A Hon, 1877. augusztus (15. évfolyam, 197-225. szám)
1877-08-12 / 208. szám
Ez idő szerint it. is az alapitó és évdijas tagok Után befolyt alapból ösztöndijakat létesítettek különböző tudományszakok tanulóinak s a nyelvmivelés közvetlen tényezőjét csupán egy tudományos irányú folyóirat, a »Transsylvania« képezi. Az egyesület tagjai csak belföldiek lehetnek tekintet nélkül azok vallására és nemzetiségére, sőt gyűléseiken a románon kivül más nyelv használata is meg van engedve. Alakult az egyesület 1861-ben B. Schaguna A. és Sterca Sulucz Sándor volt érsekmetropoliták kezdeményezésére. E tájékoztató bevezetés után lássuk az augustus 5. 6. 7. napjain tartott gyűlés lefolyását. Augusztus 5-én i. e. 9 órakor mintegy 150-en a román intelligentia köréből összegyűltek a gör. kath. gymnasium udvarán Petrisor tanár által rögtönzött pavilionban, hova Vancsa János érsekmetropolita küldöttség által meghivatván, Bologa János nyug curiai biró, mint elnök megnyitotta a közgyűlést. Beszédében utalt a lefolyt 16 év sikerére s buzdította a tagokat, hogy az egyesület feladatát minél teljesebb mérvben igyekezzenek megoldani. Végül Schaguna és Sterca Sulucz érsekek emlékét kegyeletesen felújítván felszólította a gyűlést, hogy válaszszák meg az egyes bizottságokat s jelenjenek meg a székesegyházban tartandó isteni tiszteleten. A választmány múlt évi működésének megbírálására, a számadások megvizsgálására, hátralékos tagdíjak felhajtására s a beérkezett kérvények elintézésére egyes küldöttségek választatván, a gyűlés azon napra feloszlott s kezdetét vette az isteni tisztelet. A gör. katholikusok ez időszerinti nagy tudományos nemes szellemű főpapja maga vezette ez isteni szolgálatot káptalanjának fényes segédlete mellett. Egyszersmind Sterca Suluc érsekért requiem és emlékbeszéd tartatott. A székesegyház egészen megtelt közönséggel s isteni tisztelet után Sterca Sulucz sírjához vonultunk ki, majd még Vancsa érseknél tisztelegtek a gyűlés tagjai. Sulucz sírját igénytelen fakereszt jelöli meg, mert az általa tett iskolai alapítvány terhére megszavazott összeg elégtelennek bizonyult egy megfelelő síremlék költségeire. A jelenvoltak közül sokaktól hallottam, hogy a megboldogult érsek rokonai is jelentékeny hagyományokban részesültek, de azért tűrik, hogy az iskolai alap rója le a kegyelet tartozását. Ugyancsak a gyűlés helyiségében vette kezdetét d. u. 2 órakor a banquete, hol nők is vettek részt s csak úgy omlott a toasztok árja, mintha tiszta magyar ebéden lettünk volna. Bologa elnök ő cs. kir. apostoli felségére mondott szép szavait állva hallgatta végig a gyűlés, s viharos setreasce kiáltásokkal fejezte ki alattvalói hódolatát. Fekete kanonok, a ki a rendező bizottságnak is fáradhatatlan elnöke volt,) Bologa elnökért emelt poharat, Boheczel nyug. főkapitány a balázsfalviakat éltette, hol a román mivelődés világitó központja van már pár század óta, s hol most is nagy vendégszeretettel fogadták a gyűlést. Bologa elnök Vancsa érsekre, dr. Szilassy kolozsvári egyet. tr. Cipariu prépostra, mint a román nemzetiség philosophusára s Baritiura elismert historikusokra emeltek poharat. Baritiu Román Miron görkel. érseket éltette, kit félreértésből s mások hibájáért sajnosan meg kell ugyan támadnia, de a kinek nagy érdemei előtt tiszteletes hajlik meg. S igy folyt még tovább s folyt volna tán estig, ha az elnök be nem fejezi a gastronomiai gyülésezést. Este bálra gyűltek össze, hol eredeti tánczait mutatta be a fiatalság. A románka után éjfél tájt következett a herregana eredeti népies costumeben előadva tanuló ifjak által. E vigalom jövedelméből fedezte a rendező bizottság tetemes kiadásait. Másnap d. e. 9 órakor adták elő a beküldött bizottságok jelentéseiket s számolt be a választmány egy évi működéséről. A társulat vagyona most értékpapírokban s készpénzben 68.523 frt 57,2 kr. Múlt évben 64.106 frt 94 kr. volt, tehát egy évi gyarapodás 4.416 frt 63 Va kr. csak uj tagok alapitók által 575 frt. a gyarapodás ez év alatt. A tőke kamatjövedelmének 4/5 -ét felhasználják x/5 -ét tőkésítik. Ezen kivül 14.667 frt 721/1 kr. akadémiai alapot gyűjtöttek. A lefolyt év alatt tisztviselők fizetésére kiadtak 2510 frt. s ösztöndíjakra, segélyekre 2550 ftot, öszesen 5060 frtot. Ez összegből első titkár 400 