A Hon, 1878. január (16. évfolyam, 1-29. szám)

1878-01-31 / 29. szám

1-ig hosszabbitá meg. Dr. Dredits, gr. Nádasdy Fe­rencz megbízottja ez ügyben. — Halálozások. Kovách Pálné, szül. Kiss Ludovika f. hó 28-án élte 62 évében, Petheő János­­né szül. Sraud Mária f. hó 29 én meghalt. — Sajtó pert tárgyatak ma Budán a For­­tuna-épületben. J­o­ó Károly szabadkai gyógyszerész bepörölte D­é­r­i­c­s Józsefet, a »Szabadkai Közlöny« társszerkesztőjét, mivel ez őt lapjában dinnyetolvaj­nak és zsarolónak nevezte. A vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, mely ezért 9 óráról 11-re rasztatott. Ekkor a tárgyalás a vádlott távollétében is megtar­tatván, az esküdtszék 11 szóval 1 ellen Dékics Jó­zsefet rágalmazásban v­étkesnek nyilvánitá s a törvény­szék 3 havi fogságra és a törvénykezési költségek megtérítésére ítélte. — A farsang dele: a »bölcső-bál« meg volt. (Reggele tudvalevőleg a jogász-bál s alkonyá­ról ki szólna habár kevésbé sántító hasonlat ked­véért ?) Elmondhatjuk róla bízvást, hogy a szép asz­­szonyok bálja volt, a minthogy a jogászoké a szép leányok bálja. Avagy egy két heti farsangolás elégsé­ges arra, hogy az ifjú hölgyeinknek komolyabb, pom­pásabb szint adjon. A félénkség, mely az első lépés nyomába tapadt volt, eltűnt, a kéz nem remeg, az arcz pirja nem a puszta remény, de az élvezet tükre . . . . nem csoda, hogy az első csaták edző tüzétől magasra lobog a tánczkedv s a láb alá szóló csárdás viharja szerte viszi az üszköt a legtávolabbi, a legrejtettebb, a legtartózkodóbb zugba is. Százötven pár kezdte a tánczot tegnap. Végezte ma majd ugyanannyi. Kép­zeljék e szépségben úszó sereghez a »néczk« fényes staffage­át. Az utóbbit főkép a háziasszony •• Blas­­kovics Miklósné körében megjelent társaság képezé, melyből megnevezhetjük: Fehérvári bárónét, An­­drássy Aladár grófnőt, Edelsheim Gy­ulai bárónét, Ráth Károlynét, Vécsey Józsefnét, Kemény Kálmán bárónét, stb. A tánczosnők sorából álljon itt e pár név, mutatóul bizonyára több az elégnél. Láttuk De­­dinszkyné, Naisz Gy­uláné, Schnitzerné, Dulácska Gézáné asszonyokat, Degré Erzsiké k. a-t, a Balassa nővérek, Bakonyi Sarolta, Wenninger Irma, Pod­­horszky Gizella kisasszonyokat, a Pierer nővéreket, Tömöri-Schopper Gizella, Stein Jenny, Büzesséri Ilona, Birly Anna, Schossberger k. a.-t, Svarcz k. a.-t (Biharból) stb. A toilettek gazdagsága túltett mindenen, mit az idei bálok eddigelé mutattak. Ne­hogy azonban valamely könnyű vérű czikkízó fegy­vert kovácsoljon belőle — ha más ellen nem, hát — hölgyeink pazarsága ellen, tegyük hozzá, hogy a gaz­dagság annyi ízléssel is járt egyúttal, mely a le­g­komolyabb sparmeistert is képes lenne részére meg­téríteni.­­ A magyar éjszakkeleti vasút s.­a.-ujhely-kasai, Szerencs - csapi és csap - nyíregy­házai vonalain január 27-től uralkodott hófúvási aka­dályok január 30-kan estig elhárittattak, sigy január 31 ével a forgalom az összes vonalokon ismét megnyílt. — A budapesti zenekedvelők bálja február 1-én fog megtartatni és igen kedélyes mulat­ságnak ígérkezik. — A budai dalárda febr. - én II. ker. Víziváros »Fáczán« vendéglő termében táncz­­mulatsággal összekötött farsangi dalestet tart, mely jobbatlán válogatott bohózatos darabokból összeállí­tott műsorával, míg egyrészt oly élvezetes estét tesz kilátásba a dalt kedvelő közönségnek, melyet csakis egy nagy s zene erejéről ismert daltestület nyújthat, másrészt a tánczkedvelőknek szokott kedélyességénél fogva kellemes mulatságot ígér.. . Apostasi, s a farkas. F. hó 23-án este 5 és 6 óra között, a felsőbányai postakocsis, is­mert postai gyorsasággal baktatott Nagybánya felé, s a mint a felsőujfalusi úthoz érkezett, itten egy jó nagy ordas várakozott reá. Lova megbokrosodván a nem várt vendég láttára, a könnyű szánkát, egy gyors fordulattal megcsavarintá és a postalegény egy pillanat alatt szánkátlanná tette. Ez azonban lélek­­éberségét el nem veszítette, hanem a tekintélyes réz-R7.pror7A~.r\* ojk­a-iLo/ liRDVa, pl­ V kppprvoo indulót har­sogtatott úgy tova iramodó lovának, mint a vele szembe néző farkasnak nagy bámulatára, hogy amaz gyorsított léptekkel vágtatott be ismert helyére, a postahivatal udvarba, emez pedig, megrémülve e hangos postasip láttára és hallattára, ott hagyta a hős postalegényt szerszámmal együtt, ki is aztán min­den egyéb baj nélkül érkezett Nagybányára, hol már lovát az istállóba kötözve találta. — Érdekes végrendelet. Dr. Eiber Antal, ki múlt évben elhalt, hátrahagyott 44.000 frtnyi vagyonát a