A Hon, 1878. december (16. évfolyam, 292-317. szám)

1878-12-25 / 313. szám

Napirend decz. 25 én. Múzeumban képtár 9— 1-ig. Országos képtár 9—1-ig. Műcsarnok 9—8-ig. Napirend deczember 26-án. Múzeumban állattár 9 — 1-ig. Ors­z. gaz­d. és tanszermúzeum 10 — 12-ig és 2—4ig. Iparmúzeum 2—5-ig. Műcsarnok 9 —3-ig. Józsefv­árosi kör hangversenynyel összekötött családi estélye ’/18-kor. Iparoskörben »Liliomfi« előadása a vizkárosult miskolczi iparosok javára. Terézvárosi VI kerületi klub tánczestélye 71/8 órakor. Koburg herczeg hadastyán egyesület Kará­csonyfa ünnepélye (Kismező utcza 4 sz.) 4 órakor. Ragyogva kél a hajnal keleten. Aléka a sirdomb alatt. Kezében véres kését tartva, Ur elbusultan ott a sirkövön, Két hulla fekszik lábai előtt. Iszonytató a gyilkos arczulatja. Zilált csoportban félve álldogálnak Körűlé a czigányok, Mellette ásnak egy vermet sietve. Jön a siró asszonynép gyászmenetje. Hogy megcsókolja a holtak szemét, A vén apa ott gubbaszt egyedül Tehetlen néma renyheségben az elveszett leányra elmeredve. A két halottat aztán elteszik A földbe, és pázsittal betakarják. S mikor rájuk tapossák az utolsó Hantot, Aléka némán összerogy A fűbe bukva s lomhán elterülve. Ekkor hozzámegy és igy szól az ősz: »Kevély ember, hagyj minket el! Vadak vagyunk mi. Nem köt el Törvény. Nem ölünk, büntetünk. Vér, sóhajtás nem kell nekünk . De a gyilkos sem jő velünk. Szilaj sorsunkba nem születve Szabadság csak magadnak kell, Szavad bennünket rémületbe Ejt. A mi népünk ősi kedve Jó és szelíd. De te kevély És rossz szivü! Maradj itt el. Sokáig élj Béke legyen szivedbe’!« Mondá. S azzal zsibongó rajban Tovább vonult a borzalom völgyéből A vándorok kóbor csapatja. S eltűnt a pusztaság buczkái közt, Csak egy szekér maradt el ott a rónán. Kopott ponyvával félig betakarva. A hogy nagy késő őszszel, a mikor Korán reggel a bus ködök közül Felszáll a vándor darvak egy csoportja. Károgva és repülve dél felé. Csak egy marad a rónán társitól Elhagyva hátra. A kit­sebbedő Lövés talált, lőtt szárnyát leeresztve. Az éj leszáll, de senki a tüzet Nem szítja fel az elhagyott szekérnél S­alumni nem fog senki sátorában. ■ mi ■ m­i­ i ———— i m­­mmmmmm ■ A HON magántávsürgönyei. Bécs, decz. 24. (Ered. sürg.) Félhivatalo­san megerősítik, hogy a szultán parancsot adott, mi­szerint Ausztria-Magyarországgal az egyezményt Novi-Bazárt illetőleg megkössék. Bécs, decz. 24. (Ered. sürg.) Hopfen báró csak az osztrák földhitelintézetnek a Temes- és Béga-csatorna régi jelzálogi ügyeinek elintézése vé­gett időzik Budapesten. Bécs, decz. 24. (Ered. sürg.) Lord Lyons államférfiakkal való beszélgetés közben kinyilatkoz­tatta, hogy nem lehet következtetést vonni az Angol- és Oroszország között fennálló viszonyokra azon orosz előadásból, mely szerint a Rhodope kölcsönnek abbanhagyása Oroszország irányában tanúsított ba­rátságnak volna tekintendő. Berlin, decz. 24. (E r­e­d. s­ü r­g.) Pétervári magánhírek szerint ottani beavatott körökben sokat beszélnek a czár és a trónörökös közötti meghason­­lásról. A trónörököst az utolsó demonstráczió óta, mely alkalommal a néptömeg zajosan kért alkot­mányt, azzal vádolják, hogy e mozgalommal össze­köttetésben áll. Újabban egy bekövetkezendő kor­mányválságról merülnek föl hírek. — Bulgáriából egyre több csapat hivatik haza a nyugalom fentartá­­sára Oroszország belsejében. Berlin, decz. 24. (Ered. sürg.) Bár az áta­­lános helyzet békés megoldását bizonyosnak tartják, beavatott körökben mégis kétségbe vonják az angol­orosz közeledésről elterjedt híreket. London, decz. 24. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) Itt az a hir kering, hogy Afganisztán emirje önkénytes alávetését ajánlotta föl. Szerajevó, decz. 24. (Ered. sürg.) A »Bosn. Corr.