A Hon, 1878. április (16. évfolyam, 80-105. szám)

1878-04-27 / 103. szám

ság azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy ezen elvek alapján létesített vízmű,Buda számára 21,000 km. napi vízszállítási képességgel, a telkek értékét is beleértve, két millió forintnál nem kerül többe. A fent ismertetett javaslat több fórumon me­nend keresztül. KÜLÖNFÉLÉK. — Sir Elliot, mint előre jeleztük, teg­nap este csakugyan fővárosunkba érkezett a déli vasúton s az »Angol Királynő«-be szállt. Hanem alig ért ide, jött két fontos sürgöny s a nagykövet fáradalmai kipihenése után reggel korán a gyorsvo­nattal Bécsbe utazott. Itt megemlitjük, hogy Mr. Mommsen, a pesti angol főkonzul, a­ki Elliot urat Bécsben helyettesítő, a napokban visszatér Budapestre.­­ A fővárosi szeretetház fennállásá­nak évfordulóját f. hó 28-án vasárnap d. e. 10 órakor ünnepli meg saját helyiségében (üllői út közvetlen a Josephium előtt). Az ünnepélyen az alkalmi beszé­deken kivül az intézet növendékei is bemutatják egy év alatt tett haladásukat. Az ünnepély egészen nyil­vános jellegű leend. — A bécsi másodnapi lóversenyen, csütörtökön a 800 frtnyi praterdíjat Blaskovics E. »Kincsem «-je nyerte el. A krieaui 1000 frtos dij nyerője Festetics Pál gr. »Wild Rover«-je volt, az 1000 frtos bandicapot ugyan a tulajdonosnak »Er- 78i«-je vitte el. A Steeple-chase 1000 frtjára pedig Festetics Taszilo gr. »The Monk«-ja érkezett be elsőnek. — Gyilkosság a magy. kir. orszá­gos őrültek házában. Tegnap délután 2 óra körül borzasztó gyilkosságot követett el a lipótmezői tébolyházban ápolt Glucsák Gábor elmebeteg. A konyhában dolgozott nevezett, közönséges foglal­kozását, mosogatást végezve. Míg ezzel el volt fog­lalva, bejött a konyhába Józan Ferencz elmebeteg — és a tűzhelyről levett egy parázst, hogy pipára gyújtson. — Glucsák kiutasította Józant, s mivel ez nem távozott eléggé gyorsan, Glucsák dühbe jött — felkapott egy nagy kefét, melylyel a padlót szokta súrolni, és oly erővel ütötte szegény Józan Ferencz fültövéhez, hogy ez rögtön szörnyet­halt. Ma délelőtt érkezett az igazgatóság jelentése a fenyítő törvény­székhez. A szerencsétlenségnek okát az igazgatóság Udvary István és Knitsch Antal ápolók vétkes mu­lasztásában találja, kik megszegték szigorú köteles­ségüket, és az elmebetegeket magukra hagyták. A törvényszék elnöke azonnal intézkedett, Sárközy Zsigmond vizsgáló bíró, Bauman törvényszéki jegyző és Dr. Glück törvényszéki orvos kimentek a tett szín­helyére a tényálladéka felvétele végett.­­ Az adókivető bizottságok közül ápril 27-ikén a IV. kerületi (a belvárosi) 551—585 házszámig, a lipótvárosi a 193—200.házszámig, a terézvárosi VI. kerületi az 1367—1385. ház­számig, a VII. kerületi az 541—578. házszámig, a ferencz-józsefvárosi, a józsefvárosi 1350—1400. ház­­számig, a budai (I. és II. ker.) adókivető bizottság a Krisztinaváros 501. számtól végig fogja a III. osztályú kereseti adóra kötelezettek névsorát tár­gyalni. — Uj messzeszóló Berlinből jelentik, hogy ott egy telegraf-tisztviselő egy uj szerkezetű telefon­készüléket talált fel, mely a Bell félével bát­ran versenyre kel. Az uj készülék galvános villa­mossággal hozatik működésbe, míg a Bell-félénél indított áramok működnek. Az ekkép szerkesztett műszer minden hangot sajátos hangszínezetével szó­laltatja meg , pedig bámulatos erővel. A hangot nem a telefon­csővel kell hallgatni, a hang egy egész szobát betölt. A készüléket most a német császári fő­­telegráf hivatal veti bírálat alá.­­ A főv. középítési bizottság ülé­séből­ Gerlóczy alpolgármester megnyitotta a ta­nácskozást, melynek főtárgyát a kövezetszerződések árlejtési feltételeinek megállapítása képezte. A mér­nöki hivatal egy 12 pontból álló árlejtési feltételt és szerződési javaslatot terjesztett a bizottság elé, me­lyet ez hosszasan megvitatott és részint módosí­totta, részint a javaslatot elfogadta. A szállítás kiírásánál, az árlejtésnél és a szerződés körül kö­vetkező elveket állapított meg a bizottság. A szállítás időtartama három évre terjed, de mint­hogy az idén az árlejtés május havában tartható csak meg — és abban csupán nagy részlettel rendel­kező vállalkozó vehetne részt, az 1878-ik évben szál­lítandó kőmennyiségre külön szerződés fog köttetni. — Szeptember havában pedig 3 évre