végrendelet szerint — mely a na­pokban hirdettetette ki, igy osztotta fel: a Rókus-kór­­háznak 3000 frt, a tébolydának 1000 frt, a nemzeti színház nyugdíjintézetének 2000 frt (ennek kamatai szegény tánczosnők kiházasítására fordítandók), a vakok intézetének 1000 frt, rokonoknak és ismerő­söknek (500 frtjával) 10.000 frt, a budapesti orvosi egyesületnek 10.000 frt (oly kötelezettséggel, hogy évenkint pályadíjat hirdet egy orvosi röpiratra); a genfi egyetem bölcsészeti karának is hagyott nagyobb összeget, oly kikötéssel, hogy ez évenkint pályázatot tűz ki egy regényre, melynek tendentiája­­a hivatal­noki corruptió és a papsági üzelmek ostorozása Ausz­­tria-Magyarországban.« — A­ »Budai kör« szombaton, i. é. február hó 2-án tartja ez idei »jelmezes bohóctesté«-jét saját helyiségeiben. — A roncsoló torokláb betegségben T­i­n­n­y­e pestmegyei községben az eddig megbetegült 33 közül 8 meggyógyult 16, meghalt és igy 9 van még gyógykezelés alatt.­­ A vörhenybetegségben 6 é­s a pestmegyei községben jelenleg 27 beteg gyógykezel­tetik, az eddig megbetegült 95 közül 61 meggyó­gyult és 7 meghalt, saját érdekében szerződéseket köthessen ; de a hazánk­ki megállapodásokat, a­mennyiben azok a fönnálló szerződéseket alterálják, vagy az osztrák érdekeket érintik, mint nem jogo­san létezőket tekinti, mindaddig, mig a szer­ződött hatalmakkal uj megállapodás nem jö­vend létre. — A »N. fr. Presse« azt hallja, hogy Andrássy gróf megtette a lé­pést a közös európai védelemre Oroszország vészthozó, hódító karja ellenében megragad­ván a kezdeményezést egy konferenczia egy­­behívására, mely Bécsben ülésezzen és a bé­keföltételeknek átalános európai érdekeket érintő pontjait megvitassa és rendezze. A »Fremdenblatt« az orosz kabinethez in­tézett bécsi jegyzék tartalmát a »Pressé«-vel azonosan közli. Bukarest, jan. 30. A kamrában interpellálták a kormányt a nyomasztó harácsolás és a vasúti köz­lekedés rendetlensége miatt. B r a t i a n u miniszter­­elnök azt monda : Bárcsak ez volna az egyetlen baj, a­mi miatt itt most panaszt emelnek. Kogolnicsean külügyminiszter azt mondá: A békepraeliminarék talán már most alá vannak írva, s holnap meg fogjuk tudni azok föltételeit. Az­után hozzá­téve: Adja isten, hogy az ország által hozott áldozat az egyetlen legyen, melyet az ország­nak e háború következtében elviselni kell. A legtöbb képviselő e nyilatkozatokban czélzást lát Oroszországra, illetőleg az ennek tulajdonított azon szándékra, hogy Bessarábiát visszavegye. London, jan. 30. Layardnak egy ma a parlament elé terjesztett sürgönye, mely jan. 29-én intéztetett Derby lordhoz, ezeket mond­ja: A nagyvezér arról értesített, hogy a porta január 23 án táviratilag rendeletet küldött a török megbízottakhoz, arra utasítván őket, hogy a nagyvezér által velük írásban közlött békebázisokat fogadják el. A porta már azóta háromszor táviratozott, s kérdést tett az ered­mény felől, de semmi választ sem ka­­p­o­t1. A nagy vezér nem teheti föl, hogy a ké­sedelem a török küldötteknek lenne tulajdo­nítható, mivel a távirati összeköttetés hazán­k­kkal még nyitva van. London, jan. 30. Búza nyugodt, szilárd, hét­fői árak névleg megmaradtak. Megérkezés bágyadt, kereslet nélkül. Egyéb gabonában nincs üzlet. Olaj helyben 353/4. Szállított búza 264.20, árpa 60.80, zab 208.40. Péter­vár, jan. 31 Hivatalos: Adrinápoly, jan. 26. este 8 óra. Miklós nagykg Hermanliból ma vasú­tn Adrinápolyba érkezett; a testőrgyalogságot és tüzérséget jó állapotban találta. A testőrök lelkesül­ten fogadták a nagyherczeget. Adrinápolyba bevonu­lásakor a bolgár papok, továbbá bolgár, görög, zsidó és örmény küldöttségek jöttek a nagysig elő zászlók­kal és egyházi dalok éneklése közt. A nagyherczeg a konakban szállt meg. Előhadaink megszállták Hasz­­köjt, Kir­ilisszát, Eszki-Dabát és Demontikát. — A trónörökös nagyherczegnek egy távirata Bresztolácz­­ból, mely jan. 29-én este 6 órakor kelt, ezeket jelenti: E hó 27 én az oroszok megszállták Oszmán-Ba­zárt. 28-án az első gyalog hadosztály jelentéktelen csetepaté után megszállta Balgrádot. A törökök mindenütt a várak felé vonulnak vissza. Athenae, jan. 30. A kamra elhatározta a jelenlegi helyzetet titkos ülésben tárgyalni. Minden harczias tüntetések folynak. A San Martino olasz pánczélos hajó a Fyraeusba érkezett, több más olasz pánczélos hajók megérkeztét várják. Oxford, jan. 30. A szabadelvű egyesület fel­iratának átvételekor Gladstone egy beszédben azt mondá, hogy az európai béke a legkö­zelebbi hét