A Hon, 1879. február (17. évfolyam, 28-51. szám)

1879-02-14 / 39. szám

Élénken érezzük vasúti politikánk terén is a gyökeresebb rendszabályok szükségét, melyek pénz­ügyeinkre és nemzetgazdaságunkra egyaránt jóté­kony hatással lennének,­­ minthogy­­már eddig is érezzük, az államvasutak és kisebb társulati vasutak körül tett intézkedések eredményét. Azt hiszszük, hogy mind itt, mind az államélet többi ágazataiban erélyes, határozott rendszabályok­ra van szükségünk, hogy pénzügyeinknek és nemzet­­gazdaságunknak jobb fordulatot adjunk. A kormány is elismerte az államháztartás körüli gyökeres rend­szabályok szükségét és azokat a jövő évi költségve­tésig elkészítendőknek jelenté ki. De kiemelte azt is, hogy ez évnek egy nagy pénzügyi feladata van: az 1874-iki kincstári utalványok conversiója. Ez a­­kormány éberségét, működését, az ország hi­telét nagy mérvben veszi igénybe és a bizottság is hiszi, hogy ha ez évet, a nehéz nemzetközi vi­szonyok közt, egy nagy conversió szerencsés be­fejezésével úgy zárjuk le, hogy ez évi hiányt nem növelők nagy összeggel és egyszersmind előkészí­tők a közigazgatás és törvényhozás számára, ed­dig a függő adósság súlya által is gátolt, határo­zottabb és sikeresebb ac­iót, akkor még e szempont­ból sem veszett el az év. Okvetlen szükségesnek tart­juk azonban, hogy a kormány már a jövő évi költség­­vetésnek lehetőleg kora őszszel eszközlendő előter­jesztése előtt, megállapítsa azon rendszabályok soro­zatát, melyekkel az államháztartásban a jobb fordu­latot előidézni véli. Nem panaceát, nem a hiányt azonnal elenyész­ted, lehetetlen rendszabályokat kérünk itt a kor­mánytól, de annak bizonyítékát, hogy az államház­tartás bajain akar és tud segíteni, a­mint ennek a megelőző években is bizonyítékát adta, — a kiadá­sok­ban eszközölt megtakarítások és a bevételek foko­zása által. Kérjük tehát a t. házat, utasítsa a kormányt hogy az államháztartás rendezése és az abban króni­kussá vált hiány apasztása, megszüntetése iránt te­endő gyakorlati rendszabályokat úgy foganatosítsa, illetőleg készítse elő, hogy a jövő évi költségvetésné az ország már tájékozva legyen a kedvezőbb pénzü­gyi fordulat eszközei iránt. A költségvetés tárgyalása közben sok reform­eszme jön a pénzügyi administrate különböző ágával kapcsolatban, felemlítve, illetőleg felelevenítve, így új­ra csak hangsúlyozhatja és megújíthatja a bizottság a kormány által kilátásba helyzett, egyik szükséges re­formra t. i. a nyugdíj-törvény készítésére vonatkozó határozati javaslatát és kéri a t. házat, hogy utasítsa a kormányt a nyugdíj-törvény elkészítésére, illetőleg beterjesztésére. Az állami számvitelre és a számvevőszék szer­vezésére nézve, a képviselőház 1875. évi november 22-én tartott ülésében hozott 285. sz. a. határozatában újólag utaesta a kormányt, illetőleg a számvevőszék elnökét, a szükséges tvjavaslat készítésére. A kor­mány jelentése szerint, a számszék elnöke az ő kö­rébe vágó feladatnak, e tekintetben már eleget tett. Fölszólítandó tehát a kormány, hogy az állam­számvitelre és a számvevőszék szervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat végleg megállapított formájuk­ban, a képviselőháznak nyújtsa be. Az adókivetés és kezelés körül számos panasz merül fel, dac­ára annak, hogy e téren törvényhozási és közigazgatási úton tagadhatatlanul haladás történt a rendezés tekintetében. Most beéri a bizottság annak kijelentésével, hogy a kormány elismerő a még létező bajokat és határozottan igéri azok lehető gyors és erélyes orvoslását. De a bizottság meg van győződve arról is, hogy e téren a közönség fő­ biztosítéka a '* ' * ‘ M,­ ---—A----It roTl@1670. kormányt, miszerint e reform létesítése iránt készít­sen javaslatot. A­mi pedig az iltékszabás és behajtás körti előforduló gyakori zaklatások iránt felmerült pana­szokat illeti, ezeken gyökeresen, sőt csak­is sikeresen, az il­tékszabás körül, egész eljárás reformja se­gíthet. Ezért kéri a bizottság a t. házat, hogy uta­sítsa a kormányt ennek a törvényhozás útján való minél előbbi elkészítésére. E reformok, valamint az ipartörvénynek, bé­lyegtörvényeknek, perrendtartásnak, bánya- és erdő­törvényeknek, az illető tis­zák tárgyalásai alkalmá­val, a bizottság által megsürgetett és a kormány által is kilátásba helyezett reformjai, bizonyára nem tartoznak ama közvetlen pénzügyi rendszabályokhoz, melyek államháztartásunk rendezésére szükségesek, de még pénzügyi szempontból is nagyon sürgősek, mert részben az állampolgárokat sok hiábavaló köl­tekezéstől és időpazarlástól óvják meg; részben pe­dig előmozdítják a vagyon- és jogbiztosságot, melyek az adóképesség és adófizetés pontosságának kiváló tényezői. A bizottság mellékletképen ide csatolja, a tárgyalásai alapján megállapított költségvetés mér­legét. Kelt Budapesten, február 6. 