A Hon, 1878. február (16. évfolyam, 30-53. szám)

1878-02-02 / 31. szám

— A népszínházi bizottság a felejt­­hetlen Szigligeti Ede elhunyta következtében mind­azon fájdalmakban, melyek elhunytával a családot és az egész nemzetet érték részvétnyilvánítását levél­ben közli az özvegygyel, s egyúttal kéri, hogy e pó­­tolhatlan vagy veszteség s mély fájdalom közepette keressen némi vigasztalást férje hátrahagyott művei­nek halhatatlanságában. — A­ harangozó tanítók Magyarorszá­gon még n­­i­nt tartoznak a múzeumi tárgyak közé. A »Néptanítók Lapja« pályázati felhívásai közt van pályázat »Heves megyében a harangozósággal egybe­kapcsolt szűcsi r. kath. kántor-tanitói állomásra.« Tehát három hivatala van szegénynek. Az iskola pat­­rónusa Samassa József egri érsek, ki e kántornak, harangozónak s tanítónak természetben nyert jövedel­méhez (20 véka zab, 6 csirke stb.) évenkint 50 frt készpénzzel járul. — Tolvajlás. Egy sándor-utczai ház pin­­czéjéből ismeretlen tettesek múlt éjjel jelentékeny mennyiségű füstölt, húst, rézüstöket, bort és zsákokat loptak el. A tolvajok az utcza felöli ablakokon tör­tek be és a pinczeajtókat erőszakkal feszítették fel. — Baleset. Ekkenberg Antal, 8 éves fiú az iskolából haza térvén, egy négylovas közúti vaspá­lya kocsi mellett haladt el. A­mint a kocsis, Pulay József, a lovakat hosszú ostorával megütni akaró, az oly erővel tekerődzött a fiú nyakára, hogy ez utóbbi a földre zuhant és néhány lépésnyire a kocsi után vonszoltatott. A fiú jobb karján és lábán nem jelen­téktelen sérülést szenvedett. — Megfulás. Szvoboda Jánosné (45 éves özvegyasszony), lakójával Stumvol Magdolnával, evés közben szóvitába elegyedett. E közben az étel légcsö­vébe csúszott és a szegény nő pár órai haláltusa után megfulladt. — A Duna viz­állásáról. Előre látha­tólag a Duna vize folytonosan és tetemes mértékben apad. Ma reggel 7 órakor 447 cm­trt, este hat óra­kor már csak 437 citrt jelez .13 láb 9 hüvelyk 11 vonal. Éjjel erősen fagyott. — A csatornákban is oly mértékben megapadt a viz, hogy a szivattyú gépek nagyrészt szüneteltek, mert a szivattyú csöve már nem ért vizet. A rendőség bejelenti a polgármester­nek, hogy a felső gőzmalmok elzárták az utat a Margit­­hídtól a Koháry-utczáig, hogy saját vizüket ez után vezethessék le. A polgármester ez iránt a főmérnöki hivatallal értekezett, valószínűleg elhatározzák, hogy holnap az ottani csatornát megnyitják. A napköz­ben érkezett táviratok az alsó vidékről jégállást és lassú, de rendszeres apadást jeleznek. Bécsből is ér­kezett egy távirat, mely következőleg hangzik: »Víz­állás Lincznél 75 cmrr, Bécsnél 24 cmrt, nulla alatt 1—2 fok hideg mellett; — további táviratozás be­szüntetik.« — A népszínházban ma adták először Lukácsinak, a népszínház rendezőjének »Csirke­fogó« czimü három felvonásos népszínművét. Magát a darabot érdeme szerint fogjuk majd méltatni; ez alkalommal csak annyit jegyzünk meg, hogy a nagy számú közönség Soldosné dalain kívül, melyek között vannak csinosak, nem igen talált olyat a műben, a min fölmelegedték s még az első felvonás után hivta a szerzőt, de azontúl szemmel látható volt, mennyire lankasztólag hat rá a darab.­­ A fővárosi középítési bizottság mai ülésének elején Bobul­a János szőnyegre hozta a vizafogói védgát ügyét. B. azt kérdezte, hogy e gát a szerződés értelmében épült-e oly lassan s mi az oka, hogy a kellő időre nem készült el? Ha az elnök válaszában meg nem nyughatnék, fentartja egy albizottság kiküldése iránti indítványozási jogát ; — ez albizottság az ügy megvizsgálását venné kezébe. Gerlóczy elnök : A közgyűlés legközelebbi hatá­rozata után — mely szerint a vizsgálat nem rende­lendő el — ily kiküldés nem áll a bizottság hatáskör­­ében. A tanács részletes jelentése készülőben van ; a gátépítés történeti mozzanatait minden részében kifejtendi ez s fölvilágosítást nyújtand a felmerülhető kérdések iránt. Ha ez a közgyűlés elé kerül, alkalom nyílik a bírálatra. Kért interpellálót, nyugodjék meg a válaszban, miben Bobála és a