A Hon, 1877. július (15. évfolyam, 166-196. szám)
1877-07-18 / 183. szám
dium-Kálétől Ampáig terjed, az osszetinek és abházok területének legnagyobb részére, és az egész Csecsnára. A Vladikaukáz melletti hegyszorosokat a fölkelő csecsenezek tartják megszállva. A török külügyminiszter a következő jegyzéket intézte a porta külföldi képviselőihez: »Fájdalom, hogy ismét uj tényeiről kell értesítenem önt a leglázitóbb barbárságoknak, melyeket a kozákok a dunai tartományban elkövetnek. Húsosuktól öt órányira két falu Kosztrudsa és Kadiszle el van hamvasztva, a kozákok 30 benlakót nem- és korkülönbség nélkül lemészároltak. Biopunár faluban őrig elvágták a nők és leányok ruháit s szüleik jelenlétében meggyalázták őket. A férfilakosokat fogságra vetették. Végül, hogy a borzalom teljes legyen, a barbárok minden emberi érzést megtagadva, egy asszonynak mindkét karját levágták s gyermekét gúnyosan a két levágott, vérző kar közé helyezték. A montenegróiak, kik a foglyokat megcsonkiták,s Európa iszonyodását fölkeltették, a nőket és leányokat mindig megkímélték. Az oroszoknak volt föntartva, hogy még a legkevésbé czivilizált népek előtt is ismeretlen gyalázatosságig vetemedjenek. A kozákok, kik Ruscsuktól hét órányi távolságban a falvaikból futó s a hegyek felé menekülő törökökkel találkoztak, lemészárolták azokat, nem kimérve a nőket és gyermekeket sem. Mind e tényeket egyszerre több és kétségtelen hitelű forrásokból jelentik a portának. — e z a v f e t.« A perrendtartási novella. 1.§. Az 1868. évi LIV. t. sz. azon szakaszai, melyek helyett jelen törvény újabb intézkedéseket léptet életbe, a kapcsolatos későbbi törvényeknek e szakaszokra vonatkozó intézkedéseivel hatályon kívül helyeztetnek. 2. §. A 4. §. helyett: A legfőbb bírói hatóságot mind a két kir. ítélő tábla egész területére nézve Budapesten a m. kir. curia gyakorolja. 3.§. Az 5. §. helyett: A kir. járásbíróságok mint egyes bíróságok járnak el. A magy. kir. törvényszékek, az elnököt beleértve, három tagú tanácsban határoznak. A kir. ítélő táblák a járásbíróságtól fölebbezett ügyekben három tagú, fölfolyamodások következtéb ai ózdjén fölterjesztett, valamint a törvényszéktől fölebbezett ügyekben pedig öt tagú tanácsban határoznak. A magy. kir. curia, ha fölebbvitel öt tagú tanácsban hozott kir. táblai határozat ellen van intézve vagy a kir. táblákra vonatkozó biróküldési avagy illetékességi összeütközési kérdés döntendő el, hét tagú, egyéb ügyekben öt tagú tanácsban határoz. 4. §. A 6. §. után következő új §. teendő: Ha a m. kir. curia egyik polgári tanácsa valamely ügy fölötti tanácskozásnál fölmerült jogkérdésben egy előbbeni határozattól eltérő véleményben állapodik meg, vagy eltérő határozatok létezéséről értesül: e jogkérdést ez ügy eldöntése előtt indokolt indítvány mellett az egyesült polgári tanácsok teljes ülése elé terjeszteni köteles. A teljes ülés által megállapított jogszabály az összes tanácsokat kötelezi. Ha azonban valamely polgári tanács utóbb felmerült esetben egyhangúlag a teljes ülési határozattól leendő eltérés mellett nyilatkozik, a jogkérdés újabban a teljes ülés elé terjesztendő. Érvényes határozathozatalra a polgári tanácsok bírái kétharmadának jelenléte igényeltetik. A teljes ülési tárgyak előadásának, a tanácskozás és szavazás rendjének a határozat hitelesítésének és döntvénykönyv vezettésének, s a döntvények közzétételének módozatait ő felsége jóváhagyása alá terjesztendő szabályzattal a m. kir. curia maga állapítja meg. Jelen szakasz intézkedései hasonszerűen alkalmazandók a kir. ítélő táblánál is azon ügyekre nézve, melyekben a kir. ítélő táblák másodbiróságilag véglegesen határoznak. 5. §. A 14. §. helyett: Ha akár az ügy minősége folytán hivatalból, akár a felek kifogása folytán a per folyama alatt valamely bíró illetéktelensége vagy érdekeltsége mondatik ki, úgyszintén akkor is, ha az érdekeltség csak a per folyamában állott be, az illetéktelen vagy érdekelt bírónak addigi eljárása és cselekményei semmisekké válnak, a felek tényei ellenben a per további folyamában is megtartják érvényüket. E szabály azon esetre is alkalmazandó, mikor a biróküldés szüksége csak az eljárás folyamában merül fel. Illetéktelenség esetében a periratok további eljárás végett az illetékes bírósághoz tétetnek át. Bírói érdekeltség esetében a további eljárás ugyanazon bíróságnál az érdekelt bírósági tag mellőzésével folytatandó vagy amennyiben szükséges, bíróküldés végett