1879. Ordódy Pál s. k. az állandó pénzügyi bizottság helyettes elnöke Hegedűs Sándor s. k. az állandó pénzügyi bizottság előadója. fenti bizottmány jelentésében a legnagyobb objectivi­­tással járt el s hogy nem személyeket hanem tényeket tekintve vádol. Kéri a bizottság jelentésének tudo­másul vételét. Hoffmann személyes kérdésben szól. —­­F­u­c­h­s vádolja a számvevőséget, hogy nem jelenti a hőeltulajdonítók ügyét, s hogy az ellenőrzést nem gyakorolja kellő mértékben. Indítványozza, hogy a közgyűlés segítsen e bajokon. W­e­i­s­z Bernát elfogadja Takács véleményét. S­z­­­u­p­a kivánja a fegyelmi eljárást s kéri hogy a tárgyalás folytattassék. Elnök megjegyzi, hogy a tanács fegyelmi eljárást nem rendelhet el, hanem ahhoz joga van a főpolgármesternek s a közgyűlésnek. Sebestyén nem hiszi a mérnöki kart ké­pesnek az ellenőrzés tökéletes végzésére. Kéri a köz­gyűlést Hoffmann indítványát azonnali tárgyalásra kitűzni. A m­e s k­á­r mindenek előtt constatáltatni ki­vánja vájjon van-e ok a vizsgálat megindítására mert szerinte, miután csak tények s nem személyek van­nak említve, fegyelmi eljárást megindítani nem lehet. M­á­t­y­u­s kéri a felesleges discussiók megszün­tetését. Nem tartja a bizottmányt oly járatosnak a folyó ügyben, mint a tanácsot s helyesli ez utóbbi felfogását. Tekintettel arra, hogy tegnap oly indít­vány fogadtatott el, mely szükségtelenné teszi a jelen­tésben foglalt javaslatokat, óhajtja, hogy szorítkoz­zék a közgyűlés azon javaslatokra, melyeket a tanács terjesztett elő. Elfogadja Hoffmann indítványát. Tavaszi óhajtja a hibások bünhödését. Meg­­vallja, hogy ő azt hitte, hogy a károk milliókra rúg­nak s midőn elolvasta a jelentést azt vette ki abból, hogy kár nem constatáltathatott. Elfogadja Takács indítványát. B­o­b­u­­­a szintén vizsgálatot kér, még pedig mind a két jelentés alapján. Hosszabb vita után, melyben Ballag­­, Spit­ler, Tenczer és Mátyus vettek részt, a szót Kamermayer veszi fel. Fejtegeti, hogy a ta­nács megérdemel annyi bizalmat, hogy a közgyűlés jelentését tudomásul vegye. Jelenti, hogy a tanács a kőfelügyelőket, mérnöki hivatalt és számvevőséget ki­hallgatta ; kiküldött egy bizottmányt a kőmennyiség megvizsgálására s jelentéseit nem a zöld asztalnál, hanem a helyszínén készítette. Hosszasan c­áfolja a tanács ellen felhozott vádakat. Kéri a közgyűlést, hogy mondja ki a vizsgálat megindítását, áttétetvén az okmányokat a főpolgármesterhez. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a pol­gármester indítványát fogadja el. Előrehaladt idő következtében a tárgyalás hol­nap folytattatik. Budapest főváros törvényhatósági bi­zottsága ma délután 4 órakor Ráth Károly elnöklete alatt folytatólagos ülést tartott. Elnök jelenti, hogy azon esetben, ha a tárgy­­sorozaton levő tárgyalt elintézést a mai ülés folyamá­ban nem nyernének, úgy holnap d. u. 4 órakor foly­tatólagos ülés fog tartatni Tárgyalás alá vétetik a kőkezelés megvizsgálá­sára kiküldött bizottság jelentése és a tanácsnak ide vonatkozó előterjesztése. Takács a tanács előterjesztésének néhány állítását c­áfolja és vádolja a tanácsot, hogy Wal­­lenfeld ajánlatát kéz alatt elősegítette s egy másik vállalkozóét visszautasította különféle ürügy alatt, nehogy ezúttal Wallenfeldé valahogy el ne fogadtas­­sék.fl Állítja, hogy a tanács elnézte a háztulajdono­soknak azt, hogy azok a köteles első kövezést, rossz, hibás kövekkel végeztették, s így a második, már a várost terhelő kövezést alig másfél év alatt kellett elrendelni. Hosszú beszédében kimutatja egyes hibás pontjait a tanács előterjesztésének, különösen élesen támadja meg annak egynéhány ellentmondó részét. Ajánlja s indítványozza, hogy a tanács előterjesztése adassék ki egy bizottságnak, megvizsgálás végett. Végül indítványozza, hogy a közgyűlés utasítsa az eddigelé eljárt bizottságot, hogy az jelölje ki az egyes tisztviselőket, kik