A Hon, 1879. július (17. évfolyam, 158-184. szám)

1879-07-30 / 183. szám

született óriásnak sem, hogy gondolkodjék kissé az én jó tanácsaim felett. Vagy talán egy történetírónak önmegaláztatás az, hogy kilép a magyar zsurnalisztika küzdhomok­­jára, ha mindjárt eltörpül is egy Macaulay mellett! Ti így gondolkodtok,­­ magatok eláruljátok. És gondolkodástok bizonyítja, mily csekélylő véle­ménynyel vagytok saját pályátok felől. Más szóval azt kiáltja most rám egy két baloldali hírlapíró, miért keveredem a korpa közé ? — azaz miért írok átalán hírlapi czikket historicus létemre ? Hogy én különb véleménynyel vagyok a hírlapirodalom felől, arról tanúskodik múlt vasárnapi czikkem is, melyben figyelmeztettetek, óvakodjatok oly fegyverek haszná­lásától, melyek a magyar irodalom reputatiójának ártanak. Én küzdöttem a Deákpárt kormányzása idején a mostaniakhoz hasonló ferdeségek ellen, s fel­lépvén most, láthatjátok, hogy engem soha sem sze­mélyes gyűlölködés vezetett. Bezzeg a magyar zsurnalisztika történetének egy ragyogóbb korszakában, mint a mostani, senki sem tartotta volna illetlennek, vagy különösnek, hogy egy történész érdeklődve, mint honpolgár, a jelen tü­neményei iránt, mint hírlapíró szól hozzájuk, mert akkor az ország oly kitűnőségei, mint egy Széchenyi, Dessewffy, Kossuth, Szemere Bertalan, Szalay László, Kemény Zs., Csengery, Eötvös József, nem restel­lették a zsurnaliszta nevet, é­s az ország eme hal­hatatlan szellemi arisztokrácziája nem tartotta mél­tósága alattinak, sőt kötelességének vélte elmondani igaz meggyőződését, a fenforgott napi kérdésekben. A mi személyem ellen való támadások olvasha­tók egy-két lapban, azokra azt mondom, a­mit az egyszeri angol jury mondott volt egy főbenjáróbb esetben : »A vádlott egész életében úgy volt ismere­tes, mint a kinek nem erős oldala az igazmondás. — Most sem vallott igazat — azért fölmentetik!« Salamon F. Nem-magyar ajkú tanítók a póttan­folyamon. (Ered. tud.) Székely-Keresztur, juh 24-én. A mi kis városunk f. hóteleje]óta szokatlan moz­galomnak örvend, oly élénkség uralkodik nálunk na­ponkint] folyvást, mintha állandó sokadalom volna itten. — A magyar nyelv tanulása végett hozzánk be­gyült román és németajkú tanítók járása kelése szüli a mozgalmat, mert ezen urak reggeli 7 órakor gyü­lekeznek az állami tanitóképezdébe, 10 óra tájt haza oszolnak s délután ismét jőnek mennek tanulásra és haza, estenkint csoportokban megjelennek itt ott, a midőn többször van alkalmunk hallani kar­énekléseiket is, melyben kitűnnek, kiválólag a szász­­tanitók. A város ezen élénksége neveléséhez járulnak magok az állami tanitóképezde és az itteni unit, gym­nasium tanárai, kik a két intézetben tanítják a be­gyült tanítókat, s gyakran gyüléseznek a tanitó­­képezdében. — Gyűléseik tárgya a tanítás vezetése, sikerre juttatása, — szóval a mi nálunk máskor ezen hónapokban csendesen szokott állani, az iskola, az most még élénkebb életet nyilvánít, mint az iskolai szorgalom idején.­­ A rendes tanulás idején a gyer­mek és ifjúság serege mozgása helyett azonban most komoly tanítók válttották fel a helyet. Minket kik nem vehetünk más részt az előttünk mozgó és lefolyó ügyben mint a figyelmes szemmel kisérést, e mozgalom szintén közelről érdekel. — Egy nagy ügy került hazánk alkotmányos életében az ál­tal felszínre, hogy oly emberek és tényezők, kik hi­vatva vannak az ifjú nemzedék nevelésére, kiket fele­kezeti és nemzetiségi tartózkodás, féltékenység és szűkkeblűség tartottak távol a magyar nemzettől, kezdenek közeledni hozzánk; alkotmányos és magyar nemzeti szellemben­ óhajtják ezentúl nevelni a nem magyar ajkú ifjú nemzedéket; a magyar nyelvvel, mint szükséges biztos kapocscsal kívánják saját hí­veiket a magyar nemzet fiaihoz és a közöttük eddig is közös hazához fűzni. — Nagy fontosságú momen­tum ez s ha merhetnénk azon buzgalomból és kitar­tásból, melyet az itt megjelent tanítók a magyar nyelv tanítására fordítanak és valóban sikerrel kifejtenek, --—következtetést