terjedő szállí­tás lesz kiírva. Az ajánlatoknál legcsekélyebb men­­­nyiségű­ gránitnál vagy legjobb minőségű trachitnál 50,000 db., a középminőségű trachitnál 50,000 db. és a járdakötőköveknél 2000 db., azaz az összes szükség­let­­ oda vétetik tekintetbe. Az ajánlat mellé az évi szállítás értékének 5 °/C bánatpénzül melléklendő mely elfogadás esetére a 3 évi szállítás értékének 10 °/o-jára kiegészítendő, a próbakövek egyszersmind mintául szolgálnak. Az évi szállítás 3 részletben és pedig április, június és augusztus végéig befejezendő­ az esetben, ha a fővárosnak szüksége lenne még a kiírt kőmennyiségen felül, köteles a szállító az elvál­lalt összegen felül 3 °/C-ot szállítani, ellenben, ha a szerződésszerűleg megállapított mennyiséggel nem rendelkezhetnék a főváros — joga van ennek 20 °­ C- ját visszautasítani. Minden­esetre a szállítás körül beállandó változást a mérnöki hivatal márczius havá­ban tudatjaA koczkakövek nagysága 18—18 czen­­timéter méretben állapíttatott meg, egy czentiméter­­rel kisebb kövek külön sorozat szerint 10 trttal ezer­­kint olcsóbb árban vétetnek át. Ezek azon főpontok, melyek életbeléptétől reméli a bizottság egyrészt a kőbányaipart emelni, másrészt a főváros pénztárát kímélni. Több apró tárgyat adott még elő Kun Gyu­la tanácsjegyző, ezek közül figyelmet érdemel a Fuchsféle laktanya körüli posványok kiürítése és a katonalaktanya csatornázása, melyet a bizottság el­határozott. — A népszínházban szombaton az »Eöt­vös« betegsegélyző- és temetkezési egyesület javára jótékonyczélú előadás lesz. Színre kerül ez alkalom­mal »Tündérlak Magyarhonban« Soldosné és Ta­­mássyval. Ezúttal egy uj magyar tánczot fognak be­mutatni : Ács A., Luy Ilona, Majorfi Példa és Géné Sándor. Vasárnap a »Vereshaju« adatik. f. hó 22-én véres ütközet volt. A török-orosz fölkelési vegyes bizottságba török részről kijelöltették: Samih pás és Vasa efendi. Batumban 15,000 mohamedán Chaz megtagadta a fegyverek kiszolgáltatását. Berln, ápr. 26. A »Nordd. Alig. Zig« a ke­leti válságról ezeket írja : Ha talán megengedhető is a helyzetnek valamivel optimistikusabb fölfogása, a diplomatiai actió súlypontja mégis azon feleletben rejlik, melyet Anglia adni fog Olaszország azon kérdésére, hogy az angol keleti politikának mi a voltaképeni, positív programmja. Anglia a háború kitörésekor nyilvan kijelen­tette, hogy magatartására nézve az ő saját érdekei lesznek mérvadók, de a békekötés óta kizárólag az úgynevezett európai érdekek cotburnusán jár, hanem senki sem tudja, hogy mik voltak ép azon érdekek. A keleti válság kimenetelére utóvégre is ez a programm lesz a döntő, melyre nézve Angliának előbb utóbb szint kell vallania és mely az angol mi­niszterek ajkairól már meglehetős elérően hangzott. Róma, ápr. 26. Tegnapelőtt a király Haimerle osztrák-magyar nagykövetnek, az ünnepélyes elfoga­dások előtt megküldte az olasz korona nagykeresztjét. Az »Osservatore Romano« alaptalannak mondja a bécsi lapok hírét, hogy a pápa a poseni szegény pa­poknak egy millió francot ajándékozott. A »Diritto« írja: A közvetítést csakis Német­ország folytatja, de Olaszország nem szűnt meg ro­­konsze­nvét kifejezni Németországnak a béke fenntar­tására irányuló fáradozásait. Pétervár, ápr. 26. Az »Agence Russe« az orosz lapok pessimistikus hírei ellen kel ki, megc­á­­folja a »Novoje Vremja« azon hírét, hogy Németor­szág abbahagyta volna a közvetítést, hangsúlyozza, hogy Németország folytatja jó szolgálatait, és a vis­­­szavonulásról, meg a congressusról tart az alkudozás. Oroszország, valamint Anglia azt hiszik, hogy a con­­gressus előtt közvetlen eszmecserét kell folytatni a megegyezés módjairól. Magánhirek szerint megkönnyítené ez eszme­cserét több hatalomnak Londonba intézett azon föl­­szólítása, hogy Anglia mondja el nézeteit. Szt.