A Hon, 1880. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1880-01-14 / 12. szám
Előfizetési felhívás A HON XVIII. évi folyamára. Előfizetési Árak: Fél évre . . . . 12 frt Évnegyedre .... 6 » Egy hónapra .... 2 » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés évnegyedenkint 1 forint. Az előfizetés postai utalványnyal Budapestre, a »Hon« kiadóhivatalába (barátok tere, Athenaeum-épület) küldendő. AHont szerk. 8 kiadóhivatala, Budapest, január 13. A hírlapírók gyülekezete által megválasztott kilenczes bizottság tegnap és ma folytatólag tartott ülésében, beható tárgyalás alá vette az elnök Jókai Mór által szerkesztett »Javaslatot« s azt az alább közölt szerkezetben, a hírlapírói közgyűlésnek, előterjesztés végett egyhangúlag elfogadta. Javaslat■ §• A budapesti hírlapírók egy zárt kört alakítanak e czim alatt: »Magyar hírlapírói kör,« melynek kettős czélja: egyrészt a magyar hírlapirodalmi hang méltóságának megóvása, másrészt az időszaki sajtó szólásszabadságának megvédelmezése. Indokolás. Kölcsönös eszmecserék és személyes érintkezés által szükségképen ki kell fejlődni egy viszonlagos megbecsülésnek a hírlapírók között, mely az irodalmi hang méltóságát emelni, a viták túlhajtott modorát csillapítani fogja, a méltányosság érzetét a pályatársak iránt, az igazságosságot a közönség iránt megszilárditandja, s midőn az ezektől eltérő irányzatoknak megorvoslására módszereket nyújt, egyszersmind solidáris föllépésével védelmet tart fenn minden hírlapírónak, ki a közügy érdekében, az igazság felderítésében fáradozik, minden, bárhonnan jövő megfélemlítés és zaklatás ellen. ’ —" 2. §• Tagja lehet a magyar hírlapírói körnek minden magyarországi hírlap szerkesztője és munkatársa, ki a kör alapszabályait aláírja s tagul fölvétetni kíván. Indokolás. A vidéki és nem magyar ajkú lapokat is hasonló tekintetbe kell venni, mint a Budapesten és magyar nyelven megjelenőket. 3.§. A tagság föltétele, állandó hirlapirodalmi foglalkozás, és kifogástalan jellem. Indokolás fölösleges. 4 §• Alakulás. Mihelyt hatvan tag aláírja az alapszabályokat, a létesítő bizottság összehívja az aláírókat: azok elnököt, alelnököt, titkárt és könyvtárnokot választanak, azonkívül egy tizenkét tagból álló bíráló bizottságot. 6. §. Ezen, a rendes tagokból álló bíráló bizottság oly esetekben, amidőn nem két hírlapíró tag, hanem hírlapíró és a külközönségből való fél között támad vitás kérdés, még tizenkét tiszteletbeli tagot vesz maga mellé, kiket a különböző társadalmi körökből választ egy évre a közgyűlés, s azokkal együtt hoz határozatot. Indokolás. Azon czélból, hogy ne csak az irodalom legyen megvédve a közönség helytelen megtámadása ellen, de a közönség is az irodalom részéről eshető igazolhatlan megtámadások ellenében.6. §• Elnök, vagy alelnök kötelessége minden sürgetés controversialis esetnél összehívni azonnal a bíráló bizottságot, — esetleg a közgyűlést s azoknak tanácskozásait vezetni. 7. §. A titkár kötelessége a meghívások, és határozatok leggyorsabb közlését hirlapi uton eszközölni. 8. §. A könyvtárnok tiszte rendben megtartni a szerkesztők által beküldött hírlapokat, hogy vitás kérdéseknél az antencták rögtön rendelkezésre álljanak. 9. §: A bíráló bizottság feladata. A) Az alakító közgyűlés után azonnal vizsgálat alá veszi egyenként az aláírt tagok neveit, s titkos szavazás útján határoz a felett, hogy a 3. