A Hon, 1878. április (16. évfolyam, 80-105. szám)

1878-04-23 / 99. szám

ború idején, sőt tán mondhatnók azt is, hogy mo­narchiánk hatalmasabb most. És ha e monarchia fönmaradásáról van szó, Ausztria-Magyarország, azt his­szük, 1878-ban is újra képes lesz oly erőt kifej­teni, mint kifejtett Mária Terézia alatt. Katonai dolgok. Az Önkéntesek testülete Angolor­szágban. A »Colburn’s United Service Magazin« egy czikke az angolországi önkéntesek testületéről értekezik. Hogy az önkéntesek — úgymond a czikk­­írő — rendeltetéseknek megfelelhessenek, szükséges volna, hogy azok katonailag jól kiképezve legyenek és hogy mindig teljes létszámerővel vonulhassanak ki. Sajnos azonban, hogy jelenleg nincsnek oly állapotban, miszerint fegyelmezett ellenséges csapatok ellen al­kalmazhatók lennének. Az önkénytesek jelenlegi szabályzatai rosszak és ellenmondásokkal telvek, az egyik lapon azt követelik, hogy az önkéntes katona legyen, a másik lapon oly szabadságokat engednek neki, melyek ama kívánalmat lehetetlenné teszik. Mig a sorhadbeli katona hat évig tartozik szolgálni, a mi­­l­cz katona az első évben hat hétig szolgál s aztán minden évben háromheti fegyvergyakorlatra szólítta­tik be, addig az önkéntes évenkint csak 9 két órai oktatásban részesül. Ezenkívül az önkéntesek testü­letének állományából egy rész csak papíron létezik, minélfogva azon számítás, hogy Anglia 180,000 ön­kéntessel bír, pusztán képzeleti. Szükséges tehát, hogy e testület egészen máskép szerveztessék, kiké­­peztessék és hogy valóban kiegészíttessék. Igaz, hogy ez nagy költséggel jár, de így az ország legalább használható csapatokat nyerhet. A netaláni angol-orosz háborúról. Az »United Service Gazette« katonai lap az oroszok által eddig kivívott, s illetőleg még rögtönözve kivív­ható hadászati előnyökkel szemben az angolok hely­zetét egy orosz-angol háború esetén épen nem kecseg­tető színben tünteti elő. Ha egyszer — úgymond — a Bosporus orosz kezekben van, akkor az orosz had­­működési alap biztos, és Európa egyesült hajóhadai tönkretétethetnek! Mindenki, a­ki a hajólövegeknek az erdők elleni aránylag csekély hatását ismeri, tud­ni fogja, hogy e tekintetben az eredmények nem igen felbátorítók. Föltéve, hogy egy hajóhad az átkelést kierőszakolja is, azt a szállítások nem követhetik, e nélkül pedig a leghatalmasabb hajók is használhat­­lanokká válnak. Kiemeli azután a nevezett lap azon nagy nehézségeket, melyek Angliára — ha Ausz­­t­r­i­a-M­agyarország által nem segítte­­t­i­k — várnak : Yiddintől a Duna-torkolatig minden vár, valamint várnégyszög is az oroszok kezében van. Az imént lezajlott háború megmutatta, hogy elszánt emberek mit nem tehetnek falak vagy földművek mellett (Plevna 1), és az oroszok állásai, kik előtt most a Fekete tengeri kikötőkre nézve biztosítva van­nak, bevehetetlenekké tehetők. A paedagogiai társaság közgyűlése. Budapest, ápr. 23. A természettudományi társulat fényes sikere újabb időben több oly társulat életbeléptetését okoz­ta, mely föladatául tűzte ki, hogy egyes tudomány­ágakat népszerűsítsen s irodalmilag is műveljen. Ezen társulatok között a legifjabb, a paedagogiai társaság, ma kezdte meg működését. A múlt év végén megtartotta ugyan már alakuló közgyűlését, azonban mivel a tagok száma akkor még csekély volt, úgy a tiszti karnak, mint a választmánynak csak egy része lett megválasztva s az megbizatott, hogy az uj társu­lat érdekében a szükséges lépéseket megtegye s mi­helyt elérkezettnek látja az időt, az alakuló közgyű­lést összehívja. A felhívásoknak elég szép sikere lett s miután eddig már 200 tag vétetett föl, ma d. e. 10 órakor ezen közgyűlés P. Szathmáry Károly elnök­lete alatt a népnevelők pesti egyesületének czukor­­utczai helyiségében megtartatott s a társaság ezút­tal tartván első nyilvános értekezését is, működése megkezdetett. Elnök P. Szathmáry K. hosszabb megnyi­tó beszédet olvasott föl, melyben a társaság föladatá­ról s fontosságáról értekezett. Példákat hoz föl arra nézve, hogy a tudományos paedagogia eddig nálunk még nincsen kellően művelve. A tudományos paeda­gogia tere ugyan véletlen, azonban fokon kint lehet azt fejleszteni. A 17-ik században a magyar paeda­gogia egyenlő fokon állott a külföldivel, ma is van remény reá, hogy lassankint fejlődni fog s utólérjük azt, a­mi mindnyájunk reménye. (Éljenzés.) Dr. Kiss Áron először a 30-as években ala­kult s 48-ban egy időre újólag föléledt paedagogiai tár­sulatról szól, mely a jelenleginek mintegy kezdete s első