A Hon, 1879. július (17. évfolyam, 158-184. szám)
1879-07-30 / 183. szám
le Bécsből, s utána szeptember második felében a világhírű Wilt asszonyság, a jelenkor legelső drámai énekesnője. A ballet körül is nagy élénkséget fejtenek ki, ami igen helyes, mert a keretet készen kell tartani a sugárúti operaház 1881-ks októberre tervezett megnyitására. A jövő évad újdonságai közt lesz Taglioni híres balletje, a »Satanella«, ezenkívül Delibes legújabb balletjét is színre fogja hozni a nemzeti színház, közvetlenül a párisi előadás után. Linda k. a. a kitűnő művésznő ismét meglátogatja Budapestet és kívüle vendégszerepelni fog Zimermann kisasszony Bécsből, egy fiatal, szép tánczosnő, kinek bájos és művészi tánczát átalánosan magasztalják. — A bécsi mérgezési eset. Hensel Leopoldinát, mint a bonczolásból kitűnt, csakugyan méreg, és pedig valószínűleg cyankali, ölte meg. Az elfogott Winkler Lipót szabómester határozottan tagadja, hogy Hensel Leopoldinával viszonyban állt. Vádlott 41 éves, vagyonos, nős, szabómester és feddhetetlen előéletű. Elfogatása óta testileg meg van törve. — A világ legsúlyosabb gyermeke jelenleg Saratowban van. Ez, mint a »Saratowski Listok«irja, egy 10 éves leány, ki Bolsin Gradinban született. A tüneményszerű gyermek 10 padot 18 psundot, vagyis 418 fontot nyom. A gyermeket anyja egy zsidó impressarionak engedte át, ki havonkint 70 rubelt fizet neki a mutogatás jogáért. A rengeteg gyerek a vasúton csak a teherkocsiban utazhat, mivel a vagyonajtók nagyon szükek neki. A „HON44 magántávsürgönyei. BéCS, jul. 29. (Ered. sürg.“ A sörfözők »Gambrirms« nevű lapja az Asbóth- Zechy-ügyben, nevezetesen a Dreher-esetet illetőleg leleplezéseket hoz, melyek okmányszerüleg indokoltatván teljesen ellenkeznek Asbóth állításaival. Kifejtetik, hogy a könyvek és e könyvek lajstromai nem a használt sör, hanem az eladott sör mennyiségét tartalmazzák. E tévedésre támaszkodva Asbóth kifejtette, hogy az állam 984 ezer írttal vanmegkárosítva, holott egy Dawid királyi tanácsos által aláirt 1877. decz. 30-ki birói okmány szerint Müller József vádlott sörfőzőtől csak 112.600 frt követeltetett. További fejtegetés után a » Gambrinus« azt állítja, hogy később a pénzügyi hatóság ajánlatot tett, hogy ez eljárás szüntettessék be, ha 31.600 frtnyi utólagos adó fizettetik ki, a mi azonban a büntelenség tudatában a vádlott sörfőzési vezető által szintén visszautasittatott. A czikkben továbbá konstatáltatik, hogy a vizsgálat megkezdésekor, 1876. szept. 9-én a kőbányai sörfőzőben adót nem fizetett sör nem találtatott és hogy Dawid vizsgáló tanácsos végre konstatálta, hogy semmi büntetés alá esőt nem talált. Asbóth további állítása, hogy az osztrák pénzügyi hatóság is foglalkozott jövedéki áthágás vizsgálatával a schwechati sörfőzőnál, hivatkozással az illetékes hatóságra koholtnak mondatik. Szeged, júl. 29. (O. É.) A királyi biztos ma délután 5 órakor szemlére ment Bakay és Jankovich tanácsosokkal és Lechner műszaki főnökkel a felsővárosi és rókusi belvizek levezetése irányát meghatározandó. Minthogy a nivellírozás nagy különbséget nem mutat kül- és belvíz közt, a töltés átvágása egyelőre elmarad, annál inkább, mert Szolnokról ismét nagyobb vizet jeleznek. Jelenleg csak a szivattyúkhoz vezettetik árkokon a víz. Alig ment szét a körlevél, József főherczeg a királyi biztoshoz sajátkezűleg írt udvarias levélben 34,800 csemetét ajánlott föl tavaszra Szeged befásítására. A királyi biztos nyomban köszönő levelet intézett a főherczeghez. , Szeged, júl. 29. (O. E.) Miután a Tisza vize az utóbbi időben jelentékenyen apadt, valószínű, hogy kedvezőbbé vált alkal- és belvizek viszonya is, mert a belvíz, mint sokszor említve volt, alább állt mint a Tisza színe. Lechner tanácsos, a műszaki osztály főnöke a különbözet megállapíthatása végett ma délelőtt átalános nivellírozást eszközöltetett osztályával a folyammérnöki osztály közreműködése mellett, hogy a kül- és belvizek színmagassága a különböző pontokon megállapittassék. A nyerendő adatok nyomán aztán a nagyobb