az iratok a harmadik birósághoz hivatalból felterjesztendők. A 30., 31., 33., 34., 35. §§. helyett: 6. §. Az átalános bírói illetőséget alperesnek lakhelye, s ha több bíróság kerületében bir lakhelylyel ezen lakhelyek bármelyike; ha pedig az országban lakhelylyel nem bir, tartózkodási helye állapítja meg. Ha oly személynek tartózkodási helye is ismeretlen, ki előbb az országban lakhelylyel birt, annak állandó illetőségét utolsó lakhelye állapítja meg. A hadsereg, haditengerészet és honvédség tettleges szolgálatban álló tagjainak lakhelyéül állomási helyük tekintendő. Magyar honpolgárok, kik külföldön a területenkívüliség jogát élvezik, megtartják azon állandó illetőséget, melylyel az országban bírtak. Ennek hiányában úgy tekintendők, mintha a főváros első kerületében tartanák lakhelyüket. 7. §. A nő, kivéve, ha férjétől elválasztatott, vagy ha a házassági kapocs biróilag felbontottnak mondatott ki, a férj átalános illetőségét követi, mig magának más lakhelyet nem alapit. A nem teljes korúak s gondnokság alatt lévők törvényes képviselőjük átalános illetőségét követik. 8. §: Közkereseti, betéti s részvénytársaságok, szövetkezetek és bányatársulatok, továbbá közintézetek, testületek, alapítványok és egyesületek átalános illetőségét, amennyiben az alapszabályaik által vagy más módon törvényes érvénynyel nincs különösen szabályozva, székhelyük, illetőleg ügyvezetésük helye állapítja meg. A köztörvényhatóságok s községek, valamint a kezelésük alatt álló alapok és alapítványok átalános illetőségét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselő testület székhelye állapítja meg. A kir. kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapítványok átalános illetőségét azon nyilvános közeg székhelye állapítja meg, mely a fennálló jogszabályok szerint az eset minőségéhez képest a kincstár képviseletére van hivatva. 9. §. Az országban átalános illetőséggel nem biró személyek elleni vagyonjogi igények iránti keresetekre nézve azon bíróságok mindenike illetékes, melynek kerületében ingatlan vagyonnal bírnak, vagy oly ingatlan létezik, mely valamely követelésüknek jelzálogául szolgál. Azon személyek ellen, kik a gyári, kereskedelmi vagy iparüzlet folytatása végett lakhelyükön kívül teleppel bírnak, a telep üzletköréből folyó keresetek azon bíróság előtt is indíthatók, ahol a telep létezik. Azon személyek ellen, kik valamely gazdászati üzletet folytatnak, az ezen üzletből folyó keresetek a gazdasági üzlet helyének bírósága előtt indíthatók meg. 10. §: A szerződés teljesítése és érvénytelenítése, valamint a teljesítés elmulasztásából eredhető kártérítés iránti keresetek azon bíróság előtt is indíthatók, melynek területén a szerződés, a kikötés, vagy a dolog természete, avagy a törvény szerint teljesítendő. Okmányban kötelezett készpénzbeli követelés iránti kereset a kikötött fizetési hely bírósága előtt is megindítható. Könyvkivonati és számlakövetelések két év alatt azon hely bírósága előtt perelhetők be, hol a könyvek vizetnek. 11. §: Kártételekből és büntetés terhe alatt tiltott cselekményből származó keresetek a cselekmény helyének bírósága előtt, idegen vagy közös vagyon kezeléséből eredő keresetek, a kezelés helyének bírósága előtt, a jelen törvény 25. §-nak d)i pontjában foglalt keresetek pedig azon bíróság előtt is megindíthatók, melyek kerületében a bérlemény egészben vagy részben fekszik. Az ügyvéd azon kereseteket, melyek egyezségiig kötelezett jutalomdíjat, vagy nem peres ügyekben avagy különböző bíróságok előtti peres ügyekben fölmerült díjait és költségeit tárgyazzák, saját átalános illetősége előtt is megindíthatja. Sommás birtokháborítási, határjárási és megyei igazgatási ügyek az illető hely bírósága előtt indítandók. Ha a kérdéses terület több bíróság kerületébe esik, a per ezek bármelyike előtt megindítható. 