példája volt, utal annak kiadványaira, működé­sére s azután áttér a jelen paedagogiai társaság ed­dig kifejtett működésére, kiemelvén azt, hogy az első társaság elnöke Ney Ferencz most is itt van az egye­sület választmányi tagjai között (Éljenzés). A társu­latnak már egy halottja is van: Komjáthy György. A társaságnak a 200 rendes tagon kívül van 3 ala­pitó tagja s ezek közt a vértesaljai s mosonymegyei tanitó-egyesület. A rendes tagok közt vannak a bu­­dapest-ujlaki tantestület, a gyuró-káldói népoktatási kör, a szatmárvidéki tanitó-egyesület, a csongrád­­járási tanitó-egyesület. A társulati választmány gyűjtést indított meg, mely pályadíjat hozzon össze a »magyar paedagogiai tudományosság története« meg­írására. Ezután következtek a válsztások. Az eddigi vá­lasztmány ajánlatára tiszteletbeli tangókat megválasztottak: Tisza Kálmánná, Trefort Ágoston, Gönczy Pál, Molnár Aladár, Szász Károly, Schwarcz Gyula, Csengery Antal, Zichy Antal és Ney Ferencz. Vidéki választmányi tagokul: Ádám Gerzson gym. igazgató Nagykőrösön; dr. Öreg János Nagykőrös, Vargyas Endre, dr. Montedegoi Albert Ferencz s Nemessányi János tanfelügyelő, Csitáry Ferencz szerkesztő (Székesfehérvár), Samu József (Baja), Joó István (Debreczen), Magyar Antal és ifj. Losonczi László (Nagy-Kőrös), Sipos Elek (Ko­márom), Varga Ferencz (Pécs), Ember György (Nagyvárad­) A választmány kiegészítése végett a szavazatok beadatván, azok átvizsgálására Vámossy Mihály, La­­kits Vendel és Dallos Gyula tagok küldettek ki. Szintén közfelkiáltással választattak meg ez­után következő tisztviselők: Alelnökök: Zirzen Janka és Péterffy Sándor. Jegyző: Gyulay Béla. Ellenőr: Szervizer Lajos. Könyvtárnok: Kálnay Nándor. Se­gédtitkár : Kerékgyártó Elek. Ezután dr. B­i­h­a­r­i Péter r. tag s prot. gym­­nasiumi tanár tartott komoly, tudományos, de e mel­lett élénk s élezes megjegyzésekben gazdag értekezést a »Modor és modorosság az oktatásban« czim alatt. Fölolvasó a modort először átalánosságban tárgyalja. Úgy fogja azt föl, mint több-kevesebb hű­séggel megtartott egyezményt a közt, a­mi az ember lehet s a mivé lennie kell. Kit bárminemű működé­sében öntudatosság, biztosság, következetesség jelle­mez, annak modora van. Áttér aztán a modorra az oktatásban. A modor, az egyéniség kifejezése, sehol sem bír nagyobb jelentőséggel, mint az iskolában. Modo­ráért egyebütt az ember magának felelős félszegségé­vel csak magának árt, de az iskolában a személy félre nem húzódhatik, el nem burkolhatja magát, a rossz modorral elidegeníti tanítványait s ezzel műkö­dését sikertelenné teszi. Kivált az alsóbb osztályú tanulók nem a tudományért kedvelik a tanítót, de a tanítóért e tudományt. Fejtegeti aztán fölolvasó a jó modor kellékeit. A modorban három tényező hat össze : a személyi tulajdonok, az oktatási elvek s a gyakorlat. Az elvek által szabályozott, a tanító személyiségének megfe­lelő s a gyakorlatban biztossá vált, tehát az öntuda­tos, sajátszerü s következetes oktatási eljárás az, a­mit modornak hívnak. Ezek különböző ará­nya teszi a tanítói egyéniséget; az arány fölbomlása a modorosság. Ily modorosság a legtöbb embernél elkerülhet­­len s igy tulajdonkép inkább csak arról lehet szó, hogy ezen modorosság ne legyen túlzott s ha a ta­ j­­itó emberszeretettel s türelemmel van fölruházva, képes is teljes mérvben uralkodni magán. Minden esetre nagyon sok akaraterő szükséges ahoz, hogy a tanító már megrögzött modorosságról lemondjon, de hogy a modorosságból egészen modor fejlődjék ki,­­ arra nemcsak akaraterő, hanem nagy képze­tség is­­ követeltet­ik. A jó oktatási modor a tanító művészete , s épen ezért az nem lehet teljesen önkénytelen, de­­ egészen tudatos sem, de épen ez az oka, hogy a mon­­­dortól a modorosságig csak egy lépés van. Az élénk éljenzéssel fogadott előadás után tit­­­­kár jelenti, hogy a választmány határozata folytán a­­ paedagogiai társaság az egyetemes tanítógyűlés al­kalmával rendkívüli közgyűlést fog tartani, midőn az évkönyv első része is szét fog oszlatni. Jelenti továb­bá, hogy a jövő felolvasó ülés a jövő hó második szerdáján lesz. György Aladár tart előadást a new­­yorki tanítónőképző intézetről s átalában az ameri­kai tanítónőkről. A pénztárnok jelentése szerint az összes bevé­tel volt eddig 110, kiadás 36, készlet 74 frt. A szavazás eredménye kihirdettetvén rendes vá­lasztmányi tagok lettek a már előbb megválasztottakon kívül: Kálnay Nándor, Kerékgyártó Elek, Zsengery Samu, Kurz Sámuel, Deutsch Henrik, Hönigsfeld Adolf, Schmidt Albin, Kovács Sarolta, Steiner István, Vajdai­ Gusztáv, Garam­ Rikhárd, Weber Ede, Bá­rány Gyula, Szente József, Dusovszky Károlyné, Weisz B. F., dr. Bihary Péter, Vámossy Mihály, Szőcs Farkas, Szőcs András, Tóth József, (tanfel­ügyelő), Kilicsuk J. — Póttagok: Stetina Ilona, Fettich Ferencz, Rapos Aranka és Harrer Paula. Ezzel a különben kevéssé látogatott közgyűlés­nek 8/­ 12-kor vége lett. