A Hon, 1877. augusztus (15. évfolyam, 197-225. szám)

1877-08-03 / 199. szám

török ellen, ajkára vevén ez igét : »a keresztyének sorsát javítani.« És indította akkor, midőn a török uralkodó népeit különbség nélkül alkotmánynyal aján­dékozta meg, ki a szabadságot, egyenlőséget és test­vériség szent eszméit irta zászlajára, és ki a szabad­ságot kikiáltotta. És a hadjáratot azon nemzet kor­mánya indította, mely népeit otthon zsarnokul leigáz­­va tartja. Soha hadjárat nagyobb ámitással és hazugság­gal nem indíttatott, mert, hogy az orosz kormány terve nem a nép jóléte : azt az eddigi iszonyú mé­szárlások­ és gyújtogatásokból, melyet katonái a mo­­hamed vallásuakon elkövetnek és a felbőszült vad bolgár csordákkal elkövettetnek,­­ minden fogalmat felülmúl. Hajmeresztő gyilkosságok, fogalmat felülmúló borzasztó vérengzések azok, melyeket az elaggott öregeken, a védtelen nőkön és az ártatlan gyermeke­ken az orosz hadak és az általuk felizgatott bolgárok elkövetnek. Irtóztató, midőn az előbb általuk megfertőztetett nőt saját bélére föl­akasztják!...Iszonyú, midőn az aggo­kat megcsonkitva,rakásra gyilkolják ...Hajmeresztő az ártatlan csecse­mők megégettetése, melyek az orosz barbarismust hangosan hirdetik. Eme iszonyú dolgok tudatában a nemesen érző szív elszorul, a kedély elkomorul s azon kétségbeejtő szó hangzik leginkább hazánkfiai füleibe, hogy a mi ma keleten az orosz által elkövettetik; ... a mi egy­kor a cserkeszeknél elkövettetett; . . . ami nem­rég Lengyelországban hasonló véres drámával folyt le : az orosz által elkövetve nálunk is megtörténhetik. Eme barbarizmus megszüntetésére és a vérlá­­zító gyilkosságok meggátlása czéljából tartatott nép­­gyűlés Budapesten múlt hó 26-án, mely alkalommal: a népség, és a humanitás nevében megbotránkozását fejezte ki a gyűlés, s úgy annak megszüntetését, va­lamint az orosz hatalom terjeszkedésének megaka­dályozását, mely Ausztria-Magyarország érdekeivel összeférhetlen, a kormánytól kérte. Polgártársak! Gyöngyös város polgárai! kik honszeretetetek­ és nemes érzésteknek annyi tün­döklő jelét adtátok; . .. kik a humanitás oltárára oly számos, kimagasló, és meglepő áldozatot hoztatok: nem lehettek következetlenek;.. . nem zárhatjátok le szemeiteket ily borzasztó dolgok látása előtt ; . . . nem dughatjátok be füleiteket, midőn az anya szív­­szaggató hangon kiált, kinek gyermekeit az elvadult féktelen csorda bonczolta fel! . . . S nem, midőn a bélére függesztett anya árváit halljátok a hulla alatt sírni! ... A nép, a humanitás nevében — a törvény tisz­­letben tartása mellett — tiltakoznotok kell! hozzá­tok méltó higgadtság és férfiassággal! S hogy ezt tehessétek, többek óhajtására rendező bizottság ala­kult, mely e hó 5-én d. e. 10 órakor a város közházá­nál tartandó népgyűlésre mindannyitokat rang- és korkülönbség nélkül meghív. Jöjjetek minél nagyobb számmal i­s hozzatok higgadt, de hozzátok illő férfias határozatot. Kelt Gyöngyösön 1877. aug. 1. A népgyű­lést rendező bizottság nevében: Csömör Kálmán, B­e­r­e­c­z Ferencz, r. bizottsági jegyző, r. bizottsági elnök. Kineveztet­t­­ek: Sebastiani Károly köz- és vál­­tóü­gyvéd a kecskeméti törvényszékhez jegyzővé, a m. kir. bá­nya- és jószágigazgatóságoknál és a két fő-erdőhivatalnál al­kalmazott számvevőségi személyzet létszámában: Deák Ká­roly, Rosenzweig Ármin és Melczer József el-od oszt. szám­tisztek I. osztálya, továbbá : Schusterits György, Kolmann Jó­zsef és Reviczky Kálmán III-ad oszt. számtisztek II-ad oszt. számtisztekké, Petrovszky Gusztáv jószágigazgatósági irodase­géd a temesvári jószágigazgatósági számvevő osztályhoz III-ad oszt. számtisztté, Martinko Mátyás rendelkezési állapotban le­vő VI. oszt. adótiszt ugyanezen minőségben a sziráki adóhiva­talhoz. A pozsonyi ügyvédi kamara közhírré teszik, hogy Horváth Géza hites ügyvéd és pozsonmegyei fő­ügyész elhalálozása folytán a kamara lajstromából kitörölte­tett, s irodája részére Petrovich Ödön hites ügyvéd és po­zsonmegyei alügyész gondnokul kirendeltetett. — Adomány. Liechtenstein uralkodó feje­delme »Hertha« nevű gőzyachtjának a magyar hajó­­lajstromba való igtatása alkalmával a fiumei tenge­részeti segélyalap javára kétezer o. é. forintot ado­mányozott. Az adományért Fiume kormányzója, mint a m. kir. tengerészeti hatóság elnöke, a herczegnek az alap nevében köszönetet mond. — Uj sorsolási határidő. A m. kir. nyereménykölcsön kötvényeinek tervszerinti XXIX. kisorsolása, a közbeeső ünnep miatt, nem f. évi au­gusztus hó 15-én, hanem az ezt megelőző napon, vagyis augusztus hó 14 én d. e. 10 órakor fog a m. kir. lottóigazgatóság által (Budapest, fővámépület) megtartatni.