« jelenti. A taslidzai mufti, ki arról is­meretes, hogy a Tuzla és Doboj melletti ütközetek­ben résztvett több szerajevói polgárhoz levelet inté­zett, melyben azon fenyegetésnek ad kifejezést, hogy egy 40,000 emberből álló hadsereget fog szervezni, hogy bosszút állhasson minden muzulmánon, ki a de­­putáczió tagjaként Bécsbe és Budapestre utazott.­­ Ugyanezen lapnak jelentik Novi-Bazárból. A fent­­nevezett mufti itten bosszú terveinek kivitelére pár­tolókat akart toborzani, és az albániai liga fejei ellen agitált, mig ezek őt elfogták és Prizrendbe a köz­ponti bizottsághoz szállították, mert a liga nem tűr Ausztri­a-M­agyarország ellenében ellenséges föllépéseket. Konstantinápoly, decz. 24. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A szultán A­a­r­i­f­i pasát Skutariba küldötte a mon­­tenegrói-török ügyek rendbehozása végett. Philippopol, decz. 24. (Ered. sürg.) A közbiztonság kérdése az oroszok elvonulása után a kelet-ruméliai határbizottságban vita tárgyát képezte. Nevezett bizottság indíttatva érezte magát a beál­lott kedvezőtlen időjárás következtében munkálatait márczius hóig elhalasztani. Prága, decz. 24. A »Bohemia« jelenti, hogy Széchenyi gróf azért neveztetett ki berlini nagykö­vetté, mivel Bismarck herczeg azt hiszi, hogy a magyar arisztokráczia a val­lási kérdésekben mentebb az előítéle­tektől mint az osztrák. Bécs, decz. 24. Belgrádból sürgönyzik a »Pol. Corr.«-nak, hogy a vranjai szerb parancsnok kategó­­rikusan megc­áfolja a porta által erősített határsér­­tést. A kormány megbízta Chriszticset, hogy a porta illető reklamáczióját, mely a pristinai török parancs­nok valótlan állításán alapszik, határozottan utasítsa vissza. A szerb közoktatásügyi miniszter pétervári missziója eredményéül egy iskola-konvenczió megkö­tése tekintendő, mely szerint Oroszország kötelezi magát a középtanodákban az orosz nyelv számára felállítandó tanszékek fentartására és tíz ösztöndíj alapítására e szakma szerb tanárjelöltjei számára. Bécs, decz. 24. A »Pol. Corr.« jelenti Kon­stantinápolyból mai kelettel. Hire jár, hogy Khei­­reddin pasa nagyvezér nemsokára visszalép, utódjául Said pasát emlegetik, ki ez órában a török miniszté­riumnak immár leginkább mérvadó faktora. Belgrád, decz. 24. A kormány a skuptinában indítványozta, halaszszák el a budgetbe egy nagyobb összeget venni fel, mint ren­delkezési alapot ügynö­kök fentartására török tartományokban, továbbá előterjesztett egy tervezetet egy 24 millió frankra terjedő kölcsön felvételére az államadósságok tör­lesztésére, és egy törvényjavaslatot a belgrád-alexi­­nácz-nisi és nis­ neskovácz-vranya-mitroviczai vasút­vonalaknak államköltségen leendő kiépítésére. Bukarest, decz. 24. A felirat átvételekor a fejedelem czélzással a zsidókra vonatkozó helyekre mondta: A nemzeti képviselet egyhangú elhatározása másodszor megerősítette amaz akaratot, hogy a ber­lini szerződéshez alkalmazkodjanak. Európa nem ké­­telkedhetik, hogy ez az egész nemzet valódi nézete. E szerint minden gyanú és balvélemény el fog tűnni, mely a külföldön országunk ellen esetleg még fenn­állhatna. Bécs, decz. 24 (6. é. zám­.) Hitelrészv. 221.1/s. Galicziai 232.1/*. Államvasut 253.1/4. Járadék 61.90. 1860-as 113.80. 1864-es 139 30. Ezüst 100.10. Lon­don 117.90. Unio-bank —.—. Alt. épitő-bank —.— Angol-osztrák 97.*/* Lombard. 67.1/«. Tramvay—. Hitelsorjegy 162 ®/4 Napoleondor 9.36 . Arany 5.59—. Frankfurt 57.1/«­ Porosz pénzutalv. 57 90. Török sorsjegy 21.—. Aranyjáradék 72.90. Bécs, decz. 24. (Magyar ért. zárlatja) Magy. földteherm. kötv. 78.1/«. Salgó-Tarján —.—. magy. záloglevél 94.*/2 Erdély 105.50. Magy. bel. vasút 65.1/*. Magy. sorsjegy 78.—. Magy. földhitel 89.—. Kincst. utalv. 1874. 115.—. Magy. vas. köles. 98.90. Magy. hitel 214.