénzügyi eseményei közül kiváló jelentőséggel bír a németországi kölcsön kibocsátása, mely nyolczszorosan túl lett jegyezve, ámbár a kamat csak négy százalék, s az árfolyam a névértéket megközelítette. Fényes tanújele ez annak, hogy Németország hitele nagyon javult az utóbbi években, mert a német-franczia háború alkalmával német nemzeti kölcsönt nem sikerült elhelyezni, más­felől pedig bizonyítja a jelen siker azt is, hogy solid elhelyezést kereső tőke bőségben van. Az európai pénzpiac­ok kamatlába változatlan maradt: Amsterdam 3, Berlin 4, Brüssel 21/2, Lon­don 3, Páris 2, Bécs 4­/2, Sz.­Pétervár 6°/0. Említésre méltó még az, hogy a pénznemek és váltók folyama tőzsdénkén jelentékenyen csökkent, az értékpapírok ellenben úgy­szólván kivétel nélkül egy két százalékkal fölebb mentek. A budapesti tőzsdén a megelőző heti zárjegy­zéshez,viszonyítva a papírok árjegyzése a következő : Államadósságok: m. vasúti kölcsön 98.75 (—1—2), m. keleti vasút 60.50 (+1.50), II. kib. 71.25 (+­1.75), 1877-iki államkölcsön 63 (+0.50), m. nyeremény sorsjegy 73.25 (+2), 1873-iki kincs­utalvány 108 (+4), m. földtehermentesitési 74.50 (4-1.25), temesi 72.75 (+0.75), szőlődézsma váltsági 74.50 (4-1-25) p. Bankok ált. municzipalis 15.50 m. hitel 134.75 (+5), m. földhitel 18, osztr. hitel 144.50 (-1-5.70), pesti kereskedelmi 5,25 (+10) p. Biztosítók első magy. 1300 (+40), pesti biztosító 69 (+8), Unió 113 (+9).­ Gőzmalmok: Concordia 370, első budapesti 810 (+5), Erzsébet 174 (+4), molnárok sütők 295 (+9) Pannónia 7,95 (+5), Victoria 2­ 50 (+2) p. Közlekedési vállalatok: magy. észak­keleti vasút 98 (+2,50), pesti közúti 148 (—1). Takarékpénztárak közül orsz. központi 70 (+2), első hazai 2100 (—60)­­. Különféle vállalatok közül Ganz és társa 139 (+7), Athenaeum 251 (+1), a többi változatlan. Záloglevelek: m.földhitelintézeti 5*/2°/0-os 90+ (+ + ), pesti kereskedelmi 88.75 (++), kis­birtokosok 7°/0-os (—1), 6°/6-os 84 (+1) p. Elsőbbségek lánczhíd 88 (+1) p. A meg nem nevezett papírok változatlanok. Értékek: cs. arany 5.92 (—8 kr), 20 frankos 10 (—14 kr), ezüst 109.50 (—2), német mark 61.35 (-1.15) p. Váltók: Berlin és más német piaczok 60.70 (—0.95), Amsterdam 103.25 (—1.50), London 125 (—1.75), Páris 49.60 (—0.80), svájczi piac­ok 49.50 (—0.70) p. — A felsőm­agyarországi népgaz­­dászati kölcsönös hitel-­s takarékegye­sület, mint szövetkezet, mely a múlt évben a kor­mányhoz folyamodott államsegély- és támogatásért, hogy ennek segélyével egy partialis hitelszervezetté nőhesse ki magát, a m. kir. pénzügyminiszternek f. é. május 10-én 26,102. sz. a. kelt intézvényében utasit­­tatott, »hogy miután a kisbirtokos-osztály hitelké­pességének emelése és kifejlesztése csupán az összes erőknek egyesülése, illetőleg egyedül azoknak orszá­gos szövetkezete által érhető el, az ország főváro­sában a magyar kisbirtokosok számára létesíten­dő országos földhitelegyesülettel szövetkezzék.