vonni a jövőre; ha ezen kifejtett nemes törekvést állandósitva látnók, biztosítva kellene lát­nunk ama kívánt eredményt, mely e haza alkotmá­nyos polgárait, hazafiui értelemben, ennek felvirágoz­tatására ható munkásságban nemsokára egyesíteni bírná. — Meglátjuk, jogosult-e reményünk avagy csak csalóka fény! Ha ezt el nem érhetnők, nem vádolhatjuk leg­alább magunkat azzal, hogy rajtunk múlt. Mi, mint nemzet, mint annak egyes tagjai, egész odaadással megtettünk s megteszünk erre mindent, megosztot­tuk a velünk lakó nemzetiségekkel — mint saját ma­gunk vérével — alkotmányos szabadságunkat; pol­gári szabadság és jogegyenlőség áll fenn közöttünk ; a nevelés oltárára tett közáldozataink tüze egyaránt melegíti és világosítja e­­haza minden polgárát; mi talán még jobban buzgólkodunk a nemzetiségek ifjú­sága nevelésén, mint ők maguk ; ez alkalmat is, hogy tanítóik hozzánk minél közelebb jöhessenek, hogy általuk a nemzetiségi ifjúság megtalálja az utat a polgári legfőbb kitüntetésekhez is, mi nyújtottuk és szívesen nyújtjuk , tehát ezen oldalakról is valóban megtettünk mindent; nagy szerencsétlenség volna, ha még most sem értenék meg egymást! Az idegyült tanítók, nemcsak tanulásbeli törek­véseikkel, hanem társadalmi maguk viseletével is igyekeznek minket egy szebb jövőről biztosítani. Vannak ezen urak itt szám szerint 206-an, kik közül ha jól vagyunk értesülve 52 szász német, 154 pedig román ajkú —; jöttek pedig ide Nagy-kükül­­lőből 38 német, 35 román­; Kis-küküllőből 4 német, 2 román, — Három­székből 10 román, — Ősikből 1 román, — Szeben megyéből 4 német, 13 román, — Fogarasból 40 román, —[Hunyadból 1 román ,­Bras- 8ó megyéből 2 német 20 román, — Marostorda me­gyéből 3 német, 32 román, Udvarhely m. 1 német. A tanulásban fel vannak osztva öt csoportra, három kezdő kik alig tudnak valamit, vagy épen semmit magyarul, 2 haladó csoport, kik tudnak egy keveset magyarul. Az egyik kezdő csoportban van 46 — a másikban 39, a harmadikban 33. — Az egyik haladó csoportban 46, a másikban 42. Tanulásbeli előhaladásukról mi mint távolabbi szemlélők csak hallomás szerint mondhatunk dicsé­retest. Egyet azonban nem hallgatunk el, mert szeme­inkkel látjuk és füleinkkel halljuk, hogy buzgóságuk és törekvésük a legnagyobb dicséretreméltó és igen nagy mulasztást követnénk el, ha elhallgatnék azt, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter ezen intéz­kedéséért is a hazafiak és a haza háláját méltán ki­érdemelte. Sz......... »A székely település egyik jellemző vonása a faluk és városok elhelyezkedésében tűnik élőnkbe. Mig a földmivelés a lapályon veszi kez­­detét (?) s a mint ez népesül, lassan kint fely vonul a hegyoldalra s az erdőt mind maga­sabb és szűkebb térre szorítja az ekevas, addig a székely állandó lakhely­ foglalás felülről ter­jeszkedett lefelé. Legelső sasfészkeink azon gigási erővel emelt várak voltak, melyek a magas hegycsoportozatban csúcsról-csúcsra vetették szét őr­tüzeik világát az ős­rengetegben rejtőző maroknyi székelység fölött sat.« Erre nézve csak az az észrevételünk, hogy a le­település, állandó lakhely­foglalás és a földmivelés űzése mindenütt a világon abban a sorrendben történt, a­melyben a székelyeknél, t. i. a magasabban fekvő pontokról lefelé a lapálynak — és nem megfordítva. Ennek természetszerű okait tüzetesen fejti ki C­a­­r­e­y magyarra is lefordított hires munkájában*). Ezt csak mellesleg érintve, följegyezzük, hogy a székely építkezésnél a faépület és szalmafödél dí­vik még mindig túlnyomóan; kőépület és kéményépí­tés »csak lassan terjed.« A szász e tekintetben is fö­lényben van; ő várost épit falvaiból s azt is nyeri vele, hogy utódainak hosszú időn át nem kell építkezni, mig a székelynél minden generatió kénytelen költe­kezni az építkezésekre. A felekezeti szétdaraboltság meglátszik a székely középületek nagy számánál is. 461 városi és falusi községben nem kevesebb, mint 2477 középület van. »Mennyivel virágzóbb lehetne min­­denik, habár csak fél akkora számmal volna képvi­selve !