A Hon, 1879. október (17. évfolyam, 236-262. szám)

1879-10-18 / 251. szám

Ez a hatalmas szélbali párt, mely a felvilágo­sult­ (szüret lévén) lakosság politikai érzelmeinek ébren tartására folyton tápot keres, most a pákai puszta kérdésével bolondítja a politikai könnyen hives jámbor polgárait! A pákai pusztának Halas várost illető részét ugyanis a jelenlegi nagy hazafiaknak atyjai, — kik tapasztalván, hogy mily nagy baj az, ha az ember írni és olvasni nem tud — közakarattal a halasi iskola fentartására adományozták azért, hogy gyermekeik és unokáik az iskolában magukat kiképezhessék, szóval, hogy hozzájuk hasonló írás és olvasás-tudatlan embe­rek ne legyenek az utódok. De hát ezt a dolgot, az öregek szörnyen bolon­dul tették, mert Mocsáry Lajos bebizonyította, hogy nem az írás és olvasás tudása, hanem a hazafiai érze­lem és honszeretet őszintesége teszi a hazafit valódi ha­zafivá, s mert több jeles és nagy szerepet játszó ha­zafi bebizonyitá, hogy írás és olvasás ismeret nélkül is lehet nagy politikus az embernek fia. Mióta tehát Mocsáry úr az iskolák ellen be­szélt , mióta egy helybeli előkelő pártvezér bebizo­nyitá, hogy Budapest, Bécs és London univerzitásai sem képesek minden embert okossá tenni, a lakosság egy nagy része, s különösen a communismus elvét imádó nagyságok, elhatározták a helybeli ref. főgym­­náziumot megdönteni azáltal, hogy alapítványilag az iskolának adott pákái pusztát felosztják. Földosztály! mily égi zengemény! mily bájos hang! Kire ne gyakorolna ez Látást? A szélbali po­litika eme postulátuma elvarázsolta az osztály em­bereit s meg lett támadva a ref. egyháztanács perrel azon ügyben, melyben a kormány már közigazgatási uton döntött. A közbirtokosság egy része felhívási keresetet indított, minek folytán a zárlat el lett rendelve a pá­kai birtok jövedelmére, készpénzkészletre stb. Ép e napokban foganatositá a zárlatot dr. Czi­­vák Imre a megyei ellenzéknek egyik ifjú apostola, ki teljesen hiszi, hogy Halas város páka osztó része a kabarék vagy mint itt nevezik »Csalamádé« párt­hoz tartozik. Van tehát most nagy öröm nálunk a zárlat fo­­ganatosítása miatt. Bankherz (banquette) is lett volna, hanem minthogy Kolozsváry urnak egyetlen birkája sem motozott meg erre az alkalomra, tehát az el­maradt, így reményük megbuktatását a halasi főiskolá­nak, melynek előnyét eddig száz és ezer család élve­ző, s melynek köszönheti sok ellenzéki apostol, hogy írni és olvasni tud, — ha egy némely részének hosz­­szabb időn keresztül kenyeret is adott! Hanem a tisztelt redemptusoknak alkalmasint nagyon korai az öröme, mert az egyház, illetőleg iskolai tanács sem nézi tétlenül az ellenzéknek eme nagy törekvését, s ha nem is tart e czélból politikai pártértekezleteket, még­is megteszi a törvényes lépé­seket ott, hol nem a pártkérdés, hanem a jog és igaz­ság a döntő. A vasút kérdése most némileg háttérbe van szo­rítva a pákai kérdés által, habár a régi vásártéren már ki is van csövekelve az indóház, s habár már el is készítették az Ürgés korcsma melletti jégvermet, — az ott létesítendő restauráczió részére. Különben a pest-zimonyi vasút kiépítése bizonyos. Z s a n a i. A Gsiergl-Kresz-por. (Vége.) A mai esküdtszéki tárgyalásról az esti lapunk­ban közléttek után még a következőket említjük fel. A fél órára felfüggesztett­­ülés újra felvétetvén, a vád- és védbeszédek terjesztettek elő. Dr. Füzesséry Géza vádbeszédében a je­len pert botránypernek nevezi, melyet dr. Kresz idé­zett elő midőn egy teljesen ép elméjű asszonyt őrült­nek közveszélyesnek declarált. Vádlott — úgymond — egy közmegbotránykozást keltő büntetésre méltó el­járást követett el akkor, midőn egy becsületes, békés család magánviszonyaiba belenyúlt s azokat sajtó ut­ján világgá szórta. Figyelmezteti az esküdtszéket, hogy ez nem elsőgí­tette vádlottnak s ennek igazolá­sára felhozza az örömi esetet, melyben egy dr. Kresz által kiállított orvosi vélemény alapján szintén egy ép elméjű ember hurczoltatott az őrültek házába. Kéri a vádlottnak elitéltetését. Dr. P­o­­­o­n­y­i Géza védbeszéde elején véden­­cze érdekében azon mentő körülményt hozza föl, mely szerint az a fönforgó sajtóperben 10 becsületes polgár által már egy ízben fölmentetett. A­mi az örömi esetet illeti, bizonyítványokkal igazolja, hogy ezen egyén épen a dr. Kresz véleménye alapján me­nekült meg az őrültek házából. Midőn