­­ Abban állapodtak meg a közokta­tásügyi miniszter és Zichy Mihály, hogy az utóbbi­nak Deák ravatalát ábrázoló képének sokszorításá­­ból befolyó jövedelem fele részben a párisi magyar egyesületet, fele részben a budapesti s balaton­füredi szeretetházakat illesse meg. —Teljes holdfogyatkozás lesz látható Európában 1 hó 23-án. A sötétülés 23-án esti 9 óra 50 perczkor kezdődik, teljességét 11 óra 48 perczkor éri el s 24-én reggel 2 óra 46 perczkor végződik. — Babonaság. Vizesgyán községben köze­lebb két egyént fogtak el és kisértek be azért, mert egy már rég eltemetett hullát a sírból kiástak s annak fejét levágva hazavitték. Vallomásaikból kiderült, hogy ezt nem rész akaratból, hanem babonaságból tették. Az egyik ugyanis, mint a »Bihar« írja, nehéz­kórban szenvedett, s e betegség gyógyítása végett egy vizesgyáni kuruzslót kért fel, aki azt ajánlotta neki gyógyszerül, hogy szerezzen magának egy köz­ségi esküdt fejet, s azt tartsa ágyában, és három egymásután következő holdvilágos éjen azt maga elé téve aludjék. A bigott parasztember követte a tanácsot, egyik jó emberével éjjel kiment a községi temetőbe, s már egy évvel ezelőtt eltemetett esküdt hulláját kiásták, fejét levágták s ezt a nehézkóros beteg hazavitte. — A községi elöljáróság végre mende­mondák útján rájött, hogy már egy hete őrzi a hulla fejét , tehát elkobozták tőle, s tanácsadójával együtt elfogták. — Népesedési mozgalom.Budapesten lefolyt július 22-től július 28-ig terjedő héten él­ve született 245 gyermek, elhalt 272 személy; a ha­lálozások tehát 27 esettel múlják felül a születéseket. — Az élve szülöttek közt volt 179 törvényes, 66 törvénytelen; nemre nézve 137 fiú, 118 leány. Halva született 16 gyermek, köztük 9 törvényes, 7 tör­vénytelen. — A halottak közt volt 137 férfi 135 nő, egy éven aluli gyermek 119. Ez év 30 hetében élve szü­letett összesen 7777 gyermek, elhaltak 7682 egyéb, a születések többlete tehát 95. Születések arány­szá­ma 1000 lakosra : 40.4. Halálozások arányszáma 1000 lakosra : általában 44.9, az egy éven felüli la­kosságnál : 25.9, az öt éven felüli lakosságnál : 19.9. Élve szülöttek vallás szerint igy oszlanak meg: ka­­tholikus 191, ágostai 12, helvét 11, görög n.e. —, zsi­dó 31. — Halálozások kerület szerinti kimutatása. .(A kórházi halottakat előbbi lakhelyük szerint oszt­ván be) : I. kerület 11, II. kér. 19, III. kér. 16, IV. 10, V. kér. 18, VI. kér. 29, VII. 42, VIII. kér. 50, IX. ker. 32, X. kér. 11, egyéb kórházi halott 31, ka­tona 3. — Nevezetesebb halálokok. (A rendelő orvo­sok s a halottkémek jelentése szerint) Croup 4, ron­csoló torokláb 1, hökhurut 3, kanyaró 2 , vörheny 1, himlő —, cholera —, typhus 7, gyermekágyi láz —, egyéb ragályos betegségek — , agykérláb 2 A­gylob —, heveny agyvízkór 3, agytüdös 4, rán­­gások 14, Szervi szívbaj 3, tüdő-, mellhártya- és körglob 13, tüdőgümő és sorvadás 36, bélhurut 64, béllob 25, európai hányszékelés —, h­ashártya­­lob 5, brightkór 3, gyermekágyi bajok 1, angol­kór —, görvélykór 3, veleszületett gyengeség és al­kathiba 18, aggkór 6, vizkór 2, erőszakos halál­eset 15, ebből gyilkosság—, öngyilkosság 4, baleset 1. — Az 1849. aug. 2-ai debreczeni csa­tának 28-dik évfordulóját nagyszámú közönség részvétele mellett tartották meg Debreczenben. Az impozáns menet a Szózat éneklése mellett az emlék­kertből indult meg, élén az egyenruhába öltözött honvédekkel, az oly megrongyolt és annyi dicsőséget szerzett zászló alatt. Künn a síroknál »Elhunytak ők a hős fiúk« eléneklése után Kovács Gusztáv tartott egy hatásos beszédet, majd Kacskovics Iván honv. ezredes úr egy imát olvasott föl, végre Jenei Miklós egy költeményt »A lengyel és a honvéd.« (Zalártól) szavalt el, közbe-közbe a jelenlevő ifjúság énekelte a Szózatot, és más hazafias darabokat. A menet 4 órakor elindult, hogy a főiskola előtti téren a hon­védemlék előtt folytathassa az ünnepélyt. — Itt szavalta Jenei Miklós , »A ledőlt szobor« (Petőfitől) és Kovács Gusztáv, »Előre !