A Hon, 1879. október (17. évfolyam, 236-262. szám)

1879-10-01 / 236. szám

Berlin, szept. 30. Csekély résztvevés mellett, itt nagyobbára a haladó­ párt válaszférfiai választot­tak meg. Berlin, szept. 30. A választók választása a porosz országgyűlés számára: Köln városa előleges számlálás szerint, 254 klerikálist, és 142 nemzeti­­szabadelvűt vagyis haladó pártit választott; Wies­baden 163 nemzeti szabadelvűt, vagyis hala­dópártit és 3 konzervatívet; — Trier városa 53 sza­badelvűt és 34 klerikálist; — Münster városa 110 klerikálist és 31 nemzeti szabadelvű-pártit vá­lasztott. A münsteri és a kösfeldi kerületben csupa kle­rikális választó lett megválasztva. — Posen városá­ban az eddigi számlálás szerint, túlnyomólag a hala­dó­ párthoz tartozó választók lettek megválasztva. Róma, szept. 30. H­a­y­m­e­r­­­e báró tegnap a milánói pályaudvarban, hova C­a­i­r­o­l­i olasz minisz­terelnök is megérkezett Casertába való átutaztában, ez utóbbival hosszasabban értekezett. Konstantinápoly, szept. 30. (Pol. Corr.) A görög küldöttek utasítást kaptak, hogy ragaszkodja­nak ama kijelentéshez, melynek értelmében Görög­ország a 13-ik jegyzőkönyv alapján bocsátkozzék a fenforgó kérdés megvitatásába , ellenben utasítsák vissza a nyilatkozatnak a törökök által indítványo­zott értelmezését, hogy Görögország fogadja el a 13-ik jegyzőkönyv alapjául vétele feletti vitát. L a y a r­d angol nagykövet visszajövetelét okt. 10-re várják. Hamburg, szept. 30. Az Elba folyamán Kar­­burghoz közel az elmúlt éjjel Szent-Bauliból való Boothby hajós »Ewer« nevű , puskaporral megrakott hajója felrobbant. A hajó személyzete­, három ember és néhány halász, életét vesztette. A felrobbanás által okozott légnyomás több kárt oko­zott Harburgban és Hamburgban. Bukarest, szept. 30. A bolgár fejedelem ma délben a cotroceni-i pályaudvarba érkezett. A pálya­udvarban Károly román fejedelem nagy és fé­nyes kísérettel jelent meg a fogadtatáshoz úgyszintén valamennyi miniszter. A két fejedelem nagyon szíve­sen üdvözölte egymást. Bécs, szept. 30. (Osztr. ért. zárlatja.) Hitel­részvény 268.40. Lombard 83.­—. Aranyjár. 81.10. London 116.80. Ezüst—.—. Hitelsorsjegy —.—. Porosz pénzutasv. bT.10. Arany 5.58. Török­ sorsjegy 21.20. Angol-osztrák 134.40. Államvasut 269.1­2. Napoleonhor 9.32. Kente 68.07. Galicziai 240.1­2. 1864-es 157.50.1860-as 126.50. Frankfurt 56.90. Bécs, szept. 30. (Magy. ért. zárlatja.) M. föld­­teherm. kötv. 88.80. Salgó-Tarján —.—. Magy. Zá­loglevél 99.90. Erdély 106.3­4. M. kel. vas. 75.—. M. sorsjegy 102.1­4. Magy. földhitel 132.—. Kincst. utalv. 1874. —.—. Magy. vas. kölcsön 112.1­4. Magy. hitel 255.3­4. Alföld 136.—. Magy. éjszakkel. vas. 127.75. Kel. vasúti elsőb. kötv. 72.80. Tiszai vasút 208.75. Kincst. utal. 1874 150.—. Aranyjáradék 95.15. Bécs, szept. 30. (Magánforgalom.) Hitelrészv. 268.70. Magy. hitelrészv. —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Járadék 68.—. Magy. földhite­lb. —.—. Angol-osztrák —.— államvasut —.—. 1860-as —.—. Magy. sorsjegy —.—. Na­poleondor —.—. Magy. járadék 95.67. Unió-Bank —.—. Galicziai —.—. Frankfurt, szept. 30. (Zárlat.) Papir-járadék 58.7/8. Osztr. aranyjáradék 70.31. Osztr. hitelrészv. 232.87. Osztr. államv. rész. 233.1/4. Lombard 71.1/4. Magy. Galicz. vas. 94.*18. Váltóárf. Bécsre. 173.40 Ezüstjáradék 59.7­ s. Magy. aranyjáradék 83.1. Osztr. bank-r. 728.1. G­lieziai 208.62. Erzs. nyug. vas. 151.V*. Tisza. v. vasúti elsőbbs. 83.8/*. Frankfurt, szept.­30. (Esti zárlat.) Papir-já­radék —.—. Osztr. aranyjáradék —.—. Osztr. hi­telrészvény 232.62. Osztrák államv.­részv. 232.75. Lombard 70.*/4. Magyar-Galicziai vas. —.—.Ezüst járadék 59.7­­. Magyar arany járadék 82.81. Osz­trák bankrészvény —.—. Galicziai 208.87. Erzsé­bet nyug. vasút —.—. Tiszavidéki vasúti elsőbb­ségi —.—. Váltóárf. Bécsre —.—. Berlin, szept. 29. (Z­á­r­­­a­­.) Papir-járadék 58.3/4. Magyar járadék 83.10. 1877.10 mill. kölcsön 63.—. Hitelrészvény 469.,/2. Lombard 145.—. Kas­­sa-Oderberg 49.*/4. Orosz papírpénz 212.35. Ezüst járadék 59.60. Magy. kincst. utalvány —.—. K. vas. elsőbb. kötv. 73.1/2. Állam­vasút 469.1/2- Galicziai 104.—. Romániai 38.*­3. Váltóárf. Bécsre 172.30. Páris, szept. 30. (Z­á­r­­­a t.) 3°/„ Évjárulék 83.87. Törlesz. Évjárul. 86.47 Mobilier Hi­t Irészvény —.—. Töniksorsjegy 46.