« . A közegészségügy tekintetében feljegy­zendők a következők: az egész Székelyföldön 4 köz­kórház van, S.-Szt.-Györgyön, Cs.-Szeredában, Sz.­­Udvarhelyen és M.-Vásárhelyen. A három első me­gyei, az utolsó országos. A négy kórház 200 ágygyal rendelkezik, évi 20,000 frt kiadással, miből 46 frt 51 kr jut minden 1000 lélekre; holott a magyar állam 655,037 frt kórházi évi (1871.) kiadásából 42 frt 50 kr, Ausztria 3,387.503 frtjából 166 frt 30 kr esik 1000 lakosra. Ha a kórházak számát a népessé­gével hozzuk hasonlatba, azt találjuk, hogy a Székely­földön 107.500 lélekre esik egy kórház; a magyar államban (1871. évi 62 kórház) 248.731 lélekre, Ausztriában (425 kórház) 47.571 lélekre, Badenben (131 kórház) 11.157 lélekre esik egy-egy kórház, mi­ből következik, hogy a köz­egészségügy a Székely­földön s Magyarországon egyaránt még igen sok kí­vánni valót hagy fenn. Van ezen kívül a Székelyföldön 13 gyógyszer­­tár (az egész államban 721), 43 orvos, 17 sebész, és 162 bába. A székely kivándorlás kérdése, mely az ezelőtti években sok port vert föl a sajtóban, most már kellőleg tisztázva és valódi jelentőségére redu­kálva van. Alapos nyomozások és kutatások kiderítették, hogy tulajdonképen munkás vándorlásról van szó s a kivándorolt tömeg túlnyomó nagy része az Oláh­országban teljesített mezei és más munka után a ke­resménynyel ismét visszatér szülőföldjére. A tulaj­­donképeni kivándorlók és ott is maradók évi számát legfölebb 250 lélekre lehet tenni, kik aztán keleten megtelepedvén, iparűzéssel, kereskedéssel foglalkoz­nak s előőrseinkül jelentkeznek. E pontban annyira tisztázódtak a fogalmak, hogy pl. Kozma Ferencz most ugyan azt mondja erre, a­mit »Keletre ma­gyar!« czimű pályanyertes munkájában György Endre is tüzetesen kifejtett, hogy a keletre kitelepe­dett magyarok megbízható és jól felhasználható köz­vetítői lehetnek iparunknak és kereskedésünknek, csak föl kell őket használni. Így tehát egy jóravaló magyar iparos elem kifejlődése keleten reánk nézve nem csak nem káros, de sőt hasznos és szükséges. És egy okos, számító keleti politika tényezői közé fogja vonni a keletre költözött magyarságot. Valamint az a téves állítás is rectifikálva van már, mintha a székelység csak is és kizárólag a kelet felé gravitálna s teljesen idegenkednék attól, hogy a belföldön szóródjék szét. A népszámlálás kimutatá­sai szerint 1870-ben a Székely­földről távol volt: külföldön 3231, a belföldön p­dig 12,994 (nem számítva ide a katonaságot.) Tehát nem lehet azt állítni, hogy a székely nem törekednék eléggé bel­földön értékesíteni munkaerejét és keresetképességét. *) a társadalmi tudomány kézikönyve. Államháztartási kimutatás. A m. királyi pénzügyminiszteri központi szám­vevőség most tette közzé a f. év második negyedéről szóló kimutatást. Ideiktatjuk a végeredményt. Az összes bevétel tett 49.913,606 frtot vagy­is 35 millió írttal többet, mint a múlt év második negyedé­ben. A kiadások összege volt 50.288.301 frt 753.516 frttal kevesebb mint tavaly az év második negyedé­ben, s így a múlt évhez képest ez év II. negyedében 426 millió írttal javult államháztartásunk mérlege. Megjegyzendő azonban, hogy a rendes kiadásokon felül 3-3 millió frtnyi hadi és 1,2 millió frtnyi szegedi rendkívüli kiadás is van, úgy hogy ez a mérlegjavu­lást némileg ellensúlyozza. Maga a kimutatás a krajczárok elhagyásával a következő. Bevételek a n­­évnegyedben 1879 1878 Egyenes adók .... 16,651.662 15,645.048 a) Fogyasztási adók . . 3,931.411 3,458.957 b) Fogyasztási adóvissza­­téritések felosztásából 1878. XIX. t. ez. . . 976.931, Vámkezelési átalányból 134.909 132.406 Bélyeg ......................... 1,894.324 1,853.138 Jogilletékek.................... 2,910.076 2,941.184 Dijak.............................. 119.636 119.727 Fémjelzés......................... 5.514 4.202 Út-, híd- és révvám . . . 6.266 10.554 Dohányjövedék . . . . 7,597,572 7,285.793 Lottójövedék.................... 