A Hon, 1878. január (16. évfolyam, 1-29. szám)

1878-01-13 / 13. szám

tapogat­ása, hogy a bosnyák menekültek segélyezé­sére való gyűjtés csak ürügyül szolgált a toborzásra és annak előkészítésére. Ha valóban önzetlenül uta­zott Joannovics, miért költött el utazására a bos­nyák menekültek javára küldött pénzből. Erre csak Miletics adhatott tanácsot. E mellett bizonyít az a körülmény is, hogy mindazon utazgatások Miletics­­nek Belgrádból visszatérte után történtek. A tanúk vallomása által be van bizonyítva, hogy Joannovics Kikindán beszélt Miletics belgrádi útjáról, 20—80 ezer önkénytes kiállításáról, melyet Miletics megígérte a szerb fejedelemnek. Mikor az elfo­gatási parancs Joannovics ellen kiadatott, ezt Lujano­­vics Vazul közigazgatási közeg üldözvén, Basahidon Pérics Péter ottani pap elmonda ennek, hogy igenis Joannovics Kornél szólt neki a toborzásról. Pérics Péter tagadja ugyan ezt, de az ügyész némileg gyengítettnek látja e tagadást azon körülmény által, hogy a lelkész éji 11 órakor kocsmában találtatott. Egy másik ügynök, Rankovics vallomásai sze­rint, Szkulics nevű volt. E Szkulicsra nézve felvi­lágosítást adnak azon levelek, melyek részint Miletics­­nél lefoglaltattak, részint mint hozzá intézettek a postán elkoboztatok. Elmondatik e levelek egyikében, hogy Szkublics utazott mindenütt, a­hova Miletics őt ajánlotta mindenütt jól fogadták, kivéve két egyént, kikre a levélíró fölhívja a vádlott figyelmét, hogy azokat csak kisebb üzelmekre lehet fölhasználni. Benne van e levelekben, hogy a vele való össze­köttetést tagadni kell, hogy 7000 fegyver már meg­érkezett, s hogy most már írni fog azon helyekre, a hol a toborzás történt. E levél a postán foglaltatott le, Mileticshez volt c.zimezve s kétségtelen, hogy a vádlott biztos emberétől származott, kivel Miletics a toborzásra nézve összeköttetésben állott. Ez a Szkublics-ügy szintén azt mutatja, hogy Rankovics minden adatot helyesen adott elő, hogy neki a tényállásról helyes és biztos tudomása volt. Miletics tagadja, hogy a levél hozzá intéztetett volna, s kétségbe vonja annak alaposságát. Ez által azt akarja talán bizonyítani, hogy ez az egész eljárás alaptalan. Ez ügyet hivatalos közegek által fölvett jegy­zőkönyvek támogatják, s az meg nem dönthető. Ta­gadása azt mutatja, hogy itt is erénynek tartja ilyen magatartását, mivel lehet, hogy őt itt is magasabb elvek vezérlik, hogy t. i. amaz elveket később érvé­nyesíthesse. A toborzás megtörténtére van még elég adat.Be­­mutattatott itt több szerb szülő följelentése,kik panaszt emeltek a miatt, hogy fiaik átcsábítottak Szerbiába. Azonkívül ott van a csurogi eset Szabadkay tanú sze­rint. A bosnyák menekültek számára itt 280 forint gyüjtetett, a »Zasztavá«-ban 10 frt volt nyugtatva. A nép közt olyan hangok voltak hallhatók, hogy Mi­letics nem fogja őket megint lázadásra bírni, mint 1848-ban. Sajátságos, hogy a­hol izgatásról van szó, ott Miletics neve okvetetlenül belekeveredik. Ez nem valami különös szerencsétlenség kö­vetkezménye, hanem a kiküldött izgatók műve, kik minden rosszat az ő nevében követtek el s az ő nevé­ben folytatták izgatásaikat. Szabadkay tanú kihallgatásakor egy levelet ter­jesztett a bíróság elé, mely névtelenül érkezett hozzá. E levél említést tesz azon körülményről, hogy Buda­pestről egy »magas állású« egyéniség megküldi a Jankovics csurogi tanító perében a tanúkhoz intézen­dő kérdéseket e tanúknak s betanító őket, az e kér­désekre adandó feleletekre. És valóban ama tanúk oly egybehangzó feleleteket adtak minden kérdésre, hogy azt csakis összebeszélés és betanítás után tehet­ték. Kétségtelen, hogy ez ügyben is a vádlott keze működött, s igazolta Rankovics tanú azon állítását, hogy mind ez ügyekben ő volt a főintéző. És ez események mind dr. Miletics Szvetozár­­nak Belgrádból történt visszaérkezte után történtek, a­hol a vádlott, mint mondá, »tájékozás« végett volt. E tájékozás csakhamar kifejezést is nyert itthon a »Zasztava« többször említett czikkében, melynek tar­talma ugyanaz, mely Joannovicsot működésében vezérelte. Az ügyészség nem tekinti e czikket bűnnek, hanem csak bűnjelnek, s ezért nem is indíttatott az ellen kereset. Jellemző azonban a vádlottnak a czikk szerzőjére vonatkozó tagadása. Ez csak azt czéloz­­hatja, hogy a törvényszék kétségben legyen az iránt, váljon csakugyan­­-e szerzője ama czikknek, a­mi azonban több tanú állítása szerint több mint való­színű s ezzel meg van az összefüggés a belgrádi