A Hon, 1878. július (16. évfolyam, 158-186. szám)

1878-07-01 / 158. szám

gedve helyzetével, s az ország virágzó állapotban volt ? Nem. Előidézte az, hogy senki sem érezte biz­­tosítottnak az ország jövőjét, hogy a deficit évről­­évre szaporodott, hogy az államjavak elzálogosíttat­­tak és mint borzasztó álom — de nem is álom volt ez, hanem rideg fény­kép nehezedett az országra a 153 milliós kölcsön visszafizetésének súlya, és a gond, hogy honnan fizessük ezt vissza, ha az ország álla­pota nem javul, mindezekhez pedig járult az átalá­­nos financ­iális krízis. Meg akarjuk tehát próbálni, hogy egyesült erővel lehet-e az országon segíteni, és ez az, a­mi a szabadelvű párt létrejöttét előidézte. S a következés megmutatta, hogy nem csalódtunk. A deficit azóta egy­harmadára apasztatott a pénzügy­miniszternek becsületes, lelkiismeretes eljárása által, ki Magyarország hitelét minden nehéz körülmény dácsára annyira helyre tudta állítani, hogy Magyar­­ország ezután nem fog aféle charlatán kölcsönökre szorulni, hanem ott lesz a rente. De a­mi a kiegyezés eredményére nézve döntő befolyással volt, az a keleti háború. Köztudomású dolog ez, hisz mindenki beszélt róla mindennap, hogy Ausztria-Magyarországot a háború fenyegeti, hogy a keleti kérdés bonyodalmai által, ha nem is a leg­közelebbi jövőben, de egy relatív jövőben Ausztria- Magyarország a legnagyobb veszedelemnek nézhet eléje. A keleti kérdés nem néhány évtized óta, nem is a mi házi bajaink keletkezése óta létezik; már rég úgy állott ez a láthatáron, mint egy vészterhes felhő: sohasem tudhatni, mikor tör elő belőle a fergeteg. De nemcsak a mi monarchiánk, hanem egész Európa tehetetlenségre volt kárhoztatva a franczia-német há­ború folytán. Európa nem mozdult, hanem hagyta a muszkát háborút indítani, hagyta garázdálkodni, mert egyik hatalom félt a másiktól, hogy ha ő megy a muszka ellen, a másik mellette fog menni. A keleti kérdés eldöntése tehát nem a Keleten történik, ha­­nem Európa szívében, és az eshetőleges keleti háború szempontjából egyik-másik hatalom, ha nem hízelgett is a muszkának, de kétségtelen, hogy engedett oly dolgokat megtörténni, miket a kölcsönös félelem és bizalmatlanság nélkül nem engedett volna meg. Azt mondták a háború kezdetén, hogy akármit tesznek is a többi hatalmak, nekünk mindenesetre háborúba kell mennünk, s egyszerre nagy harczkiál­­tások hangzottak fel az országban. Én ezen harcz­­kiáltásoknak oly értelemben, a­mint azokat odaállítot­ták, hogy a nemzet, vagy a­mint mondani szokták, a nép óhajtása, sohasem adtam hitelt. Azok, a­kik ezen harczkiáltásokat hangoztatták, mint urak rendel­keztek a nép vagyona és vére fölött s el akarták hi­tetni, hogy a nép­­ okvetlenül háborúba akar menni a muszka ellen. Én ezt nem hihettem soha. Nekem ugyan nincs senkim, a­kit a háborútól féltenék, de azért nagyon meggondolom, mielőtt mások vérével gazdálkodnám. Lehetett látni most nem­régiben, mi­kor a mobilisationális hírek megkezdtek indulni, hogy épen azon kiáltozok, a­kiknek oly nagy kedvük volt a háborúra, egyszerre rendkívül háború-ellene­­sek lettek. A nép sorsát nem lehet oly könnyelműen koczkára tenni, már pedig valóságos könnyelmű kocz­­kajáték lett volna, ha a háború kezdetén vagy annak folyamában háborúba mentünk volna, midőn Német­ország iránt nem voltunk biztosak, Olaszország ré­­széről többre mint gyanúra volt alkalmunk, az ango­lok részéről pedig most már tudjuk, hogyan beszélt a muszkát illetőleg a leköszönt külügyminiszter, és a mostaniról tudjuk, hogy egyezségre lépett a muszká­val ; a­mi pedig Francziaországot illeti, nem szüksé­ges mondanom, mi történt ott a jelenlegi kormány megalakulása előtt. Hogy tehát ily körülmények között a monar­chia, mely bensőleg is annyira meghasonlott, mely­nek oly sok politikai, anyagi és szellemi kérdése van konfusióban, könnyelműen, talán szeszélyből be­lerohanjon egy háborúba, azt követelni én mindig őrjöngésnek tartottam, és