bizottság meg is nyu­godott, csak Scheich szórt kemény vádakat azon két úr ellen, kik a gátépítést a kisajátítási eljárás akadá­lyozása által huzatták-vonatták, de hisz ez is a ta­nács mellett szól. Ennél fontosabb tárgyra hívta föl most Gerló­czy a bizottság figyelmét. Kutassa ki a bizottság : megfeleltek-e és mennyiben c czélnak a főváros és a kormány által elrendelt és teljesített árvíz elleni intézkedé­sek? Erre nézve kellene albizottságot kiküldeni. A biz. valamennyi tagja át volt hatva az esz­métől: ily kutató tanulmányozást megkísérleni; csak arról folyt vita: a város maga vizsgáltassa-e meg a 76 óta létesült árvíz elleni munkálatokat s azok czélszerűségét, vagy pedig a kormány közegeivel kö­zösen, vegyes bizottság útján. Ez utóbbi mellett S­t­e­i­­ger Gy. szólt, mert a kérdés kapcsolatban van a fő­városon aluli Duna szabályozásával s a főváros egye­dül édes keveset tehet ez ügyben. Míg Gerlóczy alpolgármester azon nézetét nyilvánította, hogy sőt inkább a vegyes bizottság nem visz eredményre , ezt nem fogadta el a múlt évben a kormány sem, mivel csak a megoldás elodázását szokta az ily vegyes bi­zottságolás elősegíteni. Ha a főváros maga hozzá­lát az okok kutatásához, azon helyzetben lesz, hogy pozi­tív javaslatokkal léphet a kormány elé, a­miket az nem hagyhat tekinteten kívül. Kármán is hangsúlyozta, hogy a vegyes bi­zottságban a kormány saját közeget foglalván helyet, azok, kik a Dune,szabályozás tervezeteit készítették , természetesen nem fogják rosszalni saját művöket. Erre,meg többek beleszólása után Gerlóczy indítványa szerint a bizottság saját kebeléből küldötte ki a vizs­gáló albizottságot s hozzájuk még két oly szakférfit határozott el fölkérni, kik a Dunaszabályozás legéle­sebb kritikusai voltak mindenkor. Ezek : M i­h­a­­­i­k nyug. min. tanácsos és Hunfalvy János. A bi­zottság tagjai: Gerlóczy (elnök), Zsigmondy Vilmos, Egert József, Le­elmer Lajos, Vog­ler József, Preuszner József, Freiszleder Nándor. Néhány apró szabályozási ügy után a gel­lérthegyi függő sziklák alatti házak sorsáról tanakodott bizottság. Midőn a napokban a szikla lezuhant, Feszi, Gottgeb és a mérnöki hivatal képviselőjéből álló bizottság ment ki a függő sziklák megvizsgálására. Ennek a jelentésében hangsúlyozva van, hogy bár ez idő szerint elég szilárdaknak lát­szanak azok a dolomitdarabok, de idővel ki állhat át róla, hogy alá nem hullanak ? Már 1875-ben, min­den a Sáros-fürdő fölötti részről zuhant alá egy szik­­­ladarab, történt vizsgálódás és létezett javaslat. Ak­kor a mérnöki hivatal az összes függő sziklák eltávo­lítását tanácsolta a lakott hegyoldalról s költségveté­sét is elkészítette 68.000 írtban. A mostani bizottság, melynek tagjai kötélen aláereszkedve ejtettek meg (a mennyire ily téli időn lehetett) a veszedelmes vizsgá­latot, a hegy tövében levő harminczegy ház kiüríté­sét tanácsolja s azon barlangokból is ki kellene úgy­mond üríteni a lakókat, melyek az egyes házak fölött a maguk természeti voltában, ablak s ajtók nélkül sok szegény ördögnek tanyául szolgálnak. De a bir. ily javaslatban nem nyugodhatott meg. Steiger azt indítványozta, hogy gyökeres or­voslást ajánljon a bizottság, a­mi nem állhat az egy­ A „Ilon“ magántársst igényei. BéCS, febr. 1. (Ered. sürg.) A halál­n­­ak nézetei Konstantinápoly megszál­lása felől, mióta e megszállásnak minden ka­tonai ratiója hiányzik, megváltoztak. Ha An­glia most tiltakozást emel Konstantinápoly occupatiója ellen, e lépése aligha ma­radna elszigetelten, sőt valószínűleg megnyerné Európa, s különösen Ausz­­tria-Magyarország pártolását. London febr­. 