« (Tóth Kálmántól) czí­­mű költeményeket; legelőbb, közben és végül éne­keltek a jelenlevők. Mind künn a sírokat, mind benn a honvédemléket uj és díszes koszorúkkal ékesítette föl a honfiúi és honleányi kegyelet. — Pályázat arabs fordításra. Lacken­­bacher Salamon, Henrik, Bernát és Jakab testvérek a bibliai tudomány tanulmányozásának előmozdítása végett kath. hittudományi tanulók részére 15—20 bibliai vers héberből arabra leendő legjobb fordításáért örök időkre évenkénti 420 pengő vagyis o. é. 472 frt 50 krt alapítottak pályadijal. Minthogy pedig a le­folyt 1876. évben pályázó nem jelentkezett, a pálya­­dij az alapitó levélnek VII. pontja értelmében a jelen évre, annak kétszeres összegében, azaz 954 oszt. ért. írtban állapíttatott meg. A feltételek a következők: 1-szer. Mózes öt könyvének mindenikéből (a leszár­mazási lajstromok kivételével) sors által 3—4 vers­ből álló hely szemelendő ki, mely héberből arabsra fordítandó. Arabs szótár használható ugyan, azonban két egyenlően jó fordítás között a szótár nélkül ké­szülté az előny. Legjobb fordításul az tekintendő, mely a londoni Polyglotte-hoz legközelebb áll, 2-szor. A versenyben azon belföldiek vehetnek részt, kik a hittudományi tanfolyamot a bécsi, prágai vagy buda­pesti egyetemen a jelen, vagy a legközelebbi lefolyt tanévben vagy pedig 2, legfeljebb 3 évvel előbb vé­gezték és a kath. presbyteratust felvették. Egyenlően jó fordításoknál az elsőség azé, ki a hittudományi tanfolyamot legközelebb fejezte be, 3-szor. A verseny a bécsi, prágai és budapesti egyetemen tartandó, s a dolgozat 12 óra alatt elkészítendő. Rövidebb időköz viszonylagos előnyül szolgál. Ezen díjra nézve a pá­lyázat Bécsben 1877. évi november hó 26-án, Buda­pesten és Prágában pedig 1877. évi november hó 28- án fűzetik ki. A pályázók kötelesek képességüket az illető egyetem hittudomány-kari dékánjánál legalább 3 nappal előbb okmányilag igazolni. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumtól. — Hibaigazítás. Mai első czikkünkben a »Sapienti sat« helyett »Sapient­a sat« van szedve. A „HON“ magántávsürgönyei, Konstantinápoly, aug. 2. este. S­z­u-­­­ej­mán pasa egy távirata megerősíti, hogy a törökök Eszki-Zágrát visszavették. Az oroszok e helyről jul. 31-én heves harcz után nagy veszteséggel elűzettek. A városba benyomult török csapatoknak még a bolgár lakossággal is kellett harczolni, mely a há­zakba és templomokba menekülve, a török csapatokra lőtt s a legvégsőkig védelmezte magát. Hirlik, hogy Szulejmán pasa Kazán­­likot megtámadta. Zsazgrád környékéről a törökökre kedvező harczot jeleznek. London, aug. 3. Az alsóházban North­­cote azt felelte Whalley kérdésére, hogy ő az orosz kormánytól sohasem kapott közlést, melyben azt mondatott volna, hogy Angliának,­­ Egyptomhoz kötött érdekeinek megsértését akadályozandó, oda kell érvényesítenie befolyását, hogy Oroszország Egyptom nyílt ellenségeskedései folytán ne kénysze­­ríttessék magát támadás által védelmezni. Bukarest, aug. 3. (Ered. sürg.) Károly fejedelem fölszólalt a czárnál azon körülmény miatt, hogy az orosz hadi jelentések elhallgatták a román hadsereg részvételét Nikápoly bevétele alkalmával. A czár azzal adott elégtételt, hogy a résztvett román tiszteknek orosz rendjeleket adományozott. Bécs , aug. 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 160.80. Angolm­. bank —.—. Magy. földhitel —. —. Angol-osztrák —.—. Magy. hitel 150.3/,. Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleonhoz 980. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.— Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unió­bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, aug. 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 161. 50. Angolm­. bank —.—. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 75—. Magy­hitel 151.50. Lombard —.—. Államvasut 244.3/1. Napoleondor 980.—. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —.—. Hamburg, aug 2. Búza 241.—, 227.—. rozs 156.—, 153.50, repczeolaj 75.—, 72.—. szesz 401/2. 41»/», 41.—, 41.—. Paris, aug. 2. (Zárlat.) Liszt 68.75, 68.75 68.50, 68.50. Repczeolaj 103.50, 103.50,104—, 103 75. Szesz 57.50,57.50, 57.75, 58.—.Búza 32.75, 33 —, 32.25, 32 25. Amsterdam, aug. 2. Búza nov. 323, rozs­od­. 192. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az alsó tiszavölgyi érdekeltség emlékirata. (A köziek, miniszternek átadatott jul. 26-án.) Azon veszélyes helyzetünk, melyet a múlt és az idei kizáradások alkalmával fölismertünk s a melyet csak óriási munka s áldozatok árán a sors kiváló kedvezése mellett, volt szerencsénk részben is alig leküzdeni,­­ kényszerít bennünket arra, hogy nagy­méltóságod elé járuljunk kérelmünkkel, mely kérel­münk teljesítésétől függ az alsó Tisza völgyének jövő sorsa. Nagyméltóságú miniszter úr ! Bajok, oly bajok léteznek az alsó Tisza-vonal szabályozási műveletei körül, a­melyek eddig kevésbé voltak fölismerve, de a­mely bajok annyival inkább eltávolítandók, mert azok a közel­jövőben is már várható s mind sűrűb­ben előforduló vízáradások által az alsó Tisza völ­gyét egy óriási temetővé fogják átalakítani. A Tisza-szabályozás iránt kimunkált, Vásár­helyi s Paleocapa­ felé, egymástól merőben eltérő terveknek egyesítése s még inkább ezen egyesitett tervezetnek nem alulról fölfelé, hanem az egész Tiszavonalon csaknem egy és ugyanazon időben egy­szerre, tulajdonkép pedig fölülről lefelé lett fogana­tosítása az alsó Tisza völgyére egy oly veszélyt hozott, a melytől azt minden áron megmenteni kell. A veszély szülőoka, nagyméltóságú miniszter úr, abban rejlik, hogy az átvágások által 110:60-hoz arányban megrövidült Tisza folyó felső négy folyam­osztályában a töltések közé szorított iz a nagy áldo­zatok hozatalával csaknem kellően kiképzett új medreket még inkább mélyítve, a viznek igen gyors aláfutását idézik elő; míg ellenben az alsó részeken, különösen az V-ik folyam-osztályban, az átmetszé­seknek semmi kiképződése sincs, s a­mig a felsőbb folyam-osztályokban vízszinsülyedések észleltetnek, addig itt alól az utóbbi időkben már minden képze­letet fölülhaladó, majdnem állandó veszélyes duzza­dások tapasztalhatók. Ez állításunk különösen a legutóbbi két évnek víztapasztalati adatai által van indokolva, mert míg a felső négy szakaszban a viz az 1830-iki vízszinen is alul volt, addig az V-ik folyam-osztályban két métert meghaladó óriási duzzadás tapasztaltatn ki. Sőt, ha a legutóbbi vízállásokat az 1855. és 1830-iki vízszinek­­kel hasonlítjuk össze, kiderül, hogy a felső szakaszok vízszinsülyedése ép oly mérvben állt be, mint a­mily mérvben az alsó szakaszok, nevezetesen az V-ik fo­lyamosztályban, a duzzadások előfordultak s a mily mérvben kisebbedtek a felső vonalon a vízveszélyek, és oly mérvben növekedtek azok az alsó, nevezetesen az V-ik folyam­osztályban. A felső négy folyam­osztályban az átmetszések kiképzése 64 és 25 közt változó százalékban fogana­­tosultak, minek következtében a száz élenkinti esés­­nagyobbodás 2.09"—0.37"­ közt változik, míg ellen­ben az V-ik folyam-osztályban semmi átmetszés és semmi esésnagyobbodás nem tapasztalható. Ez szóli tehát, nagyméltóságú miniszter úr, ezen óriási veszélyt, melylyel az alsó tiszavölgyi ér­dekeltségnek küzdenie kell, a­mely veszély a jövőben még inkább fokozott­abb lesz, ha a felső átmetszé­sek munkáltatásai folytán azok további 36—75 szá­zaléknyi kiképzésével az esésnagyobbodás fokoztat­­ni fog. Ha kellő gondoskodás nem történik arra nézve, hogy az alsó folyamosztályokban a viz­ét oly gyorsa­sággal vezettessék el, mintha mily sebességgel az ide­érkezik, és ha mód nem nyuttatik az alsó tiszavölgyi érdekeltségnek arra, hogy a duzzadásokkal szemben töltéseit megfelelőleg magasíthassa, akkor nincs erő és hatalom, mely az V-ik folyam-osztály öblözeteit a katasztrófától megmentse, s az ezen osztályban levő nagy és virágzó városokat és községeket a végelpusz­tulástól megóvja. Ezen már kiszámithatlan súlyú és következmé­nyű helyzet, mely a vizduzzadást az V-ik folyam-osz­tályban megteremté, honnan a viznek megfelelő esés­nagyobbodással való eltávozása lehetetlenitve van — még aggasztóbbá válik azáltal, hogy a Berettyó és Hármas-Kőrös egyesítetten ugyanazon szakaszban ömleszti le vizeit nagy sebességgel a Tiszába, s hogy a Maros folyó Szegednél a Tisza legkeskenyebb ka­nyarulata fölött van ugyanoda beömlesztve. A szegedi mederszorulat alig elegendő arra, hogy jelentékenyebb duzzadás nélkül bocsássa le a Tisza és ennek mellékvizeit, s hogy a katasztrófa mindeddig Szeged és környékén be nem következett az egyedül azon szerencsés véletlen körülményben találja magyarázatát, hogy a Maros áradása a Ti­száéval mindig össze nem esett. Noha nem lehetetlen az, hogy a két folyó cul­­minátiója találkozzék, mely esetben a következmények kiszámíthatlanok , de már egymagában véve a Maros áradásának levezetésére a jelenlegi torkolat oly ke­véssé alkalmas, annyira hibás és káros, hogy a bor­zasztó veszély egymagában véve is képes előidézni,­­ a­mit fölfogásunk szerint, minden nehézség és akadály daczára is a Maros más irányú beömleszté­­sével kell eltávolítani. Nem számítva azt, hogy Szeged város esetleges pusztulása az alvidék, de az egész országra nézve is pótolhatlan csapás lenne, hanem csak azt véve föl, hogy ugyanazon veszély, mely első­sorban Szegedet éri, kihat és éri ennek távolabbi vidékét is, mert a vízduzzadás fölfelé fokozatosan elhat a legtávolabb vidékekre is. Az alsó Tisza-völgy veszélyezett helyzete tehát abban rejlik, hogy itt oly rendkívüli vízduzzadások állnak be a legcsekélyebb áradások folytán is, a­mely vízduzzadások onnan keletkeznek, hogy a felső átmetszések nagyrészbeni kiképzése folytán a felső vizek rendkívüli esést nyertek, s hogy a Berettyó­s Hármas-Kőrös, ugyancsak rendkívüli átmetszések által, esésnagyobbodásban öregbíttettek, s hogy az alsó, nevezetesen a V. folyamosztályi átmetszések kiképzése, mondhatni, majdnem elhanyagoltatott, s hogy a Maros nagy esésével ép ezen — anélkül is veszélyes — folyamosztály vonalán van a Tiszába ömlesztve. Nagyméltóságú miniszter úr! A felső Tisza­­völgy minden időben a gondoskodás kiváló tárgya volt, a­hol védműveik létesítésében az érdeklettek minden kitelhető módon elősegíttettek, sőt jelenté­keny állami segély és kölcsönadományokban is ré­szesültek. A sokkal veszélyezettebb alsó Tiszavölgy, mely tagadhatlanul az ország egyik tápere, hol egyúttal annyi virágzó város és község áll fönn, amelyek legtöbbnyire tiszta magyarajku s érzelmű közönsége nemzetiségünk s államiságunknak főtámaszát ké­pezi, amely vidék községei az 1830 iki viz által veszélyeztetve nem voltak, és ép az ármentesitések, illetőleg duzzadások következtében jutottak mai ve­szélyeztetett helyzetükbe, jutottak oda, hogy még természetes magaslataik is két méter vizzel lennének elborítva, a mely községek lakossága, míg hajdan a jólétnek örvendett, ma, ép a mindsűrűbben bekövet­kezett vizveszélyek miatt tett óriási költekezéseik folytán a végkimerüléshez közel állanak, ezen vidék nem mondhatja el, hogy a felső társulatokhoz ha­sonló s méltányosan várhatott gondoskodásban része­sült volna, s biztosítása, jövője érdekéből a tornyo­suló veszélyek elhárításának megfelelő s elodázhatlan intézkedések foganatosíttattak volna. De, mert meg vagyunk győződve, hogy a leg­utóbbi események kétségtelenné tevék azt, hogy a baj orvoslatának végső perczei immár elérkeztek, s mert meg vagyunk győződve arról is, hogy e kózálla­poton nagyméltóságod bölcsesége képes segíteni, sőt arra komolyan eltökélve is van, — és azért helyze­tünk ezen tüzetes­ fölismertetésével kérjük nagymél­tóságod legczélravezetőbb intézkedéseit. (Befejezése következik.) Bécsi tőzsde* Augusztus 2. A­­llamadósság lOOfrt» Ügytévé* járadék, jegyekben máj.—nov. 5 pro. „ „ n febr.—­aug. 5 pro. „ „ ezüstben Jan.—jul. 5 pre. „ ^ ‘n aprU—oct. 6 pro Borad­ással 18S9-ből egész sorsi. p. p. * 1889-ből ötöd „ ' , „ , 1854­-ből 260 frtos 4%* „ , 1880-ból 500 „ 6%„ „ , 1860-ból 100 n 6­­0„ „ * 1804-ből 100 „ . . . . (lomot j­áró dok jegy 42 líra .... Miamjoszági jelzáloglevél 120 frt 5% jsztr. kincstári jegyek 6%.......................... . « B* Földtehermentese 100 frt p p» Csehországi 6°/p........................................ Bukovinai % .......................................... Gácsor s zigl­a........................................ Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5% Horvát-tótországi 5%.............................. Morvaország| Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Erdélyi Stájerországi Tiroli Temesi Bánság 6% 6. . 5. • 1. . 6% • 5 ff , 6. • 6% • Temesi 1867-diki sorsolás 1 tirádákkal Hirgju 5%.............................................. , 1887-diki sorsolási záradékkal 0. Más közkoh­altnok Duna-szabályozási 5% 100 frtos . . Magyar vasúti 120 frt (300 frank) 5% Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . . Magyar nyeremény 100 frt ... . „ „ 50 frt ... . Magyar kincstári utalvány 1873 10 I* fl0/ ^ 1874-ki 10 L. 6%..................... , kölcsön 1871. 30 mii...................... , 1173-iki 54 mii. 6% .... , szőlődézsma-váltság 100 frtos. Pest városi 8°/o......................................... Török vazuti 400 frank..................... . .145 frank defia. . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. „ Bácsi bankegylet 100 frt.............................. Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 40 Magyar földhitelintézet 200 frt. . • Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . . • Magyar ált. hitelint. 200 frt..................... Pesti kereskedelmi bank 500 frt . . . Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt Franco-osztrák 100 frt ...... . 61 75 61 75 66 - 66 — 829 — 329 — 108 25 ll2 5o 132 50 132 — 22 — 141 — 100 -103 25 81 75 84 60 97 50 101 — 13 — 99 50 97 -98 50 73 50 96 50 99 — 74 -73 75 74 50 74 50 1C4 — 98 50 109 50 101 50 74 75 15 20 71 25 57 60 158 — 147 25 «65 -Tartva 61 90 6! 90 66 20 68 20 831 — 331 108 76 US — 133 ~ 132 5< 24 — 142 — 100 20 82 75 85 -104 -97 50 74 25 97 50 75 -74 50 75 50 75 50 104 50 99 — 110 — 102 -75 25 15 50 71 50 58 —! 158 25 147 75 675 - Magy. AU. municipaUs 200 frt 40% . Onk, nemz. bank............................... Unitbank 200 frt 7V%/. . i . E. Közlekedési vállalatok részvényei, Mföld-flumel pálya *00 frt............................... Albrechtpálya *00 frt.............................................. Battaszék-Domb........................................................ Osztrák dunagőzhajózási társulat 500. p. p. . * Erzsébet-pálya 200 frt p. p................................ Eperjes-tarnowi 800 frt.......................................... Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst . • . Ferencz-József pálya 200 frt ezüst. . •­­ . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst Lajos-Károly pálya 200 frt p. p.......................... Kasaa-oderbergi pálya 200 frt ..... . Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt ... . Osztrák-magyar Llyod 600 frt p. ...................... Osztrák-észak­nyugati 200 frt ...... . „ (Lit B.) 200 frt ... . Rudolf pálya, 200 frt.............................................. Első erdélyi pálya 200 frt ezüst­. ..... Állampálya 200 frt p. p.........................* • * Déli pálya 200 frt................................................... Tiszai pálya 200 frt ......................................... Bécsi Tramway 200 frt................................... . Magyar-gápaországi első pálya 200 frt . . . , észak-keleti * 200 frt ezüst . . 4 • , keleti­ pálya 200 frt.................................. • nyugati székesfehérvár gráoz 206 frt • F. Záloglevelek. Ontrik földhitelintézet «on 5°/. . . „ S3 éret k­anzafsztté« 5% • • • Onk rekzálogh. 5%............................... Nemzeti tank p. p. 6*/0 »noli. . . . •• d. 6%................ lUntr földhiteltársulati 34 év 51/.“/« , földhitelntézeti • • • , 6% »mny................................... , k«TMkod«Iml bank 33 et . . . J.szikosbank 51/,«Ia .... 6. Elsőbbségi kötvények. Alföld-flumet filra 309 frt «adat 5% . Albnchtp. 300 frt 6%......................... BAOuzek-Dombovir 300 frt e. 5*/. Ontrik dnnagfehajiaan­ 1000 frt p. p. . , 300 frt e. 5% Bnadbet-pilya et&st 100 frt ... . . . uet­iki........................... . , lIMOJki........................... „ „ top frtos..................... Epertes­tam­ent 300 frt........................ F.rdzsáné északi pálya 300 frt p. p. a a • 100 n °* a­, „ , 140 , estist 5% F.renes Jénasf , £40 „ . . Pécs-barcsi , *00 „ estlet Kárely-Lajos , 343 ...... j I a IL kft. , i i a a HL , . i . a . »I* ■ itt tana odortargt *44 frt .... Lemtargtaaarn^ianyi pálya 344 frt estlat . . . . , , L kft. 1845 . . . . , n. . 18ST . a . • a »»»• a 1364 . , . . . IV. . 137» . Oetaák-LWyd VI, p. p. ........ £Osztrák éjszak-nyugati vaspálya, *04 frt, 5*/e. Adva Tartv. 806 -808 51 — 51 50 106 25 106 75— 31 — 339 -841 — 159 50 160 50 1855 -­1860 -123 50 124 _ 125 50 126 50 237 50 238 -92 -92 50 116 50 117 --344 — 346 — 109 50 110 --- -­-- ---106 25 106 75 88­­— 244 50 245 — 69 50 70 — 182 50 183 69 97­­98 _ 83 — 84 — 98 50 99­­95 — 90 — 106 25 106 75 88 — 88 25 92 — 93 — — —_ 97 20 97 40 — — — _ 90 — 90 50 100 50 101 — — —_ _ 79 — 79 50 67 70 68 — 69 80 70 20 61 — 61 25 _ _ 92 50 94 50 94—75 9225 92 75 59 — 59 50 101 — 102 — 98 — 98 50 88 75 89 25 82 —— 102 — 102 25 101 50 102 H 97 50 98 -11 97 -97 50 68 25 68 75- 77 — 77 50 74 25 74 75 37 50 68 -61 — 62 -88 25 88 75 Uu­dolfpálva, 80« frt. 6% . . . i . 