nincs okom ma sem más­nak tartani. T. polgártársaim! A keleti háború s annak most lefolyó — nem tudom minek nevezzem — vége, vagy a vég kezdete az, a­mi a kiegyezés ered­ményére kétségtelenül nagy befolyással volt. Mi nem koc­káztathattuk azt, hogy bármint fejlődjenek is a dolgok, a monarchia két állama egymással harczban álljon, midőn együtt kellene mennie. (Vége következik.) KÜLÖNFÉLÉK. — Fejedelmi adományok. A király, a divény-oroszi és a gétyei r. k. hitközségnek, iskola építésére, magánpénztárából, 100—100 irtot, továb­bá a wolfsbergi rom. kath. hitközség templomának belfelszerelési költségeihez, magánpénztárából, 100 frtnyi segélyt adott. — Uj tanfelügyelő. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter, az újból szer­vezett szabolcsmegyei tankerületbe Velkey Pál Pest-Pillis-Solt-Kis- Kun megyei segédtanfelügyelőt, ideiglenes minőségű tanfelügyelővé nevezte ki.­­ A színészeti képzőintézet ez év­ben is adott ki értesítőt. A tanév elején 6 fiú s 16 leány vétetett fel a drámai, 1 fiú s 12 leány az operai szakba. Az év folyama alatt a drámai szakban 34, az operában 21 növendék volt, feltűnő nagy szám­mal. A növendékek számára újabban alapítványok is létettek. Az intézetből kilépett növendékekről (a drá­mai osztályból 50, az operai 31)­­részletes kimutatás van. Átalában véve különben az értesítő egészen gya­korlati jelleggel bir. — Még egyszer az Urkon po­hárról. A Történelmi tárban közlött és on­nan a lapokba is átvett újabb nézetet Révész Imre, a debreczeni tudós ref. lelkész, mint az általa kiadott Magyar prot. egyházi és iskolai figyelmező egy régibb s hozzánk most beküldött füzetéből látjuk, már régebben is ismerte s abból további következte­téseket von le. Érdekes fejtegetése következőleg szól. Csakhamar azután, hogy a múlt évi tavaszszal az Uukkon pohár ügyében, egy pár sorral felszólaltam, szíves volt tudósítani engem Nagy Ignácz tályai ref. lelkész úr, hogy az ottani városi levéltárban van két oklevél, egyik 1555-ből, a másik 1668-ból, a­melyek­ben világosan Urkom és Urko (az o felett kihagyó jellel) pohár olvasható. Kérésemre hasonmását is volt szives venni s küldeni az illető soroknak s mond­hatom, hogy azokban épen nem Urko vagy Ukkon, hanem egyenesen Urkom, illetőleg Urkon olvasandó, vagyis az r, a legvilágosabban ott van. Minden illető oklevelekből tehát a legszigorúbb diplomatikai szakértelemmel és hűséggel, meg kellene állapí­tani legelőször is ama szó helyes olvasását. Bár­­mi legyen is azonban, ezen vizsgálat eredmé­nye, annyi az eddig ismert adatokból minden két­vgen túl van, hogy az Urkon vagy Urkon pohár,­­ azon értelemben jő elő, a­mely értelemben más egyenlő tartalmú oklevelekben, a bizonyság-pohár és tudomány-pohár elője. És ez nagyon természetes, mert hiszen Urkunde, a szó közönséges értelme sze­rint is épen anyit jelent mint: bizonyság, tanúbizony­ság, bizonyságlevél, testimonium, literae testimonia­­les vagy fidem rei testantes etc. etc. A tudomány­té­­i pedig ismét épen annyi, mint bizonyságtétel. De nem csak közértelem, hanem törvényes gyakorlat sze­rint is így áll ama szavak értelme. Már a középkori német szerződések végén, a pecséttel való megerősí­tésről szóló pont, rendszerint ilyforma szavakkal kez­dődik : Dessen zu Urkunde, a minek a latin nyelvű okiratokban stereotyp módon ez felel meg : in cujus rei testimonium... A most előttem lévő számos német okmányok közül egy 1362-ki s egy 1392-ki egyenesen Urkoude-t mutat. (Bachmann, Über Archive etc. Am­berg und Sulzbach. 1801. 277. 193. 1. 1.) Jőnek elő a németeknél ily kifejezések is : zu mehrer Sicherheit und Bekenntnisse, dess zu Bekenntnisse, stb. a mely­hez a magyar tanubizonyságtétel és tudomány-tétel jár közelebb.