A Hon, 1878. március (16. évfolyam, 54-80. szám)

1878-03-21 / 71. szám

Kolozsvár városi és Kolozsvár vidéki járásbíróságok állíttatnak fel. A Kolozsvár városi járásbíróság területéhez Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága és Felek község, — a Kolozsvár vidéki királyi járásbíróság területéhez pedig azon többi község tartozana, me­lyek a kolozsvári kir. j biróság területét képezik, me­lyek továbbá a pánczélcsehi és széki járásbíróságok területeiből (1. 2. §. b) p.) a kolozsvári kir. törvény­szék területébe csatoltattak, és a hidalmási kir. járás­bíróság területébe be nem osztattak, u. m. M.-Fodor­­háza, Sólyomkő, Babucz, Kovácsi, Szt.-Márton-Macs­­kás, Bádog, Kidé, Gyula, Csomafálva, H.-Macskás, M. Újfalu, Borsa és Válaszút, s illetve Bonczahida községek, — végre (l. 3. §, a. p.) — Ajtón valamint Röőd kolozsvármegyei községek, melyek a tordai kir. törvényszék kerületében levő tordai kir járásbíróság területéből átcsatoltatnak. (Vége következik.) Legrégibb szín mű­irodal­műnk/) (III. és befejező közlemény.) Röviden összevonva a mondottakat, a követke­ző végeredményekre jutunk: 1. Valódi szinirodalomról, vagy oly művekről, melyek elvont, tisztán művészi és erkölcsi c­s­é­­­b­y­­­színi előadásra szánva írattak volna, nálunk a XVI-ik században még alig lehet beszélni. 2. Hogy azon korszak, melyben ezen legelső diologizált vitairodalom és moralitások keletkeztek minden létező irodalmi ágot két fő irányban vont el, az­on két nagy uralkodó eszme és érzelem felé, mely hazánk helyzetéből könnyen kimagyarázható: a vallásos buzgóság és hazaszeretett irányában. S végre: 3. Hogy nagy tévedés lenne még ez időben hazai tárgyú és politikai irányú drámákat, drámai színészeket keresni, mert e magaslatra sem mi, sem miveltebb szomszédaink például még az Opicz által alapított sléz iskola nem volt képes eljutni. Különben e nem épen kedvező negatíóval ta­lán ki tudunk békülni, ha eszünkbe ötlik, hogy az egy­szersmind hódolat a világ egyik legnagyobb szel­lemének, mely rövid szavakban ekkép vonható össze: Shakespeare előtt nincs a világon valódi keresztyén dráma! E szerény értekezés némi vitát keltett a Kisfa­ludy-társaság ülésén. Nem ütköztem meg­ rajta, mi­után a társaság egyik tagja Beöthy Zsolt, mint a ki derék Toldyaknak néha túláradó lelkesedése után indulva, a XVI-ik században nálunk kész politikai drámairodalmat és drámai színészeket képzett, talál­va érezhette magát. Mindig fájdalmas, ha az ember illúzióktól fosztatik meg, magamnak sem esett jól, midőn az eddig fennállott felfogás tévességéről meg kellett győződnöm. Mindaz, mit Beöthy Zsolt s Gyulai Pál érteke­zésem ellen felhoztak, részint nem tartozik a dologra, részint arra mutat, hogy a felolvasásom elején egy­más között igen­is hangosan folytatott társalgás mi­att, az általam elmondottakat nem méltatták eléggé figyelmükre. Mert mint értekezésemből kitűnik, én a népköltészetet előlegesen külön vá­lasztottam az irodalomtól; nem a komoly vallá­sos mysteriumokról, — mint Beöthy értelmezte — hanem a mysterium-játékokról szóltam s a különböző fajokat nem származtattam egymásból, hanem csakis kor szerint osztályoztam. E szerint Beöthy úrnak minden ezekre vonatkozó állításai elesnek. Állításaim lényegére nézve sem ő, sem Gyulai olyasmit fölhozni nem tudtak, mi engem erős meg­győződésemben megingasson. Én ugyanis azt állí­tom : először, hogy a Karády-féle »Ballassi Meny­hárt« csak úgy, mint Sztáray comoediái tisztán pro­testáns vitairodalmi satyra; valószínűleg magának Karády unitárius superintendensnek szerzeménye; másodszor, hogy azt — mint Toldy vélte — színész nem irta, nem írhatta s a mű azon időben nem is lett volna színre hozható Magyarországon; harmadszor, hogy — mint Beöthy állítja — nem hű korrajz, sem politikai dráma, hanem a fülbe gyónás ellen intézett dialogizált gúnyirat. Első állításomat részint nyilván, részint négy­szem­közt, mind Beöthy, mind Gyulay elismerték ; hajlandók a második állítás elismerésére is, e szerint a vita még­sem volt egészen »henye« — mint Gyulai úr mondaná. Harmadik állításom ellen azt hozták föl, hogy először a vita és különböztetés fölösleges (»henye«), mert akkor a politika és vallás egy volt, vagy inkább együtt szerepelt. Tehát, hogy »Balassi« politikai mű i­s ; 2-szor : hogy Magyarország türelmessége miatt Karádynak nem volt mitől tartania s álcza alá búj­nia (Gyulai.) 