A Hon, 1879. március (17. évfolyam, 52-78. szám)

1879-03-04 / 54. szám

tetni és szerettetni. Az önök becses megkeresése nem­csak ez örömet szerezte nekem, hanem valódi vigaszt is a jelenlegi mozgalmas időkben, midőn annyira pró­bára teszik az embernek a további küzdelemre való bátorságát. Az önök jelszava: szabadság, haza és ba­rátság, igen szerencsésen van ránk nézve összeállít­va , mert igazán csak e három egyesítése által állhat fel és virágozhatik mindegyik külön-külön. Adja is­ten, hogy ezt idősebbjeink is úgy megértsék, mint a­mily helyesen azt a fiatalság felfogta. — Az önök szeretteljes meghívására természetesen csak szives »igen«-nel válaszolhatok, ha t. i. annyi temérdek »ha« megengedi nekem,hogy Bécsbe egy argonautikus utat tehessek, és ünnep lesz reám nézve, midőn önök üdvözletét személyesen fogom viszonozni. — Fogad­ják addig is nagyrabecsülésem kifejezését ez igény­telen betűkben s adják át szives baráti üdvözletemet tisztelt és szeretett pályatársaiknak, a bécsi egyetem német-osztrák olvasó köre tagjainak. — Fogadják stb. Pest, 1879., február hóban. — J­ó­k­a­i M­ó­r.« — A londoni magyar egyesület év­könyve beküldetett hozzánk. Az évi jelentés szerint 441 egyént segélyeztek s ezek közül 74 útiköltséggel láttatott el a continensre. A társulat Rudolf trónörö­kös tiszteletére bált adott s úgy Beustnál, mint Ká­rolyi grófnál tisztelgett. A társulat bevétele 1214 frton sterling volt, a jövő évre maradt 967 font. A társulat jelenlegi elnöke Duka Tivadar, alelnöke Scherzer lovag, titkára Ebner Ferencz, helyisége a főconsula­­tusnál 29 St. Swithhin’slane E. C. van. Jellemző, hogy az egész jelentésben egyetlen magyar szó sincs. — Bakabál Boszniában, Busovaczáról febr. 26-ától keltezve Talcsik J.-től a következő so­rokat vettük : F. hó 25-én rögtönözött kedélyes ka­tona mulatságunk volt és minthogy az Boszniában vajmi ritka eset, különösen már azért is, mert az ösz­­szes nemzetiségi és felekezeti polgárság részt vett benne, érdemes, hogy ez köztudomásra hozassák. Végre valahára megsokalták a mi derék vitéz ba­káink az újságokból merített híreket, hogy odahaza a fiatalság ez idei hosszú farsang alatt annyi vig ke­délyes tánct és bohócrestélyeket rendezett; ők sem ak­artak Boszniában hátramaradni, nem csoda tehát, hogy a mi tánczkedvelő bakáink azon törték eszüket, mikép lehetne ezen bajon segíteni és Busovaczán, ha nem is elite bált, de legalább a hires vitéz bakáknak megfelelő táncrestélyt rendezni és az utolsó farsangot kedélyesen befejezni. A bálhoz tartozó némi kellé­kekről gondoskodva volt ugyan u. m. helyiségről, hölgyekről, jó buff­etről, de a legszükségesebb, a zene, nem volt biztosítva. A derék baka azonban soha sem csügged reményében. A szerencse épen úgy akarta hogy tegnap, a farsang utolsó napján ide vetődött a 37 ik gyalogezred 20 bandistája. A mi derék Coro­­nini bakáink azonnal elhatározták, hogy a híres cseh muzsikusokat a mulatságra meg kell nyerni, a cseh fiúk szívesen beleegyeztek, s így az utolsó akadály is meg volt törve. A bálbizottság csakhamar megala­kult és a helybeli Stationscommando beleegyezésével a bál kezdete 7 órára volt kitűzve. A városnak értel­mesebb polgárai meghivattak, maguk a törökök is kilátásba helyezték megjelenésüket. Pont 7 órakor vette kezdetét a tánczmulatság egy nagy teremben, mely tánczkedvelő katonákkal és szép számú vendé­gekkel zsúfolásig telve volt. Mintegy 500-an lehettek. 9 órakor megjelent a tiszti és hivatalnoki kar, a ze­nészek azonnal néphymnust és azután a Radeczky- és Teleky-indulót játszották, mire lelkes éljen és zsi­­­nó kiáltások következtek. A tánczkedvelők részéről ké­pviselve volt minden fegyvernem. A vendégkoszorú közt láttam a kath. plébánost segédlelkészeivel és számos kath. auctoritást. A törökök részéről jelen volt több bég és vagyonosabb török polgár. A höl­gyek kisebb számban jelentek meg, mert előttük ezen „ *A---------x - Jj ~ ----4.1 JL. vigan folyt a legnagyobb egyetértésben és rendben egész éjfélig. A tánczosok közt volt több álarc­os is. A bosnyák fiúk maguk módjuk szerint zavarta­lanul tánczoltak. Az auctoritások pedig jó buffet­­nél töltötték idejüket. Nem hiányzottak jó ének és a szép pohárköszöntések sem. Végre tizenkettőt ütött az óra, a bál véget ért, a zene bejárta a várost és kiki hazasietett, hogy az álom enyhe karjaiba vesse zavart fejét. — A melbournei világkiállítás pro­­grammját a londoni bizottság titkára hozzánk is beküldte. Ezen kiállítás 1880. okt. 1-én fog kezdődni s 1881. márcz. 