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hírek. Rudolf trónörökös ma reggel Bécsből, Clotild főherczegné tegnap este Bécsből Budapestre érkeztek. — Petőfi Sándor rajzai közül több ismeretes, de eddig legalább nem tudták, hogy Pe­tőfi az ő »kedves atyját« Bémet is lerajzolta. Kert­­beny most Országh Antal hagyatékában talált egy képet, mely alá Petőfi aláírásának utánzásával e sza­vak állanak: »Petőfi Sándor fecit 1849 sous Temes­vár,« továbbá kőre rajz. Országh Antal. Alul »imp. Lemairier Paris.« Petőfi aláírása (y-nal), minden esetre különös. Ki adhatta az emigránsok közül e ké­pet Párisba Országhnak ? azt még sejteni sem tudjuk. Annyi tény, hogy Bém, ki arczélben, mellén a ma­gyar kormány nagy érdemrendjével van lerajzolva, teljesen fölismerhető s bizonyságul szolgál annak is, hogy Petőfi a rajzont ügyesen kezelte. — Munkások banquettje. Tegnap este 9 órakor a »Hungária« udvarában a munkások a vidéki tagok tiszteletére banquettet rendeztek. A részvét nagyon csekély volt, mert a vidékiek többnyi­re már elutaztak. Jelen volt körülbelöl 60 egyén. Az evés és ivás végeztével a czigányok a marseillaiset kezdték húzni, mi hosszas éljenzéssel fogadtatott. Voltak felköszöntések is, és a vidékről üdvözlő sür­gönyök érkeztek Reichenbergből a »Rundschau« czi­­mü lap küldött táviratot. A rend rendőri felügyelet nélkül is fentartatott. — Bankjegyhamisító banda. Somogy­­ból írják az »Egyetért.«-nek: F. hó 10-én megint egy jól megizmosodott bankjegyhamisító bandát fe­deztek fel Tolna megye Nagy-Szokoly községében. Horváth József tótkeszii származású faczér-legény, ki bankócsinálásért már hosszabb fogságot állott ki, s továbbá Marosi Márton kovácsmester és Simon István kaszakapakerülő telkes gazda alkottak titkos társulatot s a bank nótagyártást előbb Nagyszokoly­­ban, majd a közelfekvő somogymegyei Megyeri szöl­­lőhegységben özvegy Kömives Istvánné Marosi M. anyósának pinczéjénél űzték. Marosi M. készítette a sajtókat, számszerint hármat, melyekkel 10, 50 és 100 frtos bankjegyeket csináltak, ezeket leginkább a vidéken adták forgalomba, nagyszokolyi lakosok be­szélik, hogy a bankjegyek, kiváltkép a 10 frtosak, csalódásig híven valának készitve, csupán papírjaik fehérsége különböztette meg az államjegyektől. Egész halmaz részint kész, részint készülőben levő jegyeket leltek náluk, a préselő masinákkal együtt, mik a földbe elásva és a kútba dobva voltak. Hanem a czinkostársak közül Horváth Józsi a »főmájszter«, ki a bandának totum factuma volt, kisiklott az igaz­ságszolgáltatás vasmarkából. Ugyanis midőn 10-én este a másik kettő megcsipése után a pandúrok hoz­zá berontottak és álmából fölverték, revolveréhez kapva, előbb a pandúrokra durrantott, aztán mellette feküdt dulcineáját, s a­ki meg a bankógyártás mun­kájában neki valóságos jobbkeze volt, végezte ki a világból, a megmaradt három töltéssel pedig a saját életét olta ki. Biztos hír szerint, sok jómódú polgár (Nagyszokoly és Tótkeszi községekből) fog beleke­rülni a krédóba, kik eddig becsületes emberek híré­ben állottak. A bünügy további fázisa a szegzárdi törvényszék előtt fog lebonyolittatni. — Lóverseny v­o­lt hu­s­v­é­t h­é­tf­ő­j­én Bécsben, mely a következő eredmén­nyel folyt le. A »megnyitó versenyben« öt ló indult. Győztes Blasko­­vits Ernő ur hires 4 éves sárga kanczája, Kincsem, második gróf Festetics Pál 3 éves Wild Rover nevű pej ménje. — A dunai dij 1000 frtjáért hat 4 éves ló indult. Győzött gr. Henckel sárga ménje Sabinus, 2. Trauttmansdorff hg Rosanne pej kanczája. — A 800 frtos handicapban hat különböző korú ló indult: első lett gr. Henckel 3 éves Oroszvár nevű sárga ménje, 2-dik gr. Kinsky Octavian 4 éves sárga ménje Lum­­paci Vagabundus. — Az ugratóversenyt gr. Kinsky Octavian nyerte Herodes nevű 5 éves pej ménjével, 2-dik gr. Eszterházy Miklós 5 éves sárga kanczája Weidlingau, négyen versenyeztek. Záradékul akadály­­verseny volt, melyben öt ló közül gr. Kinsky Zdenko 4 éves pej ménje Prince Gregoire lett győztes (Prá­gában is nyert a múltkor.) 