út és az itthon történtek közt. Fölemlíti végül az ügyész az érem ügyét, mely nem képezi részét a vádnak, csupán annak illus­­trálására haza­tik föl, mily eszmék köttetnek össze Miletics nevével, kinek arczképe együtt terjesztetik azon jelvénynyel, melynek megvalósítása a szerbek tit­kos társaságának reményét és törekvése czélját képezi. Látjuk tehát, hogy Rankovics vallomása min­den kételyen felül áll, mert e vallomás keretébe az egyes tények úgy bele­illenek, hogy tisztán mutatják a bűntény létezését. A fölmentő tanukra nézve meg­jegyzi az ügyész, hogy azok a vádlottal egy vélemé­nyen vannak s az ilyenekről, habár államellenes tö­rekvések vannak is, kénytelen föltenni azt, hogy egyik elvtársukat, sőt főemberüket el nem árulják. E szempontból itélendők meg ezeknek vallomásai. A végtárgyalás folyamatában kiderített tények az 1715. évi VII. tezikkbe ütközvén, ezeknek elköve­tője az állam eszméjét tagadja meg és úgy, mint ez eszme hordozóját és legfőbb képviselőjét, a felséget, tehát törvény szerint a felségsértés tényálladékát képezi. Kérem tehát Miletics Szvetozárt e bűnben bű­nösnek kimondani, s tekintve hazánk törvényeit, az e bűnre kiszabott legsúlyosabb büntetésben a halál, vagy élethossziglan tartó fogság büntetésében elma­rasztalni. Ezután dr. P­o­­­i­t szólalt fel, beszédét reggel ismertetjük. A tárgyalás ma délután 4 órakor foly­­tattatik, meglepő tájékozottságot mutatott az állattanban, ne­vezetesen pedig az ornithologiában. — A m. t. akadémia nemzetgazdasági és statisztikai állandó bizottságának f. hó 15-én kedden d. u. 5 órakor a Kisfaludy-teremben tartandó nyil­vános ülésére meghivatik a t. közönség, melynek tár­gyai : 1. Tengeri kereskedelmünk érdekei; bevezetve dr. Tenek Sándor r. tagtól. 2. A lelenczházakról folytatólagos vita, bevezetve Körösi József biz. tagtól. — A farsang roszszul indul. Lélek­búvárok keressék az okot, mi csak följegyezzük, szo­morú szives, de hűségesen. Nehogy azonban kedvét szegjük valakinek, megnyitjuk neki hirtelen azt a rózsás jövőt, melyről bálrendezőink álmodoznak s a melynek hogy részesei lehessünk, csakis magunk­ ma­­gunktól függ. Mert hát minden zsarnoki hajlama mellett, a farsang országa az önkormányzat minta­képe s mig ember ember lesz, az akarat és képesség küzdelme nem fog kiengesztelőbb véget lenni, mint a­milyent a farsang szokott felmutatni. Azt látjuk, hogy most a nők vannak az oppositióban, még pedig valóságos deklaránsok. El sem jőnek opponálni. No de ismerni kell ezt az oppositiót. Tart a­lig tart, egy hétig, két hétig, aztán a­mint megjelennek csak­hamar hatalomra is jutnak. És mert az így volt más­kor is, minket meg nem rémít az, hogy az első két bálon, szombaton a bölcsészek vigalmán és vasárnap a szeretethéz javára rendezett álarczos bálon a női közönség fölötte kis számmal jelent meg. A böl­csész-bál különben más években sem tartozott a látogatottabbak közé. Az idén ugyan azt hihettük volna, hogy az »Európa« terme, a­hol lefolyt, meg­telik már csak azért is, hogy polgárságunk elisme­réssel adózzék a bátor kezdeményezőknek, kik szakít­va a már-már meggyökerezett szokással, bálanyául az aristokratia mellőzésével, egy köztiszteletű polgári nőt, a jótékony szelleméről ismert Bischitzné asszonyt kérték föl. De bizony »sokakat láttunk, a­kik nem jöttek el«, hanem a­ki eljött — a nőkről szólva, (összesen volt 13) mert férfi telt volna három mulatságra — az ugyan aligha másról nem panasz­kodhatik inkább, mintsem hogy ülve maradt. Soha ilyen ostrom egy keringő­ tour, egy tapottnyi csárdás egy cotillon rendjel foszlányáért ! Hogy több irigy­séget se keltsünk a távolmaradtakban, a jelenvoltak közül sem nevezünk senkit, bármennyire kivánnak a királynői czímet már most fölajánlani annak a tün­dén szép leánynak, ki farsangunk borús egén, mint reménykeltő sugár tűnt föl és bizonyéra még sok tájt fog derűt kelteni mosolyával, pillantásával... De hiszen önök nem látták ? Annál jobb. És hogy nyugalmukat ne zavarja, egy szökéssel a redoute lusterjei alá vezetem, melyek vasárnap estére csak úgy kigyultak, mint a­hogy az ilyen tomboló időhöz illik, de a hullámzó tömeg, a pezsgő jó kedv híján. Egy pár domino — inkább ízelítő — nagy merészen hozzá­fogott ugyan a cselszövő érdek fölkeltéséhez, de rövid időn abba kellett hagyniok és jobbnak találták ők is a bizalmas otthon melegét, mint a nagy terem kongó ürességét, mely meg nem telik a vidámság és szellem szikráival, ha még több férfi ásítozik is