31-én záratik be. A kiállítási épület 2 mil­lió frankba fog kerülni. A programm részletesen elő­sorolja ezen kiállítás előnyeit, mi azonban térhiány miatt sem közölhetjük azt s különben sem hisz­­szü­k, hogy az óriási távolságban levő kiállítási helyre magyar iparos óhajtana valamit küldeni. Különben megemlítjük, hogy a londoni bizottság titkára, George Collins Levey , Victori Chambers, Victoria Street, Westminster, London L. W., ki esetleg fölvilágosítá­­sokkal , programmokkal is szolgál. — Somoskeöi börtönéből is folytatja leve­lezéseit a nőkkel, kik természetesen nem tudják, hogy börtönben van. Levelének czimje: »Hotel Via Giulia Nr. 52.« mely szám fogházi szobáját jelzi. Állítása szerint most is csak egy megcsalt kedvese boszujából került a börtönbe. Vallomása szerint Magyarorszá­gon született, korán árva lett, azután egy jezsuita­­kolostorba küldték nevelni, de innen megszökött s azóta kalandos életet folytat. Bevallotta, hogy egy magyar templomból ellopott egy áldozó kelyhet s egy osztrák fogadóból fizetés nélkül megszökött, de állí­tása szerint ezek voltak egyedüli bűntettei.­­ A »M­agyar könyvszemle« ez évi első füzete megjelent. Rendes rovatain kívül ismét egy pár igen érdekes értekezés van benne. Frak­­n­ó­i Vilmos Vitéz János könyvtáráról közöl néhány újabb adatot. R­ó­m­e­r Flóris »Várad helye a ma­gyar könyvészeti irodalomban« czimű czikket ir. B­a­rl­a­g­i Aladár a körmöczbány­ai könyvtárakban levő régi nyomtatványokat ismerteti. Fraknói s id. Szinnyei József néhány oly könyvet sorolnak fel, me­lyek Szabó K. nagy munkájában nincsenek meg. C­s­o­n­t­o­s­i János igen érdekes adalékot közöl 28 magyar 14—15 századi könyvmásoló­s betűfestőről. Mindezen tanulmányok ugyan szigorúan szakszerű dolgok, de aligha lesz oly irodalombarát, ki érdekkel ne olvasná ezt. A becses folyóiratot, mely 2 frt 40 krért Knoll Károly akad. könyvárusnál egész évre megrendelhető, ajánljuk olvasóink figyelmébe — Halálozások. Dr. Apáthy István egye­temi tanár s orsz. képviselő fia, Apáthy Kálmán életének 14-ik évében f. hó 2-án szivszélhüdés folytán elhunyt. Temetése ma d. u. 3 órakor lesz.­­ A német revolver-sajtóról la­punkban közlött felszólalás több nagy napilapnál élénk visszhangra talált. Valóban ideje volna, hogy e szemetet elpusztítsák. A társadalmi működés e téren elkerülhetlen, mert, mint a »Nemzeti Hírlap é­s »Pesti Napló«-ból látjuk, ezen gaz népet, mely magát írónál­ meri nevezni, állítólag aljas mesterségükben rendőri közegek támogatják, kezükre szolgál­tatván oly magánügyeket, melyeknek elhallgatása — akár igazak a besúgott históriák, akár nem — érde­kében van az illetőnek, kit a revolver-zsurnaliszta pel­lengérre állítással fenyeget, ha meg nem fizeti hallga­tását. Íme a »P. Napló« után néhány példa : Zsuzsi­­ szobaleány följelenti a rendőrségnél, hogy volt gaz­dája , X. ur őt elcsábította. Másnap X. ur levelet kap ettől vagy attól a zuglaptól, hogy Zsuzsi szobaleány feljelentése megjelenik a lapban, ha ennyit és ennyit nem fizet. X. ur házas ember, több gyermek atyja, közbecsülésben áll, hogy ne fizetné ki az illető össze­get, hogy a kilátásba helyezett botrányt elkerülje ? Igaz ugyan, hogy néhány hét múlva, a megtörtént vizsgálatból kisül, hogy Zsuzsi szobaleányon nem volt mit elcsábítani, sőt ellenkezőleg ő lopott el asszony­ától 5 irtot; — de ez utólagos helyreigazí­tás mit használ X. úrnak, ha tisztességes nevét a nyilvánosság előtt meghurczolták ? — Másik eset : Z. korcsmárosné elbocsátotta pinczérét, mert úgy látta, hogy nincs egészen rendén a pénztár, a pinczér megy a rendőrséghez s följelenti, hogy ő a bibliai József szerepét játszotta a korcsmárosnénál. Z. korcsmárosné, hogy kikerülje a nyilvános botrányt, hajlandó bár­mely áldozatra, s hogy ez a dolog mikép áll tulajdon­képen a valóságban, az nem tartozik a dologhoz. A fő­városi rendőrségnek kötelessége magát ezen vád alól tisztázni s azt el is várjuk. A megtámadottaknak pedig azon tanácsot adjuk, hogy az ily revolverjournalistá­­kat egyszerűen botozzák meg. — Gyengébb kúra nem használ semmit. — Az akadémia első osztálya tegnap szak­ülést tartott Pulszky Ferencz elnöklete alatt. P. Thewrewk Emil 1. tag a festus kódex helyreállí­tásáról, illetőleg tanulmányozásának eddigi eredmé­nyeiről értekezett. Lindemann kiadása, az eredeti szö­veg félremagyarázásából, számos kiáltó hibával bír, de jobb a Müller-féle kiadásnál. Az előbbi öt codexen s az editió princepsen alapszik. Értekező most egy új kiadáson fárad. Ezután V­o­­­f György 1. tag bemu­tatta dr. Kiss Ignácz művét Pázmán Péter nyelvé­ről. E mű kiadás végett érkezett az akadémiához s megvizsgálásával a nyelvtudományi bizottság a be­mutatót bízta meg, a ki igen szorgalmasan kidolgo­zott monographiának találta, de kiadás előtt néme­lyek pótlását óhajtja. Szerző a grammatikának és syntaxisnak csaknem minden fejezetén végig vezeti s visszatükrözteti