frt. II. titkár 300 frt, a társulat lapja 700 ft, könyvtárnok 50 frt, pénztárnok 200 frt stb. Az ösztöndíjakat következőleg osztották volt ki: Egy kereskedelmi akadémiai tanuló Bécsben 300 frt, két reáltanuló 140 frt, két hazai kereskedelmi akadémiai tanuló 140 frt, két földmives iskolai tanuló 120 frt, egy gymnazialista Markovics Szrégeni kereskedő alapitványából 60 frt, egy gymnazista Dobokay alapból 60 frt, egy segéd 20 frt, két népiskolai tanulónak, kik a gyümölcstenyésztésben tűntek ki 40 frt, két képezdei növendéknek 120 frt, 6 szorgalmas jó magaviseletű mesterlegénynek 150 frt, húsz iparos gyakornoknak az ország különböző pontjain 250 frt, egy szőlőmivelési szakmunkára 400 forint, szegény tanulók segélyezésére a brassói gör. kel. gymnáziumnál 200 frt, a balázsfalvi gör. kath. gymnáziumnál 100 s Szamosujvárra ismét 100 frt. Könyvtáruk gyarapítására 80 frt. Egy tanulónak, ki Bukarestben román irodalmat tanul, adtak 300 frtot. A fentebbi számok leginkább mutatják az egyesület hasznos munkásságát. Az ország jólléte a mivelt életképes állampolgárok számától függ. Mi tehát csak örülhetünk, hogy ha mindjárt kizárólag egy faj érdekében is ily irányban működik az egyesület. Később népszerű tudományos munkák kiadására is rá kerül a sor. Ez idő szerint az időnként felolvasott értekezések a társulat közlönyében adatnak ki. Most Baritiu értekezett a különleges román házi ipar fejlesztésének szükségességéről és módjairól. A jelentésekkel délig eltelvén az idő: átmentek a tagok az érseki ebédre. Valami száz személy részesült az érsek vendégszeretetében. Onnan derült hangulatban tértünk vissza a budget tárgyalására, hol a nyelvek annyira feloldódtak, hogy egy-egy tételen órákig el tudtak disputálni, így a könyvtárnok 50 fija épen két s fél órát vett igénybe pusztán azon formalitás okából, hogy előre vagy utólagosan fizessék-e. A bécsi kereskedelmi akadémiai tanuló stipendiumát 400 frtra emelték s egy népszerű munka jutalmazására 500 frtot tűztek ki. így történt aztán, hogy esti tíz óráig elhúzódott a tárgyalás s mégis másnapra maradt a tisztviselők választása. Nem lehetetlen ugyan, hogy egy kis kortesfogás sugallta azt az agyonbeszélési politikát, mert akkor éjjel nagyon sokan eltávoztak a vonatokkal s másnap kényelmesebben választhattak a jelen maradtak. Ez a régi tálabirói taktika, tehát itt sem ismeretlen. Másnapig újból bállal rövidítette a fiatalság az időt. Elnök lett a káptalan sok képzettségű prépostja Cipariu, alelnök Bologa János. Első titkár és szerkesztő Baritiu, második titkár Hodos. A választmányi tagok összeszámolása csak délután 3 órakor mehetett végbe. Időközben az új elnököt is küldöttségileg üdvözölték, ki aztán ebédre marasztotta a gyűlést. így teltek el a gyűlés napjai s én, a ki szorongó aggodalommal jelentem ott meg, nagy lelki örömmel tapasztaltam, hogy van egy tér, hol román testvéreink is letéve a politika harczias fegyverzetét higgadt komolysággal, habár kizárólagos jeligék alatt azt a czélt munkálják, mely mindnyájunké, t. i. az ország közjólétét és civilizátióját. Épen ezért nem tudom eléggé hibáztatni azok könnyelműségét, kik rész akaratból, vagy meggondolatlan tréfából Enyeden, Gyulafehérváron s másutt s azzal allarmirozták a lakosságot, mintha e gyűlés épen a jelenlegi viszonyok ötletéből s holmi politikai tendentiák tekintetéből lenne kitűzve, minek következtében a belügyminisztérium be is tiltotta volna. Ez a hir rész vért szült mind a két részre s többen a tagok közül vissza is utaztak, kiket természetesen csak oly bajos fölvilágositni a hit alaptalan volta felől, mint amily nehéz elhitetni tulfelől azt, hogy Balázsfalván ez alkalommal nem olyan 1848. május 2-iki népgyűlés-félelm nem tisztán közművelődési congressus tartatott. Épen azért óhajtandó volna, hogy a közvélemény megnyugtatására lapjaink tudomást vennének saját közvetlen tapasztalatimból merített leírásomról. —szr. Konstantinápoly, aug. 2. (Saját levelezőnktől.) A háború kezd komoly arcot ölteni Balkánon innen, úgy mint Balkánon túl. Ozmán pasa plevnai győzelme után Szulejmán pasavszki-Zágránál verte meg az oroszokat augusztus 1-én óriási veszteségeket okozva nekik. Az oroszoknak itt több mint 10,000 főnyi gyalogságuk volt, megfelelő lovassággal és tüzérséggel, azonkívül