A Hon, 1878. március (16. évfolyam, 54-80. szám)
1878-03-21 / 71. szám
Kolozsvár városi és Kolozsvár vidéki járásbíróságok állíttatnak fel. A Kolozsvár városi járásbíróság területéhez Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága és Felek község, — a Kolozsvár vidéki királyi járásbíróság területéhez pedig azon többi község tartozana, melyek a kolozsvári kir. j biróság területét képezik, melyek továbbá a pánczélcsehi és széki járásbíróságok területeiből (1. 2. §. b) p.) a kolozsvári kir. törvényszék területébe csatoltattak, és a hidalmási kir. járásbíróság területébe be nem osztattak, u. m. M.-Fodorháza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Szt.-Márton-Macskás, Bádog, Kidé, Gyula, Csomafálva, H.-Macskás, M. Újfalu, Borsa és Válaszút, s illetve Bonczahida községek, — végre (l. 3. §, a. p.) — Ajtón valamint Röőd kolozsvármegyei községek, melyek a tordai kir. törvényszék kerületében levő tordai kir járásbíróság területéből átcsatoltatnak. (Vége következik.) Legrégibb szín műirodalműnk/) (III. és befejező közlemény.) Röviden összevonva a mondottakat, a következő végeredményekre jutunk: 1. Valódi szinirodalomról, vagy oly művekről, melyek elvont, tisztán művészi és erkölcsi csébyszíni előadásra szánva írattak volna, nálunk a XVI-ik században még alig lehet beszélni. 2. Hogy azon korszak, melyben ezen legelső diologizált vitairodalom és moralitások keletkeztek minden létező irodalmi ágot két fő irányban vont el, azon két nagy uralkodó eszme és érzelem felé, mely hazánk helyzetéből könnyen kimagyarázható: a vallásos buzgóság és hazaszeretett irányában. S végre: 3. Hogy nagy tévedés lenne még ez időben hazai tárgyú és politikai irányú drámákat, drámai színészeket keresni, mert e magaslatra sem mi, sem miveltebb szomszédaink például még az Opicz által alapított sléz iskola nem volt képes eljutni. Különben e nem épen kedvező negatíóval talán ki tudunk békülni, ha eszünkbe ötlik, hogy az egyszersmind hódolat a világ egyik legnagyobb szellemének, mely rövid szavakban ekkép vonható össze: Shakespeare előtt nincs a világon valódi keresztyén dráma! E szerény értekezés némi vitát keltett a Kisfaludy-társaság ülésén. Nem ütköztem meg rajta, miután a társaság egyik tagja Beöthy Zsolt, mint a ki derék Toldyaknak néha túláradó lelkesedése után indulva, a XVI-ik században nálunk kész politikai drámairodalmat és drámai színészeket képzett, találva érezhette magát. Mindig fájdalmas, ha az ember illúzióktól fosztatik meg, magamnak sem esett jól, midőn az eddig fennállott felfogás tévességéről meg kellett győződnöm. Mindaz, mit Beöthy Zsolt s Gyulai Pál értekezésem ellen felhoztak, részint nem tartozik a dologra, részint arra mutat, hogy a felolvasásom elején egymás között igenis hangosan folytatott társalgás miatt, az általam elmondottakat nem méltatták eléggé figyelmükre. Mert mint értekezésemből kitűnik, én a népköltészetet előlegesen külön választottam az irodalomtól; nem a komoly vallásos mysteriumokról, — mint Beöthy értelmezte — hanem a mysterium-játékokról szóltam s a különböző fajokat nem származtattam egymásból, hanem csakis kor szerint osztályoztam. E szerint Beöthy úrnak minden ezekre vonatkozó állításai elesnek. Állításaim lényegére nézve sem ő, sem Gyulai olyasmit fölhozni nem tudtak, mi engem erős meggyőződésemben megingasson. Én ugyanis azt állítom : először, hogy a Karády-féle »Ballassi Menyhárt« csak úgy, mint Sztáray comoediái tisztán protestáns vitairodalmi satyra; valószínűleg magának Karády unitárius superintendensnek szerzeménye; másodszor, hogy azt — mint Toldy vélte — színész nem irta, nem írhatta s a mű azon időben nem is lett volna színre hozható Magyarországon; harmadszor, hogy — mint Beöthy állítja — nem hű korrajz, sem politikai dráma, hanem a fülbe gyónás ellen intézett dialogizált gúnyirat. Első állításomat részint nyilván, részint négyszemközt, mind Beöthy, mind Gyulay elismerték ; hajlandók a második állítás elismerésére is, e szerint a vita mégsem volt egészen »henye« — mint Gyulai úr mondaná. Harmadik állításom ellen azt hozták föl, hogy először a vita és különböztetés fölösleges (»henye«), mert akkor a politika és vallás egy volt, vagy inkább együtt szerepelt. Tehát, hogy »Balassi« politikai mű is ; 2-szor : hogy Magyarország türelmessége miatt Karádynak nem volt mitől tartania s álcza alá bújnia (Gyulai.) 