A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)

1877-07-18 / 183. szám

dium-Kálétől Ampáig terjed, az osszetinek és ab­h­ázok területének legnagyobb részére, és az egész Csecsnára. A Vladikaukáz melletti hegyszorosokat a fölkelő csecsenezek tartják megszállva. A török külügyminiszter a következő jegyzéket intézte a porta külföldi képviselőihez: »Fájdalom, hogy ismét uj tényeiről kell értesíte­nem önt a leglázitóbb barbárságoknak, melyeket a kozákok a dunai tartományban elkövetnek. Húsosuk­tól öt órányira két falu Kosztrudsa és Kadiszle el van hamvasztva, a kozákok 30 benlakót nem- és kor­különbség nélkül lemészároltak. Biopunár faluban őrig elvágták a nők és leányok ruháit s szüleik je­lenlétében meggyalázták őket. A férfilakosokat fog­ságra vetették. Végül, hogy a borzalom teljes legyen, a barbárok minden emberi érzést megtagadva, egy asszonynak mindkét karját levágták s gyermekét gúnyosan a két levágott, vérző kar közé helyezték. A montenegrói­ak, kik a foglyokat megcsonki­­ták,s Európa iszonyodását fölkeltették, a nőket és leányokat mindig megkímélték. Az oroszoknak volt föntartva, hogy még a legkevésbé czivilizált népek előtt is ismeretlen gyalázatosságig vetemedjenek. A kozákok, kik Ruscsuktól hét órányi távolságban a falvaikból futó s a hegyek felé menekülő törökökkel találkoztak, lemészárolták azokat, nem kimérve a nő­ket és gyermekeket sem. Mind e tényeket egyszerre több és kétségtelen hitelű forrásokból jelentik a por­tának. — e z a v f e t.« A perrendtartási novella. 1.§. Az 1868. évi LIV. t. sz. azon szakaszai, melyek helyett jelen törvény újabb intézkedéseket léptet életbe, a kapcsolatos későbbi törvényeknek e szakaszokra vonatkozó intézkedéseivel hatályon kí­vül helyeztetnek. 2. §. A 4. §. helyett: A legfőbb bírói hatóságot mind a két kir. ítélő tábla egész területére nézve Bu­dapesten a m. kir. curia gyakorolja. 3.­­§. Az 5. §. helyett: A kir. járásbíróságok mint egyes bíróságok járnak el. A magy. kir. törvényszékek, az elnököt beleért­ve, három tagú tanácsban határoznak. A kir. ítélő táblák a járásbíróságtól fölebbezett ügy­ekben három tagú, fölfolyamodások következté­­b ai ózdjén fölterjesztett, valamint a törvényszéktől fölebbe­zett ügyekben pedig öt tagú tanácsban határoznak. A magy. kir. curia, ha fölebbvitel öt tagú ta­nácsban hozott kir. táblai határozat ellen van intézve vagy a kir. táblákra vonatkozó biróküldési avagy il­letékességi összeütközési kérdés döntendő el, hét tagú, egyéb ügyekben öt tagú tanácsban határoz. 4. §. A 6. §. után következő új §. teendő: Ha a m. kir. curia egyik polgári tanácsa valamely ügy fölötti tanácskozásnál fölmerült jogkérdésben egy előbbeni határozattól eltérő véleményben állapodik meg, vagy eltérő határozatok létezéséről értesül: e jogkérdést ez ügy eldöntése előtt indokolt indítvány mellett az egyesült polgári tanácsok teljes ülése elé terjeszteni köteles. A teljes ülés által megállapított jogszabály az összes tanácsokat kötelezi. Ha azonban valamely polgári tanács utóbb fel­merült esetben egyhangúlag a teljes ülési határozat­tól leendő eltérés mellett nyilatkozik, a jogkérdés újabban a teljes ülés elé terjesztendő. Érvényes határozathozatalra a polgári tanácsok bírái kétharmadának jelenléte igényeltetik. A teljes ülési tárgyak előadásának, a tanács­kozás és szavazás rendjének a határozat hitelesítésé­nek és döntvénykönyv vezettésének, s a döntvények közzétételének módozatait ő felsége jóváhagyása alá terjesztendő szabályzattal a m. kir. curia maga álla­pítja meg. Jelen szakasz intézkedései hasonszerűen alkal­mazandók a kir. ítélő táblánál is azon ügyekre néz­ve, melyekben a kir. ítélő táblák másodbiróságilag véglegesen határoznak. 5. §. A 14. §. helyett: Ha akár az ügy minősé­ge folytán hivatalból, akár a felek kifogása folytán a per folyama alatt valamely bíró illetéktelensége vagy érdekeltsége mondatik ki, úgyszintén akkor is, ha az érdekeltség csak a per folyamában állott be, az ille­téktelen vagy érdekelt bírónak addigi eljárása és cselekményei semmisekké válnak, a felek tényei el­lenben a per további folyamában is megtartják érvé­nyüket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mi­kor a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamá­ban merül fel. Illetéktelenség esetében a periratok további el­járás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. Bírói érdekeltség esetében a további eljárás ugyanazon bíróságnál az érdekelt bírósági tag