—. Magyar jár. 83 80. 5% Évjárulék 118.75. Osztr. államvasut 586.—.Lombard 183.—. Osztr. földhitelrészv. —.—. Osztr. aranyjá­radék 72.—. Cöln. szept. 30. Búza 21.35, 22.60. Kozs 14.10 15.15. Repczeolaj 27.30. 27.—. Boroszló, szept. 30. Szesz 52.—, 52.80. Páris, szept. 30. (Zám­.) Liszt 67.'/^ 67.3/4, 68.*/a. Búza 31.3/4, 30.3/., 31.25, 31.85. Olaj 75.25,75.25, 76. Va,77.*/a. Szesz 60.3/4, 61.25, 61.—, 61.—. Rozs —.—. —.—. —.—. —.—. Stettin, szept. 30.Búza 213.—,223.—.Rozs 138.—, 148.50. Repczeolaj 51.50, 63.25, 52.40. Szesz 51.60,* 51.60, 51.50. Amsterdam, szept. 30. Rozs 169. 184, Rep­czeolaj 32.—, 331/2. KÖZGAZDASÁGI ROVAT A magyar szövetkezetek ügye. Az orsz. m. iparegyesület a hazai szövetkeze­tekhez a következő felhívást intézte: Az alulirt iparegyesület fel lévén híva a f. évi május 31-én és június 1-én tartott második országos iparos gyűléstől, hogy a közkereseti szövetkezetek ügyét működési körébe vonva, azoknak fejlesztését telhetőleg előmozdítsa, e felhívásnak annál inkább megfelelni kíván, mivel a kölcsönös önsegély elvére alapított szövetkezetekben azon korszerű eszközt látja, mely által a hazai kézműiparos osztály, helyes vezetés és szilárd kitartás mellett, a termelés tényezői tekintetében mindazon előnyöket megszerezheti, me­lyekkel a nagyipar rendelkezik, s ennélfogva verseny­képességét bizton megőrizheti. Az egyesület ehhez képest azon szándékkal van, hogy a kereskedelmi törvény tizenegyedik czíme (223—257. §§.) értelmében alakuló szövetkezetek ügyét, nevezetesen: előlegezési és hitelegyletek, nyers­anyag beszerzési, raktározási és termelő egyletek, a fogyasztási egyletek stb. ügyét erélyesen felkarolva, a szövetkezetek közös érdekeinek előmozdítására gyapontul szolgáljon, és minden rendelkezésére álló eszközökkel oda hasson, miszerint a szövetkezetek előmenetelének útjában álló akadályok elháríttassa­­nak és a szövetkezetek fejlődése és üdvös működése telhetőleg előmozdíttassék. Mindenekelőtt első­sorban azon szövetkeze­tekre kívánja az egyesület figyelmét fordítani, melyek minden egyéb szövetkezeteknek úgyszólván kiindulási pontját és alapját képezik, s melyek már mai nap is gazdasági életünk egyik jelentékeny tényezőjét képe­zik, t. i. a különféle czimek (főleg: kölcsönös segély­­egylet, takarék-kölcsönegylet, népbank stb.) alatt működő előlegezési és hitelszövetkezetekre. Az egyesület előtt nem titok, hogy az ilynemű szövetkezetek nagy része már eddig is az életrevaló­dig fényes bizonyítékát adta, de másfelől azt sem ta­gadhatni, hogy e szövetkezetek fejlődése még sokféle nehézségekkel küzd, a­milyenek : a súlyos adóviszo­nyok és azon körülmény, hogy a törvényhozás által adott adókedvezmények sok helyütt illusóriussá té­tetnek, továbbá a netalán szükségelt hitel megszerez­­hetésének nehézségei, továbbá azon körülmény, hogy e szövetkezeti intézmény sok helyütt még nem­ talált oly viszhangot a hazai polgárság, főleg az iparos osz­tály körében, mely a szövetkezetek fölvirágzására szükséges volna, végül azon körülmény, hogy a szö­vetkezetek egymástól elszigetelve lévén, a szervezet és üzletvitel tökéletesítése tekintetében egyesek által elért vívmányokat egymástól el nem sajátíthatják, és átalában tapasztalati útmutatás hiányában gyakran oly kísérletekre vannak utalva, melyek sokszor a gyors fejlődés rovására ütnek ki stb. A hazai iparfejlődés egyik legfontosabb köve­telményének tartjuk, hogy ezen nehézségek és aka­dályok, részint szakszerű tanácskozás és útmutatás útján, részint törvényhozásnak, kormánynak, vagy a hatóságoknak javaslandó czélszerű intézkedések, és átalában a törekvések egyesítése által elháríttassa­­nak , mert hiszen főleg a kisebb üzleti iparos osztály mind hiteligényeinek kielégítésére, mind hitelképes­ségének fejlesztésére nézve majdnem kizárólag a szö­vetkezeti intézményre van utalva. Ezért — miután az egyesület ez irányban már némely szövetkezet által a kormánynál és esetleg a törvényhozásnál leendő közbenjárásra fel is kéretett, — elodázhatlan feladatunknak tartjuk, mindenek előtt a szövetkezetek ügyeivel — nemcsak egyes szö­vetkezetek viszonyainak ismerete utján — hanem lehetőleg az összes figyelemreméltó hazai szövetkeze­tekkel való érintkezés utján alaposan megismerked­vén, azoknak mindennemű panaszait és kívánalmait megtudni s azon alapon a szövetkezeti