3-szor : Hogy Karády a mű előszavában más politikai és hazafias czélt tűz ki, erre nagyobb erősségül Beöthy az előszót föl is olvata. Lássuk ez állításokat rendre. Igaz, hogy ha­zánkban a vallásos és politikai érdekek ez időben egymásba voltak fonódva, de itt nem erről, hanem arról van szó: voltak-e a »Balassi« szerzőjének poli­tikai czéljai s ha igen, vannak-e politikai czélok e műben érvényesítve? Olvassa el a művet bárki s ha abban nem hogy politikai actiót, de csak politikai irányt is, ki tud mutatni; vagy ha magában a da­rabban az előszó azon nagyhangú frasisával: »hogy az maradék magyarországbeli urak és fejedelmek pél­dát lássanak, mikép bünteti Isten az árulást és kép­­utalást« — valami megfelelő tényt talál, — én meg­adom magamat. De a darabban Balassa nem hogy buknék, sőt az érsek által bűnei alól is felol­­datik, hozzá hasonló szellemű fia pedig Miksa udva­rából, hová kezesül van adva, szerencsésen megszökik s reményt nyújt arra, hogy atyjához hasonló rabló­lovaggá lesz, é­s ezzel a darab bevégződik. Hol itt a példa arról, mikép bünteti Isten az árulást és képutalást? Beszélnek igenis a darabban politikai árulásokról mellesleg, hogy Balassa gazsága annál erősebben legyen színezve s a feloldozás annál er­kölcstelenebbnek lássék, de elfogulatlan olvasó észreveszi, hogy ez egész munka csak­is a gyónás prostitutiója körül forog; tehát a czél csakis ez,­­ az élőbeszéd pedig ügyesen használt álcza. De lássuk a második kérdést: volt-e oka az unitárius Karádynak, mint kiadónak vagy szerzőnek magát álcráznia? Hogy lenni kellett, Beöthy és Gyulai urak is elismerik, ha most már »Balassi Meny­hárt« szerzőjének Karádyt vagy más lelkésztársát tartják. Mert akkor miért tagadja el szerzőségét vagy a szerző nevét ? Íme Sztáray és Huszár Gál — igaz jobb helyen s jobb időben — nyíltan léptek föl. Szerintem Karádynak 1569-ben nagy oka volt szerzőségét eltagadni s a mű valódi czélját álczázni. Mert Erdélyben már ekkor a válság beállott, az iszá­kos és nyavalyatörés János Zsigmond utolsó napjait járta és vele együtt letűnt az unitáriusok napja. A bi­­gottságig vallásos és katholikus Báthoryak léptek trónra Istvánban; az unitárius próféta Dávid Ferencz dévai börtönébe hal meg; s a mű megjelenésével épen egy időben (1567 —1570-ben) tartott debreczeni és csengeri zsinatokon lép föl Melius (Juhász) Péter a hí­res református szónok az unitáriusok ellen, még pedig nem csekély sikerrel.Tudjuk hogy később még a szent­­háromság dogmáját is el kellett az unitáriusoknak *) Felolvastatott a Kisfaludy-társaság febr. 27-ki ren­des ülésén, külsőleg fogadniok. Tehát igenis nagy oka volt Ka­rádynak úgy az óvatosságra, mint neve és czélzatai elpalástolására. És ha még ez sem eléggé meggyőző: olvassák el az illetők Fraknói értekezését a »Századok« 1876. évi első füzetében, épen Sztáray kiadójáról Huszár Gálról, kit épen a »Balassy Menyhértben« szereplő Oláh Miklós érsek üldöz el 1553-ban állomásáról Magyar-Óvárról, innen Miksa király pártfogása da­­czára 1560-ban (tehát egy évvel Sztáray komédiája kiadása után) már Kassára kell menekülnie; majd újból Verancsics Antal egri érsek üldözése alá ke­rül, ki őt 1560-ban elfogatja s hosszasan tarja fog­ságban, melytől hívei kimentvén, Debreczenbe mene­kül. Itt él, mint »száműzött kassai lelkész« 1562 vé­géig, midőn újra Komárom vidékére kell menekülnie, honnan, midőn a katonai hatalom — újból Oláh Miklós eszközlésére — elfogására kirendeltetik, isten tudja hova vándorol. Kérdés, nem menekült e Erdélybe, hol mégis jobb viszonyok voltak még és épen a bányavárosok­ba, hol a vallásnyitásnak sok hive volt; s nem-e épen ez a kulcs, melyhez Karádinak »Abrugybányán ta­lált« Balassi származáséhoz (tekintettel Huszár Gál vándor fajtájára is)eljuthatunk. Idő, körülmények any­­nyira összevágnak, úgy, hogy Huszár Gál szerzősége vagy legalább részessége igen valószínű. E körülmények és maga a mű tartalma által a Karády előszavára épített érv is teljesen elesik, mert ha volt oka szerzőségét eltagadni, még nagyobb oka lehetett c­élzatait elpalástolni. Mindezek után állításaimat határozottan fenn­tartom s azt hiszem, hogy a ki Karady »Ballassi Menyhárd«-ját e körülmények felvilágosítása után el­olvassa, nekem fog igazat adni. P. Szathmáry Károly: Lonkay pere Jósika ellen. A »Magyar Állam« főszerkesztőjének volt fő­munkatársa­­. Jósika Kálmán ellen indított sajtó­pere ma tárgyaltatott a budapesti fenyitő-tervénző -­szék mint sajtóbíróság előtt. A törvényszék követke­zőleg alakult meg: Elnök: Bogisich Lajos, bírók: Jekelfalussy, Párvy, jegyző: Krenedics. Vádló Lonkay Antal személyesen megjelent a tárgya­láson, ügyvéde Füzesséry Géza, a vádlott vé­dője Emmer Kornél. Az esküdtek névsora a kö­vetkező : Kardos Károly, Röser Miklós, Matolay Elek, dr. Faludy Géza, Nemeshegyi József, dr. Eber­­ling Gusztáv, Freisleder Nándor, Novák Sándor, dr. Vécsey Tamás, dr. Appel Lajos, Zboray Bertalan, Éles Henrik. Póttagok: dr. Held Kálmán, dr. Janny Gyula. Az elnök a tárgyalást megnyitván, megteszi a vádlotthoz a szokásos kérdéseket. Ezek szerint Jó­­sika Kálmán báró aranyosszéki születésű, 44 éves, nős, lapszerkesztő. Sajtóvétségért még büntetve nem volt. Felolvastatott a vádlevél, mely szerint a sérelem alapjául szolgál egy a »Magyar Korona« czimű napi­lapban 1877. szept. 