több ezer bolgár volt velük, hadállásaikból azonban kiverettek és szétszórattak minden irányban. Ötszáz gyúrűs puska, sok hadiszer, több zászló és trombita esett a törökök kezébe. Mehemed Ali pasa megérkezett Razgrádba; vele szemben az orosz hadsereg 12. és 13. hadtestei állnak, s ez oldalról mindennap várhatni a döntő csatát. Az ottomán hadsereg összpontosításának megkezdődése, s az orosz portyázók megjelenése a ruméliai vasút némely állomásainak közelében tág tért nyitott a részakarók vagy jobban mondva az orosz kémek tömegének, (mert sok ilyen van itt Konstantinápolyban) a legbolondabb hírek terjesztésére. Az egyik azt beszélte, hogy az oroszok már Philippopolisba értek, a másik, hogy már Drinápolyban vannak, sőt volt olyan is, aki már Gallipolisban és a Dardanellákban látta őket. A keresztyének legyilkoltatásáról szintén számos hírt terjesztettek itt, úgy hogy a félénkek e héten tömegesen hagyták el a Bosporust és a fővárost, s a Herczeg-szigetre mentek, hol most a lakások ára mesés magasságra emelkedett. Nem szükséges mondanom, hogy Konstantinápolyban a legkisebb ok sem lehet a keresztyének legyilkoltatásától tartani, nem csak mert itt a keresztyén elem számosabb, mint a muzulmán, de azért is, mivel a keresztyén és muzulmán lakosság közt a fővárosban a legnagyobb egyetértés és jó viszony uralkodik. A birodalom székvárosának egyedül csak az okozhat félelmet, ha a rendetlen csapatok egy vesztett hadjárat után ide visszatérnénk, ezeknek a révén akkor történhetnek egyes kegyetlenkedések. A ruméliai muzulmán lakosság mindenesetre nagyon sokat szenved, szenved a bolgárok által elkövetett kegyetlenkedések miatt, de a kormány minden intézkedést megtett, hogy a megtorlásoknak elejét vegye, így épen most rendeletet adott a kormányzónak, hogy a békés lakosság életét és vagyonát kímélje s vegye pártolása alá még a lázadók családait is, a legszigorúbb büntetéseket alkalmazván mindazok ellen, kik e rendelet ellenére cselekesznek. Bizonyos európai lapok levelezői a törökök csüggedéséről és elbátortalanodásáról beszélnek, de ez urak nagyon csalatkoznak, mert az önbizalom nagy a török hadseregben és parancsnokaiban. Épen most kapom a »Messager de Vienne« czimű bécsi lap jul. 27-iki számát, melyben egy jul. 18-dikán kelt konstantinápolyi levelet találok. A képtelenségnek netovábbja az, a mivel e lap levele-ítője olvasóit tángálja. A többek közt ezeket mondja e levelező : »A törökök nagyban fegyverkeznek, vásárolják a hadiszert s mindenféleképen készülődnek. A kérész- ilyének ellen átalában nagyon fel vannak ingerülve ... Bizonyára nagyon kegyetlen indulattal lehetnek, látván, hogy teljesen el vannak szigetelve s Európa elhagyta őket.« Erre mindenekelőtt azt felelem, hogy a török népesség igen elégedett lenne, ha élelmiszerekkel elláthatná magát, nem hogy fegyvereket vásároljon. A törökök csaknem mindnyájan a kormányt szolgálják, s 5—6 hónap óta nem kapván fizetést, oly szánalomra méltó anyagi állapotban vannak, hogy azt lehetetlen leírni. — Ami azt a kérdést illeti, hogy haragusznak, amiért Európa magukra hagyta őket, s mondhatom, hogy harag helyett, nagyon elégedettek, mert ha szövetségesei volnának valamely nagy hatalomnak, a győzelem dicsősége ez utóbbié lenne s akkor talán roszabb föltételeknek kellene magukat alávetniök, mint ha az oroszok legyőznék őket, míg ha maguk egyedül verik meg az oroszokat mindenütt, akkor a győzelem dicsősége is egyedül az övék lesz, s egyedül ők fogják megszabni a béke föltételeit. Ily okoskodást hallottam minden török szájából, akivel csak e tárgy felől beszéltem. Szerver pasa, az új külügyminiszter, most foglalta el állomását. Aarifi pasa lemondásának oka az volt, hogy a volt külügyminiszter nem értett egyet a nagyvezérrel. A kabinet e személyváltozással sem nem nyert, sem nem vesztett semmit, mert sem Aarifi, sem Szerver pasa nem olyan emberek, kik helyzetük magaslatán állanának. A háborút Taganrogból táviratozzák aLa Liberté-nek, hogy a muszkák az azovi tenger főbb kikötői körül torpedókat sülyesztettek el, úgyszintén a krími partokon is. Abuktis Karanageni mellett török hadi gőzösök jelentek meg, de csakhamar eltávoztak. Hornby admirál és dr. Dickson szemleátjukat Gallipoli mellett befejezve, jelentést tettek Layardnak. Ugyancsak Layard előtt kijelentette két amerikai missionarius, hogy a bolgárok Rumelia északi vidékein nagy kegyetlenséget követnek el, de Sulejman pasa szigorú fegyelmet tart a rendes csapatok fölött. Sumlából táviratozzák a »DailyTeleg.