mel­lőzésével folytatandó vagy a­mennyiben szükséges, bíróküldés végett az iratok a harmadik birósághoz hivatalból felterjesztendők. A 30., 31., 33., 34., 35. §§. helyett: 6. §. Az átalános bírói illetőséget alperesnek lakhelye, s ha több bíróság kerületében bir lakhelylyel ezen lakhelyek bármelyike; ha pedig az országban lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye állapítja meg. Ha oly személynek tartózkodási helye is isme­­retlen, ki előbb az országban lakhelylyel birt, annak állandó illetőségét utolsó lakhelye állapítja meg. A hadsereg, hadi­tengerészet és honvédség tett­leges szolgálatban álló tagjainak lakhelyéül állomási helyük tekintendő. Magyar honpolgárok, kik külföldön a területen­kívüliség jogát élvezik, megtartják azon állandó ille­tőséget, melylyel az országban bírtak. Ennek hiányá­ban úgy tekintendők, mintha a főváros első kerületé­ben tartanák lakhelyüket. 7. §. A nő, kivéve, ha férjétől elválasztatott, vagy ha a házassági kapocs biróilag felbontottnak mondatott ki, a férj átalános illetőségét követi, mig magának más lakhelyet nem alapit. A nem teljes korúak s gondnokság alatt lé­vők törvényes képviselőjük átalános illetőségét kö­vetik. 8. §: Közkereseti, betéti s részvénytársaságok, szövetkezetek és bányatársulatok, továbbá közintéze­tek, testületek, alapítványok és egyesületek átalános illetőségét, a­mennyiben az alapszabályaik által vagy más módon törvényes érvénynyel nincs különösen szabályozva, székhelyük, illetőleg ügyvezetésük helye állapítja meg. A köztörvényhatóságok s községek, valamint a kezelésük alatt álló alapok és alapítványok átalános illetőségét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselő testület székhelye állapítja meg. A kir. kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapítványok átalános illetőségét azon nyil­vános közeg székhelye állapítja meg, mely a fennálló jogszabályok szerint az eset minőségéhez képest a kincstár képviseletére van hivatva. 9. §. Az országban átalános illetőséggel nem biró személyek elleni vagyonjogi igények iránti kere­setekre nézve azon bíróságok mindenike illetékes, melynek kerületében ingatlan vagyonnal bírnak, vagy oly ingatlan létezik, mely valamely követelésük­nek jelzálogául szolgál. Azon személyek ellen, kik a gyári, kereskedelmi vagy iparüzlet folytatása végett lakhelyükön kívül te­leppel bírnak, a telep üzletköréből folyó keresetek azon bíróság előtt is indíthatók, a­hol a telep létezik. Azon személyek ellen, kik valamely gazdászati üzletet folytatnak, az ezen üzletből folyó keresetek a gazdasági üzlet helyének bírósága előtt indítha­tók meg. 10. §: A szerződés teljesítése és érvénytelení­tése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti keresetek azon bíróság előtt is indít­hatók, melynek területén a szerződés, a kikötés, vagy a dolog természete, avagy a törvény szerint teljesítendő. Okmányban kötelezett készpénzbeli követelés iránti kereset a kikötött fizetési hely bírósága előtt is megindítható. Könyvkivonati és számlakövetelések két év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vizetnek. 11. §: Kártételekből és büntetés terhe alatt tiltott cselekményből származó keresetek a cselek­mény helyének bírósága előtt, idegen vagy közös va­gyon kezeléséből eredő keresetek, a kezelés helyének bírósága előtt, a jelen törvény 25. §-nak d)i pont­jában foglalt keresetek pedig azon bíróság előtt is megindíthatók, melyek kerületében a bérlemény egészben vagy részben fekszik. Az ügyvéd azon kereseteket, melyek egyezsé­giig kötelezett jutalomdíjat, vagy nem peres ügyek­ben avagy különböző bíróságok előtti peres ügyekben fölmerült díjait és költségeit tárgyazzák, saját átalá­nos illetősége előtt is megindíthatja. Sommás birtok­­háborítási, határjárási és megyei igazgatási ügyek az illető hely bírósága előtt indítandók. Ha a kérdéses terület több bíróság kerületébe esik, a per ezek bár­melyike előtt megindítható. 