ellen a vizsgálat megindí­tandó lenne. Elnök indítványozza, hogy Takács indít­ványa akkor vétessék tárgyalás alá, midőn a köretési ügyben részletes tárgyalás fog tartatni. Hoffmann, Takács indítványát azonnal tár­gyalni lehetőnek nem tartja. — Nem helyesli azon hangot melyen Takács szólt a tanács ellen s nem tart­ja indokoltnak azt a­mit Takács indítványozott, ha­nem Ő ennek ellenében azt indítványozza, hogy a köz­gyűlés a tanács előterjesztését tudomásul vegye. Markusz Ignácz megjegyzi, hogy a fővá­ros érdekeit szem előtt tartva pártolja Takács javas­latát és vádolja a kőkezelés megvizsgálására kikül­dött bizottmány nehéz munkáját. Kimutatja, hogy a KÜLÖNFÉLÉK. — A kormány által kiküldött állan­dó pestis-bizottság ma esti 7 órakor Zichy Ferraris Viktor gróf belügyminiszteri államtitkár el­nöklete alatt tartott IX. ülésében felolvastatván a múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. A román kor­mány megküldte az ott foganatba vett rendszabályo­kat, a bizottság meggyőződött arról, hogy a román kormány részéről is megtétettek mindazaz óvóintéz­kedések, melyek e bizottság részéről is alkalmazan­­dókat elfogadtattak. Ezzel kapcsolatban bejelentetik, hogy a belügyminiszter dr. Ke­pflert ama czélba küldte ki Bukarestbe, hogy arról szerezzen meggyő­ződést, megtétettek-e az óvóintézkedések Románia ré­széről a küldötteikkel történt megállapodás szerint és mikép. Ezek után a külföldről érkezett táviratok fé­ molyo­lofin Remmi nyugtalanító nem órakor véget ért. — Nemzeti színház. » A király mondta* czimű dalmű, márczius 8-án kerül színre. A főbb szerepeket benne Pauli (Benoit), Nádayné (Favotte), Kőszegi (Moncontaur) és Zajonyi (Miton) fogják játszani, a rendező pedig Odry lesz. A pró­bák erélyesen folynak. A darabhoz új díszleteket ké­szítenek, melyek a darabot kiállítás tekintetében minden eddigieknél fényesebbé teendik. — A királyi pár ezüst lakodalmának ünnepélye alkalmából a nemzeti színház drámai személyzete által előadandó darabot, tudvalevőleg Jókai írja; az opera-személyzet pedig az »Erzsébet” czímű dalművet adja elő, melynek zenéjét Erkel Ferencz és Doppler testvérek írták, s melyet 1854-ben adtak először királynénk Magyarországba jövetele alkalmával. A szöveget Odry most újból átdolgozza. — A Sz.­I­stván társulat ma tartott vá­lasztmányi ülésén elnök bemutatta »IX. Pius pápa­sága« czimü munkának II-ik részét Füssy Tamás­tól, »Vitéz János esztergomi érsek élete" czimü mü­vet F­r­a­k­n­ó­i Vilmostól. E müveket jelen évi tagilletményül legközelebb szétküldik. A társulat­ba 32 új tag lépett be s ezenkívül több kisebb ado­mány jelentetett be. Újabban megszavaztattak a kö­vetkező könyvadományok: a pesti szent-ferenczrendi zárdában ingyen ellátott négy árva tanuló részére, a nyirlugasi szegény gyermekek, a zalamerenyei plé­bániához tartozó Újlak fiókközség szegény tanonczai részére ajándék elemi tankönyvek; az árvíz által súj­tott miskolczi r. kath. kis gymnasium könyvtárának, a révkomáromi irgalmas nénikék intézetének, a győri kath. legényegyletnek s a bogácsi népkönyvtár szá­mára különféle ajándékkönyvek. A f. évi közgyűlést márczius 20-ik napján óhajtja megtartatni a választ­mány. — A társulat bevétele f. év újév napjától kezd­ve a jelen ülésig 9929 frt 67 kr, kiadása 9649 forint 58 kr ,pénztári maradvány 279 frt 99 kr.— Az ügy­nökség január hóban elárusított 38,643 példány köny­vet, 528 péld. egyéb nyomtatványt, 350 szent képet. Készpénzben bevett 3701 frt 40 kr. — Az orez. tanszermúzeum a párisi kiállítás által jelentékeny gyarapodást nyert. Duru L. franczia miniszter a méterrendszer, minden súly- és űrmértékét, minden eddigieknél pontosab­ban és részletesebben feltüntető nagy földabrosz­­szerű táblázatot ajándékozott a magyar országos tanszermúzeumnak. A táblázat, mely a párisi vi­lágkiállításon ezüst éremmel lett kitüntetve, D­e­­b­­eh­amps L. által állíttatott össze, ily czímet visel : »Tableau synoptique et demonstratif des poids et mesures du Systeme metrique.