ott. A farsang csillaga a nő. Azért is legyen hát már vége a női oppositiónak ! — Udvari gyász. A vasárnapi hivatalos lap jelenti: II. Victor Emánuel olasz királyért az udvari gyász jövő kedd, azaz f. évi január hó 15-től kezdve tizenhat napon át fölváltva, — még pedig az első tiz napon, a ez 15-től be­árólag jan. hó 24-ig a mély, az utolsó hat nap alatt pedig, vagyis január hó 30-ig a kisebb gyász fog viseltetni. — Szinházi játékrend. A nemzeti szín­házban ma »Mignon,« ezan szerepében Ehnn Berta asszonynyal, ki csak ez egyszer lép most föl; 15 én a »Benoiton család;« 16-án »A mágusz,« »Ezredes leánya« és »A kék szoba;« 17-én a »Fekete dominó« Nádayné asszonynyal; 18-án Shakespeare »Julius Caesar« ja; 19-én »Lohengrin;« 20-án »Az attaché;« 21-én »Salome.« — A várszínházban 16-án »Ördög Róbert« opera, 19-én »Nők iskolája,« 21-én »Norma.« — A nemzeti színház legközelebbi újdon­sága lesz: » A javulás útja,« franczia vígjáték Regnier de Prevost-tól. — A szigorú tél, a felvidéki havazások s a Duna erős jege miatt mind a főváros polgármestere, mind Pest megye alispánja attól tartanak, hogy az 1876-dik évi katasztrófa ismétlődhetnek ezért mind­ketten a kellő intézkedéseket rendelték el a vész le­hető elhárítására. — Nyilatkozat Miletics perében. Id. gr. Ráday Gedeontól veszszük e sorokat. A mai reggeli lapokban olvastam, hogy dr. Miletics felség­sértési perének végtárgyalása alkalmával azt állí­totta, hogy saját és leánya nevére czimezett levelek a Gorove minisztersége idejében az újvidéki postán föl­bontottak. Ezen állítással vádlott, egy a bűnperben szereplő vádkörülményt kíván meggyengíteni, de mi­vel ez tudtommal, egy c­áfolatlanul nem hagyható gyanúsítást is tartalmaz, indíttatva érzem magamat — ki a jelzett időben az államrendőri ügyek vezeté­sével megbízva, e szakban mindenek felől informálva voltam­­ kijelenteni, hogy bár egyénileg akkor, úgy mint ma sem helyeseltem és helyeslem a rend érde­kében, a kellő és egyedül czélhoz vezető, csak a fél­rendszabályok kizárásával elérhető eljárások scrupu­­losus mellőzését, hogy nekem ugyan szándékom és óhajom volt, sőt ez iránt előterjesztéseket is tettem, alapos tudomások nyomán a bűnösség gyanújában álló egyének és bűnös törekvésekkel szemben, a kellő eszközöket, és így gyanús levelek lefoglaltatását is érvényesíttetni, azonban a kormány részéről ezekben megakadályoztatva, ilyenektől határozottan eltiltva lettem. Az akkori kormányt, kivált a kereskedelmi minisztériumot, azzal csakugyan nem lehet vádolni, hogy a szabadelvűség doctrinái, talán még a túlzot­tak ellen is véteni tudott vagy akart volna. Ezeket a történelmi igazság érdekében kijelentve, kérem ezen nyilatkozatomat becses lapjába fölvenni. Kiváló tisz­telettel. Kelt Budapest, 1878. január 12-én. Id. gróf Ráday Gedeon. — A pesti vízvezeték kiterjeszté­­s­e ügyében tegnap délben enquéte tartatott Tisza Kálmán miniszterelnök elnöklete alatt, ki a főváros közönsége s a főv. közmunkák tanácsa közt ez ügyben fenforgó eltérő vélemények mivoltáról akart magá­nak meggyőződést szerezni. Az enquéteben részt vet­tek : a minisztérium részéről Ribáry, a főváros részé­ről Gerlóczy, Steiger, Patrubány s Wein, a vízveze­ték igazgatója; a főv. közmunkák tanácsa részéről: Podmaniczky, Zsigmondy Vilmos, Poór Imre s Bei­­winkler. Wein előadása szerint nincs szükség arra, hogy a vízszivattyú állandósítassék, hanem hogy azt a körülmények s vízszükséglet szerint kell kiegé­szíteni, s hogy e kiegészítés most mintegy 300.000 forintot igényelne. Az enquéte többsége e terv ellen nyilatkozott, de hogy hol állíttassék fel az ál­­landó szivattyúállomás az egész enquéte töredékekre oszlott. Zsigmondy az új pesti szigetet szánta e czélra, Beiwinkler s Poór a soroksári út melletti vidéket. Zsigmondy terve 1 millióba kerülne Beiwinkleré fél annyiba. A főváros képviselői csak azt hangoztatták, hogy a főváros vízvezetéki ügyét akár egyik, akár má­sik irányban meg kell már oldani, még pedig rövid időn. — Harmadfél órai vita után kijelenté a minisz­ter, hogy a nyert beavatás után döntő határozatot KÜLÖNFÉLÉK. Kineveztetett : Magistris József dohánygyári hivataltisztté. — Névváltoztatás. Neczkár Nándor margonyai lakos nevelőtanár vezetéknevének »Szakolczai«-ra kért átvál­toztatása megengedtetett.­­ A szegedi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Juhász Mihály h.-m.-vásárhelyi lakos ügyvéd a kamara lajszámába fo­ltatólag felvétete­tt. Ellenben Nagy Pál és Be­­retvás Kálmán h.