3-szor : Hogy Karády a mű előszavában más politikai és hazafias czélt tűz ki, erre nagyobb erősségül Beöthy az előszót föl is olvata. Lássuk ez állításokat rendre. Igaz, hogy hazánkban a vallásos és politikai érdekek ez időben egymásba voltak fonódva, de itt nem erről, hanem arról van szó: voltak-e a »Balassi« szerzőjének politikai czéljai s ha igen, vannak-e politikai czélok e műben érvényesítve? Olvassa el a művet bárki s ha abban nem hogy politikai actiót, de csak politikai irányt is, ki tud mutatni; vagy ha magában a darabban az előszó azon nagyhangú frasisával: »hogy az maradék magyarországbeli urak és fejedelmek példát lássanak, mikép bünteti Isten az árulást és képutalást« — valami megfelelő tényt talál, — én megadom magamat. De a darabban Balassa nem hogy buknék, sőt az érsek által bűnei alól is feloldatik, hozzá hasonló szellemű fia pedig Miksa udvarából, hová kezesül van adva, szerencsésen megszökik s reményt nyújt arra, hogy atyjához hasonló rablólovaggá lesz, és ezzel a darab bevégződik. Hol itt a példa arról, mikép bünteti Isten az árulást és képutalást? Beszélnek igenis a darabban politikai árulásokról mellesleg, hogy Balassa gazsága annál erősebben legyen színezve s a feloldozás annál erkölcstelenebbnek lássék, de elfogulatlan olvasó észreveszi, hogy ez egész munka csakis a gyónás prostitutiója körül forog; tehát a czél csakis ez, az élőbeszéd pedig ügyesen használt álcza. De lássuk a második kérdést: volt-e oka az unitárius Karádynak, mint kiadónak vagy szerzőnek magát álcráznia? Hogy lenni kellett, Beöthy és Gyulai urak is elismerik, ha most már »Balassi Menyhárt« szerzőjének Karádyt vagy más lelkésztársát tartják. Mert akkor miért tagadja el szerzőségét vagy a szerző nevét ? Íme Sztáray és Huszár Gál — igaz jobb helyen s jobb időben — nyíltan léptek föl. Szerintem Karádynak 1569-ben nagy oka volt szerzőségét eltagadni s a mű valódi czélját álczázni. Mert Erdélyben már ekkor a válság beállott, az iszákos és nyavalyatörés János Zsigmond utolsó napjait járta és vele együtt letűnt az unitáriusok napja. A bigottságig vallásos és katholikus Báthoryak léptek trónra Istvánban; az unitárius próféta Dávid Ferencz dévai börtönébe hal meg; s a mű megjelenésével épen egy időben (1567 —1570-ben) tartott debreczeni és csengeri zsinatokon lép föl Melius (Juhász) Péter a híres református szónok az unitáriusok ellen, még pedig nem csekély sikerrel.Tudjuk hogy később még a szentháromság dogmáját is el kellett az unitáriusoknak *) Felolvastatott a Kisfaludy-társaság febr. 27-ki rendes ülésén, külsőleg fogadniok. Tehát igenis nagy oka volt Karádynak úgy az óvatosságra, mint neve és czélzatai elpalástolására. És ha még ez sem eléggé meggyőző: olvassák el az illetők Fraknói értekezését a »Századok« 1876. évi első füzetében, épen Sztáray kiadójáról Huszár Gálról, kit épen a »Balassy Menyhértben« szereplő Oláh Miklós érsek üldöz el 1553-ban állomásáról Magyar-Óvárról, innen Miksa király pártfogása daczára 1560-ban (tehát egy évvel Sztáray komédiája kiadása után) már Kassára kell menekülnie; majd újból Verancsics Antal egri érsek üldözése alá kerül, ki őt 1560-ban elfogatja s hosszasan tarja fogságban, melytől hívei kimentvén, Debreczenbe menekül. Itt él, mint »száműzött kassai lelkész« 1562 végéig, midőn újra Komárom vidékére kell menekülnie, honnan, midőn a katonai hatalom — újból Oláh Miklós eszközlésére — elfogására kirendeltetik, isten tudja hova vándorol. Kérdés, nem menekült e Erdélybe, hol mégis jobb viszonyok voltak még és épen a bányavárosokba, hol a vallásnyitásnak sok hive volt; s nem-e épen ez a kulcs, melyhez Karádinak »Abrugybányán talált« Balassi származáséhoz (tekintettel Huszár Gál vándor fajtájára is)eljuthatunk. Idő, körülmények anynyira összevágnak, úgy, hogy Huszár Gál szerzősége vagy legalább részessége igen valószínű. E körülmények és maga a mű tartalma által a Karády előszavára épített érv is teljesen elesik, mert ha volt oka szerzőségét eltagadni, még nagyobb oka lehetett célzatait elpalástolni. Mindezek után állításaimat határozottan fenntartom s azt hiszem, hogy a ki Karady »Ballassi Menyhárd«-ját e körülmények felvilágosítása után elolvassa, nekem fog igazat adni. P. Szathmáry Károly: Lonkay pere Jósika ellen. A »Magyar Állam« főszerkesztőjének volt főmunkatársa. Jósika Kálmán ellen indított sajtópere ma tárgyaltatott a budapesti fenyitő-tervénző -szék mint sajtóbíróság előtt. A törvényszék következőleg alakult meg: Elnök: Bogisich Lajos, bírók: Jekelfalussy, Párvy, jegyző: Krenedics. Vádló Lonkay Antal személyesen megjelent a tárgyaláson, ügyvéde Füzesséry Géza, a vádlott védője Emmer Kornél. Az esküdtek névsora a következő : Kardos Károly, Röser Miklós, Matolay Elek, dr. Faludy Géza, Nemeshegyi József, dr. Eberling Gusztáv, Freisleder Nándor, Novák Sándor, dr. Vécsey Tamás, dr. Appel Lajos, Zboray Bertalan, Éles Henrik. Póttagok: dr. Held Kálmán, dr. Janny Gyula. Az elnök a tárgyalást megnyitván, megteszi a vádlotthoz a szokásos kérdéseket. Ezek szerint Jósika Kálmán báró aranyosszéki születésű, 44 éves, nős, lapszerkesztő. Sajtóvétségért még büntetve nem volt. Felolvastatott a vádlevél, mely szerint a sérelem alapjául szolgál egy a »Magyar Korona« czimű napilapban 1877. szept. 