védenc­e az incriminált czikket közzétette, nem tett egyebet, mint­ a­mit előtte számosan tettek a tudomány szempont­jából, a­mennyiben egy orvosilag érdekes tanulságos esetet ismertetett. Ez pedig nem üldözendő cselek­­vény, nem rágalmazás, hanem tisztességes eljárás. A válasz s ellenbeszéd után Giergi Leopol­dina is német nyelven emel szót. Elmondja az üldö­zések egész sorát, melyeknek Kresz által kitéve volt. Nemcsak becsületét támadták meg, hanem családi nyugalmát is tönkre tették. Végül dr. K­r­e­s­z Géza fejtegeti álláspontját, melyet a czikk megírásakor elfoglalt. Nem személyes boszú, hanem a kötelességérzet vezérelte őt, s nem is irt ő egyebet, mint a­mi a tényeknek megfelel. Ha a törvényszék a beidézett tanúknak e körülményre vonatkozó kihallgattatását megengedte volna, meg­győződést szerezhetett volna magának az esküdtszék, hogy a vélemény kiállításánál csakis orvosi meggyőző­­désen alapuló körülmények voltak irányadók. Elnök ezután röviden összegezi a tárgyalás eredményét, s a szokásos kérdéseket terjeszti az es­küdtek elé. Az esküdtszék visszavonulván, egy félórai ta­nácskozás után a teremben megjelennek, s a kebelük­ből választott elnök az esküdtek verdictjét olvasta fel. E szerint dr. Kresz Géza a sajtó útján elkövetett rágalom al­ó­l 11 s­z­a­v­az­att­a­l egy ellenében felmentetett. Ennek alapján a törvényszék vádlottat b­róilag is nem vétkesnek mondja ki s magánpanaszost 100 frt eljá­rási, 98 frt esküdtdij s a tanuzási költ­ségekben marasztalja el. A tárgyalás 5 óra után ért véget. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Zichy Jenő gróf ma délután 3 órakor a fővárosba érkezett, a székesfehér­vári kiállítási okmányokból hátramaradtak aláírása végett.­­ A királyi pár — a »M. H.« szerint vasárnap a fővárosba érkezik, s a lóversenyen jelen lesz. A királynő még az­nap visszatér Gödöllőre, míg a király, hétfőn Budapestről egyenesen Bécsbe utazik. — A Pető­fi-t­á­r­s­a­s­á­g vasárnap (október hó 19-én) d. e. 10 órakor tartja meg e havi felolvasó ülését, a magy. tud. akadémia Kisfaludy-termében. Tárgyai lesznek : Török elem a »Zrinyiász«-ban (ér­tekezés) dr. E­r­ő­d­i Bélától. — »Festett ideál,« (verses elbeszélés), Reviczky Gyulától, felolvas­sa : E. Kovács Gyula. — »Irtózatos boszu« (vig elbeszélés), Balázs Sándortól. A felolvasásokat zárt ülés követi. — Phylloxera Budapesten. A föld­­mivelési miniszternek tudomására jutott, hogy Ker­­kapoly Károly és Vargha Jenő gellérthegyi szőlőtu­lajdonosok egy kassai plexiloxeralepte szőlőből vásá­roltak szőlővesszőket és szőlőtőkét. Ennek folytán Molnár István vinczellérképezdei igazgatót kiküldte a kellő vizsgálat megejtése végett, a fővárosi hatósá­got pedig a főváros szőlőgazdászata érdekében fel­kérte, hogy a mennyiben Molnár a hatóság támoga­tását szándékszik igénybe venni, ő részben legyen se­gítségére. — Neményi Ambrus összegyűjtött essayi sajtó alatt vannak s »Kortörténelmi rajzok« czim alatt a jövő hóban jelennek meg. A vaskos kö­tet tartalmát részint a politikai s irodalmi világból vett arczképek, milyenek: Littré, Bénán, Grévy, XIII, Leó, Ignatieff tábornokné, Kemal bej stb., részint pedig irodalmi, társadalmi s politikai kérdésekről szóló könnyed modorban írt tanulmányok képezik. A díszesen kiállított mű Aigner Lajos kiadásában jele­­nik meg.­­ Kossuth László síremléke, mint leghite­lesebb forrásból értesültünk, csakugyan tavaszszal fog ünnepélyesen felszenteltetni. Igen helyesen, mivel az ünnepélyre ily időben kirándulni lehetetlen. A nap még nincs megállapítva, de májusnál előbb nem fog megtörténni. A sírkő már készen van, úgy­szintén a rácsozat is. A rendezők végül óhajtották volna ugyan ha Kossuth Lajos családjának valamely tagja meg­jelenhetett volna az ünnepélyen, de ezen óhaj­tásuk aligha fog megvalósulni. — Petőfi összes műveinek füzetes kiállítására vállalkozott Abafi Lajos s felhívásokat is bocsátott ki ezen ügyben. A gyűjteményben nem­csak a költemények, hanem a nagy költő összes mű­vei is benn lesznek. Az egész 40—50 öt­ves füzetek­ben jelenik meg, minden füzet mellett egy kép. Egy füzet ára 30 kr. — 80 válogatott magyar népdalra hirdet előfizetést Wachauer Károly, a pécsi da­lárda karnagya s több daltársulat tiszteletbeli tagja. Szerző e népdalokból (férfihangra átírva) 10—10 darabot egy havi füzetben ad ki. Egy füzet előfize­tési ára 1 forint s az összeg e