mérvű szivattyúzás megszüntettetvén, csakis az elkülönzött tócsákra és csatornákra szoríttatik; a víz nagyobb összefüggő tömege pedig úgy a városból mint kívül az ártérről a töltések átmetszésével fog levezettetni. Az é 1 Péter a körösvölgyi társulat részéről építési és kövezési anyagra nézve ajánlatot tett a kir. biztosságnak és a hatóságnak, trachyt-kő mintákat mutatván be az apatelki kőbányából. Bécs, jul. 29. (Ered. sürg.) Németországnak új vám- és tarifapolitikája ellenében az osztrák kereskedelmi kamaráknak átalános összejövetele tér- Vsztstiki Bécs, juli 29. (Ered. sürg.) Egybehangzó hivatalos jelentések konstatálják, hogy tegnapelőtt az utolsó orosz katonák Kelet-Romániából szálltak Burgasban hajóra. A »N. fr. Pr.« esti lapjának ama konstantinápolyi sürgönye, hogy néhány osztrák-magyar század átlépte Novi-Bazár határát, alaptalan. Egyetlen egy katona se ment át. A bizottság is még Szerajevóban van és hihetőleg csak a legközelebbi napokban fog elutazni. Szentpétervár, jul. 29. A gonosztevő, ki márcz. 25-én Dzentelen tábornokra lőtt, elfogatott. Ugyanaz a személy, ki Pletnew név alatt Taganrogban a csendőrökre és a rendőrségre lőtt, midőn másnemű gyanú miatt el akarták fogni. Bécs, jul. 29. A »W. Abendpost« egy f. hó 25-ki keletű szentpétervári levelet közöl, melyben ez áll: A császári főkormányzóvá kinevezett azelőtti konstantinápolyi nagykövet, Ignatiew gr., Nisni- Novgorodba érkezett. Kineveztetése az idegenek odacsődülése által indokoltatik, kik a vásár alatt ott összejönnek. A tűz, mely f. hó 19-én Nisniben, a városi bazárban tört ki, gonosz gyújtogatás műve volt és tápot nyert ama lőporkészletek által, melyeket a fűszerkereskedők a rendeletek ellenére tartottak ; 17 ember életét vesztette. Ezenkívül 4 szénné égett hullát találtak, mint hiszik tolvajokét, kik a megkárosultak által minden további tiltakozás nélkül a lángok közé dobattak. A saratowi és néhány északi kormányzóságban lassan kint megérkeznek a cserkeszek, kik a Kaukázusból való kivándorlásra ítéltettek, mert a háborúk alatt az orosz csapatok háta mögött fölkeltek. A vezérek, sajnos,a kaukázusi származású orosz tisztek voltak. E fanatikus törzsek kivándorlása által a Kaukázus csak nyerhet, nevezetesen, ha az elhagyatott falvakban oroszok és örmények telepednek le. Különben jól bánnak a kivándorlókkal. Elég földet kapnak, házakat építenek nekik, sőt mecseteket is, kapnak marhát és földmivelési eszközöket, még adómentességet is az első évekre. Róma, júl. 29. Magasabb politikai tekintetekből Roncetti azelőtti brazíliai nunczius bajor pápai nuncziussá neveztetett ki és állomását mielőbb el fogja foglalni és fontos sürgönyök áthozója lesz a vatikáni politikát,illetőleg Németországban. A mostani bajor nuncziust, Ma s e 11át, legközelebb várják Rómába. Mint állítják, Bismarck herczeg utolsó indítványait fogja áthozni a módus vivendit illetőleg és Lissabonba fog áthelyeztetni. Róma, jul. 29. A rendőrség az itteni nyomdában sok lenyomatát elkobozta ama köztársasági programainak, mely a szövetségeseket a legközelebb kitörendő mozgalomban való részvételre szólítja fel. Többeket elfogtak. Berlin, jul. 29. Stourdza román pénzügyminiszter tegnap Kissingenbe utazott és néhány nap múlva tér ide vissza. Bukarest, jul. 29. A »Pressa« minden zsidót, kik Romániában állást akarnak elfoglalni, felszólít, hogy folyamodványaikat az indigenátus megadása végett azonnal intézzék a kamarához. Az alkotmány 7 czikkének eltöröltetése után közvetlenül a kamara kétségkívül meg fogja vizsgálni a folyamodványokat és ezáltal Európának be fogja bizonyítani szándékainak lejalitását és határozatainak komoly jellegét. A »Pressa« erről meg van győződve Nándorfehérvár, jul. 29. (Pol. Corr.) Az európai bizottság a Szerbia és Törökország közti határvonal megállapítására feladatát átalános megelégedésre oldotta meg. Vranya és Kursumlye közt Szerbiának 12 falu ítéltetett oda, mint alkalmas védvonal az arnauták betörései ellen. A bizottság a ratifikáczióig Nándorfehérvárt marad. Versailles, júl. 29. A szenátus jóváhagyta második tárgyalásban az Ausztria-Magyarországgal kötött törvénykezési konvencziót. Utolsó posta. Egy új belügyminiszteri államtitkár állítólag már bekövetkezett designációjára vonatkozó közlemények — a »Bud. Corr.