(Zeitschr. f. Archivkunde.Diplomatik und Geschichte. Hamburg, 1834. I. 282,305, 307. stb. 1.) Midezeknél azoban, fontosabb most e tárgyra nézve előttünk az, a mi mind­ennél bizonyosabb, hogy t. i. németeknél már a középszázadokban és azóta is hosszú időn keresztül igen szélesen elterjedt, rendes és törvényszerű szokás volt az adás-vevési szerződéseket ünnepélyes áldomásirással erősíteni meg. Ez a náluk winkauf, weinkauf, leitkauf, litkauf stb. névvel nevezte­tett, latinosan pedig: winicapium, mercipotus stb. Ezen ünnepélyes áldomásokon aztán szerepeltek a Wein­­kaufsleute vagy Weinkaufs-Kunden is azaz: »honfi­nes, qui propinationi vinariae in fidem ac testimo­­nium contractus consummati interfuerunt.« Ezek voltak tehát az áldomástanúk, vagy áldomás-bizony­ságok, ezek mutathatták fel, vagy üríthették ki a bi­zonyság vagy Urkond-poharat. Egyenesen jönek elő Weinkaufs-Urkunden is, azaz áldomás-bizonyságle­­velek, áldomás-urkond-ok. 1538-ban egyik német ha­tóság, ily végzést hozott: »dasz an etlichen Gerich­ten den Wynkauffs-urkunden nit wir glaubt werden, sie werden dan durch die Wynkauffs-Kunden bewert und bezeugt, welches alles nit seyn soll, sonder eyne gede parthey, mag sich mit allen glaubtwirdigen ur­kunden zu recht behelfen.« Lásd mindezekre nézve: Grimm, Deutsche Rechts-Alterthümer. 2-te Ausg. Göttingen 1854 191 stb. 1.; különösen pedig: Hast­aus, Glossarium germanicum medii aevi. Lipsiae, 1758. I—II. Tom, az idézett és más hasonló tárgyú szavak alatt. Mindezeket, csak egyszerű töredékes figyelmeztetésnek kérem vétetni ezúttal. Erősen hi­szem, hogy ha jogi régiségbuváraink közül valaki, tüzetes tanulmány tárgyává teendi a kérdést, rövid idő múlva véglegesen el lesz döntve az. — A mozgósításról, Székesfehérvárról a 69-ik gyalogezredet és megindítják. Ma vasárnap reggel ment az első csapat, 900 ember a vonattal Triesztbe és onnét Dalmátiába, az éjszaka még 700 ember fogja őket követni. A három kiegészítő század azonban a városban marad és ott várja be a további utazás iránti rendelkezést. A közlegények vasárnap­tól kezdve a közös ebéden felül 6 krajczárt kapnak reggelire, estel­re pedig 7 krajczárt. A legénységet, szintén úgy mint az Észté ezredbelieket 72 erős töltéssel látták el. — Beviteli tilalom megszüntetése. A szerb kormány a szarvasmarhák és azoktól szár­mazó nyerstermények bevitelét Ausztria-Magyaror­szágból Szerbiába megengedte, illetőleg a beviteli tilalmat megszüntette. — A központi Frőbel nőegyesület gyermekkertésznő képzőintézetében (V. ker. Széchényi tér 1. sz.) a zárvizsgák julius 3—6 napjain, a tanké­­pesitési vizsgálatok pedig 8-án a következő napjain tartatnak meg. — Dr. Kiss Áron képzőintézeti tanárt s a pae­­dagogiai irodalom buzgó munkáját, súlyos csapás ér­te. Hat éves kis leánya, Margit, f. hó 27-én Gödöllőn hirtelen elhunyt s tegnap el is temették. — Párisi lapok czim alatt Párisban keltezett S párizsi dolgokról szóló heti lapot ad ki egy hazafi Nagykanizsán. Párisban is van ugyan szerkesztője: Edelényi Szabó Lajos, de az első szám legalább nem olyan, hogy itt nem lehetett volna meg­­irni, a párisi magyarokról nincs benne semmi. Kü­lönben a lap ára Nagy-Kanizsán 6 ft, Párisban 15 frank egész évre.­­ Az V. kerületi polgári leány­iskolában, mely Gyu­l­ay Béla igazgató gondos és lelkiismeretes vezetése mellett és derék tanári kara által, daczára rövid fennállásának, jeles intézetté vált, a zárünnep kiváló és számos közönség jelen­létében tegnap ment végbe. A magyar, német, fran­­czia és angol szavalatokon és a zeneelőadásokon kí­vül különös érdekeltséget keltett az Engelbach Alajosné által rendezett kézimunka, és a kitűnő kép­zettségű Tomassek Emma által rendezett rajz­­kiállítás.­­—Eltiltás az ügyvédségtől. A po­­zsonyi ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Neu­mann József pozsonyi ügyvéd, ki a pozsonyi kir. fe­nyitő törvényszék által a sikkasztás miatt vád alá helyeztetetett, az ügyvédség gyakorlatától felfüg­gesztetett.