ügy fejlesz­tése érdekében erélyes és folytonos következettséggel keresztül­viendő actiót indítani, mindazon intézkedé­sek és jav­­ások kezdeményezése, mindazon jogosult kedvezmények megszerzésének czélbavétele által, me­lyek a szövetkezetek életerős fejlődését biztos ala­pokra fektetendik. Miután meg vagyunk győződve, hogy a tisztelt igazgatóság ezen hazafias és a szövetkezetek fejlődé­sére nézve nagy horderejű czél elérésére szívesen kész lesz saját jól felfogott érdekében is közreműköd­ni, s ez­által lehetővé tenni, hogy a szövetkezeti tö­rekvéseknek összesítése, esetleg a kellőleg szaksze­rűen előkészített első magyar szövetkezeti congres­­sus megtartása által, ez intézmény fejlődésének egy új korszaka kezdődhessék ; azon tiszteletteljes kére­lemmel fordulunk a tisztelt igazgatósághoz: 1. Lenne szives egyesületünkkel mindazon ada­tokat közölni, melyekből szervezetét és fejlődési me­netét közelebbről megismernünk lehessen, nevezete­sen alapszabályait, évi kimutatásait, és netalán egyéb fontosabb nyomtatványait. 2. Lenne szives lehetőleg rövid pontokban elő­adni azon főbb nehézségeket, melyekkel netalán küz­denie kell, és azon főbb óhajokat, melyeknek valósí­tását kívánná. Midőn eme közlemények mielőbbi beküldését kérnék, egyúttal megragadjuk az alkalmat és felhív­juk a tisztelt igazgatóságot, hogy a szövetkezeti ügy­ben megindított működés sikere érdekében, főleg a végből, hogy az egyesület a tisztelt igazgatósággal épúgy, mint a többi jelentékeny hazai szövetkezetek igazgatóságaival, folytonos és állandó érintkezésben lehessen, s így az e téren felmerülő nehéz, de nagy horderejű feladatokat — az érdekeltek támogatása által — minél sikeresebben megvalósíthassa, egyesü­letünkhöz tagul csatlakozni, s így az egyesület mű­ködésének részesévé válni szíveskedjék. Az egyesületi tagsággal járó költség (éven­kénti 5 forint) — melynek fejében egyébiránt az egyesület tagjai minden tagsági jogokban való ré­szesülésen kívül az egyesület »Anyagi Érdekeink« vagy »Industrie Zeitung für Ungarn« czímű köz­lönyét ingyen kapják — oly csekély, hogy az által bizonyára a legjelentéktelenebb szövetkezet sem tar­tóztathatja magát vissza az egyesülethez való csat­lakozástól. A belépés eszközlésére van szerencsénk ./• alatt egy belépési jegyet mellékelni. Fentebbi megkeresésünkre mielőbb becses köz­léseit várva, maradtunk hazafius üdvözlettel. Budapesten, az orsz. m. iparegyesület igazgató­­ságának 1879. évi szeptember 11-én tartott üléséből. Az igazgatóság nevében : R­á­t­h Károly m. k. alel­­nök. Mudrony Soma m. k. igazgató. — A szegedi és tiszavidéki árvízká­rosultak javára rendezett rendkívüli állami sorsjáték húzása ma d. u. 5 órakor történt meg, a m­. kir. lottó­igazgatóság helyiségeiben. E sorsjáték 5308 nyere­ményből állt, melynek összes nyereménye 220.000 frtot tesz. A sorsolás amaz 5000 nyeremény kihúzá­sával kezdődött, melyre a legkissebb nyeremény t. i. 10 frt esik. E szerint nyertek a következő 50 soro­zat összes számai egyenként 10 litot készpénzben. 91, 160, 181, 187, 188, 267, 287, 353, 428, 470, 559, 634, 643, 675, 893, 1006, 1009, 1068, 1170, 1221, 1246, 1248, 1280, 1380, 1407 1473 1485 1493 1535 1582 1591 1641 1734 1837 1840 1844 1876 1918 1928 1978 2021 2036 2126 2280 2282 2367 2522 2542 2777 és 2940.­­ A nagyobb nyeremények húzásánál a főnyeremény, mely 50.000 frt 6°/0-os adómentes magyar aranyjá­radéki kötvényből áll, a sorozatsz. 416 szám 77-re esett; 20.000 frtnyi aranyjáradékot nyert sorozatsz. 1952 szám 75; 15.000 frtnyi aranyjáradékot nyert sorozatsz. 535 szám 11; 10.000 forintnyi aranyjára­dékot nyert sorozatsz. 786 szám 89, a többi nyere­ményeket utólagosan közleadjük. — Zemplén megye gazdasági egyesületé­nek lótenyész-díjazással összekötött közgyűlése Nagy- Mihályban, a megye tekintélyes és szakavatott gaz­daközönségének részvétele mellett 1879. évi szept. 