2-dik ifj. gr. Eszterházy Miksa 6 éves Queen Bess pej kanczája. Csütörtökön és vasárnap folytattatnak a versenyek. — A Thurn-Taxis hg. elleni merény­letről, melyről egy táviratunk szólt, a »P. L1.« a következő részben kiegészítő, részben helyreigazító adatokat közli. A merészlő neve nem Weisz, hanem Wild Bernát 31 éves, ki néhány nap előtt segedelem­ért folyamodott a herczeghez, s kérelmét azzal támo­gatta, hogy pénzét az »Európa« biztosító-társulatnál veszte el, melynek elnöke Taxis herczeg volt. Mivel kérelme megtagadtatott, forralta boszuját. A her­­czegnek semmi baja sem esett. A két lövés egyike sem találta. A király, a főherczegek s az aristokráczia tagjai üdvözölték a herczeget szerencsés menekülé­séért. — Wild már régebben készült Koszu­müzére. A múlt héten egy rendőr tartóztatta őt le a Práter­ben, mert revolver-lövésben gyakorolta magát. Akkor azt állítá, hogy a forgópisztolyt a maga védelmére szerezte be. Minthogy egyéb kifogás alá nem esett, szabadon bocsátották. — Orgonaelőadást tart Lohr János or­­gonaművész holnap szerdán d. u. pont 5 órakor a józsefvárosi plébánia­templomban, Kajdácsy kisas­­­szony (ének), Harrach tanár (gordonka), Csutor Sán­dor és Csizik Gyula (hegedű) szives közreműködése mellett. A műsorozat ez : 1. Reubke. A 94-ik zsoltár. Orgona-sonata (uj). 2. Händel. Ania »Messias« ora­tóriumból. Kajdácsy k. a. 3. Bach. Két Preludiu­m D-dúr. A-moll. 4. Gottermann. Andante religioso gor­donkára. Harrach tanár. 5. Löffler H. Sonata egy Chorál fölött (új). 6. Corelli. Adagio e Giga a Trio­ Sonatából két hegedű és gordonkára. Csutor, Csizik és Harrach. 7. Bach Nagy Fuga A-moll-ban. Belépti jegyek 1 írtjával műsorozatta­l együtt kaphatók : 1. Rózsavölgyi és társa hangjegykereskedésében a Kris­­tóf-téren ; 2. Táborszky és Parsch hangjegykereske­désében, a korona­ utczában; 3. Szkalla gyógyszertá­rában, a józsefvárosi templom átellenében. A tiszta jövedelem fele a józsefvárosi egyházi pénztáré. A be­menet a sekrestyeajtón történik. — Mikép történik a törvények vég­rehajtása másutt. M. év deczember 12-én je­lentést tett Colombier, gyári felügyelő a montdidier-i arrondissementben Francziaországban, hogy Mollet, czukorgyáros és különben békebiró, gyárában gyer­mekeket alkalmaz a nélkül, hogy a gyermekmunkája a törvényben előírt feltételeknek megfelelt volna.­­ Az amien8i törvényszék elítélte már most Molletet négy havi fogságra, a gyermekek után számítandó fejen kinti 16 franknyi bírságra (azonban a bírság összesen ne legyen több mint 500 frank) és a per­költségekre. Nálunk, hol persze humánusabb felfo­gásnak hódolunk, mindenesetre könnyebb módon szabadult volna. Hiszen a­mi különösen az ipartör­vényt és a munkára alkalmazott gyermekeket il­leti, nem törődik nálunk senki a törvény foganatosí­tásáról. Tessék csak benézni akárhány gyárba, nyom­dába, műhelybe stb. — Vera Sassulits egy állítólagos levele. Sassulits k. a. a »Nord. Bote« szerkesztő­ségéhez Sz. Pétervárról apr. 3 (15)-ről keltezve le­velet intézett, kérve annak közlését. A nevezett en­nek eleget tett, de kijelenté, hogy a városi postával érkezett eme levélnek valódiságáról nem állhat jót. Oroszból fordítva e levél így szól: »Tisztelt uram ! Néhány lapban azt újságolták rólam, hogy a rendőr­ség elől rejtőzöm. E hír rokonaimat s ismerőseimet bizonyosan izgalomba hozza. Érdekemben áll kifejez­ni mi indít engem arra, hogy így járjak el, s e vég­ből késem levelem közzétételét. Már abban a pilla­natban, mikor a kocsit, a melyben ültem, a rendőr­ség azzal a szándékkal tartotta fel, hogy engem másba ültessen, úgy rémlett nekem — és mint ne­kem látszott, a közönségnek is, — hogy a felmentő ítélet ellenére is, le akarnak tartóztatni. A közönség minden felől kocsimhoz tolult vagy azzal a tudatos szándékkal, hogy e letartóztatást meggátolja, vagy egyszerűen azért, mert ösztönszerűleg nem akarta ezt megengedni. A rendőrök a közönséget ellökték s a kocsiba kapaszkodók kezeit elrántották. Erre lövések hallatszottak, véghetetlen zavar támadt s a kocsi, melyben ültem, tovább vágtatott. A rendőrök jelen­létében oda kiáltám kocsim kocsisának annak az is­mert nőnek czimzetét, melyhez hajtani akartam. E czimzet után elindulva, éji 2 órakor a dwornikkal s három egyénnel megjelent egy rendőrtiszt. Összenéztek minden zugot s az ott jelenlevő nők mindegyikének arczát jól megnézték. Mindez a tudtomra eső hírek szerint azt a hitet kelti bennem, hogy engem keres­nek s hogy parancs van kiadva hatósági üldözteté­semre. Én kész voltam ellenszólás