Pázmán nyelvét, kiemelve sajátsá­gait s a mai nyelvtől eltéréseit. Műve három részre oszlik. Az elsőben tárgyalja a szorosan vett gramma­tikát, a másodikban a syntaxist, a harmadikban a szótári dolgokat (az eltérő szavakat, szólásmódo­­t és közmondásokat.) Pázmán néhány kisebb művéhez nem fért ugyan, de az átkutatott hat főműből, melyek közt a Kalauz és Prédikácziók jó nagy terjedelműek, eléggé megismerkedhetünk Pázmán nyelvével. A szerző nem sajnálta a fáradságot s nemcsak azt nézte, mi van, hanem azt is átkutatta, mi nincs Pázmánnál. Azonkívül a mai használattól akármi tekintetben el­térő, vagy az irodalomból egészen kiveszett szavakat mind összevetette szenczi Molnár Albert szótárával, ez Pázmánnak kortája volt s igy mindenesetre legal­kalmasabb Pázmán szavai értelmének megállapításá­ra. — Ülés végén Gyulai Pál tett jelentést az iro­dalom­történeti bizottság megalakulásáról. — A Kodolányi-féle »Egészségtani la­pok« márcziusi füzete megjelent s több más tárgy közt a pestisről is hoz czikket id. Hammersberg Lászlótól. Az ügyesen szerkesztett lap előfizetési ára egy évre 4­árt, mely összeg Kocsi Sándor nyomdatu­lajdonoshoz (muzeum körút 10. sz.) küldendő.­­ A b­é l­y­e­g il­l­e t­é­k­i szabályokat főtekintettel azok nemenkénti csoportosítására, egy kis füzetben összeállította P­a­p­p György, a gyulafe­hérvári illetékszabási hivatal főnöke. Ára vidékre küldve bérmentve 40 kr. — Rothbaum antiquar-könyvkereskedése (Károly körút 8 sz.) szintén ad ki havi értesítéseket vevői számára. Még szerkesztőt is nevez meg Neu­mann Gyula személyében. Ezen »havi tudósitás« kívá­natra miden irodalombarátnak ingyen s bérmentve megkü­ldetik. — Ügyetlen szolga. A »N. H.« dublini le­ciclője a királyné Izlandba érkezéséről írva, többek CitSci wvmJr-* rmnet­ia mint I­­a­gyarországon és Ausztriában már gyakran, az udvari hivatalnokok félreértették a felséges asszony kívána­tét, azt hívén, hogy a kíváncsiságtól és a hivatalos fogadtatásoktól való megkíméltetés óhajának csupán tősgyökeres német gorombasággal lehet eleget tenni mindenkivel és mindenekkel szemben. Azon szemé­lyek, kik az osztrák lakájok hagyományos szokásaitól sz­evedtek, keserűen panaszkodnak a velök éreztetett bánásmód miatt s kivált nincs elegendő szavuk bizo­nyos Lenger ur ellen, ki az utazás rendezésével bíza­tott meg. Ez az ur azt a hallatlan tapintatlanságot is elkövette, hogy Dublin városa Lord Mayorját, ki a királynét ideiglenes lakhelyéig elkísérni akarta, e sza­vakkal utasította vissza: »You are not wanted!« (Önre nincs szükség.) A Lord Mayor azonban mégis eljött a vonattal, miután egy előkelő és tapintatos szemé­lyiség megtudta, hogy ő elég udvarias volt fölaján­lani kíséretét. Sokakat, igen sokakat forráztak le oly módon, mint a Lord Mayort — ép oly durva, mint rossz angolsággal, a­mi különben annyit enyhített a dolgon, hogy az angol szokásokat ignoráló úri­embe­ren először is kac­agni kellett. Szerencsére tudnak itt különbséget tenni hivatalos túlbuzgalom s tény­leg kapott parancs közt, s legkevésbbé sem rójják föl a királynénak, hogy szolgái nem tudják, mikép kell egy idegen országban vendégül föllépni. Sőt ellenke­zőleg, mindenki dicséri a felséges asszonyt leereszke­dő, megnyerő nyájasságáért, s otthon, Magyországon bizonyára legjobban tudják, mily méltó és igaz ez a dicséret. Ugyanezen levelező a királyné vadászatá­ról igy ír : A múlt vadászatnál a királyné azonnal elől volt és mind­végig elől maradt. Folyvást jó volt a »scent« és pompás a­run, melyről még sokáig fognak beszélni. Általánosan elismerik, hogy oly biztos, ügyes és igézően kellemes lovasnőt, mint Erzsébet királyné, még nem láttak Írországban. Nem győzik eleget di­csérni, s az érdeklődés és figyelmesség annyira megy, hogy csaknem valamennyi írországi nagy lap külön levelezőt küld a vadászat »szinterére,« s 4—5 hasáb­­nyi tudósításokat közöl a királyné eseményeiről. Ér­keznek a királynéhoz a meghívások is — még pedig oly nagy számban, hogy ittléte alatt semmikép sem lehet kevés része a vadászat elveiben. E hétre a menthi második kiránduláson kívül Holywoodban is lesz vadászat a Ward Unionnal és Mr. Trotterrel. — Lulu a kafferek közt. Napoleon Lajos herczeg, ki tudvalevőleg a kafferek elleni há­borúban részt venni óhajtván Dél-Afrikába utazik, Windsorban tegnapelőtt vett búcsút az angol király­nétól. Azután anyja, Eugenia, ex-császárné kíséreté­ben Southamptonba ment, hol az indulásra váró »Da­nube« gőzösre szállt, úgy hírlik, hogy Napoleon her­czeg kapitányi ranggal Chelmsford lord tábornagy ezredébe osztatik be hadsegédnek. — A bleibergi kata­s­t­r­opháról újabb részleteket jelentenek. — Az említett hegyhez közel fekvő erdőnek egy jó része — hol embervastag­­ságu