­Pétervár, ápr. 26. A »Journal de St. Petersbourg« azon reményt táplálja, hogy az »Agen­ce Havas« és a »Daily News« közlései a hatalmak közt folyt alkudozások állásáról egy elmúlt phasisra vonat­koznak ; ma nem valószínű, hogy Anglia ugyanazon a szókérdésben meg fogja újítani az ellentállást; mert mikor az ember őszintén óhajtja a kibékülést, akkor azt keresi, a­mi közelit, nem pedig azt, a­mi ingerel. Ma nem lehet kétségbe vonni, hogy Oroszország a congressus programmjára nézve elfogadja a legszélesebb alapot, és hogy esze ágában sincs vissza­utasítani bármily vitát, bizonyítja Gorcsakov herczeg legújabb emlékirata, mely érinti a békeszerződés ös­­­szes pontjait. Ha a congressus összejön, foglalkozha­­tik majd mindazon kérdésekkel, melyeket a keleti események létrehoztak. Ma, úgy látszik Salisbury elismeri, hogy az esz­mecsere a congressus összejövetele előtt opportunás és a megegyezés lehetséges. A pétervári cabinet is helyesli ezen nézetet, melyet maga pendített meg a londoni és a bécsi kabineteknél ; kívánatosnak tartja, hogy ezen uj tendentia őszinte legyen. Konstantinápoly, ápr. 26. Hir szerint a Cházok a hatalmakhoz óvást fognak intézni az orosz annexió ellen.Batum környékén 15,000 C ház ellenzi az oroszok bevonulását Batumba. Az oroszok sürgetik Sumla és Várna kiadását. Hiltrovo államtanácsos kineveztetett Macedonia orosz kor­mányzójává. Pétervár, április 26. A »Ruskij Invalid« je­lenti, hogy Heiman tábornok hagymázban meghalt. Odessa, ápr. 26. Totleben tábornok csütörtö­kön San Stefanoba utazott. Hamburg, ápr. 26. Bismarck herczeg be­tegsége Friedrich Bruheból érkezett hírek szerint nor­mális lefolyást vett; a herczeg még erős fájdalmakat szenved, veszélyről szó sincs, hanem visszatérését Berlinbe mégis el kell halasztania. Kopenhága, ápr. 26. A »Dagens-Nyheter« czimü lap szerint M­o­l­tk­e tábornagy csütörtökön magánkihallgatáson volt a királynál. Berlin, ápril 26. (A tőzsdéről.) Játékp., bank­os bányaértékek zárlatkor meglehetősen tartva, kül­földi államo. engedtek, orosz valuták javultak, pénz 2*/s %. M. k. vasút 50.40, m. k. v. elsőbbségek 59, magyar kincst. kötv. 88.75, magyar aranyjáradék 69.40. Rács, ápr. 26 (O. évt. zárt.) Hitelrészv. 207.70 Galicziai 239.25. Államvasut 249.—. Járadék 60.70. 1860-as 111.—. 1864-es 136.—. Ezüst 107.10. Lon­don 122.70. Unic-bank —.—. Alt. épitő-bank —.— Angol-osztrák 84.80 Lombard 67.25. Tramway—.— Hitelsorsjegy 159 50. Napoleondor 9.83—. Aran 5.82— . Frankfurt 50.90. Porosz pénzutalv. 60.50. Tö­rök sorsjegy 14.40. Arany­járadék 71.95. BÓCS, április 26. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 207.25. M.-hitelrészv. 184.— Lombard 66.50. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 60.65. M.-földhitelb. —.—. Angol-osztrák 84.25. Államvasut 248.50 1860-as —.—. Magy.-sorsjegy —.—. Napoleon’or 9.83— . M. aranyjáradék 84.60. Unió-Bank —.—. Berlin, április 26. (Zárlat.) Galicziai 98.75. Lombard 110.—. Ezüstjáradék 52.50. Váltóárf. Bécsre 164.—. Ker. vasúti elsőbbs. kötv. —.—. Ál­lamvasut 408.50. Papirjáradék —.—. Hitelrészvény 339.50. 1877. 10 mill. frt köles. —.—. M. kincst. utalv. —.—. Magyar aranyjáradék —.—. Pária, április 26. (Zárlat.) 3#­0 Évjárulék 72.10. Olasz évjárulék 70.70. Mobilier hitelr. 146.—. Török sorsjegy 31.—. 5 °/. Évjárulék 109.37. Osztr. államvasut 510.—. Lombard 146.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Aranyjáradék 58.25. Magyar arany­járadék 70.3/s. Frankfurt, ápr. 26. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 165.—. Osztrák bankrészvény 647.50. 1864-es —.—. Papírjáradék 49.50. Lombard 54.1 /4­ Arany­járadék —.—.Osztr. hitelrészvény 170.50. Osztrák államvaspálya részvény 203.75. 1864-es —.—. Ezüst járadék 52.5/s. Galicziai 19575. Magyar aranyjá­radék 695/s. A „HON“ magán távsürgönyei. Becs, ápr. 26. A »Pol. Corr.« jelenti Buka­restből, ápr. 26-ikáról. Bratiano a román közigazga­tási hatóságokhoz körrendeletet intézett, melyben értesíti őket, hogy az 1877. ápr. 16 -iki orosz-ro­mán egyezmény hatályban maradt, tehát a román hatóságok utasíttatnak, hogy az orosz csa­patok továbbszállításánál nyújtsanak segédkezet, de tagadják ezt meg tőlük, ha hosszabb ideig maradná­nak ; egyébiránt kerüljék az össszeütközést az oro­szokkal. Az utolsó román ezred tegnap távozott Bu­karestből és Turn-Severinbe ment. Csak a csendőrség maradt meg és legközelebb az is elmegy; akkor a nemzetőrség fogja végezni a fővárosban a közbizton­sági szolgálatot. Bécs, ápr. 26. A »Pol. Corr.