29-én Önvédelem czim alatt megjelent közlemény, melyet a panaszos magára nézve bántónak és becstelennek állít. A czikkben a következő sérelmes kifejezések foglaltatnak : »szemtelen hazugság,« »nyomorult speculatió,« »Lonkay marad, ami mindig volt, alattomos képmutató, alá való hazug rágalmazó.« Az incriminált czikk is fölolvastatván, abból az tűnik ki, hogy a vádlott a fentebbi kifejezésekkel Lonkaynak azon állítása ellen tiltakozik, hogy a »Magyar Korona« subventiót húz s abból él. A vádlevél 1877. október 7-én adatott be s a tárgyalás 1877. nov. 16 ára volt kitűzve, de a vádlott bejelentvén, hogy ő a főrendi ház tagja, ez utóbbi testület elhatározását be kellett várni. Jósika b. mentelmi joga fölfüggesztetvén, a tárgyalás mára tűzetett ki. A vádlott kijelenti, hogy az incriminált czikket ő irta s azért a felelősséget elvállalja. Füzessény kéri felolvastatni azon hirlapi czikkeket és egy levelet melyek az incriminált czikkel összefüggésben állnak. Emmernek a hírlapi czikkek felolvasása ellen nincs kifogása, de tiltakozik a levél felolvasása ellen, mivel ez egy egészen magánjellegű pénzzavarra vonatkozik, mely nyilvános tárgyalás elé nézete szerint nem tartozik. A törvényszék elrendeli a czikkek felolvasását; a levélből csak egy rész olvastatik fel, melyből kitűnik, hogy a vádlott még mint a »M. Á.«, munkatársa 100 frtot kért Lonkaytól, mint a »M. Á.« szerkesztőjétől. A szóban levő hírlapi czikkek a »Magyar Állam«-ban jelentek meg azon alkalomból, midőn a »Pesti Napló« a Szt-László Társulatot a »M. Á.« támadásai ellen pártfogásába vette. Lonkay e czikkükben kijelenti, hogy a »M. Á.«-ot csupán előfizetői tartják fenn ; élesen kikel a subventionált lapok ellen, melyek olcsó áron concurrálnak a tisztességes független közlönyök ellen, s egyszersmind ócsárlóan emlékezik meg egy legújabban megindult olcsó hírlapról, mely alatt a »Magyar Koroná«-t, K. Jósika lapját lehet érteni, erre következett be a »Magyar Koroná«-ban az incriminált czikk, melyben különben, mint a védő kiemelte, a Lonkay elleni kifakadások csak föltételesen tétettek, ha t. i. Lonkay czélzása a kitartott lapokról a »Magyar Koroná«-ra is vonatkozik.* * * D. u. fél 3 órakor a tárgyalás véget érvén, az esküdtek 11 szóval 1 ellen vádlottat rágalmazás bűne alól fölmentek. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Kovács Károlyt a muraszombati járásbírósághoz aljegyzővé, Széll Károlyt a karczagi törvényszékhez írnokká, Hajdu Sándort a nyírbátori járásbírósághoz írnokká, Farkas Lászlót a battonyai, Korhányi Józsefet a makói járásbírósághoz végrehajtókká nevezte ki. Békebírák. Az igazságügyminiszter Igmándy Benedek somogymegyei szigetvári szolgabirót s Cornides Tamás szepesmegyei magurai szolgabirót a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel, Tury Jánost pedig Czegléd területére békebiróvá nevezte ki. Névváltoztatás. Král Lajos székelyhídi lakos vezetéknevének a Királyira kért átváltoztatása megengedtetett. Alapszabályok megerősítése. A Sopron megye törvényhatósága területén alakult rábaközi mészáros-ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által, a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. — Képviselő választás. A kézsmárki választó kerületben Berzeviczy Egyed helyére tegnap 365 szótöbbséggel Sponer Andor ellenzéki választatott meg. — Kossuth Lajost felkérte a »Pester Lloyd« szerint Márkus Ignácz városi képviselő, engedje meg neki, hogy budai új keserűvíz forrását nagy hazánkfia nevére kereszteltesse. Kossuth erre következőleg válaszolt: »Tisztelt uram! Az ön kérését túlzott gyöngédségének tulajdonítom. Nem gondolom, hogy a tervbe vett elnevezéshez az én beleegyezésem szükséges volna. De miután ön óhajtja, kész szívvel adom meg azt a gyöngéd figyelmét, melyet ez által irányomban tanusítani kegyeskedik, azon óhajjal viszonzom, vajha ne ártana az én nevem az ön érdekeinek. Mert hiszen mi tagadás benne, Magyarországon most oly nem magyaros szél