12. §. A 37. §. helyett: Az örökösödési perekben, arra való tekintet nélkül, vájjon szerződésből származott-e a kereset, vagy törvény avagy végrendelet jogczímén nyugszik, és az örökhagyó végakaratának teljesítésére vagy megszüntetésére van-e irányozva, azon törvényszék ítél, melynek területén az örökhagyónak utolsó rendes lakása volt. Ha az örökhagyó az országon kivül halt el, az örökösödési perek azon belföldi biróság illetékességét követik, melynek területén az örökhagyó legutóbb lakott; s ha e lakhelyet kitudni nem lehetne, vagy ha az országban soha sem lakott, azon bíróság lesz illetékes, melynek területén a hagyaték létezik. Ezen illetékes bíróság előtt a hagyatéki hitelezőknek és hagyományosoknak az örökhagyó vagy az örökös, mint ilyen elleni igényeikből eredő keresetek mindaddig megindíthatók, míg a hagyaték egészben vagy részben a biróság kerületében létezik, de több örökös létében csak úgy, ha az osztály még meg nem történt. A 49. §. helyett: 13. §. Pertársaság esetében, felperes, az alperesek illetékes birósága közül bármelyiket választhatja, de a főkötelezettet saját illetősége mellőzésével a mellékkötelezett irányában illetékes bíróság elé vinni nem lehet. Több egyenlően illetékes bíróság közül felperes szabadon választhat. 14. §. A hazai törvény által megállapított illetékességi szabályok külföldiekre is alkalmazandók. 15. §. Az 50. §. helyett: Hazai bíróságok között fölmerült illetőségi összeütközéseket az illető bíróságok nyilatkozatainak bevétele után a kir. curia dönti el. 16. §. Az 53. §. helyett: Eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye : a) telekkönyvi ügyekben; b) hitbizottmányi ügyekben; c) házassági s átalában olyan ügyekben, melyek által házassági elválás czéloztatik; d) olyan perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság és gondnokság alatti személyek, s a gyám vagy gondnok közötti jogviszony képezi a per tárgyát. 17. §. Az 57. §.helyett: Ha az 56. §-ban foglalt okok alapján valamely törvényszéknek elnöke, vagy annyi tagja ellen létezik kifogás, hogy a többiekből a határozathozatalára megkívántató szám ki nem telik, vagy ha a biróküldés más fontos oknál fogva czélszerűnek mutatkozik, a biróküldésnek van helye. A biróküldés jogát a kir. curia gyakorolja. 18. §. A 65. §. után uj §. Ha a kereset az 1868. LIV. t. ez. 64. és 65. §§. meghatározott kellékekkel nem birt, vagy a biróság már a kereset vagy más beadvány benyújtásakor észreveszi, hogy a felek személyére vagy az ügy tárgyára, a jogczimre, a ténykörülményekre, vagy a kérelemre nézve homályos, határozatlan, vagy érthetetlen: a biró a keresetet vagy beadványt kijavítás végett azonnal visszaadhatja s a kijavításra rövid záros határidőt rendel. Ezen határidő alatt kijavítva benyújtott kereset vagy beadvány jogi hatályára nézve úgy tekintendő, mintha első ízben helyesen lett volna beadva. A határidő után kijavítva benyújtott kereset vagy beadvány joghatályára nézve úgy tekintetik, mintha előbb beadva sem lett volna. (Folytatása következik.) KÜLÖNFÉLÉK. Megerősítés. A kis-s nagy-küküllő megyei tanfelügyelői állomásra id. minőségben kinevezett Dániel Márton állomásán végleg megerősittetett. Névváltoztatás. Dr. Weinberger Kálmán debreczeni lakos vezetéknevét »Balkányi«-ra változtató belügyminiszteri engedelemmel. Bemutatási záradékkal láttattak el a budapesti ács-ipar-társulás betegsegélyző pénztárának alapszabályai.A kecskeméti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Ludvigh Pál kecskeméti lakos ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag felvétetett — Elismerés nyilvánítása. A közoktatángyi állailator a népnevelők pesti egyesületének, a budapesti állami tanítóképezdének, Horváth Ignácz műegyetemi nyilvános rendes tanárnak, Entlicher Frigyes az alsó-ausztriai országos vakok tanintézete igazgatójának Felső-Döblingben, Fekete Károly az országos vakok intézete igazgatójának Váczon, Brunner Ch. játékkereskedőnek Budapesten, Görög István tanszerkereskedőnek Budapesten, Egger S. S. és társa ásványkereskedőknek Budapesten, Girókuti P. Csorba úrhölgynek, Lederer Ábrahám képezdei tanárnak, Raischl Nándor oraviczabányai főtanítónak, Győrffy István esztergomi igazgatótanítónak, Komjáthy György és Kozma Dénes kisdedóvóképezdei tanároknak és Králik Sámuel budapesti órásnak, »az országos tanszermúzeum« gyűjteményeinek gyarapításáért őszinte elismerését nyilvánította. — Elfogott rablók. A hosszuaszói vakmerő rablógyilkos-bandának három tagja elfogatott. Erre vonatkozólag Gyulafehérvárról a következő értesítést kapta a »M. Polgár« : Van szerencsém a t. szerkesztőséget értesíteni, hogy ma Petrozsényről mostoha atyám Loki Izsákhoz, (ki is a Hosszuaszón meggyilkolt Klärmann azon sógora, ki a rablógyilkosság elkövetésekor, mint az utóbbi vendége,szintén megkárosult), érkezett sürgöny szerint Petrozsényben három rablógyilkos elfogatott; ezeknél egy mostoha atyámtól elrabolt téli kabát véresen, egy ezüst remontoli óra lánczostul és egynéhány gyűrű találtatott. Hogy mikép lettek elfogva, még nincs tudomásom, de valószínű, hogy ezek voltak a petrillai gyilkosság elkövetői is. A sürgöny szerint ezen semmirekellők oláhországiak, és egyike fölötte izmos ember. Gyulafehérvár, 1877. julius. 