842.054 890.706 Lójövedék......................... 3,198.767 3,098.422 Államjószágok . . . . 1,283.144 1,137.096 Államerdők.................... 1,256.947 1,104.952 Bányászat és pénzverés . . 4,544.876 4,273.618 Államnyomda.................... 193.664 121.088 Államépületek .... 8.026 9.949 Államvasutak és gyárak tiszta jövedelme . . . 300.000 350.000 Összesen: 49,913.606 46,408.563 Kiadások 1879 1878 A királyi udvartartás költ­ségei ......................... 1,163.619 1,162.580 0 cs. és apostoli királyi felsége kabineti irodája. A főrendi és képviselőház szükségletei .... 284.326 245.573 Közösügyi kiadások . . 5,695.038 5,954.160 Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fennállott központi kormány köze­geinek nyugdijai . . 63,946. Nyugdijak (az illető mi­niszteri tárczáknál) . .. • Államadósságok és pedig: Államadóssági járulék 6,594.988 6,679.688 Földtehermentesitési és örökváltság .... 5,608.104 5.770.796 Szőlődézsmaváltság . . . 165.200 101.691 Maradvány- és irtványföl­dek megváltása . . . Vasuti kölcsön kamatai s törlesztése .................... 28.460 71.197 Sorsolási kölcsön törleszté­si járadéka ..... Gömöri vasúti kölcsön ka­matai s törlesztése . . 30 millió frtos kölcsön ka­matai s törlesztése . . 788 517 814.283 54 millió frtos kölcsön ka­matai s törlesztése . .. 153 millió frtos kölcsön ka­matai II. kibocsátás 88.251 1,129.351 Arany járadékkölcsön ka­matai......................... Keleti vasút államkötvé­nyek kamatai .... 98.188 154 1877. évi kölcsön kamatai (elfogadn. előleg) . . fából befolyt összeg, mely nem képez rendes bevételi forrást, mely e czimen befolyt múlt évben 412,840 frt 11/2 krt, ezen összeget leszámítva, a valóságos be­vételi kevesebblet tesz 344,351 frt 871/2 krt, ezen összegből esik a jogilletékekre 31,107 frt 71 kr, a díjakra 91 frt, az utvámra 4288 frt 52 kr, a lottó­jövedékre 48,652 frt 541/2 kr, az állami épületekre 1922 frt 591/2 kr, az államvasutakra 50,000 frt, a különféle bevételek állami előlegekre, sorsolási köl­csön bevételeire 68,841 frt 70x/2 kr és a ménesekre 139,447 frt 80 kr. Ezen visszaesések jelentékteleneknek mondha­tók és további indokolást nem igényelnek ; megjegy­zendő azonban, hogy a lottójövedéknél mutatkozó 48,652 frt 54*/2 krnyi bevételi kisebblettel szemben áll a kiadásoknál mutatkozó 63,144 frt 15 kr kiadási kevesebblet és e szerint a lottó-jövedék nettó­ ered­ménye a múlt évi nettó­ eredménynyel szemben ked­vezőbb 14,491 frt 60x/2 kr szintén a méneseknél mu­tatkozó 139,447 frt 80 krnyi bevételi kevesebblettel szemben áll a kisebb kiadás 33,105 frt 19 krral, miáltal a nettó­ eredmény 106,142 frt 60*/2 krral, illetőleg az I-ső negyedben mutatkozó 60,813 frt 86 krnyi bevételi többlet beszámításával 45,328 frt 741/2 krral kedvezőtlenebb. Az államvasutaknál mutatkozó 50,000 forint­nyi bevételi kisebblet javára esik, az I. negyedben mutatkozó 150,000 frtnyi bevételi töbletés­e szerint az államvasutaknál az 1879. év I. felében az 1878. évi hason időszaki eredménynyel szemben 100,000 it­tál kedvezőbb az eredmény. A sorsolási kölcsön bevételeinél mutatkozó 58,157 frt 1íz­ernyi bevételi kevesebblet onnan ered, hogy a kölcsön követelései — történt visszafizetések folytán — apadnak, és igy az időközi kamatok is ke­­vesbednek. Az 1879. év II. negyedében a kiadások egész­ben 753.516 frt 31 krral kedvezőbb eredményt mu­tatnak fel, mint az 1878. év II. negyedében. Az egyes czimeknél mutatkozó különböző elté­rések — két tétel kivételével — nagyobbrészt cseké­lyek, s az egyes évnegyedi eredmények rendes hul­lámzásából erednek, a­miért is részletes indokolást nem igényelnek. A 153 millió forintos kölcsön kamatainál mu­tatkozó, és az I. kibocsátású kölcsön 1878. évi de­­czamber 1-én történt visszafizetése folytán mutatkozó 1. 041.099 frt 32 krnyi kiadási kisebblettel szemben áll két uj kiadási tétel, melyek által az átmeneti ki­adásoknál mutatkozó 963.543 frt 38 krnyi kiadási többlet idéztetik elő. Az egyik tétel az 1879. évi XXVII. törvény­­czikk alapján a vágvölgyi vasút megvétele folytán 1879. év II. negyedében kiszolgáltatott, 1.025.699 frt 4 kr, a másik tétel az 1879. évi XYII. t.