hó végéig hozzá kül­dendő be. Felhívásában, melyet kívánatra mindenki­nek megküld, a népdalok czímei is fel vannak so­rolva. — Az országos segélyző nőegye­sület (veres kereszt) a múlt hónapról a követ­kező gyarapodást jegyezheti föl: Monoron fiókegye­sület létesült Gráner Dávidné elnöklete alatt. Haj­dú-Szoboszlón szintén fiókegyesület alakult s el­nökké Foghtay Sámueln­é választatott. Ér-Mi­­hályfalván Margetsch Károly közbenjárása folytán létre jött az ér-mihályfalvi fiókegyesület, melyhez az ér-semjéni rendes tagok is csatlakoztak; elnöke Mát­­ray Istvánné. Dunaföldvárott Széllő Zsigmondné 44 tagot gyűjtött, kik dijak fejében 161 forintot fizettek. A »Szepes iglói nőegyesület« ivén 58 tag iratkozott be és Puffier János gyűjtése Királyházán 26 tagot mutat fel. Alapitó tagok lettek: Supka Jeromos zirczi apát, Dulánszky Nándor pécsi püspök, hg Windisch­­grätz Lajosné, báró Kemény Istvánné, Jankovich László, Jankovics Lászlóné, Sommsich Andor, Som­­ssich Andorné, gróf Dessewffy Miklósné, gróf Zichy Jenőné, Gáli Gusztávné és a szarvasi nőegyesület. Az egyesület tagjainak száma 1928, a pénztári egyenleg szept. 30-áról 20,231 frt 72 kr. — A király és a kőszáli sas. Midőn ő felsége nehány nap előtt alkonyatkor a gödöllői ura­­dalomhoz tartozó szentkirályi erdőben, Bernard ki­rályi erdész vezetése mellett, egy 12 agu szarvas elejtése után a cserkész vadászatról visszatért, a lenki erdőrészben, jól irányzott golyólövéssel, egy hatalmas kőszáli sast terített le. Ezen esemény az udvari kö­rökben nagy érdekeltséget idézett elő, mert a király­nak, sok évi fáradozásai daczára az alpesek közt s a Salzkammergutban, most sikerült először életében a jég ezen királyát lelőni. A sastoll — melyet ő felsége vadászkalapjához fűzött — örökre emlékezetessé fogja tenni előtte a magyar korona-uradalom erdőit. A nemes préda — mint a »P. H.« írja — a gödöllői kastély éttermében ezüsttálc­án volt kitéve közszem­lére s másnap a futár magával vitte Bécsbe, hogy a naturalion-kabinetben kitömve, repülő helyzetben foglaljon helyet a király dolgozó szobájában. — Konstantinápolyból — gyalog. Néhány nap előtt furcsa emberke járt Nagyváradon A »Nagyvárad« kiadóhivatalát látogatta meg 3 lábnyi magasságot meghaladó emberke 4 lábnyi hosszúságú bot kíséretében. Egy térképet kért meg­tekintés végett, s abból felj­egy­ezgette, hogy merre érné ő leghamarább Morvaországot. E kis ember — hozzá még nyomorék lábú — egyenesen Konstan­tinápolyból jött — gyalog. Irományai a legna­gyobb rendben voltak. Gyalog megyen Morvaor­­szágba s a­mint magaviseletéből látszik, olyan ke­­mény gyerek, hogy ezt meg is teszi. Panasza van a magyar vendégszeretet ellen. Nemhogy pénzért ka­­pott volna valamit, de mindenütt bámulják és kine­vetik. Ezért jött el Konstantinápolyból s ezért me­gyen haza — Morvaországba. — A műegyetemi segítőegyesület a mű­egyetem szegény sorsú polgárainak segélyezését tűz­vén ki feladatául, a becses közönséget fölszólítja, hogy netalán előforduló correpetitori vagy nevelői állás betöltésénél a fentnevezett egyesülethez forduljon, ki minden időben szolgálhat ilyen állásokra alkalmas egyénekkel. — A »M­agyar Népvilág« mai száma a követ­kező tartalommal jelent meg : Hogy áll a világ ? — A »Ma­gyar Népvilág« tározója : A tyúkhordó kánya. Elbeszélés irta : Sümegi Kálmán. — Londonból. — Az ínségesek. — A rossz termés és politika. Irta : H­e­g­e­d­ü­s Sándor. — Pétervárról. — A Bosznia és Herczegovinára vonatkozó előterjesztések. —A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat. Irta Német Péter. — Francziaország belpolitikai élete. — Az osztrák párt­mozgalmak. — Szüret után. Irta : György Aladár. — Mi történt az országgyűlésen. — A brémai hadsereg. (Képpel). A zulu főnökök hódolása. (Képpel.) — Olvasni való: Egy kis gyermek halálára. (Vers.) Irta : Pósa Lajos. — Akaratlan utazás. (Biár Luczián után francziából.) Tizedik fejezet. »De visz« — Kállay Béni. (Arczképpel.) Különfélék . Ha herczeg is, — nem tesz semmit. A nagyságos ur. A pap se tűr sokat. Per Mohamed szakállának egy szála miatt. Hét férj. — Mi újság ? Gazdáknak. Üzleti szemle. — Képek . A zulu főnökök meghó­dolása. — A birmai hadsereg. — Kállay Béni. — A »Magyar Népvilág«, Jókai Mór képes néplapja, melyet Ő­­­s­­ Imre szerkeszt, hetenkint egyszer, szombaton, jelenik meg. Előfize­tési ára : Negyedévre t frt. Az előfizetési