-m.-vásárhelyi ügyvédek, önkéntes lemondá­suk folytán, a fenti lajstromból kiterültettek. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Endrefy Károly gyulai, Debreczeni Endre gyomai, Csu­­kay Sándor pécskai ügyvédek, mint köztisztviselők önkéntes lemondásuk, úgy Ormos János gyulai ügyvéd, szintén önkén­tes lemondás folytán, az ügyvédi lajstromból kiterültettek. — Rudolf trónörökös e hó 9-én a hí­res Hunter-féle múzeumot látogatta meg. Mint a »Presse« írja, a trónörököst egy Londonban már évek óta lakó magyar orvos, dr. Róth Mátyás kísérte ez alkalommal. A trónörökös, ki az orvoshoz magya­rul intézte kérdéseit, két órán át időzött a múzeum­ban s nagy figyelemmel kisérte a muzeum kurátorá­nak Hoover tanárnak magyarázatait. A trónörökös legközelebb foggja a fővárossal tudatni.S ezzel az en­quéte eloszlott. A. Rond magántávsürgönyei, Málta, jan. 11. A .Jumna« csapatszállító hajót, mely 1067 angol katonát hozott Indiá­ból és az „ Euphrates ”-t, mely 1142 embert vitt oda, itt tartották. Turin, jan. 13. Az érsek pásztorlevelet bocsá­tott ki, mely teljes sajnálatot fejez ki a király halála fölött, és kiemeli, hogy e veszteség méltán mint nagy közszerencsétlenség fájlaltatik; fölszólítja a hívőket, imádkozzanak az elhalt király lelki üdvéért, de Humbert királyért is, hogy az az állam javára isten segélyével kormányozzon. Végül utasítást ad, hogy minden templomban misék mondassanak az elhunytért. Konstantinápoly, jan. 13. Az »Agen­­ce Havas« jelenti ."^Oroszország vála­sza ide érkezett; a miniszterta­nács összegyűlt a választ tárgyalni. Szt.-Pétervár, jan. 13. (Hivatalos.) Odessá­­ból jelentik f. hó 11-kéről. Tegnap este fél 7 órakor a török monitorok beszüntették Eupatoria bombázá­sát ; a laktanya, a fegyv­­ertár, a veszteglő intézet és néhány magánház megsérült; 7 katona sebet kapott, a törökök hasztalan próbáltak két kereskedő hajót elfogni; ütegeink néhány találó lövése folytán a török monitorok északnyugati irányban távoztak. Pária, jan. 13. Raspail temetése ma ment végbe a közönség nagy részvéte mellett. Louis Blanc és más demokraták a temetőben beszédeket mondot­tak; rendbontás nem történt. Róma, jan. 13. Rainer főherczeg, ki az osz­trák-magyar nagykövetséghez szállt, azon óhajt fe­jezte ki, hogy a nagyköveti palota elé ne állittassék díszőrség, ezért csak a lakosztálya elé állíttatott őt. A főherczeg délután udvari kocsin a Quirinálba­­ hajtatott és meglátogatta ő felséget. A király Rosta herczeg kíséretében viszonozta a látogatást, este a quirinálban családi ebéd volt, melyen Rainer főher­czeg, Napoleon, Carignan és Aosta herczegek vettek részt. Róma, jan. 13. Az »Agendia Stefani« jelenti: A hírek Aosta bg­látogatásáról a pápánál s a pápával szemben kifejezett érzelmeiről — minden alapot nél­külöznek. Ma a német nagykövetség palotájában az összes idegen nagykövetek és követek összegyűltek megálla­pítani a temetésnél követendő szertartást. A kamara küldöttségének elfogadásánál a ki­rály nagyon meg volt hatva. Desanctis alelnök beszé­dére azt feleli, hogy a roppant veszteség fölött nagy vigasztalására szolgálnak a mindenfelől érkező rész­­vétnyilvánítások; kijelenté, hogy követni fogja atyja hagyományait. Megemlíté azután, hogy a temetési szertartás Rómában lesz, de nincs végleg megállapít­va, hol temetik az elhunytat, de óhajtja, hogy a halandó tetemek szentelt helyen pihenjenek. A királyné mély fájdalommal beszélt Viktor Emánuel utolsó perczeiről és arról, hogy mily szi­lárdul viselte magát. Eddig 2700 küldöttség jelentkezett a te­metésre. Canrobert a Quirinálban lakik. A japáni császár részvéttáviratot küldött. Róma, jan. 13. Az összes felső olaszországi érsekek és püspökök requiemeket rendeltek el Vik­tor Emánuelért. A pápa meghagyta, hogy a teme­tésre vonatkozó igényeknek eleget kell tenni és a papság részt vehet a temetésen A német nagykövet a német császár nevében koszorút tett a koporsóra. A Vatikán meghagyására a pantheon-temoplom enged­tetett át a szertartásra. — A portugáliai királynét várják ide f. hó 13-kára. A montenegrói és romániai fejedelmek részvéttáviratot küldtek, a svájczi követ a szövetségtanácstól hozott táviratot; a nizzai polgár­­mester kifejezte részvétét Humbert királynak. — A szenátus és a kamara elnökségei a Quirinálba mentek, hol hódolatukat nyilvánították ő felségeiknek. Mond­ják, hogy a király szombaton az eskü lététe után a szenátorokhoz és képviselőkhöz beszédet mondott. * Pétervár, január 