nélkül meghajolni a törvényszék ítélete előtt, de nem tudom magamat rávenni, hogy az új végetlen s bizonytalan hatósági üldözésnek alávessem magam, miért is kénytelen va­gyok addig rejtőzni, míg meggyőződöm, hogy téved­tem, s hogy a fogság veszedelme nem fenyeget! Vera Szassulits«. — A »Nord. Bote« t már utólérte a büntetés, hogy e levelet közé merte tenni. Egy szt­­pétervári távirat szerint a c­z­á­r a belügyminiszter előterjesztésére elrendelte, hogy a nevezett lap káros iránya miatt mindenkorra elnyomattassék. — A lipiki jódfürdőről, mely Szlavón­­királyságban Pozsega megyében fekszik, Dr. Kern Henrik főrdőorvos egy kis füzetet adott ki, mely Tet­­teynél kapható. Kiállítása igen csinos , nagy hiba azonban, hogy magyar fordítása gyarló s tömérdek sajtóhiba van benne. — A fővárosi pénzügyi és gazda­sági bizottsággyűlésből. A gyűlés meg­nyitása előtt Havas bizottsági tag az elnöklő al­polgármestert azon körülményre figyelmezteti, hogy a Victoria malom­tól a Rákosig terjedő védgát sok helyen igen gyarlónak látszik. A fundamentumot a víz kimosta és a gát magassága sem egyforma. Most volna még a legkedvezőbb alkalom a javításokat eszközölni, mert a munkálatok még nincsenek befe­jezve. Kada alpolgármester a javazisákot biztos kilátásba helyezi, mi tudomásul vétetett. Át­térve a napirendre, felolvasták Nobl Károly kőbá­nyai telekbérlő folyamodványát, melyben ez azt ké­relmezi, hogy a megvett telekre még hátralevő 2300 frt fizetésre engedjen a főváros három évi halasz­tást oly formán, hogy a bérlő három év letelte után az összeg­et fél évi részletfizetésben teljesíthesse. A bizottság elhatározta, hogy a folyamodó jövő évre a kamatokat, 1879-ben 300 forintot, a reá követ­kező években pedig évenkint 500 frtot fizethessen. Berger Náthán Ignácz és özvegy Mar­ch­all Borbála a gyömrői út mellett szappargyár építése czéljából kérnek telket. A kérvényzők azzal utasíttatnak el, hogy mindenekelőtt az illető ható­ságtól eszközöljék ki maguknak az iparengedélyt s ennek megtörténte után nyitsák meg kérelmüket. A­z erzsébet téri kioszk bérbeadására vonatkozó szerződés, — mely 1. év október vége felé jár le — a pontozatok megállapítása végett, Haris, Takácsi, Szitányi és Várady bizottsági tagok hozzájárulásá­val kiadatott a tiszti főügyésznek, a budai ho­mokbánya jelenlegi bérlője, mint már tudva van, szerződésének felbontásáért folyamodott azon ok­ból, mert bányái víz alatt állnak, és homokot nem adnak. A tényálladék megvizsgálására albizottság küldetett volt ki, mely a bérlő által fölhozattakat konstatálta ugyan, de a szerződés fölbontását még­sem ajánlja azon okból, mert bérlő már évek óta húzta a bányákból a hasznot , a kiaknázott részt pedig vetésre használhatja, s a vizet lecsapolhatja. A bizottság az albizottság előterjesztését elfogadta és Schönfeld Károly jelenlegi bérlői kérvényével el­utasította. Pontban 10 órakor a városli­geti tó halászati és csónakázási joga árverési után 3 évre bérbe adatott. Beérkezett 8 ajánlat, melyek között Rosenfeld Adolf és Deutsch Mór legnagyobb bérletet, t. i. évenként 6107 frt 77 frt ajánlottak. A je­lenlegi bérlő Pollacsek Antal F. csak 3170 frtot ígért. Mint tudva van, a bérleti szerződés már jövő hó 1-én lejár, ez oknál fogva S­z­t­u­p­a György indíttatva érezé magát a kevesebbet ígérő bérlő mellett lánd­zsát törni. Mert hát Pollacsek már 6 év óta bérlő s kötelezettségeinek mindig pontosan megfelelt, egész vagyonát a fölszerelésekbe fektette, és most kénytelen lesz egész fölszeresét »kenyér-irigy concurrensek«­­nek potom áron átengedni, stb. Mindezen okoknál fogva azt ajánlja, hogy a főváros Pollacseknek csak­nem felényi ajánlatát fogadja el. A bizottság azonban nem osztozott Sztupa úrral e nézetekben s a legtöb­bet ígérő ajánlatot fogadá el. A „HON“ magántár sürgönyei. London, ápr. 23. Layard és a porta je­lentést kaptak arról, hogy a bolgárok 8 muzulm­án helységet megrohan­tak és nagy kiágásokat követtek el. A mohamedánok, a Szulejmán pasa által ennek visszavonultakor hátra­hagyott ágyúk­kal és fegyverekkel fölfegyverkezve, több csatát állottak ki a bolgárokkal. Hiába­való volt, hogy az oroszok a fölkelőket a békekötésről értesítették. — A San­ Stefa­nóban álló oroszok Drinápo­lból erősítéseket kívántak. London, ápr. 23. A »Times« jelenti Pétervárról: azon javaslatnak tárgyalása, hogy az oroszok és angolok vonuljanak el Konstantinápoly közeléből, eddig eredmény­telen maradt. A tárgyalás barátságosan foly­­tattatik ugyan, de még