—. Alföld 115.50. Magy. éjszak-k. vas. 115.—. Kel.­vasuti elsőb. kötv. 62 60. Tiszai vas­út 184.—. Kincst. utal. 1873. —.—. Arany jára­dék 84.55. Bécs, decz. 24­ (Esti zárlat.) Hitelrészvény 222.—. M.-hitelrészv. 214 l/a. Lombard 66.1/*. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 61.97—. M.-földhitelb. —.—. Angol-osztrák 98.—. Államvasut 254.*/*. 1860-as —.—. Magy.-sorsjegy —.—. Napoleon’or 9.36*/2. M. aranyjáradék —.—.Unió-Bank —.—. Fázis, deczember 24 (Zárlat.) 3 */0 Évjárulék 76 45. Olasz évjárulék 76 —• Mobilier h­itelr. 308—. Töröksorsjegy 46 50 5 •/. Évjárulék 112.97. Osztr. államvasut 571 —. Lombard 150.— Osztrák földhi­­telrészv. —.—. Aranyjáradék 63 05. Magyar arany­járadék 74 68. Frankfurt, decz. 24 (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 171.7/8 Osztrák bankrészvény 678. —. 1864-es —.—. Papirjáradék 53.1/* Lombard 58.112. O. ar. járadék 62.7/s■ Osztr. hitelrészvény 190.68. Osztrák államvaspálya részvény 218 75.1864-es —.—. Ezüst járadék 53.7/8 Galicziai 200.50. Magyar aranyjá­radék 72.50. Berlin, decz. 24. (Zárlat.) Papir-járadék —.— Magyar jár. 72 60. 1877. 10 mill. kölcsön 53.50 Hitelrészvény 383.—. Lombard 119.—.Kassa Oder­berg 42 40. Orosz papírpénz 195.—. Ezüst járadék 54.—. M. kincst. utalv. 99.40. K. vas. elsőbb, kötv. 63.90. All. vasút 439.—. Galicziai —.—. Romániai 33­60 Váltóárf. Bécsre —.—. London, decz. 24. Kezdetben konsolok 949/16. Ezüst 49.1/2. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Kereskedelmi szerződésünk Olasz­országgal. Olaszországgal mégis sikerült szerencsé­sen megkötni a kereskedelmi szerződést, éspe­dig nemcsak az általános kereskedelmi vám és hajózási stb. érdekek szabályozására vo­natkozó szerződést, hanem egyszersmind a tarifaszerződést is. Ez utóbbi több te­kintetben fontossággal bír ránk nézve. Elő­ször nagyon nevezetes már csak azért is, mert általa mellőzve lesznek az olasz autonóm ta­rifának magas tételei s helyébe conventioná­­lis tételek lépnek, mely utóbbiak lehetővé te­szik, hogy főbb kiviteli czikkeink ezen or­szágban jövőre is megtarthassák piaczukat. Másodszor fontos a kereskedelmi szerző­dés azért is, mivel általa az osztrák-magyar autonóm tarifának több tételei, s különösen azok, melyek az Olaszországból jövő behoza­tali czikkeknél alkalmazást nyernek, leszállít­­tatnak, ez kedvezményt képez a hazai fogyasz­tó közönségre nézve, a­mely az Olaszország­ból eredő fogyasztási c­ikkeket annyival ol­csóbban vásárolhatja meg. De legnagyobb fontossággal bír e szer­ződés harmadszor azért, mert általa úgy Ausztria, mint Magyarország lelép az auto­nóm tarifa-politika teréről és a szerződéses politikára megy át. Az Olaszországgal kötött tarifa­szerződésben foglalt vámleszállítások nemcsak Olaszországra nézve érvényesek, hanem ez ipso érvényesek Németországra vo­natkozólag is, mert az ezen utóbbi állammal kötött szerződés kimondja, hogy mindazon kedvezmények, melyeket a szerződéses álla­mok valamelyike a vámügy terén bármely külállamnak engedélyez, minden további vi­­szonszolgálat nélkül önként megadandók a másik szerződő félnek is. Most még a megállapított tariftatételek nem feküsznek előttünk s igy azok tüzetes fejtegetésébe nem is bocsátkozhatunk ; átalá­­nosságban azonban megjegyezhetjük azt, hogy az olasz szerződést annál nagyobb öröm­mel fogadhatjuk, minél nagyobbak a tariffa­­leszállítások. A múlthoz viszonyítva — mint értesülünk — igaz ugyan, hogy egy pár té­telnél fordulnak elő emelések, de ezek nem jelentékenyek , ellenben a tarifta tartalmaz leszállításokat is, melyek kompenzác­ióul szolgálhatnak. Nagyban és egészben véve a szerződés nem fog semmit rontani az Olasz­országgal fönnállott kereskedelmi viszonyon, ellenben mint a Németországgal kötött szer­ződésről, úgy erről is, elmondhatjuk