29-én Önvédelem czim­ alatt megje­lent közlemény, melyet a panaszos magára nézve bán­tónak és becstelennek állít. A czikkben a következő sé­relmes kifejezések foglaltatnak : »szemtelen hazug­ság,« »nyomorult speculatió,« »Lonkay marad, a­mi mindig volt, alattomos képmutató, alá való hazug rágalmazó.« Az incriminált czikk is fölolvastatván, abból az tűnik ki, hogy a vádlott a fentebbi kifejezésekkel Lonkaynak azon állítása ellen tiltakozik, hogy a »Magyar Korona« subventiót húz s abból él. A vádlevél 1877. október 7-én adatott be s a tárgyalás 1877. nov. 16 ára volt kitűzve, de a vádlott bejelentvén, hogy ő a főrendi ház tagja, ez utóbbi testület elhatározását be kellett várni. Jósika b. men­telmi joga fölfüggesztetvén, a tárgyalás mára tűze­tett ki. A vádlott kijelenti, hogy az incriminált czik­­ket ő irta s azért a felelősséget elvállalja. Füzessény kéri felolvastatni azon hirlapi czikkeket és egy levelet melyek az incriminált czikkel összefüggésben állnak. Emmernek a hírlapi czikkek felolvasása ellen nincs kifogása, de tiltakozik a levél felolvasása ellen, mivel ez egy egészen magánjellegű pénzza­varra vonatkozik, mely nyilvános tárgyalás elé né­zete szerint nem tartozik. A törvényszék elrendeli a czikkek felolvasását; a levélből csak egy rész olvastatik fel, melyből kitűnik, hogy a vádlott még mint a »M. Á.«, munkatársa 100 frtot kért Lonkaytól, mint a »M. Á.« szerkesz­tőjétől. A szóban levő hírlapi czikkek a »Magyar Ál­­lam«-ban jelentek meg azon alkalomból, midőn a »Pesti Napló« a Szt-László­ Társulatot a »M. Á.« támadásai ellen pártfogásába vette. Lonkay e czik­­kükben kijelenti, hogy a »M. Á.«-ot csupán előfizetői tartják fenn ; élesen kikel a subventionált lapok el­len, melyek olcsó áron concurrálnak a tisztességes független közlönyök ellen, s egyszersmind ócsárlóan emlékezik meg egy legújabban megindult olcsó hír­lapról, mely alatt a »Magyar Koroná«-t, K. Jósika lapját lehet érteni, erre következett be a »Magyar Koroná«-ban az incriminált czikk, melyben különben, mint a védő kiemelte, a Lonkay elleni kifakadások csak föltételesen tétettek, ha t. i. Lonkay czélzása a kitartott lapokról a »Magyar Koroná«-ra is vonat­kozik.* * * D. u. fél 3 órakor a tárgyalás véget érvén, az esküdtek 11 szóval 1 ellen vádlottat rágalmazás bűne alól fölmentek. Kinevezések. Az igazságügyminiszter Kovács Károlyt a muraszombati járásbírósághoz aljegyzővé, Széll Károlyt a karczagi törvényszékhez írnokká, Haj­du Sándort a nyírbátori járásbírósághoz írnokká, Farkas Lászlót a battonyai, Korhányi Józsefet a makói járásbírósághoz végrehajtókká nevezte ki. Békebírák. Az igazságügyminiszter I­g­m­á­n­d­y Benedek somogymegyei szigetvári szolgabirót s Cornides Tamás szepesmegyei magurai szolgabirót a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodási joggal ruházta fel, Tury Já­nost pedig Czegléd területére békebiróvá nevezte ki. Névváltoztatás. Král Lajos székelyhídi lakos vezetéknevének a Királyira kért átváltoztatása megenged­tetett. Alapszabályok megerősítése. A Sop­­ron megye törvényhatósága területén alakult rábaközi mészá­­ros-ipartársulat alapszabályai, a földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi minisztérium által, a törvényes bemutatási záradék­kal elláttattak. — Képviselő választás. A kézsmárki választó kerületben Berzeviczy Egyed helyére tegnap 365 szótöbbséggel Sponer Andor ellenzéki választa­tott meg. — Kossuth Lajost felkérte a »Pester Lloyd« szerint Márkus Ignácz városi képviselő, en­gedje meg neki, hogy budai új keserűvíz forrását nagy hazánkfia nevére ker­eszteltesse. Kossuth erre következőleg válaszolt: »Tisztelt uram! Az ön kéré­sét túlzott gyöngédségének tulajdonítom. Nem gon­dolom, hogy a tervbe vett elnevezéshez az én bele­egyezésem szükséges volna. De miután ön óhajtja, kész szívvel adom meg azt a gyöngéd figyelmét, me­lyet ez által irányomban tanusítani kegyeskedik, azon óhajjal viszonzom, vajha ne ártana az én nevem az ön érdekeinek. Mert hiszen mi tagadás benne, Ma­gyarországon most oly nem magyaros szél