eseményeitől függ. Vissza­­utasítá azt a vádat, hogy a szabadelvűek An­glia érdekeit elhanyagolták. Ok van azt hinni, hogy a porta csak akkor egyezett bele argói ha­jóhadnak a Dardanellákba nyomulásába, miután Layard kijelenté, hogy ez megtörténik, akár bele­egyezik Törökország, akár nem. A portának még joga sem volt erre beleegyezését adni. A hajóhadnak e küldetése hadi tény volt és megsértése a semleges­ségnek. Ha az izlandiak nem szavaznak a szabadel­vűekkel a hitelkövetelés ellen, Izland megbecstele­­níttetik. A szabadelvű párt, bár a parlamentben ki­sebbségben van, bírja az ország támogatását. E kér­désben tartozik az ország szavát fölemelni. * London, jan. 30. Az alsóházban P­­­m bejelenti, hogy holnap a hitelkövetelésre vo­natkozólag indítványozni fogja, hogy a ház legyen elismeréssel a kormány által követett politika iránt. Indítványa így szól: Minthogy a czár azon ígéretet tette, hogy ő csak a keresztyének sorsának biztosítására és nem területi növekvésre törekszik, a ház azon a nézeten van, hogy a czár ígérete a békebázisok és az oroszok előnyomulása által meg van hazudtolva, és azért a ház Angliá­nak azonnal való actióját feltétlenül szük­ségesnek tekinti. A ház tehát fölszólítja a kor­mányt, hogy terjeszsze elő a költségve­­t­ést a hadsereg és a hajóhadhadilábra állítása felől. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy a kormánynak a hitelkövetelés fölötti szavazás­nál 100 szótöbbsége lesz. * Róma, jan. 30. A király ma ünnepélyes ki­hallgatáson fogadta le. Ü . k a 11 orosz nagyköve­tet, ki új megbizó levelét nyujtá át. A király erre Vasconcellos portugál követet fogadá. — Azon rend­kívüli küldöttek, kik Humbert király trónraléptét az európai udvarokkal tudatni fogják, ma este indul­nak útra. Bécs , január 31. (Megnyitás.) Hitelrészveny 229,40. Angolna, bank —.—. Magy. földhitel — —. Angol-osztrák 102.1/*. Magy. hitel 210.% Lom­bard —.—. Állam­vasút —.—. Napoleonhol 944. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.—. Ezüst —. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—. Unió-bank —. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, jan. 31. (Előbörze.) Hitelrészvény 229 30 Angolm. bank —. Magy. földhitel —.— Angol-osztrák 1021/1. Mae­ h’te’ 211.% Lombard -----. Államvasut 260—. Napoleondor 944.*/2 1860-as —.—. 1964-es —.—. Magyar eranyjáradék 92.90 Ezüst —.—. Municipalbank —.—. Franco- Magy. —.— Uniobank 67.3­4 Magy. sorsjegy —. Frankfurt, jan. 30. (Esti zárlat.) Hitelrész­vény 1961/2- Lombard. —.—. Ezüstjáradék 577/e- Osztr. bankr. 696.—.Allamvasut 223,5/s. Galicziai 211.—. Papirjáradék------. Aranyjáradék, 64,3/8. Páris , jan. 30. (Zárlat.) 3­0/0 Évjárulék * Ismétés reggeli lapunkból. 73.50. Olasz évjárulék 73.75. Mobilier hitelr. 162.—. Töröksorsjegy 31.25. 5 . Évjárulék 109.95. Osztr. államvasut 552—. Lombard 170.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Arany járadék 64.2/4. Páris, jan 30. (Zárlat.) Liszt 69 75 68.—. 67.75, 67.50. Repczeolaj 96 25 96 25, 96.—, 94.75.­­Szesz 57.—, 57 25,58.—. —.—. Berlin, jan 30. (Zárlat.) Galicziai 105.40. Lombard 137.50. Ezüstjáradék 57.50 Váltóárf. Bécsre 170.40 Kel. vasúti elsőbbs. kötv. —.—. Ál­lamvasut 450.—. Papirjáradék 54.75 Hitelrészvény 395.—. 1877. 10 mill. frt köles. —.—. M. kincst utalv. —.—. Magyar aranyjáradék 79.25. Berlin, jan. 30. (Zárlat.) Búza 204.—. 205.50. Rozs 141.—. 142.--. 142 50 142—. Zab —. 137.50. Olaj 70.70. 70.50. 69.50. —.—. Szesz 49.40 49.30. 50.70 51.— . Búza —. Frankfurt, jan. 30. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 171.—. Osztrák bankrészvény 69. 50. 1864-es —.—. Papirjáradék 54.7/8­ Lombard 67.3/4 Arany­­járadék 641/2. Osztr. hitelrészvény 195.50. Osztrák államvaspálya részvény 224.—. 1864-es —.—. Ezüst járadék 57.5/8. Galicziai 211.2. Magyar aranyjá­radék 7 9 1/8. Legújabb. •• A képviselő­ház mai ülésének végén Ür­­ményi Miksa a következő interpellácziót in­tézte a miniszterelnököz : Vannak-e a kor­mánynak hivatalos értesülései : 1. Az orosz békeföltételekről ? 2. A fegyverszünet meg­vagy meg nem kötéséről ? 3. Az orosz csapatoknak mozdulatairól Gallipoli vagy Konstantinápoly felé ? 