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek-e ? s ezt a következő közgyűléssel közli, mely a netaláni mellőzés indítványa fölött 2l a szótöbbséggel szintén titkos szavazás útján határoz. B) Később beiratkozó tagok fölvétele iránt titkos szavazás útján határoz. Indokolás: Itt a közgyűlésre felebbezés azon okból marad el, mivel az alakító gyűlésben résztvettek egészen más tekintet alá veendők, mint a később belépni kívánók. C) Hírlapi vitákból eredeti személyes kérdésekben, egyik fél kivonatára, vizsgálatot tesz, határozatot hoz és azt közzéteszi. Alapelvek a személyes kérdések meghatározásánál. a) Politikai kérdések fölötti s átalában az alkotmányos élet mozzanatait visszaadó vitákban ítéletet hozni e bizottságnak nem feladata. Indokolás. A politikai vitákban érdemlegesen egy minden politikai és pártnézetet egybefoglaló testület nem bíráskodhatik, valamint az iránt sem határozhat, hogy a politikai jellem megtámadását bárki is személyes megsértésnek vegye-e vagy sem, valamint azt sem akadályozhatja meg, hogy egy egész politikai pártra irányzott sértő támadást annak bármely egyes tagja saját személyes ügyévé tegyen. Ez indokolja a kivételt. Tehát a politikai vitáknál a »kör« egyes tagjait se meg nem szorítja, se solidaritásával meg nem védelmezi. B) Társadalmi és magánéleti ügyeket magánüzletet és családi szentélyt nyilvánosan érintő közlemények képezhetnek személyes sértésre szolgáló panaszokat. 10. §. A /3) alatt elősorolt személyes sértéseknél panaszt emelni, vizsgálatot kérni minden érdekelt félnek a közönség részéről is joga van a bíráló bizottság előtt; személyes elégtételadással a megnevezett sértő fél tartozik, csak megnevezett, vagy felismerhetően leírt sértett félnek. Kivételt képez csak a családi szentély ellen elkövetettsérelem, mely esetben a család minden férfi tagjának joga van elégtételt követelni. Ha a szerkesztő a sértő czikk íróját meg nem nevezi, maga tartozik elégtételadással. Indokolás. _ Hazai sajtótörvényünk elsősorban a czikk íróját teszi felelőssé, s csak annak ki nem adatása esetében a lapszerkesztőt. Már pedig a lovagiasság törvényének szelleme nem állhat merev ellentétben a polgári törvény szellemével. Nem is vezetne jóra, ha az az elv fogadtatnék el, hogy a szerkesztő tartozik lovagias elégtétellel minden, lapjában elkövetett sértésért, mert azon esetben a kiadók adnának a lapjaiknak »geraut«-okul a verekedésből mesterséget űző embereket, s ez által tökéletesen lehetetlenné tennék minden lovagias elégtételverés módját. Hogy pedig személyes sértésért csak a megsértett személy követelhet elégtételt, ez a lovagiasság szabályaiból következik, ha csak a megsértett fél nem nő, vagy védképtelen. n. §. A bíráló bizottság határoz azon személyi kérdésben, hogy a felelős szerkesztő által megnevezett czikkíró bír-e az elégtétel adás képességével? a szerkesztő nem állíthat az elégtételt keresővel szembe szolgai viszonyban álló egyént, sem kétséges jelleműt, sem nyomorékot, sem olyat, aki jogosan követelt elégtétellel adós, sem professionals bérvivőt, s ez esetek bármelyikében maga köteles helytállani, ellenben az írói hírnév nagyobb vagy kisebb volta kérdést nem képez. 