1. A Reuter-ügyn. jelenti Konstantinápolyból jan. 31-éről . A szultán táviratilag a czárhoz for­dult, a fegyverszünet megkötését kérvén attól. London, febr. 1. (A­l s­ó h­á­z) Northcote azt felelé Hartingtonnak, hogy Musurus pasa táviratot kapott a portától, mely szerint a fegyverszünet és a béke általános alap­jai Drinápolyban tegnap aláírattak. Hogy valóban megtörtént e az aláírás, és hogy milyen a föltételek jellege, az angol kormány előtt ismeretlen. (Mint a »N. fr. Presse« jelenti, a Bécsben tar­tandó conferentia létrejötte elvileg már biztosítva van. Az európai hatalmak beleegyeztek ebbe és mi­helyst a béke megköttetik, megtörténik az egybehi­­vás a conferentiára és pedig Ausztria-Magyarország részéről.) Pétervár, febr. 2. Az »Agence Russe« írja Ausztria jegyzéke arra szoritkozik, hogy konstatálja Ausztria jogát a végleges béké­ben való részvételre, s ez oly jog, melyet Oroszország soha sem vont kétségbe. Ha con­ferentia indítványoztatik, az orosz kormány nem teend az ellen kifogást. Konstantinápoly, febr. 1. (Eredeti sürg.) A porta határozottan tagadja, hogy ő késleltetné a fegyverszünet megkötését; ő már jan. 24-én meghagyta a meghatalmazot­taknak, hogy írják alá a békeföltételeket; e parancsát f. hó 27 én megújította. Itt határ­talan izgatottság uralkodik; falragaszok kö­vetelik, hogy a kormány végsőig folytassa a háborút; e falragaszokat orosz ügynökök­nek tulajdonítják. Csorlában a bolgárok felkonczolták a mozlim lakosságot. BéCS, febr. 1. A »Pol. Corr.« egy teg­nap kelt pétervári jelentésből arról értesül, hogy Gorcsakov herczeg a bécsi kabinet által az aggasztóknak látszó béke-praeliminárék ellen emelt fölszólalásra analóg választ adott, mint a britt kabinetnek hasornemű, de nem azonos demonstrációjára. Gorcsakov újólag a leghatározottabban kijelenti, hogy az európai érdekeket általában vagy külön egy állam érdekeit érintő kérdések nem az európai egyezkedés kizárásával lesznek rendezendők. A pétervári körökben uralkodó dispositiók arra utalnak, hogy nincs ok föltenni, mintha Oroszország ellenezné a conferentia eszméjét. London, febr. 1. Hicks-Beach gyarmati miniszterré neveztetett ki. Woolwichban Wye készlet-hajóra két és fél millió fegy­ver töltényt és nagy mennyiségű bombát és ágyukat raktak. London, febr. 1. Egy népgyűlésen az Guildhallban a lordmayor elnöklete alatt az angol bank kormányzója kijelenté, hogy azok, kik valódi előmozdítói a háború­nak, Oroszországgal azt akarják elhitetni, hogy az angol nép nem ért egyet s érdekeit nem fogja védelmezni. — A gyűlésen hozott határozat igy szól: Óhajtva kívánják a béke fentartását, ha az Anglia érdekeivel és becsü­letével összeegyeztethető. A béke jobban van biztosítva a kormány politikájának támoga­tása által. — E határozat haladéktalanul át­adatott a parlamentben a kormánynak, mely kijelenté, hogy a határozat a kormány néze­teinek megfelel. Ath­enae, febr. 1. A k­rétai nemzeti kormány proclamálta az ottomán kormány letételét és Krétának Görög­országhoz csatoltatását. A nép lelkesülten hagyta jóvá e határozatot. Görökország összes lakossága behivatott a nemzetőrségbe; a har- I­szi lelkesedés nagy. Athenae, febr. 1. A krétai lázadók és a török csapatok Rodevisionnál összecsaptak. A fölkelés Thessaliából Epirusra is kiterjed. (Pol. Corr.) Belgrád, febr. 1. A lehangoltság az an­gol parlament tárgyalásai és az ismertté lett békefeltételek miatt annyira megy, hogy el­határozva látszanak lenni, a fegyverszü­net daczára is az ellenségeskedé­seket addig meg nem szüntetni, míg­­­Szerbia összes területe szerb birtokban nem t­e­e­n­d.­­ Hivatalos tu­dósítások jelentik, hogy az orosz-török tár­gyalások az orosz főhadiszállás katonai köve­telései következtében akadtak fönn. (»Pol. Corr.«) Bécs, febr. 1. Bukarestből jelentik a »Pol. Corr.«-nek . Orosz csapatok folytonosan érkez­nek Oláhországba (Jászvásárba), melyek részben Bolgárországba vonulnak. Bukarest, febr. 1. (Ered. sür­g.) A »Tim­pul« jelenti: Az oroszok moldvai Bessarabiába köz­­igazgatási szervezetet rendeltek el, megsértve az orosz-román conventiót.Az oláh kabinet felszólalá­sára az oroszok azt jelentették­ ki, hogy a rendszabá­lyokat nem vehetik vissza, mert Oroszország állan­­dólag birtokba veszi Bessarábiát. Pétervár, febr. 1. Hivatalosan jelentik T­­­f­­liszből jan 31-ről: Jan. 30-án reggel az oroszok Batum mellett megtámadták a zikhidsi­i ellenséges hadállás centrumának jobb szárnyát, megostromo­­­ták