4. Az angol hajóhad megjelenéséről a Dardanellákban ? És van-e ma azon helyzetben, hogy ezekről, s az egész szituáczióról fölvilágosítást adjon? Az interpelláczió kiadatván a miniszter­­elnöknek, az ülés véget ért. A „Hon“ magántágsürgönyei. BéCS,jan. 31. A »Presse« írja : Az orosz udvarnál lévő osztrák nagykövet tegnap a bécsi kabinet egy jegyzékét nyújta át Gorcsa­­kovnak, melynek tartalma, mint a »Presse« ér­tesül, a következő: Ausztria-Magyarország semmikép nem vonja kétségbe Törökország azon jogát, hogy KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Épülőfélben levő vasutasnk. A magy. korona területén építés alatt levő vas­­utakról a m. kir. főfelügyelőség által egybe állított kimutatás alapján a következő adatokat közölhetjük :­­ Brassó-tömös-határszéli vasút. Az engedély­okmány kelte és hatályba léptének napja: 1876. jun. 19. — Az adott építési engedély kelte és száma: a közigazgatási bejárási jegyzőkönyv 1876. junius 18. 7967. sz. a. lett helybenhagyva. — Engedélyokmány­­szerü bevégzési határnap: 1878. augusztus 15. — A vasútvonal hossza: 252288 kilométer. — Az építési vállalat Gregersen és Bandeson. — Az 1877. év má­sodik felében a vonal építésénél alkalmazott munka­erő: 223.991 közönséges munkás, 118.615 kézműves, 25.322 kétlovas kocsi, 8.862 egylovas kocsi. — Átlag használatban volt: 3.67 álló mozdony, 1.785 darab gőzpálya kocsi és 9.33 egyéb segédgép, 4.728 méter keskeny vágányu gőzpálya. — Az építés és felszerelés haladásának eredménye százalékokban: alépítmény 60 76, felépítmény 20 58, épületek és felszerelés 52.5. — Anyagkészletek az építés színhelyén: 230.500 klg. közönséges cement, 7.000 klg. Portland cement, 157.000 darab égetett tégla, 165.000 darab nem ége­tett tégla, 1.628 köbm. terméskő, 1.86 köbm. fekréte­­gü kő, 209 köbm. kinagyolt kövek (tömösi), 218 köbm. oltott kövér mész, 64.000 klg. sovány fekete mész, 3.35 köbm. fövény építési czélokra, 92 köbm. fenyőfa, 20 köbm. tölgyfa, 1.770 köbm. fatörzsek, 200 köbm. tűzifa rakásokban, 240 köbm. kavics és 15.156 darab talpfa. II. Temesvár-orsovai vasút. 1. Te­­mesvár-karansebesi vonal: m­egnyittatott 1876-ban.­­ 2. Tem­esvár-gyárvárosi vonal: megnyittatott 1877- ben. — 3. Karansebes-orsovai vonal. Az engedélyok­mány kelte és hatályba léptének napja: 1874. augusz­tus 17. — Az építés megkezdése kötelezettségének engedélyokmányilag vagy szerződésileg megállapított napja: az erre vonatkozó tervezet jóváhagyása sze­rint. — Az adott építési engedély kette és száma: az egész szakaszra 1876. julius 10., a vízválasztói alag­út szakaszra 1875. deczember 9. — Engedélyok­­mányszerü bevégzési határnap: 1878. augusztus 17., esetleg 1878. május 17. — A vonal hossza :88­ 552 kilométer. — Az építési vállalat: Hügel és Sager — 1877. év második felében a vonal építésénél al­kalmazott munkaerő: 611.290 közönséges munkás, 138.997 kézműves, 5.938 kétlovas kocsi, 1.471 egy­lovas kocsi. — Átlag használatban volt: 2 álló moz­dony, 2­83 keskeny vágányu mozdony, 554­5 keskeny vágányu kocsi, 1 normal vágányu mozdony, 65.833 normal vágányu kocsi, 29­454 méter keskenyvágányu munka­pálya és 53491 normal vágányu munkapá­lya.­­ Az építés és felszerelés haladásának eredmé­nye százalékokban: alépítmény és pedig földmunka 991, műtárgyak 994, felépítmény 92 9, épületek és felszerelés 92 3, pálya­elzárás 36­4, jelzés 42 8; az alagutaknál: alépítmény 99­6, felépítmény 70 0, épü­letek és felszerelés BCVO, jelzés 34­6. — Anyagkész­letek az építés színhelyén: 500 köbm. törtkő, 100 köbm. faragott kő, 31.000 darab tégla, 4 tonna ce­ment, 200 köbm. mész, 250 köbm. homok, 40 köbm. épületfa, 2000 db felépítményi talpfa, 12.000 köbm. kavics az alagutaknál. — 4. Orsova-határszéli vonal. Az engedélyokmány kelte és hatályba lép­­­tének napja: 1874. aug. 17. — Az építés megkezdé­se kötelezettségének engedélyokmányilag vagy szer­ződésileg megállapított napja, az erre vonatkozó ter­vezet jóváhagyása szerint. — Az adott építési engedély kelte: 1876. jul. 10. — Engedélyokmányszerü bevég­zési határnap: 1878. aug. 17 , esetleg 1878. máj. 17. — A vonal hossza: 4 529 kilométer. — Építési vál­lalat: Hügel és Sager. — 1877. év második felében a vonal építésénél alkalmazott munkaerő: 3318 kö­zönséges munkás, 1482 kézműves, 160 kétlovas kocsi és 30 egylovas kocsi. — Átlag használatban volt: 047 állómozdony, 76­33 keskenyvágányu kocsi, 1667 normálvágányu kocsi, 1.947.3 méter keskenyvágányu munkapálya és 5.423.3 normálvágányu munkapálya. — Az építés és felszerelés haladásának eredménye százalékokban: alépítmény és pedig földmunka 98 0, műtárgyak 63-9, felépítmény 59­ 3, épületek és felsze­relés 85­ 2, pályaelzárás 42 8. — Anyagkészletek az építés színhelyén: 800 köbm. törtkő, 50 köbm. fara­gott kő, 25,000 darab tégla, 5 tonna cement, 300 köbm. mész, 2500 köbm. homok, 50 köbm. épületfa, 3440 db felépítményi talpfa, 14,000 db deszka, 64 köbm. különfa és 12,000 köbm. kavics. III. Vágvölgyi vasút. Vágujhely­­trencséni vonalrész. Az engedélyokmány kelte és hatályba léptének napja: 1872. október 15. és 1874. julius 30. — Az adott építési engedély kelte és száma: 1873. május 6. 