« szerint — minden ehhez fűzött kombinácziókkal együtt, merőben légből kapottak. A külföldi szakértők, miután Szegedről visszatértek, kijelentették, hogy legkésőbb augusztus hó végéig indokolt véleményt fognak adni a Szegeden és környékén végrehajtandó vízműszaki munkálatok iránt, hogy a szükséges munkákhoz mielőbb hozzá lehessen fogni. A vélemény nevezetesen a Maros-torkolat esetleges levezetésének, a folyammeder kiszélesítésének illetőleg a Szeged környékén létező töltések hátrább helyezésének kérdéseire és arra fog vonatkozni, hogy apercsórai töltéseket az egész vonal mentén volnának-e és mi módon jobb karba hozandók, vagy nem. A körtöltés fentartása, illetve annak az eredetileg tervezett magasságig való helyreállítása még nem is képezheti vita tárgyát. Hogy a körtöltést ki kell-e az úgynevezett baktói részen egy kissé kerekíteni és hogy ez által e töltés valamivel rövidebbé tétessék-e vagy nem, egészen alárendelt kérdés. (B. D.) KÖZGAZDASÁGI ROVAT A fapiaczról. (Az »Erd. Lap.« julius havi jelentése.) A fapiaczon az utóbbi hetekben tapasztalt kereslet magával hozta a fenyőfaárak emelkedését is, kivéve a szolnoki és soborzvizámi piaczokat, melyek már előbb is, jóllehet inkább mesterségesen tartott, magasabb árakkal bírtak. A tölgyfaárakról, fájdalom, hasonlót nem jelenhetünk, mert a múlt évről, különösen Horvát-Szlavónországokban a háború és árvizek miatt, értékesíthetlenül visszamaradt számos vágás készlete az ez évivel együtt várja az eladást, melyből eddig, bár nem valami különös jó áron, vásárlóra akadt ugyan egynéhány, de azért még mindig jelentékeny erdőrészek várják a további vevőt. A tölgyfaárak nem javulását azonban főleg annak lehet tulajdonítani, mert az ezt legfőbb mértékben befolyásoló tölgydongaárak nem kedvezők, miután Francziaország a folyó szükséglet fedezésére, amint nekünk írják, még elegendő készlettel rendelkezik s ezért, különösen pedig, mert az ott uralkodó kedvezőtlen időjárás sem kecsegteti nagy borterméssel, nem hajlandó vásárolni. Ezen körülményt még igen nagy mértékben súlyosítja az is, hogy a franczia kereskedők a magyar piacokról való dongavásárlást egyetlen trieszti ház kezébe összpontosították, úgyhogy ez most, támogatva a »mi várhatunk«-féle helyzettel, csaknem tetszés szerint szabja meg az árakat. A tölgyanyagok árát bénító eme helyzettel szemben az lehetne a legmegfelelőbb viszonzás, ha az erdőbirtokosok és termelők is egyenlően visszatartanák a dongakinálatot, vagy az egy piaczon megjelenők érdekeiket egyeztetve, lehetőleg azonos árakat szabnának. A vasúti talpfák keresettsége jobb s ez anyagnál kedvezőbb árak mellett több vásár is történik. A tüzifaárak több helyt nyertek méterenkint 10—20 kr emelkedést, ez azonban inkább csak az esős idő miatt drágult fuvardij visszapótlása. Szeged elpusztulása ellenben az Alföld és nevezetesen a Maros vidékének tűzifa áraira igen nyomasztólag hatott, mennyiben az előbb népes város szükséglete kis mértékre apadt. A faüzlet ez idő szerinti élénkségére s arra is, hogy még egy ideig olyan maradjon, nagy befolyással van a németországi vámok életbe léptetésének ideje iránt történt azon megállapodás, hogy a faanyagokra és cserkéregre szabott vámok f. évi október hó 1-től kezdve fognak szedetni, minélfogva ezen határnap előtt a vásárlók és eladók egyaránt igyekeznek a vámmentes bevitelre már csak rövid időn át rendelkezésre álló alkalmat és előnyt felhasználni s minél több küldeményt a vámhatáron túl szállítani. Egyes piaczokról a következő árakat jegyezhetjük fel: Budapest: Egy köbméter luerfenyő fűrészáru 17—21 frt. Egy köbméter jegenyefenyő fűrészáru 15—18 frt. Egy köbméter veresfenyő fűrészáru 24—28 frt. Egy méter cserhasábfa 4.5—5.0 frt. Egy méter tölgyhasábfa 3.8—4.20 frt.Egy méter bükkhasábfa 4.0—4.4 