12. Az »Agence * Ismétlés vasárnapi reggeli lapunkból. Russel írja: A fegyverszüneti tárgyalások késedelme azon távolságból ered, melyet a Pétervárról Bolgárországba és Ázsiába a két főhadiszállásra küldött utasításoknak be kell járni. Az A. R. ismétli a fegyverszünetre vo­natkozólag : a hagyomány és a méltányos­ság azt parancsolja, hogy a fegyverszünetet, melynek czélja a béke, a hadviselők közt bi­zonyos megegyezésnek kell megelőznie, mely a béke előzetes elveit szabályozza, máskülön­ben a fegyverszünet eszköz volna a legyő­ződnek felüdülni, ellenállásra készülni és új vérontást előidézni. * Róma, jan. 12. A hivatalos lap jelenti, hogy a király e hó 19-én fogja letenni a parlament előtt az esküt. — Viktor Emánuel temetése e hó 17-én lesz. BÓCS , január 14. (Megnyitás.) Hitelrészvény 221.1/2. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel — —.Angol-osztrák 98.1/1 Magy. hitel 207.3/,. Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleondor 950 —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany 63 85 Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unió-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. BÓCS, jan. 14. (Előbörze.) Hitelrészvény 221 40. Angolm. bank —.—. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 97.3/1. Magy­hitel 207.‘/a Lombard —.—. Államvasut 257.—. Napoleondor 950.*/* 1860-as —.—. 1964-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco-Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —.—. Bécsi tőzsde. Január 12. Az Államadósság 100 frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4*/, „ , „ febr.—Mg. 5% . , ezüstben jan.—jul. 5«/. . „ „ april—oct. 5*/. Sorsolással 1839-böl egész zörej. p. p. , 1839-böl ötöd „ „ . . 1854-böl 250 ftos 4«/o * , 1860-ból 500 „ 6"/s . , 1860-ból 100 „ 5% „ , 1864-böl 100 „ . . „ 1864-böl 50 „ Cosso Járadékjegy 42 líra . . . Államjószági jelzáloglevél 120 frt 57. Osztr. kincstári jegyek 57. • • • Arany­mente 47............................... B. Földtehermentes. 100 frt p Csehországi B°/e Bukovinai 6% Gácsországi 5% Krajnai és tengermellék 5% Karinthiai Morvaországé Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temeai Bánság 5% 5°/. 5%5% *7. 57. 57. 57. 57* 57. 57. Temeai 1867-diki aoraoláal záradékkal Magyar 5°/* . . . . . . , 1867-diki aoraoláal záradékkal . . .. Más közkölcsönök. Duna-szabályozási 576 100 frtot . . . Magyar aranyrente adómentes 67© Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst Magyar vasút cumulativ ........................ Gömöri záloglevél 57© 150 frt . ... Keleti vasút elsöbbs. 5°/. ........................ Magyar állami kötv. (keleti vasút) • • . . . 1877 ............... urb. vált. kötv. 57..................................... Magyar nyeremény 100 frt .... * . 50 frt .... Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6% „ 1874-ki 10 L. 67o......................... _ kölcsön 1871. SO mii......................... 9 1873-iki 54 mii. 67© .... „ Szölödézsma váltság 100 ftos Pest városi 6°/a.......................................... Bécs városi sorsol, k. .............................. Török vasúti -100 franc.............................. _ kölcsön k­.65 57. ......................... , * 1809 57............................... , költ. 1873 67............................... „ kincst. jegyek 1876—1878 97. . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 út befizetés Angol-magyar bank 100 frt. ... Bécsi bankegylet 100 frt . . . • Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 6a Magyar földhitel-részvény 200 frt Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . Magyar ált. hitelint. 200 frt ... Alsó-ausztriai leszámító társulat 600 frt Magyar ált municipal!! 200 frt 40% Osztr. nemz. bank.............................. (Infobank 200 frt 707)........................ Galicziai falx. bank ...»•» Adva 63.80 63.80 67 — 67 — 298.— 298.— 108.75 113.70 123.25 137.25 137 — 23.50 140.25 100.— 74.95 103.25 82.50 86.50 97.50 90 — 101 — 104.25 99.50 97 — 96.50 98.50 89 — 85 — 76.50 77.75 77.25 78.80 78.25 108.25 91.50 99.25 98.75 62.80 73 — 77 — 76.40 113 — 105.75 80.75 89 — 14 — 96.50 72 221 207 725 Tariva 64 — 64 — 67.20 67 20 302 — 302 — 109.50 114.10 124 — 137.50 137.60 24 50 140.50 100.25 75.10 103.75 83.25 87 — 104.75 97.50 99.50 77 — 78 25 78 — 79.30 78 75 103.75 91.70 99.75 99.25 63 — 73.60 77.50 76 80 114 — 106.25 81.75 89.25 14.50 97 — 73 — 9.25 221 25 207.25 735 — 813* — 64.50 P. Galicziai földhitel int. . . Bécsi giro­­s pénztáregylet Magyar jelz. bank . . . E. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-flamei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt .... Báttaszék-Domb.................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . . Eperjes-tarnoci 200 frt ... . Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst Lajos-Károly pálya 200 frt . . . Grácz-köflachi .............................. Kassa-oderbergi pálya 200 frt Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt . . „ „ (Lit B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt........................ Első erdélyi pálya 200 frt . . • Állampálya 200 frt p. p. . . • • Déli pálya 200 frt ........................ Tiszai pálya 200 frt........................ Bécsi-Tramway 200 frt ... . Magya­gácsországi első pálya 200 frt , északkeleti első *„ 200 frt ezüst „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv Azienda Assicuratrice 1000 30% bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. . „Donau“ bizt társ. 200 frt . . . N.­czenki czukorgyár 800 frt . • Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt . . . „ köszénb. 100 frt • • Securitas visz.­b. 300 frt ... . Vagyonkölcs. Pest 80 frt . . . . G. Záloglevelek. Osstrák földhitelintézet zere. 5»/« arzajr, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5% .... Cseh jelzálogb. 6%.............................. • • Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás • » • • _ „ p. o. 5% Magyar földhiteltársulati 34 év 6%% • • • Magyar földhitelintézeti 5%% • • • • • Magyar földhitelintézeti 5%*pa . . • • • Magyar 5% arany 39 év ...... • Magyar jelzálogbank 5%% . . . • • • Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6*/« SS év „ , * , 7% 15 év . . . tv. »o *v Sziléziai rustical hit. 6«/............................... . földhitel. Krakó «•„ 18 ív . . . . rózzv. Jelzálogbank 6*/. .... Bécai közp. földhitelt«. 51/. 6 év. . * . . . .. 6«/. 20 év . . . . N.-szebeni földhitelint. 20«/« befiz. 51/« ... Első oszt­­akp. 6'/s 30 év ...... . . . 6­/s 32 év . . . » . • H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezért 5% • * . Albrechtp. 300 frt 5%.................................... • Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%. ■ » • Osztrák dunagőzhajózási 800 frt 5% . • • _ „ 100 és 200 frt 6% . „ „ 200 frt 5% arany . Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.............................. . . 1862. 300 frt............................... _ „ 200 frt (Linz-Budweis). . „ 1870. . ............ . » 1872. „ (Salzburg-Tyrol) « « 1873. . ..*••• Eperjes-tarnowi 300 frt.............................. • Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . • • ... 100 . o. é. • • • . , „ 100 . ezüst 5% • Morva-sziléziai 100 frt .....•« „ „ 1872. köles. . . . • ♦ • • n 1876. „ .«•©#• Ferencz József pálya 1167. 200 ftt • » • .. . . 1873. . ..•»» 115.50 846.— 163 50 1980 — 130.50 246.75 104 50 121.50 388.— 108.50 45.— 117.50 106.50 257.— 76.50 173.— 105.— 93.50 110.50 109.— Adva Tartva 104.50 89.50 93.75 98.90 93.--84.50 100.50 79.— 93.— 91.50 94­.30 87.50 89.75 96.— 95. — 101.25 101.25 67.50 68.75 62.50 91.— 94._ 92. 50 91.25 85.50 82.— 85.25 78.50 62.50 99.50 104.75 105.50 101.— 86.25 116 — 348.— 164.50 1990! — 131.— 247^25 105Í — 122.50 390.— 1C9.50 46.— 118.— 107.50 257.50 77.— 174.— 105.50 94.— lll.­llO.— 105.— 89.75 94.25 99.05 79.— 93.50 85.— 79*50 85.— 92.— 95.80 88.50 90.25 75! — 95.50 101.50 101.50 68.— 69.— 63 — 92.— 94.50 92.75 91.75 83! — 85.75 79.— 63 50 100.— 98.— 105!— 106.— 101.25 88.75 Pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst •­­ Károly Lajos „ 300 frt • • • . . II. kib. . . . • • • m­. fl . • •­­ • * ív. „ ... Kassa-oderbergi 200 frt ... • Lemberg-csern.-sassyi pálya 300 frt ezüst. . . . - L kib. 1865 . . . . n. „ 1867 l . . . HL „ 1868 • . . . IV. . 1372 Osztrák Lloyd 5% p. p........................... „ „ 5% arany v. ezüst. . Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5% Rudolf p. 800 frt............................. . „ 1869—72 .................................... - 200 frt (Saszk.-G.) .... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst • . Állampálya 500 frank 3% .... - 1874 3%............................... . kiég. hál. 3*/. .... , I. kib. 200 frt 5% . . „ II. kib. 200 frt 5% . . Déli vasút Január—jul. 3% 500 fr. „ április—okt. 3% 500 fr. • . 