« A táblázat nem­csak a mértékeket tünteti fel igen csinos és fölötte pon­tos rajzokban, hanem kimerítő magyarázatát is adja azoknak. A súly-, hossz- és űrmértékek minden kigon­dolható alakban, melyekben használtatnak, egy ládá­ban vannak a táblázathoz mellékletül adva. — A beszterczebányai műfaragási iskola egy csinos farag­­ványnyal ellátott táblájú albumot küldött az orsz. tanszermúzeumba. A faragvány egy kecskét etető kis parasztleányt tüntet fel. — Fölemlítést érdemel még a párisi világkiállításról a tanszermúzeumba került tárgyak közül egy Dvihally Emil által készített könyv­szekrény, mely úgy van összeállítva, hogy az ajtószár­nyak is könyvállványokul használhatók. Szintén csinos szerkezetű egy földabrosztartó is, melybe több föld­­abrosz helyezhető el egyidejűleg s ezek egy csavar segélyével felgöngyölithatók. A régiségkedvelőket igen érdekelheti a következő czimü könyv : »Etude sur les sarcophages Chretiens antiques de la villé à Artes, par M. Edmond le Blant. Paris, 1878.« Igen sikerült rajzokkal van ilustrálva és szerzője a párisi­­állításon kitüntetést nyert. Egy példánya szintén a tanszermúzeumban látható. a Lépfene Hivatalos forrásból értesü­lünk, hogy az Albrecht főherczeg belyei uradalmá­hoz tartozó lipoviczai pusztán lévő csirászatban ki­tört lépfene, melyről min rég irtunk, a rögtön foga­natosított állategésZBe a rendőri vőintézkedések követ­keztében megszűnt. — A m. mérnök- és építész -egyesü­­let közlönyének f. é. első füzete megjelent. Az eredeti dolgozatok rostában: Kherndl Antal a hidanyagok legnagyobb igénybevételéről értekezik; Ney Béla a Weber Antal által épített Dorottya­­utczai takarékpénztári épületet ismerteti, mely csinos rajzmellékletekben van bemutatva; B­o­d­o­k­y Lajos pedig a magyarországi folyószabályozásokat, ármen­­tesítéseket és csatornázásokat írja le. Figyelemre méltó a „Szemle” tartalma is. Ezen rovatban See­­f­e­h­­­n­e­r Gyula átnézetesen ismerteti az út- és vasút-építés körében femerült haladásokat. Pilch Ágoston, a legújabb anyagokat és vizsgálati mó­dokat ismerteti; végre G­o­n­d­a Béla a földmérés és mezőgazdasági vízműtanról értekezik. A kérdéses füzet egyéb rovatai szintén sok érdekeset tartal­maznak. — Pest megye alispánjához — az árvízre vonatkozólag — ma délután következő távi­ratok érkeztek: K­a 1 oc 8 a 2 óra 15 p. Jég Faj szén alól megállott; reggel óta 40 cm. áradás, gondoskod­va van minden eshetőségre; idáig baj nincs. Gajári sz. b. Szegszárd 3 én, 50 p. Gemencznél tegnap óta 4.32 vízállás mellett 37 cm. áradás; jég Gemencznél elindult, de elakadt is Sükösdig újból eltorlaszolta az előbbi nyilt helyeket. Papé főjegyző. — Zubovits Fedor fényes eredménynyel fejezte be a Berettyó folyón a közmunka és közleke­dési minisztérium által reá bízott robbantási munká­latokat. A robbantás alá eső jégterü­let összesen 520 hosszmétert tett ki 30—32 méter szélességgel, és pedig felrobbant az első művelet folytán 120, a má­sodik után pedig 400 méternyi terület. A művelet után a víz észrevehetőleg azonnal leapadt. — Postatiszti tanfolyam. A fővárosi közigazgatási bizottságban legutóbb említés létetett, hogy a postahivatalbeliek gyakran előkészületlenül lépnek hivatásukra, és hogy a közeljövőben életbe­léptetendő takaréktárak oly üzletágat fognak képez­ni, melyet a tisztviselőknek rendszeresen tanulmá­­nyozniok kell. E végből Takátsy József indítvá­nyozni fogja a postatiszti tanfolyamnak fölállítását a kereskedelmi akadémián ; egyidejűleg fölkéri W­e­i­s­z B. F.-et, mint annak elnökét, hogy ezen ügyet párt­fogása alá vegye. Jelenleg Budapesten 400 posta­tiszt van, s vidéken 5 szer oly nagy a postahivatal­beliek száma, a postaszak pedig oly bő anyagot fog­lal magában, hogy a jelen vizsgálati rendszer már nem bizonyul be korszerűnek. — Francziaországban Napóleon bu­kása óta 5 államfő volt (Trochu, Gambetta, Thiers, Mac Ma­hon, Grevy) s 80 miniszter. Ezek közt 6 külügyi, 11 földmivelési, 10 pénzügyi, 11 igazság­ügyi, 14 belügyi, 10 közoktatásügyi, 7 hadügyi, 7 tengerészeti s 11 közmunka osztályt vezetett. Egy-egy miniszter tehát átlag 10 hónapig kormányzott.­­ A franczia ókatholikusok első is­tentisztelete febr. 9-én ment végbe a párisi­­katholi­­kus gallikán templomiban. A templom ezelőtt szín­­ház volt, a Folies Montholon színház és ezért a bou­­levardi élezesök az új templomot elnevezték Folies Loysonnak. A templom zsúfolva volt. A színpad egy része oltárrá van átalakítva, mely a lehető legegy­szerűbb. Négy gyertya ég rajta, és hat virágcserép van rá felállítva. A szertartást L o y s o n (pater Hyacinth) végezte. Fekete reverendát viselt és híme­­zés nélküli muszelin miseinget. Az oltár elé lépett, bnea.