frt. Szegeden az árvízkárosultak részére szállított kincstári fa ára. Egy köbméter luezfenyő épületfa, melynek hossza 8 egész 24 méter, középátmérője pedig 16 egész 45 cméter 4.42—6.3 frt. egy köbméter 1*5 cm. vastag és 16—24 cm. széles luezfenyődeszka 1277, egy köbméter 25 egész 4,5 cm. vastag és 21—32 cm. széles lúczfenyődeszka 9-55—13-47, egy köbméter 1—3-5 cm. vastag és 2-5 —8 cm. széles lúczfenyő lécz 9'33, egy köbméter 5 —13 cm. vastag és 8—13 cm. széles lúczfenyő oszlopfa 9-8, egy köbméter 10 méter hosszú, vagy ennél hosszabb fűrészelt épületfa 9/10 és 1I/10 cm. vastag 11- 52—12-77 frt, egy köbméter 10 méter hosszú vagy ennél hosszabb fűrészelt épületfa 16/17 és 2% cm. vastag 12-38—13'63 frt, egy köbméter 10 méter hosszú vagy ennél hosszabb fűrészelt épületfa cm. vastag 12'85—14'88 frt, egy darab szarufa (0.158 köbm.) 86 kr, egy darab széldeszka 19—27 kr. Kanizsán: 100 db. 4 m. h., 32 cm. sz. és 2.5 cm. v. fenyődeszka 47 frt, ugyanaz 23 cm. sz. és 2.5 cm. v. 35 frt, ugyanaz 21 cm. sz. és 2 cm. v. 22 frt, 100 darab 4 m. h., 8 cm. sz. és 3 cm. v. fenyőlécz 7.5 frt, egy folyó méter nagyabori fenyő épületfa 0.20—0.30 frt, egy köbméter négyszögletes fenyő épületfa 12.50—19.00 frt, egy méter tölgy műszerfa vasúti kocsikhoz, négyzetben bárdolva 19—26 frt, ugyanaz, padlókra fűrészelve 26—30 forint, egy darab vasúti talpfa 1.36—1.45 frt, kádárfa per osztrakó 0-70—0-90, 1000 darab 36" h., 4—6" sz. és 1" v. franczia donga 160 frt. Komáromban: 100 darab 5 m. h., 29 cm. sz. és 2.4 cm. v. luczfenyő-deszka, tutajjal együtt 78—84 frt, 100 darab 5 m. h., 29 cm. széles és 2.4 cm. v. jegenyefenyő-deszka, tutajjal együtt 72—78, egy köbméter gömbölyű fenyőépületfa különféle mérték szerint 5'40—7'80, egy m.mázsa luczkéreg tutajjal 5-70—7, 1000 db 47 cm. h., 7 cm. sz. fenyőzsindely, tutajjal együtt 4-90—6-40, egy méter cserhasábfa 4'50, tölgy 3-50, bükk 4'00, fenyő 2‘00, 100 darab 5 m. h., 7 cm. sz. és 2'4 cm. v. fenyőlécz 10'00 —1200 frt. Temesvártt: 100 darab 3-8—4 m. h., 29 cm. sz. és 1 5 cm. vastag fenyődeszka 40—42, ugyanaz 2 cm. vastagsággal 55—58, 2 5 cm. 66—69, ugyanaz 3’5 cm. vastagsággal 81—86, ugyanaz 4 cm. vastagsággal 99—104, ugyanaz 5 cm. vastagsággal 132—139, 100 darab 3-8 m. h. fenyőlécz 8—10, egy köbméter fenyő épületfa 19—20, egy köbméter tölgy épületfa 5 mét. hosszig 24, egy köbm. 5 mét. hoszszabb tölgy épületfa 30, egy méter tölgy hasábfa 2‘12 -2-35 frt, Kassán: Egy köbméter fenyő fürészárú 12— 13 frt, egy köbméter tölgy fürészárú 24—28 frt, egy köbméter fenyő épületfa gömbölyű állapotban 5-60 frt, egy köbméter tölgy épületfa gömbölyű állapotban 10 frt, egy méter bükk hasábfa 3 frt, egy m. tölgy- és nyirhasábfa 225 frt, egy m. fenyő hasábfa vagy vegyes galyfa 150 frt. Esztergomban: Egy köbm. gömbölyű fenyő épületfa 7 frt, egy köbm. gömbölyű tölgy épületfa 10 frt, egy köbm. fűrészelt fenyő 16—19, 1000 darab 47 cm. h., 7 cm. széles fenyőzsindely, tutajjal együtt 5—8, 1000 darab bükk kerékküllő 28, 1000 darab bökk keréktalp 80, I. osztályú cserkéreg 5'20, II. osztályú cserkéreg 3-40, III. osztályú cserkéreg 1-80, egy méter cser hasábja 4'25, egy méter tölgy hasábfa 3-25, egy méter bükk hasábfa 3-75, egy méter nyár vagy fűz hasábfa 1'80 frt. L o s o n c o n: 8 m. h. 12, 2 cmres faragott fenyő épületfa folyóméterenként 0'25 frt, 8 m. h. 15|20 cmres faragott fenyő épületfa folyóméterenként 0.30, 8 m. h. 11/24 cmres faragott fenyő épületfa folyóméterenként 0-35, 8 m. h. 2124 cmres faragott fenyő épületfa folyóméterenként 0-45, ugyanaz 24 —17 cmres 0‘60, egy folyóméter 9—12 cmres szarufa 0'10—0‘12, egy köbméter 4—6 m. h., 16— 32 cm. sz. és 15 cm. v. I. oszt. luezfenyő deszka 1742, ugyanaz 21—32 cm. széles és 2 cm. v. 1583, ugyanaz 21—42 cm. sz. 25—5 cm. v. 14'25,1000 db I. oszt. zsindely 6 50, ugyanaz II. oszt. 5'00, egy métermázsa aprózott tölgykéreg a vasúti kocsiba berakva I. osztályú 3—5-5, ugyanaz II. osztályú 3— 3'25, ugyanaz közép osztályú 4—4'25, egy méter cser vagy bükk hasábfa 225, egy méter cser vagy bükk dorongfa 