12. §. Akár a sértett, akár a sértő fél szólítja fel a bírálóbizottságot valamely ügyben,a bizottság tartozik huszonnégy óra alatt az ügyet, megvizsgálni és határozatot hozni benne. A vizsgálatot a következő szempontok irányozzák :) Egyátalában a magánbecsület és reputatio személyes megsértését tartalmazza-e a neheztelt czikk, vagy pedig oly adatokat hoz nyilvánosságra, melyek az ország anyagi és szellemi érdekeit, a közönség jóllétét, a közerkölcsiséget s a nemzeti becsületet közelről érintik? az utóbbi esetben ismét: nem alaptalan ráfogások-e a közlemények ? vagy ellenben kétségtelen hitelességű adatokkal bebizonyíthatók ? b) Illetékes személy-e az elégtételt követelő a fenforgó kérdésben, vagy nem az? Ha akár alaptalan magán becsületsértést, akár be nem bizonyított ráfogásokat constatál a bíráló bizottság az eléje adott közleményben, legelsősorban felszólítja a sértést elkövetőt, hogy lapjának legközelebbi számában a sértést teljes igazság szerint megorvosolja. Ha pedig ez legközelebbi számban meg nem történnék saját határozatát a biráló bizottság minden hírlapnak megküld közzététel végett, s azonkívül a sértett félnek fennhagyja, hogy a sértőn bármely más után megtorlást vegyen s a »Kör« ez utóbbival ily esetben solidaritást nem vállal. Összehívás. A hirlapirók által megválasztott s a hirlapirodalmi viszonyok rendezésére alkotandó módszer előterjesztésével megbízott kilenczes bizottság nevében, felkérem a hazai lapszót— Az országgyűlési függetlenségi párt ma tartott értekezletén, a múltkori határozat folytán tárgyalás alá került a Majthényi-Verhovay párbaj ügyében beterjesztett határozati javaslat, mely hosszas, élénk vitát idézett elő, és melyben a jelen voltak majd mindegyike részt vett. Végül abban történt megállapodás, mely határozatot a többség hozta, hogy egy »nyilatkozat« közzétételét ez ügyben szükségesnek tartja; a nyilatkozat szerkesztését azonban f. hó 21-ig elhalasztotta, mert a párt tagjainak nagyobb számban való jelenlétének szükségessége kívánatosnak tartatván, — az értekezlet a távollevő tagok megérkeztét bevárandónak határozta. — Az írói és művészi tulajdonjogról szóló törvényjavaslat fölött tanácskozó bizottság ma második ülését tartotta, az igazságügyminiszter elnöklete alatt. Mielőtt a bizottság folytatta volna a javaslat tárgyalását, azon kérdés került szőnyegre, nem kellene-e intézkedni a végrehajtásokról, melyek esetleg irói művekre vezettetnek. Átalánosan elismertetett, hogy a kiadott irói művek jövedelmére és a kiadott művek példányaira, ha a szerző tulajdonát képezik, végrehajtás vezethető. Ki nem adott mű azonban nem foglalható le, azaz nem adható ki végrehajtás útján a szerző hitelezője által, a szerző akarata nélkül. És úgy védetik a következő kiadásokra fennálló szerzői jog, úgy hogy a szerző akarata ellenére végrehajtás útján második kiadás nem rendezhető. Átmenve a javaslatban foglalt intézkedések tárgyalására, a bizottság a 17. §-ban foglalt azon intézkedést, mely szerint az államkincstárnak károsulni joga nem terjed ki a szerzői jogra, a javaslatnak már a múlt ülésben tárgyalt 3 szakaszához csatolta-Felvétetett még azon intézkedés is, hogy ha szerzőtársak vannak és az egyik közülök örökös nélkül meghal, az őt illető szerzői jog, túlélő társaira száll át. A javaslat 4. §-a, mely a bitorlás fogalmát határozza meg, hogy t. i. irói műnek bármely akár részbeni, akár egészbeni gépi többszőrözése ha az a jogositott engedelme nélkül készül, bitorlás, — és még a leirást is bizonyos feltételek alatt tiltja, — elfogadtatott, mire az ülés véget ért. — Az orosz csapatösszpontositásokról az osztrák és német határon, bővebb részleteket közöl a »D. Ztg.