15. Grünn A. Samu: — A vágvölgyi vasút áldozata. A pozsonyi német lapnak írják Szt.János pozsonmegyei községből, hogy Zichy József gr. ottani földesurat, ki két hete eltűnt volt, tébolyodva megtalálták Ausztriában. E szomorú esetnek okát abban keresik, hogy Zichy József gr. annak idején a vágvölgyi vasutvállalattal szemben oly kötelezettségeket vállalt, melyek folytán most negyedfél millió forintot veszit. A gróf testvérei kezükbe vették ez ügyet. — »A felső-magyarországi selyemtermelő és selyem-üzleti szövetkezet ügyében f. hó 10-én nem ugyan nagyszámú, de válogatott közönség gyűlt egybe Kassa városháza nagytermében, hogy határozzanak az alakulás és a további teendők fölött. A szervező bizottság egyik buzgó tagja, Szilcz István nyitotta meg a gyűlést, fejtegetve a szövetkezet feladatát és czélját és egész bizodalommal reményét fejezve ki a vállalkozás sikere iránt. Egyúttal előterjesztette a napirendet is. Ennek alapján mindenekelőtt kimondatott, hogy a szövetkezet megalakul. Erre fölolvastattak és elfogadtattak a szövetkezet alapszabályai. A szövetkezet elnökévé Darvas Imre főispán, aki ez állást és bizalmat megköszönve, elfogadta; az igazgató választmány tagjaiul Szilcz István, Jakabfalvay Ferencz, Keczer László, dr. Verédy Károly és Potzold Ede; a felügyelő bizottság tagjaiul pedig : Komáromy László, Aith József és dr. Klekner Alajos választottak meg. Egyúttal a gyűlés fölkérte Korponay Jánost a vezértitkárság elvállalására, a ki ezt díjazásra való minden igény nélkül el is fogadta, a miért szívből fakadó »éljen«-nel tiszteltetett meg. — Iskolai értesítők. Az aradi királyi főgymnasium s az azzal kapcsolatos állami reáliskola értesítvényében Boros Viola a mennyiségtan módszeréről értekezik. Ezt kimutatások követik. A főgymnázium növendékeinek száma 325 volt, a 3 oszt. reáliskoláé 117. Az érettségi vizsgálatokra jelentkezett 11 tanuló, kik a vizsgát mindnyájan megállták. — A tresztenai kir. kath. gymnázium értesitőjét szerkesztő Csáka Károly ideigl. igazgató, ki az értesítőben emelkedett hangon tartott szózatot intéz Árvamegye értelmiségéhez az iskola támogatása érdekében. Árvamegyének, úgymond a többek közt, 1869-ig nem volt középtanodája; a köznapiságból a jobb lét felszínére küzdő fiai a magyar vendégszerető alföld gazdagabb vidékeire költöztek, s ott képződtek fejmunkásokká, a túlnyomó rész rendesen ott len is maradt, a visszajutott rész képezi zömét Árvamegye értelmiségének. Az alföldi nevelés vívmánya az, hogy az értelmiség szabatos magyarsággal beszéli az állam nyelvét és érzelmeiben oly hazafias mint a délibábok vidékének lakosa. Most a 4 osztályú középtanoda vállalta magára e nagyfontosságú feladat egy részének teljesítését. Kívánjuk, hogy e működését teljes siker koronázza. Az iskolában van 9 tanár, 154 tanuló, oktatás nyelve a magyar, az I. parallel A. és B. osztályokban a tót és német igénybe vétele mellett. Az iskolában a szaktanítás nem igen dívik, holott ez legalább a magyar nyelvre kívánatos volna. Az aszódi evangélikus algymnáziumban a Csengey Gusztáv igazgató szerkesztette értesítő szerint volt a múlt évben 7 tanár és 120 tanuló. Az intézetben Csengey a magyar nyelv tanára mind a négy osztályban. Masznik János tiszaföldvári ev. pap 200 frt alapítványt tett az iskolánál oly czélból, hogy annak kamatja a magyar nyelvben dicséretes előhaladást tanúsított kiválóan aszódi s eredetileg tótajku szegény tanulónak adassák. — A debreczeni helv. hitv. egyház 8 osztályú leánynevein intézetének értesítőjét közli Dóczy Gedeon igazgató. Az intézetben 9 tanár 152 tanítványt tanított. A tanulók létszáma a megelőző évhez képest 33-al növekedett. A tanulók 7—15 évesek, vallásukra helv. hitv. 89, róm. kath. 39, ágost. ev. 13, zsidó 11 ; a legnagyobb rész (118) helybeli születésű. — A debreczeni kereskedelmi szaktanodában a növendékek száma az évközben beléptekkel s magántanulókkal 36 volt. A tanári kar 9 tagból áll. A zárvizsgálatot 12 növendék állotta ki jól, kinek elhelyezését a debreczeni vagy vidéki üzletekben az ottani kereskedelmi testület biztosította. Ez iskolát a debreczeni kereskedőtestület alapította, a közoktatásügyi minisztérium 2500 írttal, a keresk. minisztérium 1000 írttal, Debreczen városa 800 írttal, az ottani keresk. és iparkamra 500 írttal segélyzi, növendékei most már az egy évi önkénytesség kedvezményében is részesülnek, s igy kivált, ha a polgári iskola is fölállittatik a városban, az intézet fölvirágzása bizton várható. Az intézettel aBécsi tőzsde* Julius 17. A. Államadósság lOOfrt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. a „ „ febr.