200, egy méter tölgy vagy gyertyán hasábfa 200, egy méter tölgy vagy gyertyán dorongfa 175 frt. Szombathelyen: Egy méter tölgyhasábfa 3 frt. Egy köbméter fenyő fűrészáru 13.40. Kőszegen:Egy méter bükk hasábfa 3 frt.Egy méter tölgyhasábfa 2. Egy köbméter fenyő fűrészáru 3 cm. vastag, 32 cm. széles 12'70. Egy köbméter tölgy fűrészáru 3 cm. vastag, 32 cm. széles 370. Egy köbméter fenyő épületfa 8, egy köbméter tölgy épületfa 11*40—1270, 1000 drb fenyő zsindely 40 centiméteres 3'50—450. Sziszeken: 1000 drb normálméretű franczia donga 170—180 frt. Triestben: Ugyanaz 200—210 frt. ■ — A bajaszabadkai vasút. Mint Bajáról értesülünk, élénk érdeklődés tárgyát képezi Bács- Bodrogh megyének azon határozata, melyben a bajaszabadkai vasút kiépítését a város fölterjesztett kívánatéra magává tette s anyagi támogatásban is részesíteni fogja, — s napok sem fognak eltelni, hogy a megyének még júniusban hozott eme határozatát érvényre juttatni megkísértsék a miniszternél. Tagadhatóan tény, hogy azt számtalan körülmény sürgeti. — A baja-bikityi útvonalnak jövőben tervbevett kiépítése, ami 4-500 ezer frtot igényelne, végleg el volna odázható. Bács-Bodrogh megye továbbá, nem számítva, hogy ez idő szerint sem bír semminemű vízi-, vasúti-, vagy mű úttal, biztos közlekedési eszközt nyerve, s megmentetnék a megye anyagi érdekeire bénítólag ható forgalmi kalamitásoktól. Számtalan ily körülmény indította tehát nevezett megyét a kellő lépések megtételére, s megajánlására a megszavazott 50.000 írtnak, oly képen, hogy ezen összeg törlesztéséig az engedély-amány aláírásától számított 5 év alatt évi 10.000 frtot törlesztene. — B. Kemény Gábor földművelési miniszternek Erdélyben tett körútja alkalmával a szarvasmarhatenyésztés emelése érdekében megtartott értekezlet megállapodásai értelmében szükséges intézkedések nyomon követték a megbeszélést. Az értekezleten jelen volt főispánok a minisztérium részéről elláttattak a szükséges pénzösszeggel a borjuk bevásárlására. A bevásárlás úgy egyes nevezetesebb gulyákból, mint a nagyobb vásárokon is fog történni, egyúttal felhatalmaztattak a főispánok, hogy ezen vásárokat borjú-jutalmazással kössék össze és az eladásra kiállított legjobb borjukat megfelelően jutalmazzák. Az összevásárlott borjuk egyelőre a kolozsmonostori gazdasági tanintézet gazdaságában tartatnak, onnan pedig Rettegve szállíttatnak, hol időközben a szükséges istállók be fognak rendezgetni. Osztrák-magyar bank. Állás 1879. évi julius 23-áról. (Az alapszabályok 104-dik czikke szerint.) Változások az 1879. évi julius 15. óta. Követelések. frt o. é. frt o. é. Érczkészlet...................... 158,638.681 27 + 1,351.084 50 Éretben fizetendő váltók 19,416.262 91 + 439.060 51 Leszámítolt váltók és értékpapírok : Bécsben 45,907.462 frt 71 kr,az osztrák fiókintézetekben 27,039.957 frt 63 kr, Budapesten 20,220.942 forint 3 kr, a magyar fiókintézetekben 3,261.395 frt 98 kr . , 96,429.758 35 Ff 251.455 91» Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 10,429.400 frrt, az osztrák fiókintézeetekben 7,452.200 frt, Budapesten 3,680.800 frt, a magyar fiókintézetekben 1,636.000 frt . 23,198.400 — — 617.500 — Osztrák és magyar állami és országos kölcsönök beváltott lejárt kötvényei és szelvényei . . 5,842.553 — + 1,826.722 70— Államjegyek...................... 3,504.281 — + 285.259 — A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkormányának kölcsönadóssága az 1878-i fe évi június 27-diki törvény szerint (hírod. törv. lap 65-ik szám) .... 79,748.918 78 Jelzálog kölcsönök . , A banknak tőzsdeszervek 105,931.63« 4 »— 87.705 28 megvett záloglevelei . A tartalék alap értékpa-5,545.062 95— 54.908 15 pírjai........................... 17,704.944 1+ 61.709 21 A folyó jövedelmekből vett értékpapírok .... A nyugdíj alap értékpa-1,500.000 —+ 200.000 — Pírjai........................... Épületek Bécsben és Bu-2,902.884 Bu dapesten, valamint az összes fundus instructun 2,895.700 32 Kiadások ...... 