A Hon, 1880. május (18. évfolyam, 108-136. szám)
1880-05-02 / 109. szám
módosítványához képest következő szövegezésben fogadtatott el. »A tankerületi főigazgazgató kötelessége 1. a tankerületében levő mindennemű nyilvános és magán középiskolákban felügyelni az oktatásra s annak eredményére s átalában rendeleteinek teljesítésére; a vallás- és közokt. miniszter rendelkezése, a közvetlen vezetése alatt álló, valamint a törvényhatóságok és községek által fentartott intézetekben pedig egyszersmind a törvénynek és a közokt. miniszternek rendeleteit végrehajtani, illetőleg azok végrehajtásáról gondoskodni. 2or. A tankerületében levő valamennyi középiskolát évenként a szükséghez képest minél gyakrabban és pedig különböző időszakokban meglátogatni és ez alkalommal a vallás- és közokt. miniszter közvetlen vezetése alatt álló intézetekben a tanácsi értekezleteken elnökölni. A 3-ik pont marad a törvényjavaslat szövege szerint. Ezután tárgyaltatott ajavaslat V. fejezete, mely a hitfelekezetek, törvényhatóságok, községek, magánosok és társulatok által fentartott nyilvános gymnasiumokról és reáliskolákról szól. A 62. §. változatlanul fogadtatott el, a 63. §. a következő szöveggel pótoltatott: »Idegen állam, külföldön élő nem magyar állampolgárokból alakult, vagy külföldön székelő testület, akár ennek az országban levő elágazásai, melyek a külföldön székelő testülettől illetőleg annak főnökétől függésben vannak, semminemű középiskolát sem állíthatnak, sem el nem láthatnak.« Ezután Molnár Aladár egy új szakaszt kíván fölvétetni, melynek kimondaná, hogy azon gymnasiumok és reáliskolák, melyek törvényhatóság vagy község vagyonából vagy jövedelmeiből a törvényhatóság vagy község által felekezeti különbség nélkül tartatnak fenn, ezentúl felekezeti jelleggel nem bíró közös tanintézeteknek tekintetnek. Azon már fennálló ily hit felekezeti iskolákra nézve mindazáltal, amelyek eddigelé a törvényhatóság vagy község vagyonából vagy jövedelmeiből tartatnak fönn vagy segélyeztetnek, szabadságában áll az illető törvényhatóságnak vagy községnek az eddigi gyakorlatot tovább fenntartani, de ily esetben a segélyzés a község, illetőleg a törvényhatóság területén levő különböző hitfelekezeti nyilvános gymnasiumok és reáliskolák között igazságos arányban osztandó meg. Hosszas élénk vita után, melyben a bizottság minden egyes tagja részt vett az indítvány mellőztetett, mire Molnár Aladár e tárgyban külön véleményt jelentett be. A 64. §. függőben hagyatván, — a 65. §. helyett Molnár Aladár több §-ból álló módosítványa fogadtatott el. »§. A jelen törvénynek az osztályok és évfolyamok számát, ez évi szorgalomidőtartamát és idejét meghatározó §§-ai a középiskolákra is érvényesek azon kijelentéssel, hogy az évfolyamoknak, osztályoknak ott meghatározott száma és az évi szorgalomidő mennyisége csak minimumul tekintetik. §: Ezen iskolákban a meghatározott köteles tantárgyak és az előírt testgyakorlat tanítandók. Azonban az illető §-ban megírt köteles tantárgyak szintén csak a minimumot képezik. A hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fentartott intézetekre nézve a köteles tantárgyakból az illető intézet egész tanfolyama alatt tanítandó ismeretek terjedelmét és mértékét (a hitoktatáson kívül) az országos közoktatási tanácsnak és az illető intézet főhatóságának meghallgatásával időről-időre a vallás és közokt. miniszter állapítja meg. De a miniszter által felállított mérték egyfelől nem haladhatja meg a közoktatási kormány hatósága alatt álló fokú intézetekben alkalmazottat, másfelől az illető intézetre nézve csak a minimumot határozza meg. — Ezen korlátokon belül az illető tanintézet illetékes hatósága állapítja meg a tanrendszert, tantervet és a tankönyveket. §. A köteles tantárgyak valamint a rendkívüli tárgyak tanulására vonatkozó illető §§-ok, úgyszintén a tanárok által adandó és adható órák számát meghatározó illető §§, a hitfelekezetek, társulatok és egyesek által föntartott iskolákra is érvényesek. A törvényjavaslat 66. §-a Zsilinszky Mihály módosítványa ellenében meghagyatott, a 67., 68. és 69. §§-ok irályi módosításokkal fogadtattak el. A 70. §. Molnár Aladár indítványára, a következő szövegben fogadtatott el : »Az egyik tanintézetből a másikba átmeneteit ugyanazon intézet felsőbb osztályaiban előlépést, elégtelen tanjegyek kijavítását és az osztályösszevonásokat illetőleg az (illető) §§-ok érvényesek. Azonban a hitfelekezeti iskolákban a törvényszerű esetekben is szükséges engedélyeket az illető egyházi főhatóság adja meg és koronkint az esetek és indokok előadásával felterjesztést tesz róluk a miniszterhez.