­­fizuiul!­j_jugeam tisztta zentE"1 £726 és KiújDalomi egy iratot, melyben el van mondva, hogy az uj egy­ház a skót prímás, a svájczi ó-katholikus püspök és az edinburgi püspök támogatása mellett alapitta­­tott; kijelenté, hogy a misét, mely az ókatholikus istentisztelet főrésze, más lelkész fogja végezni; ezúttal csak egyszerű összejövetel van. Ezen bevezetés után előadá, hogy azért alapította az új egyházat, mert fenn akarja tartani a franczia katholiczizmust; áldotta a szabadságot, mely lehetővé tette ezen templom megnyitását. Francziaország népe katholikus érzületű, de a katholiczizmusnak reformokra van szüksége. A hivatalos katholiczizmust sokan csak azért vallják, hogy megmenthessék állásukat. Loyson e szavainál tapsok közt egy fütty is hangzott. Loyson folytató beszédét, kifejti, hogy demokrácziát akar, de nem demagógiát, hogy a babonát meg kell szüntetni és hogy ő a katholiczizmust saját lelkiismerete szerint fogja hirdetni. Beszédét így végzi: »A római romok közt találtak egy követ, melybe egy torzkép volt be­vésve. A torzkép egy keresztény katonát ábrázol, ki térdepelve imádkozik egy szamár fejű Krisztushoz. De a gúny nem diadalmaskodhatik az igazságon. Szá­zadok múltak el, de a szamár fejű isten még mindig él.« A beszéd után orgonaszó és újabb ének hang­zott fel, Leyson az oltár előtt még egy imát mondott, és ezzel az istentisztelet véget ért. — A zsidók házassága. A legfőbb itélő­­szék pár nappal ezelőtt kimondotta, hogy a zsidók házasságát szabályozó 1862-ks kanczellári rendelet bármely pontjának megsértésével létrejött házasság érvénytelen, még az esetben is, ha a kérdéses házas­ság az izraelita vallás szertartásai szerint érvényes­nek tekintetik is. — John Lemoinne a la­ saletti bol­­dogságos szűzről. Pár héttel ezelőtt hire járt, (és pedig a Messager de Toulouse klerikális lap hire nyomán), hogy XIII. L tő a la saletti csodát befavon­­ása. A hir nagy szenzácziót költött, mivel hogy több mint harmincz éve részesül már a la saletti boldog­­ságos szűz (ki egy Melanie nevű pásztorlánynak s Maxime nevű pásztorfiának jelent meg) vallásos tisz­teletben részesül Francziaország szerte. A hit nem is bizonyult valónak,­­ a pápa január 19-iki dekrétu­ma csak azt hagyta meg, hogy a szobor, melyet újab­ban emelnek, a boldogságos szüzet azon öltözékben ábrázolja, mely e részben meg van állapítva. John Lemoinne a »Journal des Debats“ egy kiváló szelle­mes czikkében hozzá­szól e kérdéshez, s egyebek közt így ír: Tehát nem a a csodát ítélte el a pápa, hanem képét, szobrát. A pogányok, kik napjainkban valójából, természetéből, tisztességéből kiforgatják a vallást s farsangi álarczos játékká teszik, leszállítot­ták a mennyből a szent szüzet, hol a keresztyének lát­ták őt minden különös megjelenés nélkül is,s megutaz­tatták mindenfelé,mindenféle öltözetben.Valamely szel­lemes ember,anélkül hogy tiszteletlenséget követne el, bízvást azt mondhatta volna,hogy a szent Szűzből im­már valóságos madame Benoiton lett, a­ki soha sin­csen otthon ; de minthogy az ásványos vizekkel üzér­kedők mindig valamely új jelmezben jelentették meg, maga az egyház is jónak látta, hogy némi rendet hoz­zon be e ruházkodásba, s ezért engedi a pápa csak a kongregáczió által jóváhagyott szobrot fölszenteltet­ni. A szent szűznek nem lesz szabad többé kijárni, csak a szabályszerű öltözetben. A kérdés tehát — így végzi czikkét Lemoinne — nem valami fontos; mindössze arról van szó, hogy a szűz alakja elvonas­­sék a jelmezgyártók extravagáns szeszélyei alól. A keresztyénség lényege mi összefüggésben sincs e dologgal, mely a pogányság maradványa. — Curiosum, A moszkvai egyetem volt ta­nára, Bacsinszky, egy faluban telepedvén le, gyerme­kek oktatásával foglalkozott. A hatóság felszólította, hogy erre engedélyt kérjen. Egyetemi tanárságát nem tekintették elegendő oknak s igy le kellett tennie az­­ elemi tanítói vizsgát. — A legkisebb könyv. Tettey Nándor helybeli könyvárusnál e napokban lesz látható Dante »Divina Comoediá«-jának igen apró kiadása, miből egy példány a párisi kiállításon közszemlére volt ki­téve mint a világon a legkisebb könyv. A könyv rend­kívül apró betűkből van szedve, úgy hogy két sor el­olvasása után az olvasó szeme azonnal megfájul. Ezért szedése is, a mit már 1850-ben kezdettek meg, hihe­tetlen nehézséggel járt.