azt, h°így az többféle visszaélést megszüntet és kételyeket eloszlat­, valamint az önkénykedés­. Az egyesült államok nemzetkö­zi forgalma. Az északmerikai egyesült államok tudvalevőleg jan. hó végén zárják le a közigazgatási évet, így a pénzügyminiszter már abban a helyzet­ben van, hogy az 1878. évi eredményekről közzé te­hette a hivatalos kimutatást. A statisztikai hivatal valamivel gyorsabban dolgozik ott, mint Magyar­­országon. A belföldi áruk kivitele 680.709,268 dollár ér­téket képviselt, az idegen eredetű árukkal együtt tett a kivitel 694.865,766 dollárt. Az árubehozatal tett 437.051,532 dollárt. A kiviteli többlet értéke tehát 257.814,234 dollár. A megelőző évben viszonyítva az árubehozatal 14­2 millió dollárral csökkent, a kivitel pedig 92,3 millió dollárral emelkedett. Az Egyesült Államok kereskedelmi mérlege tehát, mely előbb is erősen aktív volt, a lefolyt évben 106­5 millió dollár­ral javult. Hogy mekkora az észak-amerikai államok ki­viteli többlete a fennálló vámrendszer alatt, az kitű­nik abból, hogy 1863—73-ig évenként átlag 104­ millióval nagyobb volt a kivitt mint a bevitt áruk értéke; az utolsó három év alatt pedig a következő volt a kiviteli többlet: 1876- ban 79,643,481 dollár 1877- ben 151,152 094 » 1878- ban 257,814.235 » A pénznek és nemesfémrudaknak kivitele és behozatala a lefolyt évben a követke­ző volt: kivitel 33,740.125 dollár bevitel 29,821.314 , kiviteli többlet 3,918.811 dollár. A megelőző évekhez viszonyítva a nemes­fém­bevitel 10­9 millió dollárral s a kivitel 22­4 millió dollárral csökkent. 1875-ben 844 millió dollárral több arany, ezüst ment ki az Egyesült­ Államokból, mint a­mennyi bevitetett. Annak, hogy akkor, midőn az állam kereskedelmi mérlege oly nagy többletet mutathat fel, mégis több érezpénz kiment az ország­ból, mint a­mennyi behozatott, az az oka, hogy Észak- Amerika előbb roppant nagy kölcsönöket vett fel külföldön, és fizetett vissza a lefolyt utóbbi években. Legjellemzőbb azonban, hogy mily roppant mérvben nőtt a termények és iparczikkek kivitele egy évtized alatt. Az árak aranyértéke szerint tett a kivitel 1868-ban 269,389,900 dollárt, 1878-ban 680,709,268 dollárt, a növekedés 411,319,368 dollár vagyis 153 százalék. Ily mérvű emelkedést a világ­nak egyetlenegy állama sem mutathat föl, sem a te­kintetben nincs versenytársa Északamerikának, hogy a kivitel oly jelentékenyen meghaladja a behozatalt, mint ezt az Egyesült­ Államoknál látjuk. Egyébiránt érdekes a részletekbe menve figye­lemmel kísérni azt, hogy melyek azon áruk, a­melyek­nek kivitele az utóbbi években oly jelentékenyen emelkedett. Ezek a főbb kiviteli czikkek u. m. garina­­neműek, élelmiszerek, mezőgazdasági gépek és esz­közök, nyers vas és vasgyártmányok, pamut áruk, bőr és bőrgyártmányok és petróleum. A belföldi gyártmányok kivitele tíz év alatt 14­2 millió dollárról 37­2 dollárra emelkedett, tehát majdnem háromszoros lett. Gyári czikkek, melyek előbb vagy nem, vagy csak igen kis mennyiségben vi­tettek ki, most már nagyobb tömegekben is mennek a külföldre, s az a tény hogy Amerika a legiparosabb államokkal is sikeresen versenyezhet, fényes jövőt jó­sol Amerika iparának. Még egy fontos jellemvonást kell kiemelnünk és ez az, hogy a mezőgazdasági termények kivitele 10 év alatt 368,5 millió dollárról 536 millió dollárra emelkedett. E számokban van kifejezve az, hogy mily óriás hatalommal kell a magy. mezőgazdasági ter­ményeknek az európai nyugati államokban verseny­küzdelembe lépnié­nek elejét veszi. A szerződés e részében a Németországgal kötött szerződéshez alkal­mazkodik és határozott haladást jelent. Miután tehát Olaszországgal megkötte­tett a tariftaszerződés, az osztrák-magyar áta­­lános vámtarifta a jövő év elejétől fogva csak