-cz. alap­ján a Luiza ut megváltása következtében 1879. év II. negyedében kiadott 167.500 frt, és e szerint a kiadásoknál egészben mutatkozó 753.516 forint 31 krajczárnyi kiadási kevesebblet valódi megtakarítás­nak mondható. Az 1878. és 1879. évi kölcsön kamatainál mu­tatkozó 135.541 frt 54 krnyi bevétel az 1879. év I. negyedében e czimen­ kimutatott 196.575 frt 12 krnyi kiadás részbeni fedezésére szolgál. Ha a fennebb kimutatott 3,505.042 frt 48 krnyi bevételi többlethez hozzáadatik az 1879. év I. negye­dében kimutatott 1,816.277 frt 49x­ 2 krnyi bevételi többlet, kitűnik, hogy az 1878. év I. felében előfor­dult bevételekkel szemben az 1879.I. félévi ered­mény 5.321.319 forint 97x/2 krral kedvezőbb. Ezzel szemben az I. negyedben a kiadási többlet 4.771.905 frt 23 kr volt, mely különbözet legnagyobb részben az aranyjáradék kamatai szaporulatából ered, — ezen összegből levonva a II. évnegyedben mutatkozó kiadási kevesebbletet 753.516 frt 31 krt, marad az év első felében kiadási többlet a múlt évhez hasonlít­va 4.018.388 frt 92 kr. Megjegyeztetik még, hogy a múlt évi eredmé­nyekkel szemben az év első felében az eredmény ked­vezőbb: az egyenes adóknál 1.647.807 frt 69 x/2 krral, a fogyasztási adóknál (a fogyasztási adóvisszatérítést ide nem számítva) 1.037,864 frt 521/2 krral, a do­hányjövedék nettó eredménye 819,759 frt 26­2 krral, a sójövedék nettó eredménye 422,517 frt 49112 krral, az államjószágok nettó eredménye 286,555 forint 61 krral, az államerdők nettó eredménye 176,528 frt 70 krral, ennek ellenében a félévi eredmények kedvezőt­lenebbek: a bélyegnél 61,693 frt 90x/2 krral, a jogil­letékeknél 313,795 forint 9 krral, a lottójövedéknél 102,304 frttal. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi dir. Bogisich Lajos a pelvi­­déki törvényszék elnöke jövő hó 5-én egy hónapi szabadságra megy. Távolléte alatt Illyés István, a bünfenyitő osztály vezetője fogja helyettesíteni. — Coburg herczeg, ki vasárnap érkezett a főváros­ba Selmeczről, ma délután Szt.-Antalra ment család­jával együtt, s ott is lesz a nyár végéig. — A Széchenyi-szobor felállításához szükséges fölmérések ma d. e. megtörténtek s most már haladék nélkül hozzáfognak az emléknek elké­szítéséhez. A talapzat 26 láb magas, a szobor­alak 17—18 láb s igy az egész emlék 7 öl magassággal fog bírni. A talapzaton levő kilencz lábnyi magas al­legóriás alakok az ipart, kereskedelmet, hajózást és tudományosságot jelképezik.­­A főváros régészeti térképének összeállítására kiküldött bizottság, ugyancsak rég küldetett ki a czélból, hogy a fővárosnak történeti szempontból térképét készíttetné el. Most P­u­­­s­z­k­y Ferencz a bizottság elnöke, mint hírlik, egybehívni szándékozik közelebbről a bizottságot. — A Ludovic a-A­kadémiában a tiszti vizsgák jelenleg folynak. Mindössze 6 tiszt jelentke­zett. A vizsgákon Graef altábornagy volt jelen. E hó 30-án veszik kezdetüket az előkészítő tanfolyam vizs­gái, augusztus 4. és 5-én pedig a tisztképző tanfo­lyam növendékei teszik vizsgáikat, kik a terepfelvé­teli munkálatokról most jöttek vissza. — Gróf Batthyányi Lajosné leánya Ilona grófnő, ki gróf Keglevich Bélához ment nőül, Kolozsvárott kitért az unitárius hitre, hogy első fér­jétől elválhasson és Beniczky Gáborhoz férjhez me­hessen. A fővárosi tanács minthogy Erdélyben az osztr. magánjogi törvény van érvényben, ma a szoká­sos bizonyítványt, hogy e házasság ellen semmi tör­vényes akadály fenn nem forog, — a grófnő részére kiadta. — Seligmann, Drehernek volt igazgatója, ma nyilatkozik a »Pester Journal« által ellene emelt vádra. E nyilatkozattal szemben a nevezett lap kije­lenti, hogy adatait egész terjedelmében fentartja s csak azt sajnálja, hogy a törvények meg nem engedik magán egyénnel szemben a teljes bizonyítékokkal föllépni. A »Pest­ Journal« a kezei közt levő