soká elhúzódhatik­, mivel bizonyos technikai természetű vitás pontok forognak föl, melyek helyszíni szem­lét és szakértők tanácsát igénylik. Ha a lon­doni és pétervári kabinetek e javaslat iránt megegyeznek, akkor szükséges lesz a portá­tól garanciákat követelni arra nézve, hogy ha a további tárgyalások meghiúsulnak, a sta­­tus quo helyreállítása elé semmi akadályt sem gördítene. Oroszország e pontban valószínű­leg némileg szigorú lesz, mivel meg van győ­ződve, hogy a porta, ha az ellenségeskedések kitörnek, nem Oroszország pártjára fog állni. Londor ápr. 23. Az az átalános nézet uralkodik, hogy az újon kinevezett kabinet Konstantinápo­lban az angol befolyás meg­hiúsultát jelenti. Washington, apr. 21. A költségvetési bizott­ság jóváhagyta azon bili mellett szóló jelentést, mely szerint minden 2000 dollárt meghaladó jövedelem 2 százalék adóval rovatik meg, és a dohány adója fon­­tonkint 16 centre szállíttatik le. Konstantinápoly, ápr. 27. Layardhoz érkezett jelentések konstatálják, hogy való­színű az egyezség egyrészt az angol hajóhad­nak a Besika öbölbe, s másrészt az oroszoknak Drinápolyba visszavonulását illetőleg. (Reuter ügynökség.) Róma, ápr. 23. Néhány lap jelenti: az olasz kormány meghívást kapott a conferentiára s kijelenté, hogy a conferentián részt akar venni. — Paget és K­e­u­d­e 11 hosszabban értekeztek Cortival. — A pápa magánkihallgatáson fogadta a persa sah küldöttét. — A görög kormány egy személyiséget azon megbízással küldött ide, hogy az olasz kormány bírja rá, magát kötelezni, hogy kieszközli Görögor­szágnak a congressusra bocsátását a párisi szerző­dést aláírt hatalmakkal egyenjoguan. A vatikáni osztrák követnél, megbízó levelének a átnyujtása al­kalmából, holnap este nagy fogadtatás lesz. Pária, ápr. 23. A »Temps« írja: Oroszország és maga Németország is Anglia tartós tétlenségére számítottak s azt hiték, hogy Anglia részt fog venni Törökország felosztásában. E számítást azonban Anglia erélyes magatartása keresztül húzta. Bármily állapotra helyezkedjünk is jövőben vagy a jelenben az átalános egyensúlyra, vagy Törökország sorsára vonatkozólag. Anglia váratlan intervenciója nagy jelentőségű esemény, mely Európának saját öntuda­tát visszaadta. Bécs, ápril 23. (Megnyitás.) Hitelrészvény 212­70. M.­hitelrészv. 193.—. Lombard —.—. 1864-es —. Ezüst —.—. Járadék —.—. M. földhitelb. ——. —. A nyol­csztrák 88 —. M&gy. hitel­b.—. Lom­bard —.— Állam­vasut —.—. Napoleondor 975. —. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Arany —.— Ezüst Municipalban —.■—. Franco-Magy —.—•. Unio-bank —.—. Magy. sorsjegy. —.—. Bécs, april 23. (Előbörze.) B­ telrészvény 213­60 Angolm. bank —Magy. földhitel —.—. Angol-osztrák 89.— Maer­hitel 193.*/2. Lombard -----. Államvasut 251.—. Napoleondor 974 —. 1860-as —.—. 1964-es —.—. Magyar arany járadék —.—. Ezüst —.—. Muntichalbank —.—. Franco- Magy.—— Unicbank —.— Magy. sorsjegy —.—. Az Iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva. — A gazdasági és országos tanszermuzeum­ nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél­előtt 10—12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármen nap szives fogadtatásra találnak. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. écsi tőzsde. April 20. Adva Tartva A. Államadósság 100 frt. K*vséges Járadék, jegyekben máj.—nov. *•/. , , „ febr.—aug. 5­/. _ _ earistben jan.—jul. 5*/# , , „ april— oct 6% SorroleaNÜ 1839-ből egész sorsj. p. p. , 1839-ből ötöd „ „ „ 1854-ből 250 ftos 4»/. » e . 1860-ből 50­ 1 „ 5»/. » » 1310-ből 100 „ 5'/« „ , 1864-ből 10O . , 1864-ből 50 „X one járadékjegy 42 Ura­lamjósliási jelzáloglevél 120 frt 5*/. Osztr. kincstári jegyek 5% ■ Arany rente 4»/, .... B. FöldtehermenteS Csehországi 6 °/« . • . Bukovinai 5*/0 . •­­Gáeaországi 5% • Krajnai és tengeriellék 5% Karinthiai 6 °/, . . . Morvaországi 5 °/# . • . Alsó-ausztriai 5 °/. Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tiroli Horvátországi Erdélyi Temeni Bánság 5% 5*/. 57. 57. 57. 57. 57. 57. 100 frt p. p. Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal Magyar 5*/*................................ „ 186T*diki sorsolási záradékkal . C. Más közkölcsönök, ima-szabályozási 67« ioü frtot agyar aranymente adómentes 69/0 agyar vasúti 120 frt (300 franc) 5 °/« ezüst agyar vasút cumulativ i­uöri záloglevél 5*/.­­50 frt sieti vasút elsobbit, 6 °/o­agyar állami kötv. (keleti vasút) . , e­­ rd. vált. kötv. 5»/. • • agyar nyeremény 100 frt • „ * 50 frt agyar kincstári utalvány 1373 _ 1874-ki 10 L. 67« kölcsön 1871. 