fák állottak — mintha csak leborotváltatott vol­na. A fák, háztetők és házfalak romjai végetlen nagy csaoszban vannak halmozva ; az eltemetettek kiásá­sát még mindig folytatják. — A 19-ik s­z­á­z­a­d­b­a­n. Oroszország Nov­­gorodi kormányzóságában Wracseno faluban egy Agrafena Ign­­iewa nevű paraszt asszonyt a falu la­kói boszorkánynak tartván, házával együtt porrá éget­tek. Jellemző, hogy e barbar tettnél több száz pa­raszt között a falu papja is jelen volt. — Amnestia a pokolban. A tirnovai bolgár skupcsina elnöke, Antimos volt exarcha, ré­gebben viddini püspök volt s a konstantinápolyi gö­rög patriarchs alatt állt, 1871-ben azonban elszakadt a görög egyháztól s a bolgárt alapította, melynek az­tán exarchájává lett. E miatt aztán a görög patriar­chs örökös pokoli tűzre átkozta őt. Mint most Kon­stantinápolyból jelentik, a mostani patriarchának megesett a szive az Antimos sorsán s az elődje által kiszabott pokolbeli büntetést hét évre korlátozta. Antimos mindenesetre köszönettel tartozik e kegye­lemért — ha ugyan az ördög is beleegyezik a pat­­riarcha akaratába. — A »Jogászkor« az alapítandó jogtudo­mányi társulat alapszabályait f. hó 4-én tárgyalja. Az alapszabályok megállapítása után a társulat azonnal megalakul. — Napi újdonságok. Vjacseszláv Kon­­stantinovics orosz nagyherczeg halála folytán az ud­vari gyász f. hó 3—10-ig tar­tozik. — Két­­ f­j­u teg­nap Káposztásmegyernél pisztoly párbajt akart vív­ni, de a »M. L.« szerint, a rendőrség azt megakadá­lyozta. — Egy csavargőzös a Sárosfürdő előtt majdnem összeütközött egy teherhajóval, mely azután a kiszállási hidat törte össze. A „HONt” magántávsürgönyei. Bécs, márcz. 4. A hitelintézet tudatja, hogy a közigazgatási tanács ma elhatározta, hogy 1878-ra részvényenként 14 forintnyi outalékot fog ajánlani és a tartalékalapot a kincstárnyereség 20 °­. -ával, tehát körülbelül 420,000 forinttal fogja megajándékozni. A jövedelmekből ezenkívül körülbelül 92,000 forint a rentáló és a fiókok néhány követelésére és az a trop­­páni fiók által szenvedett 305,620 frtnyi kárra íra­tott át. London, márcz. 3 Az akóházban Stanley kifejtette a már ismeretes hadi költségvetést. Az ere­deti szándékkal, hogy e költségvetés redukáltassék, az újabb viszonyok következkeztében fel­ kellett hagyni. Stanley azt mondja, hogy tiszti tartalékot szándékoznak alakítani. A c­yprusi csapatok láz ál­tal ugyan sokat szenvedtek, a halandóság azonban nem nagy s az állapot most megjavult. Az új ágyukat illetőleg nincsenek különös javaslatai, megjegyezte azonban, hogy hosszúcsövű ágyukat hajókon kényel­metleneknek találták. D­i­­­k­e egy kérdésére Bourke bejelentette, hogy a konzuli törvényhatóság iránti alkudozások Czyprus szigetén, az érdekelt hatalmakkal, melyek jogaikat fel nem adták, folytattattak. London, márcz. 4. A wormsi angol zsidó­egyesület elnöke levelet kapott Salisburytól, melyben az mondatik, hogy a kormány el van határozva a berlini szerződés a román vallásszabadságról szóló pontjának teljes végrehajtását erejéhez képest biz­tosítani. Kalkutta, márcz. 3. (Hivatalos.) Alkazás és Dunomis megtámadták Biddulph tábornok utóvédét, de 150 halott veszteséggel visszaverettek. Az ango­lok 15 embert veszítettek. Pária, márcz. 4. A »Débats« szerint alapot nyer az az eszme, hogy Európa egyik fővárosában nagyköveti értekezlet üljön egybe a berlini szerződés vitás pontjainak megoldása czéljából. Anglia hír sze­rint már beleegyezését adta. Madrid, márcz. 3. A király elfogadta az egész kabinet lemondását. Cannas bízatott meg újra új kabinet alakításával. Szentpétervár, márcz. 4. A belügyminisz­térium ezidei vezetője, Makow, véglegesen kinevezte­tett belügyminiszterré. Konstantinápoly, márcz. 3. Lobanov her­czeg febr. 18-iki jegyzékére, melyben ez tekintettel az oroszok elsőbbségére az új hitelezők ellenében bi­­xuuj VM k­­.­Avim­ir d­orlacil e­llen az új kölcsön számára tiltakozott és az angol-franczia-török helyett nemzet­közi pénzügyi bizottságot követelt, a porta azt vála­szolta, hogy a kölcsön valamennyi hitelező érdekében történik. A pénzügyi bizottságnak semmiféle politi­kai jellege nincs és a berlini szerződésben említett nemzetközi bizottság tárgytalan, minthogy Törökor­szág és hitelezői közt megegyezés éretett el. Bécs, márcz. 4. (Megnyitás.) Hitelrészvény 229.—. M. hitelrészvény 225.60. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Magy. földhitelb. —.—. Angolosztrák 98.20. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Na­­poleond’or 928.*­*. Aranyjáradék 84.40. Unió-Bank Bécs , márczius 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 229.30. M. hitelrészvény 224.90. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék —.—. Magy. földhitelb. —.—. Angol-osztrák 99 —. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleonhor, 928.*/*. Aranyjáradék 84-40. Unio­bank Pária, márczius 3. (Zárlat.) 3­0/„ Évjárulék. 77.60. Olasz évjárulék—.—. Mobilier hitelr. —.—. Töröksorsjegy 49.25­6*/. Évjárulék 112.77. Osztr. államvasut 533 —. Lombard 148.— Osztrák földhi­­telrészv. 602.—. Aranyjáradék 66.75. Magyar arany­járadék 73.43. Frankfurt, márcz. 3. (Esti zárlat.) Hitelrész­­­vény 206.—. Lombard —.—. Ezüstjáradék —.—. Osztr. aranyjáradék —.—. Államvasut 213*/,. Gali- Cz’.ai 193.*/«. Papirjáradék —.—. Arany járadék —.— Magyar aranyj 73.56. Berlin, márcz. 3 (Zárlat.) Papir­járadék—.— Magyar jár. 72.60. 1877. 10 mill. kölcsön 52.30. Hitelrészvény 408.50. Lombard 114.—. Kassa-Oder­­berg 44­8/«. Orosz papírpénz 197.—. Ezüst járadék —.—. M. kincst. utalv. 103.—. K. vas. elsőbb, kötv. 66.—. All. vasút 428.—. Galicziai 96.50. Romániai 19.—. Váltóárf. Bécsre 172.90. Amsterdam, márcz. 3. Búza 262.—. —.—. Rozs 143.—. 148. Repczeolaj 36.*/«, 36.—. 36.*/«. London, márcz. 4. Kezdetben konsolok 96.*/*. Ezüst 49.*/.. —. Hamburg,márcz. 3. Búza 179.— 181.50. Rozs 119.—. 121.—. Repczeolaj 59.—. 59.1/*. Szesz 42 ./*. 42.*/.. 42.*/.. 42.*/«. Stettin, márcz 3. Búza 178 50 180.—. Rozs 11­8.—. 119 50. Olaj 59.—. 60.25. Szesz 50.—. 50.70 51.50. Berlin, márcz. 3. (Zárlat.)Búza 177—, 188.— Repcze 123 —, 123.—, 123 —, 128.—. Zab 115.50 117.50. Olaj 59.—, 58.60, 61.—Szesz 51.40, 51.40,52.20, 52 40. Köln, márcz. 3. Búza 18.60,18.70, r .zs 12.15 12.55 olaj 31.30, 30.90. Bécsi tőzsde. Márczius 3. A. Államadósság 100 frt. Adv. Tartva Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 4% . . 62.96 63.10 „ „ febr.—aug. 5% . . 62.96 63.10 „ „ ezüstben jan.—jul. 5% . . 13 85 64. — . » » april—oet. 5»/. . . 63.85 64.— Sorsolással 1839-bol egész sorai. p. p........................... —.— — • — n­ 1839-böl ötöd n n n ....—.— —.— B 1854-böl 250 ftos 4% . . .... 111.— 111.50 „ 1860-ból 500 „ 5% ........................ 116.50 116.— „ 1860-1,01 100 „ 5%­. „ „ .... 126.60 126.— i­ 1864-böl 100 „ .................................... 147.— 147.50 „ 1864-böl 50 „ .................................... 146.— 147.— 1 yomo járadékjegy 42 lira.......................................... 26.— 27.­— Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5% .... 142.75 143 25 Osztr. kincstári jegyek 5°/................................. 99.— 100.— Arany­mente 4%........................................... B. Földteh­ermentes. 100 frt p. p. 76.65 75.80 Csehországi 5% ...................................................... 102.­103.— •Bukovinai 5%...................................................... 82.60 83 — Gácsországi 5%...................................................... 87.— 87 50 Krajnai és tengermellék 5% ....... 96.50 97.50 Karinthiai 5% 91.50 — — Morvaország! 5%...................................................... 98.25 99.­Alsó-ausztriai 5%...................................................... 104.50 105.— Felső-ausztriai 5%...................................................... 99.75 100.75 96.— 97.— Sziléziai 5%......................................... 96.50 Stájerországi 5%.......................................... 99.50 100.50 99.— —.— Horvátországi 5%...................................................... 86.— 87­ — 76.— 77.— Temesi Bánság 5% ..*... 77 25 78. -Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal ... 76 25 76.75 Magyar 5°/o..................................................... 81.26 82.— „ 1867-diki sorsolási záradékkal .... 77.76 78 50 C. Más közkölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtot........................ 104.75 105.­Magyar aranyrente adómentes 6%........................ 84.85 84.60 Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst , . 103__ 108.50 Magyar vasút cumulativ ..............................* . 102.30 102.76­­ Gömöri záloglevél 5% 150 frt . . • « . .—.——.— Keleti vasút elsöbbs. 5% ..........................................—.——.—­­ Magyar állami kötv. (keleti vasút) «...—.——.— . r . 1871..............................—.——.— Urb. vált. kötv. 5%......................................................—. — —.— Magyar nyeremény 100 frt ....................................—.— n n 50 frt ....... 83.76 84.25 Magyar kincstári utalvány 1873 10 I*. 5% . . . i­ 1874-ki 10 L. 6%.......................................... 83.15 83 76 118­ 20 11850 „ kölcsön 1871. 30 mii.................................... . .——.— „ 1873-iki 54 mii. 5%.................................... —.— —.— „ Szölödézáma váltság 100 ftos .... 82.60 83.­­ Pest városi 6% ........................................................... —.