« . A hadiszerek szállítása oly nyílt és feltűnő módon történik, hogy épenséggel megfoghatatlan, hogyan vonhatók e tények egyátalán kétségbe. Oroszországban mindenki ezekről beszél. Osztrák-magyar lapokhoz ott sehol se lehet hozzáférni s az orosz tisztek is, kik különben sose politizálnak, egyre hangoztatják : »Meg kell védeni határainkat az osztrák-magyar-német fondorlatok ellen.« Oroszország minden viselt háborújában kezdettől fogva a tüzérség hiánya által volt veszélyeztetve; most az utolsó két hét alatt legalább 400 ágyú volt útban az osztrák és porosz határ felé. A Dubnóba, Luckba, Ostróba sat. egy hónap óta bevonult lovasság száma körülbelül 50,000 emberre tehető. Kevésbbé számosak és feltűnők a gyalogsági szállítmányok , ellenben a gyalogcsapatok a határkormányzóságok kerületi városaiban összpontosulnak. A magyar kormánynak az osztrák államvasuttársulattal folytatott alkudozásáról jelenti a »N. fr. Pr.«, hogy a nov. huban megszakadt alkudozások most Tisza és Péchy miniszterek Bécsben időzése alkalmával újra felvétettek. A magyar miniszterek mellett a tárgyalásokban részt vettek Bribári közlekedésügyi és Beretvás pénzügyminiszteri osztálytanácsosok, az osztrák állampályatársulat részéről Wodianerb. elnök és Kopp főigazgató. Valamennyi vitás kérdés behatóan tárgyaltatott s a két fél álláspontja precisirázva lett. A pesti forgalmi igazgatóságot illetőleg megegyezés is jött létre, anélkül, hogy formaszerű határozat hozatott volna. A tarifakérdés és a szárnyvonalak építése is meg lett beszélve. A Szerbiával való csatlakozást illetőleg azonban csak akadémikus tárgyalások voltak. Az osztrák pálya a szerb vonalat csak az esetben hajlandó kiépíteni, ha alkalmas csatlakozási vonalat kaphat. E kérdés megoldása nagy nehézséggel jár s egyhamar nem is remélhető. — Az emmersdorfi leleplezésekre vonatkozólag a »Sonn-und Montags-Zeitung« számos levelet közöl, melyek közül mi is adunk néhányat. 1878. nov 25-én Scharf, nevezett lap kiadója, levélben közölte Etienne-vel, hogy »fontos nyilatkozat van készülőben«. Herbst ugyanis a delegáczionális tárgyalásokra Budapestre utazott és Etienne-vel tudatta, hogy egy, a külügyi hivatal költségvetése fölött mondandó beszéde alkalmából a csehekkel való kiegyezésről is fog beszélni. Herbst azonban e beszédet tudvalevőleg meg nem tartotta, aminek okairól a következő két levél ad felvilágosítást : Etienne így ír Scharfhoz: »Igen f, uram! Herbstnek épen hosszabb levelet szándékozván írni és a Fischof-féle nyelvtörvényjavaslatot elé akarván terjeszteni, kapom az idezárt levelet dr. Herbsttől. Ez száraz és ocsmány, indokolásában koholt lemondás. Munkánk e szerint kárba veszett és csak az vigasztal, hogy e........tulajdonságánál fogva valószínűleg értekezlet se vezetett volna semmire. Szeretnék önnel beszélni; talán meglátgat holnap reggel 9 órakor. Az öné, Étienne.