Selig­­mann ellen szóló adatokat visszatartja, mivel táma­dásában csak politikai s nem személyes indító ok ve­zérelte, azt pedig átallja, hogy botrányt kavarjon fel. — Benz vetélytársát Oroszy Vég­­hely Georginát, cirkusz felállítása iránti kérelmével a tanács ma elutasította. Tette ezt azért, mert a t. lovasnő az épület állagának és szerkezetének terveit nem mellékelte, a nagyszámú lóállománny elhelyezé­sére helyet ki nem jelölt, azonkívül ponyvafedelű sá­torban zajos és lármás előadásokat, nyáron épen a nyaralók és diszkertek tőszomszédságában engedé­lyezni nem lehet, mert a nyugalmat nagy mértékben zavarják. Végre a hatóság cirkuszok számára más helyeket jelölt már ki, mint a­hol Oroszy Georgi­na ponyvasátrát felütni akarja. — Tisza Lajos királyi biztos két napig tartó fővárosi időzés után visszatért Szegedre. Bu­dapesten különböző teendőkre nézve a belügyminisz­terrel, a pénzügyminiszterrel és a közlekedési mi­nisztérium közegeivel értekezett.­­ Az üllői­ úti egyetemi belkórház építésénél történt szerencsétlenség ügyét, mint annak idején írtuk, a közigazgatási hatóság részéről egy szakbizottság megvizsgálta. E bizottsági jelentés sze­rint első­sorban a szerencsétlenül járt munkás, másod­sorban pedig az építőmester felelős. Az iratok a főv. tanács elé ma kerültek, azonban ez, mielőtt közigaz­gatási úton való intézkedés szükségét látná, mivel az építkezési szabályok értelmében fenyitő vizsgálat­nak van helye, — az iratokat áttette a fenyitő tör­vényszékhez. — A halottas házat a kerepesi temető­ben immár átadják a közhasználatnak. A városi köz­egészségügyi bizottság használati és kezelési szabály­­­zatot dolgozott ki, melynek leglényegesebb pontja az, hogy ragályos betegségben vagy undorító bajban elhunyt egyének holttestei, ha az illető család nem rendelkezik annyi szobával, hogy a tetemet külön he­lyiségbe fektethetné, a kerületi elöljáróság és halott­kém intézkedésére a családtagok ellenzése daczára is rögtön a halál után a halottas házba viendők és on­nan temetendők el. E szabályzatot a főv. tanács ma lényegtelen módosításokkal elfogadván, a közgyűlés elé terjeszti. — Jótékony adakozás. Weisz B. F. kir. tanácsos, régi szokása szerint, a­mint értesülünk az idén is, azzal ünnepeli Augusztus elsejére eső szü­letésnapját, hogy néhány jótékony intézetet megaján­dékoz. Most adott: a »Magyar Írók segélyegyletének 100 frtot,­­ a »Fővárosi szeretetháznak« 100 frtot, a »kereskedelmi akadémiának« 100 frtot, a »magyar gazdaasszony egyletnek« 50 frtot és a »központi Erődei nőegyletnek« 50 frtot. Utánzásra méltó. — Gyümölcs-elkobzások. Noha a múlt években aránytalanul nagyobb mennyiségű gyümölcs került a fővárosi piaczokra, mint jelenleg, mégis az élvezhetlennek talált gyümölcs nem volt oly sok mint az idén. Alig van nap melyen a vásárfelügyelőségek ne koboznának el kisebb nagyobb mennyiségű rom­lott vagy éretlen gyümölcsöt. A tegnapi heti vásáron is a IV. ker. vásárfelügyelőség mintegy 115 kilót kobzott el és semmisített meg. — »A gyomor izomerejének értéke­s erőhanyatlásának kóro s gyógyítás tana« czimü czikksorozatát dr. Both Ferencz, mely a »Gyógyá­szat­«ban jelent meg, külön füzetben is kiadta. A czikksorozat figyelmet keltett a szakkörökben s e kü­lön lenyomatban a nagy közönség közt lesz hivatva elismerést vívni ki. Az értekező az izomerejében ha­nyatlott gyomor gyógyítását egészen új alapra fek­teti, a­mennyiben a kitágult gyomrot mosás közben villamossággal húzatja össze. Mint több részről érte­sülünk e gyógyítási módnak már számosan köszönik egészségüket. — Az őszi nagy gyakorlatokról. A Székesfehérvárott állomásozó 69. gyalog tartalékez­red teljes hadi felszereléssel indult tegnap Székesfe­hérvárról Budapestre, a­hol az őszi nagygyakorla­tokban részt vesz. A menet Székesfehérvárról Buda­pestig 3 napig tart, ennélfogva holnap d. u. 2 órakor érkeznek a fővárosba és a Valero-kaszárnyában lesz­nek beszállásolva. A budai sorompóig a 66-ik gya­logezred zenekara megy elejbek és magyar darabokat játszva kiséri őket a kaszárnyába.