200 frt ezüst 5% • * • „ 1878 ban 6% 500 frt . . Tiszavidéki 5% 100 frt........................ Magy.-gácsországi 200 frt e. 6% • . Magy.-északkeleti 300 frt 5% . . . „ „ 200 frt arany ez. 5% Magyar nyugati 200 frt 5% . . . - - 200 frt 1874. . . . I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt .... Clary 40 frt p. p............................ Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% Innsbrucki városi 20 frt . . . Keglevich 10 frt . .­­ . . Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt Buda város kölcsöne 40 frt Pálffy 40 frt p. p......................... Rudolf-alapítvány 10 frt . . . Salm 40 frt p. p. . . • • Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . • St Genois 40 frt p. p. ... Stanislau városi 20 frt ... Triest város 100 p. p. 4*/1%. . „ „ 50 frt p. é. 4% . Waldst­ein 20 frt p. p.................... Windischgrätz 20 frt . . . . Váltók (3 hóra) Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . . Berlin 100 bir. márk .... Frankfurti 100 bir. márk Hamburgra 100 bir. márk . , Más német piaczok. ... Brüssel­ 100 frank . . . . , Londonra 10 font sterling . , Milánó 100 líra........................ Marseille 100 frank. ... Páris 100 frank........................ Pétervár 100 rubel .... Zürich 100 frank........................ Svájczi piaczok 100 frank 3 5 / 4­­* 5 4 5 5 2 26 4 Valuták árfolyama. Cs. arany.............................. Szegélyes arany........................ Osztrák-magyar 8 fr. arany . 20 frankos arany . . . • • 20 márk. darabja ..... Sovereign.................................... Orosz imperiale........................ Mária Terézia tallér .... Ezüst.......................................... Ezüst rente szelvény 100 frtért Orosz papir-rubel .... Egyleti tallér........................ Török arany lira .... Német kir. bankjegy 100 márk Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct vár Bécsre és a bankfiókokra 4%°/o, telepitvényekre 5­ lombard-kölcsönökért 6%, tókért Adva Tartoz 80 — 100.75 101-52 99.75 100.— 97.50 98—-95. 75 96.25 69.75 70— 76.50 77.— 75.25 75.75 70.25 70.75 65.75 65.25 86.25 86.75 76.25 76.75 75 — 75.50 74.75 75.25 64.75 65.25 155.50 156.50 147 — 148 — 145.50 146.50 109 — 109.50 109.50 110.— 91.90 92.20 81 — 81.50 65.50 66 — 66.— 66.25 80 — 81 — 68.25 68 75 160 — 16. 50 28 — 28-50 93.50 94.50 17.50 18.50 13 — 13.25 14 50 15 — 29 — 29.50 28 — 28.50 13. .50 14.­40 — 40 25 14.50 15 50 31 — 32.-21.50 22 — 110.­121 — 61.­63 — 22 — 22 50 25 25 25.75 98 — 98 15 581 — 58.15 118.95 no­ so 47130 47 40 5.61 5.63 5.61 5.63 9.50 9.51 11.73 11.76 11.95 12.­2.75 9.77 103­ 80 103'95 — .-­— . — 1.22“ 1.22«_. — —. — 10.83 10.85 58 65 68.75 KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Másik fele: Budapest, jan. 12. Az üzletforgalom a lefolyt héten igen korlátolt volt, mert a közlekedés kedve­zőtlen állapotához még bizonytalan politikai helyzet is járult, háború és béke között függve, az üzlet me­nete teljesen meg volt bénítva. Gabonára nézve a forgalom a fogyasztás szükséges igényeire szorítkozik. B­u­z­a a hét elején jó vételkedv melett meglehetős élénk keresletnek ör­vendett és múlt heti zárjegyzés árán szívesen vásárol­tatott Időközben a malmok ismét tartózkodó állástt foglaltak el és így a tulajdonosok újabb engedésre lettek kényszerítve; már a hét közepén 10—15 krral olcsóbb ár melett folyt az alku, mintegy 60,000 mé­ter mázsa forgalomnál 20 krral olcsóbb zárjegyzést kell iktatnunk mint múlt héten. Készáru Bánsági 74—79 kg. holkint 10.20—11.55 ft. Tiszavidéki » » » 10.55—11.85 » Pestvidéki » » » 10.40—11.70 » Fehérmegyei » » * 10 45—11.75 » Magyar északvidéki » » 10.20—10.90 » Határidőre alkudott búza gyenge irányzat mellett 20 krral ment vissza, tavaszkor szállítva 10.75—10.80 forint. Rozs csekély forgalmat tanúsított, múlt heti árjegyzését nem birta fentartani 7 frt 40—7 frt 55 krral volt eldás. Árpa középminőségű­ hiányzik, mig jobb ára szilárd kezekben van igy tehát jobb árban tartatik. Takarmány 7 frt 40—55 kr, égetni való 8 frt 25— 8 frt 75 sörfőzdéi 9 frt 50 —10 frt 20 kr. Zab csekély forgalom melett múlt heti jegy­zés szerint árulva 6 frt 50—6 frt 65 kr, tavaszra szál­lítva 6 frt 83—6 frt 90 krra szállt. Tengeri ismét 10 krt nyert árban, csekély forgalommal is 7.15—7.20 frt, május júniusra szál­lítva 7 221/* — 7 27 V* írtai. Bel és külföldön, különösen Angolországban tartós kereslet nyilvánul finom és közép liszt iránt, míg hazai vevőink kenyér és fekete lisztnek tavaszkor szállítására igen készségesen vállalkoznak. Takar­mányliszt, nevezetesen finom korpa jól kelt és szíve­­sen vétetett jelen ár mellett is. A hét végén átlago­san jegyezzük:­­ sz. 23.50, 1. sz. 22.75, 2. sz. 22.25, 3. sz. 21.50, 4. sz. 20.80 5. sz. 19.60, 6. sz. 17.70, 7. sz. 15.60, 8. sz. 12.60, 81/* sz. 11. 