— 94.70 95.—1 török vasúti 400 franc . . '».............................. 22.80 23.20 „ kölcsön 1865 5%_.__ 1869 .........................................................._.—____ n költ. 1873 6%................................................_.—_ __ n kincst. jegyek 1876—1878 9%........................ D. Bankok részvényei. An­gol-osztrák bank 200 frtos 120 frt kifizetés 98.60 98 75 Angol magyar bank 100 frt. .............................. —.— —.— Bécsi bankegylet 100 frt.................................... 109.75 110.25 Osztrák földhitelintézet 200 frt. ez. 60. —.— —.— Magyar földhitel-részvény 200 frt ........................ —.— —. — Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. ..... 229.25 229.60 Magyar ált., hitelint. 200 frt.................................... 224.76 225.— Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt ... 760 -765.— Magyar ált. municipalis 200 frt 40% .... —.— Osztr. nemz. bank . ..................................... 788.— 7*»1.— Uniobank 200 frt 70% • « s • • • • 68 25 68.50 fran­cziai jelz. bank . c t » • • . Qalicziai földhitelint. Bécsi giro­­s pénztáregylet Magyar jelz. bank . . .. Közlekedési vállalatok részvényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt . . Albrechtpálya 200 frt .... Báttaszék-Domb.......................................... Osztrák dunagőzhajóz­ási társulat 500 p. Erzsébet-pálya 200 frt p. p. ... Eperjes-tarnowi 200 frt........................ Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst Ferencz-József pálya 200 frt ezüst Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . . Lajos-Károly pálya 200 frt ... . Grácz-köflachi .................................... Kassa-oderbergi pálya 200 frt . . Lemberg-csernoviczi pálya 200 frt Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. . Osztrák-északnyugati 200 frt ... . * (Lit. B.) 200 frt Rudolf pálya 200 frt.............................. Első erdélyi pálya 200 frt .... A­­­lám pálya 200 frt p. p.............................. Déli pálya 200 frt .............................. Tiszai pálya 200 frt............................... BécsMa ramway 200 frt........................ Magya­gácsországi első pálya 200 frt „ északkeleti első „ 200 frt ezüst * nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt F. Ipar- és keresk. vállalatok részv Azienda Assicuratrice 1000 30% bef. Pesti épitő-társ. 200 frt 40% bef. . n Donau“ bizt. társ. 200 frt . . . , N.­czenki czukorgyár 800 frt . . , Salgó-tarjáni vasfinom. 100 frt . . , v * köszénb. 100 frt . . . Securitas visz.­b. 300 frt........................ Vagyonkölcs. Pest 80 frt........................ .. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% arany, ezüst , 33 éves, visszafizetés 5% . Cseh jelzálogb. 5%.............................. Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás . , n n­­. é. 5% ..... Magyar földhiteltársulati 34 év 5*/«% Magyar földhitelintézeti 57*% . . . Magyar földhitelintézet 1­5%-oft . Magyar 5% arany 39 év........................ Magyar jelzálogbank n*/«% .... Magyar kisbirtokosok hitelint. Budap. 6% 32 év » » „ „ 7% 15 év n „ an 7% 30 év Galicziai rustical hit. 6% .... „ földhitel. Krakó 6% 18 év . „ részv. jelzálogbank 6% . . Bécsi közp. földhitelb. 5*/, 6 év. . . n n „ 6% 20 év . .­­.­szebeni földhitelint. 20% befiz. 51/* . Első oszt­­akp. 5% 30 év . . . . n n n 5% 32 év .... H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst 5% . . Albrecht p. 300 frt 5%.................................... Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%. . . Osztrák dunagőzhajózási 300 frt 5% . . „ „ 100 és 200 frt 6% n „ 200 frt 5% arany Erzsébet-pálya ezüst 100 frt......................... „ , 1862. 300 frt......................... a • n 200 frt (Linz-Budweis) . n 1870. „ .................. a „ 1872. „ (Salzburg-Tyrol „ 3 n 1873. „ .... Eperjes-tarnowi 300 frt.............................. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . » n n 100 a 0. .. . « n » 100 „ ezüst 5®/. Morva-sziléziai 100 frt........................ n n 1872. köles......................... n « 1876. „ ..... Ferencz József pálya 1867. 200 frt . . • „ „ 1873............................ Adva Tartva -1-119 50 120.— 89 — 40 — 107 — 109.— 512 — 514 — 168 5b 169.— —. — . — 2092.— 2096.— 132.60 133.— 221 .*26 2*1 60 —. — — _ 103.50 104 ~ 122.75 123.25 531.— 693.— 115.­66.60 56.75 56 25 119.25 119.15 98 26 98.75 245.­245.60 66 — 66.50 188.60 189.50 167 26 167.16 84.75 85.­116 25 116 75 n6 75 111 25 —.— --.--­—.— -- .-­—.— --.--­—.— --.---— --.---110.76 111.— 97.40 97 80 96.60 97.— --.---_.__ 100.50 100.70 —.—_ _ 96.60 96.— 88.25 83.75 104._ 104.25 83.60 24.25 88.50 84.— 97.50 98.— 97.50 98.