a szamebai magaslatok egy részét a Kolovaja hegynél, a centrumban azonban nagy nehézségekre akadtak a Kintrisi folyón való átkeléskor, váratla­nul nagy török haderőre bukkanván ott. Délután a­z oroszok visszatértek korábbi hadállá­­s­a­i­k­b­a. A veszteségek ismeretlenek. Pétervár, febr. 1. (H­i­v­a t­a­l­o­s.) A­d­r­i­ná­­poly, jan. 27. Az oroszok jan. 25-én megszállták. Luffie-Burgaszt elfogtak egy szállítmányt, mely 10 — 15 ezer kocsiból és 50.000 menekülő muzulmánból állt, kik lefegyvereztettek és Rodostóba kísértettek. Jan. 26-án megszállták az oroszok Demotikát és Uzun-Köprüt; a törökök az orosz csapatokat mint a basibozukoktól megszabadítóikat kenyérrel­ és sóval fogadták (?) A Radeczky-hadtest előcsapata jan. 27-én ért Drinápolyba, hol ma a nagyherczeg a szé­kes­egyházban tartott Te Deumon jelen volt. —Zim­m­­e­r m a­n a tbnak jelenti, hogy jan. 27-én a foldu­­latlan Bazardsikot megszállta, hol 3000 bolgár és 1500 török család maradt. Az utakat a nagy esőzés járhatatlanokká teszi. Konstazstinápoly, jan. 29. Hobart pasa 10 zászlóaljjal ide érkezett Batumból. Dervist ide várják. Athenae, febr. 1. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Komondoros kijelente a kamrában azon szándékát, hogy a fenye­getett görögök védelmére meg kell szállni Thessá­­liát, Epirust s Macedonia egy részét. A­ fellázadt kré­taiak a Görögországhoz való csatlakozást pro­­klamálták. London, febr. 1. (Alsóház.) Szétosz­tattak a további diplomátiai levelezések. L­o­f­t­u­s lord egy sürgönye Derbyhez j­a­n. 26-r­ó­l egy hivatalos távirat nyomán jelenti, hogy S­z­k­o­b­e­r­e­v tábornok jan 20-án a rendes lovas­ságnak Konstantinápoly és a testőrségnek Gallipolis felé nyomulását elrendelte. Derby lordnak egy sürgönye Loftushoz­­­a­n. 29-ről ezeket mondja: Az orosz és török kül­döttek közt a béke helyreállítására és a béke alapjá­nak szabályozására vonatkozólag létrejött minden egyezkedést a kormány kötelezőnek ismervén el a két hadviselő fél közt, véglegeseknek annyiban nem tekintheti ezeket, a­mennyiben ez egyezkedések az európai szerződéseket módosítják, vagy az átalános és a britt érdekeket érintik, hacsak ezek formális megegyezés tárgyaivá nem tétetnek a párisi szerző­dést aláírt hatalmak közt. — E sürgöny tartalma Párisba, Bécsbe, Berlinbe és Rómába megtáviratoz­­tatott azon remény hozzátételével, hogy a többi ha­talmak a fentebbi nyilatkozatokhoz csatlakoznak. Derby lord jan. 29-én ezeket távirta Loftusnak. Suvalov gr. közleménye következté­ben Gorcsakov kijelente, hogy a praeliminárék Drinápolyban fognak aláíratni. Loftusjan, 30-án jelenté Derbynek, Gorcsakov herczeg Derby lordnak a béke-alapok véglegességéről szóló sürgönyére felelvén, kijelenté, hogy a fegyverszünetre szükségesek bizonyos alapok, ezek azonban praelimináréknak és ne­m végleges meg­állapodásoknak tekintendők, a­menn­yiben Európát érdeklik. Az európai érdekek kérdése­i a hatalmak concertjével együttesen rendezendők. Loftusnak egy másik sürgös­ye jan. 30 ról közli, hogy Gorcsakov herczeg kijelenté, mikép a bé­­kefeltételek utolsó czikkelye, mely az or­osz érdekek­nek a tengerszorosokban megvédésére vo­natkozó ne­­taláni megegyezést illeti, szükségtelen,­­semmi kifo­gása sincs az ellen, hogy ez kitöröltessék- Gorcsakov kétségbe vonta, hogy e czikkely Török és Oroszor­szág közt kötendő külön egyezségre vonatkoznék, s felhatalmazá Loftus lordot categorice kijelentené, hogy Oroszország a tengerszorosok kérdését európai kérdésnek tekinti, mely csak a hatalmak megegyezé­sével szabályozható. Derby jan 31-én azt válaszolá,hogy Gorcsa­­kov nyilatkozatát elégtétellel fogadta és reméli, hogy Oroszország e czikkelyt meg fogja semmisítetni. Bécs, febr. 1. (Ered. sürg.) Herbst ma ismét fogadtatott ő felsége által, azután Tiszá­val értekezett. Bécs, febr. 1. A képviselőház az ingatlan ál­lamjavak elidegenítéséről, és a rézpénz elszámolásá­ról szóló kormányi előterjesztéseket első olvasásban a költségvetési bizottsághoz utasító. A kisajátítási törvény a felsőház