« A 71. §. hasonlóképen Molnár indítványára következőleg módosíttatott. »A tanárokat ezen intézetek illető hatóságai szabadon választhatják, középtanodai tanári oklevéllel biró egyének közül, de csak azon szakok tanítására alkalmazhatják, melyekre az illetők oklevelükön képesítve vannak.« A 71. §.gvétetvén tárgyalás alá, melyet Molnár Aladár a 74. §-al akar megtoldani, ez azonban az idő elhaladottsága folytán függőben hagyatott. Budapest, 1880. ápril 28. Az osztrák államvaspálya f. évi április hó elsejétől a Szlatina-Turn-Szeverin vonalrész románországi állomásairól gabna és ehhez hasonlónemü szállítmányoknál a minimum meghatározása nélkül, Budapestig 6 kr, Bécsig 27 krt engedélyez 100 kilogrammonként, továbbá 1000 tonnás szállítmányoknál 11 krt, 2000 tonnás szállításoknál 13*5 krt, míg a Bécsig menő szállításoknál mindkét esetben 35 kr szállítási díjat engedélyez. Ezen szállítási díj viszonya, mely annál feltűnőbb, miután még tavaly (a szállítás mennyiségének biztosítása nélkül) Budapestig és Bécsig egyaránt 27 krt tett ki, világosan tanúsítja, hogy Bécs irányában, Budapest hátrányára igazságtalan szállítási díj kedvezmény engedélyeztetik. Eltekintve a szállítási mennyiségnek biztosításától, a Turn-Szeverin és Budapest közötti közvetlen díjtétel — a szállítási díjkedvezmény levonása után — az alább feltüntetett összeállítás szerint 100 klgrammonkint 1272 krt tesz, a Turn-Szeverin és Bécs közötti 1745 krt nettó díjtétellel szemben. Ennek folytán a Budapest és Bécs közötti szállítási különbözet: 473 krt tesz, mely a Budapest és Bécs között fennálló 79,3 krajczárnyi közvetlen díjtételhez képest 32 krnyi átmeneti díjtételt tüntet ki. Noha ez utóbbi szám állításom valósága mellett szól, azon körülményt is, — hogy az osztrák államvaspálya részéről a gőzhajózás által nyújtott konkurrencziára gyakran történik hivatkozás, — megfigyelés alá akarom venni. A vasúti szállításnál a Budapest-Bécs közti vonal innen a szállítási különbözet a II. alatti táblázatos kimutatás szerint a refakció életbeléptetésekor engedélyezett kedvezményhez képest 44 krt tesz; Bpest és Bécs között direktszállításoknál; 54,9 krt, Budapest Bécs között a nyilvános díjtétel 61 kr., ebből leszámítva a 10 %-os kedvezményt 61 krt, marad 54'9 kr, mely összeg semmiesetre sem felel meg a vasúti díjtételek viszonyának, mely úgy aránylik, mint 47’3, 79'3. Ebből világosan kitűnik, hogy a gőzhajózási konkurrenczia az osztrák államvaspálya intéző köreit arra indította, hogy csak Bécs javára — Budapestnek elkerülésével — szállítsa le díjtételeit. I. Turn-Szeverin és Bécs között a közvetlen dijtétel 425 frank, frankját 474 krral számítva, 2015; leszámítva a kedvezményt, 27 krt, marad 1745 kr. Turn-Szeverin-Bpest között a közvetlen dijtétel 281 frank, frankját 47"4 krral véve , 133"2 ; leszámítva ebből a 6 kr díjkedvezményt, lesz a dijtétel 127-2; a szállítási különbözet 147-3 kr. II. A hajóval való szállításnál: Turn-Szeverin-Bpest között 136-9 kr; Bécsre 191-9, 20 °0-os kedvezményt leszámítva ....................27"4 » » 38-4, 109-5 » » 153-5, a különbözet 44 krajczár. Prileczky T. Lóczy Lajos hazaérkezése s fogadtatása. Körülbelül három évvel ezelőtt egy nemes magyar főur agyában azon eszme fogamzott meg, hogy saját költségén messze keletre tudományos kirándulást fog vezetni. Keleten járt Julián szerzetestl le egész Körösi Csoma Sándorig s Vámbéry Árminig a lelkes magyarok egész serege. A régi ábránd, őseink hazáját föllelhetni, ma már tűnőfélben van, de annál élénkebb s nagyobb a vágy, a tudomány szolgálatában, uj vidékeket látni. A nemes eszme csakhamar megvalósult. Széchenyi Béla gróf (mert a legnagyobb magyar fia volt a nemes férfiú) három társával : Bálinth Gáborral, Lóczy Lajossal s Kreitner főhadnagygyal útnak indult. Bálinth Gábor China határszéléről visszatért ugyan, de a többiek behatoltak a nagy mennyei birodalom bensejébe, hova kevés ember jutott el. Nagy nehézségek s rendkívüli veszedelmek vártak reájuk. Tibeten akartak áthatolni Indiába, mit eddig európai ember nem tehetett meg, de a nagy terv nekik sem sikerült. Si-ning-fuból az expediczió Lan-chou-fuba tért vissza és múlt évi szept. 