azon tételeiben fog életbe lépni, melyek az olasz kereskedelmi szerződésben nem foglal­tatnak. A kormány (értvén itt az osztrák kor­mányt, mert Ausztria határos Olaszországgal) rendeleti úton fog intézkedni a szükséges át­meneti rendszabályokról, mire nézve a tör­vényhozás január végéig terjedő fölhatalma­zást adott neki. Ha netán a kötött szerződésnek némely tételei nem felelnének meg a várakozásnak, úgy ennek oka nem annyira az Olaszország­gal folytatott alkudozásokban, mint inkább a német kormány vámpolitikájában keresendő. Németország felé Ausztriának sokkal jelenté­kenyebb érdekei vannak kérdésben, mint Olaszország felé; ezeket nem lehet megfelelő viszonkedvezmények nélkül az Olaszország­gal való kereskedelem érdekeinek feláldozni. Egyébiránt az olasz szerződés tételei a vámügyi kedvezmények terén még nem ké­pezik a monarchia utolsó szavát, mert hátra van a Francziaországgal kötendő kereskedel­mi szerződés. Remélhetőleg egy két neveze­tes tarifaleszállítás e szerződés megkötésénél is el fog érezni, vagy ha ekkor nem, az év le­forgásával Németországgal mindenesetre új tarifaszerződés köttetni. S mi legalább azon nézetben vagyunk, hogy a vámügyi közösség csakis úgy és addig lesz fentartható Ausztria és Magyarország közt, ha és a­meddig a mon­archia másik felében meg lesz a készség Ma­gyarországnak mint mezőgazdasági államnak érdekeit méltányolva, szabad kereskedelmi irányban fejleszteni a monarchia kereskedel­mi politikáját, melynek ez idő szerint az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerző­dés képezi az alapját. Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, decz. 24. A tőzsde folytonosan nagy ingadozásnak van kitéve, s hogy minő az irányzat, azt e pillanatban nem is lehet constatálni. A szilárd hangulat, melyet a Nov-Bazárra vonatkozó hír kel­tett, már tegnap este elmaradott. A mai tőzsde va­lamivel szilárdabban nyílt meg. Helybeli papírok közül a pesti közúti és első hazai kedvelt volt. Mal­mok szilárdak. Az előtőzsdén osztr. hitel 222.40— 222.60, pesti közúti 186.50 p. A déli tőzsdén osztr. hitel 222—221.70—222 p. Magyar hitel 213.50, pesti kereskedelmi bank záloglevél 96, pesti közúti 183, salgó­tarjáni vasfinomító 82 p. Az esti tőzsdén szilárd volt az irányzat. Osztr. hitel 222.50—222.80, m. hitel 213.50—214, m. arany­járadék 84.70. A gabnatőzsdén az ünnep miatt nem volt üzlet. Szokványbuza tavaszra 8.60—8.70, bánsági kukoricza 4.921/a—zab tavaszra 580— 5.85 p. Nemzeti színház. Népszínház. Ma, deczember 25-én: Ma, deczember 25-én : A Daniseffek. Gerőffyné Ilka asszony mint Dráma 4 felv.,Irta Newsky vendég. (ifj. Dumas és Corvin), fordí­t I N I S B.­totta Visi Imre. Énekes bohózat 3 felv. írták Gróf Janiseff Náday Hennequin és Millaud; fordí­Taldé Roger Halmi totta Csepreghy Ferencz. Ze­Herczeg Újházi nejét Marius Boullard. Oszip Nagy I. Személyek: Zakarow Vízvári Kornnszki Együd Pál Hetényi A grófné GERŐFFYNÉ I. Iván Pintér Boperszil Solymosi Nikifor Kőrösmezei De­zablett Horváth András atya Komáromi Gregoár Tihanyi Linder Sántha Dapiton Jány Komrew Tóth Szillery Pártényiné Daniseff Paulaynt Egy úr Karikás Dozen báróné Györgyné Baptiszt Egri Anfissza Szathmáryné A kulcsár Pártényi Mariana ) Császárné kezdete 7 órakor. ■ Meteorológiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1878 decz. 2­4-től reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyo­más kevéssé változott. — A hőmérsék többnyire kevéssel sü­­lyedett, Orsován 6.0 fok­kal. — Csapadék nem méretett. — Ózon: Budapesten : nappal 0, éjjel 0. Vízállás deczember hóban. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. — Decz. 24. — Árverések a fővárosban. Gróf Keglevics Tibor ing. 230520 frt feb. 24. márcz. 24. Glubics István ing. 2000 frt feb. 24. márcz. 