« jelenti Konstan­tinápolyból. Az oroszok most nagy erőket össz­pontosítanak Silveri és Rodosto mellett. A Rhodope hegységben felkelők és oroszok közt KÖZGAZDASÁGI ROVAT. A németországi tariffapolitika és a ma­gyar kivitel kérdésére vonatkozólag a követke­ző levelet vettük: Igen tisztelt szerk. ur!Budapest apr. 25. A napokban minden fővárosi s ezek után sok vidéki lap is azon, minden körülményesebb kommen­tár nélküli, hírt hozta, hogy a németországi vasutak a magyarországi termények szállitási­ tariffáját fel­emelték , még az okozóját is megnevezte egynéme­­lyik, Bismarck híre fogva rá, hogy ő mindennek a titkos előidézője, a minthogy a vasutak központi ve­zetése kezében lévén, mégis tehetné ezt s igy a lehe­tőség részéről meg volna ilyen fajta netalán létező szándékának kivitelére. Minthogy azonban még a múlt hónap utolsó napjaiban olvastam egy lamentáló czikket a brémai »Handelsblatt«-ban, a­melyben épen az ellenkezője sürgettetik a magyar termények szállítási­ tariffáját illetőleg, t. i. annak leszállítása, mert mint az idézett czikk felhozza a meglévők mellett is nem a magyar nyers termények, de inkább az északnémet keresk. városok tengerészete szenved; — de hadd szóljon maga helyett az említett német szaklap, melynek említett czikkét úgy gondoltam nem lenne érdektelen az ilyesmi iránt érdeklődök számára közölni. A czikk következőleg szól: »Az északtengeri s különösen Hamburg verseny­­képességét a magyar termények szállításánál Trieszt máris jelentékenyen csökkenti.­­ Ennek oka legfő­­kép az éjszaki kikötők felé vivő, bár sokkal rövidebb, útnak magasabb vitelbérében rejlenek, mert máskép az ezen vonalon való sokkal gyorsabb és biztosabb szállítás határozottan előnyben lenne az adriai ki­kötővel szemben, s ezen szállításnak meglehetősen osztatlanul az északi kikötők kezébe kellene jutni. A lefolyt évben a hajózási viszonyok Triesztre nézve különösen kedvezők voltak, mert az angol hajóknak, a hadi események folytán, a Feketetenger jóformán zárva lévén, ennek következtében oly nagymérvű kí­nálat állott be, mi miatt a tengeri szállítások vitel­bérei rendkivülileg lenyomattak. Hogy a kereske­dés mily mérvben tért ezen előnyösebb útra, az legjob­ban kitűnik a következő számokból: 1877. Magyaror­szágból Angolországba 139,736 vm. liszt vitetett ki s ebből Trieszten át 1.028 932 vmázsa szállíttatott; el­lenben Budapestről 223,180 vm., különböző vidéki malmokból 36.746 vm., vasúton direct, Dresdáig vas­úton s onnan az Elben hajókon pedig Budapest és a vidékről együtt 108.828 vm., összesen csak 368.754 vm. Hamburgon át. Ezen kedvezőtlen viszonyok aztán arra bírták máris az északi kikötők felé vivő vasutak igazgatóságait, hogy habár egyelőre csak ideiglene­sen is, lejebb szállítsák a vitelbéreket.­ Mindezekből következtetve, én inkább azt vol­nék hajlandó hinni, hogy ha történt valami tariffa­­változás a Németországon át kivitt nyersterményein­­ket illetőleg, — hát az alighanem az előbbi tarif­a­­tételek visszaállítása lesz s e miatt támadják meg so­kan azt az »ehrliche Mahler«!,a­ki úgy hiszem e mellett mindenek előtt jó gazda is; — ha volna az említett hírnek valami alapja, akkor az épen a mi hasznunkra válna, mert ez által csak emelkedne a monarchia tengerészete és Fiuménak, ha nem csurranna is, leg­alább csöppenne a Triesztnek, mint látszik, jó bőven kijutó áldásból. Fogadja stb. Fentebbi sorokra vonatkozólag röviden csak azt jegyezzük m­eg, hogy a levélíró által fel­említett tény valódiságán nem kételkedünk, de éppen a német vasutak által a külföldi ter­ményeknek engedélyezett kedvezmények bírták a német birodalmi kanc­ellárt arra, hogy mint pár nap előtti közleményünk jelezte, a vasutak által követendő irányelvül kimondá azt, miszerint a kül­­forgalom számára nem szabad nagyobb előnyöket ad­ni mint a belforgalom számára. Ebből még nem kö­vetkezik az, hogy az ideiglenesen életbe léptetett ked­vezményekről le kell tenni, mert a vasutak megtehe­tik azt is, hogy a szóban levő kedvezményeket a bel­forgalom számára is életbe léptessék. — Heti jelentés az ipar állásáról Budapesten. A mily élénk volt az ünnepek alatt az iparczikkek vására, a­mily nagy elfoglaltság kö­tött­e le a czukrászokat, bábsütőket, diszmüárusokat, nürinbergi­ kereskedőket stb. —­époly lanyhaság állott be most azon üzletágakban. A bizonyos rövidebb idő­szakra szorítkozó tömeges megrendelések rendes következménye ez. Nem annyira fogyott azonban a ruházati ipar elfoglaltatása; a szabók a húsvét heté­ben annyira túl voltak halmozva, hogy éji megfeszí­tett munkával is alig bírtak