«-nak kedden estétől. Az előőrsöknél a csatározások folynak. A cserkeszek Alamia (?) mellett két élénk csatában verték meg az ellent, mely Jantra körül csoportosul. A muszka foglyok állítják, hogy a muszka seregben nagy az élelemhiány, s sok katona szenved e miatt. A török sereg ellenben jól van élelmezve, s mind physikailag, mind erkölcsileg igen jó állapotban van. Az oroszok kegyetlenségei. Izmail Haki pasa, a vani, bajazidi és alasgerdi kormányzó jelenti . Az oroszok Husszein kolia Yussuf seiket Isghliben teljesen kifosztották, családját fogságba hurczolták. Öt vagy hat lahiri kurd vezér, kiket az oroszok magukhoz hivattak, úgy szintén a bediradai előkelőség, valamint 57 más egyén a Yacsimi törzsből egy örmény püspöki székhelyhez hurczoltatott Utsch-Kilissza közelében s ott leöletett. Toprak-Kale, valamint a körötte fekvő falvak szétromboltattak ; sok lakó s nemcsak mohamedán, bán-A muszkák mniamis viselt dolgai. (A »Daily Telegraph« táviratai.) Jeni-Zagra, Szerda. A barbár ellenség teljesen visszavonult ezen vidékekről s kegyetlenségének s embertelen gonoszságának (a távirat jelzői Szerk.) oly borzasztó jeleit hagyta hátra, hogy azok leírását megkísérteni sem lehet. A muszkák gonoszságának aljas tanúsága már az is, hogy e várost s a szomszédságában lévő virágzó községeket mind leégették. Ezen szétrombolt helyeket közvetlenül környező mezőkön a legrettenetesebb látvány nyílik meg a szemlélő előtt. A muzulmán parasztok temetetlen tetemei százanként hevernek itt közel és távol azon mezőkön, melyeket nemrég saját verejtékekkel műveltek. A holtastok közt nagy csapat kutya és disznó káborog, lerágva csontjaikról a még megmaradt húst s az egész rettenetes környék telve van ragadozó madarakkal, melyek a nagyobb állatok eltűnését lesik. Valóban teljesen lehetetlen leírni azon rettenetes látványt, melyet e szerencsétlen tartomány a muszka hódoltság után felmutat. Az egész vidék csontháznak s sivatagnak látszik. A barmok szerteszét futkosnak keresve füvet a leégett talajon saját gazdáik holttestei körül. Egy tekintet Jeni- Zagra mostani vidékére, bizonynyal beteggé tenné az ön oly lelkesült agitatorjait, kik a »keresztyén reform.— Nagy nemzeti ünnepünk, szent István napja méltó megülése s a körmenet díszének emelése czéljából a hatóság tizenkét fiatal tisztviselőnek engedélyt adott, hogy diszmagyarban részt vegyenek az ünnepélyen, mint őrség a szentség körül. — A budapesti csónakázó egyesület több tagja f. hó 13. nagyobb kirándulást tesz Tolnáig, hova 14-én este 6—7 órakor érkeznek. — A fiumei tengerészeti akadémiában a legközelebbi iskolai év kezdetével 12 fizető és 8 félszabad hely lesz betöltendő. Jelentkezhetnek osztrák vagy magyar állampolgárok gyermekei 13 — 15 évesek, folyamodványukhoz szükséges keresztlevél, honossági levél, a himlőoltásról s egészségességről bizonyítvány, szükségesek továbbá az öszszes középiskolai bizonyítványok az utolsó félévi bizonyítvány hozzáadásával. Az ellátási átalány egy fizető helyért 600 frtot tesz, egy félszabad helyért 300 forintot évenkint, mely összegnek lefizetése mellett minden kiadások a növendékért az intézetben fedeztetnek. Az átalány félévenkint előlegesen a cs. és kir. tengerészeti akadémia parancsnokságához beküldendő, mégpedig úgy, hogy az első részlet minden év szeptember 16., a második pedig április 1-én törlesztessék. A pályázók szabály szerint csak az első évfolyamba vétetnek fel. Azon esetben azonban, ha valamelyik pályázó a kiszabott legmagasb kort i. i. 15 évet túlhaladta, akkor a felvétel kivételesen egyenesen a II-ik évfolyamába történhetik, ha a pályázó a felvételi vizsgát a tengerészeti akadémiának első évfolyamában programm szerint előadandó tárgyak mindegyikéből, — kivévén a katonai tárgyakat, — jó sikerrel képes letenni. Jól bevégzett IV-ik tanfolyam után a növendékek mint második osztályú tengerész apródok lépnek a cs. és kir. hadi tengerészetbe. Sorhajó-zászlós (főhadnagy) fokozatra a tengerészapródok az állományi viszonyokhoz képest fognak előléptettetni, ha előleges két évi