8-án Kuangnanba érkezett. A nap hősége akkor elviselhetetlen volt. A khinai tolmács egy szolgája megbetegedett. Szeptember 26-án ért az expedíczió Ching-tu-fuba, Sechuan tartomány fővárosába. Október 17-én Ya-chanba és október 24-én Ta-tsienluba, Thibet határáig jutottak. Eddig az expedicziót egy katonai csapat kisérte, mely se nem használt, se nem ártott s minthogy a leirt után mindenütt béke volt, a katonaság inkább a khinai kormány udvariasságát képviselte Széchenyi gr. iránt. Ta-tsien-lutól kezdtek a harczias hírek szállongni, melyeket a khinai kormány terjesztett és nagyított legjobban, hogy Széchenyi grófot thibeti útjától visszariaszsza. Mindenütt keringtek ama rémes hírek, hogy a thibeti hatóságok dijakat tűztek ki az idegenek fejére, sőt hogy a »vad tangutok« az utakon csapdákat is készítettek. Végre a Ta-tsien-luban székelő kath. püspök is felszólittatott, hogy Széchenyi grófot tervéről lebeszélje. Széchenyi gróf azonban a khinaiak minden ékesszólása daczára megmaradt elhatározásánál, hogy Thibetbe megy. Ekkor a khinaiak más intrigyákhoz folyamodtak. Ezt bizonyítja a gróf khinai tolmácsának egy levele, melyet az ő testvéréhez Shanghaiba intézett. Sötét színekkel festi a thibetiek bősz szándékait s megírja, hogy e miatti félelmében ő már beteg is lett és búcsút mond a grófnak. Széchenyinek egy szolgája, Kung-ki, szintén megvált az expedicziótól. A kath. missziótól Thang nevű uj chinai tolmácsot kapott a gróf és ezzel nov. 12-ikén elérte Bathangot. 16-án Chungtuba, 18-án pedig Lithang város határába érkezett az expodipvia ozecnenyx lemondott útjáról s egy darabig a china-birmiai és indiai határon vadászni szándékozik. Két kísérője azonban megelégelve az 1300 mértföld hosszú ut fáradalmait, Bathangban elvált tőle s a suezi csatornán s Konstantinápolyon át e napokban visszatértek hazájukba. Lóczy, ki ezelőtt a nemzeti muzeum természetrajzi osztályának egyik segédőre volt, barátját s úti társát Kreitner főhadnagyot szüleihez vitte Paulisba s ma érkeztek onnan ide a fővárosba, hol tisztelőik s a szakférfiak csekély száma ünnepélyes fogadtatást rendeztek számukra. A vasútnál mintegy 25-en jelentek meg, nagyobbrészt a muzeum tisztviselői, a földtani társulat, írói kör képviselői, Hermann Ottó, Janka Victor, Inkey Béla, Csontosi János s mások fogadták a vendégeket, Lóczyt élénken megéljenezték, barátai s rokonai (nők is) ölelésekkel fogadták. A vasúti szabályok szerint azonban üdvözlő beszédek nem tartottak s Lóczy s Kreitner, Hermann s Inkey kíséretében kocsin egyenest a Hungáriába hajtottak. Itt lassan gyűltek a vendégek, de végül igen nagy számmal jelentek meg. A múzeum tisztviselői a három Pulszkyval teljes számmal jelentek meg. A nevezetességek közül jelen voltak még Szabó József, Szily Kálmán, Hunfalvy János, Zsigmondy Vilmos, Kriesch, Probstner Arthur, Fodor József, Xantus János, Ligeti, Barna Ferdinand, Hampel, Staub, Krenner, Schuller Lajos, Thallóczy, Czanyuga, Czobor Béla, Csontosi János, Majláth Béla, Inkey Béla, Ágai Adolf, Nagy Miklós, Knöpfler Vilmos. Összesen mintegy 70-en. A vendégeket Pulszky Ferencz fogadta, néhány szóval kifejezést adván reményének, hogy Lóczy ritka szép tapasztalataival évek hosszú során át fog gyönyörködtetni minket s gazdagítani a tudományt. Kreitnert (ki főhadnagyi ruhában volt) németül üdvözölte, mondván, hogy úgy érezheti magát, mintha otthon volna. Lóczy, mintegy 28 éves szikár fiatal, ismerősei szerint alig változott, most is szakálltalan s — mint Pulszky megjegyzi — még zopfot sem visel. A vendégek tiszteletére rendezett banquette menüje a következő volt: Boullion. Fogasch en mayonaise sauce tartar. Roastbeef garnie. Poulet Imperial. Saladé. Compote. Créme de Narasquine. Fruits. Fromage. A felköszöntések hosszú sorát 10 óra után Pulszky Ferencz kezdte meg, elmondván, hogy örömünnepet élünk most, mert ismét viszont látják azokat, kik elmentek Keletre, mert nálunk sok ciinézer van, nem a magyarokat keresni, hanem a tudományt. Mennyit hoztak vissza, még nem tudjuk, de reméljük, hogy igen, s hogy a tudománynak két kitűnő hősét látjuk