pénzek legczélszerűb­ben postautalványnyal a kiadóhivatalba (Athenaeum épület, Ferencziek­ tere) küldendők. — Schurz Károly s a sloux-indiá­­nok. E hó 1-én mintegy 1200 indiánból álló nagy­gyűlés volt Schurz Károly, az Egyesült­ Államok belügyminisztere elnöklete alatt a Missouri-folyam mentén, a Rosebud-területen,mely a»Tarkafark« főnök törzséhez tartozik. Ez indiánok fényes barbár öl­tözetükben, legjobb lovaikon jelentek meg a gyűlésre. A tarka hadi öltözetben 1200 indián festői látványt nyújtott. Schurz számára egy emelvényt emeltek, az indiánok félkörben álltak az emelvény előtt. Tarka­fark pedig a félkör s az emelvény közt egy széken foglalt helyet. A főnök kék ruhát viselt, vállairól fe­hér köpeny lógott le hanyagul. Schurz beszédjében örömét fejezte ki a fölött, hogy az indiánokat szemé­lyesen üdvözölheti, s intette őket, hogy adják magu­kat a földmivelésre, gyermekeiket pedig járassák is­kolába, az angol nyelv megtanulása végett. Tarka­fark mindezt megígérte. A gyülekezet végeztével az idiánok mind Schurzhoz rohantak, hogy kezet foghas­sanak vele. — Százéves hamis 20 kros. Érdekes pénzdarabot mutatott nagyváradi ismerőseinek egy a vásárra jött vidéki úri­ember. E pénz nem volt más, mint egy 100 éves hamis 20 kros. Természetesen két­ségbe vonták e hamis pénz százéves voltát, mígnem a »Magyar Hirmondó«-ból, e régi hírlapból ki nem mutatta az ilető, hogy 1782-ben csakugyan foglaltak le Tolna vármegyében hamis huszkrajczárosokat me­lyek ónből készültek. Mária Terézia képe és 1764 év­szám volt rajtok. A mutogatott pénz ugyanilyen volt. Tehát ezelőtt egy századdal is tudták már, hogy — mi az a »bankóhamisitás.« — Halálozás. Botár Ferencz,a néhai dr. Wesselényi Miklós fiainak, Miklós és Béla bárók ne­velője,Budapesten, október 17-én meghalt. Élt 54 évet. Áldás poraira! — Mutatványok. A fővárosi Vigadóban Makofsky tanár, a müncheni képzőművészeti akadé­mia tagja, holnap okt. 18-áin tartandja első előadását természettani fényképeiről. Az érdekesebb mutatvá­nyok közé sorozhatok : »Bosznia okkupácziója,« 14 képben, a harcz minden p­ázisán keresztül az utolsó győzelemig. »Az osztrák-magyar északsarki expedi­­czió,« 12 képben, továbbá »a bécsi diszmenet« cso­portjai. Ezenkívül különös érdekkel biró mutatvá­nyok még : »A föld, különböző képződési szakaiban, az ember megjelenéséig« és »a csillagos ég csodái.« — »Hórihorgas Kazimir« holnapra hirdetett előadása, közbejött akadályok folytán elma­rad s helyette »Ni» iss« kerül színre a Népszín­házban. — A zsidó iskolai miseriákból. Pest­megye közigazgatási bizottsága elrendelte, hogy mi­vel az irsai izr. hitfelekezet Marschik Fülöp tanítóval szemközt a kíméletlenség és üldözés minden nemére képes, ez üldözés megszüntetése végett e tanító az izr. hitfelekezet által az 1878—79. iskolai év végétől kezdve nyugdijaztassék, még pedig a 26 szolgálati év betudásával (az 1853. évtől kezdve) összesen 216 fo­rintnyi évi nyugdíjösszeggel. A­mennyiben pedig ezen összeg évenkénti rendes kiadása máskép biztosítható nem lenne, annak biztosítására a s a k­­­er­jövedelem lefoglalása rendeltetett el. Beck Jakab elbocsátta­­tását illetőleg pedig azt határozta a bizottság, hogy mivel az irsai izr. hitfelekezeet tanítója ellen nem­csak hogy számba vehető kifogást nem képes tenni, de sőt kénytelen volt elismerni e tanító teljes képes­ségét s józan erkölcsi életét is, ennélfogva a tanítót köteles a vallás és közoktatásügyi miniszter 8330. számú rendelete értelmében a tanítói állomásába visszahelyezni és fizetését rendesen kiszolgáltatni s e rendelet végrehajtásával a járási szolgabirót bizta meg. .yr. y..e­ szét sátrában vagy az előtt töltötte s egészen úgy be­szélt s tett mindent, mint más józanesznek. Hirtelen azonban, rendesen este felé, felugrik, esztelenül fut­kos végig a faluban, mialatt valamely titokteljes dör­­mögést hallat s ezután az erdőbe fut, mindig oly gyorsan, a­hogy csak képes. Ott a földből a legna­gyobb erőfeszítéssel húz ki egy fát gyökerestől tisz­tán kezével, mert semminő eszközt sem szabad hasz­nálni ; azután fölveszi a fát vállára s visszafut a fa­luba, oly gyorsan, a mennyire azt a fa súlya megen­gedi, s e mellett folyvást rettenetesen üvött. Midőn a faluba megérkezik, a nők és gyermekek a kunyhóba futnak s rázárják magukra az ajtókat; a férfiak azon­ban nem sokat törődnek vele. Megérkezvén valamely