A Hon, 1879. március (17. évfolyam, 52-78. szám)
1879-03-01 / 52. szám
dául állítja fel egy könyv íróját és egy költőt. A közönség nagy élvet érez egy jó munka olvasásakor, de mi az ő élvezete ahoz képest, amit a könyv szerzője érez, ha munkáját elismerésben részesülni látja ? Halála ágyán is az az élvezet vigasztalja: »Nem, én nem halok meg, én ma megdicsőülök; én a mai naptól kezdve az én népem emlékében élni fogok; én halhatatlanná lettem. Van-e ennél nagyobb élvezet? kérdi a czikkíró. A bolgár alkotmány. (Vége.) 16. §. A fejedelem képviseli az államot az idegen hatalmakkal szemben. Idegen hatalmakkal kötendő szerződések hasonlag a fejedelem által, azonban csak a nemzetgyűlés beleegyezése mellett kötetnek. 17. §. A fejedelem rendeletei az illetékes miniszterek ellenjegyzésével látandók el. 18. §. A fejedelem országából hosszabb időre nem távozhatik; ha ez megtörténnék, egy kormányzó nevezendő ki, kinek jogai és kötelmei egy külön törvény által szabályoztatnak. 19. §. A trónörökösnek a fejedelemségben kell székelnie, melyből csak a fejedelem beleegyezésével távozhat. 20. §. Bolgárország állami czimere, egy arany oroszlán sötétbarna pajzszsal. 21. §. Az állam pecsétje az állam czimerét foglalja magában. 22. §. Az örökös — fejedelmi — czim a legidősebb fiúra száll. 23. §. A vérbeli herczegek és herczegnők a 18-ik évvel érik el a nagykorúságot. 24. §. Ha egy herczeg még kiskorúsága alatt lép a trónra, nagykorúságáig kormányzóság alakíttatik. 25. §. A három kormányzót egy alakító gyűlés választja. 26. §. Az uralkodó fejedelem, ha a trónörökös még kiskorú, a kormányzóságot egy alakító gyűlés beleegyezésével, még élte idejében is kinevezheti. 27. §. A kormányzók, a fejedelem rokonai, a miniszterek, a legfelsőbb törvényszék tagjai vagy az ilyen hivatalt kifogástalan viselt egyének közül választhatók. 28. §. A kormányzó teendői és jogköréről szól. 29. §. Ha a fejedelem nagykorú lesz, egy proklamáczió kibocsátása után átveszi a kormányt. 30. §. A kiskorú fejedelem neveltetése és vagyona kezeléséről szól. 31. §. A kormányzók nem lehetnek a fejedelmek tanítói. 32. §. A fejedelem halála után utóda összehívja a nemzetgyűlést (constituanté-t), melynek színe előtt megesküszik az alkotmányra. 33. §. A fejedelmi czivillista 1 millió frank, ezen összeg a Constituante beleegyezése nélkül nem nagyobbitható és a fejedelem beleegyezése nélkül nem kisebbíthető. 34. §. A nemzetgyűlésnek jogában áll a fejedelmet államjavakkal megajándékozni. 35. §. (nincs még lefordítva). 36. §. Bulgária államvallása a keleti óhit (orthodox kath.). 37. §. A bolgár fejedelem és családja mindig az orthodox vallás hive; kivételt csupán a legelső fejedelem tehet, ki megválasztatása előtt más felekezethez tartozott. 38. §. A bolgár vallás a nemzeti egyház fejének fenhatósága alatt áll, bárhol székeljen is. 39. §. Teljes vallásszabadságot biztosít a más felekezetűek részére, legyenek azok bel- avagy külföldiek, ha azok vallása az államtörvényekkel nem ellenkezik. 40. és 41. czikk közelebbről meghatározza a 38-ik és 39-ik §§. értelmét. 42. §: Bolgárország saját törvényei szerint kormányoztatik, melyek az alkotmány értelmében közhírré teendők. 43. §. Egy törvény sem válik törvényerejűvé, mielőtt a nemzetgyűlés által tárgyalva s helybenhagyva nem lett. 44. §. A nemzetgyűlés által már tárgyalt törvények a fejedelem elé terjesztetnek aláírás végett. 45. §. A fejedelmi ratificátió után a törvények egész terjedelmében közhírré teendők. 46. §. Ha az államot belső vagy külső veszély fenyegeti, a fejedelem fel van hatalmazva, minisztereivel egyetértőleg a veszély elhárítására szükséges intézkedéseket megtenni, de köteles utólag a legközelebbi nemzetgyűlés jóváhagyását kieszközölni. 47. §. A tett intézkedések egyike sem vonatkozhatik az adókra vagy az állam kötelezettségeire. 48. §. Csak nemzetgyűlés határozhat a fölött, váljon egy kibocsátott törvény összhangban van-e az alkotmánynyal vagy nem. 49. §. A törvények végrehajtása egyedül a végrehajtó hatalmat illeti. 50. §. Az államjavak a fejedelemség tulajdonát képezik, mely fölött a fejedelem nem rendelkezhet. 51. §. Minden az államvagyont érdeklő rendszabályok külön törvény által fognak szabályoztatok 52. §. Az államvagyon egy miniszter által kezeltetik. 53. §. Bolgárországban született személyek bolgár alattvalók; ki vannak véve, kik idegen fejedelmek fenhatósága alatt állanak. 54. §. Idegenek a nemzetgyűlés beleegyezésével honosíttathatnak. 