itt, kiket éhet. (Éljenzés.) Szabó József a földtani társulat nevében üdvözli Lóczyt, mint tagtársat, kívánja, hogy a szép eredményeket minél jobban feldolgozhassék. Az egész világ néz reájuk s várja működésöket. Lóczy Lajos elérzékenyedetten köszöni meg a fogadtatást, mely buzdítólag, kitüntetőleg hat reá, de egyszersmind lesujtólag is. Két és fél év előtt (1877. decz. 29-én) búcsúzva el barátaitól, a búcsúszó kisérte útjában s most a viruló tavaszszal e fogadtatás örömül szolgál s vezére lesz egész életére. Midőn haza jött, a három év alatt történt változás egészen örömre gerjesztette s ezért azokra emeli poharát, kik a hazai ipar s tudomány képviselői s fejlesztői. Szily Kálmán emlékeztet arra, hogy már a 70-es évek elején megjósolták Lóczyról, hogy világhírű lesz. Most e jóslat beteljesedett, ő mint természettudós, oly vidékeken járt, hol előtte senki, s reményű, ezt felhasználja. Pulszky Ágost németül Kreitnert köszönti fel Kreitner a tudomány virágzásáért Magyarországban emeli poharát s kiemeli, hogy mint magyar expediczió tagja, ő is büszkeségének tartja, hogy ehez hozzájárult. (Élénk éljenzés.) Szóltak még: Böck János geolog. Schmidt Sándor geolog., Lóczyra dr. Fodor József egyetemi tanár Széchényi Bélára, indítványozván, hogy neki táviratot küldjenek. Dr. Czobor Béla, az egyetlen jelen volt pap, Lóczyra. — Ezután ismét Lóczy szólalt fel, üdvözölvén a jelenlevő országgyűlési képviselőket. Gyurgyik Gyula orsz. képviselő a tudomány jelen képviselőire, dr. Knöpler Vilmos a magyar »vándormadarakért«, Lóczyért Xantusért, Herman Ottó a magyar tudomány extensivitása érdekében működésre hívja fel a visszatérőket. Hunfalvy János a földrajzi társaság nevében óhajtja, hogy minél több téren érvényesítsék tapasztalataikat, melyről eddig a tudomány keveset tud. Lóczy ismét felszólalva, konstatálja, hogy a földrajzi társaságnak azért nem írtak, mert Széchényi elve szerint komoly tudományos dolgokról terv szerint nem lehetett írni. Ezért bocsánatot kér. Pulszky abból indulva ki, hogy az ember s a civilisatio jellege az adósságcsinálás s hogy jelenleg nagy a mi civilisatiónk-államadósságunk, felpanaszolja, hogy a múzeumra nem adnak semmit, mert ott kevésből is sokat tesznek, pedig a sok pénz nézetek szerint oda kell, hol eredménytelenül költenek. Ezért sokat várnak a museumtól. Lóczyt is rosszul fizetik (jelenlegi fizetése 800 frt) rosszul bánnak vele, de azért sokat várnak tőle, azért ajánlja a jelenlevő képviselőknek a múzeumot, különösen, hogy nézzék meg , lássák, hogy oda több pénz is elférne. A derültséggel fogadott beszéd után Herman felszólal azon volt képviselők ellen, kik, ahelyett, hogy a múzeum érdekében tettek volna valamit, pártpolitikát űztek. Végül dr. Günther Antal köszöntötte fel az utazókat a hírlapírók nevében. Décsy Mór Bécsből, Pető Gyula Münchenből, Krenner Salgótarjánból táviratilag fejezték ki üdvözletöket. »/„ 12 után megkezdődtek a vad toasztok. A társaság jóval éjfél után oszlott fel. A banquette alkalmával Lóczy magánkörben több részletet beszélt el útjáról. Közlünk néhány adatot, habár összefüggésök nincs. Széchényinek az it mintegy 60.000 forintba került (ily összeget adott atyja tudvalevőleg az akadémiának is.) Társainak külön fizetést nem adott, sőt számadásaikat is szigorúan revideálta s igy jöhettek ki ez összegből. Szerződésileg tiltva volt társaiknak valami tudományos dolgot írni haza s ezért még családjaikhoz irt leveleiket is joga volt a grófnak revideálni. Khinában a nép nem nagy tiszteletben részesítette, sőt meg is dobálták, habár ők is ottani öltözékben jártak. 18 hóig Magyarországról nem tudtak meg direkt semmit, csak néha a franczia misszionáriusok lapjaiból hallották a nagyobb eseményeket. KÜLÖNFÉLÉK: 08?“ lapunk legközelebbi száma febr. 8-án, hétfőn reggel fog rendkívüli kiadásban megjelenni. Lapunk mai mellékletének tartalma : Kossuth s a nemzetiségek. (Kossuth irataiból.) Országgyűlési tudósitás. A reáliskolaikérdéshez, dr. Babics Kálmántól. — Magánkönyvtárak hazánkban. — A tározóban . A kik kétszer halnak meg, Jókai Mórtól. — A belga király és királyné valamint Stefanie herczegnő jun. hó elején — mint a »B. C.