18*9 ...... , 137« ............ f.leS erdélyi pálya 300 frt ezütst . A53 ampálva 500 frank S% . . . , N­. kib. 37» . . . . , kiég. hál. Sz„ . . . » L kib. 200 frt 6% . . , n. kib. 800 frt 5»/, . f­éli vasút Január—Joli. 8% 500 fr. „ april—okt­ 8% 600 , 200 frt en. , 1875—me „ 1877—1878 Tiszavidéki .... Tramway 3* év kisor. . . Magy. gácsországi 200 frt e, Síagy. északkeleti 300 frt Magyar keleti 300 frt Magy. keleti n. k. 300 frt , Magyar nyugati 300 frt 5% 6»/, 600 fr. 6°/o 800 67o 5% 5»/. 5% 5% 57« 5% 1. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt Clary 40 frt p. p.................................. DunagSzhajózisi 100 frt p. p. 4«/. Innsbrucki városi 20 frt . . . . Keglevich 10 frt.............................. Krakkói sorsjegy kölcsán 20 frt . Buda város kölcsön 40 frt . . , Pálffy 40 frt p. p.................................. Rudolf-alapitvány 10 frt . , . , Salm 40 frt p. p................................... Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . , , Bt. Denois 40 frt p. p. . . . . , Stanislau városi 20 frt.................... Triest város 100 p. p. 4'/,% - a ■ a „ 50 p. p. 40“/. • . . Waldatein S0 frt p. p. . . . . . Wiedlsehgrfttz 20 frt , Váltók (három hóra). Ansterdzmr* 1(H) frt hollandt Augsburgra 100 bir. m.Ark . • Berlin 100 bir. znárk .... Frankfurti 100 bir. márk­­ . Hamburgra 100 bir. márk . . Más német város . . • • • Brüsseli 100 frt . . . « • Londonra 10 font sterling ,­­ Lyonia 100 frank ..... Milano 100 lira........................... Marseille 100 frank .... Páris 100 frank.......................... Pétervár 100 rubel , * . t t Zürich 100 frank..................... . 3* . 4— . 4— .4— . 4— . 4-. 2— • 5— .2— . 2— Pénzek árfolyama* Ga. arany........................ Osztrák-magyar 8 fr. arany . 10 frankos arany..................... 10 márka darabja . • . . . Sovereign ........ Orosz imperiale . » • • • Mári -Terézia-tab­or «ét* Ezüst.......................... • ét Egyleti tallér . ..........................félért. Török arany Ura . .« l­­ ...... . • é Kémet kir. bankjegy 100 márk­­­é 4 , 4 |­i . Adva Tar tv» 79 — 79 50 72 -72 15 71 — 71 50 60 75 61 25 — — 157 51» 148 50 149 50 146 — 146 50 _____ _ 107 - -108 — 107 — 108 — 92 — 92 50— — — 80 25 80 75 64 25 64 75 63 75 64 25 — — — — — —_ _ 60­­67 — 160 50 101 — 28 — 29 — 92 75 93 25 17 — 17 50 12 75 13 25 14 75 15 25 28 75 29 25 28 50 29 — 13 50 14 — 37 75 38 25 15 — 15 25 30 50 31 — 50 50 21 25 120 — 121 — 60 — 61 — 22 — 22 10 26­­26 50 101 70 101 90 59 90 60 05 59 90 60 05 59 90 66 05 51 90 co­or. 59 90 60 05 153 35 tsr­ 65 49 — 49 10­5 90 5 92 12 08 12 12 12 80 12 40 108 49 108 55 11 24 11 21 60 50 60 60 Vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. mi­nisztérium állandó gazdasági tudósítói által július 25—29. napjain beküldött jelentések összeállittatván, a termés és a termények állásáról következő kimuta­tás tétetik közzé: Abaúj megye: (Gönczi járás.) Őszi búza- és rozstermés kitű­nő. Az időjárás esős, a­mi a kapás növényekre és a rétekre igen előnyös. A jég a külön­ben is szűknek mutatkozott szőlőtermésnek 20—25 százalékát semmivé tette. Ara­d megye: (Világosi járás.) Búza, rozs és árpa jó középtermés, zab idétlenül érett, igen könnyű minőségű. Tengeri kevésbé jó, a többi kapás­­növények szépen állanak. Takarmány sok, szőlő ked­vező. A tölgyesek makkal, gazdagon rakvák, gubacs kevés. , Árvamegye. (Alsókubini járás.) Őszi és tavaszi vetések jól sikerültek, széna és lóher elegendő és jó minőségű. (Namesztói járás.) Időjárás változó, néhány nap óta kedvező. Őszi vetések jók, tavasziak középszerűek. Széna kevés. Bács-Bodrog megye. (Telecskai járás.) Őszi vetésekben, különösen a­ legszebb búzában a rozsda igen sok kárt okozott. Árpa közép, minőségre könnyű, zab valamivel jobb a középnél. Tengeri igen elmaradt. Széna és bükköny sok és jó, muhar si­lány. Burgundi répa és burgonya jó, gyümölcs sem­mi, szőlő kevés. Baranya megye: (Mohácsi járás.) Az ara­tás a legkedvezőbb időjárás mellett befejeztetvén, az eredmény kielégítő. Tengeri rész, burgonya és bab silány. Szőlő igen szép, köles és muhar silány. (Sat.