­­ Az iskolai értesítők közül újabban ismét többet kaptunk. A nagyváradi főreál­iskolában 14 rendes tanár működött, a növendé­kek száma volt az év végén 204, több mint fele zsidó. Érettségi vizsgát tett 10. Az intézet szépen szaporo­dott. A kimutatás, különösen a növendékekről igen jó. Az érdemsorozat is közölve van. — A somor­­jai polgári iskola értesítője nem mutat kedve­ző dolgokat. Négy polgári fiúiskolában csak 23, a felső leányiskolában 17 növendék volt, kiket a hitoktató­kon kívül 6 tanító oktatott. A taneszközökben sem történt jelentékeny gyarapodás. Iskolai takarékpénz­tár volt. — Zalaegerszegen a polgári is­kola szintén nem mondható virágzónak. Öt fiú osz­tályban 90, két leányosztályban csak 18 növendék volt. Az iskolai takarékpénztár be volt hozva. Az ér­tesítőben szépnevelési egyesület alakítását sürgeti az igazgató. — Szombathely községi néptanodáiról Lábos igazgató jó értesítőt adott. 1745 tanköteles közül 1530 jár iskolába, köztök 451 a községi rendes s 310 az ismétlő iskolába. Csinos kis könyvtár van s taneszközei elég számmal. — A keszthelyi elemi iskolákról csak érdemsorozat jött ki. A növendékek száma volt 558, csak 68 járt az ismétlő iskolába. Jö­vőre az ötödik osztály is megnyílik. — Dr. Batizfalvy Sámuel egyetemi tanár budapesti sebészi és orthopaediai magángyógy­intézetének 19. évi működéséről szóló jelentés a napok­ban hagyta el a sajtót. E minden tekintetben érdekes kimutatásból a következő részleteket közöljük : A le­folyt évben összesen 614 be­teg vette igénybe az in­tézet gyógysegélyét. Ezek közül 551 jár orvoslatilag, 63 pedig az intézet helyiségeiben gyógy­kezeltetett. Fennállása óta az intézet összesen 8732 beteget gyógykezelt, kiknek legnagyobb része vagyontalan járó­beteg volt. Az intézet betegeit a legjobb sikerrel gyógyították: Antal Géza, Balogh Tihamér, Geb­hardt Lajos, Hirschler Ignácz, Jármay László, Kéry István, Korányi Frigyes, Kovács József, Kovács S. Endre, Kriszhaber Simon, Mezey Adolf, Poór Imre, Puky Ákos, Reinitz József, Siklósy Gyula, Schwim­mer Ernő, Verebély László, Weisz József tudorok, tanárok és az igazgató főorvos.­­ Különönös elő­nyére válik Batizfalvy intézetének azon körülmény, hogy tőszomszédságában fekszik az artézi kútnak, melynek vize idült hörge- és gyomorhurutnál és alhasi pangásoknál már eddig is jótékony gyógyhatásúnak bizonyult be, s mely most az intézet parkjában is élvezhető, mert az igazgató sem költséget, sem fá­radságot nem kimért, hogy betegeinek úgy ivó- mint­ürdő-használatra e viz rendelkezésre bocsáttassák.­­ Az orsz. magyar iparegyesület kézműipari szakosztálya kedden, f. évi július hó 2-án délután 5 órakor az egyesület helyiségében (Károly­­körut 10. sz. I. emelet) ülést tart, melyen a tagok részt venni keretnek.­­ A Kisbirtokosok földhitelegye­­s­ü­l­e­t­e végrehajtó bizottságának küldöttsége Vára­­dy Gábor vezetése alatt ma d. e. 11 órakor tisztelgett József főherczegnél. Várady Gábor lelkes szavaira, melylyel a Kisbirtokosok földhitelegyesüle­tének ügyét, mint hazai közügyet a főherczeg magas pártfogásába ajánlotta, ő fensége a következőleg vá­laszolt : Oly kurt pendítettek meg az urak előttem, mely nálam mindenkor viszhangra talál: a hazafiságot. He­­lyesen emliteti meg ön, hogy a haza határában szü­lettem s nemzetünk, különösen köznépünk bajait, szükségeit ismerem és mélyen érzem. Az uzsora pusz­tításai azon környékben is érezhetők, melyben lakom, Fehér megyében, hol máris igen sok birtok jutott idegen kézre. A kisbirtokosok földhitel-egyesületét igen hasznos intézménynek tartom arra nézve, hogy ha­zánkban a sanyarú korszakban, a mit lehet megment­sünk, azért azt mind pártfogolni, mind anyagilag gyá­­molitani fogom.« Ezután ő fensége kérdést intézett ez ügy jelen állásáról, melyre Várady kimerítő felvi­lágosítást adván, a főherczeg a küldöttség minden tagjával kezet szoritván, elbocsátotta. A küldöttség tagjai: Várady Gábor, Tisza László, P. Szathmáry Károly fekete magyar díszruhában jelentek meg. — Rudolf trónörökös, mint termé­szetbúvár és író. A Brehm Adolf bécsi zooló­gus által kiadott »Thierleben« czímű könyv legköze­lebb megjelenendő negyedik kötete érdekes följegyzé­seket fog közölni Rudolf főherczeg, az osztrák­magyar monarchia trónörökösének tollából.