fút, hogy valószínűnek tartom, miszerint a »Kossuth-forrás« vizét, habár csak »gyógy­forrás« is, tágabb körökben nem fogják használni. Különben fogadja stb. Kossuth Lajos«. — Hangverseny. Deutsch Vilmos zongora­­művész tegnap tartotta meg hangversenyét a zene­kedvelők egyesületének termében szép számú közön­ség előtt. Brahms hármasa zongorára, hegedűre (Krancsevics úr) és kürtre (Stoiber ur) inkább érde­kesnek mint szépnek mondható. Legjobban sikerült az Adagio-ja; a két első tétel alig tartalmaz zenei gondolatokat, az utolsó pedig régi közhelyek tárháza, azonban ügyes csoportosításban. Beethoven vál­tozatait és fugáját egy tétel fölött az »Ervica« sym­­phoniából Deutsch úr szép technicával és felfogással adta elő. Lágy és behízelgő játékmodora még később is tapsokra ragadta a közönséget. Befejezésül Chopin Ernoll hangversenye helyett, Schumann ötösét játszották. Itt a műnek technikai nehézségeit ugyan legyőzték a művészek, de nem tudták eltalálni azon fájdalmas hangot, mely Schumann majdnem minden művein keresztül vonul s ebben különösen az Adagio­­ban megkapó kifejezést nyert. N­e­y D­­ur néhány dalt Sympathikus hangon énekelt. — A Pozsonyban tartandó tanár­egyesületi közgyűlés napja július 5. és 6. A köz­gyűlés tartama alatt érdekes tanszer-kiállítás is lesz. Ebben részvételre az egyesületi választmány a buda­pesti tanszerkészítőkön kívül a bécsieket is fölszólítja. A helybeli három középiskola is sok érdekes tárgyat fog e tekintetben fölmutathatni. Pozsony város kép­viselő testülete a közgyűlés előkészítésével a reálisko­lai szakosztályt bízta meg, melynek elnöke április ele­jén össze­hívta mind a szakosztály tagjait, mind a tag­­társakat.­­ A pesti jótékony nőegyesület utolsó választmányi ülésében a háziszegények között leendő kiosztásra e hóra összesen 315 frt 20 krt o. é. utalványozott ki, és pedig havonkinti segélyezésben állóknak 157 frtot és egyszer mindenkorra részesültek­­nek 158 frt 20 krt. Be jön jelentve, hogy a salgó­tar­jáni kőszénbányarészv. társulat 10 zsák-, Holitscher és Deutsch 500 kilo-, Minich, Jaulusz és Hoffmann 12.50 méter mázsa kőszenet, továbbá Pick és Klein 4 köbméter és Hirschler Hermann szintén 4 köbmé­ter tüzelő fát ajándékoztak az egyesületi szegények javára; végre készpénzben befolyt 300 frt a pesti első hazai takarékpénztárból és 100 frt a budapesti fővárosi egyesült takarékpénztárból. Mindezen kegyes adományokért a nőegyesület az illető adakozóknak őszinte háláját fejezi ki.­­ A következő érdekes helyreiga­­zítást olvassuk a »Bihar«-ban: Tévedni emberi dolog. Azon újdonságokat, mely szerint a n.-bajomi izraelita hitközség Hegyessy Márton és Simonyi Ernőt tiszteletbeli rabbinusokká választotta — egy kissé ki kell javítanunk. — Nem rabbinussá, hanem sakterré lett elválasztva Hegyessy Márton s az, ki vele ezen kitüntetésben osztozik, nem Simonyi Er­nő, hanem az örökifjú képviselő Zsedényi Eduárd. — Máramarosmegye tanfelügye­lője dr. Fejér Bertalan a rendes szokástól eltérő­­leg összes működésének külképét akarván adni, min­den ügyiratot összegyűjtött, azokat a »Máramaros« czimü helyi lapban közölte s most egy vaskos kötet­ben kiadta, melynek első fele 1876 októberétől 1877 szeptemberéig terjed. Sok közlemény­t, a kitiltott könyvek, tanulók, pályázatok, miniszteri ajánlások stb bátran mellőzhető lett volna, a tanfelügyelő havi jelentéseinek ily módon feltüntetése azonban igen ta­­núságos. Láthatjuk belőle, hogy a tanfelügyelő úgy a szigeti állami felsőbb leányiskola, mint a Mára­­marosban nagyban burjánzó zsidó zugiskolák s az is­kolalátogatás tárgyában elismerésre méltó nagy buz­galmat fejt ki s mindkét téren szerencséje is van. Ke­vesebb gondot fordít — legalább e jelentés szerint — az iskolák felszerelésére, az állam nyelvének tanítá­sára stb. Szigeten szeretház, a többi városokban fen­­sőbb iskolák felállításán buzgólkodik. Átalános át­tekintést a megyéről nem ad s csak az 1875/6 ik évről. Minden működéséből látható buzgalma s te­­­­vékenysége. Bécsi tőzsde. Márczius 20. A. Államadósság 100 frt. Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4*/« „ „ „ febr.—aug. 5°/, _ „ ezüstben jan.—jul. 5®/* „ „ „ april—oct. 5°/. Sorsolással 1899-böl egész sorsj. p. p. . . „ 1839-böl ötöd „ „ „ 1864-böl 250 ftos 4% „ „ . . „ 1860-ból 500 „ 5% „ * 1860-ból 100 „ 5% * „ . 1864-bol 100 „ .......................... „ 1864-böl 50 „ .......................... Como Járadékjegy 42 lira................................ Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5*/# . • Osztr. kincstári jegyek 5% Arany­mente 4*/..................................................... B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. Csehországi 5% • • . Bukovinai 6*/. . •­­Gácsországi 5®/. . Krajnai és tengermellék 5% Karinthiai 5°/. . . . Morvaországi 6°/. . . . Alsó-ausztriai 5®/# Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temesi Bánság *% 5®/. 6®/. 5 •/• 5®/. 5#/. 6% Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5®/*.......................... m 1867-diki sorsolási záradékkal C. Más közkölcsön­n­k. ezüst 5% Duna-szabályozási 5®/o 100 frtot Magyar aranyrente adómentes 6°/0 Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% Magyar vasút cumulativ Gömöri záloglevél 5% 150 frt . Keleti vasút elsőbbs. 5°/0 ... Magyar állami kötv. (keleti vasút) „ „ * 1877 • • * urb. vált. kötv. 5°/.................................. Magyar nyeremény 100 frt . / „ 50 frt . . Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. „ 1874-ki 10 L. 6°/0 ■ - • kölcsön 1871. 30 mii. . . 1878-iki 5­1 mii. 5% •­­B Szölödézsma váltság 100 ftos Pest városi 6°/0 • • • Bécs városi sorsol, k. Török vasúti 400 franc . kölcsön 1865 5®/. , j. 1869 5­ . . költ. 1873 6®/C . kincat. jegyek 1876—1878 9®/* D. Bankok részvényei. Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. .... Bécsi bankegylet 100 frt ..... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 6. Magyar földhitel-részvény 200 frt Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. Magyar ált. hitelint. 200 frt .... Alsó-ausztriai leszámító társulat 600 frt Magyar ált. municipal!! 200 frt 40*/t Osztr. nemz. bank................................. Unicbank 100 frt 70%............................... Galicziai Jela.­bank Adva Tartva 62.25 62.40 62.15 62.35 66.10 66.25 66.20 66.35 319.— 320.— 318.­319.­107.25 107.75 111.20 111.60 119.50 120.— 135.50 135.75 134.50 235.— 24.— 25.— 141.— 141.50 100.— 100.20 73.90 74.10 103.50 81.40 82.— 84.50 97.50 —.— 90.— —.— 100.25 101.— 104.— 104.50 99.50 100.— 97.— —.— 96.50 97 50 98.50 99.50 99.— —.— 84 50 85.50 75.25 75.75 76.75 77 25 76.50 77.--78.30 78.80 78.50 79.— 103.75 104.— 88.90 89.10 98.75 99.25 98.50 98.75 77.25 77.75 77.— 77.25 119.— 119 50 110.75 111.25 80.50 81.— 88.— 89.— 92.50 92.75 14.20 14.40 98.80 99.20 73.75 74.25 49.­ — 49^50 230.60 230.75 222.50 222.75 720.— 730.— 7941 — 796*.— 63.25 63.50 Galicziai földhitelint. Bécsi giro­­s pénztáregylet Magyar jelz. bank . . .. Közlekedési vállalatok részvénye Alföld-fiumei pálya 200 frt Albrechtpálya 200 frt . . Báttaszék-Domb.......................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. ... Eperjes-tarnovic 200 frt.......................... Ferdinand északi pálya 1000 frt ezü­st Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . • Lajos-Károly pálya 200 frt ... . Grácz-köflachi ...................................... Kasaa-oderbergi pálya 200 frt . . Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt ... „ „ (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt................................ Első erdélyi pálya 200 frt .... Állampálya 200 frt .. .................................. Déli pálya 200 frt ................................ Tiszai pálya 200 frt................................ Bécsi-Tramway 200 frt......................... Magy.­gácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első 200 frt ezüst a nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv Azienda Assicuratrice 1000 30®­, bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. „Donau“ bizt társ. 200 frt N.-czenki czukorgyár 800 frt Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt „ „ köszénb. 100 frt Securitas gisz.-b. SOO frt . Vagyonkölcs. Pest 80 frt . G. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet »őrs. 5•/. arany, ezüst „ 33 éves, visszafizetés 5°/« Cseh jelzálogb. 5®/« .... Nemzeti bank p. p. 5°/* sorsolás s n o. é. 5% • • • • • Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/**/­ • Magyar földhitelintézeti 51/1 0/* Magyar földhitelintézeti 5%-os Magyar 5®/0 arany 39 év . . Magyar jelzálogbank 5*/«%»................................ * Magyar kisbirtokosok hitelint Budap. 6% 32 év . 7®/o 15 év . . «v. »0 Galicziai rustical hit. fix ....... . földhitel. Krakó fi®/# 18 év . . . . „ részv. jelzálogbank 6®/0.......................... Bécsi közp. földhitelb. 5'/« 6 év. . • • • • „ „ , 6®/, 20 év........................... N.-szebeni földhitelint. 20% befiz. 5'/* . • • • Első pasz. takp. 61/­ 30 év...................................... . . . &■/. 3* ................................................. H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezttrt 5*/. . . . z Albrcohtp. 