14-én megtartatván, élénk képét mutatta az egyesület működése s a közgazdászati kérdések iránti érdeklő­désnek. Ez alkalommal egyesületi tiszteletbeli elnö­kül : Andrássy Manó gr., elnökül : Vladár Kristóf, alelnökül : Viczmándy Ödön megyei jegyző, alelnök­­helyettesül : Szerviczki Ödön választattak meg. A tisztikar megválasztása után az egyesületi működés sikeresebb megoldása végett a megye, a szolgabirósági járások szerint körökre, illetve cso­portokra osztatott be, a­mely körök az élükön álló s a közgyűlés által egyidejűleg megválasztott elnö­kökkel a központi egyesületi elnökség intézkedései­nek végrehajtó közegeiül, s vidékük, illetve járásaik gazdászati állapotai s viszonyainak tudósítóiul szol­­gálandnak. További nevezetes intézkedése az említett köz­gyűlésnek, az egyesületi alapszabályoknak a viszo­nyokhoz mért módosítása s megalkotása, továbbá a vándortanítók intézményének behozatala iránt a nagymagú minisztériumhoz felirat készítésének elren­delése. Végül az egyesületi közgyűlés a székesfehérvári II. országos gazda­értekezlet megállapodásait ma­gáévá tévén, kimondotta, hogy — »tekintetbe véve az ország földmivelő osztályának, s az ország közgaz­dászaiénak a válság előestéjén álló szomorú helyze­tét , az országgyűlés képviselőháza feliratilag felké­réseik, miszerint kebeléből egy nagyobb országos küldöttséget választván, a hazai birtok és gazdászati viszonyokat beható vizsgálat alá tétesse­l utasítsa a haza kormányát, hogy a terméketlenséggel küzdő s véginséggel fenyegetett földbirtokos osztály részére legalább egy, 15 millió írtig terjedő olcsó, esetleg egy évre szóló, kamatnélküli kölcsönt mielőbb folyóvá té­tessen. Ezen kölcsön utalványozása előtt azonban te­kintetbe véve a megye anyagi helyzetét, a kérlelhet­­lenül működő s különösen a kisebb gazdákat tönkre tevő adóvégrehajtások beszüntetése iránt sürgősen intézkedjék.« — A II. orsz. iparegyesület köz­ponti bizottsága f. év okt. 6-án (hétfőn) d. u. 3 órakor a fővárosi iparos körben (hatvani utcza, ferencziek bazárépülete) teljes gyűlést tart. A gyűlés napirendje a következő: 1. Elnöki előterjesztés az eddigi intézkedésekről. 2. Az országgyűléshez és a kormányhoz terjesztendő feliratok szövegének megál­lapítása. 3. A nagygyűlés egyéb határozmányainak végrehajtása. — Amerika búzaaratása. St.­Louisból azt írja egy nyugatamerikai újság, hogy az idei bú­zaaratás egyes helyeken oly gazdagon ütött ki, hogy a farmereknek egészen el­csavarta a fejét. Illinois és Missouri államban vannak esetek, hogy az idei bú­zatermés kétszeresen, sőt háromszorosan kifizette a földbirtok árát. Ennek következtében mindenki lehe­tőleg sok búzát akar termeszteni s némely vidéken minden szántóföldet buzavetésre készítenek elő. Rozs, zab, len, minden, helyet kell, hogy csináljon a búzá­nak s nagyon tarthatni attól, hogy túlságos sok bu­­s­át fognak a nyugati államokban termeszteni. — Gácsország és Moldvaország gabnakivitele Délnémetországba s a Svájczba. Lembergből írják, hogy a gabnakivitel Gácsországból, Bukovinából és Morvaországból utóbbi időben meglehetős lendületet nyert. Mert míg Magyarország a magas árjegyzések következtében nem exportálhat a Svájczba s Németországba, az em­lített területről még mindig előnyösen lehet búzát ki­vinni, ámbár Amerika és Oroszország versenye nem­ engedi a kivitelt teljes mértékben kifejlődni. Bécsben ezen viszonyok, de különösen az orosz vasutak erőfe­szítései, melyek Moldvaország és Bessarábia gabna­­forgalmát Odessán át vezetik, a gácsországi vonalnál érdekelt osztrák és német vasúti igazgatóságokat arra bírták, hogy az ügyet teljes mértékben figyelem­mel kisérjék és ennek következtében a már bizonyos idő óta függőben levő tárgyalások újabb díjleszállí­­tás tárgyában közelebb be fognak fejeztetni, mi­által a lembergi kereskedelem lényegesen megszilárdul. — Németország s Svájcz kereskedői ide fordulnak, mert Gácsországban, Bukovinában és Moldvaországban, valamint Oroszország szomszédos kerületében a jö­vőre nézve is hálás bevásárlási forrást remélnek találni. — Megerősített a­lap­szabályok. Győrmegye törvényhatósága területén alakult Mező- Eörs és vidéke első átalános ipartársulat alapszabá­lyai, a földmivelés-, ipar- és keresk. m. kir. miniszté­rium által, f. évi 22.707 sz. a. érvényes bemutatási záradékkal elláttattak.­­ »Az első magyar általános biz­tositó tár­sas­ágá­nál 1879. szept. hó folyama alatt életbiztosítások 513.700 frt erejéig köttettek s az életbiztosítási dijbevétel 1. évi január hó elsejétől szeptember hó végéig 889967 frt 20 krra, a bejelen­tett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 314.280 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében fennállása óta 1879. szeptember hó végéig 4.636.047 frt 07 krt fizetett ki.