­­ A pest-megyei segélyügyi bizott-­s­á­g ma délután 5 órakor F­ö­l­d­v­á­r­y alispán el­nöklete alatt ülést tartott, a mozgósított katonák és azok családjainak segélyezése ügy­ébe­n. Az ülés rö­vid tartamú volt és legérdekesebb részét az eddig begyűlt és kiosztott pénzekről szóló jelentés felolva­sása képezte. Ennek értelmében ugyanis a mozgósí­tottak javára 4133 frt folyt be, 3114 frt kiosztatott. A sebesültek javára 1804 frt folyt be, 220 frt kiosz­tatott. A harertéren elesettek árvái javára 126 frt 95 kr folyt be, 66 frt 95 kr kiosztatott. Az elesettek özvegyei javára 94 frt folyt be, s kiosztatott 50 frt. A mai ülésen 4 katona s 1 özvegynek adatott segély. Prónay Dezső dr. által ajándékozott 100 méter má­zsa gabona kiosztatott, miről a jelentések beérkeztek. Elhatároztatott, hogy egy megköszönő levélben érte­síteni fogják a kiosztás m­egtörténtét. Végül, hogy a kiosztott pénzbeli segélyezéseket az illetők megkap­ták, melynek tudomásul vétele után az ülés eloszlott. — Az őrültség iszonyú tette. Bizo­nyos Stanislaus Bartag földbirtokos Kanovitzban (Csehország) a napokban, külön e czélra kiélesitett sarlóval négy éves leánykáját és féléves fiacskáját lefejezte, azután pedig magát végezte ki. A borzasztó tettet őrültségében követte el. — Népesedési mozgalom Budapes­te­n. A lefolyt héten (febr. 2—8-ig) élve született 274 gyermek, elhalt 253 egyén; a születések tehát 21 esettel múlják felül a halálozásokat. — Az élve szülöttek közt volt 192 törvényes, 82 törvénytelen; nemre nézve 139 fiú, 135 leány. Halvaszületett 15 gyermek, köztük 9 törvényes és 6 törvénytelen. — A halottak közt volt 138 férfi, 115 nő, egy éven aluli gyermek 65. — Ez év 6 hetében élve született 1404 gyermek, elhalt 1475 egyén , a halálozások többlete tehát 71. Születések arány­száma 1404 lakosra: 44,01. Halálozások arány­száma 1000 lakosra, átalában 406. Az egy éven fölüli la­kosságnál : 31.0, az öt éven fölüli lakosságnál 24.3. — Halálozások kerületek szerint: I kér. 36; II. kér. 7; III. kér. 15; IV. kér. 18; V. kér. 7 ; VI. kér. 26; VII. kér. 38; VIII. kér. 51; IX. 18; X. kér. 4., egyéb kórházi halott 30, katona 3. — Az orsz. nőképzőegyesület máso­dik művészestélye az egyesület által fentartott inté­zet javára 500 irtot jövedelmezett. Ehhez a király 100 irtot, Ágay Adolfné 50 irtot adott. Az egyesü­let választmánya az adakozóknak s Pirnitzer Alajos­­né rendezőnek köszönetét nyilvánítja. — Stettner Istvánné leánynevelő­intézetében, Rákospalotán (Főút 388. sz.) köze­lebbről tartottak meg a rendes félévi vizsgák, oly sikerrel, mely megfelel a főváros közelében közel egy negyedszázad óta fennálló és látogatott intézet jó hír­nevének. Az intézet helyisége tágas, szellős, szép kertre és tornaudvarra nyílik, fürdőházzal ellátott és egészség szempontjából nem hagy fenn kiván­­ni valót. — Rémes hajó. A »Havre« czimű lap be­széli a következő esetet: Berki (calaisi csatorna) ha­lászok kibocsátkozván a sík tengerre, észrevettek egy halászbárkát, melynek jár­ása nagyon idegenszerű volt, külseje megviselt és elhanyagolt volt. Amint a halá­szok közeledtek, nyolc­ matrózt vettek észre, a­kik a hajó fedélzetén megfagyva hevertek. E hajó, vitorla nélkül, a mérhetlen tenger felett úszva halottjaival valami komoran fantasztikus látványt nyújtott. A ha­lászok a hajóhoz kötötték és Étaplesba vontatták a halottas hajót. E hajót a vihar ragadta ki a sík ten­gerre, a matrózok nem tudták azt visszavezetni a száraz­földre, és nem lévén képesek a kimerültségtől és dermedtségtől megmozdulni, egyik a másik után meghalt. — A magyar nyelv ellen Bécsbe, királyhoz ment oláh deputáczió tagjai ezek : Román Miron metropolita, M­e­t­i­a m­­ aradi püspök, P­o­p­a s­u karánsebesi püspök, D­o­d­a ex tábornok és képviselő, Popea vicarius II.