kunyhóhoz, igyekszik annak ajtaját a fával vállán be­törni, a mi azonban nem sikerül, de az izgatottság­ban görcsökbe esik s összerogy, a fát kezei között tartván. Ekkor végre megszánják őt, egy vén asszony kire az emberben levő kakadaemon hatással nincs, megszabadítja őt helyzetéből azáltal, hogy valamely fehér növénynedvből egy kanállal tölt be szájába; azután elveszik tőle a fát, beviszik saját kunyhójába, hol a nehéz munka után rendesen igen mélyen alszik. Midőn először láttam ezen jeleneteket, azt hit­tem, hogy itt valami rögtöni őrjöngési roham van. Csakhamar észrevettem azonban, hogy a munkában többen osztozkodnak, ma ez, holnap amaz; a szertar­tás jelentősége és értelme felől azonban semmit sem voltam képes megtudni. Gabuni szolgám által sok ideig tudakozódtam utána, azonban csak annyit tud­hattam meg felőle, hogy az ördög szállotta meg azon embert. Azon nap azonban, midőn az ogangák tán­­czaikat bemutatták, a fentebb rajzolt tünetek rop­pant nagy számmal mutatkoztak; úgy látszott, mint­ha az összes lakosságot őrjöngés fogta volna el. Az emberek a legrettenetesebb izgatottságban voltak, egész sereg okanda futott dühösen az erdőbe s izzad­va tért vissza onnan egy-egy nagy fa súlya alatt a faluba, hol eszméletlenül rogytak össze. Nem tudtam megmagyarázni magamnak, honnan ered, hogy az ily ördögöktől megszállott egyének kezei szorosan oda voltak kötve á fákhoz, mi mások hozzájárulása nélkül lehetetlenség volt; az okandák azonban hevesen ü­l-A varázslók tánczai több órán át tartottak s csak este pihentek egy kissé. Most azonban a köznép is akart gyönyörködni s ezért a szép nemmel együtt közönséges profán tánczokat kezdtek, melyek megle­hetősen illetlenek voltak s csak annyiban hasonlítot­tak az előbbeniekhez, hogy ez alkalommal is pokoli zajjal kisérték ezt. A tamtam verő rabszolgáknak va­lóban nehéz napjok volt s nehányan közülök teljesen kifáradva s kimerülve össze is rogytak. Az okanda lakosság ezen ünnepélyei alkalmával durva kihágá­sok csak azért nem fordulnak elő, mert nincs szeszes italuk. Átalában csak az ártatlan pálmabort használ­ják, igaz, hogy különböző fahéjak beletétele által ez is részegítő, de igen ritkán iszszák; részeg okanda né­gereket soha sem láttam. Egészen máskép áll azon törzseknél, melyek a folyam alsó részein laknak s melyek az európaiak fő művelődési eszközét, a rumot már ismerik. Ezeknél a részegség már mindennapi do­log s ezért egyetlen ünnepély sem múlik el verekedés s vérontás nélkül. Miután az okandák tán ez mulatságaiban gyak­ran vettem részt, nem akartam bevárni ezen varázs­ünnepély végét, mely tulajdonkép csak értem létesült s a nap izgató eseményeinek látásától kifáradva visz­­szavonultam egy szomszéd faluba, az okandák azon­ban még az egész éjjen át folyvást tánczoltak és éne­keltek egész hajnalig. Másnap az ogangák néhány apró szertartása végeztetett el, azután néhány ki­sebb tánczot mutattak be, mely alkalommal ismét mutatkoztak oly jelenetek, mint az előbbeni nap s ez­zel az ünnepélyességeknek hivatalosan vége lett. A minden oldalról összegyűlt okanda nép visszaküldetett faluiba s az ogangák izgatottságukból s szent lelkese­désükből ismét annyira leszállottak a közönséges földi emberekhez, hogy nekem is lehetett velük beszélnem ügyem, az Aduma tartományba utazás felől. Azt hit­ték, hogy most már elég fényes jelét adták jóakara­tuknak s vitézségeknek. Az egész látvány a nézőkre nézve rettenetes hatású volt s gaboni szolgáim ismételve sürgettek engem, térjek vissza a táborba, miután már ők félni kezdettek s valóban én is örvendettem, hogy végre megmenekülhettem ezen esztelen, a vallásos őrjöngés által legnagyobb mérvben izgatott fanatikusok köréből, takoztak az ellen, mintha másnak keze is működnék kik elvégre ezen állapotukban mindenre képesek let­­ett s kimond«114’ cöcot‘ ““ TMuve­­j­tek volna. — A vasmegyei tanítótestületet közoktatásügyi miniszter, levelezőnk nem egészen vi­lágos tudósítása szerint, felhívta, hogy szervezetét a hivatalos tantestületek részére kiadott szabályok ér­telmében alakítsa át s tagjaivá első­sorban csak az állami s községi népiskolák tanítói lehetnének. — Tanuljunk a németektől is. A bé­csi Judengasseban a régi ruhák utczai árulása rég­óta közbotrányt okozott. A rendőrség ezért mind a 110 soldisant kereskedőt, kik ezen utczában ruhát árulnak, maga elé idézte s kijelentette