80 mil.• " 1873-iki 54 miL 57« „ Szölödézsm­a váltság 100 set városi 6% • • • Scs városi sorsos. k­ 3rök vasúti 400 franc . . kölcsön 1865 57. _ 1869 67. • , költ 1873 6*/0 . ’ kínást jegyek 1876—1878 97, 10 L. 57# ftos D. Bankok részvényei. Angol-oszztrák bak 800 frtos 120 frt befizetés Angol-magyar bank 100 frt. ... Bécsi bukegylet 100 frt .... Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. Magyar fölfihitel-részvény 200 frt Kereak. és iparhitelintéz. 160 frt. Magyar élt. hi­te­lnt. 800 frt ... ft­tf an—*-*-* leaaámtté társulat 500 frt Magyar ált. municipalis 800 frt 40*­. Osatr. asm. bank................................ Uniebannk 100 frt 70*ft.......................... aaUenUI Jal ' Adva Tartva 61.85 61.50 61.50 61.65 65.— 65.15 65.10 65.25 316.— 318.— 316.­318.— 107.— 107.25 111.— 111.25 120.25 120.75 135.25 135.75 134.— 234.50 24.— 25.— 141.— 141.50 97.75 98.25 72.95 73.10 103.50 81.60 82.— 84.90 85.30 97.50 ---.---90.—— 100.25 101.— 104.— 104.50 100.— 100.50 97.— —.— 96.50 97.50 98.50 99.50 99.— 77. — 77.50 77.50 78.— 77.— 77.50 78.50 79 — 78.— 78.50 103.75 104.— 85.95 86.10 97.75 98.— 97.50 98.— 74.90 75115 74.— 74.50 Hal — 120.— 108.75 109.25 80.—80— 89.20 89.40 14.50 14.75 88.25 88.50 71.— 72.— 49!— 49­­ 5c 211.80 212.— 192.— 192.50 7?5.— 730.— 794. — 795*.— 66.75 57.25 p. Oallcttál földbite­nt ......... Bécsi giro­ s pénztáregylet ....*.. Magyar JeU. bank .......... .. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt . . Albrechtpálya 200 frt .... Báttaszék-Domb....................................... Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . . Eperjes-tarnoch 200 frt ... . Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . Lajos­ Károly pálya 200 frt . . . örács-köf­achi ................................ Kassa-oderbergi pálya 200 frt Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. Osztrák-északnyugati 200 frt . . . . (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt.......................... Első erdélyi pálya 200 frt . . . Állam pálya 200 frt p. p. . . • • Déli pálya 200 frt .......................... Tiszai pálya 200 frt . . . . . Bécsi-Trzmway 200 frt ... . Magy. gácsországi első pálya 200 frt a északkeleti első­­ 200 frt ezüst a nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt­­. Ipar- és keresk. vállalatok részv Azienda Assicuratriae 1000 30 °/. bef. Pesti épHö-társ. 200 frt 40«/. bef. . „Donau“ bist. társ. 200 frt . . • N.-czenki czukorgyár 800 frt . • Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt . » „ „ köszönd. 100 frt . • Securitas visz­­k. 300 frt ... . Vagyonkölts. Pest 80 frt . . . . 6. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5 °/« arany, ezüst „ 13 éves, visszafizetés 5 °/# . Cseh jelzálogb. 6*/#................................. Nemzeti bank p. p. 6*/# sorsolás • « • „ o. é. 5 ®/. . . . . Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/•*/• Magyar földhitelintézeti 51/,«/# . . . Magyar földhitelintézet! 5«/#-os . • Magyar 5 °/# arany 39 év . . . . Magyar jelzálogbank 5>/»7« • • • Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6*/# 32 év , » . . 7«/. 15 év , . . . 7*/. »0 év Gaborlal rustical hit 67? • . • „ földhitel Krakó 18 év s réesv. jelzálogbank 6*/# . . Bécsi kftzp. földhitelb. 5»/, 6 év. . . . . «•/. 80 év . N.­aaebeni földhitel­ n­. 80­/. befia. 5­/. ElaS­oaat tekp. 6*/, 30 év . . . n­a« 5*/t 32 év .... H# Elsőbbségi kötvények# Alföld-fiuméi pálya 200 frt ezret 5«/. . . Albrechtp. 300 frt 5«/#....................................... Bátta szék-Dombóvár 200 frt e. 5•/#. . Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5«/# . .. „ „ 100 és 200 frt 67, „ „ 200 frt 5«/# arany Snaébel-pálya ezüst 100 frt.......................... . „ 1862. 300 frt........................... . . „ 200 frt (Linz-Budweis). . . 1870. „ ............... „ „ 1872. „ (Salzburg-Tyrol) „ , 1873. „ ..... Eperjes-tarnoch 300 frt................................ Ferdinand énaki pálya 200 frt p. p. . . . . . 100 , é. . . . . . 100 . irtot­t­. Moria-asiléaial 100 frt............................... . , 1878. U0u............................ , 1876. . . . . . t Jon­es pálya 1367. 800 frt . t . . 1873............................ in M 1 i­­ 21 112.60 __.— __ __ 866.— 368.— 164.75 165.25 1980.’— 1983.— 126 — 126.50 183.10 184 — 241.75 242.25 10.— 11.— 100.— 100.50 118.75 119.50 405.— 407.— 105.75 106.25 35.50 36.60 111.25 111.75 99.— 99.50 247.50 248.