« Herbstnek ide mellékelt levele Budapestről 1878. decz. 3-tól van keltezve és szószerint igy hangzik : »Tisztelt uram ! Az, ami legújabban Prágában történt, lehetetlenné teszi, hogy az ismételve megbeszélt értekezleten most vagy legközelebb részt vegyek.Bizonyára egy prágai barátom sem állna rá és pedig annál kevésbé, mert az értekezlet alapjául ajánlott pontokat nekik bizonyára elítélniök kellene. Kérem önt, hasson oda az önnek alkalmasnak látszó módon, hogy ez ügyről mindenekelőtt térjenek le. Herbst. — Az oroszok középázsiai hadműveletei. A »D. Tel.«-nak jelentik Bécsből, hogy az oroszok a hadjáratot Mérv ellen tavaszkor az Oxustól is ismételni fogják. Kaufmann tábornok azt hiszi, hogy a nomád törzsek és a szomszéd khánságok segélyével 250,000 embernyi hadsereget hozhat öszsze, mely két hadoszlopban nyomulna Mérv ellen s azután Heratot valami ürügy alatt megtámadná. A »D. Tel.« levelezője aggodalmasnak tartja, hogy Kaufmann tábornok a közép-ázsiai harczias nomád törzseket zászlói alatt egyesíteni akarja s ezt írja: »E népek századok óta a világ legveszélyesebb harczias elemét képezték. Ipar és mezőgazdaság előttük idegenek és kizárólag rabló hadjáratokból élnek, melyeket szomszédaik területére kiterjesztenek. Amíg egyenkint működnek, ez időszaki betöréseket kivéve, nincs nagyobb veszély s minthogy évek óta nincs elismert főnökük, mely harczkész férfiak csoportjává olvaszthatná őket össze, újabb történetük érdektelen és események nélküli. De ugyanazok az elemek vannak köztük, meleket Tamerlan, tatár hadvezér használt fel a tizenötödik században. A hordák, melyek valaha Ázsia ostorai voltak, mai napság sokkal nagyobb számban léteznek és rájuk számít Kaufmann tábornok hadműveleti tervének végrehajtásánál. Főnökeiknek az orosz kormány bőven fog adni érdemjeleket és ajándékokat, mig a gazdag zsákmány kifosztására vonatkozó ígéretek se fognak hiányzani.« Jókai Mór, a hirlapiró gyűlés által kiküldött 9-es bizottság elnöke. — AJS.Kaszinó köréből. A Nemzeti Kaszinó elnöke gróf Szapáry Antal, holnap délután 5 órára összehívta a Kaszinó választmányát, mely gyűlésnek tárgya lesz az a hirlapilag sokat vitatott kifejezés, hogy állítólag Verhovay Gyulát gróf Festetics Pál segédei a »Kaszinói közvélemény« nevében hívták ki elégtétel-adásra.. Miután a »Kaszinói közvélemény« nem létező valami, annak a nevében beszélni nem is lehetett. —1- Táviratoztak a Párisba elutazott Batthyányi Elemér és Almássy Kálmán grófoknak, baráti részről, hogy ez iránt táviratilag nyilatkozzanak. A Kaszinó választmánya minden esetre nyilatkozni fog. Ezt várjuk be nyugodt lélekkel, s ha igényt tartunk arra, hogy komoly hazafias szándék vezérli tetteinket, ne izgassuk a közönséget sértő támadásokra oly testület ellen, mint a Nemzeti kaszinó, melyben nem is tekintve azt, hogy a társadalom legtiszteletreméltóbb elemei vannak egyesülve, de sokan vannak jelen magából abból a pártból, melynek orgánumai a legbuzgóbb ellenzéki lapok, azt tagjai sorából kitörli s ezt hírlapok utján Ijesztőket és hírlapírókat, hogy e közös érdekű közzéteszi, s az ekkép kitörölt iró többé a ügyben határozathozatal és esetleges testületi »Kör« tagjai közé föl nem vehető, megalakulás végett folyó hó 15-én, csötörtö-Ellenben — ha azt constatálja a bíráló kör, déli 12 órakor az irói kör helyiségeiben bizottság, hogy (újvilág utcza 1. szám) megjelenni sziveskedvagy nem volt sértő szándék és kifejezés jenek. A