nekik, hogy nem engedi meg nekik ezen visszaélést s mindannyi­val aláíratott egy nyilatkozatot, melyben beleegyez­nek ezen utczai kereskedés beszüntetésébe. — Alig kezdte meg azonban a rendőrség a felügyeletet e tárgyban, midőn épen azok panaszkodtak, kik a nyi­latkozatot aláírták, azt hívén, hogy ez csak a kon­­kurrensekre szól. A rendőrség azonban nem tréfált, a járdákat megtisztitotta s az utczán árulókat 8—10 frtig büntette meg. A zsidóknak nem volt más me­nedékük, minthogy a szentháromság udvarban egy »ruhazsibáró tőzsdé«-t gründoltak. Nálunk az or­szágúton, különösen a Károlykaszárnya épületében, a kerepesi ut­i sugárút egyes részein s más helyeken még mindig divatozik ezen utczai handí­rozás. Nem lehetne-e a rendőrségnek nálunk is tenni valamit ez ellen ? — Rendőri hírek. Mohácsnál a Dunából egy ismeretlen férfi hulla fogatott ki, a mely körülbe­lül 50 éves, magas termetű, fekete hajú, őszbe csava­rodott s rövidre nyírott szakállú férfi. Ruházata egy kékes fekete mellény, fehér csikós vászon nadrág, csikós harisnya, fekete bőr topán, fehér vászon ing és gatya és fekete nyakkendő. Az ingen A monogramm és 12-es szám, a gatyán A betű vörössel himezve. — Himlő. Pestmegye 1232 lakossal biró Vácz- Szent-László községében az ápril 23-ától ural­gott himlő megszűnt; a himlőbe esett 74 egyén közül csak 16 halt el, a többi 58 meggyógyult. — Vizbefult gyermek. Oparosky József 15 éves inas, tegnap délután mestere megbí­zásából a Siegl-féle raktárba ment. Útközben egy ismerős fiúra, Marek Antalra akadt, s mindketten a Dunaparton játszani kezdettek, köveket dobálván a Duna hullámai közé. Oparoski minden dobásnál neki futott a partnak, a­mi végre is romlását idézte elő. Egy ily nekifutásnál nem volt képes hirtelen megállani s egy feljajdulással a Dunába bukott, hol nyomtalanul tűnt el a habok közt.­­ A fővárosi közoktatási bizott­­ság elemi albizottsága tegnap tárgyalta tanköteles gyermekek összeírásának ügyét, melyet hézagos volta miatt a tanfelügyelő kifogásolt. Az al­bizottság abban állapodott meg, hogy a tankötelesek pontos név szerinti összeírása, mint nagy költséggé járó mű különben is felesleges, mert azokat az isko­lákban elhelyezni úgy sem lehetne, s így ezen össze­írás értéke csak elméleti volna. A tankötelesek szám szerinti kimutatása ellenben, a­z. évben megejtendő népszámlálás adataiból lenne a folyó valamint a jövő évre is megállapítandó, jövőben pedig a tankötelesek összeírását kevés költséggel a bejelentési hivatal nyil­vántartási adataiból lehetne összeállítani. E végből a főv. hatósága részéről lépések volnának teendők az iránt, hogy a bejelentési hivatal adatai az illetékes fő­városi közegek részéről hosszadalmas hivatalos megke­resés nélkül használtassanak és feldolgoztathassanak. A bejelentési hivatal útján a külföldről vagy vidékről Budapestre érkező tanköteles gyermekek szintén ki­puhatolók lesznek. Több iskolaszék részéről az elemi népiskolák osztályainak szaporítása kéretett. A bi­zottság a sziv­utezai (VI. kerü­letbeni) két párhuza­mos osztálynak, a VII. kerületben pedig egy 6 vagy 8 osztályú iskola fölállítását a jövő tanévre, és pedig a Rottenbiller­ utcza, vagy a csömöri út tájékán, kü­lönös tekintettel a százházra ; addig azonban, míg az arra szükséges helyiség megszerezhető volna, a Wesselényi utczai és Bezerédy utczabeli isko­lából kiszorultak, egyelőre is felvételt nyerhessenek. Ezen két párhuzamos osztályok a csoportrendszer alapján lennének fölállítandók és a javaslat a köz­gyűlés elé fog terjesztetni. A X. kerületben kért pár­huzamos osztályok fölállítása nem javasoltatik. Vég­legesítésre az elemi iskoláknál ajánltatnak: Braun Jónás, Duck Lujza, Máriássy Gizella és Ste­­rnó Gabriella tanítók. Özv. Szabó Lajosné 6 osz­tályú elemi magániskola fölállítási folyamodványa pártolólag fog a közoktatásügyi minisztériumhoz föl­terjesztetni. Az egyesített osztályok számára tanóra tervek hozattak javaslatba. Az ó­budai iskolaszék kérvényt nyújtott be a tanácshoz, hogy a kath. hit­tan a közönséges iskolai órák közt adathassák elő. Az albizottság tekintettel a törvényre a kérelemnek helyt nem adott. A tabáni tanítótestület az iskolai könyvtárak fölállítását kérte és hogy e czélra a beha­tásoknál bizonyos összeg fizetendő. A bizottság nem javasolja ezt, mivel a főváros ezen könyvtárak fölál­lítása és fentartására külön pénzekkel nem bir, (!) a szülőket pedig ily czimen terhelni nem akarja. (!) — A múzeumból. Dr. Henszlman Imre és Szakács József befejezték régészeti kutatásukat Magy.