55. §. Kiterjeszti a honosítást oly személyekre, kik bizonyos ideig a hadseregben szolgáltak. 56. §. A törvény előtt minden bolgár alattvaló egyenlő. 57. §. A fejedelemség minden polgára politikai jogot élvez.58.§. A rendőri szabályok a fejedelemség minden egyes polgárára kötelezők. 59. §. A földbirtokról szól. 60. §. Az idegenek ügyei külön törvények által szabályoztatnak. 61. §. Minden bolgár alattvaló bármely polgári vagy katonai hivatal viselésére jogosítva van. 62. §. Idegenek csupán a nemzetgyűlés beleegyezésével viselhetnek hivatalt. 63. §. A tulajdonjog sérthettem 64. §. A közterhek felosztását tárgyalja. 65. §. Minden bolgár alattvaló a törvény által kivetett adót fizet. Egy külön törvény szabályozza a kivételes idegen alattvalók adóügyeit. 66. §. A fejedelem, a fejedelmi család adómentes. 67. §. Az átalános hadkötelezettségről szól. 68. §. Katonai vétségek hadbiróságilag fenyíttetnek. 69. §. Büntetések kiszabására csak a törvényes bíróságok illetékesek. 70. §. Vagyonelkobzásról szól. 71. §. Veszély idején jogában áll a fejedelemnek a 69. és 70. §§. hatását az egész országra vagy annak csak egyes vidékére kiterjeszteni — azonban ezen rendelete a nemzetgyűlés utólagos jóváhagyását igényli. 72. §. Magánlevelek és táviratok sérthetlenek. Ez ellen vétő tisztviselők büntetéssel sujtatnak. 73. §. Kimondja a kötelezett népoktatást. 74. §. A sajtószabadságot mondja ki. A sajtókihágásokra nézve egy külön sajtótörvény fog intézkedni. 75. §. (Még nincs fordítva). 76. §. A szabad gyülekezési jogról szól, melyet különös rendőri szabályok korlátoznak. 77. §. Minden alattvaló érintkezhetik a hatóságokkal, jogi személyek törvényes képviselőik útján. 78. §. A bolgár hatalmat a nemzetgyűlés képviseli, mint ilyen, vagy alakító gyűlés minőségében. 80. és 82. §. Intézkedéseket tartalmaz a ház alakításáról. 83. §. A miniszterek a nemzetgyűlés tárgyalásaiban részt vesznek. 84. §. A fejedelemnek joga van a vitákhoz vagy törvényjavaslatokhoz külön meghatalmazottakat nevezni, akik a gyűlés tárgyalásainál ugyanazon jogokkal bírnak, melyekkel a miniszterek. 85. §: A gyűlés tagjai, ha valamely ügyben felvilágosítást óhajtanak nyerni, interpellálhatják a minisztereket; ezeknek azonban, ha az állameszély kívánja, a választ megtagadhatják, nem bocsátva, Oroszországgal együtt foglalásokba bocsátkozzunk. (Tetszés balfelől,) hogy kövessük Oroszországot, hogy a morzsákat, melyek az orosz hatalom asztaláról lehullanak, felszedegessük, hogy kövessük Oroszországot, mint a sakál az oroszlánt. (Tetszés balfelől.) hogy midőn ő a prédát szétmarczangolta, és a legjobb falatokat elvette, a hátramaradt csontokon a sakál rágódik. (Tetszés balfelől.) E negyedik alternatíva az a politika, amelyet Jókai követ. (Úgy van balfelől.) Jókai azon kívül igen különös kijelentést tett Azt mondta, hogy ha bekövetkeznék az abszolutizmus, akkor mi ezen a helyen-- fogunk megmaradni, s majd akkor meglátja a nép, ki az, ki őt nem hagyja el s ki kész őt támogatni e nehéz időben is. Ebből azt érti ki szóló, hogy Jókai azokra követ dob, kik kénytelenek voltak a hontalanság kenyerét enni. Azt is mondá Jókai, hogy 10 év óta már 6 pénzügyminiszter változott s ez kórállapot. Kérdi, ki működött ebben közre? Hisz Jókai minden pénzügyminiszter megbuktatásában közreműködött, még Széll K. megbuktatásában is. Szóló, miután indítványának czélszerűségét igyekezett bizonyítani, a fölötti meglződésének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök távoltarta magát a vitától. Jellemző a kormányra nézve, ha legjobb az, ha hallgat. (Derültség.) A kormány ellenzi az indítványozott bizottság kiküldését. Nagy oka van rá, mert van sok eltakarni valója, s attól kell tartania, hogy ha föltárná mindazt, a jelen gazdálkodás egy napig se lenne folytatható. (Élénk helyeslés balról.) Beszédét így végzi: Mi számolunk ennek lehetővé tételére, számolunk nem azon simplex fráterekre, akiket Jókai J. képviselő úr méltóztatott felemlíteni. Nem tudom hányan vannak. Vannak-e (Derültség a baloldalon.) és hogy kik azok ? abba nem akarok beleavatkozni. (Derültség a baloldalon.) De ha vannak, azokat meghagyjuk mi a kormánypártnak, mert oda valók. (Hosszan tartó nagy derültség a balon.) Hanem mi számítunk tehát azon önálló férfiakra, akik nem hagyják magukat a párt nyűge által leköttetni, akik óhajtják azt, hogy lásson az ország világosan, hogy lássa azt, mily eljárást követ az országgyűlés, hogy lássa a helyzetet tökéletesen