­Szeben­ből, T­i­e­r­a­n­u esperes Lippáról; Andreán esperes; Kozma Parthén képviselő; Esch­­­e­s­z­k­y ügyvéd Lugosról; P­o­p­o­v­i­c­s ügyvéd Strevoju, ügyvéd és brassói képviselő; K­o­t­a­v­i­n ügyvéd Temesvárról. — Gömör-Kishont megye népoktatás ügyének állásáról G­r­o­ó Vilmos tanfelügyelő külön füzetet adott ki, mely 20 krért a megyei tanszer­múzeum javára áruba is bocsáttatik. A megyében 303 népoktatási intézet volt, csak 14 községi. Isko­lába járt 23,362 tanköteles, azaz 92°/0 - Taneszközök szépen gyarapodtak s ezenkívül 111 iskolai könyvtár is létezett. Az iskolai vagyon közel 12 ezerrel szapo­rodott. Volt 340 tanító, köztük 253 képesített. Tor­­natanítás 173 iskolában volt. Szakiskola 6, kisdedóvő intézet szintén 6 volt. A megye iskolaügye atalán örvendetesen haladt. — A párizsi sajtó. Párisban egy legkö­zelebb megjelent kimutatás szerint, jelenleg 1190 napi, heti, vagy havi lap és folyóirat jelenik meg. Ezek közül vallási lap 71, 104 foglalkozik jogtudo­mánynyal és közigazgatással, 153 kereskedelemme és pénzügyi tudománynyal, 23 földrajzzal és történe­lemmel, 139 nyújt szórakoztató olvasmányt, 31 van nevelészeti, 90 irodalmi, nyelvészeti s könyvészeti, 18 foglalkozik a szépművészetekkel, 21 a fotográfiá­­val, 8 az építészettel, 15 zenével, 17 színházzal, 70 divatlap, 134 vonatkozik a technológiára s az ipar dl­önböző ágaira, 80 orvosi és gyógyszerészi, 48 átalán tudományos, 29 hadászati és tengerészeti, 38 a földmivelést vallja szakjának, 23 a sportot és 27 vegyestartalmú. A politikai napi­lapok száma 49, a politikai szemléké 17. — Úszó színház. Egy newyorki vállalkozó, egy eddig kirándulásokra használt hajón színházat építtetett, hogy benne nyáron vasárnaponkint elő­adásokat tartsanak. Minthogy a városi hatóság ha­talma a vízre nem terjed ki, ez eljárás által a tör­vényt, mely a vasárnapi színházlátogatást tiltja, ki akarják játszani.­­ A magyar tisztviselők országos egyesü­lete szombaton f. hó 15-én este 8 órakor saját he­lyiségében (Hungaria-szálló) társas estét rendez, melyen Szász Károly fog felolvasást tartani Mezei idyll czimmel; Turóczy Lenke,k.a. magyar népdalokat fog énekelni és Keler Sarolta, k. a. Tompa Mihály »Harmincz éven túl” czimü költeményét fogja sza­valni. Ezután táncz következik. — Napi újdonságok. Az orsz. gazdasági egyesület választmánya P­e­t­h­e­ő Miklóst, az istván­­telki földműves iskola igazgatóját, állásában végleg megerősítette. — A pénzügyminisztérium­ban tanácskozások folynak az iránt, hogy az adó­­végrehajtás alkalmából a fizetésre képtelen adósok ne fosztassanak meg többé legszükségesebb házi bú­toraiktól.­­ A mérnök- s építészegyesü­­le­t fölhívást intézett tagjaihoz, hogy a székesfehér­vári kiállításra beküldendő műveikről (rajzok, min­ták, gépek stb.) az egyesület igazgatóságát f. hó 20-áig mindenesetre ér­tesítsék. — S­z­e­b­e­n Ferencz öngyilkos rablógyilkost kórbonczolását­ dr. Scheuthau­r tanár befejezvén kijelentette, hogy téttét be nem szá­mít­ható állapotban hajtotta végre. — Dr. Schwarz Gyula a 6-ik kerületi körben előadást tartván, az in­gyenes népoktatás behozatalát s szakiskolák felállí­tását sürgette. — József főherczeg az athleta bál bizottságának 50 forintot küldött. Karneval. A Budapesten tartózkodó szepesiek márt. 1-én a zenekedvelők egyesületének helyiségében jóté­kony czélu tánczvrgalmat rendeznek; személyjegy 2 frt, családjegy 3 frt. Jegyek Steinhausz és Mauritz (József tér 6. sz.) és Bartsch La­os (Hatvani­ utcza 1. sz.) üzleteiben kaphatók. A budapesti első gyermekmenhely egyesület javára folyó hó 16-án a fővárosi vigadó termeiben tartandó álarczos calico-bál, a jegyek nagy kelendősége után következtetve, fölötte látogatott­nak ígérkezik. Beléptijegyek kaphatók személyenkint 1 frt 50 krjával, Adler Antalné (Rombach­ utcza 7. sz.) és Neuhofer Jánosné úrnőknél (hajó utcza 8. sz. alatt), továbbá : Szemek és Mayer váczi utczai, Ker­tész J. szervita-téri, Ádám és Eberling városház téri üzleteiben. A belépti jegyeken sorsjegyszelvény van s 600 darab nyeremény tárgy kerül sorsolás alá. A bölcsőde-egyesület javára tar­tót táncz vigalomból folyó hó 12-éig ezernyolc 7- 8­z­á­z forint tiszta jövedelem folyt be az egyesület pénztárába. A végszámadás csak a még kinlevő 80 jegy elszámolása után lesz megejthető. A hatodik kerületi klub, helyiségei­ben, saját javára f. bó 15-én tombolával egybekötött zártkörű tánczvrgalmat rendez. Beléptidíj 1 frt, csa­ládjegy 2 frt 50 kr. Kaphatók a klub helyiségében, a znióváraljai magyar olvasókör fo­lyó hó 8-án — mint nekünk onnan írják — tánczvi­galmat rendezett Az egyesület e kis megyében a nemzeti nyelv s irodalom terjesztésének faktora, ez­által életjelt adott fennállásáról és működéséről. S valóban bár a vendégek kevés számmal voltak a ked­vezőtlen esős idő miatt, az est igen szépen sikerült. Őszintén mondhatom, hogy nő úgy mint férfi vendé­geink igen elégedetten