—aug. 5 prc. s „ ezüstben Jan.—jul. 5 prc, „ nn, april—oct. b prc Sorsolással 1839-ből egész sorsi. p. p. . . „ 1839-ből ötöd * * „ . . , 1854-ből 250 frtos 4%„ . . a 1800-ból 500 „ 5%, „ . * y 1860-ból 100 „ 5°/0m . . a 1804-ből 100 ................................ Compt járadékjegy 42 lira.......................... ésUmjószági jelzáloglevél 130 frt 5% . . .batr. kincstári jegyek 6%............................ B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5°/0......................................... Bukovinai % .............................................. Gácaországi .............................................. Krajnai, karinthiai és tengemelléki 5% Horvát-tótországi 5% ....... Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tirol! Temesi Bánság 5. 5 _ 6„ 6% 5.5 » 6% Temesi 1867-dikt sorsolási záradékkal MW« 5°/o............................ B 1807-diki sorsolási záradékkal C. Hás közkölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtos .... Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% . • Gömöri záloglevél 5% 150 frt..................... Magyar nyeremény 100 frt ..... . „ „ 50 frt.......................... Magyar kincstári utalvány 1873 10 , 0% „ 1874-ki 10 Ks. 6%........................... a kölcsön 1871. 30 mii........................... „ 1873-iki 54 mii. 5% ..................... „ szőlődézsma-váltság 100 frtos. * • Pest városi 6°/o................................................... Török vasúti 400 frank............................... _ _ 145 frank booz........................... D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank. 100 frt. „ Bécsi bankegylet 100 frt. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 . . Magyar földhitelintézet 200 frt. .... Keresk. és iparhitelintéz- 160 frt........................ Magyar ált. hitelint. 200 frt............................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt..................... Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 600 frt • • Franco-osztrák 100 frt.................................... • Adva Tart.. 61 60 61 80 61 60 61 80 67 25 67 41 67 35 67 50 321 — 323 — 321 — 323 — 109 — 109 50 114 -114 50 122 — 122 75 132 — 132 50 21 50— 143 — 144 — 99 90 100 10 103 — 103 60 82 25 83 25 84 — 84 75 97 50 98 50 100 — 101 _ 13 — ___ _ 99 — 100 -97 —_ __ 99 50 97 50 73 60 74 -96 50 97 50 99 — 74 50 7574 25 74 75 75 75 76 25 76 — 76 50 104 25 104 75 98 50 99 — 108 -108 50, 101 -101 50 74 76 75 26 14 30 14 60 68 50 69 — 56 — 67 — 17 — 17 50 150 80 151 -142 75 143 25 680 -690 — Hagy. ált. monicipaUs 200 frt 40% . Osztr. nemz. bank.......................... Databank 200 frt 70% . E. Közlekedési vállalatok részvényei. UflUd-Samal pály. 1 00 frt............................... Alberwihhtpály. *00 frt............................................... Battaszék-Domb.................................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. . . Erzsébet-pálya 200 frt p. p................................ Eperjes-tarnowi 200 frt.................................... • Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst . . . Ferencs József pálya 200 frt ezüst. . • • • Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.......................... Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.......................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt.......................... Lemberg-czeroviczi pálya 200 frt . . • Osztrák-magyar Llyod 500 frt p. p.................... Osztrák-északnyugati 200 frt.......................... y y (Lit. B.) 200 frt . . » . Rudolf Pálya, 200 frt.............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst. » . . • • Állam pálya 200 frt p. p.............................. . . Déli pálya 200 frt......................................... . . Tiszai pálya 200 frt ......................................... Bécsi Tramway 200 frt......................................... Magyar-gáosországi első pálya 200 frt . . . - északkeleti „ 200 frt eztint ...» m keleti pálya 200 frt.................................... a nyugati Székesfehérvár-grácz 200 frt . F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% . . „ 13 éves visszafizetés 5°/. . * . Cseh jelzálogh. 