az igényeknek megfelel­ni s minden jóravaló legény munkát kaphatott; a kalaposoknál, czipészeknél, fehérnemű kereskedőknél szintén nem megvetendő forgalom volt, hanem ter­mészetesen, e szakokban is apadt a munka, bár még most sem megy épen rosszul. A legtöbb ember vis­­­szatartja magát a költekezéstől, még ha szükségesebb beszerzésről van is szó, mert a májusi házbérnegyed sok pénzt nyel el. A bekövetkezendő hurczolkodás alkalmával a munkáskezek fölötte el lesznek fog­lalva . A szobafestők, asztalosok tetemes munkára tarthatnak számot. A nyergesek és szigyártók is kap­tak megrendeléseket, a lóversenyeket megelőzőleg ren­desen szaporodni szokott ezek munkája. A kertésze­ket még folyton keresik a fővárosba is, vidékre is. A gazdasági gépek és eszközök vásárát sem lehet ki­csinylenünk. Örvendünk jelenthetni, hogy malom­iparunk forgalma mivel sem csökkent, szesziparunk kivitele egyre tart. Az építkezések a bel- és kültelke­ken folynak. A kültelkeken különösen sok javítási munka van , a bérlők és tulajdonosok kiköltözése kö­zeledvén. Benn a városban megint két nagyobb ház építésébe fogtak. Az osztrák államvaspálya-társaság gabnaraktárainak kibővítése is foganatba fog legkö­zelebb vétetni, mert a gabnarakodás mind nagyob­bodó mérve szükségessé teszi, a városi közraktárak fölépüléséhez pedig sokan már reményt sem kötnek, vagy ha reményt táplálnak is, azt hiszik, az ügy még évekig el fog húzódni. — Á m. kir. államvasutak északi vo­nal­a­i­n f. év május hó 15-étől kezdve uj menetrend lép életbe, mely szerint a bel- és külföldi csatlakozá­sok lényegesen j­avulnak. A budapest-ruttkai vonalon naponta három vonat fog közlekedni, melyek közül egy gyorsvonat Berlinnel és Krakóval a közvetlen csatlakozást állítja helyre, és mely úgy mint a többi két vonat Kassa felől és felé hír csatlakozással. A hatvan szolnoki vonalon naponta két vonat fog köz­lekedni, mely úgy Hatvanban, mint Szolnokon megfe­lelő csatlakozásokkal bír. Hasonlóképen a többi vo­natokon is vonatok szaporodása és gyorsítása által gondoskodott az igazgatóság czélszerű csatlakozások­ról, valamint a budapest-hatvani vonalon életbelépte­tendő nyári helyi vonatok által a főváros környéké­nek könnyített látogatásáról. F. év május hó 15-étől kezdve október 14-ig bezárólag többnemű menetár­­mérsékletek lépnek életbe.­­ A magyar vasúti igazgatók ál­tal tegnap Pozsonyban tartott konferenciában a következő tárgyak merültek fel: Az 1879. évben Székesfehérváron rendezendő ipar-, állat- és gazda­sági kiállításhoz szállítandó tárgyakról elhatározta­tott, hogy azon tárgyak, melyek a kiállításon el nem adatnak, díjmentesen szállíttatnak vissza rendelteté­sük helyére. A bécsi vízvezetéki és fürdőbe­rendezési részvénytársaság azon ajánlata, hogy enged­tessék meg neki próbakép a személyszállító kocsik­­ban a légszeszvilágítást bevezetni, egyelőre tudo­másul vétetett, s egyúttal megkerestetnek azon né­met vasutak, hol részben a világítás bevezetése már eszközölve van, hogy adnának a szerzett tapasztala­tokról közelebbi felvilágosítást. A vasutak tűz­és szállítási károk biztosítására vonatkozó kérdés nem tárgyaltatott érdemlegesen, mert erre vonatkozólag jövő napokban a közlekedési miniszt­­­rium keblében fog értekezlet tartatni, és a to­vábbi lépések ezen conferencia eredményétől fognak függni. A Lloy­d-album kiadója Pope úr válla­latának anyagi támogatásáért folyamodott. A támo­gatás mindegyik társulatnak belátására bízatott. Ugyanez napon tartott közös igazga­tói értekezlet azon kérdés megoldásával foglalko­zott, hogy a vasúti kocsik futódíja az osztrák-ma­gyar forgalomban miképen állapíttassák meg ? El lett határozva, hogy ezen forgalomban az egyesületi kocsiszabály szerint megállapított kölcsöndíjak arany­ban szedessenek be. A dreinage csövek áthe­lyezése a B) osztályból a C) osztályba elfogadtatott. Ezenkívül még a belső vasúti szolgálatra vonatkozó tárgyak lettek elintézve. — Hajóforgalom. Ápril hó 25-én a fő­város Duna balpartján következő vizi járművek kö­töttek ki u. m.: Luczenbacher Pál m. h. 480 mét. tűzifával Vukovárról, Luczenbacher Pál m. h. 335 mét. tűzifával Szobbról, 3. Marosy András m. h. 19,000 db téglával szt. Rákosról, 4. Lusits Miklós m. h. 374 m. m. kukoricza és 2513 m. m. búzával N­­­Becskerekről, 5. Schön-Klein m. h. 120 m. m. szerfa és 80 méter tűzifával Bezdánból. Üzlet- és terményt adó állás. Budapest, ápr. 26. A tegnapi lanyha üzlet után ma valamivel jobb hangulat volt a tőzsdén.