tárgy sürgős elintézést kiván. Budaa czikkben, pest, 1880. jan. 13. vagy nem volt a tárgy olyan, mely személyes becsületsértés alapját képezné, vagy sértők ugyan a vádak, de alapos bizonyítványokkal támogatvák s a közügyet érdeklők, vagy, hogy az, a ki az elégtételt kéri, a sérelem által személyesen érintve nincs; — vagy nem az által van érintve, aki elégtétel adásra felhivatott: ezen esetben kimondja a bíráló bizottság, hogy ez ügyben személyes elégtételadásnak, a kihívott részéről helye nincs, s ez azt a lovagiasságán ejtett csorba nélkül visszautasittatja. Ha e visszautasítás következtében a viszszautasitót bárminemű személyes megsértés éri, a bíráló bizottság, elnöke által, 24 óra alatt kiadja e kérdés fölötti határozatát, mely határozatot minden tagtárs-lapszerkesztő tartozik a saját lapjában közzétenni, s ha a határozatban kimondatik az, hogy a kérdéses esetben ildomtalan zaklatás, kötekedés, megfélemlítés forog fenn, ez által a megtámadott hirlapíró felszabadittatik sérelmének orvoslatát és védelmét a törvényes utón kereshetni, lovagias reputatiójának minden megcsorbítása nélkül, s azért és ennek minden következményéért az egész magyar hírlapírói kör in solidum szavatosságot vállal. 13. §. Ezeken kívül joga és feladata a bíráló bizottságnak ellenőrködni a fölött, hogy az irodalmi viták, még ha politikai kérdések fölött folynak is, az irodalmi illem és társadalmi tisztesség korlátain túl ne csapongjanak; az ezeket áthágók ellen kezdeményezési joggal bír, még azon esettjén is, ha tiszteletet érdemlő egyéniségek megsértése esetében magánpanasz nem emeltetnék, s ily esetekben netaláni rosszalását nyilvánosan kifejezi. 14. §. A tagok jogai és kötelességei. Minden lapszerkesztő tagnak kötelessége a kör közgyűlésének s a biráló bizottságnak határozatait lapja rendes szerkesztői rovataiban változtatás nélkül közzétenni. Kötelessége minden, ezen határozatokkal ellenkező nyilatkozatoknak, lapja minden rovatát, a hirdetményit is ideértve, elzárni. Tartozik minden lapszerkesztő tag lapjának egy példányát a »Kör« könyvtára számára beküldeni. Tartozik minden rendes tag, a maga, szerkesztőségileg el nem intézhető, személyes ügyét, mielőtt magának magánúton elégtételadást keresne, előbb a biráló bizottság elé hozni s annak a határozatát bevárni. Mind a lapszerkesztői mind a munkatárstagoknak kötelességök a b. bizottság s a közgyűlési többség határozataiban megnyugodni. Ellenben joguk van a tagoknak minden héten, hétfőn délután, az irói kör helyiségében összegyűlni, inditványaikat, panaszaikat előadni s azokat barátságos uton elintéztetni, hely telen zaklatás esetében az egész »Kör« védelmére hivatkozni. 15. §. Dij Az irói körnek helyisége hetenkint egyszeri használatáért, minden hírlapírói körtag az aláíráskor öt forintot fizet egész évre. 16. §. Időtartam. Az aláírás egy évig tart s azt minden évben megújítja, a ki a »Kör« tagja óhajt lenni. 17. §. Tagság megszűnése. A ki a következő évben alá nem ír, kilépettnek tekintetik, épen úgy, aki a kör határozatának magát alá nem rendeli, s ezek irányában a kör kötelezettsége is megszűnik. Azonban elveszítheti a tagságát az által is valaki, ha időközben a 3. §-ban foglalt jellembeli minősítést csorbítaná. Ily esetben tizenkét tagnak indokolt indítványára a »Kör« rendkívüli közgyűlése, a vádlott védelmének meghallgatása után, minden vita nélkül 2a-adrész szótöbbséggel dönt a kizáratás fölött. 