« — E pénzügyminiszteri leirat alapján a nevezett szö­vetkezet e ha­t­dikán tartott igazgatósági ülésen határozatilag kimondá , hogy legelső lánc­szeme óhajt lenni a központi országos közegnek, to­vábbá mint vidéki egyesületek közvetítője működni, és ilyeténképen az alapítandó országos földhitel­egyesülettel szövetségre lépni. E határozatról rövid­del ezelőtt értesítette a felső-magyarországi népgaz­­dászati kölcsönös hitel- és takarékegyesület, mint szövetkezet a magyar kisbirtokosok országos földhi­telegyesületét létesítő­ bizottságot, mely örvendetes tudomásul vette e csatlakozási nyilatkozatot ama hozzátétellel, hogy a szövetség tettleges létrejötte iránti feltételeket a most már legközelebb megindí­tandó alapítvány­gyűjtés befejezése után fogja kölcsö­nösen megállapíttatni.­­ Az anglo-osztrák bank Prágában egy fiókot állít föl egy millió ftnyi tőkével. A bank­üzlet mellett e fiók főkép a c­z­u­k­o­r­kereskedéssel fog foglalkozni. Népszínház. Ma, jul. 1-én. A TOLONCZ. Eredeti népszínmű dalokkal 3 felv. Irta Tóth Ede. Zenéjét Erkel Gyula. Kontra Fridolin Tihanyi. Krizsa, felesége Pártonyiné. Vágó M., mészárosm. Tamássi. Abris, mészároslegény Eöri. Dolgos Kolozsvári. Rigó, városi biró Kovács I. Ördög Sára Lukácsyné Angyal Liszka Soldosné. Mravcsák Johann Horváth: Krisztinavárosi színkör. Ma, július 1-én: Viola. Énekes népszínmű 5 felvonás. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart leadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meteorologiai jegyzetek­. A meteorológiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1877. évi junius hó 30-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények: A légnyomás mindenütt emelkedett, Fiuméban 4,8 mm.-rel.­­ A hőmérsék többnyire kevéssel sülyedett N.-Szebenben 4,8 fokkal. — Eső : Trencsén 1, B.-Bánya 2, Ungavár 1, Debreczen 14, N.-Szeben 8, Szeged 1,Sopron 1, Zágráb 62, Szathmár 4 mm. — Ózon­­mérő : Budapesten nappal 5, éjjel 5. — A tenge­riume és Pola mellett fodros. Észle­lési állomás 1 Légnyomás m. m. Hő­mérséklet C » Szél . , 1 erős­­irány mi , J sege Fel­hőzet Prága 770.7 15.3D 1 borult Bécs 770.3 10.8— — derült Trencsén 769.0 16.0 ENy1 Beszterczebánya 768.7 17.0E 2 Ungvár 766.7 14.7K 5 » Debreczen 768.9 17.0 ENy2­­ Nagy-Szeben 766.0 13.6 Ny1­­ Orsová 766.9 21.0— — » Szeged 768.3 16 4E 2 » Budapest 769.1 17.2 ENy2 Sopron 769.9 16.0— — » M.-Óvár 771.0 19.4— — » Csáktornya 769.5 16.0 ENy1 felhős Zágráb 769.7 15.7 DNy2 borult Bregenz 768.9 15.5— — derült Fiume 769.0 19.0 EK1 felhős Pola 768.5 22.2E 1 » Durazzo 763.5 22.0E 4 Szolnok 768.0 19.7 EK1 derült Szatmár 768.1 12.6 ÉNY2 felhős Triest— — — — — Vízállás junius hóban. A »Magyarország és a Nagyvilág« tartalma . Szöveg: Egy virágról. Költ. (Vay Saoh­a.) — El­tévesztett utak. Regény. (Vértesei Arnold. (Vége.) — A négy keserves hét. (Fürjes Károly.) — Egy boldogtalan története. Jack. Regény. (Daudet Alfonz.) (XXV. folyt.) — Egyszerű történet. (Komócsy Lajos.) — Gond nélkül. Költ. (Malomhe­gyi István.) — A torpedó-harcz. — Montenegrói képek. — Orosz part-üteg Brailánál. — Czioza-fészek. (F. J.) — Amor és Psyche. (F. J.) — Jól van, lemondok .. . Költ. (Dengi Já­nos.) — Ha fáradt lelkünk. . . . Költ. (Déry L. Gyula.) — Kü­lönfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: Amor és Psyche. — Montenegrói képek : Csetinje főutczája. Nikita fejedelem törvényszéket tart. — A