­­ A főherczeg tudvalevőleg kiváló előszeretettel foglalko­zik ornithologiai tanulmányokkal; jegyzetei, melyek­ből egy bécsi lap mutatványokat közöl, a fekete ká­nya, mezei kánya s több, Magyarországon és Ausz­triában előjövő ragadozó madárra vonatkoznak, ügyes tollal, híven és nagy szakavatottsággal vannak írva s a főherczeg élénk észjárásáról s e téren meg­lepő jártasságáról tanúskodnak s a monarchia tudo­mányos köreiben bizonyára nagy föltünést fognak kelteni. — A zene­akadémia palotájának tervrajzát Lang Adolf benyújtotta az országos kép­zőművészeti társulathoz, mely tudvalevőleg — az in­tézet szerencsétlenségére s czéljainak hátrányára — építteti ezen palotát. A társulat a pályázatot mellőz­te s az építész Langra bizta, ki tagadhatlanul igen tehetséges művész, de a műcsarnoknál is épen a vi­lágítást rontotta el. Ha már a társulat bele­fogott ezen szerencsétlen vállalatba, jó lesz egy kissé óva­tosnak lennie.­­ Az orsz. nőiparegyesület ipariskolá­jának és iparos tanítónőképző inntézetének első évi értesítője jelent meg. Az intézet már hat éve áll fenn, de csak újabban alakult át iparos tanitónő ké­­pezdévé. Az iparos tanítónők három éven át ké­­peztetőek s elméleti tárgyaik lényegileg megegyeznek a többi tanitónőképző intézetekével. A képesítés álla­mi felügyelet alatt történik s a növendékek államér­vényt, oklevelet nyernek. A rendes növendékeken kí­vül volt néhány fővárosi tanítónő s urhölgy is, kik mint rendkívüli növendékek virágcsinálást, ruhasza­bást, kertyűvarrást, csipkevetést s más iparágakat tanuljanak. A növendékek száma 102 volt, kiket nagy­részt már az intézetben képzett tanítónők oktattak. A képző intézetből az idén az első osztály állott fenn, jövő évben a második is megnyílik. Intézeti helyiség: Nagykereszt­ utcza 2. sz. A felvételi feltételek lénye­gileg ugyanazok, mint a tanítóképzőintézetben. — Szerencsétlenség a tenge­ren. Mint a Shipping Gazette-nek e hó 25-ről St. Vincensből jelentik : az Anita német gőzös Ham­burgból Lagosba menő útján az északi szélesség 27 foka alatt vízszinig leégett. Tizennyolc­ személyt a Liffay angol hadihajó vett föl és szállított St. Vin­­censbe. — Értelemzavaró sajtóhiba csúszott be a szabadelvű párt bucsulakomájáról szóló mai tudósításunkba. Fáik Gorovet nem Aristoteles­­hez, hanem Aristideshez hasonlitó. Irodalom. — Az 1878-ki törvények gyűjtemé­nyéből Zilahy Sámuel kiadásából megjelent az első füzet, mely az első 14 törvényczikket tartalmazza, köztök a büntetőtörvénykönyvet is. Két kiadás van, od­av s tizenhatodrész, egynek-egynek ára 80 kr. — Mathematikai tanulmányok czi­mü füzeteket ad ki Farkas Gyula. Az első fü­zet a derivatio elméletét tartalmazza s egykori ta­nítványának Batthyány Lajos grófnak van ajánlva. Kapható Kilián Frigyesnél 1 írtért. — A büntető jog őskora. Adalék a népek lélektanához. E cam alatt jelent meg Aigner L­ajosnál egy terjedelmes értekezés dr. Schick Sándortól. A művet, melyből lapunk már közlött mu­tatványt, alkalmilag bőven is fogjuk ismertetni; egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy a mű ára 2 írt, mely összeg kissé drága. — A Tűzoltók lapja czimü havi szak­közlönyből megjelent a júniusi szám, két képpel, egyik »a füstöt kizáró álarcz« sajátságos képe. A lap előfizetési ára egész évre 8 frt, mely összeg a szerkesztő Vereby Soma nevére (Budapest, aldona­­­tos 557.) küldendő be. A HON magántávsürgönyei. A congressus. Berlin, jun. 30. (Ered. sürg.) A gö­rög, montenegrói, szerb és oláh ügyek majd­nem egyszerre jönek kérdésbe.