­­ A magyar aranyjáradékok Fran­­cziaországban mind kedveltebb tőkebefektetési papírt képeznek. Egy első rendű párisi bankárhoz kö­zelebb körlevelet intézett ügyfeleihez, figyelmeztetve őket, hogy a magyar aranyjáradék árfolyama az osztrák aranyjáradékkal semmi arányban nem áll. Mert míg az osztr. aranyjáradék, mely csak 4°­„-ot kamatoz, 70°/„-on áll, a 6°/0-ot kamatozó m. arany­­járadék csak 80°/0-on kel, holott az osztr. járadék ár­folyamához viszonyítva 105-ön kellene állni. Ha ne­tán bekövetkeznék valaha az az eset, hogy a magy. aranyjáradék szelvénye nem váltatnék be, e tény az osztr. aranyjáradékra is kihatna. Nincs tehát sem­mivel indokolva, hogy mért legyen az osztr. arany­járadéknak 25°/0-al magasabb árfolyama. Ezért az illető bankárház azt ajánlja ügyfeleinek, hogy adják el az osztrák aranyjáradékot s vegyenek magy. arany­járadékot helyette.­­ A magy. földhitelrészvény-tár­­sulatról ezt írja Schönberger tőzsdelapja: A magy. földhitel részvénytársulat már régóta se nem él, se nem hal. Egy ismert bécsi pénzügyi cso­port, melynek az ált. »Depositen Bank« volt köz­pontja, nagy mennyiségű részvényt vásárolt. Eredeti eszméje az volt, hogy a feltétlen rendelkezési jogot biztosítsa magának egy pesti nagy bank felett, mely messzemenő műveleteknél kényelmes alapot szolgál­tatna a számára. Köztudomású, hogy e terv hajótö­rést szenvedett. A csoport kénytelen volt, nehogy bir­tokát elveszítse, a társaságnak úgyszólván összes részvényeit megvenni. Hogy ezen állapot türhetlen volt, az természetes. Kettős út volt a kényelmetlen helyzetből kimenekülni. Első volt a társulatot liqui­­dálni, ez azonban csakhamar lehetetlennek bizonyult. A földhiteltársulat aktív vagyonának nagy része jel­zálogokból áll, melyek még Horváth Boldizsár alatt szereztettek. Ezen jelzálogok nagy részén nem cse­kély veszteséggel túladott a társaság. A maradvány azonban még mindig elég nagy volt arra, hogy a társaság végleszámolását megakadályozza. A máso­dik út volt a részvényeket, melyek a csoport birtoká­ban voltak, egészben vagy részben eladni. De a rész­vények sokáig nem találtak vevőre, ámbár potom áron kínálták azokat. A társulatot hitelvesztettnek tekintették. S így a csoport egy sajátságos ötletre jutott. A részvé­nyekre egy nagyobb zálogot akart venni, s a kölcsön­adónak szabadságára hagyni nem csak a bank feletti korlátlan hatalmat, hanem az optiót is arra nézve, hogy a részvényeket meghatározott áron átvehesse. Úgy látszik, hogy ez az a művelet, mely a magy, földhitel részvény-társulatot azon franczia tőkepén­zes csoport kezébe juttatta, melynek élén most Bon­­toux, a déli vasút volt igazgatója áll. S úgy látszik, hogy a csoportnak szándéka a jelzálog-üzlettel végkép felhagyni s a bankból tiszta credit mobilier intézetet csinálni. Különben az is meglehet, hogy Bontoux úr a részvényeken csak nyerészkedni akar, s azokat a bécsi és pesti tőzsdén haszonnal eladni szeretné. De meglehet, hogy a consortiumnak komoly szándéka a Magyarországon monopóliumot élvezett Rothschild consortiumnak versenyt csinálni. A con­sortium eljárása mindkét esetben következmények­kel fog járni és sem a közönségnek, sem a magyar államnak nem lesz ebből vesztesége. — Magánvasut. A fővárosi közmunkata­nács az általa kiküldött vegyes bizottság javaslata alapján a kőbányai gőztéglagyár részvénytársaságnak megengedte, hogy a gyártelepet az osztr. államvas­pálya udvarával Kőbányán, egy pályasin által össze­kötheti, melynek a gyár között, s a vasúti rétek hosz­­szában kell haladni. Üzlet- és termény­tudósítás, Budapest, szept. 30. Tőzsdénknek pár nap óta tartó szilárdsága ma még feltűnőbben érvényesült. Üzérkedési és tőkebefektetési papírok emelkedtek. Helybeli papírok s kivált malomrészvények is ked­veltek voltak. Az előtőzsdén magyar aranyjáradék 9545—95.55, a déli tőzsdén 95.55—95.65, osztrák hitel 271.50—271.20 vezetett. Az esti tőzsdén szi­lárd volt a hangulat, osztr. hitel 271.90, magy. arany­járadék 95.65 p. Gabnaüzlet. Búzában ma élénk üzletünk volt, a kínálat nagy s a vételkedv élénk volt, mint­egy 40,000 méter mázsa adatott el, átlag 15 krnyi áremelkedéssel; más szemes élet ára nem változott. Határidőre búza tavaszra 30 krral feljebb ment, ősz­re 20 krral. Zab tavaszra 10 krral emelkedett, ku­­koricza 5—7 krral lanyhább. Hivatalos följegyzésre a következő kötések let­tek bejelentve : Tiszavidéki búza 100 m. 79.3 13.70, 200 m. 78.7 13.75, 100 m. 78 13.50, 100 m. 77.5 13.40, 200 m. 77 13.50, 1500 m. 77 13.55, 1000 m. 77 és 500 m. 77­ 2 13.55, 300 m. 77 13.40, 650 m. 77 13.521/2, 200 m. 77 13.30, sárga 400 m. 76.7 13.55, 100 m. 76.5 13.25; sárga 200 m. 76.3 13.25 sárga, 200 m. 76 13.15, 100 m. 77, 300 m. 76.5 és 100 m. 76 13.30, 500 m. 76 13.20; fehérmegyei 3200 m. 78­ 2 13.70, 1700 m. 76.4 13.40, 900 m. 76.5 13.30, 600 m. 75.5 13 . 