31. Árverések a vidéken. Toh András ingl. 2690 frt jan. 17., febr. 17. Komárom. Nánász Gyula ingl. 2790 frt decz. 30. Tisza­füred. Múzsa Emilia ingtl. 3600 ft decz. 30. Újvidék. Nagy József ingl. 4000 frt. jan. 15. N.­Kanizsa. Feli Pál ingl. 200 frt jan. 13. Szentes. Debreczen. Magyari László ingl. 2562 frt decz. 30. N.-Várad. Csődök. Beldmann B. N.-Kikindai kereskedő, beje­lent. h. i. jan. 13., 15. perügy. Plach Ede: Csődmegszüntetés. Bansschmidt Hugó t. elleni (Lőcse.) Pályázatok. Postamesteri állomásra N.-Dob­­ronyba, 3. hét. városi állomásra Beregszász decz. 29. Erdő felügyelői állomásra, Beszterczebánya decz. 31. Postamesteri, állomás, Bérczel Nográd m. 3. hét. A »Kis Lap« XV. köt. 26. sz. tartalma. A kurta Gyurka furulyája. Tréfás mese. — Az én arczképem. (Vers, képpel.) — Bajmócz várkastély. (Képpel.) — Képrejtvény. — A kis Iluska kalandja. Mese négy képpel. — Az uj könyv. (Vers, képpel.) — Megjárta. (Vers, két képpel.) — Kis értesítő. — Megfejtések és megfeők. — Forgó bácsi postája. A »Kis Lap« előfit.­ára. Negyedévre 1 frt. 40 kr. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. (B e k a l d e t e 11.) Az anyák és orvosok gyakran kétségbe vannak esve, vájjon mit használjanak a gyermekek­nél, ha azok náthaláz, rekedtség és köhögés, vagy épen lég­csőhurutban és szamárhurut vagy görcsös köhögésben szen­­­vednek. A bódító szerek nyújtása ki van rekesztve, s a keve­rékektől a gyermekek csakhamar megundorodnak s nincs meg a kivánt hatásuk. — Mindazoknak, kik ily aggasztó helyzet­ben vannak, ajánlunk egy házi szert, melynek hatása gyakran a csodával határos, s melyet csaknem minden esetben siker ko­ronáz ; egy kisebbszerü konyha-mozsárban porrá dörzsölünk néhány Berger-féle kátrány-pasztillát (nem kátránytokocs­­kát), háromszor annyi sárga czukrot vegyitünk hozzá, újból eldörzsöljük s egyenlő tömeggé keverjük, melyből a gyerme­keknek naponta 4 —5­ szer egy késhegynyit adunk be. — A gyermekek ezen keveréket végtelen szívesen veszik be, s csakhamar könnyebbülést és javulást fognak tapasztalni. — A gyógyszertárban Berger-féle kátrány-pasztilla kérendő. Ára egy pléhszelenczének 50 kr. — Kőraktár helyiség: Bu­dapesten: Török J. gyógysz. urnái, királyutcza 7. sz. (A legtöbb magyarországi gyógyszertárban létezik raktár.) III. 1084 3—3 Észle­lési állomás Légnyomás m. m. Hő­mérséklet O • Sz iránya és erős­sége Fel­hőzet Bregenz— — — — — Prága— — — — — Bécs— — — — — Sopron 764.8— 8.6 ENy2 borult M.-gvár 65.6— 6.2— — — Irénénél— — — — — Beszterczebány. 64.4— 8.8K i felhős Budapest 63.8— 7.3E 1 köd Szolnok— — — — — Debreczci. 65.1— 10.2D 1 felhős Ungvár 62.6- 3.4D 4 borult Szatmár 64 7- 5.5K 3 felhős Nagy-Szeb*» 65.0- 8.2K 1 derült C nova 66.4— 11.2— — » Szeged— — — — — Csáktomb­.— — — — — Zágráb— — — — — Fiume— — — — — Póla— — — — — Lesina— — — — — Temesvár 65.8— 5.2D 1 derült Napja Hol? 0 föUrt* méter0 mét*? ! Időjárá, » Bintapetitox._ _ ___ · Pozsonybani 29 ködös› M.-Szigeter— — —­ —— » Szatmáron— — — — » Tokajt­an— — — — · Szolnokon5 90 — — zaj­lás› Szegider5 87 — — száraz 23 Arad­­1 16 — — ködös N.-Becskereken1 63 — — felhős— Bez­­ ,n Fér es.1 92— — Var..«tize. i.1 79­— 24 Eszéken— — — — — Sziszeken— 20 — — hó— Mitroviczo.