12. §. A 37. §. helyett: Az örökösödési perek­ben, arra való tekintet nélkül, vájjon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végren­delet jogczímén nyugszik, és az örökhagyó végakara­tának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e irá­nyozva, azon törvényszék ítél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el, az örökösödési perek azon belföldi biróság illetékessé­gét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott, azon bíróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Ezen illetékes bíróság előtt a hagyatéki hite­lezőknek és hagyományosoknak az örökhagyó vagy az örökös, mint ilyen elleni igényeikből eredő kere­setek mindaddig megindíthatók, míg a hagyaték egészben vagy részben a biróság kerületében létezik, de több örökös létében csak úgy, ha az osztály még meg nem történt. A 49. §. helyett: 13. §. Pertársaság esetében, felperes, az alperesek illetékes birósága közül bár­melyiket választhatja, de a főkötelezettet saját ille­tősége mellőzésével a mellék­kötelezett irányában illetékes bíróság elé vinni nem lehet. Több egyenlően illetékes bíróság közül felperes szabadon választhat. 14. §. A hazai törvény által megállapított ille­tékességi szabályok külföldiekre is alkalmazandók. 15. §. Az 50. §. helyett: Hazai bíróságok kö­zött fölmerült illetőségi összeütközéseket az illető bí­róságok nyilatkozatainak bevétele után a kir. curia dönti el. 16. §. Az 53. §. helyett: Eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye : a) telekkönyvi ügyekben; b) hitbizottmányi ügyekben; c) házassági s átalában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik; d) olyan perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek, s a gyám vagy gondnok közötti jogviszony képezi a per tárgyát. 17. §. Az 57. §.helyett: Ha az 56. §-ban fog­lalt okok alapján valamely törvényszéknek elnöke, vagy annyi tagja ellen létezik kifogás, hogy a töb­­biekből a határozathozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biróküldés más fontos oknál fogva czélszerűnek mutatkozik, a biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát a kir. curia gyakorolja. 18. §. A 65. §. után uj §. Ha a kereset az 1868. LIV. t. ez. 64. és 65. §§. meghatározott kellékekkel nem birt, vagy a biróság már a kereset vagy más be­advány benyújtásakor észreveszi, hogy a felek sze­mélyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a tény­körülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, ha­tározatlan, vagy érthetetlen: a biró a keresetet vagy beadványt kijavítás végett azonnal visszaadhatja s a kijavításra rövid záros határidőt rendel. Ezen határidő alatt kijavítva benyújtott kere­set vagy beadvány jogi hatályára nézve úgy tekin­tendő, mintha első ízben helyesen lett volna beadva. A határidő után kijavítva benyújtott kereset vagy beadvány joghatályára nézve úgy tekintetik, mintha előbb beadva sem lett volna. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. Megerősítés. A kis-­s nagy-küküllő megyei tan­felügyelői állomásra id. minőségben kinevezett Dániel Már­ton állomásán végleg megerősittetett. Névváltoztatás. Dr. Weinberger Kálmán debreczeni lakos vezetéknevét »Balkányi«-ra változtató bel­ügyminiszteri engedelemmel. Bemutatási záradékkal láttattak el a bu­dapesti ács-ipar-társulás betegsegélyző pénztárának alapsza­bályai.A kecskeméti ügyvédi kamara közhír­­ré teszi, hogy Ludvigh Pál kecskeméti lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett — Elismerés nyilvánítása. A közok­­tatán­gyi állailator a népnevelők pesti egyesületének, a budapesti állami tanítóképezdének, Horváth Ig­­nácz műegyetemi nyilvános rendes tanárnak, Entli­­cher Frigyes az alsó-ausztriai országos vakok­ tanin­­tézete igazgatójának Felső-Döblingben, Fekete Ká­roly az országos vakok intézete igazgatójának Váczon, Brunner Ch. játékkereskedőnek Budapesten, Görög István tanszerkereskedőnek Budapesten, Egger S. S. és társa ásványkereskedőknek Budapesten, Giró­­kuti P. Csorba úrhölgynek, Lederer Ábrahám ké­­pezdei tanárnak, Raischl Nándor oraviczabányai fő­­tanítónak, Győrffy István esztergomi igazgatótanító­­nak, Komjáthy György és Kozma Dénes kisdedóvó­­képezdei tanároknak és Králik Sámuel budapesti órásnak, »az országos tanszermúzeum« gyűjtemé­nyeinek gyarapításáért őszinte elismerését nyilvá­nította. — Elfogott rablók. A hosszuaszói vak­merő rablógyilkos-bandának három tagja elfogatott. Erre vonatkozólag Gyulafehérvárról a következő ér­tesítést kapta a »M. Polgár« : Van szerencsém a t. szerkesztőséget értesíteni, hogy ma Petrozsényről mostoha atyám Loki Izsákhoz, (ki is a Hosszuaszón meggyilkolt Klärmann azon sógora, ki a rablógyil­kosság elkövetésekor, mint az utóbbi vendége,szintén megkárosult), érkezett sürgöny szerint Petrozsény­­ben három rablógyilkos elfogatott; ezeknél egy mos­toha atyámtól elrabolt téli kabát véresen, egy ezüst remontoli óra lánczostul és egynéhány gyűrű talál­tatott. Hogy mikép lettek elfogva, még nincs tudo­másom, de valószínű, hogy ezek voltak a petrillai gyilkosság elkövetői is. A sürgöny szerint ezen sem­mirekellők oláhországiak, és egyike fölötte izmos ember. Gyulafehérvár, 1877. julius. 