hajónlétel után a tengerésztiszti vizsgát jó sikerrel letették. Az intézetből való kilépés alkalmával tartozik a fizető növendék egyenruházatáról és felszereléséről sajátjából gondoskodni, míg a félszabad növendék 140 forintnyi ruházati pótlékot kap. Az e helyek adományozására vonatkozó folyamodványok a cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz (tengerészeti osztály Bécsben) intézendők. A kerületi orvosok közül némelyek (akinek nem inge, ne vegye magára) a hozzájuk forduló betegek szegénységét maguk határozták meg, vagyis csak olyat gyógyítottak ingyen (jobban mondva a város kontójára) a kit épen tetszett. A főváros tanácsa ezen eljárásnak, fölmerült panaszok folytán nyomára lévén, a körorvosoknak és elöljáróságoknak közrendeletileg tudtára adta, hogy az ingyenes gyógyítás kedvezményében mindazok részesitendők, kik a kerületi elöljáróságok által kiállított szegénységi bizonyítványt mutatnak föl s az orvosnak nincs joga az ilyentől dijat követelni. Ehhez csak azt teszszük, hogy az ellenkező tapasztalatoknak a tanácshoz való följelentése igen óhajtandó. — Az akusztika zárt térben. A legtöbb ember azt tartja, hogy az építészek nem bírnak oly termet építeni, még ha mérnökök s fizikusok támogatják is törekvésekben, melynek akusztikájáról eleve jót állhatnának. Sokan a jó akusztikát esetlegességnek tartják. Ebben van némi igazság, mert teljes biztossággal csakugyan nem lehet jó akusztikával bíró termet építeni. De még javításához sem igen értettek mindeddig. Legújabban azonban Izlandban és Párisban sikeres módját alkalmazzák, hogy a termekben, templomokban a hang szét ne verődjék. Saint-Fin-Barre temploma Izlandban oly nagy visszhangot adott, hogy a prédikálót nem lehetett érteni s az orgona hangjai is kellemetlenül módosultak. Azon voltak, hogy a visszaverődött hangokat ttjukban feltartóztassák. Ezt elérték azzal, hogy 6—8 méternyire a föld színe fölött bizonyos számú fonalakat feszítettek ki a templomhajó falai közt. Ugyanezt alkalmazták a párisi Notre Dame de Champs templomában és az akusztika tetemesen javult. Ezt a módját az akusztika javításának megkísérthetnék a mi vigadónk nagy termében is. — Magvassy Mihály tornatanító néhány hétre Észak-Németországba utazott, hogy a berlini és lipcsei orthopädicus — orvosló testgyakorló — intézetekben az elferdült leánygyermekek javulására szolgáló tornászatot körülményesebben tanulmányozza, s azt budapesti tornaintézetében alkalmazza. — Trefort miniszter ur ma, szombaton utazott el Gasteinból haza felé; rövid ideig még Bécsben fog tartózkodni, s e hó 16 án már Budapesten lesz. — Az Üstököse heti számának tartalma ez: Fegyverre??? (Vers Don Petrőtől.)— A leleményes rendőrfőnök. (Kakas Mártontól.) Sámson és Delila. (kép.) — A sebesültekért. (Vers Bartók Lajostól.) — Hasznos recipe. .— Ugorka szezon (kép.) — Apai bölcseség. — Színházi fakovák. — Három a táncz. (kép.) A bukaresti szép napok. (kép.) Égmeszelés. — Sic fata tulere. Arisztokratikus tánczvigalom a császárfürdőben. 5 percz Gorcsakoffnál. — A hareztérről (képpel). — Szurb bravúr. — Krónikás adomák. — A menyország kulcsa (Beranger.) — Tarka hírek. — Török paprika. — Zöldség piacz. — Subrosa. Az Üstökös megjelenik hetenként, előfára évnegyedre 2 frt. — Gyanús portéka. Krausz Jakab beszterczebányai lakos julius 25-én a nógrádmegyei Pásztó községben megfordulván, egy ismeretlen egyén két gyémántos ékszert, egy korall fülbevalót és egy arany karika gyűrűt ajánlott neki eladásra. Hogy Krausz alkudott-e nem-e ? nem tudni, elég az, hogy az ékszereket megvette mindössze hat forinton. Az ismeretlen egyén Krausz szerint valószínűleg szobafestő volt. Krausz eleinte örült a vásárnak, de öröme csakhamar rémületre változott, midőn hozzá értő emberektől megtudta, hogy az ékszerek megérnek 1500 —1800 forintot. Ekkor fogta magát Krausz és futott a beszterczebányai kapitánysághoz, ott azokat letéteményezte azon meggyőződését is nyilvánítván, hogy ezen ékszerek valami bűntény tárgyát képezhetik. A beszterczebányai kapitányság a letétekről fényképeket vétetett s egyet elküldött a budapesti főkapitánysághoz is ,további hivatalos eljárás tekintetéből.