83/­ sz. 9.50, finom korpa 4 40, durvább 4.25 pr 100 kgr zsákkal együtt Budapesten. Hüvelyesek: Lencse igen nem keresett, 9—12 ft, stokeraui 21—23 ft, b­o­r­s­ó élénktelen üzle­­tű, magyar áru 10—12 frt, stokeraui 17 frt, leginkább eladatott fuldai hámozott 16 frton és külföldi 22 frton. Bab, néhány szállítmány nagy fehérszemü 10.25—10.50 frton kelt el, a kínálat ezen árak mel­lett maradt, apró szemü hiányzik, 12—12.50 frton állapodott az ára. K­i­­­e­s meglehetősen kináltatott, legjobb elsőrendű 7 írttal kináltatott, csekélyebb mi minőségű 6—6 25 írttal került eladásra. Köles­kása több rendbeli szállításban került malmoktól piaczra, 10.75—11 írttal, silányabb minőségű 10 frt, helyre szállítva 11.25—11.50 frt. Bükköny csekély üzletkötésre jutott, ára 6.75—7 frt. Kendermag jól keresett, készlet nem igen található és ez is szilárd kéznél van, alig néhány má­zsa lett fölszállitva és 12—12.50 írtjával szívesen megvették. Molnar jobban keresett 11—11.50 forinton elkel. Lenmag folytonosan fölszállittatik kisebb részletben, melyek 13.50—14 frtot eredményeznek. Kömény 39—40 frt. Mák szürke 26, kék 28—30 frt. Disznózsír. A fölhalmozódott készlettel szemben a fogyasztás csekély elannyira, hogy a vé­telkedv egészen elbénul. Árak 59—59.50 hordó nél­kül és 61—61.50 hordóstul. Szalonna fehér 52 frt, füstölt 61. Gyapjuvásári jelentés. (Baumann T. czég jelentése). A lefolyt héten készletben fekvő gyapjú nem lett eladva. Következő nagyobbrendű szállításra köttetett már eddig szerződés a birtoko­sokkal : 300 bécsi mézsa csornai apátság 100 frt és egy arany, 600 bécsi mázsa ez.­mártoni apátság 98 frt és egy arany, 500 bécsi mázsa zirczi apátság 111 frt és egy arany, 120 bécsi mézsa váczi püspökség 100 frt és egy arany, 400 bécsi mázsa gr. Apponyi Károly 131 frt, 300 bécsi mázsa piarista­ szerzet 133 frt és egy arany, 240 bécsi mázsa gr. Barkóczy 132 —142 frt, 600 bécsi mázsa gr. Sándor Móricz 143 frt, 250 bécsi mázsa gr. Hunyadi Imre 150 frt, 240 bécsi mázsa gr. Zichy Ferencz 105—120 frt, 140 bécsi mázsa gr. Szapáry Gyula 95 frt, 220 bécsi má­zsa gr. Zichy János lengyeltóti 150 frt, 150 bécsi mázsa gr. Zichy Viktor Fer. 120—180 frt, 120 bécsi mázsa br. Wenckheim Ladány 120 frt, 500 bécsi mázsa Slametz Kisszállás 112 frt, 600 bécsi mázsa gr. Eszterházy Pápa 109 frt, 300 bécsi mázsa Bie­dermann Gusztáv Mozsgó és Üszögh 145 frt, 250 bécsi mázsa báró Baldácsy 98 frt, 120 bécsi mázsa gr. Andrássy Gyula 105—115 frt. Sertéspiacz(a sertéshizlaló részvény társu­lat jelentése.) Noha Szerbia e héten ünnepei miatt nem szállított fel semmit, az árak még sem bírtak megállapodni, mivel magyar faju nagy mérvben piacz­ra hozva, uralkodott a vásáron. Két nagy vásár van kilátásban, tulajdonosok tehát eladásra igen hajlan­dóknak mutatkoztak, sok került vevőhöz árjegyzésen alól is. — 260 drb makkon hízott 140 kgr nehézség­ben 48 krtól 45 krajezárig ,és négy százalék le­vonás mellett adatott el. Árjegyzék következő: magyar 44—51 kr, oláh 41—43 kr, tüskés 39—43 kr, vidéki 43—46 */* kr. Takarmányárak : régi tengeri 8 frt, uj 7.20, árpa 7.50 készpénz fizetéssel. Ál­lo­m­­á­n­y múlt hétről maradt 51090 drb, felhajlatott alföldről 8990 db, Erdélyből 580 db, Oláhországból 210, Barcsról 410, magy. államvaspályán 560, ösz­­s­z­e­s­e­n 10.750 db. Elhajtatott felföldre 350, Bécsbe 4120, Prágába 930, Oderbergbe 1140, Mainz és Frankfurtba 1290, Ruttkán át 1440, budapesti fo­gyasztás 2620, kőbányai henteseknél 160 db, össze­sen 12.050 db, marad állomány 49.790 d­b, melyek­ből 10.690 db a részvényszállásokban van elhelyezve. Bécsi vásáron 4192 db volt felhajtva, az üzlet pang, 45—46 frt nehéz áru, közép nehéz 38—44 frt, süldő 32— 40 frt. Drezdai vásár 714, vidéki sertés 52—57 filléren és 478 magyar fajú 52 filléren kelt. Berlini vásár felette rossz hangulatban folyt, fel volt hajtva 6886 db 16 tallér álban. Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor, vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva. A komlókertben mindennap magyar daltársulat tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nyomatik a kiadó-ti­laj­lonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz.

Next