15. Grünn A. Samu: — A vágvölgyi vasút áldozata. A pozsonyi német lapnak írják Szt.­János pozsonme­­gyei községből, hogy Zichy József gr. ottani földes­urat, ki két hete eltűnt volt, tébolyodva megtalálták Ausztriában. E szomorú esetnek okát abban keresik, hogy Zichy József gr. annak idején a vágvölgyi vasut­­vállalattal szemben oly kötelezettségeket vállalt, me­lyek folytán most negyedfél millió forintot veszit. A gróf testvérei kezükbe vették ez ügyet. — »A felső-magyarországi selyem­termelő és selyem-üzleti szövetkezet­ ügyében f. hó 10-én nem ugyan nagyszámú, de válogatott közönség gyűlt egybe Kassa városháza nagytermében, hogy határozzanak az alakulás és a további teendők fölött. A szervező bizottság egyik buzgó tagja, Szilcz István nyitotta meg a gyűlést, fejtegetve a szövetkezet fel­adatát és czélját és egész bizodalommal reményét fe­jezve ki a vállalkozás sikere iránt. Egyúttal előter­jesztette a napirendet is. Ennek alapján mindenek­előtt kimondatott, hogy a szövetkezet megalakul.­­ Erre fölolvastattak és elfogadtattak a szövetkezet alapszabályai. A szövetkezet elnökévé Darvas Imre főispán, a­ki ez állást és bizalmat megköszönve, elfo­gadta; az igazgató választmány tagjaiul Szilcz Ist­ván, Jakabfalvay Ferencz, Keczer László, dr. Verédy Károly és Potzold Ede; a felügyelő bizottság tag­jaiul pedig : Komáromy László, Aith József és dr. Klekner Alajos választottak meg. Egyúttal a gyűlés fölkérte Korponay Jánost a vezértitkárság elvállalá­sára, a ki ezt díjazásra való minden igény nélkül el is fogadta, a miért szívből fakadó »éljen«-nel tisz­­teltetett meg. — Iskolai értesítők. Az aradi királyi főgymnasium s az azzal kapcsolatos állami reáliskola értesítvényében Boros Viola a mennyiségtan módsze­réről értekezik. Ezt kimutatások követik. A főgym­­názium növendékeinek száma 325 volt, a 3 oszt. re­áliskoláé 117. Az érettségi vizsgálatokra jelentkezett 11 tanuló, kik a vizsgát mindnyájan megállták. — A tresztenai kir. kath. gymnázium értesitőjét szer­kesztő C­s­á­k­a Károly ideigl. igazgató, ki az értesí­tőben emelkedett hangon tartott szózatot intéz Árva­­megye értelmiségéhez az iskola támogatása érdeké­ben. Árvamegyének, úgymond a többek közt, 1869-ig nem volt középtanodája; a köznapiságból a jobb lét felszínére küzdő fiai a magyar vendégszerető alföld gazdagabb vidékeire költöztek, s ott képződtek fej­munkásokká, a túlnyomó rész rendesen ott len is maradt, a visszajutott rész képezi zömét Árvamegye értelmiségének. Az alföldi nevelés vívmánya az, hogy az értelmiség szabatos magyarsággal beszéli az ál­lam nyelvét és érzelmeiben oly hazafias mint a déli­bábok vidékének lakosa. Most a 4 osztályú középta­noda vállalta magára e nagyfontosságú feladat egy részének teljesítését. Kívánjuk, hogy e működését teljes siker koronázza. Az iskolában van 9 tanár, 154 tanuló, oktatás nyelve a magyar, az I. parallel A. és B. osztályokban a tót és német igénybe vétele mellett. Az iskolában a szaktanítás nem igen dívik, holott ez legalább a magyar nyelvre kívánatos volna.­­ Az aszódi evangéli­kus algymnáziumban a Csengey Gusztáv igazgató szerkesztette értesítő szerint volt a múlt év­ben 7 tanár és 120 tanuló. Az intézetben Csengey a magyar nyelv tanára mind a négy osztályban. Masz­­nik János tiszaföldvári ev. pap 200 frt alapítványt tett az iskolánál oly czélból, hogy annak kamatja a magyar nyelvben dicséretes előhaladást tanúsított kiválóan aszódi s eredetileg tótajku szegény tanulónak adassák. — A debreczeni helv. hitv. egyház 8 osztályú leánynevein intézetének értesítőjét közli D­ó­c­z­y Ge­deon igazgató. Az intézetben 9 tanár 152 tanítványt tanított. A tanulók létszáma a megelőző évhez ké­pest 33-al növekedett. A tanulók 7—15 évesek, val­lásukra helv. hitv. 89, róm. kath. 39, ágost. ev. 13, zsidó 11 ; a legnagyobb rész (118) helybeli születésű. — A debreczeni kereskedelmi szakta­nodában a növendékek száma az évközben belép­­tekkel s magántanulókkal 36 volt. A tanári kar 9 tagból áll. A zárvizsgálatot 12 növendék állotta ki jól, kinek elhelyezését a debreczeni vagy vidéki üzle­tekben az ottani kereskedelmi testület biztosította. Ez iskolát a debreczeni kereskedőtestület alapította, a közoktatásügyi minisztérium 2500 írttal, a keresk. minisztérium 1000 írttal, Debreczen városa 800 írt­tal, az ottani keresk. és iparkamra 500 írttal segély­­zi, növendékei most már az egy évi önkénytesség kedvezményében is részesülnek, s igy kivált, ha a polgári iskola is fölállittatik a városban, az in­tézet fölvirágzása bizton várható. Az intézettel aBécsi tőzsde* Julius 17. A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. a „ „ febr.