és egyszersmind győződjék meg arról, hogy van többség a képviselőházban, mely az országot jelen szomorú helyzetéből kiragadni kívánja és akarja. Ezen okoknál fogva az általunk beadott határozati javaslatot kegyes figyelmükbe ajánlom. (Zajos helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Elnök: Jókai Mór képviselő úr szólni kíván félremagyarázott szavai értelmének helyreállítása végett. (Zaj: Halljuk! Halljuk!) Jókai Mór! Engedje meg a t. ház . . . (Szűnni nem akaró zaj a baloldalon) .... hogy személyes... (Halljuk ! Halljuk !) Kérem a t. házat, legyen kegyes nekem engedelmet adni arra, hogy személyes kérdésben félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása végett szót emeljek (Halljuk!) Amit az előttem szólott képviselő úr mondott az általam felállított három alternatívához egy negyediket is toldva hozzá, azt szavaim félremagyarázásának nyilvánítom. És azt a magam és elvtársaim politikájának el nem fogadom, hogy mi egyetlenegy hajszállal is előmozdítani akartuk volna, vagy előmozdítását eszközöltük volna, az orosz subversiv despoticus politikának. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Zajos felkiáltások balfelől: Bosznia! Bosznia!) Én azon vádat, mintha politikánk sakálja volna az orosz oroszlánnak, mely az utána elmaradozó csontokat a prédából fölszedegeti...........(Zajos fölkiáltások a baloldalon: Bosznia! Bosznia, Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Argumentumokkal akarnak-e az urak küzdeni vagy zajjal ? (Zajos felkiáltások a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! Nyugtalanság a baloldalon) Én, t. ház, Boszniának. (Nagy zaj a balon. Élénk felkiáltások jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) Elnök: (Nagy zaj. Csenget.) Szabad-e a képviselő urat arra kérnem, méltóztassék az általa kitűzött czélhoz képest csupán személyes kérdésben szólani. (Élénk helyeslés a baloldalon. Nagy nyugtalanság a jobboldalon ) Jókai Mór : Én kénytelen vagyok azon insinuatiót visszautasítani, mintha én azt mondtam volna, mintha én beszédemben annak helyet engedtem volna, hogy egy negyedik alternatívát is föltételezek és megengedek. (Élénk helyeslés jobboldalon. Nagy nyugtalanság balfelől.) Ezt visszautasítom a becsületes hazafinak és a magyar nemzetiség előharczosának méltó indignációjával. (Hosszan tartó zajos tetszés a jobboldalon. Élénk nyugtalanság baloldalon. Mozgás.) Az én meggyőződésem az, hogy ezt visszautasítanom igenis jogomban áll. (Helyeslés a jobboldalon. Nyugtalanság a balon.) A másik, amit vissza kell utasítanom, beszédemnek azon félrecsavarása, mintha, én akkor, midőn azt mondtam: »hogyha újból jönnének azok a sötét idők, azok megint itt találnának bennünket helyünkön a hazában, bennünket, kik egykor küzdöttünk az absolutismus ellen«, mondom, mintha ugyanakkor vádat akartam volna emelni ama derék hazafiak ellen, kik a hazából menekülve ugyanazért a czélért küzdöttek a külföldön, velünk egyesülve. Nem azokat értettem én, hanem értettem azokat a tunya embereket, akik igenis itt benn voltak az országban és akik akkor, amikor mi kevesen magunkkal küzdöttünk, otthon ültek a sutban és sütötték, a makkot. (Hosszan tartó zajos tetszés-nyilvánítások a jobbon, élénk nyugtalanság és mozgás a balon.) akiket mi akkor kerestünk, de nem találtunk sehol, itt azonban megtaláljuk őket most, hogy politikánkat bírálják. (Nagy nyugtalanság a baloldalon; élénk felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk!) Elnök: (csenget) T. ház! (Hosszantartó zajos felkiáltások a jobb oldalon: Halljuk a szónokot! Élénk felkiáltások a baloldalon:Halljuk az elnököt! Nagy nyugtalanság és mozgás. Elnök csenget.) Szavainak félremagyarázása miatt személyes kérdésben felszólalni megengedik a házszabályok, de röviden, már pedig a képviselő úr a személyes kédésben már szólott és szavait már megmagyarázta. (Zajos felkiáltások a jobb oldalon )Halljuk Jókait! Nagy nyugtalanság a baloldalon. Élénk mozgás.) Jókai Mór: Ha Simonyi Lajos bárónak szabad volt rám fogni valamit, talán nekem is szabad ezt visszautasítani. Simonyi Lajos dr. azt mondta, hogy én segítettem valamennyi pénzügyminisztert mind megbuktatni. (Felkiáltások a baloldalon: Ez igaz is ! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.)Erre talán mégis szabad annyit megjegyeznem, hogy ha Simonyi Lajos báró mondhatja azt énnekem, hogy én hoztam őt ide (Szónok a miniszteri padokra mutat.) és nem ő hozott engem ide, akkor irigylem feledékenységi talentumát. (Hosszan tartó zajos tetszés és derültség a jobboldalon. Nagy nyugtalanság és mozgás a baloldalon. Élénk felkiáltások a jobboldalon : Halljuk Jókait! Szűnni nem akaró zaj a baloldalon. Jókai leül.) Tisza Kálmán : T. ház! (Zajos felkiáltások a szélső balon: Ellás! Szavazzunk! Zaj. Élénk felkiáltások a jobb oldalon : Halljuk ! Halljuk!) Elnök! (csenget.) Csendet kérek, különben kénytelen leszek az ülést felfüggeszteni. (Halljuk !) Tisza Kálmán: Ha a 1. képviselőház egy percznyi időt méltóztatik nekem engedni, meg fog győződni.... Csanády Sándor: Hangosabban ! Tisza Kálmán: Minden ember csak oly hangosan, és csak oly okosan beszél, ahogy tud. (Zajos derültség jobb felől.) Ha a t. ház egy pár perczig méltóztatik meghallgatni, meg fog győződni, hogy az egész felindulás, melyet felállásom okozott, tökéletesen indokolatlan, mert nem budgetbeszédet kívánok tartani most, midőn már az általános vita be van rekesztve. Méltóztatnak talán nekem mégis annyit hosszú parlamenti praxisom nyomán megegedni, hogy a vitától legalább még eddig sohasem ijedtem meg, (Élénk derültség jobb oldalon.) és annál kevésbé lenne okom félni most, mikor nekem ezen hely jogot ad, ha szükségesnek találom arra, hogy a beszédemre adott válaszra még egyszer feleljek. Amiért felálltam , amiért szót kértem, annak indoka egyszerűen az, hogy Simonyi Lajos b. szemrehányást tett nekem, hogy a vitán miért hallgattam, és erre következtetéseket épített. Nem neki, de a t. háznak, mint hogy ez a ház kebelében szóba hozatott, tartozom azzal, hogy hallgatásom indokát röviden néhány szóval megmondjam (Halljuk!) Tettem ezt azért, mert én részemről sokkal drágábbnak tartom a képviselőhöz idejét (Fölkiáltások a szélső balon; Ah ! Oh!) semhogy — mivel erre absolute szükséges nem volt — azt a magam részéről igénybe vegyem, másfelől arra, hogy mások igénybe vehessék, újabban alkalmat szolgáltatni nem akartam. Szükség pedig nem volt rá, mert ami kevés a pénzügyi dolgokban mondatott, arra megadták mások, de a kormánypárt részéről ma a pénzügyminiszter úr is a feleletet, ami pedig egyébről elmondatott, arra részint már a múltban feleltem, részint bízom annyira a szemben ülő t. képviselő urakban, hogy tudom, hogy lesz alkalmam még erre felelni .Derültség jobbfelől.) Ez volt az, amit mondani akartam. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : Az átalános vita befejeztetvén, következik a szavazás. Az elnök föltevén a kérdést : elfogadja-e a ház a költségvetést a részletes tárgyalás alapjául ? a ház nagy többsége, a független pártiak kivételével elfogadja. Következett a második szavazás : elfogadja-e a ház Simonyi Lajos báró határozati javaslatát? Két oldalról is névszerinti szavazás kívántatván, név szerint hivatnak föl a képviselők. A szavazás eredménye ez volt: 444 igazolt képviselő közül, az elnök nem szavazván, igennel szavazott 174, nemmel szavazott 227, távol volt 42, s így az indítvány 53 szavazattöbbséggel nem fogadtatott el. Széll Györgynek a régi honvédek özvegyei nyugalmaztatására vonatkozó határozati javaslata szintén elvettetett. A holnapi napirendre kitüzetnek a költségvetés részletei s elsősorban a közösügyi kiadások s az államadósságokra vonatkozó rész. A tárgyalás azonban Ugron Gábor indítványára csak déli 12 óráig fog tartatni, mivel a kérvények 10-dik jegyzékében oly kérvények foglaltatnak, melyekhez több képviselő kíván szólani. Ülés vége 2 órakor. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése február 28. Az esti lapi tudósításunkban foglaltak után szót emelt Simonyi Lajos b., ki legelőször is Szalay Imre azon állítása ellen védekezik, hogy ő 80 ezer irtót költött a fitokszera irtására. Ez akkor történt, mikor már a hivatalból kilépett. Erre Jókai ellen fordul s ennek beszédéből azt magyarázza ki, hogy az általa felállított 3 alterniván kívül foglaltatott abban még egy negyedik, az, hogy Oroszországgal szövetkezve, vele könsügyet csinálva, seregünket el Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter beszéde. (Folytatás és vége tegnapi esti lapunkból.) Bujanovics és vele együtt Apponyi Albert képviselő urak azt állítják, hogy a pénzügyminiszter a boszniai occupatio költségeit igen felületesen számítja, mert nem számítja hozzá, azokat, melyek még esetleg be fognak következni. Én tisztán a megtörtént tények alapján beszéltem a boszniai költségeket illetőleg ; felvettem t. i. azokat, melyek előállottak az 1878-ik évben és amelyek a