1989. sz. a. — A vonal­rész hossza: 22,47 kilométer. — Az 1877. év máso­dik felében e vonalrész építésénél alkalmazott munka­erő: 72.225 közönséges munkás, 14 858 kézműves, 442 kétlovas kocsi és 1.165 egylovas kocsi. — Átlag használatban volt: 66­0 normál vágányu kocsi és 866 67 méter keskenyvágányu munkapálya. — Az építés és felszerelés haladásának eredménye százalé­kokban: alépítmény 79­0, felépítmény 61­0, épületek és felszerelés 82­0, pályaelzárás 19. — Anyagkészle­tek az építés színhelyén: 1900 vámmázsa sin, 870 vámmázsa kötszer, 6 darab váltó, 6 darab kereszte­zés, 9.500 darab talpfa, 20 köbm. különfa, 8 köbm. hidfa, 7000 köbm. kavics, 20 darab vonósorompó és 12 darab kályha. — Megjegyzendő, hogy a kavi­csolás az alépítménynél van betudva. (»Közp. vas. közlöny.«) M­­é­c­s­i tőzsde. Január 30. A. Államadósság 100 frt. Egységet járadék, jegyekben máj.—nov. 4»/» n n n febr.—ang. 5% n „ ezüstben jan.—jul. 5°/# • » „ april—oct. 5°/» Sorsolással 1839-böl egész sorsj. p. p. n 1839-böl ötöd n tt n , 1854-böl 250 ftos 4°/o „ „ , 1860-ból 500 r 5% „ „ , 1860-ból 100 „ 5% n n 1864-böl 100 „ .... „ 1864-böl 50 „ .... Qomo járadékjegy 42 líra.................. Államjországi jelzáloglevél 120 frt 5% Osztr. kincstári jegyek 5%.................. Arany­mente 4°/................................. B. földtehermentes. 100 frt . Csehországi 5% • • . Bukovinai 5% . . . Gácsországi 6% . Krajnai és tengermellék 5% Karinthiai 5% • • • Morvaországi 5% . • • Alsó-ausztriai 5°/. . . . Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temesi Bánság 5% 5% 5% 5°/. 5% 5% 56/o 5% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5% _ 1867-diki sorsolási záradékkal . .. Más közkölcsönök, Duna-szabályozási 5% 100 frtot . . . , Magyar aranyrente adómentes 6% . . . Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst Magyar vasút cumulativ ....................... Gömöri záloglevél 6% 150 frt.................. Keleti vasút elsőbbs. 5% ....................... Magyar állami kötv. (keleti vasút) . . . .­e . ................... Urb. vált. kötv. 5%................................ Magyar nyeremény 100 frt .................. „ „ 50 frt Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 5% . , 1874-ki 10 L. 6°/0....................... „ kölcsön 1871. 80 mii....................... „ 1873-iki 54 mii. 5%................... „ Szőlödézsma-váltság 100 ftos . . Pest városi 6%­­..................................... Bécs városi sorsoló­k................................... Török vasúti 400 franc........................... _ kölcsön 1865 5°/a ....................... _ „ 1869 5%............................ , költ. 1873 6%............................ , kincst. jegyek 1876—1878 9% . . . D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. .................. Bécsi bankegylet 100 frt....................... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. . • Magyar földhitel-részvény 200 frt ... Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. ... Magyar ált. hitelint. 200 frt.................. Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt • Magyar ált. municipalis 200 frt 40*/# . • Osztr. nemz. bank ..•••••• Uniobank 200 frt 70*/»......................... Galicziai jels. bank ..•••*«­ Adva Tartva 64.10 64.25 64.20 64 40 67.05 67.25 67.05 67.25 300.—302.— 300.—302.— 109.— 109.50 114.50 114.75 123.50 124.— 138.— 138.25 137.50 138.— 24.— 25.— 140.— 140.25 100.— 100.20 75.05 75.25 103.25 103.75 82.50 83.— 86.— 86.40 97.50 —.— 90.— —.— 101.— —.— 104.25 104.75 99.50 —.— 97.­—.— 96.50 97.50 98.50 99.50 99.— —.— 85 — —.— 76.40 76.80 78.— 78 50 78.— 78.50 78.80 79.20 78.25 79 — 103.25 103.50 92.60 92.75 100.25 100.75 100.25 100.75 75. — 75.25 78110 78.50 77.75 78.25 115.75 116.50 110.— 110.75 82!--82.50 87.75 881 — 14.25 14.75 101.75 102.25 75.50 76.­— 27.50 28! — 228.60 228.80 211.25 211 50 750.—760.— 811.—813­— 66.75 67.25 Galicziai földhitelint. Bécsi giro­­s pénztáregylet Magyar jelz. bank . . .. Közlekedési vállalatok részvényei Alföld-fiumei pálya 200 frt .... Albrechtpálya 200 frt....................... Báttaszék-Domb..................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p..................... Eperjes-tarnoci 200 frt....................