5%............................... Nemzeti bank p. p. 5*/0 sorsolás . » e. e. 5%.......................... Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/«% y földhitel intézeti 5 »/•% • • * • 6% wany................................... y kereskedelmi bank 23 év . . y jelzálogbank 5*/,° 10 .... 6. Elsőbbségi kötvények: Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . Albrecht p. 300 frt 5%......................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5% Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p. „ 300 frt e. 5°., Erxeubet-pálya ezüst 100 frt ... . . , 186£-iki........................... . , 13094 kl........................... „ y 200 frtos...................... Eperjes-tarnowi 300 frt........................ Ferdinánd északi pálya £00 frt p. p. . . . 100 a o. o. • » «IM* 5% Ferencz József s 300 Feea-baresi „ 300 Kárely Lajos „ 300 y y EL kib. • • S • . s a Kassa-oderbergi 200 frt LembergLezera.-sassyi pálya 300 frt ezüst * . . . „ . I. kib. 1865 . . . a . JJ . »W • . . . a m. . 1868 . a a a a ^ a • Omtyák-Lloyd 8% p. p. ....... é TOszti éjszak-nyugati vaspálya, 200 frt, 6*/*ezüst Adva Tartva 801 -803 — 49 — 49 50 105 50 106 60 31 -33 — 325 827 — 144 — 145 — 1862 —1866 — 122 — 122 50 123 —— 224 50 225 -1 89 50 90 — 115 —— 344 — 347 — 109 — 109 50 28 — 29 — 110 75 111 25 8585 50 211 25 241 75 71 75 72 25 186 50 187 — 97 60 98 50 84 — 84 50 »:» 21— 89 75 95 50 9« — — — 106 25 106 75 88 — 88 50 92 — 93 — 98 05 98 20 1— -------1 89 50 90 20 101 — 101 50 79 25 8068 — 68 50 70 25 70 50 59 75 60 — — — — —1 92 50 93 50 93 50 94 — 91 50 92 — 58 25 58 75 101 50 102 — 98 — 98 50 90 25 90 50 81 --— 102 50 103 — 101102 — 98 25 98 50 94 50 95 — 6868 25 76 25 76 60 73 75 74 — 35 75 66 25 60 —— 89 50 90 — Rudolf pálya, 300 frt, 5% ... . . 1869 .......................... . 187* .......................... flső erdélyi pálya *00 frt ezüst . Állampálya 500 frank 3% . . • , n. kib. 3°/o • . . . , kiég. hál. 8% . . . a n. kib. 200 frt 5°/* . . a n. kib. 200 frt 5°/0 . i déli vasút január—Juli. 3% 500 fr. a april—okt- 3% 500 „ a 200 frt ez. 6°/'o a 1875—1876 „ 1877—1878 Tissavidéki . . Tramway 22 év kisor. . . Mai?y. gácsországi 200 frt e. Magy. északkeleti 300 frt Magyar keleti 800 frt Magy. keleti II. k. 300 frt Magyar nyugati 300 frt . 6% 500 fr. 6% 5006°/o 5% 57. 6 % 57/. 5% 57a I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt . . . . . Clary 40 frt p. p............................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt ... Keglevich 10 frt......................... Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsön 40 frt . . Pálffy 40 frt p. p............................. Rudolf-alapítvány 10 frt ... Salm 40 frt p. p.............................. Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . frt. Genois 40 frt p. p.................... Stanislau városi 30 frt . . • . Triest város 100 p. p. 4*/t% . ■ n n 50 p. p. 40"/. • . Waldstein 20 frt p. p. .... Windischgritz 20 frt.................... Váltók (három hóra): Amterdamra 100 frt hollandi ....................3 Augaburgra 100 bir. mark 4— Bornin 100 bir. mirk ......... 4__ Frankfurti 100 bir. márk ......................... 4_ Hamburgra 100 bir. márk................................. Más német város 4__ Brüsseli 100 frt..................................................gi/a Londonra 10 font sterling . . . . . , 2_ Lyonra 100 frank ....•••••• _ Milano 100 lira....................................................... Marseille 100 frank • . 2__ Paris 100 frank . . . ....................................... Pétervár 100 rubel • • • • ............................ Zürich 100 frank ••.•••• Pénzek árfolyama-Cs. arany......................... . . Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany..................... 20 márk. darabja . • * • « Sovereign ...«•••« Orosz imperiale . • • • • Mária-Terézia-tallér « 4 » . Ezüst •• ■•••*ár Egyleti tallér • • • . . • Török arany Hra . . ♦ 5 ! Német kir. bankjegy 190 márk •• • •• • •• •• • •• • •S • •• • *1 • é«1t •• •» i•1<»• Adva Tartva 78 75 79 50 72 25 72 50 70 75 71 — 60 75 61 — 158 — 159 — 148 50— 146 —— — — — — — — — _ 111 50 11» -111 75 112 25 93 25 93 50— -- -— — -- ---80 25 80 75 — — — _ €1 -— 63 40 63 70 1 1 1 1 1 1 1 ! 