­­ Üzérkedési és járadék papírok némi javulást tapasz­taltak. Helybeli papírok is szilárdultak. Váltók és pénznemek valamivel lanyhábban keltek. A forgalom átalában gyenge. Az előtőzsdén osztr. hitel 207.30— 206.60, a déli tőzsdén osztr. hitel 206.50 — 207, m. hitel 184.50 —184 p. Tőkebefektetési papírok közül m. aranyjáradék 85.05—85, nyeremény sorsjegy 74.25, Unió 160, Pesti biztositó 74.50 p. Malmok közül Lujza 199 p. Záloglevelek közül m. földhitel­intézeti 94.25, m. jelzálogbank 79.25 p. Cs. arany 5­80, német mark 60.60 p. Gabnaüzlet Búzában a kínálat ma is mér­sékelt maradt, a vételkedv jó. Mintegy 15,000 méter­mázsa adatott el szilárd áron. Hivatalos feljegyzés szerint eladatott: Tiszavidéki búza 400 m. 78 12.55, 200 m. 77 12.30, 400 m. 77 12.20, 300 m. 77 12.30, 300 m. 77 12.10, 300 m. 76­ 5 12.10, 200 m. 75 3 11.80; fehér­megyei 400 m. 78­ 2 12.50, 600 m. 78 12.40, 200 m. 77 12.10, — mind 3 hóra. Pestmegyei 400 m. 76 11.75; bánsági 1700 m. 78 12.20, 2400 m. 71 10.80; bácskai 400 m. 74 5 10.85; rozsos 1400 m. 74 11.20 mind 3 havi fizetésre. 7.50 kp.Kukoricza 1000 m. 7.65, 1000 m. 7.50, 200 m. Határidőre búza szilárd, kukoricza 5—7 krral drágább, zab 5 krral olcsóbb. Búza szept—okt. 10.60—10.65, tavaszra 11.10 —11.20; kukoricza máj—jan. 7.47—7.50, zab szept —okt. 6.70—6.80; káposzta repete aug—szept 156/a—16, bánsági jul—aug. 15*/8 — 154/8. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. s.r. központi intézet, időjárási jelent­é­sei 1618. évi április hó 26-s6­, reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények : A légnyomás kevéssé sülyedett, N.-Szebenben 1­ mm-rel — A hőmér­­sék kevéssé emelkedett, Ungvári 3.4 fokkal. — Hső : Bécs 6, Prága 1, Bregenz 24, Sopron 1, N.-Bánya 11, Szolnok 4, Budapest 9, Szatmár 2, Orsová 3, Szeged 4, Zágráb 20, Fiume 3 mm. — Ózonmérő Budapesten : nappal 0, éjjel 0. — A tenger Fiume és Póla mellett fodros. — A gazdasági én országon termsaermnasuíi. nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön dél­­előtt 10 —12-ig, délután 2—4 óráig. Vidékiek azonban bármen nap szives fogadtatásra találnak. 8 2.és Fel­hőzeti k­ ys. erős­sége Bregerst 753 6 7.7_ _ eső Prága 51.6 11.2D 1 felhős Béc­s 51.5 9.6— — borult Sopron M.-Óvár 51.2 9.6E 1 eső Trend­et 52.7 8.4 DNy 1 borult Beassterczebányi 52.2 10.4— felhős Budapest 52.2 9.2K 1 borult Szohnok 51.9 10.1» 3 — Bebreczen­ 55.2 10.0D 2 eső Un­g­vár 52.7 10.6» 4 — Szatmár 54.2 11.0 DK4 — Nagy-Szeben 53.1 10.2D 3 borult Orsová 56.5 9.5— — a Szeged Csáktornya 52.3 9.3 DK2 felhős Zágráb 51.3 9.4D 1 felhős Fiume 52.2 12.1K 2 borult Pola Duraszo 51.4 12.3 DK2 > Éjhl* lési illeiül* O •a MüLa­kJ 4> • 3 . O­ ® HEo Az iparművészeti tanzeum hetenkint 3-szor vasárnap, csütörtökön és pénteken délután 2-től 5-ig van nyitva. Nemzeti színház, Népszínház. Ma, ápril 27-én : Big­ll­io Lajos ur mint vendég. ERNANI. Opera 4 felv. Irta Piave. Zené­jét szerzette Verdi. Fordította Egressy Béni. Ernani Személyek: Don Carlos Don Ruyxs Gomez de Silva Elvira Giovanna Don Riccardo Jago Kezdete Perotti Bignio L. Ney Nagyné B. Szerencsés Zajonghy Széphegyi órakor. Ma, april 27-én: Az »E­­t­t­v­ö­s” betegsegélyző s temetkezési egyesület javára Soldosné Luiza assz.mint vendég. Tündérlak Magyar­honban. Népszínmű dalokkal 3 felv. Vámházi gróf Tihanyi. Lajos ) Eőry. Ferencz ) Karikás Laura,­ Vámházi Rákosi F. Etel,­­ gyámleányai Ádámi P. Gyuri, rokkant obsitos huszár Tamássy J. Marcsa utitársa Soldosné. Öreg biró V. Kovács Vízállás april hóban. Megjelent a »Magyarország és Nagyvilág« e heti száma a következő tartalommal: Szöveg: Paulay Ede. — Fényes házasság. Regény a magyar társadalmi életből. (Vértessi Arnold.) XVI. folyt. — Fa­un. Költ. (Jakab Ödön.) — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Ebers György, fordította : Huszár Imre. XVI. folyt.) — Fecs­ke, gólya. Költ. (Tompa Mihály.) Az arczkép. Történeti kép az ősmagyar­ korból. (Evva Lajos.) — Színházak. (—Ng.) — Zene. (S. M.) — Horíczból. (Csengeti János.) — A Hekla tűz­hányó kitörése márcz. 24-én. — A párisi nemzetközi kiállítás látképe. — Olvasó asztal. — Különfélék. — Sakkfeladv. — Szórejtv. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok: Paulay Ede, a nemzeti színház dráma­igaz­gatója. — A párisi nemzetközi kiállítás látképe. — Fecske, gólya. — A Hekla tűzhányó kitörése márcz. 24-én. Megjelen hetenkint. Előfizetési ár : félévre 5 frt, ne­­gyedévre 2 frt 50 kr. (Athenaeum, barátok tere, Budapest.) Felelős szerkesztő : Jókai Mór. VII. Mindenki tudja, mily sok hűsítőt, pasztillát és más gyógyszert kell meghűlés, hurut vagy légcsőbajok gyó­gyítására alkalmazni. Ezen betegségeknek uj módoni gyógyí­tása a Guyot-féle kátrány tokocskák által nem kerül többe, mint naponta 10—20 krajczárba. Minden étkezéskor 2 vagy 3 tokocskát bevéve, gyakran már az első adag beverése után nagy enyhülés tapasztalható. A nagy számú utánzások elkerülésére megjegyzendő, hogy a czimkéken Guyot úr aláírása három színű nyomásban van feltüntetve. Raktárak: Budapesten Török József »Szentlé­­l­e­k«-hez czimzett gyógyszertárában, király-utcza 7. sz. a. — A városi gyógyszertárban, városháztér 6. sz. a. és Pil­lon­ Ferencz gyógyszertárában a »magyar királyhoz« marokkói­­utcza 1 , és a legtöbb gyógyszertárakban. 165 Napja Hol 1­d fölött méter 0 a­at méter Időjárás 26 Budapesten4 17 esős Pozsonyban3 47— felhős» M.-Szigeten1 49 borult> Szatmáron1 70 — — esős> Tokajban6 92— esős» Szolnokon6 38 -- — borult» Szegeden7 18 -- — felhős 25 Aradon1 08 — ~ szeles> N.-Becskereken1 08 -- -­felhős> Bezdán Fér. ca.— — — > . Verbászon— —­­ 26 Eszéken2 14 esős— Sziszeken2 65 -- -­száraz— Mítroviczon— — — — Zimonyban— — — » » Ó-Orsován4 17 V-esős— Barcson1 87 ... felhős «»■■awMWBaBnmm'’MrrTTi»iw\rTEHM'«BiP‘a*attBawaa^ags/.i;-. ma NYÍLT-TÉR. Dab­lin (Dr. Mangold Henrik, 1860 óta gyakorló fürdőor­ Dalűl Ull jvos, a legközelebbi évadra tudósításokat ad és beje­­ llentéseket átvesz, május 5-éig Budapesten (VII. Hol­­ló utcza 7.) később Balaton-Füreden (Horváth­-ház.) Oltás tehénfifisi­evei Alulírott május 5-től június végéig minden hét­főn és kedden 9—1 óráig közvetlenül borjúról vett eredeti tehén-himlőanyaggal ölt gyermekeket és fel­nőtteket, a budai ráczfürdőben. — Megrendelésre fent említett napokon közvetlenül frissen szedett higi­atlan tehénhimlőnyirket küld 485­2—4 Dr. Heinrich Kálmán. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei april 26. Értékpapírok Utolsó árkelet­én* árú Értékpapírok Utolsó árkelet ■S tN Értékpap­rok Utolsó ár­kelet pénz árú pénz ára Záloglevelek: 400 — 405­­ Magy. földhitelintézet 51/,0/* 94 25 94 50 910 —— n­n 5% 85 50 86 — 231 — 235 — „ arany v. ezüst 5 °/ 104 50 105 — 665 — 670 -„ jelzálogbank 5'/«°/ 79 25 79 75 198 — 200 — „ ált. földb.­r. v.t. 6 °/0— __ __ 805 — 307 -r­m­­ 5'/»% — — __ __ 1160 —1180 -Pesti kereskedelmi­ bank 6 °/, 91 75 92 25 338 — 340­­ Kisbirt. földhitelintézet 7%, 96 — 97 — f­ * «*/. 84 — 110 — 112 — 300 Elsőbbségek. — — 100 Duna grizhajóz.-társulat 5%— _____ — •— — — StiO 108 -109 -300 » 6­/. — — __ __ — — 300 Éjszakkeleti vaspálya 6»/. _____ __ __ — — — — 500 „ „ (ar.;5 °/o — — _____ — — — — 20051a87-‘8al*czi&1 vaspálya 5 °/,. — — __ __ 248 — 250 -200t. erdélyi vaspálya 5«/„— _____ — — —­­200 Győr-86pr­-ebenf.- vasút 5 °/0 — —_ __ — — — — 200 Kassa-oderbergi vasút 5% __ _ — — 200 Vágvölgyi vaspálya 5% _____ __ __ 45 — 47 — 100 „ Részközel. V/,% __ _ — —— 100 Budapesti lánchíd 6 °/0 90 -91 — 168 — 169 --100 Budapesti malom 6% 100 Rész- és téglagy. köt. 6 °/o _________ Lloyd- és tőzsde-épület 5% 64 — 64 25 73 — 73 50 Magán-sorsjegy­ek 2310 —2350­­ Osztrák­ hitelintézet . . 159 — 160 — 317 — 320 — 49 — 50 -Pénznemek. .c _Császári kir. arany . 5 80-5 82-•cáOsztr. magyar 8 frtos arany 9 87— 5 89— 1í 20 frankos arany 9 87— 8 89 — 62 —M 3 Török arany líla Osztrák és magyar ezüst . 107 25 107 75 177 — 225 — 178 — 230 — Német kir. bankj. 100 m. . 60 60 60 70 160 — 165 — •/Váltók árfolyama (3 hóra) — — 5—Augsburg 100 n. bir. márk_ _ — — — 5-Berlin 100 n. bir. márk __ _ 49 — 50 — 5-Hamburg 100 n. bir. márk_ _ — — 5-Majnai Frankl. 100 n. b. m. __ _ __ __ 89 — 90 -4—Más n. pénzp. 100 n. b. m. 60 — 60 20 8 °/oAmsterdam 100 holl.­értért 101 25 101 75, 59 — 61 — 2—Brüssel 100 frankért 260 — 265 —2 Pár­is 100 frankért . 49­­­­ 40 15­ 135 — 140 —2 Marseille 100 frankért . . . _ — — 4 Svájci pénzpiacok 100 frank 48 75 48 851 200 — 202­­4 Zürich 100 frankért. 