— — — — — Zimonybas— — — —— — Ó-Orsovás4 73 — — tiszta— Barcs­­n— — — — NYILT-TÉR. Legkellemetesebb és legkitűnőbb gyógyhatású magy. édes mustár feltalálva és készítve Páczányi Ármin gyógy­szerésztől Budapest-Kőbánya. Ára egy nagy üvegnek 1 frt, kis üveg 50 kr, kapható a készítőnél, legtöbb gyógyszerész és nagyobb fűszerkereskedő uraknál. — Ismét eladók kedvező százalékban részesülnek. Elismerő nyilatkozat és hálaköszönet. T. Páczányi Ármin gyógysz. urnak, Budapest-Kőbányán. Bátor vagyok t. uraságoddal tudatni, miszerint ön által gyomorbajok ellen feltalált és készített kitűnő gyógyhatású édes mustárt legjobb sikkerrel használtam s azóta ugyan azt már igen sok más szenvedőknek is, hasonló használatra legjobban ajánlottam. Jelenleg fel vagy­ok kérve, hogy azon oly kitűnő gyógyhatással biró mustárból egy nagy üveggel mielőbb utánvétel mellett hozassak éspedig Wolkenberg Gusztáv a m. k. szatmári törvényszéknél működő iroda-igazgató ur részére. Maradok kiváló tisztelettel Mándy Elek s. k. Szatmár, 1878. febr. 24-én m. k. nyugalmazott szolgab. jjflr Húzás 1879. január 11-én. vényekfflllWSn­yillírii C&U Mjí A m Bécsi mtmmn csat 2 frtil 1231 Összesen csak 6 frt és a bélyeg. 'VI 6 — L U E F F M. illatszerészete Budapest, Dorottya­ utcza 3. sz. A csász. kir. szabadalmazott üdítő nedv lovak szá­mára Kwizda Perencz János udvari szállító úrtól az utóbb hadjárat alkalmával a dunai török hadsereg lovassági és tüzér­­ségi osztályainál Fazly basa alatt a legnagyobb mérvű kiter­­jedésben volt használatban. A nevezett üdítő nedv ugyanis a lovas­sági parancsnok, Emim basa közlése szerint kiváltképen a rendkívüli erőfeszítések és a tél kedvezőtlen időjárási viszo­nyai által felettébb megtámadott lovak inai és izmainak erősítésére a legelőnyösebb befolyást gyakorolta, s az állatorvosi személyzet és gyógyszerek teljes hiányában mint egyedüli készítmény jön az állatoknál gyakran fel­lépő csúzos és köszvényes bántalmakban csodálatra méltó sikerrel alkalmazva. A beszerzési forrásokat illetőleg hivatkozunk a mai számunkban megjelent hirdetésre. 1—1 A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei decz. 24. Utolsó árkeleti s­ó értékpapr­ok Utolsó árkelet ■* X Utolsó árkelet Értél­p­a­p­rok pénz­p­ént 1 árú£ pénz árú flQ árú c) Gőzmalmai. Záloglevelek 99 — 99 25 500Concordia-malom. 478 480­­Magy. földhitelintézet 6'/,*/. 95 -95 25 — — —­­500Kiad budapesti-malom . 1235 —1300 -■ . 5»/. 87 25 87 60 62 2­0 62 75 200Erzsébet-malom .... 262 -265­­, arany v. ezüst 5% 03 25 100 50 74 -74 50 500Henger-malom .... 720 — 730 -B jelzálogbank 6'/«°/ 84 — 34 76 65 25 65 75 160Luiza-malom.......................... 258 — 259 — „ ált. földh.-r. v.t. 6*/0— 78 — 74 50 200Molnárok- és sütök-malma 350 -355 -n n n p1/«0/« — —­ 78 -78 501000 1465 —1475 Pesti kereskedelmi-bank 6°/, 26 — 96 25 300Viktoria-malom . . . 460 -460­­Kisbirt. földhitelintézet 7*/ 95 — 96 — — — — — . . *•/■ 83 — — _— — 4)Közlekedési vállalatok 115 -115 50 116 5't Elsőbbségek. 84 50 84 10 200Alföldi fiumei vasút. 116 -300 79­­80­­200Báttaszék-domb.-zákányi v — — --- --100Dunagőzhajóz.-társulat 6*/c_ _ 16 50 77 — 200Déli vasút.......................... — —— • 0­0 15 50 76 -200északkeleti vasút . . 115 50 116 50 300n 6a/0 — -­— _ 78 -74 -200Erdélyi vasút . . . 106 — 107 -300tejszakkeleti vaspálya 6°/, _____ — — — — 200Győr-sopron-ebenfurti vasú — — — — 500 tt . (ar.)5°/ — — 74 -74 50 200Kassa-oderbergi vasút . — — — — 200Magy.-galicziai vaspálya 6°/— — -- -200Osztrák állami vasút . — — — — 200i. erdélyi vaspálya 5‘A— 81 75 82 — 200Pécs-barcsi vasút — — — -200Györ-sopr.-ebenf.­ vasút 5°J._ _ 61 15 62 -200Vágvölgyi vasút ... — — — — 200Kassa-oderbergi vasút 5*/ _____ 500Osztr. dunagőzhajózási vasút — — — — 200Vágvölgyi vaspálya 5°/— 62 75 68 35 100Budai hegypálya. 67 50 68­­100 „ Részkötel. 7*/«°/_ _ 200Budai közúti vaspálya . — — — — 100Budapesti lánchíd 6% 91 — 92 — 63 75 63 25 200Pesti közúti vaspálya . 187 — 188 — 100Budapesti malom 6°/_ _ 113 50 114 50 100Kösz- és téglagy. köt. 6*/ ____ 123 — 138 50 124 - 139 Bp *) Takarékpénztárak. Lloyd- és tőzsde­épület 5°/ 73­­— 138 50 89 -138 50 89 50 100 Czeglédi................................. Országos központi . 92 75 93­­Magán-aprój­egyek 1000Pesti első hazai .... 2'o r,­­2520 — Osztrák­ hitelintézet . 