1000 m. 75 13.15 ; pestmegyei 500 m. 79 13.20; becsei 1700 m. 75.7 13.45; marosi 200 m. 75.7 13.10, 100 m. 75.5 13.10, 200 m. 75.1 13.15; felvidéki 100 m. 76.4 12.60; aradi 500 m. 76 és 400 m. 75.5 12.90, 300 m. 76 és 400 m. 75 12.90; bánsági 200 m. 74.7 12.65, 100 m. 74.3 12.50, 100 m. 74.2 12.80, 100 m. 73.5 12.20; bajai 2700 m. 76 13.35; erdélyi 200 m. 79 12.75 ; oláhországi 2500 m. 77.5 12.55 ; tiszavi­déki régi 100 m. 74.5 12.75, 200 m. 78 13.30,100 m. 77 13.40, 200 m. 77 13, 100 m. 77 13.20; felvidéki 500 m. 77 12.35, 100 m. 77 12.50, 100 m. 77.3 12.50, — mind métermázsánkint 3 havi fizetésre. Szokványbuza tavaszra 14.40,14.50,őszre 13.50 — 13.60; bánsági kukoricza okt. 6.85, 6.90, máj.—jun. 8.15—8.20. Zab tavaszra 6.95—7, zab őszre 6.10—6.15. Nemzeti színház. Ma, október 1-én : Perriehon úr utazása. Vígjáték 4 felv. Irta Labiche és Martin. Francziából fordí­totta Huszár Imre. Személyek: Először : BOKKACSCSÓ. Nagy operett 3 felv. Szövegét írták : Zell F. és Genée R. for­dította : Évva Lajos. Zenéjét szerző Suppé Ferencz. Személyek: Bokkacscsó Blaháné L. Pietro Solymosi Lambertucscso Együd Peronella, neje Jenei Anna Fiametta Komáromi M. Szkaldza Komáromi J. Beatricse, neje Sziklai E. Lotteringi Kápolnai Izabella, neje Csatai Zs. Leonette, diák Bakonyi Kezdete 7 órakor. Babulik Vízvári Komorna Györgyné Kezdete 7 órakor. NÉPSZÍNHÁZ Ma, október 1-én : Blaháné Luiza asszony mint vendég. Perrichon Mathieu Majorin Desroches Savari Dániel József Jean Perrichonné Szigeti József Bercsényi Benedek J. Náday Halmi Pintér Sántha Szathmáryné Henriette, leánya Csillag T. Fogadós Kőrösmezei Vezető Pongrácz Ezt követi: A kis ördög. Vígjáték 2 felv. Irta Matthews Károly. Személyek: Murchly Abel Ujházy. Szatanella Molnárné Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből (Szeptember 30-án.) Csődmegszüntetés. Ungár Mihály n.-kanizsai keresk. javára. Árverés a fővárosban. Hercz Jánosné 313 írtra b. ingd­. I-III. ker. jóságnál, nov. 3. decz. 3 Árverések a vidéken. Antal Lajos 4268 ftra b. ingd­. Tatán, okt. 20. Engel Mór 4200 írtra b. ingd­. V.­Mi­­kolán (ipolysági tszék.) okt. 6. Csizmadia Imre 9356 írtra becsült ingd­. N.-Kanizsán okt. 1. Sipőcz Anna 3050 forintra b. ingatl. Keczölben (soproni tszék), okt. 28, nov. 28. — Kálozi Rozália 4727 írtra b. ingadl. Udvardon (komáromi tszék), okt. 22, decz. 6. — Nouska Máté 3050 írtra b. ingadl. Ocsován (zólyomi tb.), nov. 3. decz. 3. — Balogh András 2270 írtra b. ingatl. Szentpéteren (komáromi tszék), okt. 18. decz­­. — Bratscher Juliánná 19,536 írtra b. ingadl. Galánthán (pozsonyi tszék), nov. 21. decz. 22. — Kafka Julia 17,813 írtra b. ingatl. A-Palotán (pestvidéki tszék), okt. 20. nov. 20. — Dőry Lajos 40,000 írtra b. ingadl. Mosdóson (kaposvári tszék), nov. 27. d­ec. 29. — Szlankov Sztéja 2250 írtra b. ingadl. Parótziban temesvári tszék, okt. 7. Fejérváry Miklós 23257 írtra b. ingd­. Ungvárott, nov. 11. decz. 15.—Martin Fülöp 4394 írtra b. ingd­. K.-Becskereken (temesvári tszék), okt. 14. —Szabó István 7201 írtra b. ingd­. M.-Eörsön (győri tszék), okt. e.Kováts Katalin 4189 írtra b. ingd­. P.-Somorján (m.-óvári sbir.), nov. 5. — Ba­logh Mártonná 6812 írtra b. ingd­. Kolozsvárott,­­okt. 18. Hid­­véghy Antal 2400 írtra b. ingd­. Nagylakon (makói­­szék), okt 21. Valner Imre 318 írtra b. ingd­. N.-Váradon, okt. 2. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelenté­sei 1879. szept. 30-ról reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények. — A légnyomás többnyire emelkedett, Fiuméban 7.3 m. m.-rel. — A hőmérsék kevéssel változott. — Eső: Bécs 7, Pola 11, Bregenz 4, Sop­ron 30, M.-Óvár 37, B.-Bánya 17, Budapest 39, Szolnok 11, Debreczen 17, Ungvár 11, Szatmár 11, N.