—aug. 5 prc. s „ ezüstben Jan.—jul. 5 prc, „ nn, april—oct. b prc Sorsolással 1839-ből egész sorsi. p. p. . . „ 1839-ből ötöd * * „ . . , 1854-ből 250 frtos 4%„ . . a 1800-ból 500 „ 5%, „ . * y 1860-ból 100 „ 5°/0m . . a 1804-ből 100 ................................ Compt járadékjegy 42 lira.......................... ésUmjószági jelzáloglevél 130 frt 5% . . .batr. kincstári jegyek 6%............................ B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5°/0......................................... Bukovinai % .............................................. Gácaországi .............................................. Krajnai, karinthiai és tengem­elléki 5% Horvát-tótországi 5% ....... Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tirol! Temesi Bánság 5. 5 _ 6„ 6% 5.5 » 6% Temesi 1867-dikt sorsolási záradékkal MW« 5°/o............................ B 1807-diki sorsolási záradékkal C. Hás közkölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% . • Gömöri záloglevél 5% 150 frt..................... Magyar nyeremény 100 frt ..... . „ „ 50 frt.......................... Magyar kincstári utalvány 1873 10 , 0% „ 1874-ki 10 Ks. 6%........................... a kölcsön 1871. 30 mii........................... „ 1873-iki 54 mii. 5% ..................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. * • Pest városi 6°/o................................................... Török vasúti 400 frank............................... _ _ 145 frank booz........................... D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank. 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. .... Keresk. és iparhitelintéz- 160 frt........................ Magyar ált. hitelint. 200 frt............................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 600 frt • • Franco-osztrák 100 frt.................................... • Adva Tart.. 61 60 61 80 61 60 61 80 67 25 67 41­ 67 35 67 50 321 — 323 — 321 — 323 — 109 — 109 50 114 -114 50 122 — 122 75 132 — 132 50 21 50— 143 — 144 — 99 90 100 10 103 — 103 60 82 25 83 25 84 — 84 75 97 50 98 50 100 — 101 _ 13 — ___ _ 99 — 100 -97 —_ __ 99 50 97 50 73 60 74 -96 50 97 50 99 — 74 50 75­­74 25 74 75 75 75 76 25 76 — 76 50 104 25 104 75 98 50 99 — 108 -108 50, 101 -101 50 74 76 75 26 14 30 14 60 68 50 69 — 56 — 67 — 17 — 17 50 150 80 151 -142 75 143 25 680 -690 — Hagy. ált. monicipaUs 200 frt 40% . Osztr. nemz. bank.......................... Databank 200 frt 70% . E. Közlekedési vállalatok részvényei. UflUd-Samal pály. 1 00 frt............................... Alberwihhtpály. *00 frt............................................... Battaszék-Domb.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. . . Erzsébet-pálya 200 frt p. p................................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................... • Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst . . . Ferencs­ József pálya 200 frt ezüst. . • • • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.......................... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.......................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................... Lemberg-czeroviczi pálya 200 frt . . •­­ Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p.................... Osztrák-északnyugati 200 frt.......................... y y (Lit. B.) 200 frt . . » . Rudolf Pálya, 200 frt.............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst­. » . . • • Állam pálya 200 frt p. p.............................. . . Déli pálya 200 frt......................................... . . Tiszai pálya 200 frt ......................................... Bécsi Tramway 200 frt......................................... Magyar-gáosországi első pálya 200 frt . . . - észak­keleti „ 200 frt eztint ...» m keleti­ pálya 200 frt.................................... a nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt . F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 13 éves visszafizetés 5°/. . * . Cseh jelzálogh. 