1 1 160 — 160 50 30 — 30 50 93 60 91 — 17 — 17 50 12 75 13 25 14 75 15 25 27 50 28 — 28 5ü 29 — 13 50 14 — — —___ 15 60 1« -29 75 30 25 21 50 22 50 120 — 121 — 60 — 01 — — —_ _ 25 25 »5 75 103 10 103 30 00 70 60 80 60 70 60 80 60 T0 60 80 60 70 60 80 60 70 60 80 — — — — 124 85 125 15 49 55 49 60 — — — — 5 91 5 95 1! 24 1* »8 12 60 12 65 109 45 109 55 11 32 11 37 T61 80 61 40 összeköttetésben levő »keresk. vasárnapi iskola«, melyet a kereskedő gyakornokok látogatnak, 82 tanulónak adott oktatást. Az értesítőben, melyet Propper N. János igazg. szerkesztett, Hercz Mór tanár értekezik a folyószámlákról.• Az aradi m. kir. állami tanitóképezdében ez idén volt 63 növendék, kiket 12 tanár tanított. A tanulók nemzetiség szerint a következők voltak : 38 magyar, 22 német, 1 román, 1 szerb, 1 bolgár, kik közül 47 részesült állami segélyben. A növendékek segélyezése 7093 frt 26 krba került. A gyakorló iskolát 40 növendék látogatta, magántárssz igönyei. HéCS, jul. 18. (Ered. sürgöny.) A .D. Zig.-nak jelentik Peruból. Az Ardahannál megsebesült Hasszán pasa Konstantinápolyba érkezett s a bechistani katonai kerület parancsnokává neveztetett ki. — R a az alezredes mint osztrák-magyar katonai meghatalmazott Drinápolyba utazott. A tegnap jelzett hivatalos jelentés az itteni lakosságra kedvező benyomást tett. Pétervár, jul. 17. (Hivatalos.) Tirnovoból jelentik jul. 16-ról: Gurkó tábornok egy minden fegyvernemből álló előhaddal e hó 12-én Tirnovoból kiindulva, 13. és 14-én átkelt a Balkánon, s meglepte a defilék kijáratánál Klarkivi faluban levő török zászlóaljat. Gurkó tábornok most Kazanlik felé nyomul, az ellenséget követve, mely a megerősített Sipka-szorost occupálja. — Két szotnya kozák elérte Jeni-Zagrát, ezek elrontották a távírdát a jeni-zagra szlivnói után. E hó 15-én csata volt a kozákok és basibozukok közt, kiket 3 tábor gyalogság is támogatott. A cserkeszek és törökök csupán addig álltak ellen az oroszoknak, míg az erősítésül küldött dragonyosok 4 ágyúval meg nem érkeztek, kiket a törökök meglátván, elfutottak. Az oroszok egy zászlót ejtettek zsákmányul és sok fegyvert. Az összes török lakosság Drinápolyba fut. Konstantinápoly, jul. 17. Az oroszok előnyomulásáról Bolgároszágban semmiféle hivatalos hír nem érkezett. A Balkánon átkelt orosz hadtest ellen Reuf pasa által kivívott sikerről is hiányzik minden részlet. Szülejmán pasa hadtestének egy része már Thrácziába érkezett. A törökök ellenállnak az oroszok előnyomulásának a Dobrudjában. London, júl. 17. Az alsóházban Campbell közlé, hogy legközelebb megkérdezi a kormánytól, hogy most már fog-e abban fáradozni, hogy a törökországi keresztyén tartományok az önkormányzat alapján szereztessenek, amint ezt már Európa többi hatalmassága, maga Oroszország is javasolta. A Bourke Konstantinápolyból érkezett hírek alapján közlé, hogy a Balkánon átkelt orosz csapat nem oly nagy, mint a lapok állítják. Róma, jul. 18. Az »Italic« teljesen alaptalannak jelenti ki azt a hírt, hogy Olaszország megszállja AntivArit, ha Anglia. Gallipolit elfoglalja. Bécs, julius 18. (Megnyitás.) Hitelrészvény 149.70. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel —. —. Angol-osztrák —.—. Magy. hitel 142.—. Lombard —.—. Államvasut —.—. Napoleondoz 996. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —— Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Timo-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, julius 18. (Előbörze.) Hitelrészvény 150. 70. Angolm. bank —. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 69—. Magy hitel 143.10. Lombard —.—. Államvasut 241.1/1. Napoleondor 994.1/2. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —.—. Frankfurt, jul. 17. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 120.7/8- Államvasut 193.'/1. Lombard —.—. Járadék------. Ezüstjáradék 54.*/». Aranyjáradék 5913/16. Galicziai 182. V*. Pária, julius 17. (Zárlat.) 3 % Évjárulék Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület. 70.40. Olasz évjárulék 69.17. Mobilier hitelv. 128.—. Töröksorsjegy 27.—. 5 % Évjárulék 107.40. Osztr. államvasut 483.—. Lombard 146.— Osztrák földhitelrészv. —.—. Arany járadék 60.50. Hamburgjuk 17. Búza 244.—, 231.—. rozs 155.—, 155.50, repezeolaj 74.—, 73.—. szesz 42.— 42 ., 43.1/«, 42.3/«. Paks, julius 17. (Zárlat.) Liszt 70.25, 70.75, 71.50, 71.50. Repezeolaj 100.75, 101.—, 101.40, 101. Szesz 59.—, 59.50, 60. — , —.—. Búza 34.50, 34. —, 33.60, 33.60. Pétervár, jul. 17. Rozs 9. Liverpool, jul 17. Búza 3—4. Liszt 6.