18. §. Megszűnés. A magyar hírlapírói kör megszűnik, mihelyt nem lesz rá szükség. / — wtíw( i( '><m*wr,^^*f(P^S|ppp^RS««^wi', w- *.*■ '■’|w ':m*t<^~^•''^■ír^:‘'7*i’''*K'• ,W*T# ^ ■ •'''»'»‘"W#1 12. szám. 18-ik évi folyam. Reggeli kiadás. Budapest, 1880. Szerda, január 14. Sze**l£e®5ítá®f Iroda s Barátok-tere, Athenaeum-épist. A lap szellemi rísasztülete minden költemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-hivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. . - — ... ■•-- - • V. Kiaddó hivatal s Farátok-tere, Athenaeum-épület földszint. Elftüzetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra................................................. . 2 frt 3 hónapra............................................ 8» 6 hónapra ...... .....12»árs esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenkint................................1 » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. Viszonyunk Németországgal. Bécs, jan. 12. A magyar delegáczió külügyi albizottságának tárgyalásai szombaton a Szerbiával, vasárnap a Németországgal folytatott alkudozásokat deríték föl. És ez a két tárgy, úgyszólván, kimeríté az egész külügyi vitát. Pedig a politikával egyik sem áll szoros összefüggésben és rideg anyagi kérdésekre vonatkoznak. Ez jellemzi a helyzetet leginkább. Mert egyfelől: bizonyítja azt, hogy mennyire reális politikát folytat most külügyi kormányunk, mennyire eltér a diplomáczia mostani iránya a régitől, mely csak a béke és háború kérdését, vagy az etiquette szabályait feszegeté ; míg most az anyagi érdekek képezik a diplomatia egyik főgondját ; régen a forgalom énekeivel, taristapolitikával, vasútcsatlakozással a diplomatia nem törődött ; most ezek kiváló gondját képezik, és azt nem lehet tagadni, hogy ezt az irányt, monarchiánkban, Andrássy gróf szilárdító meg ; másrészt ez a körülmény bizonyítja azt is, hogy mégsem lehet, rossz az a külügyi politika, mely monarchiánknak megszerezte jogát a keleti vasúti és kereskedelmi irányok megszabására ; nyugaton pedig, annyira biztosító Európa solidaritását és különösen Németország barátságát, hogy ez nemcsak Oroszországgal szemben foglalt mellettünk állást , de egyszersmind ezt még vámrendszerének, és különösen vasúti tariftapolitikájának is érdekeinkkel megegyeztetésére bírta, legalább Bismarck ígéretei szerint. Épen erről volt szó a külügyi albizottságban, melynek tárgyalásában a politika csaknem egészen kerülve volt , így pl. Németországgal szemben való viszonyunkat most már az ellenzék sem feszegeti, mióta Apponyi felsült azon.jóslatával, hogy. a.J...kérdésben elszigetelve legünk,...^„.helyette Szilágyi állott be nemzetgazdának (nem találván az ellenzékre nézve egészségesnek a nagy politikát) s kérdezősködött a Németországgal folytatott vámalkudozásokról. Ezt jól tette. Még jobban teszi vala, ha szakszerűbben fogalmazza kérdéseit ; nem feledkezik meg arról, hogy a közös kormánynyal szemben, delegáczióban van és nem kezd polemizálni, a magyar kormánynyal ; elég baja van ezzel odahaza, igazítsa el ott, ne iparkodjék sophismáival itt is dehonestálni azt. Hanem ennél is rosszabb volt az a sajátságos ötlete, hogy Németországgal való barátság