48 75 48 8»!— — 3 London 10 font sterlingért. 122 75 123 25 23 — — —6 Szentpétervár 100 rubelért. _____ 56 — 58 —5 Milano 100 lira nuovo ital. 80 100 200 140 200 100 100 80 100 120 60 160 200 500 100 100 800 800 100 800 Államadóaság. Magyar vasúti kölcsön . gömöri áll. zálogl. 5% ' keleti vasút I. kib. . keleti vasút II. kib.­­ államkötv. 100 frt ar.­­ sorsi egykölcsön 100 frt ’ 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. 1872- iki n „ 1873- iki m. kir. kincst. ut. 1874- iki „ „ n *» Magy­­ar.jár. 6 °/, adómentes Földteherm. kötv. magy. „ 1867. zár. temesi „ 1867. zár. _ horv. őrs. n erdélyi Magy.jelz. urb. válts. kötv. 3 zölödérema válts. kötv. Osztr. áll. adós. pap. 5 °/, ezüst. kam. B " jan. jul. 5 °/o ezüst kam. * " apr. okt. 5 °/,. Kisorsolás 1860-ból a 500 frt Kisorsola­s ^ 4 100 fr. ” 1864-ból a 100 frt " 1864-ból a 50 frt Pestv. köles. 1871-ből 5"/. Rónzvéryek. a) Bankóit. által. magy. munk­. hitelb. Anglo-magyar bank •• 41 tál. magyar hitelbank Bihari keresk. ipar-és term.. hitelbank. Franko-magyarbank. . •­­ horvát leszámitoló-bank . földhitelintézete. tak. és hitel-egyl.. .földhitel-részv.-t) szilog-hitelbank telintézet. . • bank . . • akedelmi-bank .• kézmü­vesbank . itelbank . ■ • itó társulatok. •ar biztositó-tárg. viszbiztositó-tár 8, >sitó-társulat . bztositó-társulat . 97 — 97 50 500 — —— 500 C1 69 62 50 200 72 — 73 -500 64 — 65 -160 74 -74 50 200 74 — 74 501000— — 300 — — — — — + — — 108 -109 -85 — 85 26 200 79 -79 25 200 78 -79 -200 77 — 78 — 200 76 50 77 50 200— — + 200 76 50 77 50 200— — — 200 80 -80 50 200 60 50 61 -200 500 64 50 65 -100 200 64 50 65­­ 200 110 50 111 60 119 50 120 50 135 50 136 50 134 60 135 50 •_ 89 25 89 75 100 1000 200 150 50 123 — 126 — 100 — — — — 184 — 184 50 — — 105— — 400 — — — — 200 39 -40 -200 — — — — 210 31 — 32 -200 50 — 59 50 500 — — — — 200 206 90 207 -115 — 120 — 100 £ 15 — 520 -100 49 — 50 — 200 130 — 132 -500 200 200 1720 — -­­ _ 200 385 — 400­­ 200 73 50 74 50 200 158 -160 -200 0) Gőzmalmok. Concordia-malom.... Első budapesti-malom . Erzsébet-malom . . . . Henger-malom . . . Lujza-malom........................... Molnárok­ és sütök-malma Pannonia-malom. . . . Viktoria-malom . . . . d)Közlekedési vállalatok. Alföldi fiumei vasút. Báttaszék-domb.-zákányi v Déli vasút................................ Éjszakkeleti vasút . . . Erdélyi vasút .... Győr-sopron-ebenfurti vasút Kassa-oderbergi vasút . Osztrák állami vasút . Pécs-barcsi vasút . .­­. Vágvölgyi vasút .... Osztr. dunagőzhajózási vasút Budai hegypálya. . . . Budai közúti vaspálya . Pesti közúti vaspálya . a) Takarékpénztárak. Czeglédi................................. Országos központi . . . Pesti első hazai .... Pest-budai főváros! . . Pesti külvárosi .... Pakrac-daruvár-kutinjai Vas-zala megyei első. . . f) Különféle vállalatok. Alagút.......................... Ganz és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár Gyapju-mosó és bizom. I. m. Kereskedő testületi épület. Könyvnyomda,, Athenaeum“ rí Pesti . . Kőszén és téglagy. (Dräsche) . Rimamurányi vasmű Salgó-tarjáni kőszénbánya. A vasöntöde Schlick-féle vasöntöde . . Serfőzöde első magyar . Sertéshizlaló.......................... Sóskúti kőbánya. . . Spodium- és csontliszt-gyár. . Szálloda-részvénytársaság . Tégla- és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai. . . Termény Búza bánsági új „ tiszavidéki „ pestvidéki , fehérmegye­i m. éjszaka­ , Minős. hectoL 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 80 74 76 78 75 76 78 80 Á1 100 kilogr. 10.85— 11.85— 11.5010.95 11.85— 11.95 11.15— 11.65—11.75 11.25 12.15— 12.80 10.85— 11.45—11.85 11.05 11.85— 12.— 10.05— 11.56—116511.15 12.05— 12.20 10.50—10.60 10.95—11.05 Minős­ hector 75 77 79 75 77 79 75 77 79 75 77 79 75 77 79 Á1 100 kilogr. 11.05—11.20 11.65—11.75 11.40—11.55 11.90­ 12.­­12.85—12.40 11.20—11.80 11.60—11.70 12.05—12.15 11.80— 11.45 11.80— 11.90 12.25—12.30 11.75—10.85 11.15—11.80 Termény Rozs..........................uj Árpa takarmánynak „ malátának Zab ... . Tengeri bánsági a másnemű Repete káposzta „ bánsági Köles » « • Minőség hectoli­ter­ben 70—72 60—62 62—64 86—40 75 73 nélkül Ár 100 kilogrammként 7 60 7 40 8 20 6 65 7 50 I 7 40 7 80 7 65 8 70 6 90 7 55 j 7 60

Next