— 91.75 92.25 92.— 98. — 90.—_ _ 96.—_.— —.—_ _ 95.— 95.50 103__ 103.25 103- -— 103.25 70.60 71.— 71.90 72.20 61.75 95.50 — — 102.— 102.50 93.75 94. — 91.60 92.­­87.70 88.— 84.26 84.75 88.75 89.25 82.90 83.10 64.70 65.— 102.— 102.50 98.50 104*.— 104.60 105.60 —. — 103.25 103.75 87.75 88.10 85.--86.— ------------------------------------------. - ■■■------------------------­Póca-barcsi pálya 100 frt eafirt . . . Károly Lajos „ 800 frt .... n . II. klb. ..... . . IH- . ......................... B . IV. . ..... Kassa-oderbergi 200 frt......................... I.emberg csern.-lassyi pálya 800 frt ezüst! • » n . I. kib. 1865 . . ft ft II. ff 1867 • • » „ III. „ 1868 Osztrák Lloyd 5«/o” p. p.". 7 . » it 5°/ft arany v. ezüst. . ! osztrák észak-nyugati vaspálya 300 frt 5»/. liudolfp. 300 frt . . '* , 1869—72 ..I!’’’'' p 200 frt (Lalzk.-G.) ..’!!! alsó erdélyi pálya 200 frt ezüst árampálya 500 frank 3»/. . . 1874 3»/.. ... . . . . . kiég. hál. 3®/„.........................\ n I. kib. 200 frt 5% . ! . ! , II. kib. 200 frt 5°/o . . . Déli vasút január—juli. 3»/» 500 fr. . . » április—okt. 3°/0 500 fr. . . n 200 frt ezüst 5% ......................... a 1878 ban 6% 500 frt tiszavidéki 5% 100 frt......................... -fagy.-gácsországi 200 frt e. 5«/0’ ■agy.-északkeleti 300 frt 5»/a * ." » 200 frt arany ez. 5»'/. ■1 agyar nyugati 200 frt 5»/„ . • » 200 frt 1874. . ' " I. Magánsorsjegyek. I ! itelintézet 100 frt ia y 40 frt p. p. ...’!!'■ * lmuagözhajózási 100 frt p. p. 4•/ ' ' * innsbrucki városi 20 frt * * Kegievich 10 frt Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt ! I * '•u a város kölcsöne 40 frt '•aifty 40 frt p. p......................I I ' • liudolf-alapitvány 10 frt . aim 40 frt p. p. . ‘ ‘ * * ' *­­•itzburgi dijsorsjegy 20 frt . * -t Genois 40 frt p. p. . . . ‘ ' anislau városi 20 frt . " ' " I b­est város 100 p. p. 4V.*/.! ! ! ! * 50 frt p. és 4»/. . . . ; Tartva 'Valdstein 20 frt p p. tv'imtxscbgratz 20 frt Válték (3 hóra). A­msterdamra 100 frt hollandi Augsburgra 100 bir. mark . Jannin 100 bir. mark Frankfurti 100 bir. mark. ‘ Hamburgra 100 bir. mark ó­r­ás német piaczok. Hrü­ssen­ 100 frank­­ . . . Londonra 10 font sterling ! Milanó 100 lira .... Marseille 100 frank! ! ! Haris 100 frank . . ’ l­étervár 100 rubel '.ürieh 100 frank . . vájezi piaczok 100 frank ! Valuták árfolyama. Os. arany . . .­­szegélyes arany. . . \ \ Osztrák-magyar 8 fr. arany ! 20 frankos arany .... 44 ó­raárk. darabja ... * Sovereign. Orosz imperiale. . * .’ * Maria Terézia tallér . . . Ezüst.......................................... Ezüst rente szelvény 100 frtért Orosz papír-rubel . Keyleti tallér . . * [ Török arany lira . Német kir. bankjegy 100 másrk Bécsre^eUTa ‘VTfiL'Tt kimatláb* «"«• váltóké. Bécsre és a bankfiókokra 4'/.*/« telepitvényeki. 5" lombard kölcsnökért 6°/. 86.— ICO.25 100.— 97.25 70.75 77.90 80.25 73.50 87.90 77.26 74.50 1 .20 11.— 161.60 158.— 164.50 112 25 112.90 99.50 87.50 65.— 68.50 67 26 164.50 82.-99.50 28.— 16.— 16.— 82.50 31.25 .7.— 43.-18.25 35.- 22.— 117.75 61.-26.50 so­se.— 66 70 116.75 16.10 5.48— 5.48 — 9.20-11.43 11.70 9.68-1.13. 10.56 57.85 87.— 100.50 100.25 97.76 71.* — 78.80 80.76 73 7 88.20 77.75 74. —­ 94.60 64 25 161.76 155!25 112.75 113 30 99.80 88.50 65.76 69. ~ 67175 165.— 83.­l00.— 23.60 16.60 16.50 83.50 31.75 16.60 43.50 18.75 36.25 23.— 118.26 63.— 26.— 80 25 96.15 66.90 116170 46*15 5.50— 5.60-9.28» 11.46 11.75 9.64-1.14-10.75 57.30 KÖZG­AZDASÁGI ROVAT.­ ­ A pesti molnárok és sütők gőz­malmának részvényesei tegnap tartották A­u­­­k­­­urelnöklete alatt évi közgyűlésüket. 26 részvényes le­tevőn 415 db. részvényt, a határozatképesség consta­­táltatott. Az évi jelentéből kiemeljük, hogy ezen ma­­tem is tetemes költséggel meghonosított tavaly min­den legújabb technicai reformot s megőrölvén 232.629.41 kilogramm gabonát, abból 226.808.12 klg. különböző lisztet producált. A liszt értékesítéséből a tavalyi nyeremény átdozattal 235.938 frt 54 kr ha­szon származott tiszta nyeremény képen. Az igazga­tóság minden részvényre 45 frt osztalékot szán, a szelvények márczius 15-én váltatnak be. A jelentés kapcsán indítványozza az igazgatóság, hogy az üzlet kiterjesztése végett az alapszabályok által megenge­dett új malom építessék, a­melybe 2000 db. 200 írtra szóló részvény bocsájtandó ki, melyből egyelőre csak 1500 db. a piaczra viendő. A malom építése és fel­szerelése körülbelől 500.000 írtba kerülne. Két régi részvény helyett egy új és egy régi helyett fél új ada­tik. A befizetés ápril elsejétől kezdve 40 frtos havi­részletekben eszközlendő. A jelentés tudomásul vétet­vén, úgy a nyereség felosztása mint az új malom épí­tésére vonatkozó javaslat