« értesül, meglátogatják Ausztria-Magyarországrot, s ez alkalommal lsz. Koburgnál is látogatást tesznek Budapesten. — Kihallgatás. — Felsége folyó hó 10-én Budapesten legfelsőbb kihallgatást fog adni. Előjegyzések a kabineti irodában (budai kir. várlak) eszközöltetnek. Ez alkalommal több audientia nem lesz. A királyi pár tudvalevőleg a legközelebbi napokban Budapestre érkezik. Idejövetelük mint értesülünk, viszonzása a fővárosi törvényhatóság küldöttsége részéről a trónörökös eljegyzése alkalmából Bécsben történt tisztelgésnek, mely alkalommal ugyanis ő felségeik a küldöttségnek kilátásba helyezték, hogy a fővárost legmagasabb megjelenésükkel legközelebb szerencséltetni fogják. Azonkívül ő felségét a királyasszonyt még az emberbaráti szeretet s a jótékonyság gyakorlása hozza körünkbe, a mennyiben a védelme alatt álló magyar orsz. segélyző nőegylet közgyűlését személyesen fogja megnyitni. Ő felségeik valószínűleg f. évi május 4-én éjjel külön vonaton indulnak Bécsből, s másnap vagyis május 5 én reggel érkeznek a fővárosba; az osztrák államvasutak indóházában a miniszterek, az országgyűlés mindkét házának, a fővárosi hatóságnak, valamint a jótékony nőegyletnek tagjai által fognak fogadtatni. Azonkívül, mint értesülünk, a közönség körében is mozgalom indult meg oly czélból, hogy a trónörökös eljegyzése után körünkben először megjelenő uralkodó pár iránt érzett legmélyebb hódolatának s őszinte ragaszkodásának, valamint a trónörökös eljegyzése felett érzett s eddig csak küldöttség útján nyilvánított legbensőbb örömének, részint az indóházban leendő megjelenése, részint a házak feldíszítése által méltó kifejezést adjon. Ő felségeik megérkezte utáni napon — mint hiteles forrásból értesülünk — Rudolf trónörökös is szerencséltetni fogja látogatásával fővárosunkat, s ez alkalommal a kormány tagjain, a főbb hatóságokon és testületeken kívül, a főváros törvényhatósága részéről is küldöttségileg hivatalosan fog üdvözöltetni. — Ordódy Pál közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter, — mint előde — minden csütörtökön (ünnepnapokat sem véve ki) d. u. 5 órakor tart kihallgatást — Kossuth Lajos családjáról néhány kevéssé ismert adatot közöl a »Vasárnapi Újság«. Idősb fiáról Ferenczről fölemlíti, hogy költői hivatással versel, és pedig olasz, angol, franczia nyelven, de mégis legfolyékonyabban magyarul. Hellynek több szép költeménye van tőle. E mellett fest, és mérnöki rajzaival is művészi felfogásról tanúskodó képek. Igen szép hangja van — atyja hangja — s szépen énekel és zongoráz, sőt komponál is, s a hangversenyek műsorában, nem egyszer szerepelnek az ő szerzeményei. Kossuth neje és leánya Vilma, mint tudva van a genuai sírkertben nyugosznak. Kossuth édes anyja, ki midőn börtönben tartott leányainak, csak az alatt a feltétel alatt adták vissza szabadságát, hogy ne csak a hazát, de Európát is idehagyják — szintén kiköltözött, Brüsszelben halt meg és temettetett el 1853. elején. Kossuthnak 4 nővére volt. A legidősb Karolina, Breznayné, kinek egyik fiát Istvánt (Ruttkaynéval és Meszlényivel) szintén elfogták, s ez a fogságban halt meg. A második, Kossuthnál már ifjabb nővér, Emilia Zsulavszkyné, kinek férje lengyel származású volt. Midőn családjával Amerikába költözött, négy fia, Emil, László, Kázmér és Zsigmond, mind részt vettek az amerikai háborúban, a rabszolgaság fenntartásáért harczoló déliek ellen. A négy fiú közül ma már csak egy él, László, ki a háborúban ezredes volt s mint ilyen néger csapatot szervezett a déliek ellen. Zsulavszkyné 1861-ben halt meg s ott temettetett el New-Yorkmellett Brooklynban. Zsuzsána," Meszlényiné volt a legifjabb nővér. E minden tekintetben kitűnő nő, ki irodalmilag is működött bátyja oldala mellett, 1848 /ben pedig a kórházak országos felügyelője volt, s mint ilyen 72 kórházat szervezett, melyben a magyar és osztrák sebesültek egyaránt ápolásban részesültek, kétszeri fogsága után szintén külföldre száműzetett, s hosszas szenvedései után Amerikában hunyt el. Gyermekeit, Gizellát és Ilonát, kevéssel halála előtt egy dúsgazdag asszonyság Mrs. Douglas Cruger, kinek családi sírboltjában temettetett is el anyjuk, vette magához s neveltetésekről gondoskodott. Kossuthnak egyetlen, még élő nővére Lujza, Ruttkayné jelenleg is Amerikában lakik, hol két fia kereskedéssel foglalkozik (a harmadik egy hajóval elsülyedt a tengeren); e nyáron azonban Kossuth Lajos kérésére