közös kormány előirányzata szerint elő fognak állani 1879-ben. Hogy ezentúl milyen lesz az occupatió költségeit illetőleg a szükség, azt a költségvetés megállapításánál nem vehettem számításba. Én nagyobb költség lehetőségét nem tagadtam, sőt elismertem, mondom, azt is, hogy mily czélokra kell e költségeknél szorítkozni, de én oly combinatiókba, hogy mibe fog kerülni, nem bocsátkoztam. Teljesen helyesen tettem tehát a számítást, mint előterjesztettem, amennyiben alapul vettem azon előterjesztéseket, melyeket a közös kormány a delegácziókhoz benyújtott. A t. képviselő urak azonban hozzászámítják még azon többletet is, melyet a delegációk utólag fognak megszavazni, de amelyekre nézve a költségvetés összeállításakor nem létezett még pozitív adat. Ez képezi azon különbséget, melyet a képviselő urak felállítottak, de melynek eredménye utoljára is, ha a kamatot számítjuk nem fog nagy különbséget mutatni. De azt mondja a t. képviselő úr, hogy én a jövedelmet akarom emelni s azáltal akarom az egyensúlyt az államháztartásban helyreállítani; ő azonban azt nem hiszi, mert azon jövedelmi források, melyeket én kijelöltem, legfeljebb 1,2 millióval fogják szaporítani a jövedelmeket. Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy azon állítását a t. képviselő úr maga sem hiszi valónak, mert sokkal jártasabb a pénzügyi kérdésekben, semhogy azt állíthatná, hogy ezen jövedelmek csak 1—2 millióval fogják szaporítani bevételeinket. Én számításomat két faktorra alapítottam, melyek közül, ha az első nem is fog sokat hozni, de mégis fognak általa bizonyos eredményt elérni; a másik azonban, melyet részint a pénzügyi vámok behozatalára, vagy a meglevők emelésére, részint pedig fogyasztási adókra alapítok, ezek már bizonyosan sokkal nagyobb eredményt fognak mutatni, mint az ő általa számított 1—2 milliót. Ezt úgy hiszem ő sem fogja tagadásba venni. Csak két czikket említek, a kőolajat és a czukrot; már ezeknél is azon 1—2 milliónál, melyet ő felvett, nevezetesen nagyobb összeg érhető el (Helyeslés jobbfelől). T. hát! Fölfogásom szerint annak, aki túlzásokba bocsátkozik, szavára rendesen nem igen sokat szoktak adni. Ily helyzetben vagyok Pázmándy képviselő úrral. Ő egyátalában különczködő, genialitáshoz hasonló modort akar meghonosítani a parlamentben (Helyeslés jobbfelől) de megfeledkezik arról, hogy a különözködés egy bizonyos határon túl elveszti vonzó erejét, megszűnik genialitás lenni, s ennek azután más nevet szoktak adni (Helyeslés jobbfelől). Ő ezen modorát a számokra is akarja alkalmazni, amelyek pedig azt nem tűrik. Ő azon szép, hazafias feladatra vállalkozik, hogy Magyarország hitelét, a magyar állampapírok értékét becsmérelje, ócsárolja. S minthogy ő összehasonlításokat tett, kénytelen vagyok a tényállás bővebb megvizsgálásába bocsátkozni. (Halljuk!) A képviselő úr összehasonlítást tett oly értékpapírok közt, melyek nem egyenlőek s így össze sem hasonlíthatók. Összehasonlította nevezetesen a törlesztési papírokat a járadékpapírokkal, melyek ép úgy össze nem hasonlíthatók, amint össze nem hasonlíthatók a vasúti prioritások cursusa a vasúti részvények cursusával. Ez az összehasonlítás ép oly lenne, mintha a magánéletben egy életjáradék bizonyos tőke után fizetendő kamattal hasonlíttatnék össze. (Úgy van jobbfelől), így természetesen az általa elmondott következtetésre jutott, amely azonban semmit sem bizonyít. A rentékre nézve mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy rentepapir van öt: angol, francia, olasz, osztrák és magyar s ezen papírok közt kétséget nem szenved, hogy a magyar rente áll legroszabbul. Igen, de ez abban találja magyarázatát, hogy ezen papir új s nem rég bocsáttatott forgalomba, (Igaz ! Úgy van! jobbfelől.) és azon további körülményekben, melyek időközben beállottak, s amelyek szükségessé tették, hogy aránylag rövid idő alatt nagyobb összegű járadék hozassák, forgalomba, ami kétségkívül befolyással volt arra, hogy cursusa roszszabbul álljon. Azonban e mellett is el kell ismerni ezen műveleteknek egy nagy előnyét, ami abban áll, hogy az európai pénzpiacon a magyar járadékot be lehetett hozni. De ha összehasonlítjuk a rentét más papírokkal, oly eredményekre fogunk jutni, melyek eltérnek attól, amit a képviselő úr következtetett. Mert ha egy oroszországi törlesztési papírt összehasonlítunk a magyar rentével, kétséget nem szenved, hogy amaz áll jobban; de ha viszont egy magyar törlesztési papírt összehasonlítunk egy