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . •­­ Lajos-Károly pálya 200 frt.................. Grácz-köflachi ........................... • Kassa-oderbergi pálya 200 frt . • Lemberg-Csernoviczi pálya 200 frt • • Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. . • Osztrák-északnyugati 200 frt .... * „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt........................... Első erdélyi pálya 200 frt . . . . • Állampálya 200 frt .. ............................ Déli pálya 200 frt ............................ Tiszai pálya 200 frt............................ Bécsi­ Tramway 200 frt....................... Magya­gácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első 200 frt ezüst „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv. Azienda Assicuratrice 1000 30% bef. . . Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. . . . „Donau“ bizt. társ. 200 frt.................. N.­czenki czukorgyár 800 frt .... Salgó­tarjáni vasfinom. 100 frt ... . „ „ köszénb. 100 frt ... . Securitas visz.­b. 300 frt ....................... Vagyonkölcs. Pest 80 frt....................... G. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5% . Cseh jelzálogb. 5%.................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . „ „ o. é. 5% .... Magyar földhiteltársulati 34 év 5%% Magyar földhitelintézeti 5’/a% • Magyar földhitelintézeti 5%-os . . Magyar 5% arany 39 év . . . . Magyar jelzálogbank 5*/a% . • • Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6% 32 év . * . . 7*/0 15 év l .­­ 7»/. 30 év Galicziai rustical hit. 6% . . . „ földhitel. Krakó 6% 18 év . részv. jelzálogbank 6% . Bécsi közp. földhitelb. 5*/. 6 év. . • . . 6% 20 év . N.­szebeni földhitelint. 20% befiz. 51/. Első oszt. takp. 51/. 30 év . . . • ■ s 51/. 32 év ... H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . Albrechtp. 300 frt 5%............................ Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. . . Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5% . . „ „ 100 és 200 frt 6% „ „ 200 frt 5% arany Erzsébet-pálya ezüst 100 frt. . . . . , „ 1862. 300 frt.................. B „ 200 frt (Linz-Budweis) • „ 1870. „ ................... . , 1872. „ (Salzburg-Tyrol „ „ 1873. * .... Eperjes-tarnowi 800 frt.................. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . 9 w n r­ é. . a a a 100 w ezüst 5*/. Morva-sziléziai 100 frt.................. „ „ 1872. köles. .... „­­ 1876. „ . . . . . Ferencz József pálya 1867. 200 frt * « . ■ a 1873..................... Adva Tartva 11650 117.50 —.— —.— _.— 370 —372.— 165 25 165.75 125.— 125.50 1977 —1982.— 131.— 131.50 —.—_. _­­245.25 245.76 --. --_._ 107.25 107 75 122.75 123 25 398.—400.— 110.50 111.— —. —_._ 116.75 117.25 108.50 109.50 260.75 261.25 79.— 80.— 174.— 176.— 112.­­113.— 96.— 97.— 114.50 115.50 115.— 115.50 ___ —.——.— —.— —.— —.— —.— —.— —.— —.— —.— —.— —.—• —.— 104.25 104.60 89.50­ 89.75 94.50 95.— 98.40 98.60 —.— 77.— 94.— 94.50 lOl! — lOl!50 79.— 79.50 83.— 85.— 91.50 92.— 94­.— 94.50 90.— 92.— 95.— 95.50 96.— 95.— 95.50 101.10 101.30 101.10 101.30 68.40 68.80 69.25 69.50 63.75 64.25 91.50 —.— 95.75 96 25 92 .­25 92. 75 91.25 91.50 87.— 87.25 82.50 83 50 85.­a 85.50 81.— 81.50 65.— 66 — 100.— 100.50 96.— 98.— 104.75 105125 105.— 105.50 100.25 100.75 85.70 86.— Pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst • » » V Károly Lajos „ 800 frt................... . . n. kib. ........................ • a Hl* a ••••»• • a 1^* a ...••• Kassa-oderbergi 200 frt............................ Lemberg csern.-lassyi pálya 800 frt ezüst. • . . . , L kib. 1865 . • . . . IL „ 1867 . ■ • • a EH* „ 1868 . • . • . a IV. , 1872 . Osztrák Lloyd 5% p. p.............................. g g 5% arany v. ezüst .... Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5% . Rudolf p. 800 frt.................................... , 1869—72 .....................................­­ 200 frt (Salzk.-G.)....................... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst .... Állampálya 500 frank 3%....................... , 1874 3%................................ . kiég. hál. 3%....................... . L kib. 200 frt 5% .... . IL kib. 200 frt 5% .... Déli vasút Január—jul. 3% 500 fr. ... g április—okt. 3% 500 fr. . . . g 200 frt ezüst 5%.................. , 1878 ban 6% 500 frt .... Tiszavidéki 5% 100 frt............................ Magy.-gácsországi 200 frt e. 5% .... Magy.