­­ A holnapi ülésre Oláhország meghatalmazottja szintén hivatalos. A szerb-montenegrói határ kérdést a Hohenlohe elnöklete alatti bizottság tárgyalja, mely a kérdést 2 nap alatt el fogja dönteni. A görög kérdés megoldásával Wad­­dington bízatott meg, kinek erre vonatko­zólag indítványt kell benyújtani. Mi Bosz­­ia o­ccup­a­t­­­ó­j­án­a­k mandátumát illeti, valósul, h­ogy a törökök egyáta­­lában nem tiltakoztak, hanem csak kinyilatkoztatták, hogy ez ügyben nincsenek utasításokkal ellátva, mire Bismarck her­czeg azt válaszolta, hogy igyekezzenek reá sok szert tenni, ő pedig szavazatuknak a jegy­zőkönyvben helyet fog fenn­tartani. Berlin, jun. 30. (Ered. sür­g.) A porta tudomásul adta, hogy Bosznia occupatiója elleni tiltakozását ma vagy holnap be fogja nyújtani. Ez okiratról, bár a török érdekeket erősen fogja hangsúlyozni, még nem tudatik, vájjon erőszakkal fog-e a porta az occupátió­nak ellen­állani. Az osztrák-magyar megha­talmazottak bizonyosan remélik, hogy ez ügy minden vérontás nélkül fog lefolyni. (Tag­blatt.) BéCS, jun. 30. (Ered sürg.) A porta az osztrák-magyar csapatoknak Boszniába való bevonulása ellen már bejelentette tilta­kozását, mely ma vagy holnap nyuttatik át. A porta, mint állítják, e jegyzékben erélyesen hangsúlyozza saját jogait, de a jegy­zék egy passust sem tartalmaz, melyből a fegyveres ellentállásra lehet következtetni. Itt azt remé­lik, hogy Bosznia megszállása vérontás nél­kül történik meg. Az osztrák-magyar csapa­tok, hir szerint, holnapután vonulnak be Boszniába. Berlin, jun. 30. (Ered. sürg.) Monte­negró nem akar kevesebbet elfogadni, mint a mennyit neki a san stefanói szerző­dés biz­tosit s hivatkozik a ez ár korábbi ígéreteire. Berlin, jun. 30. A Hohenlohe herczeg elnöklete alatt tanácskozások, melyeken min­­denik hatalomnak egy-egy képviselője jelen van, folytattatni fognak, s a teljes ülésen elő­kerülő­ tárgyakat készítik elő, illetőleg azon nehézségeket, melyek a plenumban hosszas fennakadás nélkül nehezen lehetne elhárítani, bizonyos mértékben mint bizottság, elintézik. A plenum és a bizottság munkálatai párhuza­mosan haladnak, úgy­hogy a plenum, ha bi­­nyos dolgokat a bizottsághoz utasított a más kérdésekre vonatkozó munkálatokban tovább megy s bizottság által elintézendő ügyeket később veszi elő. A tegnapi ülésben Delyanis és Raugabe görög küldöttek először voltak jelen; egy hosszú nyilatkozatot olvas­tak fel azon kivonatokról, melyek az európai görög lakosság érdekében figyelembe veen­dők. A görögök az ülésnek csak egy részén voltak jelen, mely a görög ügyekre vonat­kozott. Hétfőn kezdi a congressus tárgyalni a besszarábiai kérdést, a­mikor az oláh küldöt­tek is jelen lesznek az ülésen. Berlin, jun. 30. (Ered. sür­g.) A congressus tegnapi ülésén bemutatták és felolvasták a görög de­legáltak a görög kívánalmakról szerkesztett emlék­iratot, de ezután elhagyták a termet, mert a görög ügy bővebb tárgyalása nem volt a napirenden. A congressus elintézte ezután a szerbiai kérdést. Holnap a montenegrói kérdésre kerül a sor. Berlin, jun. 30. (Ered. sürg.) Hirlik, hogy M­u­k­h­­­á­r pasa neveztetett ki a bosz­niai török haderő parancsnokává. Róma, jun. 29. Tegnap este néhány h­egyén tüntetetett a velenczei osztrák-magyar konzul ellen. A demonstrációra az a hír adott okot, hogy a konzul néhány fiatal ember által Triest­­ből Velenczébe tervezett két­ utazást megakadályozta volna. A kamrában e­miatt interpelláló tétetvén, a belügyminiszter felvilágosítást adott a sajnálatos esetről, felhozott néhány körülményt, mely annak jelentőségét csökkenti s bizonyítja, hogy Velencze la­kossága a nyugtalanságokat sajnálja. A velenczei polgárok és hatóságok a konzul előtt élénk sajnál­kozásukat fejezik ki. A miniszter hozzá­téve, hogy a kormány rosszalja az ilyen tényeket, informáltatja magát, hogy a helyi hatóságok teljesiték-e tartozó kötelességüket s a vétkeseket haladék nélkül meg fogja büntetni. Az interpellálók a válaszszal megelé­gedtek. .