torpedó­­harcz. — Czicza-fészek. — Orosz part-üteg Brailánál. A »Borsszem Jankó« jul. 1. sz. tart. A kancsal mészáros. (Kép ) — Országgyűlési tudósítás. — A »Borsszem Jankó« színháza. (Négy kép.) — Schmerling ur Tisza K. be­szédjéről. — Uj feltámadás. — Görög dolgok a hareztérről. — Az aratás. (Vers.) — Irodalom. (Képpel.) — Az egyetem fo­lyosóján. (Kép.) Tudomány. A magy. kir. egyetem története. — A városerdei artézi kútról. (Kép.) — Mokány Bérezi a dombszögi kaszinóban. Fanyar kedv. — Vidéki trombita. Ma­­naszszes vallatása. — Fületlen gombok. — S Kraxelhuber Tó­biás presbhburgi háziúrnak okoskodásai. — Régiség. (Kép ) — Csodabogarak. — Szerk. postája, s változatos mulattató szöveggel. Jókai 1*. (Kakas Márton) az orosz-török világból vett h­risztikus rajzolatait állandóan minden szám­a fogja. Előfizetési föltételek:­­ julius—szeptemberi évnegyedre 2 frt, julius—deczemberi félévre 4­árt. Az előfizetések Budapestre, az Athenaeum adóhivatalába küldendők. Magya­rok! Előttem az új évnegyed, mellettem az új hold, föl a félhold. Ti sem maradhattok távol, annál is inkább, nálatok mindenütt holdtölte van. A merre jártam, a holdatok zöldet, virít, biztat. Tele lesz a hombár, akbor ! Mozgósítsatok, hogy meg ne moszkosittasatok, azzal a 250 piczulaszterrel! Csoklassa ! JANKÓ ben BOROS viezbasi. Folyó évi július 1-vel új előfizetést nyitunk a »Be Jankó«-ra. . A „BORSSZEM JANKÓ« előfizetési Negyedévre .... 2 frt. Félévre........................4 frt. Az előfizetés mentői előbbi megújítását kérjük, szétküldésben késedelem ne álljon be. A „Borsszem Jankó“ kiadó­­i »Athenaeum«, barátok tere ! A jogász-közönséghez Minél tovább halad codifikációnk, annál szűk­ lesz, hogy a meghozott törvényekkel a törvényh­ozá­ m­á le is összegyűjtve közkézre bocsáttassák. Magukna vényeknek szövege a törvényhozó valódi intenziója is sokszor kétséget hagy fel, sőt tudvalevőleg az sem hogy a törvény szövege egészen mást fejez ki, mint codifikátor mondani akart. Minthogy pedig a terv egyéb, mint a törvényhozó akaratának kifejezése, törvény értelme azonosnak tekintendő azzal, a­­ vényhozó abban kimondani akart: ennélfogva a helyes értelmét és szellemét csakis a javaslatok és felett folytatott tárgyalások tanulmányozása képes feltüntetni. Az osztrák polgári törvénykönyv értein legújabban a Pfaff és Hoffmann által közrebocsát h­ások alapján egészen új irányba tereltetik, és vehető, hogy ugyanaz történnék, ha valaki a mi­­ rendtartásunk matériáiéit kiadná. Ha még utalunk­­ a magyar kereskedelmi törvény magyarázatát az­en bár meglehetősen sovány jegyzőkönyvei köztudomás mértékben elősegítik : úgy hiszszük, mindenki el fog ismerni, hogy törvényeink magyarázatának ily­­en eszközét tovább is elhanyagolni valóságos bűn vol. A »Magyar Themis« szerkesztősége pótolni zik ezen hézagot, és valamennyi igazságügyi törvé­nyekre megindít egy gyűjteményt, körülbelül oly rendsze­rint, azt az osztrák törvényekre vonatkozólag , nagyon elterjedt Kvaserer-féle füzetekben látjuk. Az anyag összeállítását a »Magyar Themis« portosult szakemberek vállalták magukra. Eddig megjelent az első füzet, melynek tart. I. 1877. évi V. törvényeseik] az 1870. XVI. és 1871. XII. törvényezikk módos II. 1877. évi­­Vili. törvényczil az 1868. évi XXXI. törvényezikk módosítás (Uzsora-törvény.) Ára 50 kr. — Kapható minden könyvkereske. Az „Athenaeum“ mint­­ Napja Hol?