« Az ékszer csak »C. Steindl Goldarbeiter in Pest«féle tokban van. — A fővárosi iparrendészeti bizottság tegnap d. u. 4 órakor dr. Szabóky Adolf elnöklete alatt ülést tartott, melyen mindenekelőtt tárgyalás alá vette a közgyűlés utasítását a sugárúti omnibusz-közlekedés fejlesztése ügyében adandó vélemény iránt. Mivel e tárgy hoszszabb tanulmányt és adatokat igényel, javaslat készítésre egy albizottság küldetett ki, mint szintén egy találmány is albizottságnak adatott ki a tűzifa felhasználásánál alkalmazandó készülék iránt. Több hirdetési oszlop fölállítási ajánlat elutasíttatott s nem vétetett figyelembe a tűzoltó parancsnokság abbeli kérelme sem, hogy a tűzoltói kocsik lovainak költségeit a főváros jövőre saját költségvetésébe vegye föl. A közgyűlésnek a bizottság ajánlani fogja, hogy az országos magyar iparegyesületnek a főváros évenkint 1000 frtot adjon segélyül. — A népszínházban holnap, vasárnap a »A kis gróf« népszínművet ismétlik. Hétfőn, kedden és szerdán utolször adják elő a Me ruszinát. — A Józseffiárvaház növendékei közül a tanács azokat, ki kiváló szorgalom és példás magaviselet által kitűntek az elemi iskola bevégezte után még tovább is iskoláztatja. Ezek közül egyiket, ki a papi pályára szánta magát, a herczegprimás az esztergomi papnevelőbe vette föl. — A munkás egyesület sajtópörében az esküdtek ítélete ellen, mely szerint Külföldy Victor és Cserny József fölmentettek — semmiségi panaszt adtak be. A semmitőszék tegnap tárgyalván az ügyet, a panaszosokat kérelmüktől elütötte és a semmiségi panaszt elvetette. — Szerencsétlenség. Vinczellér Mária, 19 éves hajadon napszámosnő tegnap délután 31/8 órakor a budai Albrecht útra néző várbástyáról saját vigyázatlansága következtében leesett és súlyosan megsebesülve a szent János-kórházba vitetett. Borzasztó robbanás történt a múlt szerdán Hamburgban. Berkholtz tanár laboratóriuma, mely a »Hohenluft«-on Hamburg központjától egy fél órányira fekszik, véletlen szerencsétlenség folytán jégbe röpült. A laboratórium tulajdonosa déli 12 óra után lépett a műterembe, hol épen 4 munkás dolgozott meg a tulajdonos gyermekei a kocsiszín közelében játszottak. Alig hogy Berkholtz a színbe lépett, borzasztó robbanás hallatszott, és a kocsiszín meg a felszerelvények összezúzva szerteszéjjel repültek. E szerencsétlenségnek 8 emberélet esett áldozatul. A hullák — kettő kivételével — megszenesedve ásattak ki a délután folyamán a romok alól. A postán küldött pénz biztosítása végett uj postai pénzeslevélboritékok hozatnak forgalomba, melyek a postahivataloknál és a postai értékjegyek árusítóinál kzért kaphatók. E borítékok a czimoldal felső bal sarkán jelvényül a magyar koronát, alatta a postasípot viselik, »postai pénzeslevélboríték áraki« körirattal, a czimoldal alsó bal szélén pedig a küldött pénz részletezésére megfelelő nyomtatással vannak ellátva. A pecsétoldalon a pecséteknek szánt helyek ki vannak vágva, mi a végre történt, hogy a levelek megfosztása nehezíttessék. Ennek folytán azonban szükséges , hogy a pénzpapírba külön beburkoltassék. A közönséget erről a kereskedelemügyi minisztérium oly figyelmeztetéssel értesíti, hogy a levél szárnyainak mézgázását saját érdekében mellőzze, minthogy az tapasztalás szerint csak a levél esetleges megfosztásának észrevehetetlenségét mozdítja elő. Ajánlandó továbbá oly esetekben, ha csak egy vagy két darab bankjegy küldetik, ezeket gombostűvel a burkoló papírhoz fűzni,vagy czérnaszállal hozzá fűzni és végül hogy jobb minőségű pecsétviasz használtassák, mert ez a levélre jobban reá tapadván, nehezebben pattanik le. A pecséteket a boríték kivágott helyeire akkér kell alkalmazni, hogy a kivágott lyuk egészen be legyen takarva, minthogy a postahivatalok utasítva vannak, a nem gondosan pecsételt leveleket visszautasítani. Az óbudai tűzre vonatkozó tag, melynél a tűzoltóság késedelmes megjelenése miatt a hajógyári tűzoltóság lett a lapokban megróva, a következő sorokat veszszük: Az óbudai hajógyári tűzoltóság egy magánvállalat által állíttatott fel a hajógyári telep védelme czéljából. Ezen egyesület munkásokból, hivatalnokokból áll, kik, ha tűzoltásnál megjelennek, kénytelenek munkájukat félbenhagyni, s így nemcsak órákat, de néha egész napot is mulasztanak. Alig lehet valami természetesebb, mint hogy a fizetett munkásnak engedelem nélkül a hajógyárat munkaidő közben elhagyni, s a gyártelepen kívül kiütött tűz