távoztak s ezért dicséret a ren­dezőknek, miből az oroszlán rész Akantisz Rezső urad, erdőmester és e­v. köri elnök és Csepcsányi Attila urakat illeti. A hölgyek közül kiemelendők Tomcsá­­nyi Margit, Gruszmann Nina, Zathureczky Paula és a Nesner kisaszonyok. Az urak közül Lehoczky La­jos alispán, Velits Gusztáv, Velits Boldizsár, ifj. Justh György, Vladár István, Zathureczky Emil. Az utósó csárdás világos kivirradtig tartott, midőn a hölgyek szétoszlottak; a férfiak azonban még tovább mulattak a Kis Pali zenéje mellett s a kedélyes mulatságnak csak az est vetett végett. U. Gy. Napirend feb. 14-én. Múzeumban ásványtár 9—1-ig. Orsz. képtár 9 —1-ig. Iparmuzeum 2 —5-ig. Egyetemi könyvtár 4—8-ig. Termés­zettud­ este a vegytani intézetben 6 órakor­ értekezik Kriesch János az állatok társadalmi viszo­nyairól. Budapest zenekedvelők egyesületében Káldy Gyula hangversenye több egyesületi tag közreműködé­sével , kez­dete fél 8-kor. Hangverseny után bál. A „HONtt magán távsürgönyei. -«­er) A felsége ma kinevezte az új osztrák kormányt, mely a következőképen van megalakítva: El­nökség és közoktatásügy Stremayr; bel­­ügy Taaffe gr. pénzügy de Pretis; igazság­ügy Glaser; kereskedelmi Chlumetzky, föld­­mivelés Mannsfeld gróf, honvédelem Horst, gácsországi miniszter Zemialkovszky. A publikáczió — a péntek miatt — csak holnapután, szombaton fog bekövetkezni. Taaffe gróf Innsbrukba utazott. (B. C.) Bécs, febr. 13. (Ered. sürg.) Az osztrák miniszterválság még nincs megoldva. Minden kom­­bináczió korai.— Taaffe gróf elutazott. Bécs, febr. 13. (Ered. sürg.) Tisza Kál­mán miniszterelnök délután Rothschild Albert báró­val értekezett és a futár vonattal visszautazott Buda­pestre. A miniszterelnök a jövő hét végén ismét visz­­szajön ide. (B. C.) Athen, febr. 13. (Ered. sürg.) A görög­török bizottság tagjai a következő napokban ide visz­­szatérnek. A görög kormány most már a hatalmak közvetítését fogja bevárni. Páris, febr. 13. (Ered. sürg.) A »Temps“ állítása szerint a hatalmak többsége Romániának amaz ajánlatot tette, hogy Oroszország közvetítő ajánlatait fogadja el mindazon­által az erődnek le­­rombolását szándékoznak javaslatba hozni. Berlin, febr. 13. (E r­e d. s­ü r g.) Bár a »Mor­ning Post« ama tudósítása, hogy Németország ré­széről Helgoland megszerzése szándékoltatik, a megc­áfoltatott, félhivatalos részről mégis megerősí­tik, hogy előbb vagy utóbb beállhat az az eset, hogy Németország e sziget birtokát kívánatosnak tarthatja. Galacz, febr. 13. (Ered. sürg.) A hadi út mentében, melyen az orosz csapatok Ruméliából viszi­szavonulnak, egy román katonai kordon lesz felál­lítva. Teplicz, febr. 13. (Ered. s­ü­r­g.) Itten nagy izgatottság uralkodik, mert a fürdők főforrása ma reggel óta bedugult, mi valószínűleg a dux­ossyi ka­­tatasztrófával áll összeköttetésben. A városi tanácsa elhatározta a kormányt távirati uton felkérni, hogy a földtani országos intézet tagjai közül egy bizottságot küldjön ki e tünemény tanulmányozására. 5 óra e­s­t­e. valamennyi tepliczi fürdő víz nélkül áll, csak a schönaui intézetek vannak normá­lis állapotban. 7 óra este. A duxi aknákba a víz egyre emelkedik; a nelson-aknában már 9,2 méter magas­ságaira áll a víz. A meleg források betódulása kö­vetkeztében a hőmérsék 21 fokra emelkedett. Két bánya egészen, kettő pedig részben viz alatt áll. A betódult vizet szivattyúval eltávolítani egy havi mun­kát venne igénybe. Bécs, febr. 13. A »W. Abendpost« írja napi jelentésében: »A nap legfontosabb eseménye a trón­beszéd, melylyel Vilmos császár a német birodalmi gyűlést megnyitotta. E fontos nyilatkozat első­sorban a német birodalmi gyűlés tevékenységének terjedel­mes munka-programmját fejti ki s ez irányban külö­nösen a német sajtó által a mint megérdemli fog méltányoltatni. Éhez azonban a külső helyzet előadását is csa­tolja, mely egy európai tény teljes jelentőségét igé­nyelheti. Nem kevésbbé határozott módon, mint ez nem rég angol részről történt, ad Vilmos császár ama várakozásának kifejezést, hogy a Berlinben kö­tött békeszerződés végrehajtása, a keleti bonyodal­mak befejezésére, a keresztyének oltalmazása, a tö­rök birodalom nyugalmának biztosítására és az euró­pai hatalmak békéjének megőrzésére fog vezetni. E nagy békeczél és a küldő hatalmak Német­országhoz való és egymás közti viszonyai megerősítés

Next