5%............................... Nemzeti bank p. p. 5*/0 sorsolás . » e. e. 5%.......................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/«% y földhitel intézeti 5 »/•% • • * • 6% wany................................... y kereskedelmi bank 23 év . . y jelzálogbank 5*/,° 10 .... 6. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . Albrecht p. 300 frt 5%......................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ 300 frt e. 5°., Erxeubet-pálya ezüst 100 frt ... . . , 186£-iki........................... . , 13094 kl........................... „ y 200 frtos...................... Eperjes-tarnowi 300 frt........................ Ferdinánd északi pálya £00 frt p. p. . . . 100 a o. o. • » «IM* 5% Ferencz József s 300 Feea-baresi „ 300 Kárely­ Lajos „ 300 y y EL kib. • • S • . s a Kassa-oderbergi 200 frt LembergLezera.-sassyi pálya 300 frt ezüst * . . . „ . I. kib. 1865 . . . a . JJ­ . »W • . . . a m. . 1868 . a a a a ^ a • Omtyák-Lloyd 8% p. p. ....... é TOszti éjszak-nyugati vaspálya, 200 frt, 6*/*­ezüst Adva Tartva 801 -803 — 49 — 49 50 105 50 106 60 31 -33 — 325 827 — 144 — 145 — 1862 —1866 — 122 — 122 50 123 —— 224 50 225 -1 89 50 90 — 115 —— 344 — 347 — 109 — 109 50 28 — 29 — 110 75 111 25 85­­85 50 211 25 241 75 71 75 72 25 186 50 187 — 97 60 98 50 84 — 84 50 »:» 21— 89 75 95 50 9« — — — 106 25 106 75 88 — 88 50 92 — 93 — 98 05 98 20 1— -------1 89 50 90 20 101 — 101 50 79 25 80­­68 — 68 50 70 25 70 50 59 75 60 — — — — —1 92 50 93 50 93 50 94 — 91 50 92 — 58 25 58 75 101 50 102 — 98 — 98 50 90 25 90 50 81 --— 102 50 103 — 101­­102 — 98 25 98 50 94 50 95 — 68­­68 25 76 25 76 60 73 75 74 — 35 75 66 25 60 —— 89 50 90 — Rudolf pálya, 300 frt, 5% ... . . 1869 .......................... . 187* .......................... f­lső erdélyi pálya *00 frt ezüst . Állampálya 500 frank 3% . . • , n. kib. 3°/o • . . . , kiég. hál. 8% . . . a n. kib. 200 frt 5°/* . . a n. kib. 200 frt 5°/0 . i déli vasút január—Juli. 3% 500 fr. a april—okt- 3% 500 „ a 200 frt ez. 6°/'o a 1875—1876 „ 1877—1878 Tissavidéki­­ . . Tramway 22 év kisor. . . Mai?y. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt Magyar keleti 800 frt Magy. keleti II. k. 300 frt Magyar nyugati 300 frt . 6% 500 fr. 6% 5006°/o 5% 57. 6 % 57/. 5% 57a I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt . . . . . Clary 40 frt p. p............................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt......................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsön 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p............................. Rudolf-alapítvány 10 frt ... Salm 40 frt p. p.............................. Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . f­rt. Genois 40 frt p. p.................... Stanislau városi 30 frt . . • . Triest város 100 p. p. 4*/t% . ■ n n 50 p. p. 40"/. • . Waldstein 20 frt p. p. .... Windischgritz 20 frt.................... Váltók (három hóra): Amterdamra 100 frt hollandi ....................3 Augaburgra 100 bir. mark 4— Bornin 100 bir. mirk ......... 4__ Frankfurti 100 bir. márk ......................... 4_ Hamburgra 100 bir. márk................................. Más német város 4__ Brüsseli 100 frt..................................................gi/a Londonra 10 font sterling .­­ . . . . , 2_ Lyonra 100 frank ....•••••• _ Milano 100 lira....................................................... Marseille 100 frank • . 2__ Paris 100 frank . . . ....................................... Pétervár 100 rubel • • • • ............................ Zürich 100 frank ••.•••• Pénzek árfolyama-Cs. arany......................... . . Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany..................... 20 márk. darabja . • * • « Sovereign ...«•••« Orosz imperiale . • • • • Mári­a-Terézia-tallér « 4 » . Ezüst •• ■•••*ár Egyleti tallér • • • . . • Török arany Hra . . ♦ 5 ! Német kir. bankjegy 190 márk •• • •• • •• •• • •• • •S • •• • *1 • é«1t •• •» i•1<»• Adva Tartva 78 75 79 50 72 25 72 50 70 75 71 — 60 75 61 — 158 — 159 — 148 50— 146 —— — — — — — — — _ 111 50 11» -111 75 112 25 93 25 93 50— -- -­— — -- ---80 25 80 75 — — — _ €1 -— 63 40 63 70 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 160 — 160 50 30 — 30 50 93 60 91 — 17 — 17 50 12 75 13 25 14 75 15 25 27 50 28 — 28 5ü 29 — 13 50 14 — — —___ 15 60 1« -29 75 30 25 21 50 22 50 120 — 121 — 60 — 01 — — —_ _ 25 25 »5 75 103 10 103 30 00 70 60 80 60 70 60 80 60 T0 60 80 60 70 60 80 60 70 60 80 — — — — 124 85 125 15 49 55 49 60 — — — — 5 91 5 95 1! 