-Szeben 1, Szeged 5, Csáktornya 37, Zágráb 25, Fiume 2 m. m. — Ózonmérő : Bu­dapesten nappal 6, éjjel 7. — A tenger Pola és Lesina mellett fodros, Fiume mellett könnyen hullámzó. Észle­lési állomás 1 ■ -13 Hő­mérséklet C­­ Szél Fel­hőzet iránya I erős- 1­­égé Bregenz 767.6 + 9.9 K 1 borult Prága 68.2 10-1 DNy1 derült Bécs 67.5 12.4 Ny1 felhős Sopron 66.2 11.4 ENy2 derült M.-Óvár 66.6 11.8 ENy5 » Trencsén— _ — — — Beszterczebánya 65.2 10.6— — felhős Budapest 65.0 12.8E 1 borult Szolnok 64 8 13.8 Ny2 » Debreczen 65.5 13.0D 3 eső Ungvár 63­ 6 12.8D 1 berult Szatmár 65.2 14.4 DNy4 » Nagy-Szeben 65.3 13.9 DNy7 Orsová 66.6 16.1— — » Temesvár 68.1 12.4K 1 derült Szeged 65.2 13.2D 1 felhős Csáktornya 66.0 11.1D 1 » Zágráb 66.4 12.9 EK 1 Fiume 65.5 17.9K 3 » Póla 65.2 15.8K 1 » Lesina 64.5 19.0E 1 borult Vízállás szeptember hóban. Felelős szerkesztő : Jókai Mór. M Y IJL T­­ T JE ». attoni-féle gieszhübli savanyú-víz, karlsbadi várkút, malomkút és bugyogó rohitschi savanyú-víz fris töltésben megérkeztek MATTONI és WILLE cs. kir. udv. szállítók ÁSVÁNYVÍZ- telepükben. Budai kir­ál­y-k­eserüforrások tulajdonosai Budapesten, Ferencz József-tér 3. (Dianafurdfi.)_________410. 3­3 „Hungária“ nagy szálloda 914 Van szerencsém a nagyérdemű közönséget értesíteni, miszerint, hogy egy első rangú Restauratu­shoz kötött kivánalmaknak, minden irányban megfelelhessek, a legjobb hírnévnek örvendő Bregilly Gusztáv úrral Bécsből szö­vetkeztem akképen, hogy nevezett ár az üzlet technikai olda­lát egészen átveszi. Az újonnan és legdiszesebben berendezett éttermek megnyitása f. évi ok­t. 1-jén történetid. Kiváló tisztelettel: ZEILLEINGER GYULA.­ ­ Napja : Hol? 0 fölött méter 0 alatt­­i méter iI­ Időjárás 30 Budapesten1­83 esős Pozsonyban1 63— --- jj száraz» M.-Szigeten0 35— esős— Szatmáron0 33— -- jj— » Tokajban­­0 42— — Szolnokon0 50— felhős»­­ Szegeden1 98~ — 29 Aradon— — 0 85 esős Becskereken­­— — 0 19— — Bezdán Fer.-csat. j2 46 —­­ — — Verbászon1 91 •— — ij felhős 30 Eszéken2 19— ij száraz — Sziszeken1 95— — Mitroviczon— — — —­­— — Zimonyban— — _ — — — Ó-Orsován1 31— - K­ felhős — Barcson1 07— A budapesti áru­s értéktőzsde hivatalos árjegyzetei sept. 30. 200 120 200 140 200 100 100 80 100 120 60 160 600 200 200 500 100 100 800 300 100 300 Értékp­apirok Utolsó árkelet •« Értékpapírok Utolsó árkelet2 Érté­kpapirok Utolsó árkelet pénz árú O­­co pénz áru( pénz áru c) Gőzmalmok. Záloglevelek. 112 50 112 75 500Concordia-malom . 580_ 590 — Magy. földhitelintézet 5'/9°/1 10025 10050— — 500Első budapesti-malom 1450—1470 — » * 5"/» 94 25 9450 73 — 73 60 200Erzsébet-malom .... 296—. 298 — „ arany v- ezüst 5°/® 110 75 11150 84 75 85 26 500Henger-malom . 780— 806 — „ jelzálogbank 61/*0/" 8850 8950 75 — 75 50 160Luiza-malom . 290— 292 — „ ált. földh.-r.-v.-t 6°/« ___ — 103 — 103 25 200Molnárok- és sütök-malma . 349— 352 —n t. n 57,*A 83— _ --101 -102 -1000Pannonia-malom . 1490—1510 — Osztr.m. b. (ezel. sz.o. n. b.) 10125 10175— — 300Viktoria-malom . 528— 532 — Pesti kereskedelmi­ bank 6°. 101_ 10125 - - — — — Kisbirt. földhitelintézet 7°/ 9725 9750— -------­d)Közlekedési vállalatok 86 __— 95 60 95 75 Elsőbbségek. 89 — 89 50 200Alföldi fiumei vasút . 137— 138 — 86 25 87 — 86 — 86 75 86 50 86 50 200 200 200 Báttaszék-domb.-zákány! v. Déli vasút................................ Éjszakkeleti vasút . . . 119 75 128 — 120 — 129­­300 300 100 Báttaszék-domb.-zákány! v. Dunagőzhajóz.-társulat 5°/0 71— 7150 86 50 83 — 87­­200 200 Erdélyi vasút.......................... Győr-sopron-ebenfurti vasút 10650 107 50 *00 » 6°/p Éjszakkeleti vaspálya 5%­---89 75 90 25 200Kassa-oderbergi vasút 114_ 114 50 300 —— —— 100 — ____ 200Osztrák állami vasút . . 270 50 300 » „ (ar.) 5»/. 7575 7625 68 •/. 68 «/. 200Pécs-barcsi vasút ...._ 500Magy.-galicziai vaspálya 5% —— —— 200Tiszavidéki vasút . _ 200I. erdélyi vaspálya 5°/0 73 25 73 75 69 — 69 50 500Osztr. dunagőzhajózás . ._ 200Győr-sopr.-ebenf.-vasut 5% —— —— 100Budai hegypálya .... Budai közúti vaspálya . 200Kassa-oderbergi vasút 5% —— —— 69 — 69 50 200 __ 92 — 200 200 1879. kibocsátvány —— —— 81 25 81 50 200Pesti közúti vaspálya 282 262 50 Vágvölgyi vaspálya 5°/* „ Részkötel. 7 /9% —— 7 7 128 50 157 — 129 50 158 -e) Takarékpénztárak. 100 100 Budapesti lánchíd 6% Budapesti malom 60/0 98— __ 156 — 157 — Czeglédi................................ Országos központi Pesti első hazai .... 100 Kösz. és téglagy. köt. 60/1 ——• —— 99 — 99 25 100 1000 108­ 109 — 2770 — 100 200 Lloyd- és tőzsde-épület 5°/ Sttr.-Horvát fényszén b. társ. 82 87 50 83 50 87 50 200 150 Pest-budai fővárosi . Pesti külvárosi .... 382 50— 386 — 51 — Magán-sorsj­egyek. 170 171 50Pakrac-daruvár-kut­injai— Osztrák­ hitelintézet . 136 — 136 50 100 Vas­zala megyei első. —— — Pénznemek. 257 — 257 50 — — f) Különféle vállalatok. «■sCsászári kir. arany . 5 55—5 58— — — — — 105 Osztr. magyar 8 frtos arany 9 31 -9 33— — —. — — Alagút....................................... 9950 100 —S 120 frankos arany .... 9 31 —9 34— 40 50 41 50 150„Franklin“ társulat . 115— 120 — Török arany lila ____—_ — — 400Gans és társa-féle vasöntöde 335 —338 — Osztrák és magyar ezüst ____ —— 40 — 41 — 200Gschwindt-féle szeszgyár 272— 275 — Német kir. bankj. 100 m. 5745 6755—_ — 200 Gyapju­mosó és bizom. I. m. 156— 160 — 268 75 269 25 210 200 Kereskedő testületi épület . Könyvnyomda „Athenaeum“ 400— 405 — 7.Váltók árfolyama (3 kam) 838 — 142­­500 „ Pesti 580— 590­­—Berlin 100 n. bir. márk ____ —— 120 — 130 — 200 Kőszén és téglagy. (Dräsche) 6675 67 — —Hamburg 100 n. bir. márk ____ —— — — 100Salgó-tarjáni kőszénbánya . 102­-103 — —Majnai Franki. 100 n. b. m. —— —— 604 — 608 — 100 „ vasöntöde . 95__ _____ 4%Más n. pénzn. 100 n. b. m. 5685 57— 72 — 74 — 200Schlick-féle vasöntöde . 78__ 82 — 3—Amsterdam 100 doll. írtért 9625 9650 500Serfőzöde első magyar . 525__ 535 — 2 —Brüssel 100 frankért.— 200Sertéshizlaló.......................... 163__ 165 — 2—Páris 100 frankért 4610 4620 200Sóskúti kőbánya ...— 2—Marseille 100 frankért .—_ —_ 2850 — 2900 — 200Spodium- és csontliszt-gyár 245— 250 — 27.Svájci pénzpiacok 100 frank 46 4620 840 -850 -200Szálloda-részvénytársaság . ____ _____ 27.Zürich 100 frankért . 46__ 4620 111­50 112 — 200Tégla- és mészégető újlaki. 30— — 2—London 10 font sterlingért . 11670 11690 140 — 145 — 200Téglagyár kőbányai . . 78 79 — 6—Szentpétervár 100 rubelért . Államadósság. Magyar vasúti kölcsön . , gömöri áll. zálogl. 5% , keleti vasút 1. kib. , keleti vasút II. kib. . , államkötv. 100 frt av. sorsjegykölcsön 100 frt 50 frt darab 1871- iki magy. államkötv. , 1872- iki „ „ 1874-iki m. kir. kincst. ut. Magy. ar. jár. 6°/0 adómentes Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. zár. „ n temesi „ „ 1867. zár. „ „ erdélyi Magy. jelz. urb. válts. kötv. Szölödézsma válts. kötv. M. k. kam. pénztár). (6) hó Osztr. áll. adós. pap. 5°/0 » „ ezüst. kam. jan. jul. 5»/o „ „ ezüst. kam. apr. okt. 59/« Osztrák aranyi ár. 4 kamat Kisorsolás 1860-ból á 500 frt f 1864-ból á 100 frt „ 1864-böl á 100 frt „ 1864-böl á 50 frt Pestv. köles. 1871 böl 5% Részvények, a) Bankok. Által. magy. munk­. hitelb. Angol-osztrák bank . Által. magyar hitelbank Bihari ker. ipar s term.-hitb. Frankó-magyar bank Horvát leszámitoló-bank Iparbank................................ Kisbirtok. földhitelintézete . Lipótv. b. (lak. és hitel-egyl.) Magy. áll. földhitel-részv.­t. Magyar jelzálog-hitelbank . Osztrák hitelintézet . Osztr. m. b. (ezel. sz. o.n. b.) I. magyar iparbank . Pesti hitelbank .... Pesti kereskedelmi­ bank Pest budai kézmüvesbank . Unió bank“ .... b) Biztositó társulatok. Első magyar biztositó-társ. Pannonia-viszbiztositó-társ. Pesti biztositó-társulat . Unió viszbiztositó-társulat . Termény B­áza bánsági új tiszavidéki pestvidéki „ fehér megye­i“m. éjszakvnd. „ Minőség hód­ol. 74 76 78 741ű 78 80 74 76 78 80 78 80 75 76 78 80 Ar 100 kilogr. 12.75—12.85 13.20—13.30 12.90— 13.— 13.35—18.45 13.70—13.75 12.75—12.85 13.25—13.35 13.60—13.66 12.90—18.— 13.35—13.45 13.70—13.75 12.45—12.55 12.90—13.— Minőség hector, 75 77 79 81 77 79 81 75 77 79 77 79 75 77 79 Ar 100 kilogr. 12.50-12.95-12 70 13.15-13.55-■12.65 13.05 12 80 -13 25 -13.65 12.55- 13.- - 13.45-12.70-13.15-13.55-12.20-12.65-13.10--12.65 13.16 18-55 ■12.80 13.25 13.65 -12.35 12.75 13.20 Termény Rozs........................... Árpa takarmánynak is­égetni való , „ sörfőzdéi . Zab........................... Tenger bánsági . „ másnemű . Repcze káposzta . „ bánsági . Köles .... Minőség hectoli­­terben 70—72 60—62 62—64 64-66 36 - 40 75 73 f nélkül Az 100 kilogrammként 8 10 6 60 7 30 8 50 5 95 6 85 6 75 10a|n— 5 75 8 25 6 90 7 90 10 50 6 10 6 90 6 80 H'/s-

Next