162 50 163 50 200Pest-budai fővárosi . 367 — 370 -150 44 —-47 — Pénznemek. 50Pakrac-daruvár-kutinjai — — 100Vas-zalamegyei első.— — Császári kir. arany . 5 f.9 5 61-213 50 813 75 f) Különféle vállalatok. «4 sí "7 Osztr. magyar 8 frtos arany 20 frankos arany 9 35- 9 35— 9 37- 9 87 — 105Alagút...................................... 81 -5­0Török arany lira 80 — Osztrák és magyar ezüst— 400Ganz és társa-féle vasöntöde 223 — 225­­Német kir. bankj. 100 m. 57 80 57 90— 200Gschwindt-féle szeszgyár 265 -270 -4'J — 41 — 200 210 Gyapju­mosó és bízom. I. m Kereskedő testületi épület— — — •1Váltók árfolyama(3 hóra) 34 35 -200Könyvnyomda„ Athenaeum“ 302 — 306 -5—Augsburg 100 n. bir. márf.— _____ — — — — 500 n Pesti . . . 625 -__ — 5-Berlin 100 n. bír. márt _ _ __ _ — _ — " 200Kőszén és téglagy. (Dräsche 34 35 -5-Hamburg 100 n. bir. mark_ __ __ __ 231 50 222 -Rimamurányi vasmű— _ _ 5 —Majnai Frankl. 100 n. b. m __ __ ____ 125 -128 — 100Salgó­tarjáni kőszénbánya 91 --92 -4”­.Más n. pénzp. 100 n. b. m 57 15 67 30 668 — 100 „ vasöntöde 82 -92 -37.Amsterdam 100 holl. írtért 96 60 96 90 63 -65 — 200Sehlick-féle vasöntöde . 60 — 65 -21 Brüssel 100 frankért ____— — 500Serfözöde első magyar . 400 — 4­­5 -2 Páris 100 frankért . . 46 40 46 55 200Sertéshizlaló.......................... 125 — 135 —2 Marseille 100 frankért ._ __ __ _ 200 — — 47.Svájci pénzpiacok 100 frank 46 30 46 50 2150 — 2170 -200Spodium- és csontliszt-gyár 232 — 235 -47.Zürich 100 frankért. 46 30 46 50 500 -_____ 200Szálloda-részvénytársaság— -- --4'/.London 10 font sterlingért. 117 20 117 56 99 25 99 50 200Tégla- és mészégető újlakt . 22 — 26­­6 Szentpétervár 100 rubelért.— — 95 -105 -200 Téglagyár kőbányai. . .5 Milano 100 lira nuovo ital. fertékp*plr°» /il madó**kg. agyar vasúti kölcsön . „ gömöri áll. zálogl. 5°/. , keleti vasút I. kib. keleti vasút II. kib. államkötv. 100 frtal. sorsjegykölcsön 100 frt * 50 frt darab 71-iki magy. államkötv. 78-iki „ a 78-iki m. kir. kínost, ut. 74-iki „ „ " " agy. ar.jár. 6•/, adómentes ildteberm. kötv. magy. , 1867. zár temesi , 1867. zár „ borv. őrs. ■­­ erdélyi agy. rel­. urb. válts. kötv. ;ölödézsma válts. kötv. ,ztr. áll. adós. P*P- 5 (• , ezüst. kam. • * Jan. jul. 5°/, ezüst kam. * ’ apr. okt. 5•/. [sorsolás 1860-ból á 600 frt Zsorsola 13- bó­ k 100 frt * 1864-ból á 100 frt • 1861-ból á 50 frt sstv­. köles. 1871-ből 5"­. Részvények. a) Bankot. Ital. magy. munk­. hitelb. nglo-magyarbank . . Ital. magyar hitelbank Ihari ker.ipar-s term.-hirb­­ettalu tak- és hitelegylet ranko-magyarbank. H­orvát leszámitoló-bank isbirok. földhitelintézete ipótv. b. (lak. és hitel-esgl.­agg. ált. földhitel-részv.­t)­agyar jelzálog-hitelbank sztrák hitelintézet . . esti hitelbank . • • esti kereskedelmi­ bank est-budai kézmüvesbank . ciszeki hitelbank •­­ Biztositó társulatok. illő magyar biztosító-társ. annonia-viszbiztositó-társ. esti biztosító-társulat . Info viszbiztositó*társulat Termény Minős. hectol. Ár 100 kilogr. Minős. hectoL Ár 100 kilogr. Báza bánsági új , tisz­avidéki * pestvidéki „ f. hérm­egye m. éjszak*. „ 74 76 78 80 74 76 78 80 14 76 78 80 74 76 78 80 76 76 78 80 8.---8.10 8.70— 8.86 9.15— 9.20 8.65— 8.75 9.35— 9.45 9.70- 9.75 78 30- 8 40 8.75— 8.90 9.20— 9.30 8.30- 8.45 8.85— 9.05 9.45- 9.65 7.66— 7.80 8.16- 8.35 75 77 79 81 75 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 0­777 8.85- 9.--8.50 9.10 8.95-9.66-08.45-8.96-8.56-9.25-9.16 9.65 8.65 9.10 8.70 9.66 7.90-8.45-8.— 8.55 Termini Rozs..........................aj Árpa takarmánynak a malátának Zab .... Tenger bánság másnemű Repsze káposzta , bán-táji Köles . . . Minőség heptoli­­tmben 70—72 *0—6S 82 -64 $6—40 *5 73 nélkül Ár 100 kilogrammkén­t 80 5 40 0 60 5 40 4 45 4 75 6­­ 6 76 7 20 6 60 4 66 6 25

Next