oltásában részt venni nem szabad. A hajógyári tűzoltó parancsnokság a múlt évben folyamodott a tanácshoz, s felderítvén e körülményeket, jelentéktelen segélyezést kért a várostól, mely ha megadatik, kötelezte magát arra, hogy nemcsak Ó-Budán, de a környéken támadható tüzeknél rögtön megjelen és egész erejével részt vesz az oltásban. E méltányos kérelem a tanács által elutasíttatott. Tény, hogy a városi fizetett tűzoltóság nagyon elkésett, s indokolhatlan késő megjelenésénél már öt ház teljesen lángban állott. A lapokban említett heves szél valószínűleg csak a figyelő tűzoltók figyelmét terelte rész útra, hogy a tüzet jókor észre ne vegyék. Nem a plébániatéri tűzoltócsapat feladata a budai tüzeknél elsőnek jelenni meg, hanem a város drága pénzén két év előtt felállított buda-újlaki tűzoltóőrség van hivatva az egészen szomszédos Ó-Budán az első segély nyújtására. Hogy miért nem jelent meg ezen egészen közel fekvő őrség halmaztatott családostól. Tizenkét törzs, melynek mindegyikéhez 32 ház tartozott, kényszerittetett az oroszokkal menni. Többen útközben megölettek. A lováczi kaimakam jelenti: Az oroszok Ahmed aga volt katonát Dukendjilarból Selvibe hivatták, hol aztán több lováczi törökkel együtt megöletett. Ugyanez a sors ért egy muzulmánt, ki utaztában gyermekével együtt szuronynyal megöletett. Atirnovai muttessarif és Mohamed Ali pasa jelenti. Kozákok és bolgárok lefegyverezték a sekaulari muzulmánokat s aztán egy bolgár hadosztály őrizetére bízták, a mely hat szerencsétlent közülök legyilkolt. Kadi, Vizles és Arasseli falvak felgyújtattak. Hadzi Mustafa efendit a bolgárok egy fához kötötték, hol három napig volt a nap égető hevének kitéve, aztán fogságba vetették, ahol van unokaöcscse is, kit kényszerítettek európai ruhát ölteni fel. Szulejmán pasa jelenti, hogy a bolgárok a csirpáni kerületben a környék minden mohamedán helyét fölégették és sok lakost megöltek. A kudjai bolgárok különösen kegyetlenkedtek. Mehemed Ali pasa jelenti, hogy tizenkilenc csajenei lakos az ellen elől a kodja-bekiari hegybe menekült, hol az ellenség által lemészároltatott. Négy gyermeket ott hagytak anyjuk holtteste mellett. Egy nő, kinek férjét s gyermekét leölték, öt sebbel menekült Ozman-Bazárba. A porta távirati tudósítását, melyet e tárgyban nagyköveteihez intézett, igy zárja be: Midőn ez uj kegyetlenségek hosszú és fájdalmas felsorolását bevégzem, figyelmeztetem önt arra, hogy az oroszoknak birodalmunkba való benyomulása óta nem telt el egy nap sem úgy, hogy a kegyetlenkedésük vagy rombolási dühök valamely tényét föl ne kellett volna jegyeznünk. Aggódva kérdeztük magunktól, vájjon Európa részvétlen nézője marad-e a népjog s az emberiség törvényei ellen elkövetett eme erőszakosságok- nak, s hogy vájjon mi arra vagyunk-e utalva, hogy az ottomán nép szenvedését a végtelenségig húzódni lássuk. A hivatalos források szavahihetősége nem s tűr emez adatok legteljesb pontossága iránt kétséget és a túlzás lehetőségét is kizárja. Arra sem hivatkozhatnak az oroszok, hogy e kihágásokat rendetlen csapatok vagy a bolgárok követték volna el, mert a tények ez állítást is alaptalannak tüntetnék fel. A porta ki tudja mutatni, hogy a rendes orosz csapatok Listovába és Tirnovóba való bevonultukkor minden muzulmán lakást kifosztottak s a lakossággal szemben a gyilkosság s a megbecstelenítés bűntényét számtalanszor elkövették, a mint azt hitelt érdemlő idegen szemtanuk által is be lehet bizonyítani. Szükséges tehát, hogy ön e tényeket lehetőleg terjeszsze s minden alkalmat megragadjon, hogy a közvéleményt az oroszok barbár hadviselési módja iránt felvilágosítsa, hogy a czivilizált világ, ha már más megtorlásban nem részesül az, egyhangú helytelenítése által kárhoztassa el. Aláírva (aug. 8-án) Server. A törökök fényes győzelme Vladinánál. (A „Daily Telegraph” táviratai.) L o v c sa, kedd éjjel. Ozmán pasa uj csatát vitett s ismét nyert — ez alkalommal a Lovcsától Plevna felé vezető útón Vladina község mellett. A muszkok előbbi megveretése után Ozmán pasa a futó ellenséget lovasságával messzire űzte a Jantra irányában. Két nappal ezelőtt úgy találta, hogy a muszkák csoportosulni kezdtek s jelentékeny erősítéseket nyertek; csakhamar azután hírül hozták neki, hogy újból meg akarják kisérteni a