által tett változtatásokkal máso­dik és harmadik olvasásban el­fogadtatott, szintúgy a dunaszabályozási bizottság kölcsönének illetékmen­tességéről szóló törvény is. Legközelebbi ülés február 5-én lesz. * Konstantinápoly, jan. 30. (Alexandrián át). A küldöttekről semmi hír sem érkezett. A tár­gyalások eredménye ismeretlen. Az oroszok előrenyo­mulnak s nagy számmal vannak Drinápolyban. A csalárdiai erődök oly állapotba tétettek, hogy ellen­állást fejthessenek ki. A nagykövetek a cserkeszek eltávolítását követelték; a porta biztossági rendsza­bályokat ígért. * Paris, febr. 1. A Journal des Debats a helyzetet fejtegetve megjegyzi: Minden alá van rendelve a congressus kérdéseinek, ame­lyet Bismarck ellenez. * Róma, febr. 1. Az Italic írja : A kamra el­nöke átnyújta a külügyminiszternek a 1 7. olasz kamra válaszát a magyar képviselő­ház átirat­á­­ra. Depretis meg fogja bízni a bécsi nagykövetet, hogy az okmányt juttassa el a magyar képviselőház elnökéhez. * Éjfél után érkeztek, szerű delogh­ozásban, de nem is azon módban, mely a sziklák eltávolítását eredményezné roppant költség­gel, mert az eltávolítás által ismét más szikladarabok jutnának függő és fenyegető helyzetbe. Azon 68,000 frt legokosabban a 31 ház kisajátítására s lebontá­sára használható föl, mi által mind a közbiztosság nyerne, mind a közlekedés, mert az utakat kiszélesí­teni lehetne és végre a szépségi tekintetek is figye­lembe veendők. A bizottság erre kimondja, hogy a kérdéses házsor kisajátítását fogja javasolni. Igen érdekes volt az utolsó tárgy: Buzzi és Keler vállalkozók végszámlája az ördög­árok kiépítéséről a Karácsonyi-palotától a Fehérsas­­térig. A felügyelő bizottsági szakférfiak a vállalko­zók számadási módozatait helyesnek mondják s a szám­la ellen nem tesznek kifogást, hanem a felügyelő bi­zottság két tagja különvéleményt jelentett be s eh­hez csatlakozott a mérnöki hivatal is. E szerint a szám­adási módozat a magas építményeknél divó szokás szerint történt, a­mi pedig a vizépítészetnél nem al­kalmazható s igy történt, hogy bolt, fal és talajkö­vezetnél kétszeres számítások történtek , minélfogva a számlából 11,381 forint 16 ki, mint kétszeres számítás levonandó és a 35 ezer frtnyi szervi­tezési számlából fedezendő. Ybl Miklós azt mondá, hogy a számítási mód az egész világon olyan, mint itt követtetett. A bizottság tagjainak többsége is hasonló értelemben nyilatkozott s csipkedték a mérnöki hivatalt, hogy 4 éven át a számlákat helyesen számítottnak vette, mert nem tett ellenük kifogást, csak most az 5 dik évben jutott eszébe. Miután a szerződésben a számí­tási módról gondoskodva nem lett, a bizottság ki­mondta, hogy e tekintetben a szokás döntsön. A szakértők (Ybl, Weber stb.) pedig a magas építke­zés számítási szokását a csatornák tunnelszerű épí­­tésénél is alkalmazhatónak véli; ha külön kikötések nincsenek, a számlák helyességét ismeri el s a levo­nást nem kívánja foganatosíttatni. Az ülés 7 óra után ért véget. * Róma, febr. 1. Az »Osservatore Romano« tagadja, hogy Alanning érsek a Vaticánnak ellensé­ges eljárást tanácsolt volna az olasz kormány ellen. A »Voce della Verita« jelenti, hogy a pápa egészsége helyreállott. A király ma fogadta Noailles, franczia nagy­követet, Coelho spanyol követet és Van Loo belga követet, kik átadták megbízó leveleiket. * Berlin, febr. 1. Campineanu román minisz­ter elutazott, miután a császári család ismételten fogadta. Bécs, febr. 1. Az 1860-iki államsorsjegyek mai húzásán a következő sorozatok jöttek ki: 101, 248, 482, 566, 922, 943, 1235, 1478, 1575, 2076, 2316, 2763, 3514, 3643, 3645, 3797, 3826, 3870, 3923, 3958, 2414, 4227, 4390, 4439, 4556, 5001, 5033, 5100, 5541, 5698, 7181, 8487, 7570, 7649, 8112, 8246, 8347, 8362, 8421, 8497, 9000, 9172, 9827, 9859, 10215, 10270, 10275, 10541, 10620, 10850, 11063, 11363, 11644, 11758, 11950, 12218, 12325, 12385, 12401, 12491, 12584, 12591, 13058, 13288, 13578, 13871, 14050, 14877, 15277, 15317, 15680, 15922, 16305, 16406, 16584, 16757, 16950, 17241, 17427, 17477, 17559, 17729, 18012, 18132, 18605, 18654, 18802, 19135, 19690, 19713. Bécs, febr. 1. (Hiv. zárt.) M. földteherment kötvény 78.80 Salgó-Tarján —.