-Hörcsökön, s visszatértek a fővárosba. Az ot­tani templom alapfalazata, melyet nem rég fedeztek föl, a 15-ik századból valónak bizonyult. Köröskö­rül védő fallal volt megerősítve, s e mögé me­nekült az ellenség elől a falu népe. — Az alap­falon kívül több csontvázra bukkantak, s ezek mellett vas kés, kard töredék, széles patkó, egy különös szerkezetű zár, csat, s több elrozsdásodott vas pántot találtak. — Az »ossarium«-ban (csont­ház) a csontvázak halomra voltak szórva s feketére égetve. — Ékszert vagy érettárgyat nem leltek, va­lamint az oltárkő alatt emlékirat nem fordult elő Útközben Tácz faluban egy istáló sarok falában egy római emléktáblát fedeztek föl, melyen valami magistratusi hivatalnok dombormű alakja van.­­ Megszemlélték Aba falu háromszögletű templomát is, melynek alakja az egész országban ritkítja párját. — Sassulits Vjera, mint örökös. Tamkow orosz városból jelentik, hogy ott f. hó 8-án egy gazdag, gyermektelen, Karpow Stefanowits Iván nevű magánzó halt meg, ki egész, körülbelül 600,000 rubelre menő vagyonát a Trepow tábornok elleni merénylet ismert elkövetőjének, Sassulits Vie­­rának hagyományozta. — Napi újdonságok. Az óbudai tűz­vész által okozott kár 25 ezer forintot tesz a fő, 9 ezeret a melléképületekben. — Tokajban e hó 15-én 23 nagy ház égett le, köztök a kath. és evan­gélikus templom, múlt héten pedig 10 ház. A rémü­let nagy. — Az ellenőrzési szemlén ma a fővárosban 225 egyén jelentkezett, kik közül 18-at egy napi fogsággal büntettek, a jelentkezési szabá­lyok áthágása miatt. — Culmann Rezső a neve amaz őrült honvéd főhadnagynak, ki magát Bécsben királynak adta ki. — Helyreigazítás. Lapunk ma reggeli számában a »Ma iparunk« czimü czikkben azon he­lyen, midőn a tanfolyam sorrendjéről van szó, első helyen tollhibából »famintázás« van említve »mintázó fa« helyett, s ezért igy igazítandó helyre, hogy az oktatás mintázó fa alkalmazásával kezdődjék s nem famintázással. György, gr. Károlyi Gyula, gr. Festetics Pál. Indí­tók: gr .Festetics Pál, Inkey István úr és Mr. Gava­­liero. Titkár: Sárkány János Ferencz. A program a következő: I. Két évesek versenye: 400 db. 10 frank arany. Ebből 300 arany állam- és 100 arany egyleti dij. Futhatnak belföldi és németorsz­ági két éves lovak. Táv: 948 m. Teher: 521 m a kilogr., kanczá­­ra 11/* kil.-mal kevesebb. Egy 1000 frtos dij nyerőjé­re 2 kil.-mal, két vagy több ilyen, vagy egy 2500 frt értékű dij nyertesére 4 kil.-mal több. Tét 100 frt, bánat 50 frt. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. Elzárva 18 nevezéssel. II. St. Leger 2000 frt. Lovaregyleti dij. Minden belföldi 3 éves ló számára. Tartandó az őszi lóversenyekkor. Táv: 2800 m. Teher: 58 kilogr., kan­­czára 1i/a kil.-mal kevesebb. Tét 200 forint, bánat 100 frt, a versenyt megelőző év augusztus 1-ig beje­lentve, csak 50 frt. A második ló a tételek és bána­tok felét nyeri. Elzárva 1879-re 32 nevezéssel. III. Mezei gazdák versenye. Egyszer körül, futhatnak mezei gazdák félvér lovai. Telivérek kizáratnak. Nevezés a verseny előtt egy órával a hely­színén. Dij 100 frt. IV. Ritter dij. 255 db. cs. arany, aláírások utján. A monarchiában ellett és nevelt lovak számá­ra, herészek kizárásával. Táv: 2800 m. Teher: 3 éves 51 Va­hil-1 4 éves 60 kil., 5 éves 64 kil., 6 éves és id. 66 kik. kanczára 1­/2 kil.-mal kevesebb. 2000 frt ér­­tékü versenynek (a tét beszámításával) nyertesére 11/2 kik, 5000 frtnál nagyobb értékű verseny nyertesére 200 kil.-mal több. Tét 100 frt, bánat 50 frt, a máso­dik ló tételét menti. Elzáratott 7 nevezéssel, köztük a kincsem is. V. Akadályverseny. 1000 forint egyleti dij. Futhat minden belföldi és német ló. Távolság kö­rülbelül 6400 m. Teher: 75 kil, 4 éves 5 kilogr.-mal, olyan ló, mely akadályversenyben még nem indult, 4 kil. -mal kevesebbet visz. 1000 frtos verseny nyerője 31/2 kil-mal, két ily, vagy egy 2000 frtos verseny nyerője 5 kil.-mal többet visz. Űrlovarok 21/5 kil.