-északkeleti 300 frt 5%................... . g 200 frt arany ez. 5% . . Magyar nyugati 200 frt 5%.................. g . 200 frt 1874....................... I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt....................... Clary 40 frt p. p.............................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% • • Innsbrucki városi 20 frt.................. Keglevich 10 frt Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt • • Buda város kölcsöne 40 frt . • • Pálffy 40 frt p. p....................... • Rudolf-alapítvány 10 frt . . . • • Salm 40 frt p. ............................ . Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . • • . St Genois 40 frt p. p. . . • • • Stanislau városi 20 frt.................. Triest város 100 p. p. 4%%. • * . , „ 50 frt 0. é. 4»/. . . . Waldstein 20 frt p. p........................ Windischgrätz 20 frt....................... Váltók (3 hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi . . . Augsburgra 100 bir. márk . . . » Berlin 100 bir. márk ....». Frankfurti 100 bir. márk .... Hamburgra 100 bir. márk ...» Más német piaczok. ...... Brüssel­ 100 frank...................... . Londonra 10 font sterling .... Milánó 100 lira................................ Marseille 100 frank........................... Páris 100 frank Pétervár 100 rubel ...... Zürich 100 frank........................... Svájczi piac­ok 100 frank .... 3% 8% 5% 55453 55 2 264 Valuták árfolyama. Cs. arany.................................................. Szegélyes arany................................................. Osztrák-magyar 8 fr. arany ............................... 20 frankos arany ............................................. 20 márka darabja Sovereign.......................................................... Orosz imperiate........................... Mária Terézia tallér......................................... Ezüst............................................................... Ezüst rente szelvény 100 frtért ....... Orosz papir-rubel............................................ Egyleti tallér.................................................. Török arany lira................................ • Német kir. bankjegy 100 márk ...... Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Bécsre és a bankfiókokra 4%%, telepitvényekre 5% lombard-kölcsönökért 6%. Adva Tartva 82.— 83.— 100.— 100.50 99.20 99.50 97.— 97.50 —. — -- . — 73.30 73.60 77.50 78.— 76.50 77.— 71.50___ 67.50 —._ —. — —._ —.— — _ 86.25 86.50 75.75 76.25 75.25 75.75 74.50 75.­65.— 65.50 154.— 154.75 146.— 148.— 147.50 148.50 --.— —.— --.-­—._ 111.50 112.— 111.50 112.— 95.— 95.50 —.— —._ 81.— 81.50 66.75 67.25 67.— 67.25 80.— 81.— 67.— 68.— 161.75 162.25 28.50 29.— 94.50 95.50 18.50 19.— 13.25 13.75 14.60 15.— 29.— 29.50 28.25 28.75 13.50 14.— 38.25 38.50 15.— 15.50 31.50 32.— 21.50 22.— 119.— 121.— 61.-63.— 22.25 24.— 25.50 26.— 57*65 57.85 118.10 118.50 IMN­ ISIM 47! 10 5.57 5.59 5.57 5.59 9.44 9.45 11.65 11.68 11.83 11.89 9.71 9.73 103.20 103.30 1.29 1.29*6 10.76 10.79 58.30 58.40 Nyomatik a kiadó-t­ula­jdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. adatok hatályos­ előmozdítására szükségesek. — Eme segédeszközök között első sorba áll az oly helyiség, mely az alapszabályokban czélba vett gyűjtemények — állandó kézműkiállítás stb. — elhelyezésére, továbbá időszak­i szakkiállítások eszközlésére alkalmas. Ha ezen két irányban az egyesület a sikeres működés feltételeit megszerezni képes lesz, akkor működése bizonyára meg fog felelhetni mindazon igényeknek, melyek a reorganizáló útján érvényesi­­tendők volnának, — míg ellenben, ha a jelzett irá­nyokban sikert fölmutatni képesek nem leszünk, — az alapszabályok bárminemű változtatása meddő tö­rekvés fog maradni. — De a jelzett föladatok sok­kal mélyebbre hatók, hogysem egyszerű rövid tanács­kozások útján azokban eredményre lehessen jutni. — Összefüggnek e föladatok azonfölül még az ipar ösz­­szes organizátiójával, s ennélfogva azon tervezetek­kel, melyek az ipartörvény módosításával kapcsolat­ban felszínre jutottak. Ezek szerint, ha az egyesület reorganizációjá­­nak eszméjét elejteni nem akarjuk, a most jelzett többféle tekintetekre figyelemmel kell lennünk. — Ha az egyesületet reorganizálni akarjuk, azt valóságos országos fontosságú intézetté kell átalakítanunk, mely kitűzött feladatainak minden irányban megfelelni ké­pes legyen . Ha e czél netalán ma még elérhető nem volna, a reorganizátiót oly időre kellene hagyni, midőn ez irányban a sikerre kilátás van, mert semmi sem károsabb, mint a czéltalan kísérletezés. Ezen okokból — az igazgatóság nézete szerint — a reorganizáció eszméje minden oldalról igen ala­pos megfontolást érdemel. Ennek eszközölhetése vé­gett az igazgatóság c­élszerűnek tartaná, hogy az ez­­iránti tanácskozásokban az igazgatóságon és a 1. képviselő bizottságon kívül a létező szakosztályok is egy két kiküldött tagjuk által részt vegyenek. A képviselő bizottság az indítvány elfogadása mellett az e czélból alakulandó bizottságba maga ke­beléből négy tagot küldött ki, megbízván az igazga­tóságot, az indítvány értelmében teendő i­ntézkedé­­sekre.