Baracconeba költözik, hogy hátralevő napjaikat együtt tölthessék. — Petőfi István haláláról a következő gyászjelentést adták ki: Özvegy Geist Gáspárné a maga és gyermekei nevében őszinte részvéttel tudatja régi hit, és sikeresen tevékeny főtisztjének Petőfi István tiszttartó urnak, f. hó 30-án reggel, élte 54-ik évében, szivszélhüdés következtében történt hirtelen halálát. Az elhunytnak földi maradványai május hó 2-án d. u. 5 órakor fognak a csákó pusztai sirkertben örök nyugalomra letétetni. Áldás és béke hamvaival! — Kazinczy Ferencz »Pályám emlékezete« cziműaz 1759—1804-ig terjedő kor politikai s művelődési történetére nézve nagy fontosságú művét, most adta ki először önállólag Abafi Lajos a nemzeti könyvtár füzeteiben és külön is. — A terjedelmes bevezetésben érdekes összeállítását adja mindazon adatoknak, melyek e nevezetes műre vonatkoznak. Megtudjuk belőle, hogy Kazinczy e munkát hétszer dolgozta át, mindazáltal 1804-nél tovább nem vihette. Abafi három szöveget egyesített olyformán, hogy az egyiket szövegül elfogadván, a másik kettőben előforduló lényeges eltéréseket, kiegészítéseket függelékben közli. A kiállított forrásmunkára figyelmeztetjük az irodalmunk története iránt érdeklő közönséget; olcsó ára (fűzve 1 frt 50 kr. kötve 2 frt 10 kr., díszesebb kötésben 2 frt 50 kr.) mindenkire nézve hozzáférhetővé teszi. Használhatóságát a gondos szerkesztő tetemesen növelte azzal, hogy a munkát kimentő névmutatóval látta el. — A »K o s z o r u« május havi füzete a következő tartalommal jelent meg: »Az ágy«, humoros elbeszélés Balázs Sándortól, »Jobb emigy,« költői elbeszélés Torkos Lászlótól, »Mythologiánk nyomai a gyermek világból« — művelődéstörténelmi tanulmány — György Aladártól, »Három negyed hétre«, — elbeszélés — B. Büttner Linától s »Petőfi mint koma Koltón«, falusi csevegés gr. Teleki Sándortól. Az irodalmi szemle az újabb művek ismertetésével foglalkozik, ebben egy hosszabb czikk Csengeri Antal legújabb munkáját élesen bírálja. A füzethez Simonffy Kálmán zeneszerző sikerült fényképe van mellékelve. — A Múzeumból, Marossy János gyógyszerész Tatából, kinek a nemzeti múzeum már évek során át sok érdekes római tárgyat és érmet köszön, legújabban is többféle Ó-Szőnyben lelt tárgyat küldött ajándékba a nemzeti múzeum régiségtárának. Ezekből felemlítendők: egy bronz szobrocska, mezőkanál, négy csont darab, melyek valamely házi eszköz kiegészítő részei lehettek — néhány bronz díszítmény, köztük egy zománczczal díszített római bronz boglár, 5 drb római ezüst és bronz érem, köztök Faustina junior császárné pénze, — mint már ritkábbakból való. — Végül néhány gyöngy és ami a küldemény legbecsesebb darabja, egy bronz ereklyetartó, mellkereszt (pectorale) részlete, rajta Krisztus megfeszített alakja a XI. századból. — A nemzeti színház jövő heti műsora. Máj. 2-án »Proletárok.« 3-án »Misantrop,« »Caverlettie.« (Szathmáry Árpád úr fellépte.) 4. »Peregrina,« »Lucia.« (Murska I. k. a. vendégl.) 5. »Figaro házassága.« 6. »Faust« (Bartolucci V. k. a. fellépte.) 7. »A Nábob.« (Először ) 8-án »Mignon.« (Murska k. a. utolsó vend. ját.) 9-én »A nábob« (2-or.) 10. »A nábob« (3-or.) —A népszínház jövő heti műsora a következőleg van megállapítva : holnap, vasárnap »Fatinicza«, hétfőn »Piros bugyelláris«, kedden »Fatinicza«, szerdán »Legény bolondja«, csütörtökön ismét »Fatinicza«, pénteken először »Borzáné Marcsája« Almási Tihamérnak a pályázaton első dicséretet nyert népszínműve. Ez újdonságot szombaton és vasárnap ismételni fogják Blahánéval. — Az orsz. középiskolai tanáregyesület közlönyének legutóbbi száma természetesen a törvényjavaslattal is foglalkozik, de e mellett Palóczy Lipóttól s dr. Borbás Vinczétől vannak benne szakértekezések. Király Pál egy franczia kézikönyvet ismertet s Bermüller az iskolai értesítőket ismerteti. — Tariffa. A lapokban újabban említették, hogy a Tariffa szó egy hasonló nevezetű spanyol város nevétől ered, mert e városban szedtek először az érkező hajók terhe után vámpénzt. Az állítás nem helyes. A tariffa szót a többi nyelvek igaz, hogy a spanyol nyelvből vették, de ez meg a mórok nyelvéből, az arabból vette. Az arab: t’arif ugyanis annyi mint hirdetés, tudatás, jelentés ebből arafa ismerni, fölismerni, kijelenteni, tudatni. Ma e szónak jelentése