-mal kevesebbet. Tét 100 frt, fele bánat. A második ló a tételek és bánatok egy harmadát nyeri. Elzárva 8 nevezéssel. Hely-árak: Jelvények a gyepre (Plaques) mind a 2 napra 10 írtért, egy-egy napra 6 írtért, úgy­szintén földszinti páholyok 30 írtért. Első emeleti 1—5. sz. páholyok jobbra, balra 2 napra 20 frt, csak a lovaregyleti titkárnál (nemzeti Casino H. em.) vált­hatók. Egyéb jegyek Rózsavölgyi és Társa zenemű­­kereskedésében és a versenyek napján a helyszinen: L em. páholy naponkint 10 frt. Plaques egy napra 6 frt. Támlásszék 3 frt. I. oszt. zártszék 2 frt, II. oszt. zártszék 1 frt; ülőhely 60 kr.; állóhely 30 kr. Lovas­jegy a pályára 1 frt; hintók a pálya belsejébe 10 frt; ez utóbbiak váltása azonban nem jogosítja fel a nem lovaregyleti tagot, hogy a pályára léphessen, e czélra külön kell Plaqueot váltani 6 frtért. — Az őszi lóverseny első napja. Vasár­nap f. hó 19-én d. u. 21 ta-kor lesz. Pályabirák: id. gr. Almásy Kálmán, br. Ambrózy Lajos és a gr. Szapáry László. Intézők: Nm. gr. Szapáry Antal, nm. Almásy Napirend okt. 18-án. képtár 9—1-ig. tanszermúzeum 10—12-ig -7-ig. Múzeumban O r s­z. g­a­z­d.­s 2 —­4-ig. Egyetemi köny­vtár nyitva 3- Állatkert egész nap nyitva. Szent László társulat vál. ülése 4 órakor. Magyar jogász, gyűlés ismerkedési estélye 8 órakor a Hungáriában. A budai kör megnyitó estélye 8 órakor. A „HON“ magántársürgényei. Bécs, okt. 17. (Ered. sürg.) Hay­­merle báró holnap a gyorsvonattal Buda­pestre utazik, hogy a magyar minisztereket megismerje. London, okt. 17. (Ered. sürg.) A »Stan­dard« jelenti :A Roberts tábornok által Kabulba ünnepélyes bevonulása alkalmával kibocsátott p­r­o­k­­lamáczió kijelenti, hogy Bala-Hiszar fellegvár és minden, egy katonai meg­szállást nehezítő épület el fog pusztí­tatni. A polgároknak hadisarc­ot kell fizetniük. Kabul és környéke katonai parancsnok alá fog he­lyeztetni s ott az ostromállapot fog prokla­­máltatni. Minden fegyvert ki kell szolgáltatni, mindenki, kinél nyolcz nap lefolyása után fegyvert találnak, ki fog végez­­t­e­t­ni. A proklamáczió végül 50 rúpia jutalmat tűz ki a mészárlás minden részesének elfogatására. Páris, okt. 16. (E­r­e­d. s­ü­r­g.) A »Republique Frengaise« jelentése szerint S­a­v­i­e­t pasa görög al­kudó­­i ajánlatokat fogadtak el Görögország jogai­nak fentartása mellett. London, okt. 17. (Ered. sürg.) A »Reuter ügynökség« jelenti Fokvárosból m. hó 30-ról, hogy W­olseley tábornok m. hó 27-én érkezett Preto­­riába és ott beszédet mondott, melyben kiemelte, hogy a Transvaa­l-területnek az angol kor­mány által elhatározott annexiója visszavon­ha­t­atl­a­n. — A boerok bizottsága egy határozati ja­vaslatot fogadott el, melyben kijelentetik, hogy csak függetlenségük visszaállítása fogja őket kielégíteni. Prága, okt. 17. (Ered. sürg.) A »Politik« jelenti: A képviselőház felirati bizottságának klubjá­ban a cseh tagok kijelentették, hogy belépésük által a birodalmi tanácsba ugyan semmit sem adtak fel jogi meggyőződésükből, hogy azon­ban az alkotmányra tett fogadalmukat meg fogják tartani. Bécs, október 17. (A képviselőház ülése.) Roser indítványa a biztosítási ügy szabályozása, Karlowé a műbőr gyártása, Granitsché a hitelesítési kényszer és Hederáé a takarékpénztá­rak adó­ megkönnyebbítése iránt külön bizottságim, adatott át. Erre megejtetnek a bizottsági válasz­tások. Csettinje, okt. 17. (Pol. Corr.) A monte­negrói fejedelem, Petrovics szenátusi elnök és V­r­b­i­c­z­a miniszter kíséretében, tegnap Andrejevi­­czába utazott, hogy megtekintse a plavai és gusinyei erődítéseket. A montenegrói hadsereg felmarsolása legközelebb várható. München, okt. 17. Az országgyűlés elfogadta a maláta-adópótlék hektoliterkinti 6 márkával leendő felemelését 1882. január 1-ig. Berlin, okt. 17. A »Nordd. Alig. Ztg.« jelen­ti . A szövetségtanács külügyi bizottságában a biro­dalmi kanczellár, Stolber­g-W­ernigerode gróf jelentést tett a jelenlegi politikai helyzet felől, mely a bizottság tagjainak teljes megelégedését nyerte meg. A birodalmi igazságügyigazgatási hatóság és Ausztria-Magyarország mindkét igazságügyminiszté­­riumának bizottságai között folytatott értekezés egy a jogi ügyekre vonatkozó szerződés megkötése iránt,­­ számos pontban teljes egyezményt hozott létre, míg a fenmaradt többi pontra nézve sikeresen tisz­tázta a nézeteket. A biztosok visszatértek Budapest­re és Bécsbe. Most tehát a történt értekezés alapján bevárandók irányadó oldalról a további határozatok. Brüsszel, okt. 17. A strikoló munkások Cha­­tauneauban gyűlést tartottak, melyen a brüsszeli in­ternationale egy tagja beszédet mondott. A rendőr­ség közbelépett, s — mint mondják tévedés követ-

Next