fút, hogy valószínűnek tartom, miszerint a »Kossuth-forrás« vizét, habár csak »gyógyforrás« is, tágabb körökben nem fogják használni. Különben fogadja stb. Kossuth Lajos«. — Hangverseny. Deutsch Vilmos zongoraművész tegnap tartotta meg hangversenyét a zenekedvelők egyesületének termében szép számú közönség előtt. Brahms hármasa zongorára, hegedűre (Krancsevics úr) és kürtre (Stoiber ur) inkább érdekesnek mint szépnek mondható. Legjobban sikerült az Adagio-ja; a két első tétel alig tartalmaz zenei gondolatokat, az utolsó pedig régi közhelyek tárháza, azonban ügyes csoportosításban. Beethoven változatait és fugáját egy tétel fölött az »Ervica« symphoniából Deutsch úr szép technicával és felfogással adta elő. Lágy és behízelgő játékmodora még később is tapsokra ragadta a közönséget. Befejezésül Chopin Ernoll hangversenye helyett, Schumann ötösét játszották. Itt a műnek technikai nehézségeit ugyan legyőzték a művészek, de nem tudták eltalálni azon fájdalmas hangot, mely Schumann majdnem minden művein keresztül vonul s ebben különösen az Adagioban megkapó kifejezést nyert. Ney Dur néhány dalt Sympathikus hangon énekelt. — A Pozsonyban tartandó tanáregyesületi közgyűlés napja július 5. és 6. A közgyűlés tartama alatt érdekes tanszer-kiállítás is lesz. Ebben részvételre az egyesületi választmány a budapesti tanszerkészítőkön kívül a bécsieket is fölszólítja. A helybeli három középiskola is sok érdekes tárgyat fog e tekintetben fölmutathatni. Pozsony város képviselő testülete a közgyűlés előkészítésével a reáliskolai szakosztályt bízta meg, melynek elnöke április elején összehívta mind a szakosztály tagjait, mind a tagtársakat. A pesti jótékony nőegyesület utolsó választmányi ülésében a háziszegények között leendő kiosztásra e hóra összesen 315 frt 20 krt o. é. utalványozott ki, és pedig havonkinti segélyezésben állóknak 157 frtot és egyszer mindenkorra részesülteknek 158 frt 20 krt. Be jön jelentve, hogy a salgótarjáni kőszénbányarészv. társulat 10 zsák-, Holitscher és Deutsch 500 kilo-, Minich, Jaulusz és Hoffmann 12.50 méter mázsa kőszenet, továbbá Pick és Klein 4 köbméter és Hirschler Hermann szintén 4 köbméter tüzelő fát ajándékoztak az egyesületi szegények javára; végre készpénzben befolyt 300 frt a pesti első hazai takarékpénztárból és 100 frt a budapesti fővárosi egyesült takarékpénztárból. Mindezen kegyes adományokért a nőegyesület az illető adakozóknak őszinte háláját fejezi ki. A következő érdekes helyreigazítást olvassuk a »Bihar«-ban: Tévedni emberi dolog. Azon újdonságokat, mely szerint a n.-bajomi izraelita hitközség Hegyessy Márton és Simonyi Ernőt tiszteletbeli rabbinusokká választotta — egy kissé ki kell javítanunk. — Nem rabbinussá, hanem sakterré lett elválasztva Hegyessy Márton s az, ki vele ezen kitüntetésben osztozik, nem Simonyi Ernő, hanem az örökifjú képviselő Zsedényi Eduárd. — Máramarosmegye tanfelügyelője dr. Fejér Bertalan a rendes szokástól eltérőleg összes működésének külképét akarván adni, minden ügyiratot összegyűjtött, azokat a »Máramaros« czimü helyi lapban közölte s most egy vaskos kötetben kiadta, melynek első fele 1876 októberétől 1877 szeptemberéig terjed. Sok közleményt, a kitiltott könyvek, tanulók, pályázatok, miniszteri ajánlások stb bátran mellőzhető lett volna, a tanfelügyelő havi jelentéseinek ily módon feltüntetése azonban igen tanúságos. Láthatjuk belőle, hogy a tanfelügyelő úgy a szigeti állami felsőbb leányiskola, mint a Máramarosban nagyban burjánzó zsidó zugiskolák s az iskolalátogatás tárgyában elismerésre méltó nagy buzgalmat fejt ki s mindkét téren szerencséje is van. Kevesebb gondot fordít — legalább e jelentés szerint — az iskolák felszerelésére, az állam nyelvének tanítására stb. Szigeten szeretház, a többi városokban fensőbb iskolák felállításán buzgólkodik. Átalános áttekintést a megyéről nem ad s csak az 1875/6 ik évről. Minden működéséből látható buzgalma s tevékenysége. Bécsi tőzsde. Márczius 20. A. Államadósság 100 frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4*/« „ „ „ febr.—aug. 5°/, _ „ ezüstben jan.—jul. 5®/* „ „ „ april—oct. 5°/. Sorsolással 1899-böl egész sorsj. p. p. . . „ 1839-böl ötöd „ „ „ 1864-böl 250 ftos 4% „ „ . . „ 1860-ból 500 „ 5% „ * 1860-ból 100 „ 5% * „ . 1864-bol 100 „ .......................... „ 1864-böl 50 „ .......................... Como Járadékjegy 42 lira................................ Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5*/# . • Osztr. kincstári jegyek 5% Aranymente 4*/..................................................... B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5% • • . Bukovinai 6*/. . •Gácsországi 5®/. . Krajnai és tengermellék 5% Karinthiai 5°/. . . . Morvaországi 6°/. . . . Alsó-ausztriai 5®/# Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temesi Bánság *% 5®/. 6®/. 5 •/• 5®/. 5#/. 6% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5®/*.......................... m 1867-diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsönnk. ezüst 5% Duna-szabályozási 5®/o 100 frtot Magyar aranyrente adómentes 6°/0 Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% Magyar vasút cumulativ Gömöri záloglevél 5% 150 frt . Keleti vasút elsőbbs. 5°/0 ... Magyar állami kötv. (keleti vasút) „ „ * 1877 • • * urb. vált. kötv. 5°/.................................. Magyar nyeremény 100 frt . / „ 50 frt . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. „ 1874-ki 10 L. 6°/0 ■ - • kölcsön 1871. 30 mii. . . 1878-iki 51 mii. 5% •B Szölödézsma váltság 100 ftos Pest városi 6°/0 • • • Bécs városi sorsol, k. Török vasúti 400 franc . kölcsön 1865 5®/. , j. 1869 5 . . költ. 1873 6®/C . kincat. jegyek 1876—1878 9®/* D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. .... Bécsi bankegylet 100 frt ..... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 6. Magyar földhitel-részvény 200 frt Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. Magyar ált. hitelint. 200 frt .... Alsó-ausztriai leszámító társulat 600 frt Magyar ált. municipal!! 200 frt 40*/t Osztr. nemz. bank................................. Unicbank 100 frt 70%............................... Galicziai Jela.bank Adva Tartva 62.25 62.40 62.15 62.35 66.10 66.25 66.20 66.35 319.— 320.— 318.319.107.25 107.75 111.20 111.60 119.50 120.— 135.50 135.75 134.50 235.— 24.— 25.— 141.— 141.50 100.— 100.20 73.90 74.10 103.50 81.40 82.— 84.50 97.50 —.— 90.— —.— 100.25 101.— 104.— 104.50 99.50 100.— 97.— —.— 96.50 97 50 98.50 99.50 99.— —.— 84 50 85.50 75.25 75.75 76.75 77 25 76.50 77.--78.30 78.80 78.50 79.— 103.75 104.— 88.90 89.10 98.75 99.25 98.50 98.75 77.25 77.75 77.— 77.25 119.— 119 50 110.75 111.25 80.50 81.— 88.— 89.— 92.50 92.75 14.20 14.40 98.80 99.20 73.75 74.25 49. — 49^50 230.60 230.75 222.50 222.75 720.— 730.— 7941 — 796*.— 63.25 63.50 Galicziai földhitelint. Bécsi giros pénztáregylet Magyar jelz. bank . . .. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-fiumei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt . . Báttaszék-Domb.......................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. ... Eperjes-tarnovic 200 frt.......................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • Lajos-Károly pálya 200 frt ... . Grácz-köflachi ...................................... Kasaa-oderbergi pálya 200 frt . . Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt ... „ „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt................................ Első erdélyi pálya 200 frt .... Állampálya 200 frt .. .................................. Déli pálya 200 frt ................................ Tiszai pálya 200 frt................................ Bécsi-Tramway 200 frt......................... Magy.gácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első 200 frt ezüst a nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv Azienda Assicuratrice 1000 30®, bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. „Donau“ bizt társ. 200 frt N.-czenki czukorgyár 800 frt Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt „ „ köszénb. 100 frt Securitas gisz.-b. SOO frt . Vagyonkölcs. Pest 80 frt . G. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet »őrs. 5•/. arany, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5°/« Cseh jelzálogb. 5®/« .... Nemzeti bank p. p. 5°/* sorsolás s n o. é. 5% • • • • • Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/**/ • Magyar földhitelintézeti 51/1 0/* Magyar földhitelintézeti 5%-os Magyar 5®/0 arany 39 év . . Magyar jelzálogbank 5*/«%»................................ * Magyar kisbirtokosok hitelint Budap. 6% 32 év . 7®/o 15 év . . «v. »0 Galicziai rustical hit. fix ....... . földhitel. Krakó fi®/# 18 év . . . . „ részv. jelzálogbank 6®/0.......................... Bécsi közp. földhitelb. 5'/« 6 év. . • • • • „ „ , 6®/, 20 év........................... N.-szebeni földhitelint. 20% befiz. 5'/* . • • • Első pasz. takp. 61/ 30 év...................................... . . . &■/. 