­­ , Berlin, jun. 30. A városi képviselő testülete tegnapi nem nyilvános ülésén késznek nyilatkozott egy congressusi kép készíttetésére s megszavazá az arra kért 60,000 márkát. A tanács Werner igazgatóval legközelebb megtekinti a szükséges egyezséget. Berlin, jan. 30. A Reichsanzeiger jelenti: Az útlevél-kötelezettség ideiglenes életbe léptetésével Berlinben nem arról van szó, hogy a pályaudvarokon útlevéli ellenőrség állíttassák fel, hanem arról, hogy az útlevél ellenőrzés a czélszerűen szabályozandó be­­jelentési ügygyel összeköttetésben gyakoroltassák, s ez alkalommal kinyomozott magukat igazolni nem tudó egyének ellen az illető szabványok és elvek sze­rint lehessen eljárni. Berlin, jun. 30. A császárnak csaknem zava­­ratlan éjjeli nyugodalma volt. Washington, jun. 29. A nemzetközi pénzkon­­ferentia összeülése október 8-ikára halasztatott, az unió képviselői a kettős érték elfogadása mellett fog­nak nyilatkozni. A Hayes elnöklete alatt tegnap tar­tott értekezlet, melyben Evarts államtitkár s Sher­man és Ord tábornokok is jelen volt, a mexiói hatá­ron előjövő nehézségekről tanácskozott. Ord tánok j­elentést tett a mexiói folytonos rablóüzelmekről s közölt egyes eseteket, midőn amerikaiakra lőttek. A kormány az amerikai érdekek védelmére szükséges rendszabályokat tárgyalta. Páris, jun. 30. Chambord gróf Lausanne­­ból megérkezett. A Journal Officiel holnap 1269 megkegyelmezést közöl, melyben a commune elitél­tek részesülnek. A hivatalos lap továbbá constatálni fogja, hogy deczember 14-ike óta 890 megkegyelme­­zés adatott ki az 1871-iki lázadásban részt vettek számára. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Üzleti hetiszemle. Első fele. Budapest, jan. 30. Az értéktőzsdén a lefolyt héten szakadatlanul hausse volt. Üzérkedési és tőke­befektetési papírok majd minden nap emelkedtek egy keveset, úgy hogy a hét végén sokkal magasabban záródtak a papírok, múlt a múlt héten. Tőkebefekte­tési papírjaink közt legnagyobb fontossággal bír a magyar aranyjáradéknak másfél százalékkal történt emelkedése; feltűnő emelkedést tapasztalt a nyere­ménysorsjegy is, mely a kisorsolási határnap közeled­tével élénken vásároltatott s közel három százalékkal emelkedett. Államadóssági papírjaink közül csak a földtehermentesítési kötvények csökkentek, az ismert ok folytán, mivel a helyettesítési és rokkantak alap­jában levő 12 millióra rugó földtehermentesítési köt­vényeket a consortium tömegesen árusítja el. A forgalom egészben véve nem volt élénk, mert eladók tartózkodók s különben is a nyári évad alatt a tőzsdelátogatók nagy része elmaradt. Említést ér­demel meg az a körülmény, hogy az ezüstagró már nagyon leszállt, s úgy látszik közel van az az idő — ha a politikai viszonyok rosszra nem fordulnak — mikor az osztrák-magyar papírérték az ezüsttel egyen­értékű lesz. A pénzpiac­on szűkebben van pénz, de a kamatláb változatlan. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület A budapesti tőzsdén a papírok árfolyama a megelőző héthez viszonyítva a következő: Államadósságok: m. vasúti kölcsön 101.50 ( + 1), keleti vasúti I. kib. 655/„ (-1­ */8), II. kib. 76 (+1), aranyértékü kötvénye 68.25 (—(-0.50), nyere­mény sorsjegy 81 (+2.50,) m. kincstári utalvány 1874-iki 113.25 (—(—0.50), m. aranyjáradék 92.30 (—(-1.45), m. földtehermentesitési 78 (—0.25), erdélyi 76.50 (+0.50), Osztr. papirjáradék 64.25 (+0.25), ezüst értékű 66.25 (+0.50), 1864-iki 100 frtos 130 (+0.50) 50 frtos 138 (+1) p. Bankok: m. hitel 228.50(+4.50),osztrák hi­tel 250 80 (+9.40), első m. iparbank 132 (+2) p. Biztosítók: első magyar 1820 (+20), Pan­nónia 410 (+8), pesti biztositó 80 (+5), Unió 140 (+5) p. Gőzmalmok: Concordia 385 (+5), első budapesti 915 (+5), Erzsébet 214 (+6), Pannónia 1060 (+30) p. Közlekedési vállalatok: Alföld-fiumei 122 (+2.50), m. északkeleti 117.25 (+1.75), erdélyi 109.50, kassa-oderbergi 107 (+1), osztr. gőzhajózási 473 p. Takarékpénztárak: első hazai 2450 (+ 10), fővárosi 366 (-1 9), pest-külvárosi 52 (- 1) .­Különféle vállalatok : alagút 69 (— 1.50), Athenaeum 262 (+ 2), Dräsche 40 (— 3), Schlick­­féle 62 (— 2) p. Záloglevelek: m. földhitelintézet 94.75 (— 0.50), pesti keresk. bank 92 3/a (+ 8/g) p. Elsőbbségek: báttaszék-dombovári, mely most jegyeztetik először 200 frtos 64.25, Lloyd-épület 66 p. Osztr. hitelintézeti sorsjegy 164 (— 1) p. Pénznemek: cs. k. arany 5.52 (—2 kr), 20 frankos arany 9.35 (— 5 kr), ezüst 101.75 (— 1), német márk 5. 