—. Magyar hitel 221.25. Magy. záloglevél 94.—. Erdély 108.75. Magy. bel. vasút 67.75 Magy. sorsjegy 78.—. Magy. föld­hitel 27.1­2. Magy.vas. kölcsön 100.25. Anglo-magyar —.—. Franco-magy. b. —.—. Alföld 117.—. Magy. éjszakkel. vas. 114 50. Kel. vas. elsőb. kötvény 64. —. Tiszai vasút 174.—. Arany jár. 92.65. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzlet- és terménytudósitás. Budapest, febr. Az a hir, hogy Gorcsakov bgtől megnyugtató jegyzék érkezett az osztrák-ma­gyar külügyminisztériumhoz, kedvező befolyással volt a tőzsdére. Hogy az árfolyam nem emelkedett jelen­tékenyen, ennek oka a tegnap esti frankfurti tőzsde alacsony jegyzeteiben rejlik. Az előtőzsdén nem volt különös anime és csak a déli tőzsdén javult meg a hangulat. Bécsből magasabb árfolyamot jeleztek és tudatták azt, hogy a fegyverszünet tényleg megkötte­tett. Tőkebefektetési és malompapirok szilárdultak, váltók fentarták árfolyamukat. Osztr. tőzsde 232,60 nyilt meg, 232-re sülyedt s aztán ismét 232,60 p. zá­ródott. Lujza malom 208 p. A déli tőzsdén osztr. hi­tel 232.90—232.80, magy. hitel 213—213.75, muni­cipal bank 18,25—18, pesti kereskedelmi bank 555 p. Tőkebefektetési papírok közül 1874-iki kincst. utal­vány 109.75—1095/s, aranyjáradék 92.50, Lujza ma­lom 210—214, Concordia 400, biztosítók közül pesti 69 25, Unió 126 p. Gabnaüzlet. Kínálat hiányában ma úgy­szólván semmi forgalom nem volt a gabnatőzsdén. Szokványbuza tavaszra 10.65—10.70, kukoricza máj. —jun. 7.32 — 7.37, zab tavaszra 6.57—6.62. Vízállás február hóban. Megjelent a »Magyarország és Nagyvilág« e heti száma a következő tartalommal: S­z­ö­v­e­g : Vértesi Ar­nold. — Pályafutásom költ. (Rónai Kálmán.) — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életből. (Vértessi Ar­nold.) IV. folyt. — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (irta : Ebers György, fordította : Huszár Imre.) IV. folyt. — Fővárosi tárczalevél: Muzsikus pályámból. (Porzó.) — A spanyol királyi pár. — A csók természetrajzából. I. Al­­csók. (Dengi János.) — »Huh, be hideg van . (F J.) — Fel­köszöntő, Költ. (Márkus Miklós.) — Különfélék.— Sakkfeladv. — Betürejtvény. — Szerk. üzenetek. Raj­z­o­k : Vértesi Arnold. — »Hub, de hideg van !« — A spanyol királyi pár . XII. Alfonzo király. Mercedes királyné. Megjelen hetenkint. Előfizetési ár: félévre 5 frt, ne­gyedévre 2 frt 5­0 kr. Megjelent a »KIS LAF« XIV. köt. 5. száma követ­kező tartalommal: Dezső és Katicza.Elbeszélés. (IV. folytatás.) — Boriska fázik. (Vers, képpel.) — Regék a görög ős­korból. Vége. — Látogatás a sóbányában. (Képpel.) — Az etna tűzhányó hegy. (Képpel.) — Néma vár. Mese. (Vers, képpel.) — Hittérítő a vadak között. (Képpel.) — Bál előtt. (Vers, képpel.) — Meg­fejtések és megfejtők. — Szánkázás. Dal. (Kohányi bácsi.) — Kis értesítő. Megjelenik hetenkint egyszer. Előfizetési díj : negyed­évre 1 frt 40 kr, félévre 2 frt 80. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nemzeti színház. Ma, február 2-án: BÁNK-BÁN Eredeti nagy opera 3 felv. Irta Egressi Béni. Zenéjét szerzette Erkel P. N­. Endre Maleczki Gertrud Saxlehner. Otto Berth­old Pauli Bánk­ bán Ellinger. Melinda Nagyné B. I. Petur bán Láng. Biberach Tallián. Tiborc Odry. Várszínház. Ma, február 2-án : Keztyű és legyező. Vígjáték 3 felvonásban. írták Bayard és Sanvage ; fordította Csepregi Lajos. Amalia Prielle D. Limberg Edgard Náday Matild Helvey L. IVAnglure Vizváry Karolina Paulayné Henrik gróf Bercsényi Szolga Kazaliczky Népszínház. Ma, február 2-án. Soldosné L. assz., mint vendég A csirkefogó. Ered. népszínmű 3 felv. Irt Lukácsy L. Mucziné Lukácsyné Verőn Rákosi Sz­­askos Bálint Tihanyi. Susták Mihály Horváth. Koncz Lajos Egri. Csikfi Marczi Együd. Csulán Viki Soldosné. Vokli kisasszony Klárné. Napja Hol? 0 fölött méter 0 alat méter Időjárás 1 Budapesten4 52 Tr. felhős› Pozsonyban2 10— · · M.