­­lőrinczi járás.) Búza, rozs és árpa jó, zab kevésbé. Tengeri, burgonya, répa és hüvelyes vetemények si­lányak. Takarmány kevés, a nagy szárazság és hő­ség miatt a legelők egészen kiégtek. Szőlő szépen mutatkozik. Bars megye: (Oszlányi járás.) Búza és rozs szalmára igen jó, szemre közép , árpa és zab igen szépen állnak, a burgonya és répa fejlő­dése igen kielégitő. A takarmány hiányos, gyümölcs kevés. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok-ter© Athanaeum-épület Beregmegye: (Tiszaháti járás.) Ősziekben a termés, daczára a rozsdának, jó középszerű. Árpa és zab gyengébb. Tengeri szépen áll, takarmány meg­lehetős, szőlő közép, gyümölcs szórványosan itt ott makk féltermés. Bihar megye: (Belényesi járás.) Őszi ter­més kielégítő, tengeri elég szép, szőlő-, gyümölcs- és makktermés egyltalában semmi. Borsod megye : (Edelényi járás.) A ter­més szemre középszerű, szalmára kitűnő, tengeri többnyire silány. Csongrád megye: (Csongrádi járás.) Búza, árpa közép, zab csekély, dohány silány, kapás­­növények átalában roszul állanak, a legelő kopár. Repcze jól fizetett, szőlő hitvány, gyümölcs semmi! (Tiszántúli járás.) Búza jó, árpa közép, tengeri el­maradt, repcze középtermést adott, zab meglehetős de szeme szorult. Csanádmegye: (Makói járás.) Búza közép, rozs jó, árpa, zab közép, tengeri és széna jól áll.’ Kerti vetemények, különösen hagyma igen jó. Fehérmegye: (Csákvári járás.) A termés szalmára kitűnő, szemre nézve mennyiségileg szintén igen jó, de minősége nem kielégítő. Rozs jó közép­termés. Árpa jó, zab szemre kitűnő, szalmára jó. Burgonya silény, tengeri, répa és szőlő szépen áll! (Moóri járás.) Búza, rozs, árpa jó. Burgonya, szőlő sarja szép, tengeri, répa hiányos, gubacs kevés. (Sár­melléki járás.) Búza, rozs és árpatermés mennyiség­re kitűnő, de minőségre kivánni valót hagy. Zab igen szép. Fogarasmegye: Búza és rozs jól sikerült, tengeri és burgonya ritka szép, szénának a tavaszi ártott. Dohány és hagyma igen jól fejlődtek, szilvá­ból közép termés, alma és körte silány. Győrmegye: (Pusztai járás.) Búza jó, rozs hibás, árpa silány, zab igen jó. Kapás növények, kü­lönösen tengeri szépen állanak, szőlő bő szüretet ígér. (Sokoróaljai járás.) Búza kitűnő, rozs, árpa és zab különösen jó. (Szigetközi járás.) Búza, rozs és árpa igen jó, zab igen szépen áll, tengeri közép ter­mést ígér. Gömörmegye: (Nagy­rőczei járás.) Búzá­ban a rozsda némi kárt tett, árpa rész, zab szépen áll, tengeri elmaradt, burgonya jó, répa középszerű, sarja gazdag. (Rimaszécsi járás.) A termés átlago­san közép, búza üstökös, szorult szemű, az árpa szin­tén vékony, zab silány. Tengeri, burgonya, répa, ken­der, bab jók. Takarmány bőven van. (Rimaszombati járás.) Búza, rozstermés jó, árpa silány. — Jégkár elleni biztosítás Ma­­gyarországon. Az ez idei jégesés okozta károk­ért kifizetett összegekről egy bécsi szaklap a követ­kező érdekes statisztikai adatokat közli. Az első magyar biztosító társulatnál biztosításokért befolyt egy millió frt, eddig folyóvá tett károkért 300.000 frtot, a pesti biztosító intézetnél e czímen bevettek 360.000 frtot, szenvedett károkért kiadtak eddig 160.000 frtot, az Assecurazioni generali bevett 300.000 frtot, kiadott károkért 84000 frtot. A »Riunione Adriatica« bevett 260.000 frtot, kiadott 130.000 frtot, az »Azienda Assicuratione bevett 100.000 frtot, kiadott 22.000 frtot. — Vásári értesítés. A aug. 2-án tar­tott heti marhavásárról. Felhajtatott 2498 db nagy és 3281 db apró marha. Ebből eladatott 2239 db nagy és 3281 db apró, még pedig: 19 db bika, darabja 90 — 120 ftig, 930 db ökör, párja 205—340 ftig, 987 db vágó tehén párja 180—230 írtig, 140 db fejős tehén, drbja 90—211 írtig, 153 db bivaly párja 150—200 ftig, 304 db borjúdbja 18—34 ftig, 2977 db birka párja 14’/2—25 ftig. — Az ökörhus 100 kilogramm­ja 50—54— ftig, a tehénhus 100 kilogrammja 48— 50— ftig, a borjú­hús 100 kilogrammja 60 —74 frtig, a bivalyhus 100 kilogrammja 46—49— fr. Sertésvá­sár. Felhajtatott e héten 7050 db eladatott 7050 db élő súlyra 100 kilogram 47-----52—­rtig. Nyers szalona 100 kilogrammja 68-----írtig, Sertés­ zsir kilogrammja 72-----írtig. — A pestvárosi statisztikai hiva­tal forgalmi kimutatása július 22-től július 28-ig ki­logrammonként Érkezett Elszállit-Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Összes vasúti s hajóforgalom tatott 278.136 150.211 Ebből : búza 52.822 1308 » rozs 1128 1129 Ebből árpa 209 300 » zab 6713 153 » tengeri 34407 19266 » repcze 34407 19266 Gabnaneműek összesen 95.622 24397 Kőszén­­ 49.253 418

Next