­­ A vegyes fegy­­verneműekbeni gyakorlatok hétfőn augusztus hó 4-én kezdődnek.Ezen idő alatt vizsgáznak az exertitiumban a törzs­tiszt-jelöltek. — Augusztus 24-étől szept. 6-ikáig lesznek a tulajdonképeni nagy gyakorlatok bivolakkal összeköttetésben, melyeken Edelsheim- Gyulay báró, mint a csapatok parancsnoka vesz részt. — A postatakarékpénztárak. Ta­­kátsy József javaslata a hazai postatakarékpénztá­rak ügyében, s az ennek folytán megindult mozgalom a bécsi körökben nagy érdekeltséget gerjesztett. Chlumeczky cs. kir. kereskedelmi miniszternél a múlt héten egy küldöttség tisztelkedett, mely a »Bürger­verein im dritten Bezirke« megbizásából a postata­karékpénztárak életbeléptetését kérelmezte. A mi­niszter a küldöttséget a legelőzékenyebben fogadta, és örömét fejezte ki a felett, hogy egy ily politikai czélú társulat ily fontos nemzetgazdasági kérdésben a kezdeményező szerepére vállalkozott, és megígérte, hogy ez ügyben az előmunkálatokat és a törvényja­vaslatot megteendi. A küldöttség e választ öszönet­­tel tudomásul vette. Elismerésre méltó az, hogy Ta­­kátsy Józsefnek javaslatát a bécsiek ekkor fölkarol­ták. Illő volna részünkről, hogy az osztrákok által túl ne szárnyaltassunk. — Hymen. Barianu Athanász budapesti ügyvédjelölt f. é. jul. 28-án d. e. 10 órakor megtar­totta a bpesti görög-román templomban esküvőjét Milutinovics Nina özvegy­éyel. — Násznagy volt Szerb György orsz. képviselő, és a menyasszony nő­­vére Tély Miklósné, született Milutinovics Mari. — Az esketésnél jelen volt Szerb Tivadarné, Sztupa György, Ioanescu Zaránd megye volt főispánja, dr. Dumitreanu s a vőlegény számos más barátja és tisz­telője. — Kérelem. Tisztelettel kérem a »Népne­velők egyesületének« az iskolai takarékpénztárak érdekében sorsolásra kiküldött bizottsági tagjait, szíveskedjenek f. hó 31-én d. e. 10 órakor a »Népne­velők egyesülete« helyiségében megjellenni a jutalmak kisorsolása végett. Tóth József tanfelügyelő, bizott­sági elnök. — Az osztrák-magyar és a német vasutak salzburgi congressusára, melyben a vas­úti szállítási tarifta reformja iránt folynak a tanács­kozások , a pénzügyminisztériumot Madarassy Pál, helyettes államtitkár képviseli, ki pár nap előtt utazott el Salzburgba. — Papválasztás. A gyulafehérvári ref. egyház kebelében — mint nekünk írják — vasárnap ment végbe a papválasztás, mely alkalommal El­e­­k­e­s Victor tudor, jelenleg a zilahi gymnasium ér­demes tanára, 135 szavazattal a gyulafehérvári ref. egyház lelkészévé választatott meg. — A magyar orvosok és természet­­vizsgálók XX-ik nagygyűlése tagjai­nak fogadására kiküldött bizottság ma Gerló­­czy polgármester elnöklete alatt, gyűlést tartott, me­lyen a kirándulási programmot olykép egészítették ki, hogy Pest megyében a geológusok számára Viseg­­rád, a növénytudorok, gazdák stb számára pedig Gödöllő és a Babati puszta fog kirándulási helyül szolgálni. Ajánlották még a váczi uradalmat s Kalo­csát is, azonban a bizottság e két utóbbit elejtette. Mendl István indítványára a kőbányai sertéstelepek és sörfőződék megtekintése szintén felvétetett a pro­gramaiba. A fogadás részleteire nézve az előkészületek előrehaladásáról tettek egyesek jelentést. A fogadó­sok a legnagyobb készséggel fognak elegendő s igen jutányos szobákat fentartani a tagok számára. A Margitszigeten rendezendő bál tekintetében Sztupa György bizottságot fog alakítani. Végül Pulszky Fe­­renczet megkérték, hogy a nagygyűlés tartamára a múzeum összes osztályait nyitva tartsa. — A nemzeti színház őszi évadja kez­detén a »P. H.« szerint több érdekes vendégszerep­lés lesz az operánál. Először Krauss­ kisasszony jön Ingó államvagyon . . . Különféle bevételek . . Állami előlegekből . . Átmeneti bevételek . . Szőlődézsmaváltság bevé­telei .............................. Maradvány- és irtványföl­­dek megváltásából . . Sorsolási kölcsön bevételei Állami lótenyészintézetek bevételei.................... Posta.............................. Távirda......................... 