24 1* »8 12 60 12 65 109 45 109 55 11 32 11 37 T61 80 61 40 összeköttetésben levő »keresk. vasárnapi iskola«, me­lyet a kereskedő gyakornokok látogatnak, 82 tanuló­nak adott oktatást. Az értesítőben, melyet Propper N. János igazg. szerkesztett, H­e­r­c­z­­ Mór tanár értekezik a folyó­számlákról.­­• Az aradi m. kir. állami tanitóképezdében ez idén volt 63 növendék, kiket 12 tanár tanított. A ta­­nulók nemzetiség szerint a következők voltak : 38 magyar, 22 német, 1 román, 1 szerb, 1 bolgár, kik közül 47 részesült állami segélyben. A növendékek segélyezése 7093 frt 26 krba került. A gyakorló is­kolát 40 növendék látogatta, magán­társsz igönyei. HéCS, jul. 18. (Ered. sürgöny.) A .D. Zig.-nak jelentik Peruból. Az Arda­­hannál megsebesült Hasszán pasa Kon­­stantinápolyba érkezett s a bechistani kato­nai kerület parancsnokává neveztetett ki. — R a a­z alezredes mint osztrák-magyar katonai meghatalmazott Drinápolyba utazott. A tegnap jelzett hivatalos jelentés az itteni la­kosságra kedvező benyomást tett. Pétervár, jul. 17. (Hivatalos.) Tirno­­voból jelentik jul. 16-ról: Gurkó tábor­nok egy minden fegyvernemből álló előhad­­dal e hó 12-én Tirnovoból kiindulva, 13. és 14-én átkelt a Balkánon, s meglepte a defilék kijáratánál Klar­kivi faluban levő török zászlóaljat. Gurkó tábornok most Kazanlik felé nyomul, az ellenséget követve, mely a megerősített Sipka-szorost occupálja. — Két szotnya kozák elérte Jeni-Zagrát, ezek elron­tották a távírdát a jeni-zagra szlivnói után. E hó 15-én csata volt a kozákok és basibo­­zukok közt, kiket 3 tábor gyalogság is támo­gatott. A cserkeszek és törökök csupán addig álltak ellen az oroszoknak, míg az erősítésül küldött dragonyosok 4 ágyúval meg nem ér­keztek, kiket a törökök meglátván, elfutottak. Az oroszok egy zászlót ejtettek zsákmányul és sok fegyvert. Az összes török lakosság Drinápolyba fut. Konstantinápoly, jul. 17. Az oroszok előnyomulásáról Bolgároszágban semmiféle hivatalos hír nem érkezett. A Balkánon át­kelt orosz hadtest ellen R­e­u­f pasa által kivívott sikerről is hiányzik minden részlet. Szül­ej­mán pasa hadtestének egy része már Thrácziába érkezett. A törökök ellenállnak az oroszok előnyomulásának a Dobrudjában. London, júl. 17. Az alsóházban Camp­bell közlé, hogy legközelebb megkérdezi a kormánytól, hogy most már fog-e abban fá­radozni, hogy a törökországi keresztyén tar­tományok az önkormányzat alapján szerez­tessenek, a­mint ezt már Európa többi hatal­massága, maga Oroszország is javasolta. A Bourke Konstantinápolyból érkezett hí­rek alapján közlé, hogy a Balkánon átkelt orosz csapat nem oly nagy, mint a lapok ál­lítják. Róma, jul. 18. Az »Italic« teljesen alaptalan­nak jelenti ki azt a hírt, hogy Olaszország megszállja AntivArit, ha Anglia. Gallipolit elfoglalja. Bécs, julius 18. (Megnyitás.) Hitelrészvény 149.70. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel —. —. Angol-osztrák —.—. Magy. hitel 142.—. Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleondoz 996. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —— Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Tim­o-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, julius 18. (Előbörze.) Hitelrészvény 150. 70. Angolm. bank —. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 69—. Magy hitel 143.10. Lombard —.—. Államvasut 241.1/1. Napoleondor 994.1/2. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —.—. Frankfurt, jul. 17. (Esti zárlat.) Hitelrész­vény 120.7/8- Államvasut 193.'/1. Lombard —.—. Járadék------. Ezüstjáradék 54.*/». Aranyjáradék 5913/16. Galicziai 182. V*. Pária, julius 17. (Zárlat.) 3 % Évjárulék Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok­ tere Athenaeum-épü­let. 70.40. Olasz évjárulék 69.17. Mobilier hitelv. 128.­—. Töröksorsjegy 27.—. 5 % Évjárulék 107.40. Osztr. államvasut 483.—. Lombard 146.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Arany járadék 60.50. Hamburgjuk 17. Búza 244.—, 231.—. rozs 155.—, 155.50, repezeolaj 74.—, 73.—. szesz 42.— 42 ., 43.1/«, 42.3/«. Pak­s, julius 17. (Zárlat.) Liszt 70.25, 70.75, 71.50, 71.50. Repezeolaj 100.75, 101.—, 101.40, 101. Szesz 59.—, 59.50, 60. — , —.—. Búza 34.50, 34. —, 33.60, 33.60. Pétervár, jul. 17. Rozs 9. Liverpool, jul 17. Búza 3—4. Liszt 6.— Kukoricza 18 Pence-vel drágább. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT.­ ­— A czukoradó reform tárgyában most folyó alkudozások írásban vezettetnek; czéljuk egye­lőre az, hogy a végleges czukoradó törvény alapelvei állapíttassanak meg. Csak ha ez irányban egyesség éretett el,fog a javaslat a két minisztérium szakértői által közösen elkészíttetni. A »N. fr. Pr.« azt írja, hogy a­mennyire az osztrák kormány nézetei felöl értesülve van, radicális reformot s a restitutió mellőzé­sét egyátalán nem veszi czélba.A kormány ellenkező­leg a most fennálló átalányozási rendszert a tiszta jövedelemnek évi állandósításával szándékozik egybe­kapcsolni. Az állam például kinyilatkoztatná, hogy 1879-ben 5 millió frtot akar czukoradóból tisztán bevenni. Ha aztán a bruttó bevétel 10 milliót s a restitutio 6 milliót tenne, akkor tiszta jövedelem gya­nánt csak 4 millió maradna, tehát 2 millióval keve­sebb mint amennyi előirányozva volt; ezen defic­itet a c­ukortermelők tartoznának megtéríteni, úgy, hogy miután 2 millió a 10 millió bruttó bevételnek 20 °/o-át teszi, a gyárosok tartoznának még 20 °/0 adót után­­fizni. Ezen intézkedés az átalányozási adótétel feleme­lésével is összekapcsoltatnék s ezen az utón is ellenha­­tás gyakoroltatnék, nehogy az adóvisszatérités a tul­­ságig mehessen. Ezen adómódozat némely czukor­­iparosok részéről is pártolásra talál s azt különösen Auspitz szakértő és képviselő pártolja. — Részünkről csak azt jegyezzük meg erre, hogy a magyarországi termelésnek 15—20°/o-nyi előnyt kellene adni, hogy a jobb répával dolgozó lajtántúli gyárosokkal ará­nyosan legyenek megadóztatva, máskülönben az osz­trák gyárosok a magyar gyárosok rovására gazda­godnának. Ha tehát e módozat elfoglalását, azt né­mileg módosítani kellene, abban az értelemben, hogy a magyar gyártás részére a kívánt kedvezmény, mely lényegét tekintve, csak az adónak egyenlősíté­sét czélozza, biztosíttassék. Kivonat a „Budapesti Közlöny “-ből. — Julius 17. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Beor- Jyán Jónás 1029 frt aug. 16.,sept. 18. Beordinán. — Huszka Józsefn­é 9055 frt aug. 25., sept. 25. Kolozsvártt. — Kozma Já­­nos 2910 frt aug. 14., sept. 14. K.-Tarcsán. — Németh József 2­062 és 3013 frt aug. 17., sept. 17. Nagy-Zerinden. — Csukás Jónás 1204 frt jul. 23. Dombroviczán. — Binder Zsuzsánna 1039 frt jul. 30., aug. 31. Sopronban. — Barabás József 1100 frt aug. 13., sept. 13. Irinyen. — Kis András 2050 frt aug. 8 , sept. 10. Kis-Sáróc. — Majthényi Józsa 45.508 frt sept. 10., oct. 10. Mező-Nyárádon.— Hegedűs Istvánná 1000 frt aug. 21., sept. 21. Mőzsön. — Horváth Istvánné 2231 frt aug. 16. Lád­­házán és Kistokajban. — Sika Trailla 1689 frt jul. 26. Lipeten. — Kemény Menyhárt 1602 frt aug. 25., sept. 25. Bázin. — König János 1670 és 4960 frt aug. 6. Varjason. — Schmidt József 5059 frt jul. 30. Módoson. — Töröcsik Bajos 6150 és 1800 frt aug. 21., sept. 21. H.-M.-Vásárhelytt.— Stepan Jovan 5949 frt aug. 17., sept. 17. Kocsán. — Both Károlyné 8250 frt aug. 7., sept. 7., Vácz. — Gyikó Károly 2118 frt (ingóságok) Mezőtúron. — Papp Ferencz 1000, 5070 és 5070 frt sept. 6., oct. 15. Szentesen. — Stampfl Jusztina 4000 frt jul. 23. Ma­­gyaradon. — stamba oraszlavné 83,000, 5200 és 2250 frt jul. 30. Aradon. — Müllesz Ignácz 4114 frt aug. 17. sept. 17. Új­várit. — Takács Rózsa 1148 frt jul. 30., aug. SS. Kalocsán. — Máthé Pál 1569 és 2240 frt aug. 21. szept. 21. Bikafalván. — Benfert János 7039 frt aug. 18. sept. 17. Nagydisznódon.— Gárdos László 1393 frt aug. 11. sept. II. Vetésben. — Matye Száva 2848 frt 2675 frt aug. 17. sept. 17. Szaravollán. — Bu­gos község 32,360 frt, aug. 22. szept. 24. Bugoson. — K. Barta János 1170 frt aug. 4. szept. 4. Gáborján. — Dellimanits Ma­rianna 2800 frt aug. 17. sept. 17 Hettán. — Pittner Antal 6125 frt jul. 30. Aradon. — Hurlui Jakab 1410 frt jul. 30. Noszolyon. — Ugrin Sándor 2263 frt aug. 17. sept. 20. Tesma­­gon. — Pető Pál 5344 frt aug. 16. sept. 20. Zalabán. — Princz Ármin 1000 frt aug. 14. sept. 14. Miskolczon. — Jóban Vil­mos 4315 frt aug. 10. Orczifalván. — Pantin Éva 1637 frt aug. 17. szept. 17. R.­Késkán. — Csollak Szerdia 1151 frt. aug. 17. Bassahidán. Árverések a fővárosban. Fuchs István 1281 frtra becs. ingatl. jul. 30. torony u. 1. sz. — Rottenbiller Károlyné 36,098 frt aug. 28. torony u. 1. sz. Pályázatok. Joggyakornoki állomás a fogarasi­­biróságnál.; folyamodv. 4 hét alatt. — III. oszt. vámtiszti á. a budapesti fővámhivatalnál; aug. 15-ig. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next