magyar rentével, bizonyos, hogy ismét a magyar törlesztési papír áll sokkal jobban, mint akár az olasz, vagy az osztrák rente. S így azon összehasonlítás, melyet a képviselő úr tett, nem bizonyít semmit és épen nem alkalmas arra, annak igazolására, amit ő bizonyítani akart. (Helyeslés jobbfelől. Azon t. képviselő urak közül, akik nem foglalkoztak kiválólag a költségvetéssel, ez alkalommal csupán gróf Apponyi képviselő úrral akarok némileg foglalkozni és visszatérni az ő állításaira. Ő, elismerem, igen fényes szónoklatot tartott, de ha akár pénzügyileg, akár másként eredményt akarok kivonni beszédéből, mást nem találhatok, minthogy azt mondja: akik ott ültök, nem tudtok a dolgok vezetéséhez, álljatok odább, mi oda fogunk ülni, mi jobban fogjuk csinálni. (Tetszés jobbfelől.) Bocsánatot kérek, ezt argumentumnak nem fogadhatom el, ez lehet egy fényes tehetségre alapított önbizalom szava, de másnak nem tekinthetem, és ez a pénzügyi rendezésre, felfogásom szerint, nem elégséges; holott ha más nem, egy körülmény mindenesetre szükséges még, az t. i., hogy ezt a felfogást ne csak a t. képviselő úr oszsza, hanem a ház többsége is. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) De mindaddig, míg a ház többségének bizalmát mi bírjuk, mi fogunk eljárni az ország ügyeiben, úgy amint mi és a többség helyesnek és czélszerűnek fogja tartani. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő úr továbbá azt mondja : mindenek előtt fenn kell tartani a parlament alkotmányos befolyását. Engedelmet kérek, nem látom, miben volna veszélyeztetve a parlament alkotmányos befolyása. Hiszen minden követelménynek elég van téve, minden közjogi vagy pénzügyi kérdéshez bő alkalma van a parlamentnek befolyását érvényesíteni, amint ennek a dolog rendje szerint történnie is kell. (Helyeslés jobbfelől.) Nem is tapasztalhatta, hogy a jelen kormány parlamenti kisebbséggel, parlamenti többség ellenében érvényesítse befolyását, sőt ellenkezőleg a többség érvényesíti befolyását egy kisebbség ellen és nem egy egyesített kisebbség, hanem töredékekre osztott, egymástól egészen eltérő alapokon nyugvó kisebbség ellen. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Eddig azt szokták hibáztatni, hogy ezen többség soraiból nem szólal fel senki a kormány védelmére, hogy a többség nem identificálja magát a kormány állásával; most hogy ennek ellenkezője történt, ismét ezt rosszalják és rosszalják azt, hogy önöket megtámadni merték. (Ellenmondás balfelől.) Megengedem, hogy ez fájt önöknek (Ellenmondás, derültség balfelől); fájt, hogy némely élet talált (Derültség balfelől); némely csapás súlyosan érte önöket. (Balfelől derültség. Felkiáltások: Épen nem fájt! Felkiáltások jobb felől: De úgy látszik, fájt! Halljuk ! Halljuk!) Hiszen panaszkodtak fölötte. De én elhiszem, hogy nem annyira ez fájt önöknek, mint inkább az, hogy látták, hogy ez a többség még nincs annyira szétmorzsolva, mint azt, képviselő urak állítják, (Úgy van jobb felől, hogy ezen többség identificálja magát a kormány eljárásával, hogy ezen többségnek kedve van önökkel a küzdelmet felfogni és fentartani, hogy ezen többség koránt sincs, azon helyzetben, hogy az önök kedvéért abdicáljon. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Ha önök a ház többségét meg akarják nyerni, tegyék azt a törvényes nyílt utón, de ne tegyék, amit másoknál hibáztatnak, kerülő úton, azon kiküldendő bizottságok indítványozásával, amelyeket önök a parlamentáris felfogás ellenére a felességgel bíró kormány felé az ország ügyeinek vezetésével kívánnak megbízni és a kormány mellé egy felelősséggel nem bíró gyámkodó bizottságot akarnak állítani. Ezen álláspontra helyezkedni ezen szerepet elvállalni ezen kormány nem fogja. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) De tehát senki sem tette kicsinyesebbé ezen bizottság kiküldését, mint maga Apponyi Albert gr. t. képviselő úr. (Halljuk!) Ha ezen bizottság kiküldésére szükség van azért, hogy a kiküldendő bizottság az országot bejárja, beutazza, erre azt hiszem, most azért nincs szükség, mert épen a t. képviselő úrnak csak a múlt nyáron volt alkalma az országot bejárni, volt Bokron, Jászberényen, Szeniczén és Nagy-Váradon és így megismerhette az ország hangulatát. (Derültség jobbfelől. Mozgás balfelől.) Ha arra szorulnánk, hogy a képviselők az országba kimenjenek, a vidéken a falusi elöljáróktól és a vasúti szállítóktól a pénzügyi bajok orvoslási módját megtudják, akkor nem volnának arra érdemesek, hogy országgyűlési képviselőknek neveztessenek. (Élénk helyeslés jobb felől.) Ezen okokból a bizottság kiküldéséhez részemről nem járulhatok és kérem a t. házat méltóztassék a költségvetést átalánosságban elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felől.) KÜLÖNFÉLÉK. —■ Természettudományi est. A mai természettudományi esten, melyen a nagy és a válogatott közönség a vegytani intézet nagy előadó-termét teljesen megtette, Herman Ottó tartott előadást »A nagy útról, a madárvilág tavaszi mozgalmáról.