— 68.50 69.— 180.— 180.50 139.75 140.25 88.50 89.— 108.75 109.­107.25 107.75 89­.— 90.— 49! 60 51! 50 108.25 108.75 90.25 91.— 94.90 95.20 98.30 98A5 —.— 77.— 93.50 94.50 85.— -------104.70 105.— 79.— 79.50 83.— 85.— 91.50 92.— 91. 50 91175 90.— 92.— 95.— 95.50 96.— ------­—.— 75.— 95.— 95.50 101.-101.85 101.— 101.25 67.25 67.75 68 20 68.50 94­.— __.__ 96.— 96.25 —.—I-------94.25 94.75 93.— 93.50 90.— 90.50 85.25 85.75 89.75 90.25 82.— 82.50 101150 __ 98.— 106.60 107.— 109.— 110 — 102.— 102.50 88.75 89.— 86.50 Adva Tartva Páti land pálya 100 frt üld ..II Károly Lajos , 800 frt . •­ . . . n. kfb. .... . . ui. . ... i Kaááa-ederbergl 800 frt . . . . Lemb­rg-caera.­jaj.7l pálya 300 frt ertat. . . . . L klb. 1865 I . . . D. . 1867 I ... IV. . Osztrák Lloyd 67« P- P*.........................1878 * „ 6«/6 arany v. ezüst. Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5 Rudolfp. 800 frt...................................... . 1869—72 ....................................... „ 200 frt (Salzk.­G.) .... Espo erdélyi pálya 200 frt ezüst . • Állampálya 600 frank 3% .... . 1874 3«/................................. . kieg. hal. 3«/......................... . . kib. 200 frt 5«/# . # . 1L kib. 200 frt 5«/# Déli vasút Január—JulL 3«/$ 500 fr. . . . „ április- okt. 3«/o 500 fr. . „ 200 frt ezüst 5% . . . „ 1878 ban 6 °/, 500 frt . . Tiszavidéki 5«/# 100 frt.......................... Magy.-gács országi 200 frt e. 5«/# • • Magy.- északkeleti 300 frt 5«/0 . . . „ „ 200 frt arany ez. 5«/# Magyar nyugati 200 frt 5 °/0 • • •­­­­ 200 frt 1874. . . . I. Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt................................ Clary 40 frt p. p........................................... Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4 °/# . Innsbrucki városi 20 frt..........................• Keglevich­ 10 frt .....•• Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt * • Buda város kölcsöne 40 frt . • Pálffy 40 frt p. ............................................• Rudolf-alapitvány 10 frt . . . * # Bahn 40 frt p. p. . . .«?•­• Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . • • • Bt. Genois 40 frt p. p. . • • • • Stanislau városi 20 frt . . . • * Triest város 100 p. p. 47*7» • • * • _ w 50 frt p. é. 4«/# . . Waldstein 20 frt p. p................................... Windischgritz 20 frt................................ Váltók (3 hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi ... Augsburgra 100 bir. mark . . s Berlin 100 bir. márk................................» Frankfurti 100 bir. márk .... Hamburgra 100 bir. márk . . . • Más német piaczok. ..«••• Brüssel­ 100 frank.........................• • Londonra 10 font sterling . » • Milánó 100 óra............................................» Marseille 100 frank. . . . » » Pária 100 frank........................................ Pétervir 100 rubel ...»•• Zürich 100 frank ......# Svájcai piaczok 100 frank . • • • Valuták árfolyama. Cs. arany......................................................... Szegélyes arany.................................................. Osztrák-magyar 8 fr. arany . » • • 20 frankos arany..........................* •­­ 20 márka darabja Sovereign...................................... • • • « Orosz imperiale..........................* » ♦ < Mária Terézia tallér ...•• Ezüst..........................................................*# Ezüst rente szelvény 100 frtért • • Orosz papir-mbel......................................• Egyleti tallér...................................... • Török arany Ura............................................ Német bír. bankjegy 100 márk . . Az osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Bacare és a bankfiókokra 41/«*/«» telepitvényekr lombard-kölcsönökért 67 c­e 5«/ 82.— 82.50 103.25 103.75 101.50 102.— 99.25 99.50 97.— 97.50 70.60 71 — 79.— 79.25 78.— 78.40 70.— 70.50 6/.75 68 25 —.— 88.50 89.­76.75 74.— 74.25 72.75 82.25 85.75 64.75 67 25 158.50 159.50 150.— 151 — 148.50 149.— __. _ __.__ 112.— 112 25 112.— 112.25 94.— 94.25 81 25 8L75 65.25 65.75 67.— 67.23 —.— 67­ 50 159.75 160.25 29.50 30.50 95.— 95.50 19.50 20.— 15.50 16.25 14.75 15.25 29.25 29.50 28.25 28.75 14.50 14.75 88.50 39.— 16.— 16.50 28.25 28.75 20.5 J 21.50 120.— 121.— 61.­63.— 22.75 23.25 25.75 26 25 100.65 100.85 59140 59.60 121.95 122.25 48 60 48.65 5.75— 5.76­ 5.74­­ 5.75— 9.76— 9.77— 11.98 12.02 12.21 12.26 9.99 1002 106.30 106 40 1.19»® 1. 19" 11.11 11.13 60 — 6010

Next