— Kukoricza 18 Pence-vel drágább. KÖZGAZDASÁGI KOVÁT. — A czukoradó reform tárgyában most folyó alkudozások írásban vezettetnek; czéljuk egyelőre az, hogy a végleges czukoradó törvény alapelvei állapíttassanak meg. Csak ha ez irányban egyesség éretett el,fog a javaslat a két minisztérium szakértői által közösen elkészíttetni. A »N. fr. Pr.« azt írja, hogy amennyire az osztrák kormány nézetei felöl értesülve van, radicális reformot s a restitutió mellőzését egyátalán nem veszi czélba.A kormány ellenkezőleg a most fennálló átalányozási rendszert a tiszta jövedelemnek évi állandósításával szándékozik egybekapcsolni. Az állam például kinyilatkoztatná, hogy 1879-ben 5 millió frtot akar czukoradóból tisztán bevenni. Ha aztán a bruttó bevétel 10 milliót s a restitutio 6 milliót tenne, akkor tiszta jövedelem gyanánt csak 4 millió maradna, tehát 2 millióval kevesebb mint amennyi előirányozva volt; ezen deficitet a cukortermelők tartoznának megtéríteni, úgy, hogy miután 2 millió a 10 millió bruttó bevételnek 20 °/o-át teszi, a gyárosok tartoznának még 20 °/0 adót utánfizni. Ezen intézkedés az átalányozási adótétel felemelésével is összekapcsoltatnék s ezen az utón is ellenhatás gyakoroltatnék, nehogy az adóvisszatérités a tulságig mehessen. Ezen adómódozat némely czukoriparosok részéről is pártolásra talál s azt különösen Auspitz szakértő és képviselő pártolja. — Részünkről csak azt jegyezzük meg erre, hogy a magyarországi termelésnek 15—20°/o-nyi előnyt kellene adni, hogy a jobb répával dolgozó lajtántúli gyárosokkal arányosan legyenek megadóztatva, máskülönben az osztrák gyárosok a magyar gyárosok rovására gazdagodnának. Ha tehát e módozat elfoglalását, azt némileg módosítani kellene, abban az értelemben, hogy a magyar gyártás részére a kívánt kedvezmény, mely lényegét tekintve, csak az adónak egyenlősítését czélozza, biztosíttassék. Kivonat a „Budapesti Közlöny “-ből. — Julius 17. — Árverések a vidéken. (Ingatlanok.) Beor- Jyán Jónás 1029 frt aug. 16.,sept. 18. Beordinán. — Huszka Józsefné 9055 frt aug. 25., sept. 25. Kolozsvártt. — Kozma János 2910 frt aug. 14., sept. 14. K.-Tarcsán. — Németh József 2062 és 3013 frt aug. 17., sept. 17. Nagy-Zerinden. — Csukás Jónás 1204 frt jul. 23. Dombroviczán. — Binder Zsuzsánna 1039 frt jul. 30., aug. 31. Sopronban. — Barabás József 1100 frt aug. 13., sept. 13. Irinyen. — Kis András 2050 frt aug. 8 , sept. 10. Kis-Sáróc. — Majthényi Józsa 45.508 frt sept. 10., oct. 10. Mező-Nyárádon.— Hegedűs Istvánná 1000 frt aug. 21., sept. 21. Mőzsön. — Horváth Istvánné 2231 frt aug. 16. Ládházán és Kistokajban. — Sika Trailla 1689 frt jul. 26. Lipeten. — Kemény Menyhárt 1602 frt aug. 25., sept. 25. Bázin. — König János 1670 és 4960 frt aug. 6. Varjason. — Schmidt József 5059 frt jul. 30. Módoson. — Töröcsik Bajos 6150 és 1800 frt aug. 21., sept. 21. H.-M.-Vásárhelytt.— Stepan Jovan 5949 frt aug. 17., sept. 17. Kocsán. — Both Károlyné 8250 frt aug. 7., sept. 7., Vácz. — Gyikó Károly 2118 frt (ingóságok) Mezőtúron. — Papp Ferencz 1000, 5070 és 5070 frt sept. 6., oct. 15. Szentesen. — Stampfl Jusztina 4000 frt jul. 23. Magyaradon. — stamba oraszlavné 83,000, 5200 és 2250 frt jul. 30. Aradon. — Müllesz Ignácz 4114 frt aug. 17. sept. 17. Újvárit. — Takács Rózsa 1148 frt jul. 30., aug. SS. Kalocsán. — Máthé Pál 1569 és 2240 frt aug. 21. szept. 21. Bikafalván. — Benfert János 7039 frt aug. 18. sept. 17. Nagydisznódon.— Gárdos László 1393 frt aug. 11. sept. II. Vetésben. — Matye Száva 2848 frt 2675 frt aug. 17. sept. 17. Szaravollán. — Bugos község 32,360 frt, aug. 22. szept. 24. Bugoson. — K. Barta János 1170 frt aug. 4. szept. 4. Gáborján. — Dellimanits Marianna 2800 frt aug. 17. sept. 17 Hettán. — Pittner Antal 6125 frt jul. 30. Aradon. — Hurlui Jakab 1410 frt jul. 30. Noszolyon. — Ugrin Sándor 2263 frt aug. 17. sept. 20. Tesmagon. — Pető Pál 5344 frt aug. 16. sept. 20. Zalabán. — Princz Ármin 1000 frt aug. 14. sept. 14. Miskolczon. — Jóban Vilmos 4315 frt aug. 10. Orczifalván. — Pantin Éva 1637 frt aug. 17. szept. 17. R.Késkán. — Csollak Szerdia 1151 frt. aug. 17. Bassahidán. Árverések a fővárosban. Fuchs István 1281 frtra becs. ingatl. jul. 30. torony u. 1. sz. — Rottenbiller Károlyné 36,098 frt aug. 28. torony u. 1. sz. Pályázatok. Joggyakornoki állomás a fogarasibiróságnál.; folyamodv. 4 hét alatt. — III. oszt. vámtiszti á. a budapesti fővámhivatalnál; aug. 15-ig. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.