« Herman szokott szellemes előadását azon utak jelzése képezte, melyeket a madárvilág a tavaszi vándorlás alkalmával bejár. E czélból a megfigyelések alapján készült érdekes térképet mutat be, melyen a fővándorlási vonalak vannak kitüntetve. Némely fajok az északi jéghez vannak kötve, s vándorlásaik útja csupán e vidékekre szorítkozik. Egy pilantás a térképre, s a madarak vándorújának hálózatára, rögtön átlátjuk azon rendszert, melyben a madarak a continenst elárasztják s a természet háztartásába befolynak azon madarakkal karöltve, melyek az egyes vidékek állandó lakosai. Ezután áttér azon tünemények okának fürkészésére, melyek madaraink vándorlása közben fölmerülnek. A vándorlás tüneményének megfejtésére régente sok mindenféle nézet keletkezett, melyekben leginkább a hit képezte az alapot, legkisebb megfigyelés nélkül Az ösztön szó ennek kifejezésére elégtelen, mert hiszen az ösztön fogalmát alig tudná valaki meghatározni. Herman érdekes hasonlattal, mikép megy el a turóczi tól Madridba vagy Asztrahánba — magyarázatát igyekszik adni a tüneménynek, hozzátévén hogy a madarakáttére s az idő kérdése a vándorlás tüneményének kimagyarázásánál főfő szerepet játszik. — A m. tud. akadémia h. főtitkára dr. Fraknói Vilmos a következő pályázatot hirdeti ki: Kívántatik a magyar hírlapirodalom története, kezdetétől (1780.) fogva 1867-ig, tekintettel a politikai eszmék és pártok fejlődésére. Jutalma az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat adományából száz arany. Határnap 1880. deczember 31. A jutalom csak önálló becsű munkának adatik ki. A jutalmat nyerő munka a szerző tulajdona marad, de ha egy év alatt ki nem nyomatná, a tulajdonjog az akadémiára száll. Ugyan ő figyelmezteti az akadémia tagjait, hogy tag ajánló leveleiket az akadémiai ügyrend 30. § és C. pontja értelmében, az 1879-ki nagygyűlésen történendő választások czéljából, a folyó évi márczius hó 31. napjáig az akadémia főtitkári hivatalához beküldeni méltóztassanak. — Hajóközlekedés. A naponkinti postahajómenetek Budapest és Bécs között márczius 10-én nyittatnak meg. Első menet : Budapestről—Bécsbe márczius 10-én este 6 órakor. Bécsből—Budapestre márczius 12-én reggeli 7 órakor. Továbbá a naponkinti budapest-ujszőnyi személyszállító menetek márczius 11-től fogva kezdődnek, és pedig : első menet : Budapestről—Ujszőnyre márczius 11-én délután 2 órakor. Ujszőnyről—Budapestre márczius 12-én reggeli 3 órakor. Egyidejűleg a Budapest-Győr közötti postahajómenetek megszüntettetnek. Utolsó menet : Budapestről—Győrig márczius 10-én reggeli 7 és fél órakor. Győrből—Budapestig márczius 11-én reggeli 7 és fél órakor. Márczius 6 ától kezdve a Budapest-Orsova-Galatz között kedden és pénteken este 11 órakor közlekedő postahajókon kívül még minden hétfőn és csütörtökön este 11 órakor hasonló hajók indulnak Budapestről Zimony-Belgrádra , szerdán és szombaton 6 órakor reggel pedig Zimonyból Budapestre. A »Petőfi-évkönyv« czím alatt Aigner Lajosnál egy 12 évnyi kötet jelent meg, mint a Petőfi-társaság kiadása. Legnagyobb darabját Északi Károly »A cydoni alma« czimü ötfelvonásos vígjátéka képezi (új kiadás). A még hátra levő két ivén van Margitay Dezső »Róka koma« czimü rajza, melyet a Petőfi-társaság múlt ülésén olvasott fel, Torkos Lászlótól »Sértődve« czimü költemény s végül Halasi Aladár gondosan készített szemléje »A Petőfi-cultus 1878-ban.« Ezen utolsó, különben csak 7 oldalra terjedő közlemény az, mi évkönyvre, sőt egyátalán szerkesztésre mutat, a Petőfi társaság működéséről az egész könyvben nincs semmi. A társaság tagjai e művet ingyen kapják, nem tagoknak ára 1 frt 40 kr. — Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1879. évi márczius 5-én délután 3 órakor tartandó rendes közgyűlésének különleges tárgysorozata : 1. Pénzügyi bizottmányi és tanácsi előterjesztés a dunajobbparti kőpordányának bérbeadása iránt tartott árverés eredményéről. 