­­ A pest-budai kézművesbank teg­nap tartotta Ellenberger Henrik elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. Jelen volt 65 tag, kik 1038 szavazattal rendelkeztek, minélfogva a közgyűlés ha­tározatképessége konstatáltatott. A felolvasott évi jelentésből kiemeljük, hogy a bank az idén is váltó­­leszámítolásra fordította a fő figyelmét s leszámítol­ván 3,607,630 frt 09 kr értékű váltót, kamatjövedel­­mül 80,868 frt 30 krt nyert, de ez összegből több czég csődje következtében le kellett kétes követelésül írni 7563 frtot. Bankváltóból a második év végén még 371,401 frt volt a tárc­ában, míg a személyhi­­teltulajdonosok irányában 84,500 frtig fennálló kö­vetelés 50,698 frtra apasztatott le. A leginkább ipa­rosokból álló adósokkal szemben a behajtás körül az igazgatóság a legkíméletesebben járt el. Az in­gatlanokat 56,320 forinttal vettek föl a mér­legbe az idén. A takarékbevétek száma 172,537 forint 79 krajcrárra rúgott, a betevők száma folyton szaporodik. Az évi tiszta haszon 19,512 frt 3t ki, melyből a tartalékalap javára 5 százalék, az igazgatóságnak 10 százalék, a választmány számára 5 százalék s a hivatalnokok jutalmazására 3 száza­lék levonatvár, a fenmaradt 1500 frt a részvényesek közt lenne kiosztandó, a­mi részvényenként 5 frt osz­taléknak felel meg. A felügyelő bizottság jelentése alapján a fölmentvény megadatott s a nye­reség fölosztási tervet a közgyűlés is magáévá tette. Elhatároztatott, hogy az igazgatóság jutalmazására a jövő évre is 1000 főt fordittassék. Végre a válasz­tás történt , az egyetlen kisorsolt igazgató Neu­stadt Gusztáv újra megválasztatott. A választ­mányba is visszaválasztották a kilépett 8 tagot és Puchs J. pénzváltót.­­ A magyar általános földhitel­ré­s­z­v­é­ny tár­sul­at január 26-ikát tűzte ki ha­táridőül a részvényeseknek, hogy részvényenként 20°/1-es (= 40 frt) befizetést eszközöljenek, illetőleg a fizetés első részét teljesítsék, a másik fele február 26-ikára maradhatván. Eddigelé Pesten és Bécsben vagy 65000 részvényre fizették be az első részletet tehát valamivel többre, mint a részvények kéthar­madára. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. I Iparegyesületi ügyek. Az orsz. magyar iparegyesület képviselőbizott­sága hétfőn, f. é. január 28-án dr. Szabóky Adolf al­­elnök elnöklete alatt ülést tartott, melynek megnyi­tása után felolvastatott az igazgatóságnak jelentése, mely az egyesületnek a múlt év második felében ki­fejtett működéséről szól. A jelentésben az egyesület szervezési ügyére nézve felemlíttetik, hogy egy újvidéki osztály szer­vezkedett Újvidéki­n, továbbá, hogy az egyesület ke­belében egy nagyfontosságú új szakosztály létesítte­­tett, melyre nézve a kezdemény az érdekelt iparosok köréből indult meg. Ez új szakosztály az építészetet és építési ipart foglalja magában, és hivatva lesz az e körbe vágó jelentékeny iparágaknak spec­iális érde­keit fölkarolni, a szakosztály részére kidolgozott spe­c­iális ügyrend a képviselőbizottság által jóváha­gyatván, a szakosztály alakulása örvendetes tudomá­sul vételeit. A múlt közgyűlésen fölmerült abbeli indítvány folytán, hogy az egyesület újjászervezésére és alap­szabályainak módosítására nézve az igazgatóság a képviselő bizottsággal egyetértőleg a szükséges elő­készítő lépéseket megtegye, az igazgatóság az alábbi indítvány előterjesztése mellett az egyesület újjászer­vezésének czélját két feladatban látja; egyfelül ab­ban, hogy az egyesület a maga körébe igyekezzék vonni mindazon erőket és elemeket, melyek az egye­sület alapszabályaiban kijelölt czélra, t. i. a hazai ipar emelésére már ma is, bár más alakban és más segédeszközökkel törekszenek, vagy a­kik e czélok el­érését előmozdítani képesek és hajlandók, — másfé­lül abban, hogy maga az egyesület mindazon segéd­eszközökkel felruháztassék, melyek az egyesületi fel­

Next