1,579.114 91»+ 10.173 10» Egyéb követelések . , 493.022 8» 83.429 67% Összesen . , 525,331.173 70 Tartozások. Bankalap........................... 90.000.000 — Tartalékalap .... 18,104.461 52 Bankjegy forgalom . . A csász. és kir. állam-291,345.000 —— 16.230 — pénzügyigazgatásnak a bizományi üzletből való követelése (mely közt 1,891.635 frt ezüst) 10,191.500 —+ 2,337.250 — Forgatmányi (giro) betétek ................................ Más, azonnal lejáró tartó 384.146 95+ 278.929 70 Mások........................... 4,155.740 77+ 745.618 60 Záloglevelek forgalomban 104,070.510 —+ 64.895 — Nyugdíjalap..................... Folyó jövedelmek az 1879. 2,903.066 90 I. fdévi részvényosztalék levonása után és bevételek a záloglevelek kamatozása fejében 3,912.759 83*H. 229.935 19 Egyéb tartozások . . . 263.987 72»— 8.483 65 Összesen . . 525.331.173 70 BéCs, 1879. évi julius 28-án. A fökönyvvezető képviseletében: Janku Szaniszló, az osztrák-magyar bank könyvvezetője. Bank-kamatláb 1879. évi május 9-ike óta : Minden osztályzatú váltókért...........................4 száztóli Kölcsönökért kézi zálogra................................5 V« » Üzlet- és terménytudósítás, Budapest, júl. 29. A magasabb bécsi árfolyam barátságos hangulatot keltett, az üzérkedési papírok és a járadékok kissé emelkedtek. Helybeli értékpapírok után jó tudakozódás volt. Az esti tőzsde is szilárd volt, mivel a külföldről kedvező árfolyamot jelentettek. Osztr. hitel 273.40—273.10 vezetett, magyar hitel 93.10—93.20 p. Gabnaüzlet. Bágyadtabb londoni jegyzések tartózkodóvá tették a malmokat. Búzából rendkívül csekély volt a kínálat s tulajdonosok ezért nem akartak az árból leengedni, ennek következtében a forgalom néhány kisebb tételre szorítkozott, melyek változatlan áron vétettek. Más szemes életből is nagyon kevés adatott el változatlan áron. Hivatalos jegyzésre kötések nem lettek bejelentve. Határidőre búza lanyhább, tavaszra 20 krral, őszre 10 krral lejebb ment. Zab és repeze változatlan. Búza tavaszra 11.80—11.90, őszre 11.05— 11.10; zab őszre 5.85—5.90; bánsági kukoricza aug. 5.62 —5.65; káposzta-repeze aug—sept. 12— 122/s, bánsági jul.—aug. 11—10/s frt. Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. (Julius 29-én.) Csőd. Gróf Degenfeld Gusztáv téglási lakos és földbirtokos ellen, bej. hat. idő okt. 27. 28. és 29. perügy. Takács Ferencz. Pályázatok: írnokállomás a nyitrai tszk. területén 4 hét. — II. oszt. telekkönyvezetői állomás a pestvidéki tszknél 4 hét. — Aljegyzői áll. a gödöllői jóságnál 4 hét. — Kohótiszt áll. a nagy-bányai bányaigazgatóságnál szeptember 15-ig. Árverések a fővárosban. Winkler Ede és társai 926 írtra b. ingatlanai aug.18. (IV. k.) — Nupfer Károly és neje 6575 írtra b. ingdl. aug. 28. (IV. k.) Árverések a vidéken. Taugner Bernát 10000 írtra b. ingd. aug. 29. Sándorháza (n.kikiadai tk.) — Jovszity Györgye 9481 írtra b. ingd. aug. 22. Szerb-Szebe. — Krausz Jakab 3047 írtra b. ingd. aug. 19. Liptódon (mohácsi jb.) — Korbulyi Gergely 4030 írtra b. ingd. aug. 29. Sz.-Ujvár — Zwingl Mátyás 4149 írtra b. ing. aug. 26. Sércz (k.-martoni jb.) — Lubich Ilona és testv. 14149 írtra b. ing. sept. 19. Egerfarmos (miskolczi tzk.) — Mirkov Stéva 5533 írtra b. ingdl. sept. 2. Josefova (n.-kikindai jb.) — Polgár Mihály 3854 írtra b. ingd. aug. 28. Szentes. — Philipich János 2000 írtra b. ingdl. sept. 2. Völgyfalva (k-martoni jb.) — Kovács Jakab 3000 írtra b. ingd. aug. 27. Sz.-Ujvár. — Frankl Bernath 2053 írtra b. ingdl. aug. 25. Kis-Norda (szombathelyi tszk.) — Krieszhaber Juli 23000 forintra becsült ingdl. 28. N.-Becskerek. — Kalász Mihály és Bertha György 7549 írtra b. ingdl. sept. 15. Makó. Árlejtés. Bpesten elhelyezett honvédség számára megkivántató széna szalma és alomszalma aug. 11. az I. honv. 7. almai fegyvergyárban. NÉPSZÍNHÁZ. Mai, július 30-án: Újházi Ede és Vízvári Gyula urak, a nemzeti színház tagjainak utolsó felléptével. A színésznő férje. Bohózat dalokkal, 4 felvonásban. írták H. Meilhac és L. Halévy; ford. Fáy J. Béla. Személyek: Nina Rákosi Szidi Kapitérné Pártonyiné Lambertyné Eőry Eszkarboniné Újházi Ede ur Sándtazúr gróf Együd Maraszkón Horváth Mendezi Vízvári Gyula Biszkára Egri Színházi rendező Kovács I. Broké Bakonyi Matőren Marton Barnás Jány Marblon Sánta Blandarel Szeréti Brokár Farkas Alfréd Vasvári Kezdete 7 és fél órakor. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelentései 1879. jul. 29-ről reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyomás mindenütt emelkedett, Debreczenben 6.7 m. m.-rel. — A hőmérsék keveset változott. — Eső: Trencsén 1, Budapest 1, Ungvár 11, Szatmár 9, Szeben 2 m. m. — Ózonmérő: Budapesten nappal 6, éjjel 7. — A tenger Póla mellett fodros, Fiume és Lesina mellett könnyen hullámzó. Észlelési állomás m rá !›* M »â O ND ° M 26 Szél Felhőzetű bánya erőssége Bregenz 767.8 +13.0— — derült Prága 67.9 14.5D 2 · Bécs 67.5 17.0 ENy1 · Sopron 67.5 15.4 ENy2 » M.-Óvár 67.5 16.7 ENy1 Trencsén 65.8 13.0E 1 » Beszterczebánya 64.3 16.3E 3 » Budapest 65.4 15.9E 4 » Szolnok 64.2 14.9E 3 · Debreczen 65.0 14.2 ENy1 eső Ungvár 61.9 15.3 EK5 borult Szatmár 63.5 13.8 ENy4 Nagy-Szeben 63.7 13.8 Ny2 * Orsova 63.9 20.9 ENy4 felhős Temesvár 66.3 15.0E 3 « Szeged — —— — — Csáktornya 66.7 16.2 EK1 derült Zágráb 67.6 15.0 DK1 · Fiume 67.3 20.2 EK1 · Póla 65.5 26.1K 4 ‹ Lesina 64.8 22.2 EK4 ‹ Vízállás julius hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Napja Hol 10 fölött méter 0 alatt méter ! 1 Időjárás 29 Budapesten4 12 tiszta» Pozsonyban3 07— száraz S› M.Szigeten6 95— esős J› Szatmáron1 62— — — 5‹ Tokajban5 05— — — 1‹ Szolnokon4 60— — száraz S› Szegeden4 89— ~ 1 — 28 Aradon— — 0 39 esős — Becskereken0 56— — felhős— Bezdán Fer.-csat. 12 47— — száraz— Verbászon1 90— — felhős 29 Eszéken3 51— — száraz— Sziszeken0 07— _ száraz ___ Mitroviczon— — — — _ — Zimonyban— — — — — —Orsován3 50— — felhős— Barcson2 58— — — A budapesti árus értéktőzsde hivatalos árjegyzetei július 29. Értékpapirok Utolsó árkelet pénz árú Értékpapírok Utolsó árkelet pénz árú Értékpapirok Záloglevél eb. 650 — 655 — Magy. földhitelintézet 51/«0/0 102 — 102 25 1600 —1620 — » „ 57» 94 — 94 50 324 — 326 — „ arany v ezüst 5°/® 110 —— 860 —— „ jelzálogbank 5* /10/0 87 — 87 50 322 — 325 — „ ált.’ földh.-r.-v.-t 6°/«— — 368 — 372 — » r „ 5 7.7»— — — 1675 —1690 — Osztr.m. b. (ezel. sz.o. n. b.) 101 50 102 — 558 — 760 — Pesti kereskedelmi bank 6°/ 100 75 _____ Kisbirt. földhitelintézet 7»/ 96 50 97 — n „ 6»/ 86 50 87 50 137 --138 — Elsőbbségek. — — 300 Báttaszék-domb.-zákányi v. 70 25 70 75 126 50 127 — 300 100Dunagőzhajóz.-társulat 5°/0— 104 50 105 50 apo „ 6°/„— _____ 113 --114 — 300Éjszakkeleti vaspálya 5%— — 280 50 281 50 800 n nar0 5%— — 500Magy.-galicziai vaspálya 5% --- -------215 — 216 —2001. erdélyi vaspálya 5°/0— — 200Györ-sepr.-ebenf.-vasut 5°/c— — 200Kassa-oderbergi vasút 5°/0 79 25 79 75 200Vágvölgyi vaspálya 5°/c— — 278 —279 —200 200 „Részkötel. 7 /11% Budapesti lánchíd 6% 97 50 98 — 100Budapesti malom 6°/0 100Köss. és téglagy. köt. 6% ------— 100Lloyd- és tőzsdeépület 5% 82 — 8% 50 109 —109 50 200Sttr.-Horvát fényszén b. társ. 86 50 87 50 2705 — 382 — 2715 — 385 — Magán-sorsjegyek. 108 —169 — 52 — 53 — Osztrák hitelintézet . . . —— Pénznemek. Császári kir. arany . 5 45-5 47 — M.Osztr. magyar 8 frtos arany 9 21*/,9 23 7, 20 frankos arany .... 9 21*/,9 23 ’A, 101 -1 a . Török arany lira . . .— — r. i —120 — Osztrák és magyar ezüst— — S.:5 —318 — Német bir. bankf. 100 m. 56 75 56 85 272 — 275 — ^— —— %Váltók árfolyama (B bora) 380 — 390 — 5—Augsburg 100 n. bir. márk— — _ 570 — 600 -5—Berlin 100 n. bir. márk --- ---_____ 68 50 69 — 5—Hamburg 100 n. bir. márk— — 101 — 102 — 5—Majnai Frankf. 100 n. k. m.— — 95 —— 3%Más n. pénzn. 100 n. b. m. 56 30 56 50 72 — 76 — 3—Amsterdam 100 boll. frtért 95 50 95 75 470 — 480 — 2 V.Brüssel 100 frankért. . . --- ---150 — 155 — 2—Paris 100 frankért . . 45 70 45 80 2—Marseille 100 frankért . . 236 — 240 — 3—Svájci pénzpiacok 100 frank 45 55 45 65— — 3—Zürich 100 frankért . . . 45 55 45 65 28 —— 2—London 10 font sterlingért. 