-Szigeten0 89— — száraz› Szatmáron0 34— *— » Tokajban— — 0 10 felhős Szolnokon— — 0 38» · Szegeden0 21— » 31 Aradon —­— 0 95» » N.­Becskereken0 18— — havas — Bezdán Fer­­es— — · — Verbászon— — «• --» 1 Eszéken1 05­» · Sziszeken1 15— — száraz — Mitroviczon— — — » — Zimonyban— — — — » — 6­ Orsován— — — » · Bar­oson1 15— — » Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-sz­r vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva.­­ A gazdasági és országos tasszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél­előtt 10—12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szíves fogadtatásra találnak. A komlókertben mindennap magyar dalvársulit tart előadásokat, a szüneteket magyar zenetársaság tölti be. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1878. évi febr. hó 1-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A légnyomás mindenütt emelkedett, Csáktornya 6,9 m.-mel. — A hőmérsék átalán sülyedett, Prágában 6,0 fokkal. — Hó : Prága 1, Or­sová 6 m.m. — Ozonmérő : Budapesten nappal 6, éjjel 6. — A tenger Fiume és Pola mellett fodros. Észle­lési állomfő O •1 Maa ►3 © «D •« * w:a Szél Fel­hőzetű iránya erős­sége Bregenz 770.4— 3.3 ___ borult Prága 71.6— 7.0E 1 borult, Bécs 69.7— 1.3— — hó Sopron M.-Óvár Trencsén 68.9— 4.1 ÉNy5 borult Beszterczebányi 68.1— 4.1— — borult Budapest 66.8— 0.2 Ny1 felhős Szolnok 65.9— 1.4E 1 borult Debreczen Ungvár 66.5— 2.0E 3­­ Szatmár 66.1-1­­0.9K 2 borult Nagy-Szebes 65.3— 1.1 Ny3 hó Orsov* 67.2+ 1.0— — » Szeged 65.7— 2.0 ENy1 borult Csáktorn­ya 68.1— 0.7K 1 « S­ágráb 67.0-1 0.8— — » Fiume 64.7­­- 4.0K 4 « Pola Durazzo 65.04- 2.6E 1 » A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei február 1.­ 80 100 200 140 200 100 100 80 100 120 60 160 200 500 100 100 800 SOO 100 soo Értékpap­i­r­o­k Utolsó árkelet 38 a) Értékpapírok Utolsó árkelet 48 Érték­papirok Utolsó árkelet énz árú — N árúS pénz árú 'S02 pénz Államadósság.. c) Gőzmalmok. Záloglevelek. Magyar vasúti kölcsön . 100 25 100 75 500Concord­ia-malom. 395 — 405 — Magy. földhitelintézet 571% n n 5% 94 — 94 5­0 n gömöri áll. zálogl. 5% — —— 500Első budapesti­ malom . 950 — 960 — 84 75 85 25 „ keleti vasút I. kib. 64 7­8 64 50 200Erzsébet-malom .... 220 — 225 — „ arany v. ezüst 5°/ 101 — 101 50 „ keleti vasút II. kib. 74 75 75 25 500Henger-malom .... 590 600 — n jelzálogbank 57 50/ 79 50 80 — n államkötv. 100 frtal. 67 50 68 50 160Luiza-malom........................ 211 — 213 — „ ált. földh.­r. v. t. 6°/0— — — „ sorsjegyk­ölcsön 100 frt 77 75 78 25 200Molnárok- és sütök-malma 315 — 340 — n n n ^V«%— — 50 frt darab 77 75 78 251000Pannon­ia-malom.... 1100 —1140 -Pesti kereskedelmi­ bank 6%, 91 25 91 50 1871-ik­i magy. államkötv.— — 300Viktoria-malom .... 335 — 340 — Kisbirt. földhitelintézet 7°/0 96 — — — 1872-iki ,, „ — — — — » „ 6% 86 — — — 1873*iki m. kir. kincst. ut. 1874-iki „ „ „ „ Magy. ar.jár. 6% adómentes 115 50 109 50 92 50 116 50 109 75 92 75 200 d)Közlekedési vállalatok Alföldi fiumei vasút. 116 — 117 — 300 Elsőbbségek. Földreterm. kötv. magy. 78 75 79 50 200Báttaszék-domb.-zákányi v. 106 — 168 — 10«Dunagőzhajóz.-társulat 5% ____ r „ 1867. zár. 78 50 79­­200Déli vasút.............................. 79 -80 -8(J"T „ temesi 78 — 78 50 200Éjszakkeleti vasút . . 114 75 115 25 300 . «•/.— — — „ 1867. zár. 78 -78 50 200Erdélyi vasút .... 107 — 108 50 300Éjszakkeleti vaspálya 5°/o— ___ n „ horv. őrs. — — — — 200Győr-sopron-ebenfurti vasút — — — — 500 „ „ (ar..5%_ —_ _ „­­ erdélyi 76 75 77 25 200 200Magy.-galicziai vaspálya 5% _____ _ Magy. jelz. urb. válts. kötv. -- -­— — 200Osztrák állami vasút . 260 — 261 — 200I. erdélyi vaspálya 570 Győr-sopr.-ebenf.- vasút 5%_ — Szölödézsma válts. kötv. 81 75 82 25 200Pécs-barcsi vasút — — —­­200_ _ Osztr. áll. ados. pap. 50­0 64 25 64 50 200 200Kassa-oderbergi vasút 5% _____ _ _ ezüst. kam­. 67 --67 25 500Osztr. dunagőzhajózási vasút— — 200Vágvölgyi vaspálya 5°/o— _ _ jan. jul. 5% 100Budai hegypálya.... 50 — 52 — 100 „ Rész köt­el. 77*°/o_ _ _ n ezüst kam. 66 — 200Budai közúti vaspálya .