támadást. Szétszórt erőit összeszedve Ozmán pasa erős helyet foglalt el Jantra mellett s ott sánczot készítvén várta a támadást; csapatainak nagy bizalma volt vezérükben s várva várták az összeütközést. Ma reggel korán megérkezett a várt alkalom. A muszkák igen nagy számmal jöttek a támadásra, az ottomán csapatok pedig látszólag ugyanazon hadi taktikát követték, mint a plevnai nagy győzelem alkalmából. A muszkák a csatát heves tüzeléssel kezdték meg az ottomán tüzérségre, mely erre azonnal élénken s hatásosan viszonzott. A tüzérségi párbaj hoszszabb ideig tartott, anélkül hogy a muszkák előbbre nyomultak volna. A muszkák támadása alatt oldalt és középen a gyalogság nagy tömegekben haladt a törökök ellen, mely erős tüzeléssel fogadta őket. Egész napon át az összes vonalon öldöklő harcz folyt, de a muszkák nem voltak képesek kiverni Ozmán pasát a jól választott állásból. Minden megújult kísérletük rettenetes veszteség által lett megbüntetve. Az ottománok minden helyet megtartottak, nagy kitartással és bátorsággal harczoltak, megemlékezvén nem régi diadalukról ugyanazon ellenség ellen s tudva azt, mily nagy következményei lehetnek ezen fő muszka haderő veszteségének. A támadás is nagy határozottsággal s tűzzel történt. Csak a tábornok erélye s a védők önkénytes föláldozása volt képes mindannyiszor visszaverni a muszka gyalogságot, mely daczára annak hogy az erős tüzelés többször egész sorokat vitt el közülök, habozás nélkül haladt előre. Midőn a kellő pillanat megjött, Ozmán pasa védelmi állását támadóvá változtatta s ez elhatározta a nap sorsát s uj diadalt szerzett számára. A muszkák az egész vonalon visszaverettek, számtalan halottat és sebesültet hagyván a csatatéren. A veszteséget jelenleg egyik részen sem lehet számokban kifejezni, de igen jelentékeny. A részleteket meg fogom sürgönyözni. A muszkák terve nagy valószinüség szerint az volt, hogy egész erővel fogják megtámadni s miután így őt megverték, azután Mehemed Alit támadják meg. Ezen tervezet a roppant fontosságú vereség folytán megsemmisült, tiok érdekében szónokolnak. (Ez Gladstonenak és társainak szól. Szerk.) De még annál is roszabb, mint közölni lehet. Azon dolgok, melyeket a muszka csapatok itt köröskörül az élő embereken elkövettek, kétségbe vonhatlanul kegyetlenek s utálatosak. (Az angol »shocking« szó a megvetés jele, le nem forditható. Szerk.) Láttam és beszéltem több száz menekülttel s különösen néhány zsidó családdal, melynek sikerült a betolakodott ellenség körmei közül megmenekülni. Azok, kik Eski-Zágráról jöttek, állítják, hogy ezen kerületben minden nő és leány kivétel nélkül három módra megsértetett Gurko kozákjai vagy a bolgár keresztyének által. Egy valóban gyönyörű tizenhatéves leányon egymásután tizennnyolc muszka katona tett erőszakot. A leány meghalt Dr. Henslie, a veröskereszt-társaság tagja s én együtt néztük meg őt s hallottuk e szégyenteljes történetet haldokló barátaitól. Rettenetes, hajmeresztő ezen dolog, de biztosítom önt, hogy ez csak egy eset azon sok közül, melyet e szegény nép elbeszélt.« Eddig a tvirat, melyet szó szerint közöltünk. Gurkó s a többi orosz vezérek — gazemberek!!! Az ázsiai harertérről. (A »Daily Telegraph« távirata). E r z e r u m, kedd. Ismail pasa, ki most Bajazid mellett van, épen most kapott megerősítéseket. A kurdok a török kormány intézkedései folytán meg vannak nyugtatva. Tegnap Ardahán mellett a muszkák két regimentje s 1600 basibozuk ütközött össze. A muszkák megverettek. Su bi tan, hétfő. A muszkák épen most lépték át a határt Ani mellett. Erős állást foglaltak s Maktár pasát fenyegetik. A törökök jobbszárnya támadásra készül. S u b i t a n, kedd. Mondják, hogy a muszkák Ani romjai közé vonulva ismét visszamentek a folyón s igy elhagyták előbbi állásukat. Tergukaszoff tábornok igen tevékeny. Ismail pasa őrködik fölötte. Alexandropol, aug. 7. Mihály nagyherczeg megérkezett ide s nemsokára Mirsky tábornokot is várják. Állítják, hogy a muszkák már néhány nap múlva újból megkezdik a támadást. Oldenburg herczeg elhagyta Tiflist s Pétervárra megy. Csernajeff tábornok, ki most Rostoffban van, holnap indul onnan, hogy a kaukázusi táborhoz csatlakozzék. E r z e r u m, aug. 7. A muszka seregek mozgásai a középen s balszárnyon a támadás megújítására mutatnak.