3* ................................................. H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezttrt 5*/. . . . z Albrcohtp. 300 frt ........................................................... Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5*/.. .... Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5*/. .... , 100 és 200 frt «*/. . . „ 200 frt 5*/« arany . . Kratébet-pálya ezüst 100 frt....................................... . . 1862. SOO frt....................................... . „ 200 frt (Linz-Budwell). . . „ 1870. „ ....................................... . , 1872. „ (Salzburg-Turgl) . . . «’S. „ ...................... Eperjes-tarnowi 300 frt............................................. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . . . . . . „ 100 , o. o........................ . 100 „ ezüst 87. . . Morva-sziléziai 100 frt....................................... • , „ 1872. köles.......................................... p „ 1876. . ...... ss Ferencs Jóssef pálya 1867. 200 frt . . . . s . . . 1873........................... . Adva Tariva 118.75 114.50 __.--_____ 374.— 376.— 168.60 169.— — .--—.— 1992.— 1996.— 128.50 129.— 246 1 10 246.70 102.50 103.25 122.— 123.— 403.— 405.— 109.— 109.50 37.50 38.— 115.75 116.26 102.— 102.50 154.75 255.25 73.— 73.50 176.— 177.— 137.— 137.50 92.— 92.50 111.— 111.50 111.— 112.— _____ —.— —.— —.— —.—1—— 49.50 5. 50 106.75 107.25 89.75 90.95.50 93.25 98.40 98.55 —.— 77.— 94.50 95.— 85.— —.— 102.— 104.— 79.— 79.50 83.— 85.— 91.50 92.— 92.— 92.50 90.— 92.— 95.— 95.50 96.— —.— —.— 75.— 95.— 95.50 101.— 101.25 101.— 101.25 68.— 68.50 70.— 70.25 64.— 65.— 93.— —.— 95.76 96.25 9S. — 93.50 91.50 92.— 89.50 90.— 85.— 85.50 89.— 89.50 82.75 83.96 4100.50 101.— 97.50 107.— 107.25 108.— 109.— 99.80 100.— 88.75 89.25 Pac-feared pálya 100 frt csűrt . 7 V Károly bajos . 300 frt .... . . n- “• ............ ■ a UL „ »io## Xassa-oder&ergi 200 frt................................. Lemberg-csern.-jassyi pálya 300 frt ezüst. . . . . L Wb. 1889 . . . . n. „ 1867 l n . . ÜL . 1868 IV - 1872 a a • aAV***°'* Osztrák Lloyd 5®/# p. p.................................... „ b 5®/o arany ▼. ezüst. . . Osztrák észak-nyugati vaspálya 800 frt 6®/, Rudolfp. 300 frt............................................. _ 1869—72 ....................................... . _ 200 frt (Saszk.-G.) ..... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . Állampálya 500 frank 3%.......................... . 1874 3%....................................... , kiég. hál. S®/o.......................... _ L kib. 200 frt 5% . . . „ H. kib. 200 frt 5•/. . . . Déli várat Január—Juli 3% 500 fr. . . „ április—okt. 3°/o 500 fr. • • „ 200 frt ezüst 5% .... „ 1878 bon 6°/0 500 frt ... Tiszavidéki 5% 100 frt................................ Magy.-gácsországi 200 frt e. 5®/» . • • Magy.-északkeleti 300 frt 5% .... „ „ 200 frt arany ez. 5®/. . Magyar nyugati 200 frt 5% .... „ . 200 frt 1874. .... I. Magánsorsjecrvek* Hitelintézet 100 frt................................ Clary 40 frt p. .............................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% • . . Innsbrucki városi 20 frt . . . • Keglevici 10 frt Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt • • ■ Buda város kölcsöne 40 frt ... Pálffy 40 frt p. p................................. . Rudolf-alapítvány 10 frt . . . . • Salm 40 frt p. p. . • • • • • Salzburgi díjsorsjegy 20 frt . • . • St. Genois 40 frt p. p. ...... Stanislau városi 20 frt ..... Triest város 100 p. p. 4‘/*%* . • • , „ 50 frt p. é. 4®/. . . . Waldstein 20 frt p. p.................................. Windischgrätz 20 frt................................ Váltók (3 bóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . Berlin 100 bir. mark . Frankfurti 100 bir. mark Hamburgra 100 bir. mark . Más német piaczok. . . Brüssel 100 frank .... Londonra 10 font sterling Milánó 100 Ura.......................... Marseille 100 frank. . . . Páris 100 frank .... Pétervár 100 rubel . . . Zürich 100 frank ... Svájczi piaczok 100 frank 3% 4 2 5 2 2 6 3 3 Valuták árfolyamra. Cs. arany......................................................... Szegélyes arany................................................... Osztrák-magyar 8 fr. arany ..... 20 frankos arany............................................. 20 márka darabja ........ Sovereign............................................................... Orosz imperiale................................................... Mária Terézia tallér..................................... Ezüst................................................................ Ezüst rente szelvény 100 íztért • • * Orosz papir-rubel................................ . Egyleti tallér............................................. Török arany lira............................................ Német bír. bankjegy 100 márk . . . . - -Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltóké Bécsre és a bankfiókokra és/... telepítvényekre lombard-kölcsönökért 6°/1. Adva Tartva 81.50 81.75 102.— 103.— 101.25 101.75 98.50 99.— 96.50 97.50 72.25 72.50 77.60 77.80 77.50 77.75 71.— 71.50 68.25 68.75 88150 89.--78.75 79.— 75.25 75.75 83.25 83.50 64.50 65 — 155.— 156.— 149.50 150 — 148.— 149.— __*__ __.__ 112.25 112.75 113.— 113.75 94.— 94.25 81.80 81160 66.25 66.50 68.— 68.25 163.40 163.90 29.50 30.50 95.— 95.50 19.50 20.— 15.50 16.50 14.75 15.— 29.25 29.50 28.25 28.75 13.50 14.— 38.75 39.25 15.50 16.— 29.— 29.50 20.51 21.50 120.— 121.— 61.-63.— 22.75 23.25 25.75 26 25 98.50 98.70 58*20 58.35 119 50 119 60 47 CO 47170 5.61** 5.62*° ^0.61” 5.62»« 9.*55 9156 11.73 11.76 11.98 12.03 9.80 9.81 105.85 105.95 1.27,‘ 127« 10.90 10.93 58 75 68.85 — Ismét halálos ítélet. Nagy bűnügyet tárgyalt le közelebb a pozsonyi törvényszék. A vádlottak Gyurgyovics Mátyás, Gehrn János és Prokesch Dömjén voltak, vádolva kettős gyilkosság és hármas rablással, a mi rájuk is bizonyult, s ehhez képest a törvényszék elsőrendű vádlott Gyurgyovits Mátyást kötél általi halálra, Prokesch Dömjént húsz évi, Gehm Jánost pedig tiz évi börtönre ítéte. — A Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeum-egyesület f. hó 25-én d. e. 11 órakor Gödöllőn választmányi ülést tart. A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, mart. 21. Az osztrák delegátió ma folytatta a 60 milliós hitel tárgyalását. Grocholski: Nem érti a kisebbség eljárását, mely a monarchia érdekeit fenyegetve látja, a kormánynak bizalmat szavaz, de az akció eszközeit megtámadja ; a török uralom nem állítható helyre, Oroszország befolyását a Balkán-félszigeten nem lehet megtörni, de az európai egyensúlyt a Visztulánál kell helyreállítani; ő nem mint lengyel, hanem mint osztrák delegátius szól. Nem várja el, a hogy Andrássy e tekintetben nyilatkozzák. Barreuther köszönetet mond Andrássynak, amiért fentartotta a baráti viszonyt Németországgal és nem követ osztozkodási politikát Oroszországgal , de nem látja be, hogy minek a 60 millió. A legitim és békére szoruló Ausztriának nem szabad annedtálnia; elvárja, hogy folytattassék az eddigi békepolitika és minden tüntetés elmaradjon. Szót emel ezután Fruck. Pétervár, mart. 21. Az orosz-török békeszerződés ma közzététetett; czimeez: »Előzetes békepontok.« A szerződés a következő megállapodásokat tartalmazza : Montenegró kapja Gackot, Bilovot, Roskoit, Niksiczet, Spuzot, Podgoriczát és Zabljákot. A hajózást a Bojana folyón európai bizottság fogja szabályozni. Szerbia — addig míg megköttetik a szerződés, mely Szerbia és a porta viszonyát szabályozza — Törökországban a nemzetközi jog alá tartozik. A szerbek ott hagyják a területet, mely Törökországé marad. Románia érvényesíteni fogja jogait a hadi sarczra, melyek Románia és Törökország közt állapíttatnak meg. Bolgárország autonóm hűbérfizetőfejedelemség lesz keresztyén kormánynyal és nemzetközi milicziával. Ha a trón üresedésbe jön, az új bolgár fejedelem a szerződésben megállapított intézkedések szerint fog megválasztatni. A török, görög és oláh lakosság részt vesz a választásokban, jogaikról külön szabályzat fog gondoskodni. A porta rendelkezik a dunai várak, valamint Sumla és Várna hadiszereivel. Az Oroszországhoz csatolandó török terület 1100 millió rubel értéket képviseljen. Azon felül Törökország készpénzben fizet Oroszországnak 300 millió rubelt, a fizetési módozatok később fognak megállapíttatni. Az Oroszországhoz csatolandó terület lakói eladhatják birtokaikat és ott hagyhatják az országot. A törökországi orosz követség és orosz konzulságok oltalmazzák az orosz zarándokot és szerzeteseket és ezek törökországi vagyonát. A Dardanellák háború és béke esetén egyaránt nyitva lesznek a semleges hatalmak kereskedelmi hajói előtt. A Fekete tengeren a porta ezentúl ne hirdethessen factív zárlatot. Az Ázsiában megszállt területről az orosz csapatok a végleges békekötéstől fogva számított hat hónap alatt eltakarodnak. A foglyok kicserélését Odessában és Sebastopolban orosz és török foglyok szabályozzák; a foglyok tartási költségét a porta hat év alatt 18 részletben téríti meg. A végleges békekötés ideje és