— 12 — 100Budapesti lánchíd 6°/0 89 — 90 — apr. okt. 5% 67 25 200Pesti közúti vaspálya . 151 — 153 — 100Budapesti malom 6%_ _ Kisorsolás 1860-ból á 500 frt— — 100Kösz- és téglagy. köt. G°/1,_ _ _ 1864-ból á 100 frt „ 1864-ból á 100 frt 137 50 138 50 e) Takarékpénztárak. Lloyd- és tőzsde­ épület 5% 63 — 63 50 n 1864-ból á 50 frt Pestv. kötes. 1871-ből 5% 137 50 88 — 138 50 89­­100 Czeglédi.............................. Országos központi . 80 — 80 50 Magán-sorsjegyek Részvények. 1000Pesti első hazai .... 2335 —2345 — Osztrák­ hitelintézet . 161 50 162 50 200Pest-budai fővárosi . 325 — 327 — a) Bankok. 150 50 Pesti külvárosi .... Pakrác-daruvár-kuzinjai 59 — 60 -Pénznemek. Által. magy. munk­. hitelb. 18 50 19 — 100Vas-zalamegyei első._ _ ____ Császári kir. arany . Anglo-magyarbank . — —— «5 5 56—a 58-Által. magyar hitelbank Bihari keresk. ipar-és term.­213 50 214 — 1) Különféle vállalatok. -ej Ö .*■ Osztr. magyar 8 fztos arany 20 frankos arany 9 45- 9 45— 5 47- 9 47— hitelbank. 105 400 200 200 210 200 500 200 100 100 200 Alagút . .............................. Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár Gyapjú-mosó és bízom. I. m. Kereskedő testületi épület. Könyvnyomda„ Athenaeum“ a Pesti . Kőszén és téglagy. (Dräsche) Rimamurányi vasmű Salgó-tarjáni kőszénbánya. „ vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . 52 50 158 — 230 — 150 — 480 — 252 — 500 — 39 — 2400— 84 — 70 — 60 — 53­­ 162 — 500 — 255 — 40 — 86 — 65 — Török arany lira . _ Franko-magyarbank. . . Horvát leszámitoló-bank Iparbank............................... Kisbirtok. földhitelintézete. Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.. Magy. ált. földhitel-részv.­t) Magyar jelzálog-hitelbank . Osztrák hitelintézet . . . Pesti hitelbank .... Pesti kereskedelmi­ bank . Pest-budai kézmíivesbank . 37 — 29 — 27 -232 50 105 — 555 — 51 — 39 — 30 - 28 — 232 70 110 — 560 — 53 — 5 5-5-5-5-4V. 3-3 Osztrák és magyar ezüst . Német bir. bankf. 100 m. . Váltók árfolyama (3 hóra) Augsburg 100 n. bir. márk Berlin 100 n. bir. márk Hamburg 100 n. bir. márk Majnai Frankf. 100 n. b. m. Más n. pénzp. 100 n. b. m. Amsterdam 100 holl. írtért Brüssel 100 frankért 103 50 58 40 57 75 97 50 103 75 58 50 57 95 97 75 Sziszeki hitelbank . 132 —— 500Serfözöde első magyar . 206 — 208 -2 Páris 100 frankért . 47 10 47 20 b) Biztositó társulatok. 200Sertéshizlaló . 145 — 150 —2 Marseille 100 frankért . Első magyar biztositó-tár 8. Pannónia-v­i­szbiztositó-tárgy Pesti biztosító-társulat . Unió víszbiztositó-társulat . 1775 — 200 Sóskúti kőbánya. 25 — 35 — 30.Svájci pénzpiacok 100 frank 46 90 47 10 1800 — 200 Spodium- és csontliszt-gyár. Szálloda-részvénytársaság . 212 — 216 — 37,Zürich 100 frankért. 46 90 47 10 390 — 395 — 200— — 4 London 10 font sterlingért. 118 25 118 50 69 — 69 50 200Tégla- és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai. . . 25 — 28 —6 Szentpétervár 100 rubelért. 126 — 128 — 200 48 — 50 —5 Milano 100 lira nuovo ital.— — Termény Minős. Ked­ol. Ár 100 kilogr. Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Búza bánsági út 74 10.40—10.50 75 10 60—10.70n n n 76 10.80—10.95 77 11 15—11.30n « o n n fi 78 80 11.40—11.55 79 11.60—11.70 ti tiszavidéki „ 74 10.75—10.85 75 10.95—11! 15n n n 76 11.25—11.35 77 11.45—11.55n » 78 80 11.65—11.80 79 11.90—12.— i f n­ f „ pestvidéki „ 74 10.50—10.60 75 10.75-lo.90n n n 76 11.10—11.15 77 11.20—11.30n n »1 78 11.40—11.55 79 11.65—11.70n n »1 80 —.--------.—— —.--------.— nfehérmegyei ” 74 10.65—10.75 75 10.85—11.05n n ti 76 11.15—11.25 77 11.35—11.45n n fi 78 80 11.55—11.70 79 11.80—11.90 n n fi_#_____ n m. éjszakv- „ 75 10.10—10.20 75 10.30—10.40 ■ n n fi fi fi fi fi 76 78 80 10.55—10.65 77 79 10.70—10.80 Termény Minőség hed­oli­­terben­ Ár 100 kilogrammként Árpa takarmánynak malátának Tengeri bánsági másnemű Repeze káposzta bánsági Köles 70—72 7 40­­­7 65 60—62 7 40 7 55 62—64 8 25 8 75 86—40 6 50 6 65 75 - -- -73 7 45 7 50 nélkül - -- -- - -- --7 — 7 25

Next