­0 fölött méter 0 alatt méter Időjárás 30 Budapesten3 70. _ tiszta‹ Pozsonyban3 49— — száraz» M.-Szigeten1 04— — ‹ › Szatmáron1 15— — felhős Tokajban1 89— — derült» Szolnokon3 15— — » › Szegeden5 37— — esős 29 Aradon— — 0 21 szeles N.-Becskereken0 55— — száraz— Bezdán Ber. cs.— — — — ‹ — Verbászon— — — — » 30 Eszéken2 87— — ‹ ‹ Sziszeken0 87— — » 29 Mitroviczon1 25— — felhős Zimonyban4 86— — száraz» Ó-Orsován3 82— — felhős› Barcson2 62— — · Felelős szerkesztő : Jókai Mór.______ N Y 11 T - T É B. Előfizetési felhívás. Az uj évnegyed közeledtével előfizetést nyitunk az „Ir ST­ÖKÖSB­E “ Az »Üstökös,« a legrégibb magyar életlap, ezentúl is vasárnaponkint jelenik meg, számos képpel A budapesti áru» és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei junius 6 . I w t r N k m P i r adv» s| Ér­tékpapir Pénznemek, Augsb. 100 dáin. frt. utin Berlini 100 d. n. mark után Franki, a. M. 100 b. mark Hamb. 100 d.n. b. Mark u. Más német pénzpiacz Amsterdam London fint Sterling u Pari« 100 frank után Svájczi pén­zpiacsok 100 jr. Zürich 100 .bankért Nemhivatalos rész. 300 Aradi két bank betl». 200 Hotel rék­ zottári 860 Lekuritás . 300 ál S” É r ló k p B­t­i­­ 200 200 200 200 200 200 200 80 l00 ,60 200 2oo i00 lOO 60 80 Államadóssági­ Magyar vasúti kölcsön . . gömöri áll. zálogl. 5% „ keleti vasút 2. kib. , sorajogyk­ilcsön 100 ft . 60 frt db 1871- iki magy. államkötv 1872- iki „ „ 1873- iki m. kir. kincst. ut. 1874- iktt „ „ * Filáteherm. kBtv. magy. , „ 1887. Búr . „ temed . „ 1867. Bár. , „ horv. őrs „ , erdély. Magy. jel.­, urb. válts. kutv .a 505 cs/,sma válts. katv. Osztr. áll. adós. pap. 5°/­ . . „ ezüst, kam­jan. jul. % . .. ezüst kam. apr. okt. 5% Kisors. 1860-ból á 600 frt . 1860-ból á 100 frt . 1864-ból á 100 frt . 1864-ból á 60 frt Peatv.kuros. 1871-ból 5% Részvények. Btftt- táró.: Atlu vlaafels ' n I­ magy. • B­r. Haza . . » _ „ Pannónia . . Festi . . . , anno . . . „ , Tisza . « . Vaap . Pécs-Barcai . „ Pesti közúti . . * Budai „ . . „ Ujp.Rákp. lóTAttu. „ Alföld- Fiumei . Éjszakkeleti . Magyar keleti I. Eetsélyi . . . „ Dél ... „ Vágvölgyi . . . Budai hegy pálya Bankok: A0. m. mn. Lid­b. * Angol-magy. . . „ Osztrák hitelint. „ Ált. magy. hitelb. „ Franko-magyar , Horvát lesz. b. M. Ált. fldh. r. trc. M. jelz. hitelb. , Kisb. földhitelt „ Tak. és hitel-egy. „ Nyítv. ker. h. int. 98 75 73 25 73 25 108 — 101 50 74 50 73 50 72 75 72 50 73 50 74 50 61 — 66 66 — 111 75 119 50 131 — 130 50 87 ■/• 1300 380 69 113 148 1350 98 15 50 144 134 18 50 99­­73 50 73 50 109 — 102 — 75 — 74 50 73 26 73 — 74 — 75 — 61 25 66 50 66 50 112 25 120 50 131 50 131 — 88 — 385 69 50 115 — 150 — 14 — 99 — 144 60 135 19 — 52­­50 80 200 40 80 100 4000 100 1000 100 100 140 40 80 50 150 500 500 200 160 500 200 500 300 500 ICO 80 200 200 200 200 500 200 200 210 80 200 200 100 100 200 200 200 200 500 200 faswkoL . Buckpanti nb. „ iparbauk 3-5 50 37 50 B Budai kcr. bank — — — — . Pe3ti kar. bank 525 -530 -, Pesti iparbank 116 — 117 -, Pest-budai kéz­ müves bank 46 — 47 — , Bir.t. e.m. h. int.