helye később állapíttatik meg. A békeszerződés többi pontjai megfelelnek a több lapban már közzétett ismertetéseknek. London, márcz 21. A »Daily News« jelenti San Stefanóból márczius 20-áról. Az oroszok fölhagytak azon szándékkal, hogy csapataikat Buyubdereben szállítsák partra, mert Layard értesítette a portál, hogy az angol hajóhad a Boszporusza fog vitorlázni, ha Törökország megengedi Buyukdereben a hajóra szállást. London, mart. 20. (Az alsóházból.) William bejelenti, hogy holnap interpellálni fog, minő hadihajók vannak a Dardanellákban és a Márvány tengerben, és igaz-e, hogy az angol hadihajók a porta tiltakozása daczára vonultak át a szorosokon, és végül, hogy mi végből tartják vissza a hajókat a Márványtengerben, holott a porta békét kötött. Róma, márcz. 20. Mondják, hogy az új kabinet következőleg alakult meg: Cairoli, tárczanélküli elnök, Zanardelli belügy, Bruzzo hadügy, Selsmit Doda pénzügy, Desanctis közoktatás, Dehlasis közmunka. — Corti konstantinápolyi követnek felajánlották a külügyi tárczát, de ő még nem válaszolt. Konstantinápoly, márcz. 20. Délelőtt. Az »Agence Havas« jelenti : Oszmán pasát és Reuf pasát hétfőre ide várják, nagy kitüntetéssel fogják fogadni.— Szulejmán pasa, ki legközelebb érkezett ide, mint fogoly a szeráskterátusban őriztetik. — A porta vonakodik megengedni, hogy az oroszok Buyukdereben szálljanak hajóra, ez késlelteti az orosz gárda elutazását. — Márcz. 20-án Corti olasz követ Rómába hivatott és ma oda utazik. — Miután a porta nem akarja megengedni, hogy az oroszok Buyukdereben szálljanak hajóra, az oroszok San Stefanóban tesznek készületeket a csapatok elszállítására. — Szulejmán pasa fölött 14 nap alatt ítélet fog mondatni. Bécs, márt. 21. (Megnyitás.) Hitelrészvény 229 80. M.hitelrészv. 220.8/4. Lombard —.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Járadék —. M. földhitelb. —.—.Angol-osztrák 98.1/.1. Magy. hitel —.—.Lombard —.—. Államvasut —.—. Napoleonhor 956. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—Unio-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, márt. 21. (Előbörze.) Hitelrészvény 231 80. Angolm. bank —. Magy. földhitel —. Angol-osztrák 100.«/«. Masry hite’ 224.‘/a. Lombard -----. Államvasut 255.’/*. Napoleonhor 953%. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Magyar aranyjáradék —.—. Ezüst —.—. Munnicpalbank —.—. Franco- Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —. Hamburg, márt. 20. Búza 209—, 212.—, rozs 149.—, 146.—, repereolaj 71.—, 70.—, szesz 43.3/144., 44.% 44% Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — Martius 20. — Árverések :Budapesten máj. 6. Bognár Nándor orbánhegyi háza és szőlője 4163 frt. — Május 18. Frey Frigyes istvánmezei ingatlana 14,126 frt. — Ápr. 17. Junghauer Lajos ferenczvárosi háza 11.602 frt. — Apr. 15. Hösch Mihály herminamezei ingatlana 2212 frt. — Apr. 5. Hiller Klára vízivárosi háza 5780 frt. —Vidéken, Pánban (Nyitra) apr. 30. Hamar Lajos ingatlana 2400 frt. — N.Födémesen (Pozsony) apr. 30. Gombai Boris úrbéri ingatlana 2569 frt. — Beszterczén május 13. Szith Ferencz több rendbeli ingatl. — Hidaskürtön (Pozsony) apr. 25. Oszvald Gáspár ingatl. 2975 frt. — Markotán (Győr) apr. 25. a község ingatlanai 3644 frt. — Szászvároson apr. 20. Farzsenczki Felix ingatl. 1500 frt. — Bonyhádon és Czikón mart. 22. és 23. Perczel Bertha ingatlanai és regalejogai 22.000 forint. — Balassa-Gyarmaton apr. 5. Clotte, Schvarcz és Ribarcz fekvőségei 52.000 frt. — P.Szt.-Királyon (Kecskemét) máj. 11. Barta Pál birtokai 4000 és 14.755 forint.— Pápán, apr. 29. özv. Szita Jánosné több ingd. összesen 2000 frt. — Debreuzenben, apr. 4. Bálla GÁbor appo titi. — Topánfalván (Abrudb.) apr. 12. Tescu Fáni ingd. 1478 frt. — Pászthón (Gyöngyös) apr. 1. Szalay Józsefné ingd. 4650 és 5380 frt. — N. Váradon, apr. 8. Kövér György szőlője 2653 frt. — Debreczen, apr. 5. Tóth Istvánná Gál Zs. háza 700 frt. — Greniczen (Szepes) apr. 10. Pardusz József ingd. 5100 frt. — H.Neuzián és Horv.-Bókán (Módos) apr. 10. és 11. Illevics Ignácz ingd. 3103 és 2235 frt. — Szaravollán, apr. 15. Csoba Ilie ingd. 7384 frt. — Giládon (Temesv.) apr. 4. Csublea Petru és társai ingd. 2191 frt. Pályázatok: Temesvári tvszékhez és vingai jbirósághoz joggyakornokok, 4 h. a. — Szt.gotthárdi jbirósághoz szolga, 6 h. a. — Budapest fővárosnál egy huszár, 3 hiv. szolga, dologházi ővtizedes, 3 közvágóhidi közőr és rókuskórházi kapus, ápr. 13. — Diósgyőri bányaszámosztályhoz számtiszt.__________________ Felelős szerkesztő : Jókai Mór.