115 76 116 — 85 — 88 — 6—Szentpétervár 100. rubelért. . Utolsó árkelet pénz árú Államadósság. Magyar vasúti kölcsön gömöri áll. zálogl. 5°, keleti vasút I. kib. keleti vasút II. kib. államkötv. 100 frt al. sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. 1872- iki „ „ 1874-iki m. kir. kincst. ut. Magy. ar. jár. 6°/0 adómentes Földteherm. kötv. magy. 1867. zár. temesi 1867. zár. „ era«?? Magy. jelz. urb. válts. kötv. Szölödézsma válts. kötv. M. k. kam. pénztárj. (6) hó Oszti. áll. adós. pap. 5°/0 n n „ ezüst. kam. jan. jul. 5% „ ezüst. kam. ” apr. okt. 5®/ Osztrák aranyi ár. 4 kamat Kisorsolás 1860-ból á 500 frt 1864-ból á 100 frt 1864-böl á 100 frt ” 1864-böl á 50 frt Pestv. köles. 1871 böl 5% Részvények a) Bankok, 200 Által. magy. munk. hitelb. 120 Angol-osztrák bank . , 200 Által. magyar hitelbank 140 Bihari ker. ipari term.-hitv. 200 Frankó-magyar bank . 100 Horvát leszimitáló bank 100 Iparbank................................ 80 Kisbirtok. földhitelintézete . 100 Központi ipart. hitelintézet 100 Lipótv. b. (lak. és hitel-egyi.) 120 Magy.ari földhitel-részv.t. 60 Magyar jelzálog-hitelbank . 160 Osztrák hitelintézet . . . 600 Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) 200 Pesti hitelbank . . . 500 Pesti kereskedelmi bank 100 Pest-budai kézművesbank 100 „Timio bank" i) Biztositó társulatok. 800 Első magyar biztosító-társ. 300 Pannonia-viszbiztositó-társ. 100 Pesti biztosító-társulat . . 300 Unió viszbiztositó-társulat . 111 50 72 — 83 50 74 50 102 75 102 116 50 93 25 8885 50 86 85 84 50 89 25 100 66 50 68 — 68 — 78 40 126 -- 129 — 158 — 157 — 98 25 123 50 256 50 45 — 38 50 270 75 826 — 138 — 614 — 72 — 87 75 2825 — 790 117 155 111 75 72 50 84 50 75 103 25 103 -93 40 88 50 86 50 87 - 86 ~ 85 25 89 75 100 — 67 -68 50 68 50 78 60 126 75 130 - 159 — 158 -124 50 257 50 39 — 271 128 140 ■ c) Golfmalmok. 500 Concordia-malom .... 500 Első budapesti-malom . 200 Erzsébet-malom .... 500 Henger-malom .... 160 Luiza-malom.......................... 200 Molnárok- és sütök-malma . 1000 Pannonia-malom .... 300 Viktória-malom .... d)Közlekedési vállalatok 200 Alföldi fiumei vasút . 200 Báttaszék-domb.-zákányi v. 200 Déli vasút................................ 200 Éjszakkeleti vasút 200 Erdélyi vasút.......................... 200 Győr-sopron-ebenfurti vasút 200 Kassa-oderbergi vasút 200 Osztrák állami vasút 200 Pécs-barcsi vasút .... 200 Tiszavidéki vasút . . . 500 Osztr. dunagőzhajózás . . 100 Budai hegypálya .... 200 Budai közúti vaspálya . 200 Pesti közúti vaspálya e) Takarékpénztárak. Czeglédi . . . Országos központi Pesti első hazai . Pest-budai fővárosi Pesti külvárosi Pakrác- daruvár-kuzinjai Vas-zala megyei első. f) Különféle vállalatok 25 2835 800 118 160 100 1000 200 150 50 100 Alagút ................................ „Franklin“ társulat . . Gans és társa-féle vasöntöde Gschwindt-féle szeszgyár Gyapju-mosó és bízom. I. Kereskedő testületi épület Könyvnyomda „Athenaeum“ „ Pesti Kőszén és téglagy. (Dräsche) Salgó-tarjáni kőszénbánya „ vasöntöde . Schlick-féle vasöntöde . Serfözöde első magyar . Sertéshizlaló .... Sóskúti kőbánya . . . Spodium- és csontliszt-gyár Szálloda-részvénytársaság Tégla- és mészégető ujjai Téglagyár kőbányai . . ■Am Termény Minőség hectol. Ar 100 kilogr. Minőség hectol. Ar 100 kilogr. Unnia Minőség hectoliterben Ar 100 kilogrammként Búza bánsági ó . tiszavidéki „ n m I $ pestvidéki fehér megye „“m. éjszakvid. „ 74 76 78 80 n Tér 78 80 74 76 78 80 78 80 75 76 78 80 10.50—10.60 10. 90—11.10 10 80 11.-r ,11.35—11.55 11.80—11.90 10.50—10.60 *10.85—10.90 11.30—0.40 10.65—10.75 11.10—11.25 10.10—10.30 10.60—10.80 75 77 78 81 10 77 79 81 75 77 79 75 77 79 75 77 79 10. E6—10.40 10.75—10.85 11.10—11.20 11.65—11.75. 10.65—10.75 11.-----11.20 10.85—11.05 11.35—11.45 10.40—10.50 10.85—10.95 R o. .. 7 . . uj Árpa takarmánynak ^ malátának » 1- „ Zab ...... . Tenger bánsági « • • „ másnemű . . . Repeze káposzta . . . „ bánsági . . . Köles................................. 70—72 60—62 62—64 36—40 75 73 nélkül 90 5 45 5 45 5 35 ll«/.~ 10*/.7 15 5 65 5 55 5 45 12 — ll’/e-