tudvalevőleg: a fizetendő tételek jegyzéke, mit a közönség hirdetés, tudatás, jelentés által tud meg. Az iskolai takarékpénztárak haladásáról tanúskodnak a következő ujabbi adatok: Ápril hóban keletkeztek: Keszthely, Kenese, Budapest (szr. V. VI. oszt.) Félegyháza, Szabadka, Alkos, Bácsfalu, Porumbák, Brassó, Hosszufalu, Türkös, Aszód s Debreczen. Ápril végével összes száma az iskolai takarékpénztáraknak 122. Az állatkertbe közelebb ismét számos értékes és ritkább fajta állat érkezett; nevezetesen: mufflonok, zergék, flamingók, fáczánok, papagályok, vizi szárnyasok, és más madárfélék nagyobb mennyiségben, s néhány apróbb ragadozó. — A nemzeti múzeumban a Deák Ferencz-szobát közelebbről rendezés alá veszik s mintegy két hó múlva a közönségnek megnyitják. E szobába fog elhelyeztetni Than Mór azon képe is, mely a királynét Deák ravatalánál ábrázolja, s melyet a művész e czélra a múzeumnak ajándékozott. — A nemzeti színházban ma ismét Murska k. a. vendégszerepelt. Thomas »Hamletijében énekelte Opheliát, közepes sikerrel — francziául. A közönség jobban tüntette ki Bartolucci k. a.-t, kit a nemzeti színház már szerződtetett s ki ma szerepének egy részét először magyarul énekelte, bár kissé félénken, úgy, hogy a szöveget épen nem lehetett érteni. Különösen játéka tetszett s mély hatást tett abban a jelenetben, midőn Hamlet szemrehányásokat tesz neki. Odry kiváló Hamletje ismeretes. A színház eléggé megtelt. — Hont megye, Rajner György volt miniszter és a megyének régebbi főispánja életnagyságú arczképét rendelte meg olajfestményben, Vastagh György nagyhírű művészünknél. Utóbbi a képet már elkészítette és el is küldte Ipolyságra, hol az a megyének legközelebbi negyedéves közgyűlése alkalmával ünnepélyesen lelepleztetni fog. Egyszersmind megemlítjük, hogy Kőnek Ida k. a. Vastaghnak széptehetségü tanítványa, ki a »Csendélet« festményeivel a műcsarnokban is elismerésre tett szert, jelenleg arczképfestészeti tanulmányokkal foglalkozik. Mestere e téren is szép jövőt ígér a fiatal művésznőnek. A Beethoven emlékszobrát Bécsben ma délelőtt leplezték le óriási közönség előtt. Az uralkodót, ki gyöngélkedése miatt nem jelenhetett meg az ünnepélyen, Károly Lajos és Rainer főherczegek képviselték. Az ünnepély színhelyén Dumba Miklós, az emlékszobor-bizottság elnöke és Newald polgármester beszéltek. Jelen voltak a politikai, irodalmi és művészi világ főképviselői, köztük T a af fe, Hofmann főintendáns, Marolcsics táborszernagy, Bécs parancsnoka stb. A leleplezés után a dalárda egy Beethoven szerzeményt énekelt. A szobrot, melynek alja koszorúkkal volt elborítva, Zumbusch készítette és a bécsi lapok nagyon dicsérik. — Székesfehérvárról. Dr. Hampel József és dr. Pulszky Károly múzeumi őrök holnap Székesfehérvárra utaznak, hol e hó 3-án d. u. 4 órakor a fehérmegyei történelmi és régészeti egylet javára, a megyeház nagytermében felolvasást fognak rendezni. Az első »a római műveltség maradványait Fehérmegyében» szemeré ki felolvasása tárgyául, míg Pulszky a bazilika felépítését fogja ismertetni. — Majális. A budapesti tornaegylet folyó hó 29-ikén tánczvigalommal egybekötött tavaszi mulatságot rendez krisztinavárosi saját csarnokában. A belépti dij 1 frt. Jegyek a rendező bizottság tagjainál s az egyesület helyiségében válthatók. — Hoffmann báró, a két bécsi udvari színház főintendánsa, ma foglalta el hivatalát. Mindkét színházban az igazgatók üdvözölték őt.Hoffmann báró mindkét színházban megigérte, hogy a tagok érdekei iránt méltányos lesz. A báró beszédeit mindkét színházban nagy tetszéssel fogadták. — Thanhoffer Lajos egyetem. tanártól megjelent Stuttgartban »Das mikroskop« czimü munka. Csodálatos, hogy mig a külföld ily tartalmú munkákkal bővelkedik s mi itthon ilyennel nem bírunk, e magyar terméknek is külföldön kell e világot látni. A munka 16 évre terjed, és szorosan szakba vágó tárgyainál fogva orvostannal s a természettudományokkal foglalkozók igényeihez van mérve. Tárgya a mikroskop, melynek bírálata s mikénti használata, nagy alapossággal, szakértelemmel van megírva. Felosztása megegyez a legtöbb hasontartalmú munkával. Tárgyalja a nagyító elméletét, majd mikroskopot és egyes függelékeit részletesen, oly sikerrel írja le, hogy a leírás mellett látható kitűnő rajzok segélyével kétségben nem