2. Tanácsi előterjesztés : a) a várbeli 85. sz. ház egy részének bérbeadásáról ; b) a III. kerületi pásztorházban levő lakás bérbeadásáról; c) az I. kerületben 520. sz. a. fekvő ház 3. számú lakásának bérbeadásáról; d) a zöldfautcza Göbel-féle ház 1. lakásának bérbeadásáról; c) a Victoria gőzmalomnál volt kincstári téglavető telkeknél levő főv. terület bérbeadásáról. — A párisi magyar egyesület elnökségétől a következő sorokat vettük: A párisi köles,ség. magyar egyesület kebelében történt bizonyos sikkasztás hírét közölte néhány magyarországi lap. E hir teljesen alaptalan, a sikkasztással vádolt Pollák előttünk teljesen ismeretlen s egyletünkben a legkisebb zavar sincsen. Sőt ellenkezőleg újabb gyarapodást jelezhetünk, amennyiben dr. Hirsch 772 freet és a székesfehérvári tak. pénztár 100 frtot ajándékoztak egyletünknek s Flandorfer Pál lovag 100 frtos házkötvényünk vétele által alapitóink közé lépett. Kérjük a hazai lapokat e nyilatkozatunk közlésére. — Az Eötvös-szobor ügye. A bécsi fémöntő igazgatósága a napokban értesítette az Eötvös-szobor-bizottságot, hogy az Eötvös-szobor újból öntésének munkálatai április elején bevégeztetnek , hogy a szobor legkésőbb április közepén Budapestre lesz szállítva. A szobor talapzata még az őszszel elkészült, a parkozás- és rácsozással pedig úgy igyekeznek, hogy áprilisben ezzel is elkészüljenek. A leleplezés idejét az akadémia egyik legközelebbi ülésén fogja meghatározni. Az ártézi kút vizének értékesítése czéljából a városligeti Nádorszigeten szándékolt fürdőház ügyében legközelebb vegyes bizottmány fog összeülni, melybe a belügyminiszter a maga részéről gr. Zichy Ferraris Victor államtitkárt, Balajthy Ire miniszteri tanácsost és Dr. Hartl Alajos titkárt, az országos közegészségügyi tanács részéről pedig dr. Korányi Frigyest és dr. Balogh Kálmánt küldötte ki. A bizottság elnöke gr. Zichy államtitkár lesz. — Csaknem hihetetlen. Schuk hitelezői, 21-en, megegyeztek abban a »P. L.« szerint, hogy a csődöt nem fogják kérni, sőt gondoskodnak az üzletben alkalmazottak esetleges kielégítéséről, mert az üzlet egészen rendben van s a nagy zajt ütött ügy jelenleg F. gyáros concurrentia szempontjából előidézett manoeverjének látszik. — A részleteket természetesen még meg kell várnunk. — Szabadkőművesek bálja. Magyarország nagy Oriense szabadkőművesi társulat páholyházi alapjának javára márczius 8-án az »Európa« szálló dísztermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti jegyek a meghívó előmutatása mellett Freund Dezső urnái (Mária Valeria utcza 2. sz.) kaphatók. — Aigner Lajos érdekes 1872-ki gyűjteménye, melyben néhány száz népdalt közöl német fordításban »Ungarische Volksdichtungen« czím alatt, most második,változatlan kiadásban jelent meg saját kiadásában. Ára 1 frt 50 kr . 3 mark. A vállalat mindenesetre nagybecsű s óhajtjuk, hogy külföldön minél nagyobb elterjedést nyerjen. Említésre méltó különben, hogy Aigner állandó »Abafi« írói nevét e füzetnek második kiadásán sem használja, úgy látszik, hogy mindkét irói nevét meg akarja tartani. Az Erzsébet királyné ő felsége legmagasb védnöksége alatt álló pesti első bölcsőde-egyesület méltóképen kívánván a királyi pár ezüst-menyegzőjét megünnepelni, gr. Károlyi Edéné elnöklete alatt tegnap tartott népes választmányi ülésében közakarattal és lelkesedéssel tette magáévá az igazgatóság nevében Adler Antalné pénztárnok s választmányi tag s Novák Lajos egyesületi titoknok által tett következő indítványokat: a) Ő felségeikhez üdvözlő feliratot intéz a választmány s ezt küldöttségileg terjeszti föl. b) A józsefvárosi bölcsődében ez alkalomra ágyat alapit s emléktáblát szentel ezen örvendetes esemény megörökítésére. c) Ugyancsak a józsefvárosi bölcsőde kápolnájában hálaisten-tisztelet fog tartatni. d) Az emlékünnep napján a bölcsődék növendékei megvendégeltetnek. e) A Lipótváros külső részén egy harmadik úgynevezett »Erzsébet bölcsőde« fog megnyittatni, a közgyűléstől már előlegesen megnyert felhatalmazás alapján. Mindezen határozatok foganatosítása egy bizottság hatáskörébe vág, mely Adler Antalné úrnő elnöklete mellett Herzberg Sándorné választmányi tag, dr. Dulácska Géza intézeti orvos s Novák Lajos titoknokból alakíttatott. A bölcsődeegyesületnek ugyanezen ülésében jelenté Adler Antalné úrnő, hogy az egylet javára január 28-án tartott tánczvrgalom 1441 frt 43 kr költség levonása után a felülfizetésekkel 2166 frt 57 kr tiszta jövedelmet hajtott az egyesület pénztárába. Adakez*