142.797 109.724 108.162 418.450 278.059 8.246 201.728 593.861 1.575.969 620.789 555.637 111.958 115.808 140.042 186.285 9.052 259.885 733.309 1.375.010 484.725 30.214 6.037 3.781 19 25.077 , 44.593 113 32.300. 1878. és 1879. évi kölcsön (előleg) kamatai . . 135.541. Függő államadósságok ka­matai........................ 136.135 203.116 V­asuti kamatbiztositási elő­legek......................... 1,848.356 1,912.813 Horvát - Szlavonországok beligazgatási szükséglete 1.208.273 1,346.975 Fiume............................. 20.975 23.776 Állami számvevőszék . . 31.064 29.956 Miniszterelnökség . . . 109.018 76.227 Ő felsége személye körüli minisztérium .... 13.565 12.966 Horvát-szlavon-dalmát mi­nisztérium.................... 9,962 9.122 Belügyminisztérium . . 1,794.047 Pénzügyminisztérium, és pedig: 1,872.169 Pénzügyigazgatás, adóbe­szedési és kezelési költsé­gek,s nyugdijakkal együtt 2,823.157 2,719.162 Dohányjövedék . . . , 2,388.293 3,513.125 275.565 Lottójövedék.................... 412.421 Lójövedék......................... 469.347 437.976 Állam jószágok .... 420.756 417.792 Államerdők.................... 1,152.556 1,176.460 Bányászat és pénzverés . 4,776.923 4,849.067 Államnyomda .... 86.040 129.302 Államépületek .... 3.462 5.430 Különféle kiadások. . . 133.009 71.321 Földadószabályozási költ­ségek ......................... 409.444 385.411 Átmeneti kiadások . . . 1.348.747 385.204 Közmunka, és közlekedési minisztérium .... 2.021.789 2.123.161 Földmivelés-, ipar- és ke­reskedelmi minisztérium 280.910 382.500 Állami lótenyészintézetek 596.751 630.056 Posta.............................. 1,315.592 1,181.788 Távirda......................... 628.959 662.471 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium .... 1,082.646 914.483 Igazságügyi minisztérium 2,607.912 2,509.533 Honvédelmi minisztérium 1,632.127 1,507.202 Összesen 50,288.301 51,041.817 1,242.329 A közösügyi bizottság ál­tal rendkívüli hadi költ­ségekre pótlólag 1878-ra megszavazott 5,000.000 írtból és 1879-re enge­délyezett 30,000.000 írt­ból Magyarországra eső 10.990.000 írtból. . . Szegedi árvíz következté­ben, valamint a tiszavöl­­gyi és dunaszabályozási munkálatok iránt meg­hallgatandó külföldi szakértők meghívása folytán felmerült költsé­gek, az 1879. XXV. t. sz. alapján.................... Felvilágosítások. Az 1878. év­­-ik negyedében előfordult bevé­telekkel szemben az 1879. évi II-ik negyed eredmé­nye kedvezőbb: az egyenes adóknál 1.006.613 frt 76 x/2/ kr, a fogyasztási adóknál 472.454 frt 201/2 kr, mely többlet legnagyobbrészt a szesz- és czukoradó­­ra esik; a szeszadó-többlet az új adótörvény követ­kezménye, a czukoradónál mutatkozó bevételi­ többlet onnan ered, hogy a répa-c­ukorgyárak termelőképes­sége a folyó termelési idényre 60°/v-al emelkedett; a vámkezelési átalánynál 2,502 frt 93 kr, a bélyeg­nél 41,185 frt 55 kr, a fémjelzésnél 1,342 frt 35 V, kr, a dohányjövedéknél 311,779 frt 21 kr, mely több­let a belföldön eszközlött dohányeladásra esik; a só­jövedéknél 100,345 frt 3x/2 kr, az államjószágoknál 146,047 frt 95 kr, az államerdőknél 151,994 frt 59 kr, a bányászatnál 271,258 frt 5 kr, az államnyom­dánál 72,575 frt 391/2 kr, az átmeneti bevételeknél 278,407 frt 32 kr, a szőlődézsmaváltságnál 91,773 frt 71 kr, a postánál 200,958 frt 911/2 kr és a távír­dánál 136,064 frt 291/2 kr, összesen 3,285,303 forint 271/2 kr. Hozzájárul még a fogyasztási adó visszatéríté­sek felosztásából az 1878. évi XIX. t.-cz. 2. §-a alap­ján Magyarországnak megtérített 976,931 frt 9x/2 krajezárt a be­vételi többlet tesz 4,262,234 forint 37 krt. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebb­let összesen 757,191 frt 89 krral mutatkozik, marad tehát kedvezőbb nettó­ eredmény 3,505,042 frt 48 kr. A bevételi czimeknél előforduló kevesebblet tesz, mint fent 757,191 frt 89 frt, ezen összegben foglal­tatik a múlt évben értékesített értékpapírok eladó­ 3,344,685 .

Next