300 frt ........................................................... Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5*/.. .... Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5*/. .... , 100 és 200 frt «*/. . . „ 200 frt 5*/« arany . . Kratébet-pálya ezüst 100 frt....................................... . . 1862. SOO frt....................................... . „ 200 frt (Linz-Budwell). . . „ 1870. „ ....................................... . , 1872. „ (Salzburg-Turgl) . . . «’S. „ ...................... Eperjes-tarnowi 300 frt............................................. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . . . . . . „ 100 , o. o........................ . 100 „ ezüst 87. . . Morva-sziléziai 100 frt....................................... • , „ 1872. köles.......................................... p „ 1876. . ...... ss Ferencs Jóssef pálya 1867. 200 frt . . . . s . . . 1873........................... . Adva Tariva 118.75 114.50 __.--­_____ 374.— 376.— 168.60 169.— — .--­—.— 1992.— 1996.— 128.50 129.— 246 1 10 246.70 102.50 103.25 122.— 123.— 403.— 405.— 109.— 109.50 37.50 38.— 115.75 116.26 102.— 102.50 154.75 255.25 73.— 73.50 176.— 177.— 137.— 137.50 92.— 92.50 111.— 111.50 111.— 112.— _____ —.— —.— —.— —.—­­1—— 49.50 5. 50 106.75 107.25 89.75 90.­95.50 93.25 98.40 98.55 —.— 77.— 94.50 95.— 85.— —.— 102.— 104.— 79.— 79.50 83.— 85.— 91.50 92.— 92.— 92.50 90.— 92.— 95.— 95.50 96.— —.— —.— 75.— 95.— 95.50 101.— 101.25 101.— 101.25 68.— 68.50 70.— 70.25 64.— 65.— 93.— —.— 95.76 96.25 9S. — 93.50 91.50 92.— 89.50 90.— 85.— 85.50 89.— 89.50 82.75 83.96 4100.50 101.— 97.50 107.— 107.25 108.— 109.— 99.80 100.— 88.75 89.25 Pac-feared pálya 100 frt csűrt . 7 V Károly bajos . 300 frt .... . . n- “­• ............ ■ a UL „ »io## Xassa-oder&ergi 200 frt................................. Lemberg-csern.-jassyi pálya 300 frt ezüst. . . . . L Wb. 1889 . . . . n. „ 1867 l n . . ÜL . 1868 IV - 1872 a a • aAV***°'* Osztrák Lloyd 5®/# p. p.................................... „ b 5®/o arany ▼. ezüst. . . Osztrák észak-nyugati vaspálya 800 frt 6®/, Rudolfp. 300 frt............................................. _ 1869—72 ....................................... . _ 200 frt (Saszk.-G.) ..... Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . . . Állampálya 500 frank 3%.......................... . 1874 3%....................................... , kiég. hál. S®/o.......................... _ L kib. 200 frt 5% . . . „ H. kib. 200 frt 5•/. . . . Déli várat Január—Juli 3% 500 fr. . . „ április—okt. 3°/o 500 fr. • • „ 200 frt ezüst 5% .... „ 1878 bon 6°/0 500 frt ... Tiszavidéki 5% 100 frt................................ Magy.-gácsországi 200 frt e. 5®/» . • • Magy.-északkeleti 300 frt 5% .... „ „ 200 frt arany ez. 5®/. . Magyar nyugati 200 frt 5% .... „ . 200 frt 1874. .... I. Magánsorsjecrvek* Hitelintézet 100 frt................................ Clary 40 frt p. .............................................. Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4% • . . Innsbrucki városi 20 frt . . . • Keglevic­i 10 frt Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt • • ■ Buda város kölcsöne 40 frt ... Pálffy 40 frt p. p................................. . Rudolf-alapítvány 10 frt . . . . • Salm 40 frt p. p. . • • • • • Salzburgi díjsorsjegy 20 frt . • . • St. Genois 40 frt p. p. ...... Stanislau városi 20 frt ..... Triest város 100 p. p. 4‘/*%* . • • , „ 50 frt p. é. 4®/. . . . Waldstein 20 frt p. p.................................. Windischgrätz 20 frt................................ Váltók (3 bóra). Amsterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . Berlin 100 bir. mark . Frankfurti 100 bir. mark Hamburgra 100 bir. mark . Más német piaczok. . . Brüssel­ 100 frank .... Londonra 10 font sterling Milánó 100 Ura.......................... Marseille 100 frank. . . . Páris 100 frank .... Pétervár 100 rubel . . . Zürich 100 frank ... Svájczi piaczok 100 frank 3% 4 2 5 2 2 6 3 3 Valuták árfolyamra. Cs. arany......................................................... Szegélyes arany................................................... Osztrák-magyar 8 fr. arany ..... 20 frankos arany............................................. 20 márka darabja ........ Sovereign............................................................... Orosz imperiale................................................... Mária Terézia tallér..................................... Ezüst................................................................ Ezüst rente szelvény 100 íztért • • * Orosz papir-rubel................................ . Egyleti tallér............................................. Török arany lira............................................ Német bír. bankjegy 100 márk . . . . - -Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltóké Bécsre és a bankfiókokra és/... telepítvényekre lombard-kölcsönökért 6°/1. Adva Tartva 81.50 81.75 102.— 103.— 101.25 101.75 98.50 99.— 96.50 97.50 72.25 72.50 77.60 77.80 77.50 77.75 71.— 71.50 68.25 68.75 88150 89.--78.75 79.— 75.25 75.75 83.25 83.50 64.50 65 — 155.— 156.— 149.50 150 — 148.— 149.— __*__ __.__ 112.25 112.75 113.— 113.75 94.— 94.25 81.80 81160 66.25 66.50 68.— 68.25 163.40 163.90 29.50 30.50 95.— 95.50 19.50 20.—­ 15.50 16.50 14.75 15.— 29.25 29.50 28.25 28.75 13.50 14.— 38.75 39.25 15.50 16.— 29.— 29.50 20.51 21.50 120.— 121.— 61.-63.— 22.75 23.25 25.75 26 25 98.50 98.70 58*20 58.35 119­ 50 119 60 47 CO 47170 5.61** 5.62*° ^0.61” 5.62»« 9.*55 9156 11.73 11.76 11.98 12.03 9.80 9.81 105.85 105.95 1.27,‘ 127« 10.90 10.93 58 75 68.85 — Ismét halálos ítélet. Nagy bűnügyet tárgyalt le közelebb a pozsonyi törvényszék. A vád­lottak Gyurgyovics Mátyás, Gehrn János és Pro­­kesch Dömjén voltak, vádolva kettős gyilkosság és hármas rablással, a mi rájuk is bizonyult, s ehhez képest a törvényszék elsőrendű vádlott Gyurgyovits Mátyást kötél általi halálra, Prokesch Dömjént húsz évi, Gehm­ Jánost pedig tiz évi börtönre íté­te. — A Gödöllő és vidéke történelmi és régészeti múzeu­m-egyesület f.­­ hó 25-én d. e. 11 órakor Gödöllőn választmányi ülést tart. A „Hon“ magántársürgönyei. Bécs, mart. 21. Az osztrák dele­gátió ma folytatta a 60 milliós hitel tárgyalását. Grocholski: Nem érti a kisebbség eljárá­sát, mely a monarchia érdekeit fenyegetve látja, a kor­mánynak bizalmat szavaz, de az akció eszközeit meg­támadja ; a török uralom nem állítható helyre, Orosz­ország befolyását a Balkán-félszigeten nem lehet megtörni, de az európai egyensúlyt a Visz­­tulánál kell helyreállítani; ő nem mint lengyel, hanem mint osztrák delegátius szól. Nem vár­ja el, a hogy Andrássy e tekintetben nyilatkozzák. Barreuther köszönetet mond Andrássynak, a­miért fentartotta a baráti viszonyt Németország­gal és nem követ osztozkodási politikát Oroszország­gal , de nem látja be, hogy minek a 60 millió. A legi­tim és békére szoruló Ausztriának nem szabad anned­­tálnia; elvárja, hogy folytattassék az eddigi békepo­litika és minden tüntetés elmaradjon. Szót emel ezután Fr­u­c­k. Pétervár, mart. 21. Az orosz-török békeszer­ződés ma közzététetett; czimeez: »Előzetes békepon­­tok.« A szerződés a következő megállapodásokat tar­talmazza : Mont­enegró kapja Gackot, Bilovot, Ros­­koit, Niksiczet, Spuzot, Podgoriczát és Zabljákot. A hajózást a Bojana folyón európai bizottság fogja sza­bályozni. Szerbia — addig míg megköttetik a szer­ződés, mely Szerbia és a porta viszonyát szabályozza — Törökországban a nemzetközi jog alá tartozik. A szerbek ott hagyják a területet, mely Törökországé marad. Románia érvényesíteni fogja jogait a hadi sarczra, melyek Románia és Törökország közt álla­píttatnak meg. Bolgárország autonóm hűbérfizetőfejede­lemség lesz keresztyén kormánynyal és nemzetközi milicziával. Ha a trón üresedésbe jön, az új bolgár fejedelem a szerződésben megállapított intézkedések szerint fog megválasztatni. A török, görög és oláh lakosság részt vesz a választásokban, jogaikról külön szabályzat fog gondoskodni. A porta rendelkezik a dunai várak, valamint Sumla és Várna hadiszereivel. Az Oroszországhoz csatolandó tö­rök terület 1100 millió rubel értéket képvisel­jen. Azon felül Törökország készpénzben fizet Oroszországnak 300 millió rubelt, a fizetési módo­­zatok később fognak megállapíttatni. Az Oroszor­szághoz csatolandó terület lakói eladhatják birtokai­kat és ott hagyhatják az országot. A törökországi orosz követség és orosz konzul­­ságok oltalmazzák az orosz zarándokot és szerzetese­ket és ezek törökországi vagyonát. A Dardanellák háború és béke esetén egyaránt nyitva lesznek a semleges hatalmak keres­kedelmi hajói előtt. A Fekete tengeren a porta ezentúl ne hirdethessen factív zárlatot. Az Ázsiában megszállt területről az orosz csapatok a végleges békekötéstől fogva számított hat hónap alatt eltakarodnak. A foglyok kicserélését Odessában és Sebas­­topolban orosz és török foglyok szabályozzák; a fog­lyok tartási költségét a porta hat év alatt 18 részlet­ben téríti meg. A végleges békekötés ideje és helye ké­sőbb állapíttatik meg. A békeszerződés többi pontjai