— — n Bárány t. és uit.— — , Dabr. kor. bank — — „ I. Erdélyi bank— — „ Biharra, kor.-ip. — —­— — és term.-h.bank Lipótvárosi bank 50 ft névj. Zus-Zalai nb. Részjegy . 10 50 11 —— — — Takpona. , Félegyházi .— — — „ Gödölöi . . — _ —- — „ Országos közp. . 70 — 71 -„ Pesti I. hazai 2100 —2120 -„ Pest-Buda főv. . 266 -270­­, Pesti külvárosi 58 — 600 P&Drac-Daruvá?_ —_ — „ Szent- Endrei — — ... — „ Erdélyi . . ._— — — , ujparti . . . — —— , Ozogl. Ikp. agy. — —— Malmok . — — — — Concordia .... 370 — 375 — „ Borsos-Misk. .— — „ Erzsébet . . 174 -176 -„ Luiza .... 150 — 152 — „ Temesvári gea -— — „ Moln­­éa sütők . 295 — 300 — H Hengermalom 575 —— „ Victoria .... 250 -252 — „ I. Budapesti . . . 810 — 820 — „ Pannónia .... 795 — 798 — épít. társulat pesti .— — — „ Pesti Cotr.#3— — Serfőzöde I. magyar 257 — 260 — Sertéshizlaló ........................ 120 — 122 — Könyny. „Athenaeum“ . 251 — 253 — „ Fenti . . . 460 — 470 — „ „Franklin társ.“— — Ganz és társa-féle vasant. 139 — 140 — Grenwindt-féle .... 200 — 202 — Gyógyintézet I. magyar Keresk. test. épülete . Mátrai bánya rész Pozsonyi papirgy. . . Rima- Murányi bányatárs Gyapju-mosó és biz. I. &. SalgóTarjáni kőszén vasöntöde Sehlick-féle vasöntöde . Soda és vegy-áru-gyár . Póskuti kőbánya . Qpodium és chonth­azi- Szeszgyár I. magyar Kosz. s téglagy. (Dräsche) 125 73 ■ 70 61 180 — 130 74 75 62 35 182 37­­Alagút­­ . . Tégla Ár mészág újlaki ár Kő­banyái . . Záloglevelek. Magy. földhitelint. 6*/.% , arany vagy ezüst 6°/. .jelsalogb&nk 5*/e% Nyug. mh. szb. Sopr. 6°/a Magy. ált. földh. rvt. 89/0 n * n n ?68tvarosi takar. ptr. ő°j0 Pesti keresk. bank 6% Szebeni földhitel int. 51/«0/ Kiabirt földh­. int. 7«/0 uw n 6d/ , Elsőbbségek: 47 4 “/­ 4°/( 4»/. 4°/( 3»/‚ 3»/c 27: 37. n Éjszakig vit'ffy M. kel. v&aót 2. kib. Magy. gal. resp. , d% I. Brd. vaep. 8% az. ft. ;1.0(‘ Győr-oop.-ebenfurt. 6% Vágvölgyi vaap................... „ Résskötelezvényei Buda-Penti lánczb. ' , Borsod-Misk. malom Budapesti malom 6'--^ Pannónia gőzmalom 8.'/0 Kösz. óh taglat. köt. ($+c Lloyd­ éa tőerdeépűlet Olása Ari k­r. arany , Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . . . Osztr. és magyar ezüst. Német bir. bahkr.100 m. n. Váltók. Termény. Minős. hectol. kr 100 kilogr. Minős. b.ectol. Ár 100 kilogrt bánsági uj ------------­_____.J » A tiszavidéki 74. 11.15-1035 75.51+75—11 85 76. 12.15—12 30 77.312.55-12.65 ■ • 18. 12.80-12.90 79.*—.—----.— v u pest-vidéki,, 80. • 4.6 10.40—10 60 7516n!—n!io 76.4 11 40-11 55 77.311.80-11.90 73.3 12.-----12.10 70.S-------------80. —. ——«. ~. --- — fehérmegyei 74.6 11 20—11 40 75.511.80-11.90 76.4 12 20—12 35 17.812.60—12.70 * K 78^ 12.85—12 95 79.2—.--------.— 80. -—-----. — —. — — bácskai „ 74.6 10.70-10.80 75.511.15—11 25 Ml 76.4 11.85-11.85 77.8--.---------78.5 .— 1 -T « n 80.— —. Termén 16 Minőr»ég hoc­oli­­terben It 100 Rozs .... . öreg Árpa takarmánynak 9 a malátának • « t Zab * Tengeri bánáti » . aj „ másnemű Repcze káposzta bánáti . Köles . . . . 70—72 60—62 62—63 36—40 75 73 10 * I -6 I 6 S -I 5

Next