hagy. A mikroskop szerkezetének leírása után annak megbírálására tanít, hogyan határozzuk meg táblázat nélkül a nagyítás fokát, hogyan ismerjük fel a nagyító hibáit a sphärikus és chromaticus aberatióit stb. A könyv második fele a vizsgálandó tárgy mikénti kezelésével foglalkozik. Alig van e részben valami állítás melyet szerző saját tapasztalásával nem kisérne; igen sok oly gyakorlati utasítással szolgál, mely különben csak annak jutott volna tudomására, akinek szerző mellett volt alkalma foglalkozni e tárgygyal. Az egész munkában, a külföld nagy szövetbúvárainak utasításai mellett, nem hiányzanak az itthon alkalmazott készülékek és az eljárások leírása sem, csak oly lelkiismeretes utánjárás után van közölve Ranvier festőfolyadékának, mint szerzőnk kedvelt festőszerének a baematoxilinnak haszna. A könyv végéhez a különböző szövetek czélszerű kezeléséhez szükséges chemiai szerek vannak átnézetesen közölve. A könyv kiállítása kifogástalan, rajzai a szerző művészi kezére vallanak; gyakorlati berendezésénél, rövidségénél fogva, melynek daczára minden újítást és szükségest magába foglal, s azon különös figyelemnél fogva, melyet e téren tett, hazai haladásunkat is felhasználja, a munka megjelenését örömmel üdvözöljük. A német kiadás megjelenése után 3 hóval e munkát Ferdinand Endre kiadásában ifjú természetbúváraink magyarul fogják olvashatni. A Budapesti könyvkereskedők ez évben is a nyári idényen (május 1-től augusztus végéig) ünnep és vasárnapokon zárva tartják üzleteiket, hétköznap pedig 7 órakor zárják be a boltokat. — Meghívó. A budapesti philologiai társaság f. é. május hó 5-én, (szerdán) d. u. 5 órakor rendes havi ülést tart a m. tud. akadémia archaeologiai termében. Tárgyai az ülésnek: 1. Thukydides beszédeiről. Dr. Bászel Aurél. 2 Corn. Nepos hitelessége Cimon életrajzában. Dr. Fináczy Ernő. 3. A königsbergi töredék. Dr. Beöthy Zsolt. 4. Folyó ügyek. Budapesten, 1880. május hó 1-én. Garami Rikárd, titkár. — Napi újdonságok. Az akadémia hétfői ülésén Imre Sándor rendes tag székfoglalóját olvassák fel Beregszászi Nagy Pálról s Zichy Antal tart előadást Széchényiről, mint szónokról. — Bem szobra a műcsarnokban még csak egy hétig lesz kiállitva.— A polytechnikum mérnök-növendékeinek kirándulása a résztvevők csekély száma miatt elmaradt. — Engelhardt, a bécsi statisztikai bureau első főnöke, holnap ünnepli meg születésének 80-ik évfordulóját. — Holub afrikai utazó kiállítása Bécsben a praterben kedden nyílik meg. — Dr. Beiczay Imre, közkórházi segédorvos meghalt 28 éves korában. — Ama szenzáczionális rágalmazási per, melyet Saxlehner András Riegen Adolf ellen indított, s melyben a fenyitőtörvényszék Riegen Adolfot 6 havi fogságra ítélte, f. hó 3-án kerül a kir. táblán tárgyalás alá. — A Philippovics-ezrednek 1-ső zászlóalja ma 4 órakor érkezett meg a fővárosba az okkupáti tartományok Travnik nevű városából. — Paál László festményeinek árverezése alkalmával Párisban a hotel Drouonban, a közoktatási miniszter Tedesco műárus által két tájképet vásároltatott a nemzeti múzeum képtára számára, melyek pár hét alatt megérkeznek. (Kitüntetés.) Kwizda Ferencz János csász. kir. udvari szállító urnák, az alsóausztriai iparegyesület legutóbbi gyűlésén, a ló és ipar különlegességek kiállításának alkalmával kiállított állatgyógyászati készítményeket illetőleg, az elismerési oklevél jön átnyújtva. Ez már a hatodik kitüntetés melyet Kwizda úr az állatgyógyászati szakban nyer. Lóverseny-programma. Ügetőverseny lesz május 2-án déli 12 órakor a városligetben. A jury a következőkből áll: Gróf Szapáry Antal elnök, hg Odescalchy Gyula, gr. Migazzi Vilmos, gr. Batthyányi Elemér, gr. Héderváry Khuen Károly. Indítók: Szitányi Károly, Habermayer Antal. A lóverseny programmja ez: Kettősfogatú verseny. I. Magyar honpolgár tulajdonában levő Magyarországban ellett 6 évesnél nem idősebb lovakkal, négykerekű, négyülésű kocsi kettős fogat. 1. dij. Államdij egy bábolnai Kancza 150 arany érték; 2. dij 50 arany; 3. dij 10 arany ; 4. dij kettős tét. Sorshúzással indul: 1-nek Szitányi Károly és Dőry Lajos 5 éves heréit fekete, Advocat 6 éves fekete heréit; 2- dik Dőry Lajos 4 és 6 éves pej heréit Cotswold; 3- ik Dőry Lajos 5 éves pej és 6 éves fekete; 4-ik Fáy Béla és gr. Teleki Géza szürke, 5 éves sárga, 6 éves