elfogadánánt , a felment­vény köszönet szavazás mellett kiadatott. Végül a kot kisorsolt igazgató , a felügyelő bizottság közfel­kiáltás útján újra megválasztatott. — Az orsz. magyar gazdasági egye­sület köréből a következő sorokat vettük. Az évi elnöki jelentésben hangsúlyoztatott, miszerint megnyugvással veheti a közgyűlés, hogy az egyesület pénztárának Morócz István titoknok által való pon­tos kezelése mellett a múlt évi bevételek és kiadások között kellő egyensúly tartatott. Ezzel a tényállással merőben ellenkezik a »Magyar Híradó« után több budapesti lapba átment azon értesítés, mintha az egyesület múlt évi zárszámadása 8000 frtnyi defi­­cittel végződött volna. A folyó évi költségvetés, az alapítványi kamat és évdíjhátralékok mellőzésével csupán a folyó évre esedékes kamat, évdíj és egyéb rendes bevételekre előirányozva hozatik ja­vaslatba, mely szerint az egyesület rendes folyó ki­adásai a rendes bevételek által fedeztetnek. A rendkí­vüli kiadás, úgy mint takarékpénztári kölcsöntör­­lesztésre, beruházásra, a nemzetközi borászati con­­gressus alkalmára előirányzott 3152 frt. a választ­mány indokolt javaslata szerint, egy részről mint tő­ke­átruházás az egyesület alapvagyonából, másrész­ben pedig a behajtandó 9530 frt hátralékokból lesz fedezendő.­­ A németországi érczpénz forga­lomról egy kimutatást közöl a berlini tőzsde lap,­­ mely szerint a forgalomba helyezett új ezüst pénz összege ez idő szerint 427.110,892 markot, az uj arany pénz 1692.699,085 frtot tesz Kitűnik ebből, hogy az új ezüst pénzből a lakosság egy-egy felére körülbelül 10 mark esik, de megjegyzendő, hogy az ezüst tallérok még nem lettek egészen kivonva a for­galomból. Az ezüst pénzt tehát Németország sem nélkülözheti s a német birodalomban az arany ér­tékre történt átmenet után most is több ezüst pénzre van szükség, mint a mennyit Ausztria-Magyarország összes ezüst és aranypénze kitesz. — Az »Anker« 1879. év január havi üzlet­kimutatása. — E hóban a társulatnál benyujtatott összesen 476 bevallás, 1.092.538 forint biztosítandó összeggel és pedig: 317 bevallás 748,669 forinttal halálesetre és 159 bevallás 343,869 írttal életesetre. Kiállítva jön 289 kötvény 587,689 írttal halálesetre és 178 kötvény 372,010 írttal életesetre, összesen te­hát 475 kötvény 959,699 írttal. A havi bevétel volt 129,719 frt haláleseti dij és 162,197 frt betételekben, összesen: 291,916 forint. Halálesetekért kifizettetett 27,491. A társaság működése kezdetétől fogva halál­esetekért kifizetett 8,510,628 frtot és az 1871—8-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 9,648,409 frt volt. — A »Pesti biztositó intézet« élet­biztosítási osztályánál f. év február havá­­ban 53 bevallás 94,049 frt biztosítási tőkére nyujta­­tott be; 43 kötvény 72,349 frt tőkéről állíttatott ki. A bevétel d­rakban 19,818 frt 75 frt és betétekben 765 frtot teszen; haláleset 2 jelentetett 1500 frtról. Folyó év január 1-től a bevétel dijaknál 38,256 frt 69 krra és betéteknél 3802 frt 50 krra rúg; halál­eset 5 jelentetett 3400 frtról, — Sertésü­zlet. (Az I. magyar sertéshizlaló s előlegező részvénytársulat jelentése.) A javult bécsi vásár következtében a nehéz minőségűek 2 krral ki­­logramként javultak. Üzérkedések nem jöttek létre. Kivitel üzletre a jelenlegi árak nem szolgáltatnak al­kalmat. Etetni való sertés kellemesebb kellendőség­­nek örvendett s több tétel 35 krral kilogramkint élő sulylyal 4°/0-ek levonásával adatott el A jegyzett árak következők: magyar nehéz 45—46*/2 kr, köny­­nyebb 43—45 kr, vidéki sertés 43—44 kr, szerbiai makk 40*/*—41 kr, tüskés 39—40 kr kilogr. élő sulylyal. A tengeri ára 4.70, árpa 5.50 mmkint. A sertések létszáma: február 21-én maradt 50,210 db. Felhajtatott: alvidékről kövér 4860 db, sovány 2030 db, Erdélyből 800 darab, Szerbiából 2040 db, Oláhországból 720, Vidékről 100, magyar élsz. vas­pályával 710 összesen 61,470 d­b. Elhajtatott felvidékre 260, Bécsbe 4020, Prágába 1000, Boden-­­bachba 900, Ruttkába 240, Mainzba 300, budapesti fogyasztás 1980, kőbányaiul 20, Gráczba 400, összesen 8860 drb., marad állagban 52,610 drb., mely­ből 8270 drb. a részvény szálláson fekszik. — Bé­csi vásár 25/11. felhajtatott: 4028 drb. Az üzlet élénkebb. Nehéz áru 39—42 frt, könnyű 34—38 frt, süldő és orosz-lengyel 31—38 frt, 100 kilogramként élő sulylyal. Drezdai vásár 24/11 A vásáron volt 602 drb. vidéki sertés és 310 drb. magyar. Előb­biek ára 42—48 fillér. Utóbbi 45—46 fillér. Ber­lini vásár 24/11, felhajtatott 8448 drb. Az üzlet és árak lanyha. Meklenburgi 45—46 márka. Orosz 37—39 márka. Magyar 40—42. Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok tere Athenaeum-épület Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next