55 (— 0.35) p. Váltók: német piaczok 56.90 (— 0.40), Amsterdam 96 (— 0.50), Páris 46.35 (— 0.40), svájczi piaczok 46.15 (— 0.30), London 116.50 (— 1) P­és —A magyar korona területén levő a közös vasutak 1878-ik évi május havi A pálya neve Év kilométer bevétel M. k. államvasutak éjszaki vonal 1878 1877 596.8 596.8 506.428 459.345 keleti vonal 1878 1877 604.8 604.8 223.296 192.252 déli vonal 1878 1877 278.1 278.1 44.141 46.895 Osztrák államvasut 1878 1877 1793.8 1766. 2.492.403 2.848.254 Déli vasút 1878 1877 2237.0 2237.0 3.003.538 3.051.868 Tiszavidéki vasút 1878 1877 584.1 584.0 438.000 447.759 Első erdélyi vasút 1878 1877 289., 289., 126.046 80.290 Alföld-fiumei vasút­­ 1878 1877 392., 392.3 159.459 146.820 Pécs-barcsi vasút 1878 1877 67., 67., 46.840 42.546 Mohács-pécsi vasút 1878 1877 68.3 68.3 128.236 102.301 Kassa-oderburgi 1878 1877 367.5 367.5 292.717 247.500 Északkeleti vasút 1878 1877 580.3 580.3 201.240 192.5611 Arad temesvári vasút 1878 1877 57.0 57.0 26.000 11.429 Nyugoti vasút 1878 1877 372., 372., 108.507 111.348 Első magy.-gácsországi 1878 1877 267.0 267.0 57.154 48.589 Eperjes-tarnowi 1878 187­7 59.1 54., 6.171 5.841 Vágvölgyi vasút 1878 1877 118.2 51.2 48.667 44.144 Győr- sopron-ebenf­urti 1878 1877 84.5 84.5 29.706 24.231 Gömöri iparvasut 1878 1877 168.3 168.3 32.797 28.083 Duna-drávai vasút 1878 1877 166.2 166.2 43.596 35.184 Arad-kőrösvölgyi vasút 1878 1877 62.0 41.0 16.759 8.279 M. k. bányakincstári Garam-B.-Selmeczb. 1878 1877 22., 22., 6.006 5.327 Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Junius 27. — Árverések Budapesten: Julius 23. Schmidt Mátyás Ferencz-utczai ingatl. 2468 frt. — Jul. 6. adóhátralék fejében lefoglalt ingóságok (VIII. kerj 2043 frt. Vidéken: Békés jul. 27. Róob Andrásné ing. 2000 frt. — Turkeve (Kisújszállás) jul. 12. id. Soós Jánosné ingadl. 10440 frt. — Bessenszög (Szolnok) jul. 31. Halasy Sándor ing. 66.000 frt. — Zalkod (Nyíregyház) jul. 18. Komjáthy Jeromos ingd­. 6000 frt. — Sz.-Keresztur (Sz.-Udvarhely) jul. 22. Nagy J. ing. 2000 frt. — Aszaló (Kaposvár) jul. 17. a közs. ing. 5770 frt.Darázs (Nyitra) jul. 22. Zsák Mihály ingatl.2642 frt. — Ké­pét (Buziás) jul. 19. Beál Nikolae ingatl. 5500 frt. — M.­Szákos (Buziás) jul. 18. Miksa Petru ingatl. 3290 frt. — Szirma (Nagy- Szőllös) jul. 12. Weisz Ábrahám ingatl. 2000 frt. — Morva (Homonna) sept. 10. Cseley Hermin ingatl. 21500 frt. — Arad jul. 18. Klein János ingatl. 2500 frt. — Csengerbagos (Szatmár) jul. 25. özv. Ilosvay Ferdinándné ingatl. 290.000 frt. — Va­­ranno (Homonna) aug. 8. özv. Bencsik Sándorné ingadl. 3260 frt. — Sáros-Patak (Sátoralja-Ujhely) aug. 6. Bodnár Ferenczné ingadl. 2000 frt. — Bököd (Komárom) jul. 27. ifjabb Szűcs Já­nos ingatl. 2679 frt. — Szerdahely (Nagy-Szeben) jul. 8. Ven­del Gusztáv ingatl. 3000 frt. Csődmegszü­ntetés: Teitelbaum Mór és Pol­­lák Náthán roskoványi lakosoknál. Pályázatok: A szolnoki adófelü­gyelőhöz II. oszt. pénzügyi fogalmazó julius 10-ig. — A nagybereznai (Beregszász) kir. jbirósághoz írnok 4 h. a. — A nagykanizsai kir. tvszékhez joggyakornok 4. sz. a. — Az újvidéki királyi tvszékhez I. oszt. segédtelekkönyvvezető 4 h. a. Az iparművészeti múzeum hetenkint 3-szor : va­sárnap, csütörtökön és pénteken d. u. 2-től 5-ig van nyitva. A gazdasági és országos tanszermúzeum nyitva van szombaton, vasárnap, hétfőn és csütörtökön délelőtt 10—12-ig, délután 3—4 óráig. Vidékiek azonban bármely nap szives fogadtatásra találnak. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. ma Bécsi-igérvények Hitel-ígérvények 6 forint 50 kr és a bélyeg. forint 50 kr és a bélyeg. Mind a kettő együtt véve csak 6 frt B0 kr és a bélyeg. PXr* 400,000 frt! NYITRAI és TÁRSA Budapesten, váczi-utcza 27. szám, 602

Next