megfelelnek a több lapban már közzétett ismertetéseknek. London, márcz 21. A »Daily News« jelenti San­ Stefanóból márczius­ 20-áról. Az oroszok fölhagytak azon szándékkal, hogy csapataikat Buyubdereben szállítsák partra, mert Layard értesítette a portál­, hogy az a­n­­gol hajóhad a Boszporusza fog vitorlázni, ha Törökország megengedi Buyukdereben a hajóra szállást. London, mart. 20. (Az alsóházból.) William bejelenti, hogy holnap interpellálni fog, minő hadi­hajók vannak a Dardanellákban és a Márvány tenger­ben, és igaz-e, hogy az angol hadihajók a porta tilta­kozása daczára vonultak át a szorosokon, és végül, hogy mi végből tartják vissza a hajókat a Márvány­tengerben, holott a porta békét kötött. Róma, márcz. 20. Mondják, hogy az új kabinet következőleg alakult meg: Cairoli, tárczanélküli elnök, Zanardelli belügy, Bruzzo hadügy, Selsmit Doda pénzügy, Desanctis közoktatás, Dehlasis köz­munka. — Corti konstantinápolyi követnek felaján­lották a külügyi tárczát, de ő még nem válaszolt. Konstantinápoly, márcz. 20. Délelőtt. Az »Agence Havas« jelenti : Oszmán pasát és Reuf pa­sát hétfőre ide várják, nagy kitüntetéssel fogják fo­gadni.— Szulejmán pasa, ki legközelebb érke­zett ide, mint fogoly a szeráskterátusban őriztetik. — A porta vonakodik megengedni, hogy az oroszok Buyukdereben szálljanak hajóra, ez késlelteti az orosz gárda elutazását. — Márcz. 20-án Corti olasz követ Rómába hivatott és ma oda utazik. — Miután a porta nem akarja megengedni, hogy az oroszok Bu­yukdereben szálljanak hajóra, az oroszok San­ Stefa­­nóban tesznek készületeket a csapatok elszállítására. — Szulejmán pasa fölött 14 nap alatt ítélet fog mondatni. Bécs, márt. 21. (Megnyitás.) Hitelrészvény 229 80. M.­hitelrészv. 220.8/4. Lombard —.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Járadék —. M. földhitelb. —.—­­.Angol-osztrák 98.1/.1. Magy. hitel —.—.Lom­bard —.—. Államvasut —.—. Napoleonhor 956. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.—. Ezüst —.—. Municipalban —.—. Franco-Magy. —.—­­Unio-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, márt. 21. (Előbörze.) Hitelrészvény 231 80. Angolm. bank —. Magy. földhitel —. Angol-osztrák 100.«/«. Masry hite’ 224.‘/a. Lombard -----. Államvasut 255.’/*. Napoleonhor 953%. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Magyar aranyjáradék —.—. Ezüst —.—. Munnicpalbank —.—. Franco- Magy. —.— Uniobank —.—. Magy. sorsjegy —. Hamburg, márt. 20. Búza 209—, 212.—, rozs 149.—, 146.—, repereolaj 71.—, 70.—, szesz 43.3/1­44.­, 44.% 44% Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — Martius 20. — Árverések :Budapesten máj. 6. Bognár Nán­dor orbánhegyi háza és szőlője 4163 frt. — Május 18. Frey Frigyes istvánmezei ingatlana 14,126 frt. — Ápr. 17. Jung­hauer Lajos ferenczvárosi háza 11.602 frt. — Apr. 15. Hösch Mihály herminamezei ingatlana 2212 frt. — Apr. 5. Hiller Klára vízivárosi háza 5780 frt. —Vidéken, Pánban (Nyitra) apr. 30. Hamar Lajos ingatlana 2400 frt. — N.­Födémesen (Pozsony) apr. 30. Gom­bai Boris úrbéri ingatlana 2569 frt. — Beszterczén május 13. Szith Ferencz több rendbeli ingatl. — Hidaskürtön (Pozsony) apr. 25. Oszvald Gáspár ingatl. 2975 frt. — Markotán (Győr) apr. 25. a község ingatlanai 3644 frt. — Szászvároson apr. 20. Farzsenczki Felix ingatl. 1500 frt. — Bonyhádon és Czikón mart. 22. és 23. Perczel Bertha ingatlanai és regalejogai 22.000 forint. — Balassa-Gyarmaton apr. 5. Clotte, Schvarcz és Ribarcz fekvőségei 52.000 frt. — P.­Szt.-Királyon (Kecske­mét) máj. 11. Barta Pál birtokai 4000 és 14.755 forint.— Pápán, apr. 29. özv. Szita Jánosné több ingd­. összesen 2000 frt. — Debreuzenben, apr. 4. Bálla GÁbor appo ti­ti. — Topánfalván (Abrudb.) apr. 12. Tescu Fáni ingd­. 1478 frt. — Pászthón (Gyöngyös) apr. 1. Szalay Józsefné ingd­. 4650 és 5380 frt. — N. Váradon, apr. 8. Kövér György szőlője 2653 frt. — Debreczen, apr. 5. Tóth Istvánná Gál Zs. háza 700 frt. — Greniczen (Szepes) apr. 10. Pardusz József ingd­. 5100 frt. — H.­Neuzi­án és Horv.-Bókán (Módos) apr. 10. és 11. Ill­evics Ignácz ingd­. 3103 és 2235 frt. — Szaravollán, apr. 15. Csoba Ilie ingd­. 7384 frt. — Giládon (Temesv.) apr. 4. Csublea Petru és társai ingd­. 2191 frt. Pályázatok: Temesvári tvszékhez és vingai jbi­­rósághoz joggyakornokok, 4 h. a. — Szt.­gotthárdi jbiróság­­hoz szolga, 6 h. a. — Budapest fővárosnál egy huszár, 3 hiv. szolga, dologházi ővtizedes, 3 közvágóhidi közőr és rókus­­kórházi kapus, ápr. 13. — Diósgyőri bányaszámosztályhoz számtiszt.__________________ Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next